Biztonságpiac

Magyarország közútjain 3 042 tehergépkocsit és 311 autóbuszt ellenőriztek a rendőrök július 18. és július 24. között, több mint 900 jogsértést tapasztaltak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közlemény szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Truck & Bus elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozott. A rendőrök az ellenőrzött járművek esetében 918 alkalommal állapítottak meg jogsértést. Azonnali közlekedési korlátozást 3 nehézteher-gépkocsinál rendelt el.

A tehergépkocsik ellenőrzése során vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 67 alkalommal, a jármű- és rakománybiztonsággal kapcsolatban 131 esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt 74 alkalommal kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzése során 9 esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 132 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 169 jármű vezetője túllépte a megengedett legnagyobb sebességet – ismertették.

Az autóbuszok esetén vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt tíz alkalommal, a jármű- és rakománybiztonsággal kapcsolatban két esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt öt alkalommal kellett intézkedni. Az ellenőrzött autóbuszok vezetői közül egy nem használta a biztonsági övet, illetve hatan túllépték a megengedett legnagyobb sebességet – tudatta az ORFK.

 

The post Fokozottan ellenőrizte a teherautókat és a buszokat a rendőrség appeared first on .

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezet visszásságait, kifogásolva azt is, hogy a tervezet megvitatásába nem vonták be a magyar érdekvédelmi szervezeteket.

A KMKSZ honlapján kedden megjelent nyilatkozatban rámutatnak, hogy a törvénytervezet gyakorlatilag megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azonban amíg “az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni”.

A tervezet “a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja” – áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ úgy értékeli, hogy a törvénytervezet “jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média stb. jogok területén”.

Emellett a jogszabálytervezet nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, “a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is”.

A tervezet a kisebbségi jogokat a nemzeti közösségekhez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket “bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is”.

“A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne” – szögezte le a KMKSZ a nyilatkozatban.

 

The post Bírálja az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség appeared first on .

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség felfegyverkezve elkövetett emberrablás bűntette miatt vádat emelt két bácsalmási férfival szemben. A férfiak éjjel, akarata ellenére, a nyakához kést szegezve vittek el otthonából egy helybeli férfit. Ezután fogva tartották, többször késsel fenyegették, baltával bántalmazták és a szabadon bocsátását állítólagos tartozása megadásától tették függővé.

A vádirat szerint a bácsalmási férfiak 2021. április 23-án, éjszaka a házában rontottak rá egy helybeli férfira, akin egy állítólagos tartozást kértek számon. Miközben az idősebb támadó ráült a sértett kezére és pofozni kezdte, fiatalabb társa pocskondiázva őt, a pénzt követelte. Egy kést szegezve a sértett nyakához, közölték a férfival, hogy velük kell mennie, különben szétverik a fejét. Amikor a sértett öltözni kezdett, lerángatták róla a steppelt kabátot, mondván, hogy az most már az övék. Azt is közölték vele, hogy mindaddig nem engedik szabadon, míg nem fizet.

A túlerő, a késsel fenyegetés miatt ellenkezni nem merő férfit ezután átkísérték a fiatalabb vádlott lakóhelyére, ahol az éjszaka folyamán többször kést szegeztek a torkához, az idősebb vádlott ököllel ütlegelte és többször megrúgta a combját is. A sértett menekülni próbált, azonban a bejárati ajtó zárva volt, ráadásul fogvatartói utána eredtek és visszakísérték. Ezután a sértett belátta, hogy nincs esélye menekülésre és arra sem, hogy segítséget hívjon. Kétségbeesésében elárulta, hogy másnap fizetést kap. Idősebb elrablója továbbra is a pénzt követelve, egy fogóval befogta a sértett kisujját és megfenyegette, hogy letépi.

Fenyegetésének azzal adott további nyomatékot, hogy a kését hegyével lefelé a sértett bal combjára tette, majd a másik kezével ráütött. A szúrás átszakította a nadrágot és felületi sérülést okozott a sértettnek. Ezután egy balta fokával kis erővel tarkón ütötte a férfit, míg a balta élét a homlokához nyomta és skalpolással fenyegette. A bántalmazás sorozatnak másnap kora délután az vetett véget, hogy a fiatalabb vádlott javaslatára mindhárman elindultak a sértett lakására pénzért. Útközben azonban a sértett beszaladt egy ismerős ingatlanba és segítséget kért. Látva zaklatottságát, a háziak segítettek neki rendőrt hívni.

Az ügyészség a többszörösen büntetett férfit és társát felfegyverkezve elkövetett emberrablás bűntettével vádolja és ezért velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

 

The post Nyakához kést szegezve rabolták el appeared first on .

A haderőfejlesztés felgyorsításáról beszélt hétfőn Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a miniszteri zászlószalag-adományozással egybekötött harckocsizó fegyvernemi napon kiemelte, hogy a kormány haderőfejlesztési programjának köszönhetően több helyszínen nagyszabású épületfelújítási és más infrastrukturális fejlesztések folynak, így a tatai laktanyában is. A jelenlegi helyzetre tekintettel Magyarországnak fel kell gyorsítania a haderőfejlesztést. A kormány által létrehozott honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy a háborús infláció és a globális gazdasági nehézségek ellenére az eddiginél erőteljesebben folytatódjon az erre vonatkozó program – hangoztatta a politikus.

Elmondta, hogy 44 új Leopard 2A7 harckocsi kerül Tatára, az első jármű érkezése 2023 júniusában várható; a továbbiak szállítása 2023 és 2025 között valósulhat meg. Hozzátette, hogy a régóta várt 24 PzH 2000 önjáró löveg első darabjai már az idén megérkeznek. Hangsúlyozta, egy modern hadsereg elképzelhetetlen erős, ütőképes páncélos erő nélkül. A helyes haderőszerkezetben a harckocsizó és a gépesített elemek nélkülözhetetlen tényezők a sikerhez – fűzte hozzá.

A miniszter szerint a technikai fejlesztések önmagukban nem sokat érnek, kellenek hozzájuk a jól felkészült, kiképzett és megbecsült katonák. A kormány fontosnak tartja, hogy “a katonák szolgálatát, elkötelezettségét anyagi juttatással is honorálja”, ezért döntött kimagasló arányú illetményemelésről, amely az elmúlt évtizedek legkomolyabb bérfejlesztése – jelezte.

A honvédelmi miniszter kitért arra, hogy “a háború soha nem lehet célunk, a megelőzésre kell koncentrálnunk”. Egyelőre nem látható az orosz-ukrán háború vége, az általa okozott gazdasági válság pedig begyűrűzik a mindennapjainkba – mondta, hozzátéve: meg kell erősíteni az ország biztonságát, mert a békéhez erő kell.

A rendezvényen részt vett Sándor Zsolt, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést appeared first on .

Hazatértek a szlovéniai erdőtűz eloltásában részt vevő magyar katonák hétfőn az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra.

Bali Tamás ezredes, a bázisparancsnok helyettese a katonák fogadása után elmondta: 13 magyar katona négynapos tűzoltási feladaton vett részt két Mi-17-es helikopterrel Szlovéniában, ahol jelentős szerepet vállaltak a térségben az elmúlt napokban kialakult és terjedő erdőtüzek oltásában. Hozzátette: a két helikopterrel hattagú gépszemélyzet utazott. Egy gépszemélyzetet két pilóta és a fedélzeti technikus alkot, aki az oltási feladatnál a ballonok merítését és ürítését koordinálja.

Emellett hét emberből álló repülőműszaki csapat vett részt a feladat végrehajtásában, ők a két helikopter folyamatos üzemkész állapotát biztosították – mondta az ezredes, megjegyezve: feladatuk volt emellett azoknak a ballonoknak az üzemkészen tartása, amelyekkel a tűz oltása zajlott. Bali Tamás megjegyezte, a tűzoltás rutinfeladatnak számít, de a szlovéniai tűzoltásban több nemzet vett részt sok – forgószárnyas, illetve merevszárnyú – légi járművel, ugyanabban a légtérben.

Remzső Zsolt őrnagy, a szolnoki bázis Rubik Szállítóhelikopter Zászlóaljának egyik rajparancsnoka elmondta: több hasonló bevetésen voltak már Magyarországon és külföldön egyaránt. A szlovéniai tűzoltást nehezítette, hogy magas hegyek között kellett végrehajtani, ahová a tűzoltók nem juthattak fel, továbbá világháborús bombák robbantak fel a tűz miatt – tette hozzá. A magyarok osztrák, horvát, olasz, román, szerb és szlovák katonákkal együtt oltották a tüzet. Lezárt légtérben, “nagyon komoly” légi forgalom mellett kellett végezniük a vízemeléseket. Sok helyen vízemelő depókat hoztak létre, volt egy folyó is, ahonnan lehetett vizet kiemelni – mondta.

Beszámolt arról, hogy egy-egy alkalommal két tonna vizet is felemeltek és szállítottak a helyszínre, mintegy öt-hat percenként. Ez jelentős segítséget jelentett a tűz oltásában – mondta az őrnagy.

 

The post Hazatértek a szlovéniai erdőtűz eloltásában részt vevő magyar katonák appeared first on .

A korábban gyermekpornográfia és szexuális erőszak bűntette miatt elítélt középkorú férfi ellen a Fővárosi Főügyészség 2020 nyarán emelt vádat.

A Fővárosi Törvényszék 2021 novemberében hirdetett ítéletet a büntetőügyben és a vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint gyermekpornográfia bűntettében, amelyért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól és egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi, vagy befolyási viszonyban állna.

A megállapított történeti tényállás szerint a vádlott előző szabadságvesztés büntetéséből történt feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt, 2019-ben ismerkedett meg egy Kispesten élő nővel és annak 11 éves lányával, majd rendszeresen együtt töltötték a szabadidejüket, illetve a vádlott többször tartózkodott náluk az éjszakai órákban is.

A vádlott ottlétei során a kislány bizalmába férkőzött, több alkalommal szexuális indíttatásból a sértett alsóneműjébe nyúlt, illetve segédeszközt is igénybe vett, emellett a vádlott egy alkalommal a kislányról mobiltelefonjával súlyosan szeméremsértő videófelvételt készített. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásáért, a védője pedig az ítéleti indokolás ellen élt fellebbezési jogával. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához előterjesztett indítványával az elsőfokú ítélet helyben hagyását kezdeményezte.

Az ügyészi indítvány eredményre vezetett, mert a fellebbviteli bíróság 2022. július 6-án kihirdetett másodfokú határozatával a vádlottra kiszabott büntetést helybenhagyta, amelyet nyomban foganatosítottak.

 

The post 16 év szabadságvesztést kapott „a szexuális ragadozó” appeared first on .

Kihirdette Klaus Iohannis államfő a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyvét ratifikáló törvényt.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete június végi madridi csúcstalálkozóján hivatalosan meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot. A két csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én fogadták el Brüsszelben.

A jegyzőkönyveket a NATO-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell. A román kormány múlt héten hagyta jóvá, majd hétfőn Klaus Iohannis államfő a parlament elé terjesztette a két ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálásáról szóló javaslatot. A tervezetet szerdán előbb a képviselőház, majd döntő törvényhozási fórumként a szenátus is megszavazta — írja az Agerpres hírügynökség.

 

The post NATO: Románia is jóváhagyta a Finn és a Svéd csatlakozást appeared first on .

Egy Győr-Moson-Sopron megyei faluból 2018 májusában úgy vittek el egy páncélszekrényt a benne lévő 12 891 300 forinttal együtt, hogy azt a pénzintézet padlójáról felfeszítették, autóba rakták, majd elhajtottak a helyszínről.

A vádirati tényállás szerint a két férfi harmadmagával együtt egy éjjeli órán a pénzintézethez hajtottak, a kültéri kamerát elfordították, a riasztót purhabbal befújták, majd távoztak a helyszínről. Fél órával később visszatértek oda, felfeszítették az épület ajtajait, majd a padlóról felfeszítették az oda rögzített széfet is. A 370 ezer forint értékű széfet ezt követően kivitték az autójukhoz és elhajtottak a helyszínről.

A Győri Járási Ügyészség két férfival szemben emelt vádat jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt. Az idősebb férfi többszörös, fia különös visszaeső. Tettükért velük szemben 12 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyészség a vádiratban a beismerés és a tárgyalásról való lemondás esetére arra tett indítványt, hogy a bíróság a vádlottakat öt-öt év szabadságvesztésre ítélje. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Csornai Járásbíróság fogja meghozni.

 

The post Elvitték a széfet, 13 millió forint a kár appeared first on .

Lengyelország dél-koreai FA-50 típusú vadászgépeket, K9 önjárólövegeket és K2 harckocsikat szerez be, az erről szóló szerződést jövő héten írják alá – jelentette be pénteki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter.

A Sieci lengyel konzervatív hetilapban jövő héten megjelenő interjú pénteken közzétett részletében Blaszczak közölte: a szerződést 48 FA-50 repülőre és legalább 182 K2 harckocsira fogják megkötni. Sajtóértekezletén a politikus azt is tudatta: az első K2-eseket és K9-eseket még idén leszállítják Lengyelországba, jövőre pedig megérkeznek az első vadászgépek.

A beruházás “ugrásszerűen növeli” Lengyelország védelmi képességeit – fogalmazott Blaszczak. Hozzátette: az időtényező fontos, hiszen a lengyel politikai vezetők “tudatában vannak azon kihívásoknak, amelyekkel Lengyelország az ukrajnai háború miatt, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) agresszív, az orosz birodalom újjáépítésére törekvő politikája miatt szembesül”.

A felszerelést a szerződésteljesítés első szakaszában Dél-Koreában gyártják, majd Lengyelországban is, ennek részleteiről a lengyel állami fegyvergyártó, a PGZ még tárgyal a dél-koreai partnerekkel – mondta el Blaszczak. Lengyelország az utóbbi időben több ügyletet jelentett be a hadsereg korszerűsítése keretében, több beruházásra az amerikai partnerekkel kötöttek szerződést.

A lengyel parlament március közepén fogadta el a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

 

The post Lengyelország dél-koreai vadászgépeket, önjáró lövegeket és harckocsikat szerez be appeared first on .

Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi Lengyelország részéről a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását.

A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálást. A törvényt Duda a Balti-tenger partján fekvő Gdynia város haditengerészeti kikötőjében tartott rendezvényen írta alá. A lengyel szenátus szerdai ülésén, az alsóház (szejm) pedig már július elején szinte egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet.

Duda a gdyniai ünnepségen kiemelte: a két skandináv ország NATO-csatlakozása “óriási mértékben erősíti” a térség biztonságát. A NATO és Oroszország határa jelentősen, mintegy 1600 kilométerrel lesz hosszabb – mutatott rá.

“Vajon ezt akarta Putyin, ez jelenti-e Oroszország győzelmét?” – tette fel a kérdést, utalva az ukrajnai háborúra. A lengyel elnök szerint Moszkva arra számított, hogy az Ukrajna elleni támadással lényegében megosztja a NATO-t, de ennek az ellenkezője történt. A szövetség a kezdetektől fogva egységet mutatott, erkölcsileg és katonailag is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta Duda.

Svédország és Finnország az ukrajnai háború kitörése után, május közepén nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet a szövetség a június végi madridi csúcstalálkozóján hagyott jóvá. A folyamat véglegesítéséhez viszont az összes tagállam ratifikálása szükséges. A ratifikálás már a 30 NATO-tagállam jelentős részében megtörtént.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön közölte: Ankara augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását. Törökország korábban húzódozott a svéd és a finn tagság jóváhagyásától, kifogásolva, hogy a két országban Ankara által terrorszervezetnek tartott kurd csoportokat támogatnak.

The post A lengyel elnök aláírta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt appeared first on .

Oroszországi működésének beszüntetését latolgatja a zsidók Izraelbe telepítését intéző nemzetközi Zsidó Ügynökség (Szohnut), mert az orosz hatóságok az Izraelbe emigrálók adatainak átadását követelik, illetve irodáik bezárását – jelentette a ynet.

Az Izraelből irányított szervezet mindeddig sikeresen megtagadta a kért információk átadását, ám emiatt az orosz igazságügyi minisztérium oroszországi működésének felfüggesztésére utasította. A lap szerint már a hónap elején érkezett egy levél az orosz hatóságoktól a szervezet moszkvai irodájába, amelyben olyan megjegyzéseket és bírálatokat fogalmaztak meg a Szohnut helyi működéséről, melyeknek “jogi következményei lehetnek”.

A Zsidó Ügynökség évek óta dolgozik Oroszországban a zsidók Izraelbe vándorlásának ösztönzésén, emellett nyári táborokat, valamint oktatási intézményeket működtet. Az orosz kormány a közelmúltban szigorította az ügynökséggel szemben támasztott követelményeit, majd információkat kért az Oroszországból Izraelbe vándorolni szándékozó zsidókról. Ezt a kérést a Szohnut megtagadta, mert féltette az érintettek személyes biztonságát.

A ynet értesülése szerint a következő napokban izraeli delegáció indul Moszkvába, hogy megvitassa az orosz igazságügyi minisztérium követelését a Zsidó Ügynökség irodáinak bezárására vonatkozóan. A Szohnut bejelentette, hogy jövő csütörtökre előzetes tárgyalást tűztek ki Moszkvában, s a jogi eljárás befejeztéig nem nyilatkoznak az ügyről.

“Az orosz zsidók nem lesznek az ukrajnai háború túszai. Szánalmas és sértő a kísérlet, hogy a Zsidó Ügynökséget büntessék Izrael háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Nem lehet elszakítani az orosz zsidók Izraelhez fűződő történelmi és érzelmi kapcsolatát” – nyilatkozta Nachman Sáj izraeli diaszpóraügyi miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta több ezren vándoroltak Oroszországból Izraelbe. Az Izraelben élő orosz ajkúak szervezetének elnöke, Alex Rif felszólította az izraeli hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a bevándorlás bürokratikus eljárásait, mert “lehetséges, hogy egy hónap múlva legördül egy új vasfüggöny, és a mi lelkiismeretünkön szárad, hogy a zsidók ott maradnak” Oroszországban.

 

The post A Szohnut oroszországi működésének beszüntetését latolgatja Izrael appeared first on .

Évente körülbelül kilencven ember fullad meg fürdőzés közben, és az autóbalesetek után ez a második számú halálozási ok a gyerekek között Horvátországban – közölte a horvátországi vöröskereszt.

A Vöröskereszt tájékoztatása szerint a legtöbben azért fulladnak bele a folyókba, tavakba, medencékbe, illetve a tengerbe, mert nem tudnak úszni, sok alkoholt fogyasztottak, túl magasról ugrottak vagy felhevült testtel mentek bele a vízbe, a gyerekek esetében pedig a felügyelet hiánya vezethet tragédiához.

Az idei nyár is négy fulladási esettel kezdődött – közölte a Vöröskereszt Mentőszolgálatának a vezetője. Silvana Radovanovic szerint a legfontosabb az, hogy mindenki tartsa be az adott fürdőhelyre vonatkozó szabályokat, és figyeljen önmagára, illetve a környezetében tartózkodókra.

Az illetékesek tájékoztatása szerint a világon naponta 650, azaz óránként 26 ember fúl vízbe.

 

The post Horvát Vöröskereszt: évente mintegy 90 ember fullad vízbe az országban appeared first on .

Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése szerint nem lehet megfosztani a bírósági határozattal megerősített szülői státusztól egy pár szakítása után a nem biológiai szülőt – írja a Háárec című izraeli újság.

A lap szerint az alkotmánybíróságként is működő grémium döntése a meleg párok szülői jogait biztosító győzelemnek számít a helyi LMBTQ-közösség körében. A határozat szerint ritka kivételektől eltekintve a szülői státuszt kapott nem biológiai szülőt nem lehet megfosztani szülői státuszától akkor sem, ha a szülői pár különválik. A bírók megállapították, hogy a nem biológiai szülő státusza megegyezik a biológiai szülői státusszal.

“A bíróság által kimondott szülői státusz nem csupán egy köntös, amelyet a szülők párkapcsolatuk tönkremenetele után levethetnek” – hangsúlyozta az ítélet. “Ez egy alapvető jogi aktus, amelynek célja mindkét szülő jogainak, valamint a gyermek jólétének védelme a szülői kötelezettségek teljes körével együtt” – mondta ki a bíróság.

Amikor a bírósági határozattal a nem vér szerinti szülőt a gyermek szülőjeként rögzítik a belügyminisztérium nyilvántartásában, akkor rögzítik a szülő jogait és kötelezettségeit is. Neal Hendel, Dafni Barak-Erez és Joszef Elron a legfelsőbb bíróság grémiumában két olyan beadvány nyomán hirdetett ítéletet csütörtökön, amelyekben azonos nemű biológiai szülők elváltak élettársuktól, és megpróbálták megfosztani korábbi, nem biológiai szülőtársukat szülői jogaiktól.

Egyikük azt kérte, hogy ne kapjon szülői státuszt korábbi párja, akivel a béranyától született gyermeküket annak négy éves koráig közösen nevelték, másikuk pedig volt párja már bejegyzett szülői jogainak megszüntetését kérte. A bíróság mindkét kérelmet elutasította, és kimondta, hogy a bíróság a pár különválása után is megadhatja a szülői státuszt, még akkor is, ha a vér szerinti szülő ezt ellenzi, és akkor is, ha a kérelmet jóval a gyermek születése után nyújtották be.

“A kiskorú gyermek és a szülő közötti kapcsolat, legyen az biológiai vagy jogi, nem függ a szülők akaratától. Attól a pillanattól kezdve, hogy valakit elfogadnak szülőként, nem szűnhet meg státusza az egyik szülő érzelmeinek megváltozása miatt” – vélekedett az egyik bíró.

 

The post Legfelsőbb bíróság: Izraelben egyenjogúak a biológiai és a törvényes szülők appeared first on .

Jelentősen, mintegy harmadára csökkent az Auschwitz náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeum látogatottsága a koronavírus-járvány után – közöte a lengyel média.

A júliusi látogatottság mintegy 30-35 százaléka a járvány előtti állapotoknak – közölte a PAP hírügynökséggel Bartosz Bartyzel, az auschwitzi emlékhely szóvivője. A nyári szünet előtt több volt a látogató, mivel iskolai csoportok is érkeztek. Jelenleg elsősorban egyéni turisták tekintik meg a múzeumot, azonban ők is sokkal kevesebben vannak, mint a járvány előtt – mondta el Bartyzel.

Beszámolt arról is, hogy nőtt a lengyel látogatók aránya, kevesebb a külföldi vendég. “Úgy látjuk, hogy erre elsősorban a Lengyelország szomszédságában zajló háborútól való félelem van hatással” – tette hozzá, utalva az ukrajnai helyzetre.

Az auschwitzi múzeum adatai szerint 2021-ben az emlékhelyre több mint 563 ezren látogattak, ami valamivel magasabb volt a járvány első, 2020-as évében regisztrált számnál (502 ezer látogató). A járvány kitörése előtt, 2019-ben, 2,32 millióan tekintették meg a volt haláltábor helyén kialakított emlékmúzeumot. A külföldiek a járvány előtt a látogatók 80 százalékát tették ki.

Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére.

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során öltek meg.

 

The post Jelentősen csökkent az auschwitzi emlékmúzeum látogatottsága a koronavírus-járvány után appeared first on .

Oroszország vs. Montenegró

Oroszország válaszintézkedésként nemkívánatos személynek nyilvánította Montenegró moszkvai nagykövetségének egyik munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárcához bekérették Montenegró nagykövetét, és átadták neki a minisztérium jegyzékét, amely a moszkvai montenegrói nagykövetség egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította.

Az indoklás szerint az intézkedés válasz a montenegrói fél április 7-én hozott döntésére, miszerint kiutasítja a podgoricai orosz nagykövetség több diplomatáját a bécsi egyezmény 9. cikkének megsértése címén. Montenegró március 4-én is kiutasított egy orosz diplomatát. A NATO-tag és uniós tagjelölt ország elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított invázió miatt.

Moszkva kiutasított nyolc görög diplomatát

Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státusba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot. A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a “kijevi rezsimnek”, valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját.

A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Szófia kiutasított hetven orosz diplomatát

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy kiutasítottak Bulgáriából 70 orosz diplomatát, akik az ország érdekei ellen dolgoztak – írja a 444.hu, a Dnevnik.bg portálra hivatkozva. A kiutasítást megerősítette az Interfax orosz hírügynökség is. A kiutasítottak az orosz nagykövetség munkatársai voltak, de Petkov szerint a beosztásuk csak álca volt, és a hivatalos pozíciójukra nem jellemző tevékenységet folytattak. Előzőleg a szófiai orosz nagykövetség vitatott felhívást indított adományokért, hogy támogatni tudják az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erőket – írta meg a Balkan Insight. A kiutasítottak július 3-ig kaptak időt az ország elhagyására, a bolgár külügyminisztérium pedig bekérette Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövetet. Ideiglenesen bezárják a ruszei orosz főkonzulátust, Bulgária pedig átmenetileg bezárja jekatyerinburgi konzulátusát. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa a két ország kapcsolatában.

Oroszország a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba, válaszul arra a döntésre, hogy Szófia “a nemzetközi joggal teljes összhangban” úgy döntött: kiutasít 70 olyan orosz nagykövetségi alkalmazottat, aki megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt.

 

The post Mindenki mindenkit kiutasít… 5. epizód appeared first on .

A teheráni rendőrség nemrégiben bejelentette, hogy “a közterek biztonságának megőrzése érdekében” bűncselekménynek minősül, ha valaki a parkban sétáltatja a kutyáját, és az állattartóknak hamarosan az engedély nélkül tartott kisállatok elkobzására is fel kell készülniük – számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálja.

A rendelet alapján már többeket letartóztattak. Jelenleg a parlament előtt van, s várhatóan elfogadják azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében engedélyhez kötnék a kisállatok tartását. Az engedélykérelmeket egy külön erre a célra létrehozandó bizottság fogja elbírálni. A törvényjavaslatban felsorolt állatok – macskák, teknősök, nyulak vagy akár krokodilok – “az országba való beszállításáért, megvételéért, eladásáért, szállításáért, valamint tartásáért” legalább 800 dolláros (310 ezer forint) pénzbírságot szabhatnak ki.

“Több mint tíz éve kezdődött a vita ebben a témában, amikor iráni parlamenti képviselők egy csoportja át akart vinni a parlamenten egy olyan törvényjavaslatot, amely a kutyák és macskák elkobzását, majd állatkertbe vagy a sivatagba deportálását rendelte volna el” – mondta el Pajam Mohebi állatorvos, az iráni állatorvosok szövetségének elnöke a BBC-nek.

“Az évek során itt-ott megváltoztatták ezt a javaslatot, sőt még a kutyatulajdonosokra mérhető testi fenyítésről is szó esett, de végül kudarcba fulladt a törvény” – tette hozzá.

Askan Semiráni teheráni állatorvos a BBC-nek elmondta, hogy az új iráni rezsim szemében a kutyatartás, noha eddig egyfajta státuszszimbólumnak számított, manapság az “elnyugatiasodás” szimbólumaként él. Mint fogalmazott, emiatt ma már “kutyasétáltatás közben is letartóztatnak embereket, sőt azokat is, akiknek az autójában látják meg a kutyát”.

Az iráni hatóságok korábban már felléptek az “elnyugatiasodás” ellen: három éven keresztül tiltották az állateledelek importját. Ez az intézkedés azonban a belföldi termékek gyors drágulásához, valamint a kutya- és macskatápok illegális behozatalához és feketepiacához vezettek.

Az állatok nagy része az iszlám vallás szerint tisztátalan lénynek számít, az 1979-es iráni forradalom óta a konzervatívabb muszlimok kizárólag vadászati vagy házőrzési célra tartják a kutyákat, szigorúan a házon kívül. Ezt megelőzően ugyanakkor Irán volt az egyik első közel-keleti ország, amely állatvédelmi törvényeket fogalmazott meg a második világháború után.

A Perzsa-öböl túloldalán fekvő Szaúd-Arábiában a kétezres években hasonló szabályozást indítványoztak, ugyancsak a “nyugati eszmék elterjedésének megakadályozása érdekében”. Az al-Dzsazíra katari székhelyű, közel-keleti csatorna hírportálja 2006-ban számolt be róla, hogy Mekkában és Dzsiddában is betiltották a kutyák és a macskák árusítását, itt azonban azóta sincs kilátásban a kisállattartás szabályozása vagy a házikedvencek elkobzása.

 

The post Jelentősen megszigorították a kutyák és macskák tartását Teheránban appeared first on .

Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni, amelyet az Egyesült Államok küldött Ukrajna megsegítésére a jelenleg folyó háborúban – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Newsweek című hetilap közlése szerint.

Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy “az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen.” Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek “jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre” Ukrajnában.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hét közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok további négy M142-es típusú HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának, ezzel összesen 16-ra növelve az ilyen fegyverzetek számát.

A miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat a rakétaindító rendszerek mellett hamarosan további HIMARS-rakétákat is szállít Kijevnek, valamint “nagy pontosságú, távvezérelt tüzérségi rakétákat, taktikai katonai járműveket és egyéb olyan felszerelést, amelyre nagy szüksége van az ukrán hadseregnek”. Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Newsweek magazinnak azt mondta, hogy az orosz katonai erők “pánik üzemmódban” vannak, amióta a HIMARS rendszerek megérkeztek Ukrajnába.

 

The post Orosz agresszió: a Pentagon szerint az oroszok hazudnak a HIMARS rakétarendszerek megsemmisítéséről appeared first on .

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.

Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek “potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel. “Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.

A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását. Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.

“Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy “az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.

Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők csapást mértek a zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra appeared first on .

A brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években átszervezte műveleteit, és egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít – jelentette ki az MI6 főigazgatója az Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Aspenben rendezett biztonságpolitikai konferencián, amelyről a The Washington Times című napilap számolt be.

A jobboldali-konzervatív amerikai újság online írása szerint Richard Moore főigazgató azt mondta: “Az MI6-nek sosem voltak illúziói a kommunista Kínával kapcsolatban”.

Kifejtette: a nyugati kormányok és a nyugati közvélemény tagjai között egyre egyértelműbb a felismerés a kínaiak által az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és szövetségeseikre jelentett veszéllyel kapcsolatban. Ezen megfontolásból alaposan átalakították a brit hírszerzés fókuszát is. “A különbség az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk Kínára, mint korábban, és mára ez a hangsúly nagyobb lett minden más konkrét, egyedi országra irányított figyelemnél” – fogalmazott Moore. Hangoztatta: az MI6 kínai törekvései már sokkal többet jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemnél, a szervezet egyrészt támogatja a brit külpolitikai döntéshozók munkáját, hogy erős pozícióból tárgyalhassanak Pekinggel, másrészt igyekszik megelőzni a kínai fenyegetéseket.

A főigazgató hozzátette, hogy a szervezet szorosan együttműködik amerikai partnerével, a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A brit hírszerzés számára az igazi kihívást a homályos, átláthatatlan kínai kommunista rendszer jelenti, amelyen nagyon nehéz áthatolni – emelte ki.

Az amerikai hírszerzési közösség tagjai megerősítették, hogy a kínai elhárítás 2010 óta több tucat, helyben toborzott (kínai) amerikai ügynököt leplezett le, és ez a kudarc nagyban korlátozta az amerikai hírszerzés azon képességét, hogy kínai titkokhoz férjen hozzá.

Ennek ellenére Moore szerint egyáltalán nem nehéz megérteni Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiai szándékait. “Ha az ember elolvassa a ‘Made in China 2025’ (Készült Kínában 2025-ben) című tanulmányt, a kínai elnök nyíltan bemutatja Peking stratégiai törekvéseit a technológiai kérdésekkel kapcsolatban és azt, hogy Kína szeretné uralni a kulcsfontosságú technológiai területeket. De ha a fenti stratégia mögé akarunk nézni, abban az értelemben, hogy miként akarják ezt végrehajtani, hogyan szervezik meg magukat, mi a taktikai szándékuk, és milyen képességeket fejlesztenek ehhez: az már egy feketedoboz” – illusztrálta mondandóját Moore.

A brit hírszerzés vezetője szerint a kínai elnök sajátos – a nyugati elemzők által “rögzített narratívának” nevezett – felfogást tett magáévá a nyugati országok gyengeségeivel kapcsolatban. Moore szerint ez alapján Hszi alábecsülheti az Egyesült Államok elszántságát és erejét, ezzel növelve annak az esélyét, hogy Peking elszámítja magát egy katonai konfliktus, például Tajvan megszállása esetén.

Moore nem gondolja, hogy a két ország között elkerülhetetlen egy jövőbeli katonai konfliktus, és szerinte a Peking és Tajvan közötti különbségeket békésen kellene és lehet is rendezni.

Az MI6 vezetője mellett William Burns CIA-főigazgató is felszólalt az aspeni konferencián, aki szerdai előadásában hangsúlyozta: Kína nagyon szoros figyelemmel követi Oroszország küzdelmét Ukrajnában annak érdekében, hogy becsléseket és elemzéseket készíthessen, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járhatna.

A CIA vezetője értésre adta: nem becsülné alá Hszi elnök elszántságát, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant a következő pár évben. A pekingi vezető szerinte egyértelműen azon dolgozik, hogy a kínai hadsereg képes legyen a kínai partoktól alig 160 kilométerre fekvő, demokratikus berendezkedésű sziget sikeres katonai megszállására.

 

The post A brit hírszerzés egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít appeared first on .

Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia is felkerült az orosz kormány által “barátságtalannak” minősített külföldi államok listájára.

“A kormány frissítette azon külföldi államok listáját, amelyek barátságtalan cselekményeket követnek el a külföldön működő orosz diplomáciai és konzuli képviseletekkel szemben. A listára Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia került fel” – áll a korány közleményében.

A listán szereplő országok számára korlátozzák vagy megtiltják az oroszországi lakosok alkalmazását diplomáciai és konzuli képviseleteiken. A pénteken ismertetett rendelet értelmében Görögország esetében 34, Dániáéban 20, Szlovákiáéban 16 fő ez a limit. Szlovénia és Horvátország nem vehet fel helyi alkalmazottakat. Az orosz kormány közölte, hogy a lajstrom, amelyen eddig az Egyesült Államok és Csehország szerepelt, tovább bővülhet.

Márciusban a moszkvai kabinet jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan cselekményeket elkövető – alapvetően az ukrajnai háború miatt szankciókat bevezető – 48 külföldi állam és terület listáját is. Ezen mások mellett szerepel az összes uniós ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement elnöke korábban azt mondta, Oroszország mindent megtesz azért, hogy ne töltse meg a vele szemben barátságtalan országok kasszáját.

 

The post Újabb országokat vett fel a “barátságtalan” államok listájára az orosz kormány appeared first on .