Erdély FM (Románia/Erdély)

Hargita Megye Tanácsa Európai Uniós támogatásoktól esett el, miután egyetlen tejfeldolgozással vagy állattartással foglalkozó helyi vállalkozó sem jelentkezett arra az iskolai programra, amely révén a diákok megismerkedhetnek a mezőgazdasági tevékenységgel. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy idén sem sikerült nyertest hirdetniük a programra és kihangsúlyozta, hogy várják a termelők, állattenyésztők és szolgáltatók észrevételeit, amelynek segítségével úgy módosítanák a kiírást, hogy az mindenki számára hasznos legyen. A programra a kormány és az európai mezőgazdasági alap biztosít forrást.

A volt miniszterelnök ma egy sajtótájékoztatón beszélt az év elején tartott informális találkozóról. Elmondása szerint aktuális politikai és gazdasági témákról, valamint Románia uniós elnökségéről tárgyaltak. Dacia Cioloș ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle konfliktusa vagy nézeteltérése lenne Klaus Johannisszal. Arra a kérdésre, hogy jelölteti-e magát az elnökválasztáson, azt válaszolta, hogy ha úgy dönt, hogy indul az elnöki székért, azt nem ellenfélként teszi, hanem hogy felkínáljon egy politikai projektet. Klaus Johannis júniusban jelentette be, hogy indul a 2019 végén esedékes elnökválasztáson.

A Magyar Polgári Párt közleménye szerint Mezei János, az MPP elnöke és Kulcsár-Terza József, a párt parlamenti képviselője Budapesten találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével. A megbeszélésen az MPP ismertette az újan megválasztott elnökség célkitűzéseit. Többek között elmondták, hogy a jövőben cselekvő pártként szerepelnének a politikai életben, valamint kihangsúlyozták a kisebbség érdekeinek képviseletét, a székelység és magyarság gazdasági megerősítését, valamint olyan programok elindítását, ami a fiatalokat az itthonmaradásra sarkallná. Ezen kívül az MPP képviselői támogatásukat fejezték ki a Fidesszel szemben. Az MPP országos tanácsa november 24-én egy rendkívüli tisztújító kongresszus keretén belül választotta meg elnöknek Mezei Jánost a leköszönő Bíró Zsolt helyett.

Az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő által aláírt szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és a technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a két ország közötti történelmi béke alapjait.

A Tudorel Toader igazságügyi miniszter által bejelentett sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint a jogerősen elítélt személyek lehetőséget kapnának arra, hogy semmisségi folyamodványt nyújtsanak be az ítélet ellen. Klaus Iohannis szerint ez súlyosan alkotmányellenes, mivel az ország alkotmánya által is előírt elv szerint minden törvény csak a jövőre nézve fejti ki hatását, és nem lehet visszamenőleg alkalmazni. Klaus Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt megoldásokat keres a büntetőügyekbe keveredett politikusai számára, “élükön a párt elnökével”. Az államfő szerint az európai vezetőket is aggasztja a romániai jogállamiság helyzete.

Klaus Iohannis román államfő mai nyilatkozata szerint a Szociáldemokrata Párt nem ért a gazdasághoz, és rosszul kormányozza az országot. Elmondása szerint ezt a lej-euró árfolyam kedvezőtlen alakulása és számos más mutató is jelzi. A Román Nemzeti Bank adatai szerint ma középárfolyamon 1 euró 4 lej 71 baniba került, tegnap 1 euró 4 lej 70 bani volt. A lej több napja folyamatosan veszít értékéből. Elemzők szerint tovább fog gyengülni, és az euró valahol 4 lej 78 bani körül fog stabilizálódni.

Klaus Iohannis mai nyilatkozata szerint jelenleg az Államelnöki Hivatalban tanulmányozzák a fejlesztési, illetve a közlekedési tárca élére jelölt Lia-Olguţa Vasilescu és Mircea Drăghici dokumentumait. Azt is hozzátette, hogy amint visszatér az országba, tárgyalni fognak az ügyben, és még ésszerű határidőn belül választ ad Viorica Dăncilă miniszterelnöknek. Viorica Dăncilă ugyanis már több ízben kérte az államfőt, hogy nevezze ki a minisztereket. Tegnap levélben folyamodott az államfőhöz, ahol bizonyítani kívánta, hogy a jelöltek eleget tesznek az alkotmányban és a hatályos törvényekben megszabott összeférhetetlenségi feltételeknek. Ennek érdekében a miniszterelnök minden szükségesnek tartott dokumentumot csatolt a levélhez, a jelöltek személyi igazolványának másolatát, saját felelősségre írt és hitelesített nyilatkozatot a választási jogok meglétére és az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozóan, erkölcsi bizonyítványt, saját felelősségre írt nyilatkozatot arról, hogy a jelölt nem volt a Titkosszolgálat tagja, aktualizált CV-t, aláírást és Mircea Drăghici esetében a Titkosszolgálat Irattárát Vizsgáló Országos Tanács által kibocsátott igazolást is.

A bukaresti törvényszék döntése értelmében a Nemzeti Liberális Párt elnöke 20 ezer lej erkölcsi támogatást kellene fizessen Iulian Iancu PSD-s képviselőnek. A döntés amiatt született, hogy Ludovic Orban 2017 novemberében az Adevărul című napilapnak tett nyilatkozatában az orosz Gazprom emberének nevezte Iulian Iancut. Szerinte a képviselő módosító javaslatai akadályozzák a Bulgária – Románia – Magyarország – Ausztria gázvezeték építését, és az orosz gáztól való függőség csökkentését. Az eset után Iulian Iancu figyelmezette a PNL elnökét, hogy amennyiben nem bizonyítja az állításait, perhez folyamodik. A bukaresti törvényszék döntése nem jogerős, Ludovic Orbannak 30 nap áll rendelkezésére a fellebbezéshez.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter két nagyobb változtatást vezetne be ősztől a vakációkra vonatkozóan. Első sorban a jelenlegi 3 hétről 2 hétre rövidítené a tanulók téli vakációját. Ugyanakkor az első félév decemberben zárulna, a téli szünet kezdetével, a második félév pedig januárban kezdődne a vakáció lejártával. Ecaterina Andronescu szerint a döntést az is indokolja, hogy több szülő is kifogást tett az ellen, hogy a gyerekeknek túl sok vakációjuk van. A tervezetet közvitára bocsátották.

A Román Nemzeti Bank adatai szerint ma középárfolyamon 1 euró 4 lej 71 baniba került, tegnap 1 euró 4 lej 70 bani volt. A lej több napja folyamatosan veszít értékéből. Ennek egyik oka az, hogy Románia külső folyó fizetési mérleghiánya meredeken emelkedett. A nagyarányú energiaimport szintén hozzájárult a lej értékcsökkenéséhez az euróval szemben, továbbá az is, hogy az országnak továbbra sincs az idei évre költségvetése. Elemzők szerint a lej tovább fog gyengülni, és az euró valahol 4lej 78 bani körül fog stabilizálódni.

 Közölte ma az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Az utóbbi két áldozat szintén más betegségben is szenvedett és nem voltak beoltva influenza ellen.

 Derül ki az Eurostat adataiból. Az állami költségvetési deficit az említett időszakban 3,6 százalékos volt. Ezt az értéket a tagországok közül Franciaország közelítette meg 3,1 százalékkal. Magyarországon ez az adat 1,1 százalékos. Vannak olyan tagországok, ahol plusszal zárták a harmadik negyedévet tavaly: Malta a GDP 3,8 százalékát, Portugália és Bulgária pedig 3,6 százalékát “spórolta meg” úgymond. Romániának azért nincs még költségvetése az idei évre, mert a hatalmas  hiány miatt nem tudja a kormány lezárni a 2018-as költségvetési évet. Becslések szerint az egész évre számított deficit megközelíti a GDP 5 százalékát. Románia vállalta, hogy a költségvetési deficitet 3 százalék alatt tartja. Az idei büdzsé tervezetét még nem terjesztették a kormány elé, meg nem erősített információk szerint az országnak csak márciusban lesz jóváhagyott büdzséje.

Január 22-én, 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. A kézirat és a Himnuszt megzenésítő Erkel-kotta egész nap látható lesz Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban. Az ünnep alkalmából számos kulturális programot szerveznek magyar nyelvterületeken. Szintén ezen a napon adják át számos város kulturális, közművelődési és művészeti díjait, ösztöndíjait.

 Ezáltal ugyanis lehetővé tenné a perújrafelvételt minden olyan ügyben, amelyben a legfelsőbb bíróság törvénytelenül összeállított öttagú bírói tanácsai mondták ki a jogerős ítéletet. A rendeletet még csak most készítik elő Tudorel Toader vasárnapi bejelentése szerint, amit tegnap reggel azzal egészített ki, hogy úgy az elítélteknek, mint az ügyészségnek lehetővé tennék, hogy kérjék az ítélet megsemmisítését. Bukarestben és Kolozsváron is akadályozták a forgalmat. A tüntetők közös felhívásban figyelmeztették a kormányt, hogy ne fogadjon el olyan jogszabályt, amely egy jogállamban alapvetőnek számító társadalmi értékeket veszélyeztet.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész a Digi 24 televíziócsatornának adott tegnap esti interjúban kijelentette, hogy a jogerős bírósági döntések törvényerővel bírnak, az alkotmánybíróság döntései pedig csak a jövőre nézve érvényesek. Annak a tervezett sürgősségi kormányrendeletnek a kapcsán mondta, amely lehetőséget teremtene a jogerősen elítélt személyeknek, hogy semmisségi folyamodványt nyújtsanak be az ítélet ellen. Tudorel Toader igazságügyi miniszter vasárnap este jelentette be, hogy sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amelynek alapján a ‘törvénytelenül összeállított’ öttagú bírói testületek által meghozott jogerős döntések ellen semmisségi folyamodványt lehetne majd benyújtani.

 Fogadalmi búcsúnak nyilvánítja a csíksomlyói pápalátogatás napját Jakubinyi György érsek. A kiterjesztést a katolikus főegyházmegyében azzal indokolják, hogy a pápalátogatás zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. Mivel idén a csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi búcsú június 8-án lesz, egy héttel a pápalátogatás után, ezért a csíksomlyói pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánítják. Ferenc pápa romániai látogatása során június 1-jén látogat Csíksomlyóra, a hagyományos búcsún nem lesz jelen.

 A brit miniszterelnök az alsóházban ismertette a kormány válaszát arra, hogy a képviselők a múlt héten példátlan, 230 fős többséggel elutasították a brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. A kormányfő az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére szolgáló mechanizmusról annyit mondott, hogy erről a héten folytatja egyeztetéseit az alsóházi frakciókkal, és e megbeszélések eredményeit az EU elé terjeszti. A tervek szerint a brexit-megállapodásról jövő kedden tart vitanapot és szavaz ismét az alsóház.

A Szociáldemokrata Pártból kizárt Ţuţuianu egy bákói sajtótájékoztatón jelentette be, hogy csatlakozott Victor Ponta alakulatához. Azzal indokolta döntését, hogy mindig nagyon jó volt a kapcsolata Pontával, és hogy az exkormányfő pártja jelenti a lejobb alternatívát azok számára, akik a szociáldemokrata politikával azonosulnak, de nem találják a helyüket a PSD-ben. Adrian Ţuţuianu hangsúlyozta, jelen pillanatban ő a Pro Románia egyetlen szenátora, az elkövetkező időszakban azonban mások is követni fogják a példáját és beiratkoznak az alakulatba. A PSD Országos Végrehajtó Bizottsága tavalz novemberben döntött arról, hogy kizárja a pártból Ţuţuianut.

 Derül ki az Economica.net összesítéséből. A program elindulása, 2001 óta 34 ezer lakást építettek, a legtöbbet, 5 ezret 2003-ban. Tavaly országszerte 406 új lakást bocsátottak a fiatalok rendelkezésére. A legtöbb ANL-lakást 2001 óta a fővárosban építettek. Bukarest után Konstanca megye következik. A székelyföldi megyék közül Kovászna megyében épült a legkevesebb ANL-lakás: 2001 és 2018 között 357, Hargita megyében ez a szám 840. Maros megyében 1105 ANL-lakást bocsátottak a fiatalok rendelkezésére. A magyarok lakta megyék közül a legjobban Bihar megye teljesített.

Közölte tegnap a Digi24. Az Európai Unió 16 tagállama 2017-ben döntött úgy, hogy szorosabban együtt fog működni az uniós csalások megfékezésében, és ennek érdekében létrehozza az Európai Ügyészséget. A kezdeményezéshez a 28 tagállam közül 22 csatlakozott, köztük Románia is. Az Európai Ügyészség a tervek szerint 2020 végéig kezdi meg a működését, addig véglegesítik a normarendszerét, és többek között kiválasztják azt a személyt, aki vezetni fogja. Az Európai Ügyészség főügyészi állásának megpályázásra a jelentkezőkenk szigorú feltételeknek kell eleget tenniük. Az Európai Bizottság javaslatai alapján összeállt bizottság hamarosan az összes jelöltet meghallgatja.