Erdély FM (Románia/Erdély)

A Hargita Megye Tanács tegnapi ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja a megyei tanács alintézményeként működő Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fejlesztését érintette. Arról döntött a testület, hogy egy saját labort alakítanak ki a kórháznak, amelyhez személyzetet is rendelnek. Ez a kórház alkalmazottainak, különösen a nemrég megalakult kutatócsoport tagjainak munkáját jelentősen megkönnyíti. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti képviselete külön tételként fog letenni javaslatot a csíkszeredai kórház fejlesztésének támogatására. A tegnapi ülésen továbbá elfogadták a földcsuszamlások által megrongált hat megyei útszakasz helyreállításának műszaki szakvéleményét is.

Jelentette ki tegnap Sógor Csaba a brüsszeli mini-plenáris ülésen. A kettős mérce alkalmazása egyes tagállamokkal szemben sajnos már gyakorlattá vált a parlament falain belül – fejtette ki az EP-képviselő. Elmondta, hogy olyan kérdések mentén fogalmaznak meg bírálatokat Magyarországgal szemben, amelyek több tagállamban is létező gyakorlatként működnek. Tipikusan ilyen kérdések a felvetett túlóra-szabályozás vagy a közigazgatási-bíróságok témája is. Sógor Csaba feltette azt a kérdést, hogy miért nem foglalkoznak például azzal, hogy Romániában a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, a diákokat folyamatosan vegzálják, nem engedik magyarul vizsgáztatni, a magyar kart nem akarják létrehozni. A tegnapi vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel.

 Tamás Sándor évértékelő sajtótájékoztatóján sorolta fel az elégedetlenségeket, például azt, hogy nagy gond,  hogy az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a fővárosi folyamatokhoz, és ebben a bizonytalan állapotban nem tudnak tervezni és kivitelezni. Az elmúlt három év alatt ugyanis 4 miniszterelnöke és több mint 70 minisztere volt az országnak, ilyen körülmények között nem lehet tervezni és a tervek betartását számon kérni. Például a szállításügyi miniszterek rengeteg autópálya-építési ígérete ellenére a valóságban több autópálya-szakaszt zártak le, mint ahány újat nyitottak, emelte ki Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzatnak tavaly három alkalommal kellett kiegészítenie a szociális ellátó rendszer költségvetését, mert nem kaptak pénzt Bukarestből. A Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte, hogy Romániában 12 éve nem történt meg, hogy a megyei és helyi önkormányzatok már decemberben tudják, hogy a következő évben mekkora költségvetést kapnak, és így időben meg tudják tervezni a tevékenységüket. Magyarországon például már tavaly nyáron elfogadták az idei évi országos költségvetést.

 Egy erre vonatkozó, 5 évvel ezelőtt elfogadott uniós irányelvet érvényességét erősítette meg tegnap az Európai Bíróság. Az irányelv jogosságát egy németországi dohányipari cég támadta meg. Az előírás egyik célja, hogy a dohányzás kevésbé legyen vonzó, különösen a fiatalok számára, ennek érdekében egyebek mellett fokozatosan betiltják a jellegzetes ízt adó, ezáltal a cigarettát vagy a sodrásra szánt dohányt vonzóbbá tevő ízesítéseket. A szabály 2016-ban lépett életbe, a 3 százalékosnál nagyobb piaci részesedéssel bíró gyártók viszont még 2020-ig értékesíthetik készleteiket.

 A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete által tegnap közzétett adatokból kiderül, hogy ez tízéves csúcsot jelent, de az eladások továbbra is elmaradnak a 2009-es gazdasági válság előtt jegyzettnél. Tavaly januártól decemberig közel 200 ezer új gépjárművet értékesítettek Romániában. Az APIA adatai alapján az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia, a Volkswagen, a Skoda, a Renault  és a Ford modelljei közül válogattak. 2018-ban a legnépszerűbb modell a Dacia Logan volt.

Az eseményre a román EU-elnökség keretében kerül sor. Az ülést, amelynek házigazdája Teodor Meleşcanu román külügyminiszter lesz, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke, Federica Mogherini vezeti. Aktuális európai és nemzetközi témákról tárgyalnak majd, illetve sor kerül egy ülésre a tagjelölt országok tárcavezetőivel is.

Jelentette tegnap este az Országos Közegészségügyi Intézet. Sorina Pintea egészségügyi miniszter járvánnyá nyilvánította az influenzát, hangsúlyozva, hogy a szakemberek szerint várhatóan februárban is hasonló intenzitással fog terjedni a vírus.

 Ötszázmillió euró az összköltségvetése a sport profilú óvodák építését célzó projektnek, és a finanszírozás már ebben az évben megkezdődik – mondta a tegnapi kormányülés után Nelu Barbu kormányszóvivő.A projekt keretében 1000, sport profilú óvoda építését és felszerelését finanszírozza a kormány. Az 500 millió eurós összköltségvetésű tervezet keretében történő finanszírozások már idén elkezdődnek, így ez a projekt már benne foglaltatik a 2019-es állami költségvetés-tervezetben. A finanszírozási megállapodások 2020 december 31-éig bocsáthatók ki, ez a határidő az európai szabályozásoktól függően hosszabbítható majd meg. A kifizetések 2019 és 2022 között történnek. A támogatással sport profilú óvodák építésének, létesítésének, felszerelésének költségeit fedezi az állam. Az összeget csak a munkálatok befejezését és a tanügyminisztériumi ideiglenes működési engedély kibocsátását követően utalják majd át a befektetőnek.

 2317 felső légúti megbetegedéses gyereket regisztráltak a Hargita megyei iskolákban a héten, rajtuk kívül pedig 17 iskolás esetében gyanakodnak a háziorvosok influenzavírusra. Véglegesen, orvos által igazolt influenzás eset azonban nincs egyelőre Hargita megyében – nyilatkozta a Székelyhonnak Görbe Péter főtanfelügyelő. A jelenlegi helyzet szerint nem függesztik fel egy tanintézményben sem a tanítást. A diákokat Maros megyében sem fenyegeti az influenzavírus és a jelenlegi állapotok szerint Maros megyében sem szünetel az oktatás egyik tanintézményben sem – közölte Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelőhelyettese. Már csak azért sem függesztik fel az oktatást, mert péntektől egyhetes félévközi vakáció kezdődik.

Viorica Dăncilă miniszterelnök ma a kormányülés elején jelentette be, hogy az erre vonatkozó dokumentumot a mai ülésen készül elfogadni a kormány, ezt követően pedig tájékoztatják az Európai Bizottságot is. Az elfogadásra váró dokumentum révén Románia kötelezettséget vállal arra, hogy 2024-re bevezesse az eurót. A dokumentum kidolgozásakor a kormány konzultált a parlamenti pártokkal, Mugur Isărescu jegybank-kormányzóval, a Román Akadémia vezetőségével, szakszervezeti vezetőkkel, a versenyszféra képviselőivel és más szervezetekkel is.Korábban a kormány 2022-re ígérte az euró bevezetését. Az euróra való áttérést előkészítő bizottság által a múlt év végén kidolgozott tervben azonban már az szerepelt, hogy realista elképzelések szerint 2024-2026 körül történhet meg Románia átállása az EU fizetőeszközére.

Közölte ma egy Facebook-bejegyzésben a Szociáldemokrata Párt elnöke. Elmondása szerint idén körülbelül 77 milliárd lej lesz a helyi közösségek költségvetése, ami közel fele a 164,5 milliárdos állami büdzsének. A helyi tanácsok megtartják a jövedelemadókból befolyó teljes összeget és 11 milliárd lejt kapnak a kormánytól a TVA-részesedésekből. A pártelnök hozzátette, hogy egyetlen megye sem kap kevesebbet 400 lejnél lakosonként, míg az elmúlt költségvetésben ez az összeg 250 lej volt. A polgármesteri hivatalok minimum 1200 lejt kapnak lakosonként a tavalyi 750 lej helyett. Az önkormányzatok – kérésüknek megfelelően – megtarthatják a bevételeik 60 százalékát, a maradék 40 százalékot a megyei tanácshoz utalják át, ahonnan 20 százalékot visszautalnak majd kiegyenlítésként a helyi hatóságokhoz. Elmondása szerint a decentralizáció eredményeképpen a helyi tanácsoknak át kell vállalniuk bizonyos költségeket a kormánytól, viszont így is 9 milliárd lejjel több pénzből gazdálkodhatnak, mint az előző években.

Nyilatkozta Michel Barnier, uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, miután egyezetett az Európai Parlament vezetőivel. Barnier kihangsúlyozta, hogy az unió azt a megállapodást támogatja, amit az Egyesült Királysággal együtt tárgyalt, „nem pedig ellene”. Theresa May brit miniszterelnök tegnap a Brexit-tárgyalások újranyitását kérte az EU-tól, hogy megoldást találjanak az úgynevezett backstop-záradékra, vagyis az ír-északír határ ellenőrzésének problémájára. Ez a mechanizmus a novemberben aláírt 585 oldalas Brexit-megállapodás része, de a londoni alsóház két hete 230 fős többséggel elutasította az egyezményt. Az Európai Unió viszont többször is jelezte, hogy sem a backstop-mechanizmusról, sem általánosságban a kilépési feltételeket tartalmazó egyezményről nem tartja lehetségesnek a tárgyalások újranyitását.

Figyelmeztetett Fórika Krisztina, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője. Elmondása szerint ez a rendelkezés nem új, viszont sokan elfelejtik, és emiatt a hazatérés után kellemetlenségek érhetik az érintett személyeket. A törvény értelmében ugyanis minden külföldön kiadott anyakönyvi okiratot be kell jelenteni a hazai anyakönyvi hivatalokban, a hazatéréstől számított 6 hónapon belül. A gyergyószentmiklósi városházához tartozó anyakönyvi hivatalban havonta 5-6 alkalommal jelentkeznek olyan személyek, akik külföldön kötöttek házasságot, ott született a gyermekük és ezeket itthon is hivatalosítani akarják.

Jelentette be Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Elmondása szerint a szervezet támogatja, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban megtartsák a megyeszékhelyeknek elkülönített, pályázható összegeket, és ugyanezt a megoldást javasolják a megyei tanácsok részére is. Az erre vonatkozó javaslat az RMDSZ februári, kolozsvári kongresszusán kerülhet be a szövetség programjába. A saját pályázati keretek biztosításáról pedig az Európai Bizottsággal lehet tárgyalni, az EU költségvetésének elfogadása után. A politikus az idei költségvetésről is nyilatkozott. Az RMDSZ javaslatai szerint a jövedelemadónak teljes egészében helyben kellene maradnia, az önkormányzatok minimális költségvetésében pedig 800 lejjel kellene számolni lakosonként a tavalyi 750 lej helyett.Ezen kívül pedig az észak-erdélyi autópálya építésére is el kellene különíteni a szükséges összegeket

Flori Dinut magánokirat-hamisítás és a betegségek visszaszorítására tett erőfeszítések meghiúsításában való részvétel miatt ítélte el ma a bukaresti törvényszék. Ugyanebben az ügyben Mihai Leva termelési igazgatót három év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték. Ugyanakkor 2,6 millió lejes bírság kifizetésére kötelezik a vállalatot, és elrendelték a Hexi Pharma feloszlatását is. Az ítélet nem jogerős. A legfőbb ügyészség 2017 márciusában emelt vádat a Hexi Pharma vállalat ellen 340 rendbéli csalás, 61 esetben hamis okirat tudatos felhasználása, valamint a betegségek visszaszorítására tett erőfeszítések meghiúsításában való részvétel miatt.

Az európai finanszírozású ”TEAM-UP” elnevezésű program tavaly novemberben indult és 2022-ig tart. Ennek révén Maros megyében 25 hivatásos nevelőszülőt alkalmaznak, akiknél fejenként 2, legfeljebb 7 éves korú gyermeket helyeznek el – tájékoztatta a Marosvásárhelyi Rádiót a megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója, Deák Elida. Jelenleg a megyében 235 hivatásos nevelőszülőt tartanak nyilván, akiknek gondozásában 416 gyermek van. Az alapfizetés mellett több kedvezményben is részesülnek.  Az érdeklődők az igazgatóság marosvásárhelyi, Trébely utca 7 szám alatti székhelyén kaphatnak további tájékoztatást.

Az alkotmánybíróság ma részben helyt adott Klaus Johannis óvásának, amelyben az államfő alkotmányossági kifogást emelt az ellen a módosító jogszabály ellen, amely többek között előírja, hogy a Nép Ügyvédjének tisztsége miniszteri ranggal lenne egyenértékű, és a kabinet tagjaihoz hasonló jogokban, többek között speciális nyugdíjban részesülne. Klaus Johannis egyrészt azt kifogásolta, hogy a parlament nem tartotta tiszteletben az alkotmányban megszabott eljárást a törvény elfogadásakor, másrészt úgy véli, hogy a jogszabály tartalma is több pontban az alaptörvénybe ütközik. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a különnyugdíj megítélésével a Nép Ügyvédje és helyettesei “indokolatlan kiváltságban” részesülnének más azonos rangú, magas állami tisztséget viselő személyekkel szemben. A törvényt Şerban Nicolae PSD-s szenátor, valamint Florin Iordache és Eugen Nicolicea PSD-s képviselők kezdeményezték.

Majdnem 380, újszerű hatóanyagot tartalmazó gyógyszert vontak be forgalomból a gyártók az eltelt négy évben – jelenti a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesülete. Hozzáteszik: ezek közül majdnem 200 esetében nincs alternatív kezelési mód. Az egyesület szerint a válság folytatódni fog: az év első két hetében már 26 orvosság esetében jegyeztek fennakadásokat. A szervezet külkapcsolatokért felelős igazgatója, Liviu Popescu azt mondta, Románia soros uniós elnökségének egyik prioritása a betegek gyógyszerekhez való hozzáférésének segítése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ilyen tekintetben az itthoni betegek egyre jobban eltávolodnak az európai egészségügyi szabványoktól.

Navracsics Tibor, a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi EU-biztos két napos körútra érkezett Erdélybe. Ennek részeként ma sajtótájékoztatót tartott Hegedüs Csillával, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökével Kolozsváron. A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen kialakult helyzetről az új vizsgarendszer, valamint a magyar kar létrehozásának ügyében azt nyilatkozta, hogy két éve levélben fordult a román oktatási miniszterhez az ügyben, viszont a tagállami hatáskörök, valamint az egyetemi autonómia is korlátot szab a külső beavatkozásoknak. Navracsics Tibor szerint, amennyiben a marosvásárhelyi magyarság, és az egyetemen dolgozó magyarok nem tudnak közös nevezőre jutni abban, hogy milyen megoldást tartanának fontosnak ebben a kérdésben, az megnehezíti a kibontakozást. Ezért első sorban egy közös magyar álláspont kialakítását javasolja, és utána lehet tárgyalni a román féllel is. Azt is hozzátette, hogy az angol kar létrehozása egy jó lehetőség arra, hogy a magyar kar is létrejöhessen. A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen nemrég egy új, egységes vizsgarendszert vezettek be a más-más tannyelvű diákok számára, azonos tételekkel és pontozással. Pénteken és hétfőn több száz diák tüntetett az új vizsgarend ellen, valamint a magyar tagozat képviselői egy tárgyalást is tartottak emiatt az egyetem vezetőivel, eredménytelenül.

Teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította mai határozatban az alkotmánybíróság a Román Hírszerző Szolgálat és több intézmény közötti együttműködési megállapodások titkosságának feloldását előíró törvényt. A parlamentben múlt év novemberében elfogadott jogszabályt a legfelsőbb bíróság, két ellenzéki párt és Klaus Iohannis államfő támadta meg a taláros testületnél. A törvény elrendeli, hogy oldják fel Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak a korrupció, a sikkasztás és a pénzmosás visszaszorításáról szóló határozatának titkosságát. A törvény szerint ugyanakkor azok, akik úgy ítélik meg, hogy e dokumentumok hatására sérültek a jogaik, a törvény életbe lépésétől számított három éven belül jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz.