Biztonságpolitika

A Bellingcat kinyomozta, hogy a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.

Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is – közölték. A jelentéstevő újságírók szerint a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz hadsereg magas rangú tisztje is – közvetlenül vagy közvetetten – részt vett, aktív szerepet kapott és vállalt az utasszállító gép megsemmisítését célzó katonai tevékenység irányításában.

A Bellingcat szerint az orosz katonai hírszerző tiszt pontos szerepének megállapításához egy korábban már ismertetett – a Delfin fedőnevű Nikolaj Fedorovicsról szóló – jelentésben említett telefonbeszélgetés elemzése vezetett el. A beszélgetés két szereplője az egyik telefonhívás alkalmával név szerint is említést tett egy Buk-Telar rakétáról, valamint pontos földrajzi megjelölésekkel részletezték a katonai szállítógép orosz-ukrán határon átívelő mozgását, a rakétakilövő telepítésének helyét, majd visszaszállítását. Az elhangzott kijelentések szerint a rakétarendszer Ukrajna felett elhaladó repülőgépek lelövését célozta, azok helyének és idejének pontosítása nélkül. Az utasszállító 2014. július 17-i lelövését megelőző napon azonban a két ügynök között lezajlott beszélgetésben elhangzott, hogy “megvan a Buk-rakétánk, hogy lelőjük őket a pokolba”.

A Bellingcat a gyűjtött adatok alapján (egyebek mellett a vizsgálat során felhasznált hanganyagok elemzése alapján) arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz tiszt a maláj gép lelövését végző rakéta telepítésében meghatározó szerepet játszott.

A jelentés megállapításai új információkat szolgáltatnak arról is, hogy a szomszédos országokban végzett különleges műveleteiben Oroszország beveti a külföldi katonai hírszerző ügynökséget (GRU) és annak tisztjeit – tették hozzá.

Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Közleményében a State Department leszögezte: “teljes mértékben megbízik” a holland ügyész által vezetett nemzetközi vizsgálóbizottság megállapításában, mely szerint a malajziai légitársaság MH17-es járatát lelövő rakéta és a rakétakilövő állás az Orosz Föderáció Kurszkban állomásozó légvédelmi egységétől származott.

A Heather Nauert szóvivő által aláírt külügyi közlemény hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szakértői csoport által nyilvánosságra hozott információk megerősítik és újabb részletekkel egészítik ki az Egyesült Államoknak már a tragédia utáni első napokban hangoztatott azon álláspontját, hogy az utasszállító gépet orosz gyártmányú föld-levegő rakétával lőtték le az Oroszország és oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében.

A külügyminisztérium emlékeztetett az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) felhívására, amely a felelősök elszámoltatására vonatkozik és minden állam teljes mértékű együttműködésére szólít fel a felelősség megállapítása érdekében.

A washingtoni közlemény felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben és csatlakozzék az ENSZ BT vonatkozó határozatához, s egyúttal leszögezi azt is: “eljött az ideje, hogy Oroszország felhagyjon hazugságaival és vállalja felelősségét a gép lelövésében játszott szerepéért”.

A malajziai légitársaság Hollandiából Malajzia felé tartó, menetrend szerinti járatát 2014 nyarán lőtték le, fedélzetén a legénységgel és 298 utassal, köztük holland és ausztrál állampolgárokkal. Moszkva mindig tagadta, hogy köze lett volna a tragédiához. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport csütörtökön hozta nyilvánosságra megállapításait.

A holland és az ausztrál kormány pénteken bejelentette, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli az Ukrajna szakadár ellenőrzés alatti keleti részében 2014. július 17-én lelőtt gép katasztrófájáért. A két ország az előző nap nyilvánosságra hozott nemzetközi nyomozati szakvélemény alapján jogi lépéseket tesz a felelősség megállapítására.

Hollandia és Ausztrália döntése “szervesen kiegészíti” azt keresetet, amelyet Ukrajna indított az ENSZ-bíróságon Oroszország ellen a terrorizmus támogatásának tilalmáról szóló egyezmény megszegése miatt – vélekedett a Facebook közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Porosenko elnök.

Az államfő szerint ez egy rendkívüli fontosságú lépés azon az úton, amely elvezethet ahhoz, hogy Oroszországot jogilag felelősségre vonják nemzetközi kötelezettségei sorozatos megsértéséért.

Porosenko felhívta egyúttal az egész civilizált világot, hogy csatlakozzon azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az utasszállító lelövésében szerepet játszók felelősségre vonására irányulnak, miként azt előírja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. július 21-i, 2166-os számú határozata.

A malajziai légitársaság gépének lezuhanásának körülményeit vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport – amelynek tagjai ausztrál, holland, belga, maláj és ukrán szakértők – csütörtökön kiegészítő bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek alátámasztják azt, hogy Oroszország kulcsszerepet játszott az MH17-es járat katasztrófájában – elékeztetett az ukrán UNIAN hírügynökség. A vizsgálócsoport arra a következtetésre jutott hogy a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer, amellyel lelőtték a gépet, az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandárhoz tartozott, és Oroszországból szállították át Ukrajna Moszkva-barát szakadárok által megszállt keleti részébe.

Stoltenberg arra reagált, hogy Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a tragédiáért. A főtitkár felszólította Moszkvát: vállalja felelősségét, és működjön együtt az elszámoltathatóság érdekében kifejtett erőfeszítésekben.

Hollandia és Ausztrália pénteki egybehangzó nyilatkozata szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti lelövésében, és várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesznek az orosz felelősség megállapítása érdekében.

A tragédia ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta – megállapításuk szerint – az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a teljes legénység életét vesztette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

A kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatóságának érdekében.

Stef Blok holland külügyminiszter aláhúzta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel – tette hozzá. Kijelentette: a két ország arra kéri Moszkvát, ismerje el felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás céljából.

A holland és az ausztrál kormány várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesz az orosz felelősség megállapítása érdekében – tette hozzá.

Julie Bishop ausztrál külügyminiszter – Blokéval párhuzamosan – Canberrában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok ismeretében az egyetlen levonható ésszerű következetés Oroszország közvetlen felelőssége a katasztrófában.

Mint elmondta, Ausztrália és Hollandia tájékoztatta Oroszországot a nemzetközi jog szerinti felelősségéről. Hozzátette: arra kérték Moszkvát, konstruktívan vegyen részt a tényfeltáró munkában, és keresse a jóvátétel lehetőségeit.

Mark Rutte holland miniszterelnök pénteken délután tett nyilatkozatában kijelentette, Oroszország részben felelős az utasszállító gép tragédiájáért és arra szólította fel Moszkvát, működjön együtt a nemzetközi vizsgálócsoporttal. Rutte hangsúlyozta, Moszkvának tárgyalnia kell a jóvátételről is, ugyanis a nyomozások “meggyőzően bizonyították” Oroszország felelősségét.

Csütörtökön, az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett 2014 nyarán. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Idén újfent, ezúttal a honvédség 170. születésnapi rendezvényeinek égisze alatt megrendezték a szolnoki családi napot. A helikopterbázis, amelynek Mi-17-esei nemrég felpörögtek (az utolsó,ötödik nagyjavított példány a napokban érkezik haza Szibériából), mely Mi-24-eseit az év második felére várja vissza, s mely a megújuló katonai repülőszakember-képzésben is központi szerepet játszik, ezúttal is izgalmas célpontnak bizonyult - és akkor az ERICS és a 2. KRDD közelmúltbeli előrelépéseit még nem is említettük, melyek még teljesebb megértéséhez ez az alkalom is hozzájárult. Csakúgy persze, mint a Mi-24-es nagyjavítás, vagy a Z-143-beszerzés problémáinak érzékeléséhez. 

Ecureuil, 86., 2. akcióban.

Mi-17N és AS350 együtt akcióban.

Gyorsköteles lecsúszás a levett kagylós gépről.

A 21-es Z-242L bemutatóját láthattuk, a 143-asokat sajnos nem.

Az ERICS sátrában megtekinthettük azokat az eszközeiket, melyek nélkülözhetetlenek voltak az április 25-i első éjszakai Gripen-éleslövészet során: GBD-III látható tartományú lézer pointer, IZLID 1000P infralézer pointer, és LA-16u/PEQ lézeres célmegjelölő pisztoly.

Bekötött ugrás a Mi-17-esből...

...az NDK-s RS4/4-es ernyővel, mely több évtizedes szolgálat után rövidesen kivonásra kerül a Honvédségtől.

"Csattanás, és kinyílt az ejtőernyő". Na de hogyan? A szolnoki ejtőernyősök nagy magasságú ugrásának szekvenciája.

És közkívánatra a málhaernyő (elnézést a valószínűleg helytelen terminológiáért), amivel az ugró külön földre juttathatja a "csomagját".  UPDATE: A különlegesektől kapott információ alapján a cseh TNK-1 taktikai, eredetileg tandem ejtőernyőről van szó, melynél az ugróernyőnek 227, a málhaernyőnek 120 kilogrammos a terhelhetősége. A tervezésnél értelemszerűen úgy kell eljárni, hogy az ugróernyő teherbírásába mind az ugró és felszerelése, mind a málhaernyő és annak terhe beleférjen.

A Bambi bucketes bemutató sem maradhatott el.

Finnoszaurusz.

Csőrikeszaurusz donorikusz.

A rendőrök második MD902-es csomagjának egyik gépe, a 907-es.

A brit származású gépeken a FLIR-torony a gép orra alatt van, nem a csúszótalpon, mint a Baden-Württenberg-i gépek esetében. 

Zord

Idén újfent, ezúttal a honvédség 170. születésnapi rendezvényeinek égisze alatt megrendezték a szolnoki családi napot. A helikopterbázis, amelynek Mi-17-esei nemrég felpörögtek (az utolsó,ötödik nagyjavított példány a napokban érkezik haza Szibériából), mely Mi-24-eseit az év második felére várja vissza, s mely a megújuló katonai repülőszakember-képzésben is központi szerepet játszik, ezúttal is izgalmas célpontnak bizonyult - és akkor az ERICS és a 2. KRDD közelmúltbeli előrelépéseit még nem is említettük, melyek még teljesebb megértéséhez ez az alkalom is hozzájárult. Csakúgy persze, mint a Mi-24-es nagyjavítás, vagy a Z-143-beszerzés problémáinak érzékeléséhez. 

Ecureuil, 86., 2. akcióban.

Mi-17N és AS350 együtt akcióban.

Gyorsköteles lecsúszás a levett kagylós gépről.

A 21-es Z-242L bemutatóját láthattuk, a 143-asokat sajnos nem.

Bekötött ugrás a Mi-17-esből...

...az NDK-s RS4/4-es ernyővel, mely több évtizedes szolgálat után rövidesen kivonásra kerül a Honvédségtől.

"Csattanás, és kinyílt az ejtőernyő". Na de hogyan? A szolnoki ejtőernyősök nagy magasságú ugrásának szekvenciája.

A Bambi bucketes bemutató sem maradhatott el.

Finnoszaurusz.

Csőrikeszaurusz donorikusz.

A rendőrök második MD902-es csomagjának egyik gépe, a 907-es.

A brit származású gépeken a FLIR-torony a gép orra alatt van, nem a csúszótalpon, mint a Baden-Württenberg-i gépek esetében. 

Zord

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közleménye szerint az asszony évekig megszegte szülői kötelezettségét, így a gyermekei érzelmileg súlyosan sérültek. A nagyobbiknak már kisiskolás korától magatartási problémái voltak, ezért kezelték és gyógyszer szedését javasolták. Az anya azonban az orvosságokat nem váltotta ki, gyermekét a vizsgálatokra nem vitte vissza.

Az asszony az iskolás a nagyobb fiára bízta a kisebbet. Az idősebb fiú ruházatáról, higiéniájáról nem gondoskodott, a gyereknek csak egy melegítője és egy pólója volt, amit egész héten viselt, a ruhákat maga mosta. A fiú műanyag szatyorban hordta iskolai felszereléseit, a nő szülői értekezletre, fogadóórára sem járt – közölte a főügyészség.

A vád szerint a 16 éves M. Apolló 2017 áprilisában a Tatabánya központjában lévő buszmegállóban felébresztett egy hajléktalant, akivel korábban összeszólalkozott. Megrugdosta és megtaposta a földre zuhanó férfit, aki emiatt a helyszínen meghalt. A fiú ezután a lépcsőházukban üldögélt, mert nem akarta felébreszteni az anyját. Egy idő után járkálni kezdett a környéken, felkeltett egy másik hajléktalant, ütlegelte, rugdosta, később a magatehetetlen ember cipőjét a saját lábára húzta. A férfi a helyszínen nagy szenvedések után meghalt.

M. Apolló beismerte a bűncselekmények elkövetését. Az ügy tárgyalásán elhangzott, hogy fiúnak rossz kapcsolata volt az anyjával, és nem sokkal a gyilkosságok előtt maga kérte a gyámhatóságot, hogy vegyék állami gondozásba. A fiú azonban a tervezett ítélethirdetés előtti tárgyalási napon, múlt csütörtökön visszavonta vallomását, és azt állította, hogy a gyilkosságokat fenyegetés hatására követte el, illetve az egyik bűncselekmény elkövetésében társa is volt. A bíróság ezért elhalasztotta a döntést a fiú ügyében.

Holger Münch a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Iszlám Állam már majdnem minden területét elveszítette a Közel-Keleten, de sokan megvannak még azok közül, akik a térségbe utaztak, hogy harcoljanak érte.

Ezek a szélsőséges iszlamisták nemcsak a fegyverek és a robbanószerek használatát tanulták meg, hanem hálózatokba szerveződtek társaikkal, az Iszlám Állam pedig változatlanul arra biztatja őket, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támadjanak meg polgári, úgynevezett puha célpontokat – mondta a BKA elnöke.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szervezet vezetője hozzátette: nagy veszélyforrás az Iszlám Állam támogatói körének “nagyon agresszív” propagandája, amellyel egyedül kivitelezett akciókra igyekszik rávenni a szervezet követőit.

Azonban a rendőri szervek nyomásgyakorlása révén nagymértékben csökkent a dzsihadisták képessége az olyan nagyobb szabású, összetett műveletek végrehajtására, mint a 2015 novemberében történt párizsi merényletsorozat vagy a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett robbantásos merényletek sorozata – mondta Münch.

Kiemelte, hogy a Közel-Keletre távozott dzsihadisták köréből nem tapasztalnak nagyobb visszatérési hullámot. A BKA több mint ezer ilyen embert tart számon, nagyjából egyharmaduk tért vissza Németországba. További 170-en meghaltak a térségben folytatott harcokban, és vannak olyanok is, akiket elfogtak az Iszlám Állam ellen küzdő iraki vagy szíriai erők.

A BKA vezetője hangsúlyozta, hogy érthető a lakosság aggodalma mindazok miatt, akik a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, közveszélyes személyek nyilvántartásába tartoznak. Azonban az egyéni, szubjektív biztonságérzet és a valóságos statisztikai adatok között nagy eltérés lehet.

Mint mondta, a tények azt mutatják, hogy a mintegy 760 terrorveszélyes személy közül nagyjából 400 tartózkodik Németországban, bő egyharmaduk börtönben. További fontos elem, hogy a hatóságok csaknem ezer büntetőeljárást folytatnak szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatban, “vagyis fenntartjuk az iszlamista színtérre kifejtett nagy bűnüldözési nyomást, az iszlamista terrorizmus témája nálunk a napirend legfőbb pontjai között szerepel” – mondta a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke.

Németországban legutóbb 2016 decemberében hajtottak végre iszlamista terrortámadást, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő volt, aki egy berlini karácsonyi vásáron gázolásos merényletet követett el egy lopott kamionnal. A támadásban 12 ember meghalt, több mint 70-en megsebesültek.

Pompeo az első kongresszusi meghallgatásán vett részt, amióta a múlt hónapban átvette az amerikai diplomácia irányítását. A tárcavezető a külügyminisztérium költségvetéséről és politikai prioritásairól számolt be, de a legtöbb kérdést a törvényhozók Észak-Koreáról, Iránról és Oroszországról tették fel neki.

A külügyminiszter Észak-Koreáról szólva kifejtette, hogy az amerikai kormánynak nem célja “rossz megállapodás” tető alá hozása Phenjannal. Az Egyesült Államok felkészült arra is, hogy a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcsértekezleten feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben az észak-koreai atomfegyver-programról szóló tárgyalások “nem a helyes irányban” haladnak – szögezte le. Ahogyan fogalmazott: “Ha nem a jó megállapodás kerül asztalra, akkor tisztelettel ugyan, de felállunk”. Hozzátette: a csúcstalálkozó megtartása Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől függ.

Donald Trump ezzel kapcsolatban újságíróknak később kijelentette: a jövő hétre biztosan kiderül, hogy lesz-e csúcstalálkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Közben az amerikai sajtó arról számolt be: a hét végén amerikai küldöttség utazik Szingapúrba, hogy ott észak-koreai delegációval egyeztessen a június 12-re tervezett csúcstalálkozó részleteiről. Az ameriaki küldöttség tagja Joseph Hagin, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és Mira Ricardel, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.

Pompeo a meghallgatáson az egyik képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: a Kim Dzsong Unnal Phenjanban tartott személyes találkozója alkalmával is egyértelműen közölte az amerikai kormány álláspontját az észak-koreai vezetővel.

Iránt illetően az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok a lehető legszélesebb körű együttműködést szeretné kialakítani “partnereivel, barátaival és szövetségeseivel” az általa fenyegetésnek minősített atomprogrammal szemben. Reményét fejezte ki, hogy június közepéig sikerül találkoznia és egyeztetnie Washington szövetségeseivel, köztük az európaiakkal is, az Iránnal kapcsolatos következő lépésekről.

Washington nem fogja eltűrni, hogy Oroszország beavatkozzék az idén novemberben tartandó, úgynevezett félidős kongresszusi választásokba – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: az amerikai kormányzat “megfelelő ellenintézkedéseket” hoz annak érdekében, hogy kivédje a szerinte “folyamatos orosz erőfeszítéseket” a novemberi választásokba történő beavatkozásra.

Az Egyesült Államokban novemberben – az elnöki ciklus félidejében – kongresszusi választásokat tartanak, amelynek során a 435 fős képviselőházat teljes egészében megújítják, a 100 fős szenátusnak pedig 35 tagját választják újra. Ezen kívül 39 szövetségi államban kormányzóválasztás is lesz.

A törvényhozók előtt Pompeo ugyanakkor nem fejtette ki konkrétan sem azt, hogy milyen erőfeszítésekről van szó, sem pedig azt, hogy milyen ellenintézkedések várhatóak. Kiemelte viszont, hogy az Egyesült Államok eddig még nem volt képes “hatékonyan” fellépni e kísérletek ellen.

A külügyminiszter – utalva a vélt orosz beavatkozási kísérletekre – dicsérte a Trump-kormány “hatalmas erőfeszítéseit Oroszország visszaszorítására”, amelyekről azt mondta, hogy “fényévekkel jobbak, mint az előző kormányzatéi”.

Közleményében a külügyminisztérium felhívta a konzulátus munkatársai és a Kínában tartózkodó valamennyi amerikai állampolgár figyelmét, hogy azonnal jelezzék és távozzanak a helyszínről, ha bármilyen “kifinomult és alig érzékelhető, de abnormális” hangokat vagy hanghatást észlelnek vagy rejtélyes tüneteket tapasztalnak magukon. Egyúttal leszögezte: az amerikai kormány “rendkívül komolyan” veszi a történteket.

Washington nem vádolta meg Pekinget azzal, hogy a kínai hatóságok volnának a történtek hátterében.

Mike Pompeo külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán megállapította: a tünetek hasonlóak azokhoz, amelyekkel az Egyesült Államok havannai nagykövetségének volt munkatársait kezelik, akik szintén arra panaszkodtak, hogy megbetegedésük előtt különös hanghatásokat észleltek. Pompeo bejelentette a képviselőknek azt is, hogy egy amerikai orvoscsoport máris úton van Kínába.

A dél-kínai nagyváros amerikai konzulátusának megbetegedett munkatársnője jelenleg az Egyesült Államokban van, ahol részletes kivizsgálásoknak vetik alá. 2017 végétől 2018 áprilisáig dolgozott a külképviseleten, s egyelőre annyit állapítottak meg, hogy kisfokú agykárosodást szenvedett. Ennek okát azonban az orvosok egyelőre még kutatják.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye leszögezi: a történtekről tájékoztatták a kínai külügyminisztériumot, ahol minden segítséget megígértek az incidens feltárásához.

Pompeo a képviselőházi bizottsági meghallgatáson elmondta: a kínai partnerek elkötelezettek a külföldi diplomaták biztonságát szavatoló bécsi egyezmény betartásában. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy összefüggés volna a Kubában és a Kínában történt esetek között.

Közlésük szerint országos szinten a hétezredik szerződéskötő Kalányos Ferenc tizedes volt, aki Kaposváron sorkatonaként, később szerződéses katonaként is szolgálta már Magyarországot.

A barcsi ünnepségen a kétszázadik Somogy megyei önkéntes területvédelmi tartalékost is köszöntötték. Mint írták, Rengel Dóra őrmestert mindig érdekelte a honvédelem ügye és a haza szolgálata.

A nap folyamán hetvenen kötöttek önkéntes tartalékos szerződést Barcson, így Somogy megye már 215 önkéntes területvédelmi tartalékossal büszkélkedhet – közölte a HM.

A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a tanács megváltoztatta az elsőfokú határozatot, és helyt adott a főügyészség fellebbezésének. A másodfokú tanács úgy döntött, hogy Bene nem helyezhető szabadlábra, mert nem állnak fenn annak törvényi feltételei – közölte Szanka Ferenc.

Hozzátette, hogy Bene sem kérte szabadlábra helyezését, és a különböző meghallgatásokból is az derült ki, nem garantálható jogkövető magatartása.

Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az elítélt legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ez az időtartam 2014. május 4-én telt le, a bíróság utoljára 2016. szeptember 7-én döntött a férfi ügyében, mellőzve a feltételes szabadságra bocsátását.

Bene tettestársa, Donászi Aladár 2001-ben a börtönben öngyilkos lett.

Ferihegyen továbbra is egy pályára koncentrálódik a forgalom. Ez nem mindig lesz így, bő egy hónap múlva a le- és felszálló gépek ismét megosztva használják majd a két futópályát. Ezért döntöttem úgy, hogy élve az egypályás üzem nyújtotta „forgalmi bőséggel”, ismét a spotter dombon töltök néhány órát és folytatom a márciusban megkezdett archívumbővítést. Az alábbiakban két májusi nap forgalmából válogattam. Hozzáteszem, az egyik napot nem véletlenül választottam. A bejegyzés végén ott van, hogy miért.

Ilyen az, amikor az ember öt perccel később érkezik, mint kellene, és messziről nézi, hogy egy hatalmas vezérsík vonul el a spotter dombot övező fák előtt, és amint a Silkway Airlines olasz leányvállalatának Boeing 747-400-as teherszállítója kigurul a fák takarásából.   

A Budapest, Chicago és New York között ingázó lengyel Dreamliner ezúttal az utóbbiból érkezett...

…, hogy néhány Ferihegyen eltöltött óra után induljon vissza a tengerentúlra.

Miközben a lengyelek B787-ese felgurul a pályára, tisztes távolból követi egy osztrák lajstromú Cessna Citation.

Hazaindul az Emirates Boeing 777-ese, a felszálló irány a 13-as.

Futó be!

Spoilerek nyitva, dolgozik a sugárfordító – lassít a 777-es.

A nap éppen idejében bukkan ki az egybefüggő felhőzet szélén ahhoz, hogy fénye megcsillanjon az American Airlines Philadelphiából érkező Boeing 767-esének hátán.

A Ryanair 737-ese az Air Canada Rouge Boeing 767-esének leszállására vár.

A Rouge Torontóval biztosít közvetlen kapcsolatot.

Távol Afrikától. Kétórás repülés után a tompa reggeli fényben érkezik a Tunisair Monastir-Budapest járata.

Luxus a fellegekben. Az üzleti repülés egyik csúcskategóriás gépe, egy Gulfstream 550-es.

Az egyiptomi AMC Airlines Boeing 737-ese az európai nagyvárosokat köti össze Hurghadával.

Svájci Bombardier CS300-as.

Futóbehúzás a Swiss Airbus 319-esén.

Ez is egy Swiss gép, de a festésmintában a Star Alliance-é dominál.

A Laudamotion A320-asának festése az Air Berlin emlékét idézi.

A csapat Airbusa. A többnyire világos árnyalatú gépek között érdekesség az Eurowings egyik A320-asa, amely a Borussia Dortmund német focicsapat színeit viseli.

A Lufthansa új, megosztóra sikerült festésmintája egy A320-ason.

Airbusok két méretben. Elöl egy francia A318-as közelít a váróponthoz, hátul egy teherszállító A310-es kezdi meg a nekifutást.

A dán Jet Time Boeing 737-700-asa. A cég a típus 800-as változatait is repüli.

Az ír Aer Lingus Airbus 320-asa a zöld szigetre indul.  

A Travel Service Hungary HA-LKG (ex OK-TVB) lajstrommal repülő B737-800-asa.

 A Jet2 charter ágazatának gépe érkezik a 31R pálya várópontjához.

A Titan Airways B 737-400-asa a kilencvenes évek elején került le a gyártósorról.

Brussels, Easy, Wizz - Airbus forgalom a spotter domb előtt.

*

A végére három képet hagytam, nem véletlenül. „ ...2017 nyarára sikerült megszereznie a jelentkezéshez szükséges összes jogosítást, és szeptemberben sikeresen felvételizett az egyik légitársaságnál. A típusátképzés után rövidesen utasokkal teli járatokat vezethet majd.” – írtam a közelmúltban egy volt Gripen pilótáról. Most van az a „rövidesen”.

Németországból érkezik haza a Wizz A320-asa.

Gyors fordulóidőt követően ugyanaz a gép a felszálláshoz gurul ki, olasz úti céllal.

Mindkét járat pilótafülkéjében ugyanaz az első tiszt ül. A volt vadászpilóta pályafutása a közforgalmi repülésben folytatódik. Sok sikert és jó leszállást!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Ferihegyen továbbra is egy pályára koncentrálódik a forgalom. Ez nem mindig lesz így, bő egy hónap múlva a le- és felszálló gépek ismét megosztva használják majd a két futópályát. Ezért döntöttem úgy, hogy élve az egypályás üzem nyújtotta „forgalmi bőséggel”, ismét a spotter dombon töltök néhány órát és folytatom a márciusban megkezdett archívumbővítést. Az alábbiakban két májusi nap forgalmából válogattam. Hozzáteszem, az egyik napot nem véletlenül választottam. A bejegyzés végén ott van, hogy miért.

Ilyen az, amikor az ember öt perccel később érkezik, mint kellene, és messziről nézi, hogy egy hatalmas vezérsík vonul el a spotter dombot övező fák előtt, és amint a Silkway Airlines olasz leányvállalatának Boeing 747-400-as teherszállítója kigurul a fák takarásából.   

A Budapest, Chicago és New York között ingázó lengyel Dreamliner ezúttal az utóbbiból érkezett...

…, hogy néhány Ferihegyen eltöltött óra után induljon vissza a tengerentúlra.

Miközben a lengyelek B787-ese felgurul a pályára, tisztes távolból követi egy osztrák lajstromú Cessna Citation.

Hazaindul az Emirates Boeing 777-ese, a felszálló irány a 13-as.

Futó be!

Spoilerek nyitva, dolgozik a sugárfordító – lassít a 777-es.

A nap éppen idejében bukkan ki az egybefüggő felhőzet szélén ahhoz, hogy fénye megcsillanjon az American Airlines Philadelphiából érkező Boeing 767-esének hátán.

A Ryanair 737-ese az Air Canada Rouge Boeing 767-esének leszállására vár.

A Rouge Torontóval biztosít közvetlen kapcsolatot.

Távol Afrikától. Kétórás repülés után a tompa reggeli fényben érkezik a Tunisair Monastir-Budapest járata.

Luxus a fellegekben. Az üzleti repülés egyik csúcskategóriás gépe, egy Gulfstream 550-es.

Az egyiptomi AMC Airlines Boeing 737-ese az európai nagyvárosokat köti össze Hurghadával.

Svájci Bombardier CS100-as.

Futóbehúzás a Swiss Airbus 319-esén.

Ez is egy Swiss gép, de a festésmintában a Star Alliance-é dominál.

A Laudamotion A320-asának festése az Air Berlin emlékét idézi.

A csapat Airbusa. A többnyire világos árnyalatú gépek között érdekesség az Eurowings egyik A320-asa, amely a Borussia Dortmund német focicsapat színeit viseli.

A Lufthansa új, megosztóra sikerült festésmintája egy A320-ason.

Airbusok két méretben. Elöl egy francia A318-as közelít a váróponthoz, hátul egy teherszállító A310-es kezdi meg a nekifutást.

A dán Jet Time Boeing 737-700-asa. A cég a típus 800-as változatait is repüli.

Az ír Aer Lingus Airbus 320-asa a zöld szigetre indul.  

A Travel Service Hungary HA-LKG (ex OK-TVB) lajstrommal repülő B737-800-asa.

 A Jet2 charter ágazatának gépe érkezik a 31R pálya várópontjához.

A Titan Airways B 737-400-asa a kilencvenes évek elején került le a gyártósorról.

Brussels, Easy, Wizz - Airbus forgalom a spotter domb előtt.

*

A végére három képet hagytam, nem véletlenül. „ ...2017 nyarára sikerült megszereznie a jelentkezéshez szükséges összes jogosítást, és szeptemberben sikeresen felvételizett az egyik légitársaságnál. A típusátképzés után rövidesen utasokkal teli járatokat vezethet majd.” – írtam a közelmúltban egy volt Gripen pilótáról. Most van az a „rövidesen”.

Németországból érkezik haza a Wizz A320-asa.

Gyors fordulóidőt követően ugyanaz a gép a felszálláshoz gurul ki, olasz úti céllal.

Mindkét járat pilótafülkéjében ugyanaz az első tiszt ül. A volt vadászpilóta pályafutása a közforgalmi repülésben folytatódik. Sok sikert és jó leszállást!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Donald Trump megismételte, hogy a legutóbbi észak-koreai nyilatkozat miatt döntött a csúcstalálkozó lemondása mellett. Észak-Koreára és az egész világra nézve kedvezőtlen fordulatnak nevezte a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozó elmaradását, és közölte: miután egyeztetett James Mattis védelmi miniszterrel és az Egyesült Államok szövetségeseivel, az amerikai haderő készenlétben van, arra az esetre, ha Észak-Korea vakmerő és felelőtlen cselekedetet követne el.

“Minden korábbinál jobban készen állunk arra, hogy szembeszálljunk bármilyen észak-koreai fenyegetéssel” – fogalmazott.

Trump hozzátette, reméli, hogy Kim azt teszi majd, ami a legjobb az észak-koreai népnek. Hangsúlyozta: az észak- és a dél-koreai nép megérdemli, hogy harmóniában éljen egymás mellett, de ez csakis akkor lesz lehetséges, ha megszűnik a nukleáris fenyegetettség.

Az amerikai elnök egyúttal reményét fejezte ki, hogy valamikor később mégis sor kerülhet csúcstalálkozóra.

Trump és Kim találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. A tárgyalások egyik fő témája a várakozások szerint Észak-Korea nukleáris programja lett volna.

Döntését az amerikai elnök egy Kim Dzsong Unhoz intézett levélben jelentette be, amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra.

Miután leszögezte, hogy “türelmetlenül várta” a találkozót, indoklásában Trump arra a “borzasztó dühre és nyílt ellenségességre” hivatkozott, amely szerinte az észak-koreai vezető legutóbbi nyilatkozatából kitűnik. Ezért – olvasható a levélben – “nem megfelelő” az időpont a hosszú ideje tervezett találkozó megtartására.

Az amerikai elnök utalt az amerikai nukleáris arzenálra is. “Ön a nukleáris kapacitásairól beszél, de a mienk olyan erős és hatékony, hogy istenhez imádkozom, hogy ne kelljen soha használnunk” – írta.

A levélben Trump így fogalmazott: “úgy éreztem, csodálatos párbeszéd kezdődött meg közöttünk, és végül is egyedül a párbeszéd az, ami számít”. Kifejezve készségét egy későbbi találkozóra, Trump megköszönte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, amelyet “csodaszép gesztusnak” nevezett.

“Ha megváltoztatja véleményét e nagyon fontos találkozóra vonatkozóan, kérem, ne habozzék hívni vagy írni. A világ, és különösen Észak-Korea nagyszerű lehetőséget veszített el a tartós békére, a felvirágzásra és a jólétre. Ez az elszalasztott lehetőség igazán szomorú pillanat a történelemben” – zárta levelét az amerikai elnök.

Trump és Kim találkozója lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik a kommunista rezsim vezetőjével. A tárgyalások egyik fő témája a várakozások szerint Észak-Korea nukleáris programja lett volna. Az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Phenjan azonnal, tartósan és ellenőrizhető módon mondjon le az atomfegyverekről. Az észak-koreai rezsim viszont szakértők szerint továbbra is atomhatalomként tekint magára, és csak a fegyverek használatáról lenne kész lemondani.

Az érdeklődők a Magyar Honvédség (MH) feladatkörével és eszköztárával ismerkedhetnek meg Szolnokon és Budapesten – közölte.

A Városligetben a budapesti helyőrség tölti be a házigazda szerepét, bemutatkozik a MH Katonai Rendészeti Központja, és toborzókkal is találkozhatnak a látogatók. Szolnokon az MH helikopterbázisa ad otthont a rendezvénynek, amelyre repülőgép-bemutatókkal készülnek a szervezők.

A Magyar Honvédelem Napján Buda várának 1849-es visszafoglalására emlékeznek meg, ennek 2018-ban külön hangsúlyt ad a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulója.

A hágai székhelyű szervezet bejelentése szerint – amely palesztin államként említi a csatlakozó felet – a palesztin vezetés a múlt héten helyezte letétbe a csatlakozásról szóló okiratot az ENSZ főtitkárának, az egyezmény letéteményesének jelenlétében. A 193.-ként csatlakozó Palesztin Hatóság számára az egyezmény június 16-ától érvényes – közölték.

A CWC 1997 áprilisában lépett hatályba. Célja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának megakadályozása, valamint teljes körű megsemmisítése és végrehajtásának ellenőrzése.

A megállapodást aláíró 165 ország közül eredeti részes államként 87 ratifikálta, köztük az Európai Unió összes tagállama és az Amerikai Egyesült Államok. Az egyezményt Magyarország 1993 januárjában írta alá, és 1996. október 31-én helyezte letétbe az ENSZ főtitkáránál a megerősítő okiratot.

Első éjszakai gyakorló repülését hajtja végre a honvédség tavaly beszerzett, idén január-februárjában Kecskemétre érkezett két Airbus A319-esének egyike a Teve század színeiben.

Kép Camel 1-ről az FR24-en. Iskolakörök, megközelítési eljárások, bejövetelek.

A repülés sebesség-magasság diagramja.

Zord