Biztonságpolitika

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egységes alapkiképzést teljesítő önkéntes területvédelmi tartalékos állomány katonai eskütételén, az MH Anyagellátó Raktárbázison kiemelte: a honvédek fontos és történelmi pillanatban tették le esküjüket és vállaltak katonai szolgálatot.

Emlékeztetett: háború dúl az ország szomszédjában, ennek hatására pedig felgyorsították a haderőfejlesztést. “Egy eszközeiben modernné váló, a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes, elszánt haderőt építünk, bátor, innovatív, high-tech honvédséget” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ehhez várja az esküt tevők elkötelezett és áldozatkész szolgálatát, kitartását és magabiztosságát.

Szalay-Bobrovniczky arról is beszélt, esküjükkel a katonák azt mondták ki, akár életük árán is megvédik hazánkat. “Szent, nagy szavak ezek, komoly elhatározást igénylő, karakterformáló szavak, nagyon nagy vállalás” – mondta, hozzátéve, ehhez erős akaratú emberekre van szükség, és azt kérte az esküt tevőktől, legyenek büszkék erre az elhatározásukra. Mi pedig, az ország, hálásak vagyunk érte – jegyezte meg.

A miniszter elmondta azt is, a mai napig eszébe jut saját esküje, az elkíséri azóta is az életét és igyekszik ahhoz méltón élni. Elvárja, hogy az esküt tevők is eszerint éljék mától az életüket. A honvédelmi tárca vezetője megköszönte a katonák hozzátartozóinak támogatását, és a kiképzők magas színvonalú munkáját is, amivel átadták a katonaszakmai alapjait. “Ez a tudás most már örökre az önöké marad; önbizalmat, tartást, nyugalmat ad, olyan erőt, amire környezetük, családjuk és az ország támaszkodhat” – fogalmazott.

A miniszter a maga, a kormány és a honvédég parancsnoksága nevében azt ígérte, mindent megtesznek a szolgálat elismerése és a megfelelő körülmények biztosítása érdekében.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntőjében arról beszélt, az esküt tevők megerősítették akaratukat a haza védelmére, vagyis az eskü feladattal, kötelezettséggel is jár. A parancsnok megköszönte a katonáknak, hogy a haza szolgálatát önként vállalták és azt kérte, az esküt tevők Szenteste gondoljanak azokra, akik már hozzájuk hasonlóan viselik az egyenruhát és hazájukat szolgálják.

Csütörtökön 147-en tettek esküt. Ők november 7-én vonultak be a területvédelmi zászlóaljakhoz, hogy megkezdjék alapkiképzésüket. A felkészítés hat helyszínen történt: Budapesten, Debrecenben, Szolnokon, Kecskeméten, Egerben és Várpalotán. A felkészítés egy öthetes katonai alapkiképzési és egy kéthetes lövész alapozó kiképzési ciklusból épült fel. Az öthetes katonai alapkiképzési periódus során a résztvevők általános katonai ismereteket sajátítottak el, az eskütétel után kezdik meg a lövész alapozó kiképzést. A felkészítést követően, a szerződéses katonai szolgálatra felvett állomány jövő év januárjában kerül majd az úgynevezett műveleti besorolású (nem területvédelmi) katonai szervezethez, ahol megkezdi katonai szolgálatát.

A miniszter az eskütételt követően ünnepélyesen átadta az EU Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) katasztrófavédelmi projektjében beszerzett eszközöket. Korábban már átadtak három közúti nyerges vonattóból és ponyvázható félpótkocsiból álló járműszerelvényt, két lánctalpas kotrót, exkavátort és három grédert (önjáró útprofilozót).

Nyolc önkiürítő járműszerelvényt, két 60 tonnás földmunkagép-szállító szerelvényt, három lánctalpas buldózert, három úthengert, két rakodó földmunkagépet és két közepes teljesítményű univerzális műszaki gépet adtak át. Az eszközöket három alakulat kapja: a MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen), a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes).

The post Szalay-Bobrovniczky: eszközeiben modern, elszánt haderőt építünk appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a vádlott, aki tanulmányait Magyarországon folytatta, 2017-ben ismerkedett meg későbbi feleségével. A párnak 2018-ban gyermeke született, később pedig házasságot is kötöttek. Nem sokkal később azonban a kapcsolatuk megromlott, rendszeressé váltak közöttük a viták és veszekedések. A nő kérésére a férfi elköltözött, de ezt követően is zaklatta a feleségét – írták.

A feleség időközben pert indított a házasság felbontására, és a bíróság úgy rendelkezett, hogy a férj a gyermekével kizárólag kéthetente, és csak meghatározott időtartamban tarthat kapcsolatot, egy budapesti családsegítő intézményben. A közlemény szerint a férfi ezután elhatározta, hogy megöli a nőt, mégpedig a kapcsolattartás következő napján, 2021. április 24-én. Tudta, hogy a nő mindig gépkocsival érkezik, ezért az elkövetés helyszínéül a nő gépkocsiját választotta.

A vádlott a gyilkosságot és annak leplezését részletesen kitervelte: délelőtt a hátizsákjába tett több, sötét színű ruhadarabot, köztük egy maszkot is, és egy nagyméretű kést, majd kerékpárral elindult a kapcsolattartásra kijelölt zuglói intézményhez. A helyszín közelében felvette a sötét színű fedőruházatot, magához vette a kést, és várta a sértettet. A nő hamarosan megérkezett a gyermekkel, leparkolta az autójával és abban várták a kapcsolattartásra érkező férfit.

A jármű jobb első ülésére beszálló vádlott azonnal rátámadt a vezetőülésben ülő sértettre. A férfi a támadás során módszeresen, rendkívüli embertelenséggel és brutalitással, kitartóan, testszerte szurkálta és vagdosta a sértettet. A nő próbált védekezni, a szúrásokat elhárítani, közben hangosan segítségért kiáltozott.

A nő a helyszínen meghalt, életét az azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg – tették hozzá. A két és fél éves gyermek a hátsó ülésen mindvégig szemtanúja volt édesanyja brutális bántalmazásának és halálának. A vádlott ezután elfutott, majd a környező épületeket megkerülve tért vissza a támadás helyszínére. Ezalatt levette az elkövetéskor viselt sötét színű fedőruházatot, amit az út melletti szeméttárolókba dobott. Az autóhoz visszaérkezve igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy csak akkor és ott szembesült a nő elleni támadással, a rendőrök azonban elfogták.

A Fővárosi Főügyészség a férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával. A főügyészség továbbá az apa szülői felügyeleti jogának megszüntetésére is indítványt tett. A vádlott letartóztatásban van – közölte az ügyészség.

The post Vádat alatt a marokkói gyilkos, aki halálra késelte a feleségét Zuglóban appeared first on .

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék ezzel helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét — közölte a törvényszék szóvivője. Dobó Dénes közlése szerint a bíróság egy korábban jogerőssé vált ítéletben kiszabott egyéves börtönbüntetés utólagos végrehajtását is elrendelte, mivel az újabb cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a 40 éves férfi.

A vádlottat hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság. A tényállás szerint az ittas férfi társaival együtt randalírozott Debrecen egyik lakótelepén, és szembeszegült a kihívott rendőrökkel. Ennek során a vele szemben intézkedő, testi kényszert alkalmazó rendőrnő jobb vádlijába harapott – ismertette a szóvivő.

The post Megharapott egy rendőrnőt, három év börtönt jkapott appeared first on .

“A javítási munkálatok a pénteki terrorcsapás után is megszakítás nélkül folytatódnak. Természetesen még sok munka van a rendszer stabilizálásán” – mondta az elnök. Kifejtette, hogy problémák vannak a távfűtéssel, és nagy gondok a vízellátással. A legnehezebb a helyzet a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint főként Vinnicja és Lviv megyében. Ismételten azzal a felhívással fordult a nemzetközi partnerekhez, hogy biztosítsanak Ukrajnának megbízható légvédelmi pajzsot.

Kijelentette, hogy a Nyugat képes lenne száz százalékos védelmet nyújtani az ukrán embereknek az orosz rakétákkal szemben. “Ha megkapjuk, akkor az orosz terror fő formája, nevezetesen a rakétaterror egyszerűen lehetetlenné válna. Csak ez jelent biztonságot emberek milliói számára, és az egész katonai helyzet stratégiailag átalakulna. Minél kevesebb lehetősége van Oroszországnak a terrorra, annál több lehetőségünk lesz szavatolni a békét” – hangoztatta.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben nyilvánosan cáfolta, hogy Ukrajna felújítaná a villamosenergia-exportját. Mint közleményében írta, Oroszország hamis levelet terjeszt, amelyben Volodimir Kudrickij, a vállalt vezetője állítólag erről írt az ukrán energetikai minisztériumnak. “Az oroszok megint megpróbálják elhitetni az ukránokkal, hogy az áramkimaradásokért az energetikai szakemberek a felelősek, nem pedig a kilenc nagyszabású orosz rakétatámadási hullám” – szögezte le a vállalat.

Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság vezetője közzétette, hogy a kijevi központi vasútállomáson felállítottak egy újévi fenyőfát, amelyen a díszvilágítást szobabicikli tekerésével lehet felkapcsolni. “Háború? Áramszünet? Nincs karácsonyfa? Nem hiszitek el, mit találtunk ki” – írta a közzétett videofelvétel kísérőszövegében. A videofelvételen az látható, hogy a karácsonyfaégők felgyulladnak, miközben egy férfi tekeri a szobabiciklit.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők vasárnap reggel megint lőtték a dél-ukrajnai Herszon központját, a támadás következtében hárman sérültek meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy a szombati orosz ágyúzások miatt egy civil meghalt egy másik megsérült a régióban.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők ötször nyitottak tüzet nehézfegyverekkel Nyikopol téréségére, egy 59 éves férfi megsebesült.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy szombaton az orosz erők Ukrajna nyolc megyéjében támadtak településeket és létfontosságú polgári infrastruktúrát, és legalább négy helyi lakos vesztette életét.

The post Orosz agresszió: egy nap alatt csaknem hatmillió embernél kapcsolták vissza az áramot appeared first on .

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban kifejtette, hogy az orosz erők Tu-95-ös repülőgépekről H-555-es és H-101-es rakétákat lőttek ki, Kalibr típusúakat pedig a Fekete-tengerről. Ezenfelül SZ-300-as légvédelmi rakétákat is indítottak az orosz erők. Az ukrán légvédelem Tu-22M-as bombázókat és MiG 31K típusú repülőgépeket észlelt, utóbbiak Kinzsal-rakétahordozók. Ezen felül Szu-35-ös repülőgépek is “dolgoztak” H-59-es rakétákkal, továbbá a Kaszpi-tenger északi részéről is voltak kilövések.

Ihnat szavai szerint az orosz erők mindenáron el akarták terelni az ukrán légvédelem figyelmét, és a lehető legnagyobb feszültségben akarták tartani. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a légvédelem jól működött. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy helyi idő szerint délután fél egykor az ország egész területén lefújták a légiriadót.

Mihajlo Samasov, a kijevi katonai adminisztráció szóvivője közben beszámolt arról, hogy az orosz erők az ukrán fővárosra több mint negyven rakétát lőttek ki, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. Hozzátette, hogy a becsapódásokról később érkeznek információk. Közölte: nem tartja kizártnak, hogy a nap folyamán még lehet újabb orosz rakétatámadás.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem tíz orosz rakétát lőtt le régiója fölött.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kijelentette, hogy városában “kolosszális” mértékű infrastrukturális pusztítást végzett a támadás, elsősorban energetikai létesítményekben. Részleteket nem hozott nyilvánosságra.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere kifejtette, hogy hosszabb ideig tartó áramkimaradás esetén a közösségi közlekedés és a városi szolgáltatások tovább fognak működni, de némileg más módban. Ígérete szerint áramszünet ideje alatt az autóbuszok minden útvonalon közlekednek, és ingyenesen szállítják az utasokat. Klicsko biztosított afelől, hogy minden buszflotta rendelkezik a szükséges üzemanyag-ellátással és önálló energiaforrásokkal. Az autóbuszállomások területén melegedők is vannak a sofőrök számára. A városi villanyvasút is közlekedni fog dízelmotoros mozdonyok segítségével, áramszünet ideje alatt a metrószerelvények mozgását viszont felfüggesztik, a földalatti állomások ideiglenes óvóhelyként helyként működnek a légitámadás idején. A földalatti állomásokon elérhető lesz internetkapcsolat, villanyáram a mobiltelefonok és más elektromos eszközök feltöltéséhez, ivóvíz és illemhely. A belépés ingyenes, de mindenkinél lennie kell személyazonosságot igazoló okmánynak.

A polgármester arról is tájékoztatott, hogy a vízellátás hosszabb időre történő kimaradása esetén generátorokkal működtetett szivattyúházakból lehet ivóvizet felvenni, valamint a melegedőpontokat is ellátják kellő mennyiségű ivóvízzel. Ezenfelül továbbra is működni fognak Kijevben a bevásárlóközpontok és a piacok.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy a reggeli orosz rakétatámadás nyomán kiesett az energiarendszer fogyasztásának több mint ötven százaléka. Az energetikai létesítményekben okozott károk miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – tájékoztatott a vállalat.

The post Orosz agresszió: több mint hetven rakétát lőttek ki Ukrajnára appeared first on .

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.

További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.

Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.

Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére.

The post Orosz agresszió: az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot appeared first on .

Patrick Ryder dandártábornok egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a tervek szerint havonta mintegy 500 ukrán katonának nyújtanak oktatást annak érdekében, hogy segítsék az ukrán haderő képességeinek erősítését.

A képzések várhatóan az Egyesült Államok hadseregének németországi létesítményeiben lesznek, azokat az amerikai haderő európai és afrikai parancsnokságának kiképző katonái tartják majd – mondta a tábornok, aki arról is beszámolt, hogy a katonai tanfolyam első része a fegyveres kiképzésre fókuszál, majd műveleti képzésekben is részesülnek a résztvevők; a katonai osztag szintű műveletektől a zászlóalj-műveletekig.

A Pentagon szóvivője arról is tájékoztatást adott, hogy április óta már mintegy 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, amelyek jó része az Egyesült Államok által az ukrán haderő rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult.

Ryder megjegyezte, hogy miközben érthető módon a figyelem az Ukrajna rendelkezésére bocsátott eszközökön van, a kiképzés is lényeges szerepet játszik abban, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal a képzett haderővel, ami hozzájárulhat az ország védelmi képességének javulásához.

The post Orosz agresszió: Az USA minden szinten fejleszti az ukrán haderőt appeared first on .

Zelenszkij beszédében arra kérte az Európai Unió huszonhét tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében. Ugyanis – mint mondta – Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.

“Az unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából” – mondta az ukrán elnök, majd hozzátette: az uniós támogatás életek millióinak közvetlen megmentését szolgálja. Közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően “Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra”.

Szavai szerint a következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz az Oroszországgal vívott háborúban. A következő időszakban Oroszország “energiaterrorját” annak minden formájában el kell hárítani – mondta. Az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia – jelentette ki.

Ezzel összefüggésben Zelenszkij rendkívül hasznosnak nevezte a teljes orosz energiaexport árplafonjának bevezetését, és arra kérte a tanácskozó uniós vezetőket, állapodjanak meg az Oroszországból származó olaj, az olajszármazékok és a gáz ársapkájában. Az árplafon bevezetése meg fogja fosztani a “terrorista államot” attól a lehetőségtől, hogy a háborút a globális piac rovására finanszírozza – mondta.

Az ukrán elnök végezetül arra kérte az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent Ukrajna energiaellátásának fenntartása érdekében, hogy a háborúban álló ország átvészelje a telet.

The post Zelenszkij további fegyvertámogatást kért a tagállamok vezetőitől appeared first on .

A nemzeti helyreállítási terv (PNRR) egyik vállalásaként kidolgozott, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadott jogszabály hatályba lépésétől és az e-SIGUR nevű rendszer beüzemelésétől a közlekedési szabálysértések visszaszorítását és a súlyos balesetek számának csökkenését remélik, Románia ugyanis évek óta listavezető az Európai Unióban a halálos kimenetelű autóbalesetek tekintetében.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) által kiépítendő e-SIGUR rendszer célja, hogy az évtized végéig legalább felére csökkentse a közúti balesetek okozta halálesetek és súlyos sérülések számát 2019-hez képest. A jogszabály szerint a rendszer automatikusan jelzi a közlekedési szabálysértéseket, azonosítja a hatóságok által körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járműveket, illetve azokat, amelyek tulajdonosai nem fizették be az úthasználati díjat.

A rendszerbe integrált kamerák nemcsak a megengedett sebesség túllépését képesek észlelni, hanem lehetővé teszik a közlekedési lámpák tilos jelzését semmibe vevő, a forgalommal ellentétes irányban haladó vagy erőszakos magatartást tanúsító gépkocsivezetők megbüntetését.

A rendszer az észlelt szabálysértésekről riasztást ad ki, ugyanakkor automatizálják a feljelentés elkészítését és a szabálysértés szankcionálását is, az e-SIGUR rendszer észlelései alapján ugyanis automatikusan szabálysértési eljárás indul, amelyről elektronikus aláírással hitelesített formában értesítik az érintetteket.

A jármű- és lakosságnyilvántartási adatbázisokkal összekapcsolható, az európai szabványoknak és a hatályos adatvédelmi előírásoknak is megfelelő forgalomfigyelő rendszer kiépítésére két évet ír elő a kihirdetésre váró jogszabály.

Az Európai Unióban tavaly csaknem húszezren vesztették életüket közlekedési balesetben, közülük 1779-en Romániában. Ez azt jelenti, hogy Romániában lakosságarányosan kétszer annyi a halálos kimenetelű baleset, mint amennyi az Európai Unióban átlagosnak számít.

Felére csökkent a migrációs nyomás a szerb-román határon
A román határrendészet szerint felére csökkent a migrációs nyomás az év első tíz hónapjában a szerb-román határon a korábbi év hasonló időszakához képest. A határrendészet tájékoztatása szerint a 2022-es év első tíz hónapjában a határrendészek 4400 olyan személyt fogtak el, akik illegálisan próbáltak belépni Romániába, és másik 5400-at, akik illegálisan próbáltak kilépni az országból. Velük együtt 470 embercsempészt is azonosítottak, akik közül 175 ellen büntetőeljárás indult. A határrendészet azt is közölte, hogy a Szerbiával közösen végzett határellenőrzésnek köszönhetően az év első tíz hónapjában több mint 26 ezer személy Romániába való belépését sikerült megelőzni. A legtöbb elfogott illegális bevándorló Indiából, Bangladesből, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból, Törökországból, Nepálból és Egyiptomból származik.

The post Romániában integrált közúti forgalomfigyelő rendszer kiépítéséről döntött a parlament appeared first on .

A közlemény szerint a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt nyomoz a férfi ellen.

A rendőröket november 27-én arról értesítették, hogy egy Pest megyei település vasútállomásán egy tíz év körüli kislány a vasúti síneken sétál. A rendőrök hazavitték a gyermeket, és amikor átadták a szülőknek, ellenőrizték az apa adatait. Megállapították, hogy a férfi körözés alatt áll, ezért közölték vele, hogy előállítják.

A férfi azonban ellenállt, egy vasvillával a rendőrök felé indulva azt kiabálta: “nem megyek veletek, dögöljetek meg!”. Az egyik rendőr ekkor elővette a szolgálati fegyverét és felszólította a gyanúsítottat az együttműködésre, de ő erre a lakásába futott, majd kiugrott az ablakon és elmenekült.

A rendőrség elfogta és előállította, majd a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a férfit, aki panasszal élt a gyanúsítás ellen. A 48 éves férfi ellen a rendőrség zaklatás és más bűncselekmények miatt is nyomoz.

The post Vasvillával támadt a rendőrökre előállítása közben egy körözött férfi appeared first on .

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.

További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.

Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.

Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot appeared first on .

A rendőrség által pénteken bejelentett biztonsági intézkedések jelentősebbek, mint a szerdai Franciaország-Marokkó elődöntő napján érvényesek, amikor is 10 ezer rendőr és csendőr volt az utcákon.

Szombaton a párizsi Champs-Elysées sugárutat nem zárják le a forgalom elöl, a másnapi döntő napján azonban kizárólag gyalogosok közlekedhetnek a két kilométer hosszú és 70 méter széles sugárúton. Gérald Darmanin belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az előző, 2018-as labdarúgó-világbajnokság francia győzelme után 600 ezren ünnepeltek a Champs-Elysées-n. A párizsi prefektúra tájékoztatása szerint a környéken 2750 rendőr lesz szolgálatban vasárnap este.

Országszerte több mint 250 embert vettek őrizetbe szerda este a rendőrök azután, hogy a világbajnoki címvédő labdarúgó-válogatott az elődöntőben 2-0-ra legyőzte Marokkót a katari tornán. Közülük 167-et Párizsban állítottak elő, többségüket azért, mert pirotechnikai eszközöket használtak, de negyven szélsőjobboldali szimpatizánst is letartóztattak, náluk ugyanis szúrófegyvereket találtak. Szélsőjobboldali csoportok provokáltak marokkói szurkolókat Lyonban és Nizzában is.

A belügyminiszter csütörtökön a titkosszolgálatokat a szélsőjobboldali csoportok rendkívüli megfigyelésére utasította, miután több városból is olyan jelzések érkeztek, hogy “arabverésre” szólították fel a tagjaikat. A tárca azt vizsgálja, hogy ezek a csoportok országosan összehangolják-e a provokatív tevékenységeiket. Franciaországban több mint 700 ezer marokkói él.

The post Foci VB: Fokozzák a hétvégén a biztonsági készültséget Franciaországban appeared first on .

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság 2021 februárjában az ellene felhozott 70 vádpontból 61-ben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta.

A most 46 éves hadúrra előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA. Az elítélt ügyvédei útján bejelentette: fellebbezni fog a 25 éves börtönbüntetést előíró határozat ellen.

Az ICC csütörtöki közleményében azt írta: a fellebbviteli tanács elutasította a védelem minden indokát és érvét – köztük azokat, amelyek szerint Ongwen a bűncselekmények elkövetése idején kényszer alatt állt, illetve mentális állapota nem teszi lehetővé, hogy büntetésvégrehajtási intézetben töltse le büntetését – és egyhangúlag megerősítette az elmarasztaló határozatot.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítva őket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

A Kony vezette Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű ugandai gerillacsoport eredeti célja az volt, hogy átvegye a hatalmat Ugandában, és a bibliai tízparancsolaton alapuló társadalmat hozzon létre. Ebből jött létre később az a terrorszervezet, amely tízezrek életét oltotta ki és tette tönkre.

Az LRA 2005-ben az ugandai hadsereg nyomására kénytelen volt elhagyni az addigi rejtekhelyét, az észak-ugandai dzsungelt, s először a Kongói Demokratikus Köztársaságba, majd a Közép-afrikai Köztársaságba menekült, ahol az esőerdőnek egy nagyjából Franciaország-méretű területén tevékenykedett és bujkált. Fegyveresei folyamatosan mozgásban voltak, s a csoport közben több részre szakadt.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Dominic Ongwen ugandai hadúr 25 éves börtönbüntetését appeared first on .

Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.

Mint mondta, az Európai Unió Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz. Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak. Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban.

Cseh Katalin, uniós parlamenti képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen. Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt, annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól – jelentette ki. Mint mondta, “először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe… Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni” – fogalmazott Cseh.

The post Orosz agresszió: Putyin célja hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak appeared first on .

A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a “nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.

A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Bírálják a kisebbségi törvényt a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei
Közös nyilatkozatban bírálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, “nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem”.

A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály “a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”, megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében. A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez – zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata.

The post Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről appeared first on .

A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.

Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.

Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

The post Orosz agresszió: Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok appeared first on .

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közleményben reagált a döntésre, amelyet az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említett. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, partnereivel és szövetségeseivel, folytatja Irán felelősségre vonását a saját polgárai elleni erőszakos fellépés, különösen a tüntetők, valamint nők és lányok elleni lépések miatt.

Hozzátette, hogy Irán elszámoltatásának sorába tartozik az Egyesült Államok által múlt héten hozott három új Irán elleni szankció, amelyeket az iráni rezsim terrort finanszírozó tevékenységével, az emberi jogok megsértésével és az Oroszországba irányuló fegyverszállításokkal indokolt az amerikai kormány.

The post Történelmi döntést hozott az ENSZ Irán kizárásával a nőügyi bizottságból appeared first on .

Arra a keddi sajtóértesülésre, miszerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.

Kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, miszerint Patriotokról is szó van.

Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszert Ukrajnába telepítéséről.

Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.

Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben.

Zelenszkij ENSZ szakértőket kért Ukrajna energetikai létesítményeihez
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére. Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé. “Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz” – mondta az ukrán elnök.

The post Orosz agresszió: Az USA nem számít a harcok lezárására az év vége előtt appeared first on .

A vádirat szerint tavaly április végén a Magyar Honvédség három vadászrepülőgéppel kiképzési gyakorlatot hajtott végre három egymást követő éjszaka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi település feletti légtérben, 600 métertől 2500 méterig terjedő repülési magasságban.

A vádlott a lakása udvarából alkalmanként legkevesebb harminc percig próbálkozott azzal, hogy a pilótafülkékbe bevilágítson. “A lézerfény a pilótafülkék üveg és plexi felületein megtörve szóródott és a pilótáknál pillanatnyi látásvesztést, szemkáprázást okozott” – írta az ügyészség.

Egyik alkalommal a zavaró lézerfény miatt a pilótának ki kellett kapcsolnia repülőgépe navigációs fényeit, hogy a vádlott szem elől tévessze a légijárművet. A Borsod megyei férfi a cselekményével a vadászpilóták életét, testi épségét veszélyeztette – közölték.

Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben – felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott a lézert kibocsátó eszköz elkobzásával.

The post Vádat emeltek egy tiszakeszi férfi ellen, aki vadászpilótákat vakított el lézerrel appeared first on .

A kormányfő az EU-s tagállami vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a közösség továbbra is egységesen kiáll az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett, így 2023-ban 18 milliárd euró hitellel is támogatja az országot.

Aki pedig azt gondolja, hogy ki tudja játszani a közös kül-, és biztonságpolitikát és “az EU értékeit, amelyek mellett minden tagállam elkötelezte magát”, annak tudomásul kell vennie, hogy az ilyen próbálkozások kudarcra vannak ítélve – mondta Scholz. A közösség fenntartja és meg is erősíti Ukrajna támogatását, méghozzá egészen addig, amíg szükséges és amíg Putyin nem állítja le “brutális háborúját”.

Ehhez a támogatáshoz a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás, valamint az Ukrajna önvédelmi képességének biztosítását szolgáló fegyverszállítások mellett az Oroszország elleni szankciók is hozzátartoznak.

Scholz szerint 2022 “igazi története” abból áll, hogy Putyin “egyetlen terve sem valósult meg”. Az orosz elnök arra számított, hogy néhány nap alatt elfoglalja Ukrajnát és “a gázcsap elzárásával kiszárítja az európai szolidaritást”. Azonban tévesen mérte fel az ukrán nép bátorságát és “demokráciáink karakterét”, amelynek része “a nagyhatalmi mániával és az imperializmussal szembeni ellenállás”.

Ukrajna így Putyin számításával szemben kitartóan védekezik a “felperzselt föld politikájával” és a polgári infrastruktúra megsemmisítésére törő “alávaló orosz hadviseléssel” szemben, és “a Nyugat is elfogadta a kihívást” – fejtette ki a német kancellár.

The post Scholz: kudarcot vall, aki megpróbálja kijátszani a közös külpolitikát appeared first on .