Biztonságpiac

A közleményben emlékeztettek, hogy a közelmúltban több mint ötszáz szerződéses határvadász tett esküt a Készenléti Rendőrség alakuló terén. Közülük azoknak, akik a négyhetes képzés végén sikeres vizsgát tettek, a napokban meg is kezdődött a szolgálata – tették hozzá.

Az ORFK tájékoztatása szerint heteken belül Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is ott lesznek a határszakaszokon a szerződéses határvadászok.

A határvadászok fő feladata az államhatár őrzése és a jogellenes migráció megakadályozása; az első időszakban a rendőrökkel közös járőrszolgálatot látnak majd el – derült ki a közleményből.

The post Menekültválság: megkezdték munkájukat az első határvadászok appeared first on .

Idén is ezrek próbálnak meg eljutni a haszidizmus alapítójának, Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében lévő Uman város zsidó temetőjében található sírjához, hogy szokás szerint táncos, vidám ünnepléssel üljék meg az idén szeptember végére eső zsidó újévet. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a 12-es kereskedelmi TV csatorna értesülése szerint a közelmúltban egy megbeszélésen azt mondta Izrael moszkvai nagykövetének, hogy Oroszország nem tudja garantálni az Umanba látogató zsidók biztonságát.

Bogdanov hangsúlyozta Alexander Ben Zvi nagykövetnek, hogy Izraelnek meg kell akadályoznia állampolgárai Ukrajnába utazását.

Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az izraeli közszolgálati televízióban a múlt héten azt mondta, hogy Oroszország rakétákat indíthat Uman felé, hogy ezzel “globális sokkot” okozzon.

Oroszország ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy Moszkva rakétákat tervezne lőni a zsidó zarándoklat idején Umanra. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egyenesen “abszurd gondolatnak és természetesen hamisnak” minősítette Podoljak kijelentéseit.

Zakharova a Kan közszolgálati adónak azt nyilatkozta, hogy komolyan kell venni a figyelmeztetéseket, és azzal vádolta Kijevet, hogy oroszellenes provokáció céljából lőhetik a zarándokhelyet. Az újévi zarándoklatra évente több tízezer vallásos zsidó tartott Umanba, de Izrael idén többször is óva intette a hívőket a háború miatt a látogatástól. Uman Ukrajna középső részén, Kijevtől délre található, és korábban érték orosz rakéták.

Az umani zarándoklatot a Szovjetunió fennállása idején kevesen gyakorolták, de az 1991-es összeomlás után tízezresre nőtt az évente oda érkező vallásos zsidók száma. Jaír Lapid miniszterelnök felszólította az izraelieket, hogy az “életveszélyes helyzet” miatt kerüljék el Umant, és a múlt héten hasonló figyelmeztetést adott ki Ukrajna izraeli nagykövetsége is.

The post Orosz agresszió: zsidó zarándoktömegek idén is Ukrajnába tartanak a figyelmeztetések ellenére appeared first on .

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának közleménye szerint az újabb intézkedések célja – összhangban más szövetséges országok lépéseivel -, hogy további költségekkel terheljék meg Oroszországot az Ukrajna elleni “förtelmes agresszió” miatt. A szankciós bejelentés 23 személyt említ név szerint, valamint 31 állami intézményt és gazdasági vállalkozást.

A magánszemélyek között szerepel Makszim Oreskin, az orosz elnök tanácsadója, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter. Az orosz hadsereg által elfoglalt területek közigazgatási vezetőit is büntetőintézkedésekkel sújtotta az Egyesült Államok, az indoklás szerint, mert érintettek az ukrán gabona eltulajdonításában, megsemmisítésében. Köztük van Jevgenyij Balitszkij, Zaporizzsja orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője, Anton Koltszov, Zaporizzsja régió kormányának orosz kormány által kinevezett vezetője, valamint Andrej Siguta, Melitopol körzet orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője.

A korlátozások érintik az orosz hadsereg vezérkarának hírszerző ügynökségét, valamint az orosz űrkatonai iparban működő vállalkozásokat, techcégeket és különböző elektronikai vállalkozásokat, amelyek – az amerikai külügyminisztérium értékelése szerint – működésükkel hozzájárulnak az orosz katonai műveletekhez Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe orosz személyek és érdekeltségek ellen appeared first on .

“Sztrilecsa faluban az orvosok megpróbálták evakuálni a betegeket egy pszichiátriai intézményből. Az egészségügyi dolgozók még az ágyúzás alatt is, életüket kockáztatva megpróbálták megmenteni a betegeket. Harminc beteget sikerült kimenekíteniük a kórházból, amelyben több mint hatszáz beteget ápoltak. Az evakuálás alatt az oroszok heves ágyúzásba kezdtek” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy eddig négy egészségügyi alkalmazott haláláról tudnak, és két beteg szenvedett sérüléseket.

Szinyehubov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról is hírt adott, hogy ugyancsak Sztrilecsában az oroszok harckocsiból nyitottak tüzet egy személyautóra, a járműben két nő életét vesztette.

A kormányzó információi szerint az elmúlt napban az orosz erők hevesen lőtték a megye harkivi, csuhijivi, kupjanszki és izjumi járását, jelentős károkat okozva lakóházakban és a civil infrastruktúrában. Az említett területeket nemrég szabadította fel az ukrán hadsereg az orosz megszállás alól.

A sürgősségi egészségügyi segítségnyújtási központ tájékoztatása szerint az ágyúzások következtében életét vesztette egy 11 éves kislány Csuhijivben. A kupjanszki járásban öt civil került sérülésekkel kórházba, Harkivban pedig három. Az izjumi járásban ketten sérültek meg a helyi lakosok közül, a csuhujeviben pedig egy.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Kramatorszk és Rodinszke ellen, ahol többen megsebesültek, Herszon térségében pedig tovább folynak a heves harcok. Helyi híradások szerint a stratégiai jelentőségű Kramatorszknak a központját érte támadás, károkat okozva egy szálloda, egy főiskola épületében. A kormányzói hivatal szerint egy nő sérült meg a városban.

Az orosz erők a Dnyiporpetrovszk megyei Nyikopol térségét is lőtték az éjjel Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel, három helyi lakos sérült meg – jelentette a megye kormányzója.

Valerij Marcsenko Izjum polgármestere egy tévéműsorban közölte, hogy a városban tömegesen elföldelt áldozatok exhumálása még legalább két hétig eltart, a hatóságok tovább kutatnak újabb tömegsírok után. Elmondta, hogy jelenleg Izjumban 13-15 ezren laknak, de sokan térnek vissza azóta, hogy felszabadult a város az orosz megszállás alól. A megye kormányzója közölte, hogy az izjumi tömegsírból pénteken exhumált holttestek 99 százalékán “erőszakos halál jelei látszanak”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – nem zárta ki, hogy Ukrajna a még 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet diplomáciai úton kapja vissza. Leszögezte egyben, hogy “Ukrajna nem élhet nyugodtan, amíg minden területét vissza nem szerzi”.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben úgy vélték, hogy az orosz csapatok továbbra is “értelmetlen” offenzívákat folytatnak Donyeck és Bahmut környékén ahelyett, hogy az ukrán ellentámadás elleni védekezésre összpontosítanának.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arra mutatott rá, hogy az orosz egységek a Harkiv megyéből történt visszavonulásuk során állományuk több mint felét és több mint kétszáz haditechnikai eszközt veszítettek el. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 54 480 orosz katona halt meg Ukrajnában. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán légierő a régióban 16 orosz élőerő és haditechnikai csoportosulásra mért csapást az elmúlt napban, ebből három helyen légvédelmi rakétarendszerek pozícióira.

The post Orosz agresszió: a moszkvai “hódítók” tüzet nyitottak egy pszichiátriai kórházra a betegek evakuálása közben, halottak appeared first on .

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít.

“A légvédelem és a rakétavédelem prioritást élvez számunkra. Elkezdtünk beszélgetni, és pozitív eredmény született az (amerikai-norvég rendszerű) NASAMS és (német) IRIS-T szállításának kérdésében. Németországból több olyan rendszert is várunk, amelyeket eddig még nem kaptunk. Valamint az Egyesült Államokból is. Ez azonban csak részleges megoldás a légvédelmi rendszerek hiányára” – fejtette ki Zelenszkij. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. “Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg. Közölte, hogy Ukrajna ettől az öt partnerországtól vár hozzáárulást a légtérzár megvalósításához.

Zelenszkij külön kiemelte, hogy a légvédelmi rendszerek szállításának késése ukránok életébe kerül. “De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról. Az államfő köszönetet mondott von der Leyennek Ukrajna személyes támogatásáért. Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott azért is, hogy Ukrajna lehetőséget kapott az európai elektromos hálózatokhoz való csatlakozáshoz.

A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ukránok visszatérése már megkezdődött, és szerinte ezzel nem lesz probléma. “Körülbelül ötmillió ukrán, akik az Európai Unióba menekültek a háború elől, már hazatért. Tudjuk, hogy haza akarnak menni, újjá akarják építeni Ukrajnát, virágzó országgá akarják változtatni azt” – mondta von der Leyen.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével egyetértve kijelentette: “Nekem úgy tűnik, hogy az ukránoknak nincs szükségük ösztönzésre, szeretik államukat, és haza akarnak jönni. A fő és nehéz kérdés a biztonságuk szavatolása”. Az elnök kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését. “Semmiképpen sem szabad azonban rákényszerítenünk az embereket, hogy visszatérjenek, de nagyon hiszünk benne, és ezt akarjuk” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.

The post Orosz agresszió: Kijev egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról appeared first on .

“Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve” – idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve. “Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket” – tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az újságírók ukrajnai emléknapjának alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta mostanáig 39 újságíró vesztette életét Ukrajnában. “Az elmúlt nyolc évben pedig még többen” – fűzte hozzá. A miniszter arra nem tért ki, hogy az elhunytak milyen állampolgárságúak voltak. “Újságírónak lenni ma annyit tesz, mint készen állni arra, hogy valaki az életét adja azért, hogy az igazságot az egész világ elé tárja” – hangsúlyozta Tkacsenko.

Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán légierő gépei pénteken négy ellenséges élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és egy megerősített állást találtak el, és egy kirakodópontra mért tüzérségi csapás következtében az orosz megszálló csapatok tartalékokkal való feltöltése megszakadt.

Az ukrán egységek visszaverték az orosz erők támadásait a Donyec-medencében Veszela Dolina, Bahmut, Zajceve, Avgyijivka és Novomihajlivka települések térségében. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek a nap folyamán megsemmisítettek egy orosz Szu-24-es repülőgépet, két robotrepülőgépet és egy drónt. A nap folyamán az ellenség négy rakétát, öt légicsapást és tizenkét támadást intézett rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen. Az elmúlt napon az orosz erők négy rakétát lőttek ki, öt légicsapást és 12 támadást intéztek rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen – jelentette a vezérkar.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Moszkva-barát “főügyészének és helyettesének” megölése helyi bűnözői elemek leszámolása, vagy Oroszország által végrehajtott “tisztogatás” volt. Szavai szerint lehetett leszámolás olyan helyi bűnszervezetek között, amelyek nem tudtak megegyezni a lopott vagyon egymás közti felosztásában. “A másik verzió, hogy Oroszország ily módon próbál megszabadulni az általa elkövetett háborús bűntettek tanúitól. A nyomozás majd megállapítja” – tette hozzá a tanácsadó.

Az ENSZ Közgyűlése pénteken határozatot fogadott el, amellyel lehetővé tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy távolról vegyen részt az ülésen – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Néhány napja Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hevesen ellenezte, hogy Zelenszkij videoösszeköttetés útján szólalhasson fel az értekezleten – emlékeztetett a hírportál.

The post Oroszt agresszió: hátrakötött kezű, agyonlőtt ukrán katonák holttesteit találták az izjumi tömegsírban appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a célpontok között olyanok is vannak, amelyek támadásától valószínűleg Moszkva sem vár azonnali katonai eredményt. Ilyen jellegű támadások érték egyebek mellett az áramelosztó vezetékhálózatot, valamint a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih város víztározójának gátját.

Erről a támadásról a héten a helyi hatóságok is beszámoltak, közölve: az orosz erők manőverező robotrepülőgépekkel mértek csapásokat a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, és ennek következtében több környező településen megszakadt a vízellátás.

A brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelése szerint Oroszország az ukrajnai frontokon elszenvedett kudarcok nyomán valószínűleg szélesítette a csapásmérésre kijelölt helyszíneket, így próbálva megingatni az ukrán nép és a kormány morálját.

A londoni védelmi minisztérium a katonai hírszerzés adatait idézve a minap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alá tartozó alakulatok ütőereje az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt súlyos mértékben leépült, így a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást.

The post Orosz agresszió: Putyin serege egyre többször támadja a civil infrastruktúrát appeared first on .

Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: “Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetben reagált az izjumi erődben talált tömegsír hírére, mondván, hogy ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. “Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. “Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett “balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a “balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.

Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy pénteken három orosz robotrepülőgépet semmisítettek meg Dnyipropetrovszk megye fölött. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.

The post Orosz agresszió: tömegsírt találtak több száz halottal a Harkiv megyei Izjumban appeared first on .

Az ítélet tényállása szerint a vádlott mélyszegénységben élt Kovácsvágáson. Elhatározta, hogy betör a közelükben élő tehetős férfi édesanyjához, és akár meg is öli.

Megfigyelte a sértett napi rutinját, mozgását, majd 2011 januárjában egy éjszaka az áldozat házához ment, megvárta, hogy az asszony elaludjon, behatolt a házba és értékek után kutatott. A sértett azonban felriadt a zajra, ezért a férfi rátámadt, a fejét ütötte, majd a nyakát hátrafeszítve eltörte nyakcsigolyáit. Ezután a vádlott folytatta a kutatást, de értéket nem talált, csak egy üveg bort vitt magával a helyszínről.

Az áldozat a bántalmazás után még néhány percig élt, ezalatt “az élet kioltásával együtt járó fájdalmat és szenvedést messze meghaladó kínokat élt át” – írták. A vádlott az eljárásban nem tett érdemi vallomást. Az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát, tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt állította, hogy összeesküvés áldozata.

A törvényszék azonban a bizonyítékok alapján négyszeresen minősülő – előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett – emberölés miatt mondta ki a vádlott bűnösségét. A bíróság aljas célként értékelte, hogy a vádlott azért oltotta ki a sértett életét, hogy utóbb ne ismerje őt fel. Mindezek alapján a törvényszék a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután a vádlott és védője fellebbezett ellene. A kovácsvágási emberölés büntetőpere másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik – áll a közleményben.

The post Tényleges életfogytiglanra ítélték a kovácsvágási emberölés vádlottját appeared first on .

A magyar féllel közös járőrözést egységesen szervezik az Arad, Bihar és Szatmár megyei román-magyar határszakaszon, az intervenciós egységeket pedig fokozatosan, az operatív helyzet függvényében vetik be. A közúti határátkelőkön ezentúl rendőrkutyás alegységek is részt vesznek a kilépésre jelentkező járművek ellenőrzésében.

Az év első nyolc hónapjában a román határrendőrök 10 916 határsértőt tartóztattak fel, közülük 7028-an illegálisan érkeztek Romániába, 3888-an pedig illegálisan próbálták elhagyni – főleg Magyarország felé – az országot. Tavaly – amikor minden korábbinál több határsértőt fogtak el Románia határain – 15 390, 2020-ban pedig 10 586 határsértő szerepelt a román határrendőrség éves jelentésében.

Bár az elfogott határsértők száma már az első nyolc hónapban meghaladta a 2020-as adatot, és időarányosan nem vetít előre csökkenést a tavalyi rekordévhez képest sem, a román határrendészet pénteki közleményében kiemelte, hogy eddig kevesebb embercsempészt fogtak el, mint a tavalyi év azonos időszakában: 351-et a tavalyi év első nyolc hónapjában feljegyzett 427-hez képest, és 580 helyett csak 480 bűnvádi eljárás indult embercsempészés gyanújával.

A román határrendőrség szerint a magyar határon elfogott illegális migránsok többsége Romániában már nyilvántartásba vett menedékes. A határsértők többnyire az országúti pihenőhelyeken bújnak el az országhatár felé tartó teherautók rakterében, ezért felhívják a sofőrök figyelmét, hogy minden pihenő után ellenőrizzék, nincs-e valaki a jármű rakterében, vagy akár alávázán, nem bontották-e meg a teherautó ponyváját, és azonnal értesítsék a határrendőrség legközelebbi kirendeltségét, ha potyautast fedeznek fel.

A román büntető törvénykönyv 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki az országhatár illegális átlépésében beszervezéssel, útbaigazítással, szállítással, bújtatással segíti a határsértőt, ha pedig az embercsempész tettét anyagi haszonszerzés motiválja, a büntetési tétel 3-tól 10 évig terjed – hívta fel a figyelmet a román határrendőrség.

The post Erősítést vezényelt a román határrendőrség a magyar határra az illegális migráció megfékezése érdekében appeared first on .

A közlemény szerint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár és az MH 25. Klapka György Lövészdandár a Brave Warrior 2022 elnevezésű gyakorlaton történő részvétel miatt átcsoportosításokat hajt végre.

Ezért szombattól hétfőig katonai menetoszlopok közlekedésére kell számítani, amelyek óránkénti 40 kilométeres sebességgel közlekednek a Hajdúhadház – 4-es főút – M35 elkerülő út – M35 autópálya – M3 autópálya – M31 autópálya- M0 autóút – M7 autópálya – 8-as főút – Veszprém északi körút – Újmajor, valamint a Tata – 8119-es út – Gánt elágazás, 8123-as út – Zámoly – Székesfehérvár – 8-as főút – Veszprém északi körút, 830-as út – Újmajor útvonalakon.

A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól.

Mivel a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépjármű, a járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják. Arra kérik az autósokat, hogy a katonai menetoszlopok közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

The post Megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani appeared first on .

A létesítmény átadásán Korom Renáta, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára felidézte: a kormány 2017-ben döntött honvédelmi sportközpontok megépítéséről, tavaly óta pedig három ilyen létesítményt adtak át.

Közölte, a komplexumokkal “a magyar fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésének bástyáit” szeretnék létrehozni az ország minden térségében, egyben fontos társadalmi szerepvállalást is szolgálnak a létesítmények, azok a magyar fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésének bástyái, emellett társadalmi és sportcélokat szolgálnak. A létesítmények segítségével az ország különböző részein elérhető közelségbe kerül a honvédelem ügye, így az önkéntes tartalékos rendszer megerősödését is várják a sportközpontok megnyitásától.

Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke azt mondta: a honvédelmi sportközpontok a magyar fiatalok védelmi képességét erősítik és ehhez adnak megfelelő kereteket. Mint mondta, távlati cél, hogy miután minden megyében megépültek a létesítmények, épüljenek hasonlók minden járásban is, ugyanis az épületek a mozogni vágyók szolgálata mellett a magyar haderőt is szolgálják.

Úgy fogalmazott, hogy a sportközpontokban a “fiatalok megélhetik a haza védelmének nemzeti ügyét”, azok segítségével motivációt kaphatnak a haza szolgálatához és a helyszíneken akár útmutatásban is részesülhetnek ahhoz, miként lehet eligazodni a mai világban uralkodó káoszban. Hangsúlyozta, a nemzeti ellenállóképesség fejlesztését szolgálják a sportközpontok és az, hogy a korábbiakban új alapokra helyezték a tartalékos rendszert, továbbá kadétprogramot indítottak.

A város közösségi tereként is funkcionáló, mintegy 860 millió forintos beruházással létrejött, egyidejűleg csaknem száz ember befogadására alkalmas, több mint ezer négyzetméter alapterületű sportlétesítményében tíz sportág – a többi között a vívás, a sportlövészet, a küzdősportok és a technikai sportok – elsajátítására és gyakorlására nyílik lehetőség.

Az épületegyüttes legnagyobb eleme a nyitott, lövedékfogó keretekkel és fallal határolt lőudvar. Az épület földszintjén kapott helyet egy küzdőtér és a kiszolgáló egységek, míg az emeleten egy oktatóterem és a gépház található.

Az intézmények társadalmi céljairól azt írták: az épületek a rendszeres testmozgás népszerűsítése, a honvédelmi szempontból hasznosítható tudás önkéntes alapon, szakszerű, szervezett keretek között történő megszerzése érdekében létesültek és egyaránt képesek a honvédelmi nevelést, a sportversenyeket, a családi programokat és egyéb rendezvényeket is kiszolgálni.

A szigetvári előtt tavaly Újfehértón, idén Baján, illetve Balassagyarmaton adtak át hasonló létesítményt, hamarosan pedig Szarvason lesz sportközpont avatás.

The post Átadták a szigetvári honvédelmi sportközpontot appeared first on .

A szerződést még az előző kormány védelmi minisztere, Matej Tonin írta alá idén tavasszal, az új baloldali kormány pedig már akkor figyelmeztetett, hogy felülbírálja a döntést. A felülvizsgálat nem tudta megállapítani, hogy az adásvétel gazdaságos lenne Szlovénia számára, ezért a kormány eláll tőle – magyarázta a tárcavezető.

Mint mondta, a szerződésben nem tüntették fel a szóban forgó harcjárművekkel összhasonlítható eszközök árát vagy az alternatív beszerzések megvalósíthatóságát, valamint az ár nem tartalmazza a 13,5 millió euróra becsült, C4I nevű speciális kommunikációs rendszert, sem az indexálási rendelkezést, azaz az aktualizált értéket. Hozzátette: úgy becsülik, hogy a szerződés felmondása miatt várható bírság a teljes összeg húsz százalékát teheti ki.

A tárcavezető kiemelte: a Boxereknek egy közepes méretű zászlóalj harccsoport gerincét kellett volna alkotniuk, ezért a minisztérium most azt a feladatot kapta, hogy az év végéig találjon alternatív megoldást. Az elmúlt hónapokban a szlovén lapok már írtak arról, hogy Ljubljana felmondja a szerződést. A Delo arról számolt be, hogy alternatívaként a lengyel gyártmányú Rosomak páncélozott járművek jöhetnek szóba.

Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak kötelezettséget arra, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül 20 százalékot haderőfejlesztésre fordítanak.

The post Szlovénia felmondja a többcélú páncélozott harcjárművek megvásárlásáról kötött szerződést appeared first on .

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a közleményében azt írta: az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is. A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők.

A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, amely megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi vagy iskolai függőségi helyzetben is – tették hozzá. Gyakori esetnek nevezték, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben. Az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez.

Az online térben egy bántó videó vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza – hívták fel a figyelmet. Az elemzés szerint gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik vagy éppen iskolaváltásra kényszerül.

Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is. Pedig van segítség: az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni – hangsúlyozták. Kifejtették, hogy az Internet Hotline (https://nmhh.hu/internethotline/) mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az “Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket.

2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt. Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is.

Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a YouTube, a TikTok és a Google munkatársaival is – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.

A hatóság szerint általánosságban elmondható, hogy amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad (például a sértő képek, videók). A sértő tartalmakkal találkozva az áldozat pedig újból és újból átéli az online zaklatást. Az online kommunikáció során gyakran nincs idő átgondolni a történteket, illetve az áldozatnak nincs ideje kilépni a bántalmazó helyzetből. Egy 2020-ban publikált hazai kutatás alapján az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már online zaklatás áldozata – emlékeztettek.

“Az online zaklatás komoly pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okoz. Az elektronikus kommunikáció miatt a zaklatók nem látják az áldozatok érzelmi reakcióit, ezért könnyebb az adott cselekményt elkövetni a bűntudat érzése nélkül” – fogalmaztak a közleményben.

A zaklatók az internet “távolító hatása” miatt gyakran nem realizálják tettük negatív hatásait az áldozatra nézve, mert azt gondolhatják, hogy egy viszonylag ártalmatlan “csínyben” vesznek csak részt. Pedig az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, mint például önbizalom-csökkenés, depresszió, később tudatmódosító szerek fogyasztása vagy agresszió. Szélsőséges esetben a tartós depresszió – megfelelő segítség hiányában – öngyilkossághoz is vezethet – közölte az NMHH.

Az online zaklatás áldozatává válás későbbi devianciákhoz, így kriminalitáshoz is vezethet. Sőt, akár az áldozat maga is bántalmazóvá válhat. Az Internet Hotline a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását, valamint a sérelmezett üzenetekről vagy bejegyzésekről képernyőfotók készítését javasolja a bejelentőknek. A bejelentőnek lehetősége van feljelentést is tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amely során fontos, hogy a bizonyítékul szolgáló képernyőfotókat, képernyőmentéseket is magával vigye.

A feltételezhetően kiskorú bejelentőket minden esetben arra bátorítják az Internet Hotline munkatársai, hogy beszélgessenek problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, ám ha erre még nem állnak készen, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon – áll az NMHH közleményében.

The post NMHH: pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okozhat az online zaklatás appeared first on .

“Ma arról is beszéltünk, hogy egy speciális központot szervezünk, amely katonai felszerelések javítását, gyakorlatok szervezését végezné német, holland, ukrán partnereink részvételével. Lengyel cégek végeznék a javítást, ezzel bevételhez jutnak, így ez az együttműködés mindenki számára előnyös lesz – fejtette ki a lengyel kormányfő. Hozzátette: a találkozón azt is megvitatták, milyen ukrán közintézmények helyreállításában vehetnének részt lengyel vállalatok.

Morawiecki hangsúlyozta, hogy számára megengedhetetlen a háború befejezése az orosz feltételek teljesítésével, mert ez nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának nagy vereséget jelentene.

“A győzelemnek Ukrajna oldalán kell lennie, mert ha ne adj’ isten ez orosz feltételekkel valósulna meg, az nagy veszteség lenne Európának. Elveszítenénk azokat az értékeket, amelyekért Ukrajna harcol, az akaratot, a szuverenitást, a testvériséget, a szabad életet” – szögezte le. Gratulált Zelenszkij elnöknek, az ukrán népnek és a fegyveres erőknek a hatékony offenzívához, amely Lengyelország miniszterelnöke szerint “a végső győzelem újabb jele”.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolójában emlékeztetett arra, hogy a katonai jelentések szerint az ukrán csapatok sikeres ellentámadást hajtanak végre Harkiv irányában: a helyi lakosság támogatásával az ukrán fegyveres erők három nap alatt csaknem 50 kilométert haladtak előre.

Közben Ihor Terehov harkivi polgármester délután arról számolt be, hogy a pénteki orosz ágyúlövésektől kigyulladt több magánház és egy óvoda, az oroszok eltaláltak egy árvaházát, egy iskolát és egy sportlétesítményt is. A pontosított információk szerint a helybeliek közül legalább tízen sérültek meg, köztük három gyermek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte: az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról szóló napi jelentésében egy szót sem ejtett arról, hogy az ukrán katonák kiűzték az orosz csapatokat a harkivi régióban lévő Balaklija városból. Előtte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem volt hajlandó kommentálni az ukrán erőknek az orosz megszállás alá került területek visszaszerzésére irányuló ellentámadásának állását, hanem a védelmi minisztériumra hárította a kérdés megválaszolását.

Az ukrán hírportál Makszim Gubinnak, a harkivi régió oroszokkal együttműködő egyik tisztségviselőjének az orosz híradásokban megjelent közlésére hivatkozva arról is beszámolt, hogy az orosz erők a lakosság “evakuálását” rendelték el Izjum városból a megye még általuk megszállva tartott területeire, illetve a szomszédos Luhanszk megyébe.

The post Orosz agresszió: hadfelszerelés-javító közös központ építéséről állapodott meg Varsó Kijevvel appeared first on .

A bíróság különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére és részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt hozta meg – nem jogerős – ítéletét.

A nő egész napos fenyegetőzés után éjjel a ház nyitott teraszán álló kanapét acetonnal lelocsolta, majd meggyújtotta. A tűz átterjedt a lakás tetőszerkezetére, a házban tartózkodóknak – akik közül többen már aludtak – sikerült kimenekülniük. A lángokat a tűzoltók oltották el.

A bíróság szerint ha a tüzet nem vették volna észre időben, sérüléseket, akár halált is okozhatott volna a gyújtogató.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a nő ittas állapotát és azt, hogy közeli hozzátartozói sérelmére követte el a bűncselekményt.

The post Hét év szabadságvesztésre ítéltek egy gyújtogatót appeared first on .

A BVOP a közleményében azt írta, hogy az IOI elnökét Budapesten Schmehl János vezérőrnagy, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese fogadta, aki ismertette a hazai büntetés-végrehajtási szervezet alapvető feladatait, az elmúlt évek jelentős fejlesztéseit.

Field ezután a veszprémi börtönt kereste fel, ahol egyebek mellett a fogvatartási körülményekről, valamint a biztonsági és a reintegrációs szakterületek munkájáról kapott tájékoztatást – írták.

Úgy fogalmaztak: a szakmai kapcsolatok ápolása szempontjából mind az IOI, mind a büntetés-végrehajtási szervezet vezetése hasznosnak ítélte találkozót. A nemzetközi delegáció tagjai elismerően nyilatkoztak a büntetés-végrehajtási intézetben folyó szakmai munkáról, a kiemelkedő elhelyezési körülményekről, a biztonságtechnikai rendszerről és a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmódról – áll a közleményben.

The post A Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke látogatást tett a büntetés-végrehajtásnál appeared first on .

Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az oroszok ismét robotrepülőgéppel mértek csapást. A becsapódás helyi idő szerint délután egy óra körül történt.

Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy Krivij Rih egyik ipari létesítményét érte találat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt, de a károk jelentősek. “Az ellenség napi riadókkal és rakétákkal akar megfélemlíteni minket, de ez nem fog sikerülni. Minden csapást megtorlás követ” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően szerda este lőttek ki az orosz erők nyolc robotrepülőgépet a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, aminek következtében megnőtt a folyó vízszintje, és 112 lakóházat és udvart árasztott el. Több környező településen megszakadt a vízellátás, mert az oroszok eltalálták a vízvezetéket is. A helyi szakemberek csütörtökre helyreállították a károkat, két helyen fel kellett robbantaniuk a gátat, hogy csökkentsék a folyó vízszintjét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti támadás után közzétett videoüzenetében orosz nyelven üzent az oroszoknak, és kijelentette, hogy “ez egy újabb ok, amiért Oroszország elveszíti” a háborút. Rámutatott arra, hogy a gátnak, amelyet megtámadtak, semmilyen katonai értéke nincs, de emberek százezreinek létfontosságú. “Gyengék vagytok, akik civilekkel harcoltok. A csatatérről elmenekült gazemberek, akik valahonnan messziről próbáltok ártani. Terroristák vagytok, akiket szégyellni fognak saját unokáik” – mondta az elnök érzelmektől túlfűtött beszédében. Hozzátette: “Az események azt mutatják, hogy az egyetlen kiút az orosz katonák számára az, ha megadják magukat az ukrán erőknek. Ez az egyetlen módja annak, hogy életben maradjanak”.

Az éjjel Harkivot is újra orosz támadás érte, a hatóságok előzetes információi szerint senki sem sérült meg, és komoly károk sem keletkeztek. Donyeck megyében ugyanakkor az elmúlt napon két civil vesztette életét az orosz támadások következtében, és 13-an sérültek meg – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója. Szavai szerint az orosz erők szerdán a leghevesebben Bahmut térségét támadták. A városban eltaláltak egy többszintes házat, a romok alatt négy ember lehet. A szakemberek dolgoznak kimentésükön. Toreckben egy kórházat találtak el, ott egy ember sérült meg.

Megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők folytatják a létfontosságú infrastrukturális létesítmények támadását: Zaporizzsjában megsérült egy elektromos alállomás, a donyecki régióban pedig egy hőerőműben okoztak károkat.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt napon mintegy kétszáz katonát, 13 harckocsit és négy repülőgépet veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint eddig 53 850 orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 250 repülőgépet, 2193 harckocsit, 4682 páncélozott járművet és 1295 tüzérségi rendszert.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter odesszai látogatása alatt bejelentette, hogy országa hamarosan két tétel páncélozott szállítójárművet küld Ukrajnába.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy a felszabadított Harkiv megyei Kupjanszkban öt, 15 és 17 év közötti gyereket mentettek ki egy pincéből, ahol az orosz megszállók bezárva tartották őket. A négy lány és egy fiú – egy egészségügyi oktatási intézmény tanulói – hét napot töltöttek a pincébe zárva. Úgyszintén Kupjanszkban és Izjumban pedig az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai őrizetbe vettek három nőt, akik együttműködtek az orosz megszállókkal.

The post Orosz agresszió: Putyin csapatai újabb támadást intéztek Krivij Rih ellen appeared first on .

A törvényszék a közleményében a történteket felidézve azt írta: a vádlott 2020 júliusában parancsnokként helikopteres kutató-mentő szolgálatot látott el, amikor egységüket Vértesszőlős közelébe riasztották egy a fák közé zuhant siklóernyős légi mentésére.

Miután a parancsnok a csörlőzéses mentést veszélyesnek vélte, a mentés koordinátorának javaslatára alpinkötél leengedésével próbálkozott. Azonban a nélkül kezdte meg a helyszín megközelítését a helikopterrel, hogy a mentési körülményekről, így különösen a forgószárny keltette légáram mértékéről tájékozódott volna – emelték ki.

A manőver közben a rotorlapátok olyan mértékű turbulens légáramlatot keltettek, hogy a faágak letörtek, a fán lévő siklóernyő belobbant, a siklóernyős pedig a földre esett és életveszélyesen megsérült, és egy hónappal később a kórházban meghalt. A lehulló faágak miatt megsérült egy mentésben részt vevő mentőtiszt is.

Az ügyészség a gép parancsnokát légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésével vádolta meg. Miután az előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte be bűnösségét, a vád és a védelem képviselői bizonyítási indítványainak előterjesztése után a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet.

Az eljárás november 15-én a vádlott kihallgatásával folytatódik – írta a törvényszék.

The post Nem ismerte be bűnösségét a vértesszőlősi katonai mentés gyanúsítottja appeared first on .

Dobó Dénes közlése szerint a 40 éves férfit, aki elismerte és megbánta a tettét, hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság, és elrendelte egy korábban jogerőssé vált ítéletben rá kiszabott egyéves börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

A tényállás szerint az ittas férfi társaival együtt randalírozott Debrecen egyik lakótelepén és szembeszegült az időközben kihívott rendőrökkel. Ennek során a vele szemben intézkedő, testi kényszert alkalmazó rendőrnő jobb vádlijába harapott – ismertette a szóvivő.

The post Megharapott egy rendőrnőt, három évet kapott appeared first on .