Kedves Atlantisták!
Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.
A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.
Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.
Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.
A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. A liberális demokrácia sem lett mindenhol meghatározó, hiszen alternatív kormányzati formák jöttek létre. Ilyenek különösen az ún. hibrid rendszerek, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják az Amerika vezette nemzetközi rendet, annak alapértékeit.
A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:
Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities
Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.
Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.
A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. A liberális demokrácia sem lett mindenhol meghatározó, hiszen alternatív kormányzati formák jöttek létre. Ilyenek különösen az ún. hibrid rendszerek, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják az Amerika vezette nemzetközi rendet, annak alapértékeit.
A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:
Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities
Kedves Atlantisták!
Sűrű néhány hónap van mögöttem, különösen, mivel társelnökként irányítottam az Egyesült Államok egyetlen, politikai kockázatelemzéssel foglalkozó szakmai fórumának, a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciának (Fletcher Political Risk Conference) szervezését. Az elmúlt években belevágtam a politikai kockázatelemzésbe mint új szakmai területbe, és erre a konferenciára pedig összehoztuk az amerikai kockázatelemző szakma és a nagyvállalatok (Bank of America, Facebook, General Electric, McKinsey) színe-javát.
A Tufts Egyetem újságja, a Tufts Daily részletes beszámolót közölt a nagy sikerrel lezajlott konferenciáról, s megszólaltattak engem is a politikai kockázatelemzés mint szakmai terület legutóbbi trendjeiről:
Fletcher Political Risk Conference tackles technology’s global ramifications
(A képen éppen bezárom a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciát 2018. március 2-án.)
Kedves Atlantisták!
Sűrű néhány hónap van mögöttem, különösen, mivel társelnökként irányítottam az Egyesült Államok egyetlen, politikai kockázatelemzéssel foglalkozó szakmai fórumának, a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciának (Fletcher Political Risk Conference) szervezését. Az elmúlt években belevágtam a politikai kockázatelemzésbe mint új szakmai területbe, és erre a konferenciára pedig összehoztuk az amerikai kockázatelemző szakma és a nagyvállalatok (Bank of America, Facebook, General Electric, McKinsey) színe-javát.
A Tufts Egyetem újságja, a Tufts Daily részletes beszámolót közölt a nagy sikerrel lezajlott konferenciáról, s megszólaltattak engem is a politikai kockázatelemzés mint szakmai terület legutóbbi trendjeiről:
Fletcher Political Risk Conference tackles technology’s global ramifications
(A képen éppen bezárom a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciát 2018. március 2-án.)
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
A Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) "Találkozás gyakolati szakemberekkel" sorozatában Ehud Barak korábbi miniszterelnök és Dan Meridor korábbi miniszterelnök-helyettes voltak a vendégeink Izraelből 2017. október 23-án. A zártkörű beszélgetésen szóba került a Közel-Kelet helyzete, a terrorizmus és a jobboldali populizmus előretörése a nyugati világban. A képen ők láthatók a CSS igazgatójával, Monica Tofttal, aki a diskurzust moderálta. A beszélgetésről írtam legutóbbi posztomat a CSS "Elefánt az irányítóközpontban" blogjára. (Szokolyi Szabolcs kollégám-barátom fordításában: "Elefánt a stratégiai tervezés porcelánboltjában.") A poszt az alábbi linken olvasható:
Engaging Practitioners: CSS Hosts Ehud Barak and Dan Meridor from Israel
A Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) "Találkozás gyakolati szakemberekkel" sorozatában Ehud Barak korábbi miniszterelnök és Dan Meridor korábbi miniszterelnök-helyettes voltak a vendégeink Izraelből 2017. október 23-án. A zártkörű beszélgetésen szóba került a Közel-Kelet helyzete, a terrorizmus és a jobboldali populizmus előretörése a nyugati világban. A képen ők láthatók a CSS igazgatójával, Monica Tofttal, aki a diskurzust moderálta. A beszélgetésről írtam legutóbbi posztomat a CSS "Elefánt az irányítóközpontban" blogjára. (Szokolyi Szabolcs kollégám-barátom fordításában: "Elefánt a stratégiai tervezés porcelánboltjában.") A poszt az alábbi linken olvasható:
Engaging Practitioners: CSS Hosts Ehud Barak and Dan Meridor from Israel
Atlantista üdvözletem!
Megjelent legújabb írásom a Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) blogján, amely az "Elephants in the War Room" nevet viseli (fordítsuk így: "Elefánt az irányítóközpontban").
A CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának keretében - amelynek én vagyok a koordinátora - saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. A Kutatás és Politika Szeminárium vendégelőadója 2017. október 2-án Peter Dombrowski, a Naval War College (Haditengerészeti Főiskola) stratégia-tudományi professzora volt.
Dobrowski bemutatta "Transoceanic Control: Rethinking American Strategy" című, írás alatt lévő tanulmányát, amelyben a jelenlegi amerikai katonai (és elsősorban haditengerészeti) stratégiával szemben egy radikálisan más stratégiára tesz javaslatot. A tanulmány lényege, hogy az USA az elmúlt évtizedben arra készült, hogy globális/regionális kihívóit (elsősorban Kína, kisebb részben Oroszország) azok saját "hátsó fertályában", környező tengereiken győzze le. Dombrowski szerint ez eleve hátrányos helyzetbe hozza az amerikai haditengerészetet, ezért a cél inkább a "globális tengeri uralom" (global sea control) megvalósítása lehetne.
Dombrowski tanulmányának én voltam a felkért opponense. Kritikáim és kérdéseim elővezetése, valamint a szerző reagálása után a szemináriumon részt vevő professzorok, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok élénk vitát folytattak a tanulmány kapcsán az amerikai stratégiáról.
A tanulmányt és a szemináriumon elhangzottakat összegző írásom a linkre kattintva olvasható el:
Atlantista üdvözletem!
Megjelent legújabb írásom a Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) blogján, amely az "Elephants in the War Room" nevet viseli (fordítsuk így: "Elefánt az irányítóközpontban").
A CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának keretében - amelynek én vagyok a koordinátora - saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. A Kutatás és Politika Szeminárium vendégelőadója 2017. október 2-án Peter Dombrowski, a Naval War College (Haditengerészeti Főiskola) stratégia-tudományi professzora volt.
Dobrowski bemutatta "Transoceanic Control: Rethinking American Strategy" című, írás alatt lévő tanulmányát, amelyben a jelenlegi amerikai katonai (és elsősorban haditengerészeti) stratégiával szemben egy radikálisan más stratégiára tesz javaslatot. A tanulmány lényege, hogy az USA az elmúlt évtizedben arra készült, hogy globális/regionális kihívóit (elsősorban Kína, kisebb részben Oroszország) azok saját "hátsó fertályában", környező tengereiken győzze le. Dombrowski szerint ez eleve hátrányos helyzetbe hozza az amerikai haditengerészetet, ezért a cél inkább a "globális tengeri uralom" (global sea control) megvalósítása lehetne.
Dombrowski tanulmányának én voltam a felkért opponense. Kritikáim és kérdéseim elővezetése, valamint a szerző reagálása után a szemináriumon részt vevő professzorok, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok élénk vitát folytattak a tanulmány kapcsán az amerikai stratégiáról.
A tanulmányt és a szemináriumon elhangzottakat összegző írásom a linkre kattintva olvasható el:
Üdvözlet az atlantistáknak!
A Fletcher School of Law and Diplomacy-ban elindítottuk a Stratégiai Tanulmányok Központját (Center for Strategic Studies - CSS). A központ felállításában tudományos munkatársként én is részt veszek. Fő feladatom a CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának szervezése, amelynek keretében saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. Első szemináriumunk, egyben a CSS Nyílt Napja alkalmából igazgatónk, Monica Toft (képünkön) tartott előadást "Pozitív jövőkép az amerikai külpolitikának és stratégiának." Az előadásról szóló összefoglalóm most jelent meg a CSS nemrég indult új blogján, amelynek címe: Elephants in the War Room (magyarra szerintem lefordíthatatlan, de ha valakinek jó ötlete van, jelentkezzen).
Jó olvasást!
Üdvözlet az atlantistáknak!
A Fletcher School of Law and Diplomacy-ban elindítottuk a Stratégiai Tanulmányok Központját (Center for Strategic Studies - CSS). A központ felállításában tudományos munkatársként én is részt veszek. Fő feladatom a CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának szervezése, amelynek keretében saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. Első szemináriumunk, egyben a CSS Nyílt Napja alkalmából igazgatónk, Monica Toft (képünkön) tartott előadást "Pozitív jövőkép az amerikai külpolitikának és stratégiának." Az előadásról szóló összefoglalóm most jelent meg a CSS nemrég indult új blogján, amelynek címe: Elephants in the War Room (magyarra szerintem lefordíthatatlan, de ha valakinek jó ötlete van, jelentkezzen).
Jó olvasást!
Kedves Olvasóim!
Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.
Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:
http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy
Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!
Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán
Kedves Olvasóim!
Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.
Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:
http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy
Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!
Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán