Erdély FM (Románia/Erdély)

 Második nekifutásra elfogadta tegnap a parlament a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet. A képviselőház botrányos körülmények között szavazta meg a civil szervezetek működését is hátrányosan érintő jogszabályt. Az RMDSZ-frakció kivonult a teremből.

 A szövetség képviselői nem szavazták meg a törvényjavaslatot. Kelemen Hunor azt mondta, amennyiben az ellenzéki pártok megtámadják a jogszabályt az alkotmánybíróságon, a beadvány tartalmának függvényében az RMDSZ is támogathatja azt. A plénum tegnapi ülésén kétszer bocsátották szavazásra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet. Először az elfogadásához szükséges 165 helyett csak 163 támogató voksot kapott az indítvány. A PSD alsóházi frakcióvezetője  azonban kérte a szavazás megismétlését, arra hivatkozva, hogy a teremben ülő több kollégájának voksa nem jelent meg az összesítéskor. A második szavazáson végül 170 támogató és 70 ellenszavazattal elfogadták a tervezetet.

 A pártokkal való konzultációkkal a célja mediálni az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatban – mondta tegnap Klaus Iohannis. Az elnök rámutatott, közvetíteni szeretne a parlamenti pártok között az igazságügyi törvényekkel kapcsolatban. Iohannis hangsúlyozta, az igazságügyi rendszernek függetlennek és stabilnak kell lennie, és ehhez konszenzusra van szükség a parlamentben.

 Hangsúlyozta tegnap Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azt követően, hogy a PSD köldöttség az igazságszolgáltatást érintő törvényekről egyeztetett az államfővel. A Szociáldemokrata Párt elnöke rámutatott, alakulata nem ért egyet azzal, hogy kezdjék újra a parlamentben a törvénymódosítási eljárást. Azt mondta, nem akarnak “paktumot kötni” az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatban, de egyetért azzal, hogy politikai megegyezésre van szükség, amellyel vissza tudják állítani az igazságügyi rendszerbe vetett bizalmat.

Jelentette ki Viorica Dăncilă kormányfő. Hozzátette, még vizsgálják, hogy december vagy január elseje a megfelelő időpont. Tegnap este a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal történő egyeztetésén eldöntötte, differenciáltan növelik a minimálbért. A minimálbér bruttó összege 2080 lej lesz, ez 180 lejes növekedést jelent a mostanihoz képest. A minimálbér nettó összege 100 lejjel nő, azaz 1263 lej lesz.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a 15 évnél nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottak esetében a bruttó minimálbér 2350 lej lesz, ami kézben 1413 lejt jelent.

 A képviselőház  döntéshozó fórumként fogadta el a Fekete-tengeri altalajkincsek kitermelésére vonatkozó, úgynevezett offshore-törvény tervezetét. A törvényjavaslat 170 támogató és három ellenszavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott voksoláskor.

 A több száz kamionból álló sorban a várakozási idő a hat órát is elérheti – tájékoztat a határrendészet közleménye. A torlódást az okozza, hogy az október 23-ai nemzeti ünnepen Magyarország megtiltotta a 7 és fél tonnánál nehezebb járművek közlekedését az ország egész területén.

Az euró bevezetését előkészítő országos bizottság tegnap tartott ülést, amin részt vett az akadémia és a jegybank elnöke is. Dr. Aura Socol egyetemi tanár felszólalásában kifejtette, hogy az euró bevezetése attól is függ, hogy milyen ütemben alakul a román gazdaság. Ezen kívül el kell dönteni azt, hogy az ország az eurózóna átlagos fejlettségi szintjének 70, 75 vagy 80 százalékánál akar-e csatlakozni az egységes pénznemhez. A professzor szerint az euróövezethez való csatlakozáshoz további reformok szükségesek.

 Nyilatkozta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal sajtószóvivője. Korábban Antal Lóránt szenátor azt közölte egy sajtótájékoztatón, hogy a belügyminisztérium felszabadított több, mint 350 helyet erre az évre, viszont ezek az időpontok két nap alatt beteltek. Jelenleg az autótulajdonosoknak januárig kell várniuk az autóbejegyzéshez szükséges időpontra. Ez a helyzet többek között a hiányos alkalmazotti létszámból fakad. A Hargita megyei közszolgálatnál most tizenhárom állás van, amiből egy betöltetlen. Maros megyében a gépjármű-beíratáshoz szükséges várakozási idő körülbelül három nap.

 Jelentette be Liviu Dragnea pártelnök. Klaus Iohannis 15 órára hirdette meg a konzultációt az igazságügyi törvények kapcsán Az előre meghatározott ütemterv szerint a PSD 15 órától, utána az ALDE, a PNL, az USR, 17 órától az RMDSZ majd ezt követően a PMP és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának küldöttsége tárgyal az elnökkel.

A román hatóságok legalább három fontos büntetőjogi cikkely esetében küldtek az eredetitől eltérő fordításokat a Velencei Bizottságnak ellenőrzésre. A változtatások által a dokumentumot a nemzetközi normákhoz igazították, viszont az nem fedi az eredeti szöveg jelentéstartalmát. A szakértők kijavították a hibákat, és megvizsgálták az eredeti dokumentumokat. Ezen kívül a Velencei Bizottság elemzése arra is kitér, hogy az ellenőrzésre küldött büntetőjogi szabályok továbbra sem tiszták és pontosak. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy a fordításból következő hibák szándékosak vagy sem – számol be a Digi24.

Az Országos Közútkezelő Vállalat közleménye szerint az elmúlt napokban lehullott hó miatt lezárják a Rânca és Obârșia Lotrului közötti útszakaszt. A Vállalat felhívta a figyelmet, hogy az útlezárást jelölő eszközök megrongálása bűncselekménynek számít. Továbbá figyelmeztette a sofőröket, hogy tartsák be a közlekesérendészet utasításait, és vegyék figyelembe a korlátozásokat és útjelzéseket.

Klaus Iohannis államfő tegnap szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol az Európával kapcsolatos bírálatait, és jövőbeli elképzeléseit mutatta be. Elmondása szerint egységes európai gondolkodásra van szükség, amelyben a tagállamok ugyanolyan figyelemben részesülnek. Továbbá hozzátette, hogy Európának szüksége van megelőző politikára annak érdekében, hogy a válsághelyzetekben eredményesen tudjon működni. Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi politikusok felszólalásukban kihangsúlyozták azt, hogy az államfőnek több figyelmet kellene fordítania a kisebbségi jogok, és a nemzetek szuverenitásának kérdésére. Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő emellett kitért a keresztény identitás megőrzésének fontosságára is.

 Az utászok takarítják a Gyergyószentmiklós és Parajd közötti útszakaszt, ahol néhány centiméteres hóréteg rakódott le. Továbbá két település maradt áram nélkül Hargita megyében a viharos időjárás miatt.

Peti András, a repülőtér igazgatója a Népújságnak számolt be a beütemezett hosszú távú fejlesztési tervekről. Elmondása szerint a hosszú távú terv összértéke körülbelül 200 millió euró. Ennek keretében először a kifutópályát újították fel. Ezt követően a kifutópálya meghosszabbítására, a repülőgép-parkoló kiterjesztésére, az utasfogadó terminál bővítésére és korszerűsítésére, valamint egy kisrepülőgép-parkoló hangár építésére kerül majd sor. További fejlesztések is lesznek, amit az utasforgalomtól függően valósítanak majd meg. Az igazgató elmondta, hogy az európai repülőterek szövetségének hivatalos kiadványában a marosvásárhelyi repülőtér első helyen áll a növekedési dinamika szempontjából. A repülőgép melletti körforgalom megoldására, illetve a repülőtérre szállító buszjáratokra vonatkozva egyelőre még nem történtek konkrét lépések.

Az RMDSZ nem fogja megszavazni a képviselőházban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet, mert ebben a formájában ellehetetleníti a civil szféra működését. Annak ellenére nem támogatják jogszabályt, hogy előírásai kedveznek kisebbségi szervezeteknek  – mondta a Maszolnak Korodi Attila frakcióvezető. A képviselőház plénuma szerdán szavaz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetről. A jogszabályt a kormány terjesztette be azzal a céllal, hogy a romániai jogrendbe ültesse az európai pénzmosás elleni direktívát.

Pozitívan véleményezték a Fekete-tengeri altalajkincsek kitermelésére vonatkozó törvény tervezetét a képviselőház illetékes szakbizottságai. A közigazgatási, a költségvetési és az ipari bizottság tagjaitól 40 támogató szavazatot kapott a néhány részletében módosított tervezet, 14 képviselő tartózkodott.

 Közölte tegnap Varujan Vosganian, a párt képviselőházi frakcióvezetője. Kifejtette, hogy az ALDE mindig támogatta Toadert, együtt is működött vele. Ugyanakkor az igazságügyi miniszteri tisztségbe a nagyobbik kormánypárt, vagyis a Szociáldemokrata Párt javasol tárcavezetőt, így a PSD-t illeti meg a jog, hogy kiértékelje Toader tevékenységét – tette hozzá a képviselő.

 Tegnap este a minimálbérről egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a kormány Viorica Dăncilă miniszterelnök vezette küldöttsége. Már csak az a kérdés, hogy milyen dátumtól nő az összeg. A felek megyeztek,  hogy az országos bruttó minimálbér 2080 lej lesz, ami 180 lejes növekedést jelent a mostanihoz képest. A minimálbér nettó összege tehát 100 lejjel nő. Abban is megegyezett a kormány a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy újra bevezetik a differenciált minimálbért: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a 15 évnél nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottak esetében 2 350 lej lesz a bruttó összeg.  A kabinet sajtóosztálya tegnap este közölte, hogy ma 15 órára kormányülést hívtak össze, tehát elképzelhető, hogy a minimálbérről már ekkor döntés születik, azaz életbe léptetésének időpontjáról.

A büntetőper előzetes eljárásának keretében született tegnapi határozatról Gogolák H. Csongor, Tamási Zsolt ügyvédje tájékoztatta az MTI-t. Amint elmondta, az első fokon meghozott határozat ellen fellebbezhet az ügyészség a hivatalos kiközlés utáni három napban. Ha a határozat jogerős marad, az ügy megint visszakerül a DNA-hoz a nyomozati szakaszba. A törvényszék tavaly decemberben már megsemmisítette a vádirat bizonyos részeit, és felszólította az ügyészséget, hogy nyilatkozzon: fenntartja-e még a vádat. Az ügyészség akkor kiegészítette a vádiratot és fenntartotta a vádat, de – a mostani határozat szerint – nem megfelelően. A vádiratban sem a kár, sem a károsult személyek, sem a törvénytelennek vélt cselekedetek nem voltak egyértelműen, egyénre szabottan leírva.  Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség 2016 októberében kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Stefan Someșan és Tamási Zsolt ellen.