Biztonságpolitika

Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az “európai békerenddel”, amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.

Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat “gondosan mérlegeltük” és “szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal”, ez a közös fellépés pedig “megakadályozza a háború eszkalálódását” – fejtette ki Scholz. Aláhúzta, hogy Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre “nagyon világosan” az orosz elnök tudomására hozza, hogy “Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért”.

Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Scholz azt mondta: az orosz elnök “nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot”.

Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a “zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni”.

Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy “ebben egyetértés van”.

 

The post Scholz: kizárólag Oroszország felelős a háborúért appeared first on .

070403-04 Kecskemét-Hajmáskér. Levegő-föld éleslövészet UB-16 blokkból Sz-5 nem irányított rakétával L-39ZO Albatrosz repülőgépről.

Zord

Az ukrán főügyészség eljárást indított Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen – közölte az ügyészi hivatal.

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők. Az ukrán különleges műveleti erők arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

 

The post Orosz agresszió: Az ukrán főügyészség eljárást indított a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen appeared first on .

Sok munkát ad a viharos erejű szél a tűzoltóknak, a Dunántúlon és a fővárosban jellemzően kidőlt fákhoz és leszakadt vezetékekhez riasztják az egységeket – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A közleményben azt írták: Mosonmagyaróváron egy házra dőlt fa miatt kértek segítséget a Gyári úton, míg a Rákóczi Ferenc utcában elektromos kábelre, a Gulyás Lajos utcában az úttestre dőlt egy-egy nagyobb méretű fa. Enese közelében, az M85-ös autóút 85-ös főúti csomópontjánál egy fa lombkoronája a sztráda felhajtójánál okozott fennakadást.

A fővárosban is számos helyen van szükség tűzoltók beavatkozására. Pesthidegkúton a közösségi közlekedést akadályozza egy kidőlt fa, a XII. kerületi Csörsz utcában szintén a forgalmat akadályozza egy kerítésre dőlt fa. A tűzoltók kézi erővel és motoros láncfűrésszel folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán és a forgalmi akadályok megszüntetésén.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-hez eljuttatott szombati közleményében arra figyelmeztetett: mivel a talaj nagyon nedves, az erős, helyenként akár száz kilométer per órás szél nemcsak faágakat törhet le, de egészséges fákat is kidönthet.

A balesetek megelőzése érdekében a szóvivő azt javasolta, hogy a meteorológiai riasztással érintett területen mindenki maradjon otthon. Aki mindenképpen autóba kényszerül, indulás előtt tájékozódjon a meteorológiai helyzetről és az utak állapotáról, mert előfordulhat, hogy a kidőlő fák miatt utakat kell lezárni.

Aki teheti, az autójával épületektől, villanyvezetékektől, reklámtábláktól, fáktól távol parkoljon – tette hozzá.

Akit gyalogosan ér el a vihar, keressen védett helyet egy épületben, aluljáróban. Távol haladjon a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést – kérte Mukics. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen erős szél kárt tehet az épületekben is. Ha valahol a szél, vagy egy szél miatt kidőlt fa komoly károkat okoz az épületben, hívják a 112-es segélyhívó számot – írta.

Az erős szélben kidőlő fák esetenként elektromos vezetékeket szakítanak el, ezért ilyenkor áramkimaradásra is fel kell készülni. Ha bárki sérült közművet, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott embert, vagy állatot lát, szintén a 112-es segélyhívó számot hívja.

A tájékoztatás szerint az erős szél miatt megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Megfordulhat a kéményben az áramlás, mert a szél visszafújja a füstgázt a kéménybe, ami miatt a nyílt égésterű fűtőeszközöknél szén-monoxid keletkezhet. Ezért fontos a mérgezés figyelmeztető tüneteire is ügyelni – áll a közleményben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat hajnalban az erős széllökések veszélye miatt több Balaton-környéki járásban a legmagasabb, harmadfokú riasztásokat adott ki.

Veszélyjelzésükben azt írták: szombaton napközben az országban sok helyen lehet 70 kilométer/óra fölötti széllökés. Erősen viharos – 90-100 kilométer/órát meghaladó – szélrohamok elsősorban a Dunántúlon, a Duna vonalának környezetében, valamint az északkeleti tájakon, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében várhatók.

Szombat este is tart a viharkárok felszámolása: még mintegy 1200 helyszínen dolgozik a katasztrófavédelem országszerte.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte, bár az Országos Meteorológiai Szolgálat már visszavonta a széllökés veszélye miatt kiadott harmadfokú (piros) riasztást, nem csökken a viharkárok miatti beavatkozások száma: 17 óra 30 perckor 1200 volt. A legtöbb esetben még mindig úttestre, épületekre, járművekre dőlt fák, leszakadt vezetékek, megbontott háztetők miatt várják a tűzoltókat.

Az V. kerületi Ferenczy István utcában egy szálló tetejéről leesett egy nagy vaslemez, amely fennakadt a lift gépházának oldalán. A tűzoltók eltávolították a súlyos darabot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen a busztársaság telephelyén kidőlt egy fenyőfa, amely leszakított egy vezetéket. A fa egy melléképületre dőlt, a tűzoltók távolították el.

A Vas vármegyei Répcelakon a katolikus templom tetejét rongálta meg a szél. A tűzoltók eltávolították a tizenöt méter magasan lógó cserepeket.

Az OKF tájékoztatása szerint a vasúti forgalmat is akadályozták a viharkárok: Püspökladányban egy a sínekre dőlt fa miatt nem tudott haladni a vonat, de Fábiánsebestyén és Gádoros között is sínekre kidőlt fák okoztak gondot a közlekedésben.

Sárospatakon a szél leszakította az uszoda sátrát. Aros János (Fidesz) polgármester a közösségi oldalán azt írta, a vendégeket időben kimenekítették, a károk felmérése és elhárítása az időjárás függvényében kezdődik el, emiatt az uszoda bizonytalan ideig zárva tart.

A pécsi városüzemeltetési társaság, a Biokom Nonprofit Kft. a közösségi oldalán azt írta, a városban több helyen fák dőltek ki, ágak szakadtak le, a pécsi köztemetőben is. Mivel a temető területe balesetveszélyessé vált, a látogatók biztonsága érdekében lezárták, és csak vasárnap reggel, egy újabb helyszíni szemle után döntenek arról, megnyithat-e a sírkert.

 

The post A Dunántúlon és a fővárosban ad sok munkát az erős szél a tűzoltóknak appeared first on .

Megbukott a megbízhatósági vizsgálaton egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott mentőápoló, aki hetvenezer forintot lopott egy “betegtől” – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).

Az NVSZ honlapján olvasható információ szerint: a szolgálat szerdán végzett megbízhatósági vizsgálatot két egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott budapesti mentőápolónál, ennek során a szolgálat magát betegnek kiadó, kórházba szállított munkatársától egyikük hetvenezer forintot lopott el.

A kórházban a mentőápolók a rendőrségnek tagadták a bűncselekmény elkövetését, az ellopott pénzt önként nem adták át, azt azonban egyikük nadrágzsebében megtalálták – írta az NVSZ. A mentőápolót ezután lopás miatt előállították, gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. Ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi rendőrkapitánysága büntetőeljárást indított.

Az NVSZ tájékoztatása szerint “a megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával az NVSZ azt ellenőrzi, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”.

 

The post NVSZ: hetvenezer forintot lopott egy mentőápoló egy “betegtől” appeared first on .

Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely ma, február 5-én, vasárnap lép érvénybe.

Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.

A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá.

Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.

 

The post Orosz agresszió: Az EU véglegesítette az orosz finomított kőolajtermékek vasárnaptól érvényes árplafonját appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai nagyköveti szinten megállapodásra jutottak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról pénteken – közölte az EU svéd elnöksége a Twitteren, hozzátéve, hogy a megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Unió Tanácsának is.

Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. “Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták. Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az ársapka bevezetésére Oroszország ukrajnai háborújára válaszul került sor.

Oroszország rabol
A “barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel. Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket. Szergej Akszjonov, a Krím helytartója közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a “különleges hadművelet” részvevőinek támogatására fogják fordítani.

 

The post Orosz agresszió: Az EU tagállami megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról appeared first on .

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe – jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Meloni kiemelte: “abszolút támogatja” Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés “egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe. Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet “egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Mint mondta, “természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van”.

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák “szabályos kérelmüket”.

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal – húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya “minden lehetséges módon és minden szinten” támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

“Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az “igazságos békéhez” meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak. Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet “tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket” – mondta Meloni. Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy “allergiás Németországra”.

Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére – épülő, és “humánus és válságtűrő” EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben “méltányos egyensúlyban” van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás “legális útjait”. Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy “Európának szüksége van a bevándorlásra”.

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország “átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad”.

 

The post Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata appeared first on .

Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert szállít tavasszal Ukrajnának, hogy segítse az orosz repülő-, rakéta- és dróntámadások elleni védelemben – közölte a francia védelmi tárca.

“A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben” – olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

“A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer” – írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.

Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába. Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

 

The post Orosz agresszió: Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának appeared first on .

Gali Baharav-Miara izraeli államügyész száztizenkét oldalas szakvéleménye szerint a kormány javasolta jogi változtatások az igazságszolgáltatásban kárt okoznának a demokratikus jogrendben szükséges fékek és ellensúlyok rendszerében Izraelben – jelentette a ynet.

Az ombudsman szerepét is ellátó államügyésznő elemzése szerint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jarív Levin igazságügyi miniszter javasolta változtatások korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének, és rontanák az igazságszolgáltatás szakmaiságát és függetlenségét. Baharav-Miara úgy véli, hogy az alkotmánybírósági felügyeletet is ellátó legfelsőbb bíróság javasolt korlátozása gyakorlatilag megszüntetné a törvényességi felügyeletet az izraeli parlamentben, a kneszetben meghozott új törvényeknél.

A 112 oldalas tanulmány globális összehasonlításokat is felvonultat érveiben a világ különböző pontjairól, és témákra bontva, részletesen kifejti bírálatát az indítványokkal szemben.

“A javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát” – vélekedik a bírákat kiválasztó bizottság összetételének javasolt megváltoztatásáról az államügyész. Baharav-Miara szerint a legfelsőbb bíróság normakontrollhoz való jogának korlátozása gyakorlatilag megszüntetné az új törvények felülbírálatának lehetőségét, ezért a kneszet és a kormány szinte korlátlan jogalkotó hatalmat kap, és ennek eredményeként az alaptörvényekben rögzített emberi jogok alkotmányos védelme gyengülne.

A jogi szakvélemény szerint az államszerkezet ilyen jellegű megváltoztatásait csak “rendezett és átgondolt” módon, “szilárd tényekre alapozva és széles körű konszenzussal” szabad végrehajtani.

Izraelben az utóbbi hetekben komoly ellenállást váltottak ki a kormány igazságszolgáltatási rendszerben tervezett változtatásai, szombat esténként országszerte tömegtüntetéseken sok ezren tiltakoznak ellene, mert a tiltakozók szerint károsítanák az ország demokratikus berendezkedését.

 

The post Izraeli államügyész: a kormány jogrendi változtatásai ártanának a demokratikus normáknak appeared first on .

Az előkészítő ülésen tagadta a bűncselekmény elkövetését az a volt katona, akit azzal vádolnak, hogy alárendeltjeit szexuális cselekményre akarta kényszeríteni – közölte a Debreceni Törvényszék.

A törvényszék katonai tanácsa kedden tartott előkészítő ülést a volt katona ügyében, akivel szemben kétrendbeli, “a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete” miatt emelt vádat a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A közlemény szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni az egyik sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a század parancsnoka kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a százados – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

A katona szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás elrendelését követően megszűnt. Az előkészítő ülés során az ügyész fenntartotta az írásban kézbesített vádiratot, ötéves börtönbüntetést indítványozott és megjelölte a bizonyítékait.

A törvényszék közölte: a vádlott az előkészítő ülésen nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vádlott a hadbíró kérdésére elismerte, hogy erotikus, illetve szexuális tartalmú üzeneteket küldött alárendeltjének, de a védekezése szerint ezzel nem az volt a célja, hogy szexuális cselekményeket is végezzen vele. A hadbíró további, a bűncselekménnyel kapcsolatos kérdéseire nem tudott elfogadható magyarázatot adni, védője tanácsára a továbbiakban megtagadta a vallomástételt.

A hadbíró az ügyet tárgyalásra utalta, és megkezdődött a bizonyítási eljárás. A büntetőeljárás a bizonyítás kiegészítésével, a vád és a védelem által indítványozott tanúk kihallgatásával februárban folytatódik.

 

The post Tagad a szexuális kényszerítéssel vádolt katona appeared first on .

Lengyelország hajlandó harci repülőgépekkel is segíteni Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben, de csak akkor, ha a NATO döntést hoz erről – mondta a lengyel kormányfő.

Mateusz Morawiecki a Bild című lapnak adott interjúban kiemelte, hogy támogatná vadászgépek átadását Ukrajnának, “ha ez az egész NATO döntése lenne” és “nemcsak Lengyelország, hanem sok más ország is részt venne” az ukrán légierő megerősítésében. Lengyelország azért támogatja Ukrajnát, hogy győzzön a háborúban, azonban a győzelem pontos definícióját Kijevnek, Volodomir Zelenszkij elnöknek és kormányának, valamint az ukrán népnek kell meghatároznia, ezért “nem fogalmazok nagyon konkrétan, hiszen ez rajtuk múlik”.

Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja történelmi fordulópont, és egy esetleges orosz győzelem – amelytől “Isten mentsen – teljesen átrendezné Európát”. Ha Oroszország győz, Moszkva állandó fenyegetést jelentene Finnországra, a balti államokra, Lengyelországra, Romániára, Moldovára és Németországra is – fejtette ki a lengyel kormányfő, hozzátéve: orosz győzelem esetén Moszkva azzal zsarolna, hogy “a mi gázunkat vegyétek, különben más országokat is megtámadunk”.

Morawiecki arról is szólt, hogy információi szerint Putyin valószínűleg márciusban vagy áprilisban újabb nagyszabású, “nagyon kemény” offenzívát indít két vagy három irányból, és megint megtámadja Kijevet is.

Németországról elmondta, hogy az Ukrajna elleni háború révén sokan fordulatot vártak az orosz földgáz-, és nyersanyagimportra alapozó “nagyon rossz stratégiát” követő Berlintől, de csupán az tapasztalható, hogy a német vezetés “megpróbál félig terhes lenni”. Ez azt jelenti, hogy támogatják ugyan Ukrajnát, de még mindig hisznek abban, különösen Olaf Scholz kancellár, hogy “napirendre lehet térni” a történtek felett.

“Nem hiszem, hogy ez valaha is lehetséges lesz ezzel a kvázi-totalitárius rendszerrel. Oroszországnak teljesen meg kellene változnia” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Kijev Szaakasvili kiadását kéri Tbiliszitől
Az ukrán külügyminisztérium pszichológiai és fizikai erőszaknak nevezte a georgiai hatóságok Miheil Szaakasvili ukrán állampolgárságú volt georgiai elnökkel szembeni fellépését, és felszólította Georgiát, hogy hagyjon fel a kínzásokkal és adja át az elítéltet Ukrajnának. “Felszólítjuk a georgiai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel Miheil Szaakasvili inzultálásával, és adják át Ukrajnának. Ne játsszanak egy ember életével politikai bosszú miatt” – idézett a külügyi tárca közleményéből az Ukrajinszka Pravda hírportál. A minisztérium hozzátette, hogy a georgiai hatóságok “a Szovjetunió NKVD-jének (belbiztonsági hatóságának) legrosszabb hagyományai szerint” járnak el, amikor “pszichológiai és fizikai erőszakot alkalmaznak Szaakasvili ellen, megtagadják tőle a sürgős orvosi ellátást, szándékosan közvetlen életveszélynek kitéve ezáltal a politikust. A kijevi tárca hangsúlyozta, hogy az emberi jogoknak egy ukrán állampolgárral szembeni durva megsértése ellentétes Tbiliszi EU-tagság felé tett irányvonalával, és a demokrácia “megnyirbálására” utal Georgiában. Ukrajna emellett felszólította a külföldi kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyilvánosan védjék meg Szaakasvilit. Giorgi Saladze, Szaakasvili szóvivője és politikai szövetségese kedden közölte, hogy intenzív osztályra szállították a bebörtönzött volt georgiai államfőt, mert rosszabbodott az egészségi állapota. A Szaakasvilit ápoló Vivamedi klinika vezetője azonban tagadta, hogy az exelnök állapota válságos lenne.

 

The post Orosz agresszió: Varsó NATO-döntésre vár appeared first on .

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.

A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná.

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy “munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, mely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, mely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.

Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, melynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

Orbán: folytatni kell a hadiipari fejlesztéseket
Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját. A megbeszélésen Orbán leszögezte: Magyarország megvédése a legfontosabb célunk, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése az “európai szankciós válság” ellenére sem lassulhat. Így a Rheinmetall és a magyar állam együttműködése is zavartalanul folytatódik.

 

The post Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra appeared first on .

Süleyman Soylu török belügyminiszter pszichológiai hadviselésnek nevezte azt, hogy a napokban az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, és ezt követően több európai ország ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát. A török külügyminisztérium este bekérette a szóban forgó kilenc ország ankarai nagykövetét.

Soylu a csendőr-főkapitányság épületében beszédet mondva rámutatott: mindez azzal egy időben történik, hogy az idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.

A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták, a Koránt.

Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű “megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.

Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait. Leszögezte: “Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.

 

The post Soylu: pszichológiai hadviselés egyes nyugati országok utazási figyelmeztetése appeared first on .

Az Európai Unió (EU) központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé, és üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

A bizottsági elnök 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal érkezett az ukrán fővárosba – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek” – idézte von der Leyennek az ukrán kormány előtt mondott szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy “alig egy éve még senki sem tudta elképzelni, milyen gyorsan tud Ukrajna az EU felé elmozdulni”. “Most viszont Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje. Tudom, hogy ukránok milliói dolgoznak keményen e cél elérése érdekében. Az EU sok ukránt befogadott, energiahálózataink szinkronban vannak, az ukrán termelés profitál az Európával folytatott kereskedelemből. Ma például olyan javaslatokkal érkeztünk, amelyek biztosítják Ukrajna egyidejű hozzáférését az EU egységes piacához” – mutatott rá Von der Leyen. Szavai szerint az EU segíteni kíván Ukrajnának abban, hogy teljes gazdasági potenciálját mozgósítsa az orosz agresszió elleni küzdelemben, majd az újjáépítésben is. “Látogatásunk a befektetők felé is üzenetet kell hogy küldjön: Ukrajna tovább fog haladni az európai úton. Ambiciózus reformterve van, nemcsak azért, mert az EU ezt kéri, hanem mert az ukránok tudják, hogy ez az út egy erősebb Ukrajna felé vezet” – hangsúlyozta.

Az EB elnöke megjegyezte, hogy az ukránok bátorsága inspirálja az EU-t, és új célt adott neki. “Az EU Ukrajnával lesz, ameddig csak szükséges” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az együttes ülésen úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. “A végéhez közeledik az ukrán kormány és a parlament munkája a hét uniós ajánlás ügyében. Tavasszal elérkezik az időközi értékelés ideje ezen ajánlások végrehajtásáról” – mondta az államfő.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország gyorsítja az európai szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét. “Most azt látjuk, hogy az európai szankciók üteme kissé lelassult. A terrorista állam éppen ellenkezőleg: fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodása ütemét. Ezt korrigálnunk kell. Hiszünk abban, hogy együtt meg tudjuk csinálni” – mondta Zelenszkij Von der Leyenhez fordulva. Az ukrán elnök szerint az Oroszországgal szembeni szankciópolitika szempontjából az egyik legfontosabb összeurópai feladat, hogy csökkentse az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy megkerülje a már bevezetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről afelől biztosította az ukrán kormányt, hogy február 24-ig elfogadják az Európai Unióban az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot. Emellett szavai szerint a G7-es együttműködés keretében új határárat készülnek kiszabni az Oroszországból származó kőolajra. Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott pusztításért.

 

The post Ursula von der Leyen nagyra értékelte Ukrajna előrehaladását az uniós tagság felé appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeretből származó további 500 millió euró (mintegy 200 milliárd forint) értékű katonai támogatásról állapodott meg Ukrajna számára, valamint elfogadta az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) kiképzési erőfeszítéseit támogató új, 45 millió euró (mintegy 18 milliárd forint) összegű támogatási intézkedést.

Az uniós tanács közleménye kiemelte: a döntéssel az EU fokozza az ahhoz nyújtott támogatását, hogy Ukrajna meg tudja őrizni önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint, hogy meg tudja védeni polgári lakosságát Oroszország folytatódó háborújával szemben. Ez a hetedik pénzügyi csomag az Európai Békekeretből, ezzel az Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Az ukrán fegyveres erőket támogató EUMAM Ukrajna kiképzési tevékenységét támogató intézkedés célja, hogy biztosítsa a szükséges, halált nem okozó felszereléseket és készleteket, valamint a kiképzéshez szükséges szolgáltatásokat.

Az intézkedés elfogadása annak bizonyítéka, hogy az EU továbbra is határozottan támogatja az ukrán hadsereget az orosz agresszióval szembeni küzdelmében. Az Oroszország által legutóbb végrehajtott, az ukrán polgári lakosok és polgári infrastruktúra ellen irányuló, megkülönböztetés nélküli támadások megint csak azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen mértékben nem tartja tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi jogot.

 

The post Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt további 545 millió eurós katonai támogatásról appeared first on .

Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A területi közigazgatásért felelős államtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítést végzett, majd kedden a nyomozó ügyészség “összehangolt eljárási cselekményeket” hajtott végre. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezte meg, melyik településen, vármegyében hajtották végre az akciót.

A főügyészség azt közölte hogy a megalapozott gyanú szerint “egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben – rendszeres haszonszerzésre törekedve – vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől”.

A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a vizsgaállomás öltözőjében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénz vett át.

A vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt. A főügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítottként kihallgatott nyolc kormánytisztviselő beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

 

The post Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval appeared first on .

A cikk célja annak bemutatása, hogy milyen konfliktusok állnak fent a politikai vezetők és a fegyveres erőszakszervezetek között a hibrid rezsimekben. A cikk területi fókuszában Törökország áll. Az időfókuszt tekintve, abból a célból, hogy minél szélesebb rálátást kapjon az olvasó a különböző szerkezeti adottságokra és a hadsereg történelmen átívelő pozíciójára, az általános áttekintés az Oszmán Birodalommal kezdődik, azonban a cikk az 1920-as évektől kezdődő köztársasági időszakra koncentrál, különösképpen az 1960-as évektől kezdődő időintervallumra. A cikk elsősorban azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy hibrid rezsimnek tekinthető-e Törökország, illetve ennek a különböző korszakokon át a hadsereg vagy a politika volt-e a forrása. Célja továbbá rávilágítani a török hadsereg „demokráciaőrző” szerepére és „privilégiumaira” is, illetve arra, hogy Erdogan a hibrid rezsimek vezetői által a fegyveres erőszakszervezetek gyengítésére alkalmazott stratégiák közül melyekkel operál. Mindehhez széleskörű forrásokat vizsgáltam meg a kutatás során, elsősorban a releváns szakirodalmat és különböző hírforrásokat. A cikk elméleti áttekintéssel kezdődik, amelynek során megvizsgálom a hibrid rezsimek fogalmát és jellemzőit, valamint típusait. A hibrid rezsimek vezetői által a fegyveres erőszakszervezetekkel fentartott kapcsolatokban alkalmazott stratégiát. Majd a Török Köztársaság történemének és főbb politikai folyamatainak áttekintésével folytatódik a cikk, s végül a török fegyveres erők bemutatása kezdődik. Ezt követően, bemutatásra kerül, hogy Törökország miért is a puccsok országa és miért tulajdonítanak a török fegyveres erőknek „demokráciavédő” szerepet. A cikk a 2016-os puccskísérlet és következményeinek elemzésével zárul.

Elméleti áttekintés

A hibrid rezsimek

A hibrid rezsimek definiálásakor számos nehézségbe ütközhetünk. Egyrészt, a kutatók között nincs konszenzus a fogalmat illetően, emellett rendkívül tágak az értelmezési keretek, hiszen a világban többféle típusú és minőségű politikai berendezkedés figyelhető meg. Emellett a fogalom még mindig homályos, nehezen alkalmazható fogalmakkal operál.
Az sem világos, hogy a demokrácia vagy az autokrácia jelenségéből vezethető-e vissza inkább a hibrid rezsim. Továbbá, uralkodó nézet, hogy átmeneti rendszerekként tekintenek rájuk, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek már önálló rendszertípusokká váltak. [1]

A hibrid rezsimek tudományos diskurzusba való beemelésére egyébként azért volt szükség, mert a demokráciaelmélet bevett keretei között nem voltak értelmezhetők ezek az alakulatok. Kialakulásukat 1980-ig a huntington-i „third wave” demokráciák létrejöttének kezdetéig vezetik vissza, s demokratizálódási folyamatuk nemzetközi közösség tetszésének kiváltására is történt. A folyamatfolytatódott az 1990-es években robbanásszerűen a számos politikai rendszer rendszerváltásával (Latin-Amerika, posztkommunista Eurázsia, Afrika). [2] Fontos megjegyezni, hogy a hibrid rezsimek létrejötte nem egyirányú folyamat, hanem liberális demokráciák is áldozatok lehetnek vagy olyan rendszerek, melyek megakadtak, esetleg visszafordultak a demokratizálódás útján. A visszafordulás a demokratizálódás útjánt példázzák azok az 1990-es években rendszerváltó posztkommunista országok, amelyekben jellemzően a kétezres években a demokratizálódási folyamat megakadt vagy megfordult. [3]

A hibrid rezsimek egy szürkezónás rezsimtípus, mivel az a demokrácia és az autokrácia közötti szürke zónában helyezkedik el, mint önálló rezsimtípus. [4] Azért szürke zónás, mert keverednek a demokráciára és autokráciára jellemző vonások, emellett jellemzője még, hogy a hibrid rezsim vezetője felváltva él az autoriter rezsimekre és demokratikus rezsimekre jellemző eszközökkel, tehát ciklikusan váltja egymást egy demokratikus folyamat és egy autoriter folyamat. [5] Például jogi lehetőség van a pártok és civil társadalom szerveződésére, ezek az országok demokratikus alkotmánnyal rendelkeznek, a választások rendszeresen meg vannak tartva, de számos demokráciadeficittel találkozhatunk. Ilyenek például a hatalomkoncentráció, a vezetés demokratikus felhatalmazás nélküli működése, a transzparencia nagyon alacsony foka vagy teljes hiánya, a politikában való részvétel csekélysége, illetve a hatalmi ágak összeolvadása. Tehát vannak demokratikus elemei, mint például az is, hogy engedélyezettek a pártok és a civil szerveződések, azonban ezek „sosem” kerülhetnek hatalomra vagy érhetnek el igazi eredményt, illetve jelentős jogi akadályokat is gördítenek eléjük. Emellett gyakori az is, hogy a médiumok a vezető elit kezébe kerülnek, teljesen befolyásolva a közvéleményt. [6]

A hibrid rezsimeket emellett Polübiosz tézis-antitézis-szintézis elméletével is lehet jellemezni.   Ez az elmélet azt igyekszik megmagyarázni, hogy miként korruptálódnak el az előnyös politikai rendszerek, azaz miért a jó és a rossz  körforgásossága a jellemző. A tézis általában egy előnyös állapot, amely éppen a politikában uralkodó. Az   antitézis pedig ennek az ellentéte, amikor a tézis megbukik. Ezen körforgásosság kiküszöbölésére alkotta meg a szintézist, amely a kettő vegyítése, azaz a vegyes kormányzat modellje. [7]

A hibrid rezsimek jellemzője még a populizms és a prezidentalizmus. A rezsim vezetője, az elnök áll mindenek felett, a jog felett, így az erő körülötte csoportosul, emellett a jogköreit sem delegálja. Az elnök helyzete gazdaságilag is stabil: az állami vagyon nagyrészével rendelkezik ő vagy strómanja. A populista vezető vagy párt önmagát nevezi ki a társadalmi többség, a nép egyedül méltó képviselőjének. A populista párt, vezető sokszor maga igyekszik meghatározni, hogy a társadalomnak melyik csoportját tekinti az „igazi népnek”. Vagyis a jó emberek csoportját definiálja. [8] Így nagyon jellemző rá egy csoport vagy személy ellenségképpé „faragása”, amelyben a vezető az ország jólétét és biztonságát fenyegető ellenség ellen harcol az igazi népért. A populista vezető a tömeget képviseli, általában a klasszikus értelemben vett kisembert.

A hibrid rezsimeket a következő jellegzetességek jellemzik a leginkább:

• – Prezidentalizmus magas foka és a kormányzati elszámoltathatóság hiánya: populista politika, konzervatív értékek, egyház, elszámoltathatatlan “delegatív„ vezetés, politikai „erős ember” és átláthatatlan döntéshozatali folyamatok.
• – A formális (demokratikus) intézmények hitelessége és az azokba vetett bizalom szintje: a nemzeti törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a politikai pártok bizonyítottan azok az intézmények, amelyekben a lakosság a legkevésbé bízik.
• – Politikai részvétel csökkenése: a politikai részvétel csekély, a kormányzati elszámoltathatóság és hitelesség gyengeségéből fakadóan, a politikai részvétel gyakran a formális intézményi csatornákon kívül zajlik. Civil társadalom és média kormányzati „szankcionálása”. Politikai felek alkalmatlanná tétele.
• – Korrupció és klientizmus/politikai patronázs: a tisztviselőket személyes érdekek vezérlik, és saját hasznuk érdekében cselekszenek, anélkül, hogy a közjó szélesebb értelemben vett érdekeivel törődnének. Az oldalukon állók támogatása mindenki mással szemben, különböző előnyök biztosítása.
• – Alkotmány, fontos jogszabályok megváltoztatása: Alkotmánymódosításával bevezetett hivatali időkorlátok megváltoztatása, egyéb autoritárius rendelkezések bevezetése. (Indoklás: az állami rendszer megerősítése érdekében autoritáriusabb intézkedésekre van szükség.) [9]

Az itt található térkép szemlélteti a hibrid rezsimek elhelyezkedését a világban. A demokráciaindex 60 mutatóra épül, amelyeket öt kategóriába soroltak: választási folyamat és pluralizmus, polgári szabadságjogok, a kormányzat működése, politikai részvétel és politikai kultúra. Az országokat nullától tízig terjedő skálán értékelik, és az átfogó index az öt kategória összesített pontszámának átlaga. Ezután az egyes országokat az átlagpontszámuk alapján négy rendszertípusba sorolják: teljes demokráciák, hibás demokráciák, hibrid rendszerek és autoriter rendszerek. [10] A térképről szembetűnő, hogy Törökország is hibrid rezsimként szerepel.

Fotó: Saw Wunna, Unsplash

A hibrid rezsimek tipológiája

A hibrid rezsimek tekintetében a különböző jellemzők alapján, többféle csoportot különíthetünk el. Magyar Bálint és Madlovics Bálint munkássága alapján, tíz féle rezsim-típusról beszélhetünk. Mindezen típusok megalkotásakor a szerzők figyelembe veszik a civil társadalom helyzetét, a többpárti választások meglétét, a társadalmi szabadság fokát, a rezsim alapját képező ideológiát, a korrupció mértékét, a gazdasági formát, az uralom patronalizmusának mértékét, az uralkodó part tagságát, az intézmények formalitását, az uralkodó párt funkcióját, a domináns gazdasági mechanizmust / tulajdonformát, illetve a korlátozottságot. [11]

A fegyveres erőszakszervezetek a hibrid rezsimekben

A fegyveres erőszakszervezetek helyzete hibrid rezsimekben rendkívüli érdekességeket tartogató kutatási téma.  A demokratikus rendszerekben ugyanis elvárás a civil kontroll a haderő felett, de emellett az is, hogy a haderő működése maradjon eredményes és hatékony. Az eredményesség és a hatékonyság azt jelenti, hogy a hadsereg képes-e a politikai vezetők által ráruházott szerepeket és missziókat (“eredményesség”) elfogadható élet- és erőforrásköltségek (“hatékonyság”) mellett teljesíteni. [12] Természetesen, a ráruházott szerepkör, illetve a civil kontroll is eltérő a különböző politikai rendszerekben. Például, az arab rezsimek erősen centralizált és merev parancsnoki struktúrája, a közvetlen vezetés alkalmazása és a parancsnoki láncok politikai okokból történő megbolygatása negatívan befolyásolja az arab hadseregek hatékonyságát. [13]

A hibrid rezsimekben kiemelten fontos a kormánypárt és az ország fegyveres erői közötti kiegyensúlyozott kapcsolat, ugyanis ezeket a rendszereket nehezebb fentartani, mint a demokráciát. Épp ezért a rendszer fenntartása céljából szükséges a hibrid rezsim vezetője számára, hogy valamilyen formában, de lojális legyen a rendszerhez vagy függjön a rendszertől a fegyveres erőszakszervezet. Ezt a rendszert fent kell tartani, ebben fontos szerepe van a haderőnek és a fegyveres erőszakszervezeteknek. De ezekben a hibrid rezsimekben hogyan alakulhat a civil kontroll, ha az ország egy hibrid rezsim? Ha egy ország hibrid rezsimeinek vezetői nem értik meg reálisan a civil-katonai kapcsolatot, akkor a fegyveres erőszakszervezet küzdeni fog a demokrácia helyreállításáért, akár a választásokba való beavatkozás, akár politikai alkudozások útján. [14] Emellett, vannak olyan országok, mint például Törökország, ahol a  hadsereg rendkívül erős, s többnyire független a politikától. Éppen ezért, a haderővel való helyzet stabilizálására, a hibrid rezsim politikai vezetésének, vagy széleskörű intézményi kontrollt kell alkalmaznia a haderő felett, vagy egy kevésbé „kényszerített” módszerrel élni, amely a közös ideológiai alapon vagy identitáson alapulva a vezetők lojalitásának megnyerése. Ez biztosítja, hogy a hibrid rezsimekkel szemben kiteljesedő polgári elégtelenség elfojtható legyen és a hibrid rezsim túlélése biztosított legyen. Így, a hibrid rezsimeknek a hadsereggel való kapcsolat stabilizálásával válnak a polgári felkelések elnyomhatóvá (pl. Bahrein 2011 és Irán 2009) és a választási csalások érvényesíthetővé (pl. Fehéroroszország 2021). [15]

Stratégiai megközelítések a hibrid rezsimek számára a fegyveres erőszakszervezetekhez fűződő viszonyukat illetően

A hibrid rezsimek vezetői számára tehát kifejezetten égető cél az, hogy megszerezzék a fegyveres erőszakszervezetek feletti kontrollt vagy elnyerjék azok lojalitását. A releváns szakirodalom, nevezetesen Michael Penfold, Andrés García Trujillo és Alejandro Urrutia „A fegyveres erőszakszervezetekkel való párbeszéd lehetőségei a hibrid rezsimekben” című tanulmányukban, több eszközt is megneveznek ezen célkitűzés elérésére. Az eszközök lehetnek pozitív hatásúak a fegyveres erőszakszervezetek vezetőire, például hatalmi vagy gazdasági pozícióhoz juttatva őket, azonban lehetnek negatív kimenetelűek is, mint például a tisztogatások vagy a kontroll erősítése. Ezek az eszközök az alábbiak:

• – intézményi átrendezés a civil kontrollt illetően: a parlamenti ellenőrzés megszüntetése a fegyveres erőszakszervezetek felett, s a kontrollt biztosító jogkörök áthelyezése a végrehajtó ág felügyelete alá;
• – a korlátozás és megfigyelés fokozása: a koordináció megnehezítése, az egység meggyengítése, a felügyelet fokozása, a biztonsági  intézmények felszalámizása, a végrehajtó hatalomhoz hű félkatonai csoportok létrehozása, a nemzetbiztonsági szervezetek megerősítése, tisztogatások, alegységek és  magasabb egységek „lefejezése”
• – politikai hatalomhoz való hozzáférés: magas rangú hivatásos személyek politikai vezetői szerephez való juttatása;
• – különböző ösztönzők: magasabb rangok, fizetésemelések, stratégiai iparágak ellenőrzése (pl. a pakisztáni haderő az ország élelmiszeriparát ellenőrzi);
• – külső szövetségesek, együttműködések: más hibrid rezsimekkel való együttműködés, kiképzés, technológia (pl. az irakiak által kiképzett jemeni Köztársasági Gárda vagy  az etióp biztonsági szolgálatok kínai technológiára való támaszkodása). [16]

Törökország politika folyamatai és a török fegvyeres erők helyzete

Általános áttekintés: Törökország

Törökország egy egyedülálló földrajzi régióban helyezkedik el Ázsia és Európa között. A történelem során a két kontinenst összekötő hídként szolgált, amely jelentőséget növelte a két tengerszorosának, a Boszporusznak és a Dardanelláknak a stratégiai jelentősége. Törökország a Kaukázus, a Közel-Kelet, a Balkán és a Földközi-tenger keleti részének kereszteződésében fekszik. Lakosságát és területét tekintve a régió egyik legnagyobb országa, szárazföldi területe pedig nagyobb, mint bármely más európai országé. Az ország területe nyugatról keletre körülbelül 1200 kilométer, északról délre pedig 480-640 kilométer. Törökország határai a következők: északon a Fekete-tenger, északkeleten Grúzia és Örményország, keleten Azerbajdzsán és Irán, délkeleten Irak és Szíria, délnyugaton és nyugaton a Földközi-tenger és az Égei-tenger, északnyugaton pedig Görögország és Bulgária. Isztambul a legnagyobb város és tengeri kikötő, Ankara pedig az ország fővárosa.

A Török Köztársaságot a Szeldzsuk Birodalomig vezetik vissza, amit a XI. században türkmén törzsek alapították Anatóliában. A Szeldzsuk Birodalmát követte az Oszmán Birodalom, amely a XIV. században lépett a hosszan tartó fejlődési és prosperálási útra, amely a XVII. században tetőzött. A jelenlegi Török Köztársaság nacionalista, világi és parlamentáris demokrácia, amelyet 1923-ban, az Oszmán Birodalom bukását követően hoztak létre. Ezt követően, az 1950-es évekig az államalapító Mustafa Kemal (Atatürk) és utódja alatt egypárti volt a kormányzás. Atatürk egy meglehetősen nyugatias demokráciát kívánt létrehozni, amiben csökkenteni kívánta az arab világhoz kapcsoló, iszlám vallás szerepét a társadalomban és az ország közigazgatása tekintetében is. Így az Atatürkhöz hű hadsereg ideológiai alapja is átalakult, s a demokrácia és a szekularizmus őrzőivé váltak. Végül, Törökország törvényhozó és végrehajtó hatalmi ága az 1950-es évek óta általános választójogon alapuló többpárti választásokon alapul. [17]

A Török Köztársaság társadalmának etnikai és vallási megoszlása még érdekfeszítőbb. A Török Köztársaság ugyan alapvetően muszlim vallású, de nagyban eltérő mértékű az, hogy az egyén mennyire követi a szigorú előírásokat. Ez azért fontos, mert Erdogan meglehetősen pro-iszlám nézeteket követ, amely a hagyományos és szigorú értékeket valló, többnyire vidéki embereknek kedvez. Általában a nagyvárosiak a szabadabb értékeket vallják, s ez a szavazóbázison is meglátszik. Emellett, gondot okoz még a betelepedett arabok ellen irányuló szegregáció a török társadalom részéről, illetve a Török Köztársaság délkeleti részében, a szír határ mentén letelepedett kurd lakosság is. Ez azért fontos, mert a hadsereg jelentős szerepet kapott a kurd kérdésben, majd Erdogan politikájának is fókuszába került nyilvánvalóan. Ezek mellett, az országba egyre több menekült települ be a környező, háborúval sújtott arab államokból. Az itt látható térképek bemutatják a Török Köztársaság etnikai viszonyait, illetve politikai viszonyait, amely jól leköveti az etnikai és város-vidéki viszonyokat:

Általános áttekintés: A török fegyveres erők

A török fegyveres erőket (angolul: Turkish Armed Forces, törökül: Türk Silahlı Kuvvetleri) Mustafa Kemal tábornok, az Oszmán Birodalom hamvaiból feltámadt köztársasági Törökország megalapozója volt, aki a mai formáját megalapozta. A hadsereg, amely az új állam alapértékeinek önjelölt letéteményeseként működött, az új állam szervezeti struktúráinak alapító intézménye volt. A katonaság hosszú éveken át felügyelte a kemalista vívmányok fenntartását, és időnként közvetlenül avatkozott be az ország alkotmánya által előírt módon, hogy helyreállítsa a rendet, amikor ezt szükségesnek ítélte. [18]

 

Az Oszmán Birodalom alatt is megkülönböztetett szerepe volt a török katonáknak. A török hadsereg vallási és történelmi alapjai miatt a társadalom felsőbb rétegeiben helyezkedett el. Az a felfogás, hogy a hadsereg testesítette meg az állam legmagasabb eszményeit, és hogy az állam egyenértékű a társadalommal és annak kulturális-vallási identitásával, megerősítette a hadsereg elitista státuszát az oszmán korszakban. A birodalom bürokratikus öröksége azóta átöröklődött a köztársasági korszakra, beleértve annak katonai és polgári szárnyát is. A katonaság presztízsének alapvető forrása mindmáig az a tény, hogy a Török Köztársaságot hivatásos katonák alapították, akik átvették a vezetést az isztambuli bábkormánytól, és kiűzték az ellenséges erőket az 1920-as években.  A fényes történelmi hagyatékhoz és a köztársaság bevezetésének idealizált képéhez hozzájárultak még egyéb katonai sikerek is, történetesen az 1950-es koreai háború sikere és az 1974-es ciprusi konfliktusé, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt többszöri megfékezése is. [19] Továbbá hozzájárult a hadsereg lakosság körében való népszerűségéhez az is, hogy a politikai pátokkal és rendőrséggel szemben nem érte nagyobb korrupciós vagy egyéb visszaélési botrány. Továbbá, meglehetősén nagy tudással rendelkező hadsereg, emellett igyekeztek a Nyugathoz kötni azzal is, hogy az Amerikai Egyesült Államok tanácsadói biztosították a kiképzés alapját. [20]

 

Jelenleg a török fegyveres erők a NATO tagországok közül a 2. legnagyobb létszámmal rendelkező haderő 2022-ben. [21] A politikai szerepe noha még a mai napi jelentősebbnek mondható az ország politikájában, azonban ez 2007 óta folyamatosan csökken. Ennek oka Erdogan intézkedései, amelyekkel átszervezték a haderő vezetését, irányítását és felelősségét, továbbá hatalmas mértékű tisztogatást végzett. Emellett a haderő ideológiai alapja, a kemalizmus és a szekularizmus ideáit is folyamatosan igyekszik aláásni Erdogan és kormánya, mivel azt az iszlám és birodalmi hagyományokhoz való visszatérés ideájának követése jellemzi. Mindezek következtében tehát megnövelték a civil kontrolt a haderő felett, melynek 2017 óta főparancsnoka a török Nemzetgyűlés nevében, a köztársasági elnök, aki a kormányfő is egyben, tehát Erdogan. A vezérkari főnököt pedig szintén a köztársasági elnök nevezi ki, s a Védelmi Minisztériumnak tartozik felelősséggel. [22]

A török fegyveres erők történelmi „privilégiumai”

Az előzőekben leírt, a fegyveres erők megszervezése és a köztársaság megalapítása körülményei és annak sajátosságai okán, a török fegyveres erők számos „privilégiummal” rendelkeztek többnyire Erdogan hatalmának kiteljesedéséig. Erdogannak mind ideológiai és vallási ellentétei, mind politikai érdekellentétei voltak a hadsereggel abból kifolyólag, hogy a demokrácia őrzőjeként fenyegette Erdogant, hogy hatalmát megdöntenék puccsal.

A fegyveres erők belső szolgálatáról szóló törvény 35. cikke, amely 2013-ig volt hatályos például az alábbiakat teszi lehetővé: “A Török Fegyveres Erők feladata a török föld és a Török Köztársaság védelme az alkotmányban meghatározottak szerint.” Ez mindazt is lehetővé teszi, hogy a Török Fegyveres Erők bármikor beavatkozzanak, ha a demokrácia vagy a kemalista alapelveket megsérti a törvényhozó vagy végrehajtói hatalmi ág. Megemlítendő még az 1997-től hatályos EMASYA (Security and Public Order Assistance) Protokoll is, amely lehetővé tette a hadsereg számára, hogy a polgári hatóságok engedélye nélkül belső biztonsági műveleteket hajtson végre. [23]

Megemlítendő a 1961-es alkotmánymódosítás is, amely célja az államhatalom további korlátozása volt. Például, kiszélesítette a civil és szabadságjogokat a lehetőségekhez mérten, a végrehajtó és törvényhozó hatalmat korlátozta, az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítette és ezzel együtt az állam feletti ellenőrző szerepét kiterjesztette. Az új alkotmány a végrehajtó hatalmat is igyekezett megosztani: az elnöki hatalmat megerősítették annak érdekében, hogy a miniszterelnök pozícióját korlátozzák. Az elnöki mandátum hosszát hét évre növelték. Fontos megjegyezni, hogy az elnök szerepét ebben az időben (1960 – 1989) mindig egy magas rangú katonatiszt töltötte be. A fegyveres erők ellenőrző szerepét kívánták biztosítani a Nemzetbiztonsági létrehozásával. Az intézmények önállóságát is erősítették: az egyetemek és a Török Rádió és Televíziós Ügynökség autonómiát kaptak, ezáltal is csökkent a végrehajtó hatalom mozgástere. Az új alkotmány az intézményi autonómia bővítése mellett a bíróságok önállóságát is megnövelte. Az Alkotmány 118. cikke alapján a katonaság saját igazságszolgáltatással is rendelkezett, amelyen gyakran megjelentek polgárok ügyei is. Az Alkotmány 125. cikke alapján immunitás Legfelsőbb Katonai Tanács számára. A fentieken túl, gazdaságilag is megerősített volt a haderő helyzete, hiszen például létezett a Török Fegyveres Erők Támogatási és Nyugdíjalapja, illetve a Török Fegyveres Erők Alapítványa. A hírszerzés vezetői is emellett nyugalmazott altábornagyok voltak, s egyéb nemzeti tanácsokba (minisztériumok) is hivatásosokat választottak be. [24]

A politikai folyamatok hatása a török fegyveres erőkre

A köztársaság kora és a puccsok (1920-2002)

A vizsgált korszakban több puccs és puccskísérlet is történik, ezek közül alegjelentősebbek 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben történnek. Atatürk uralma alatt és az azt követő tíz évben, utódja, Ismet Inönü elnöksége alatt a hadsereg pozíciója rendkívül stabil volt. Ezt követően azonban gyengülni kezd, az egyre erősödő iszlamista mozgalmak következtében, fokozatosan gyengíteni próbálják az iszlamista/pro-muszlim politikai szereplők. Az 1950-es évek második felében nincs egy erős politikai vezetése vagy nagyon szélsőséges vezetősége van az országnak a korábbiakhoz képest és az ellenzék is megerősödik, így az ezt követő években be is avatkozik a haderő a demokráca védelmében és átveszik a hatalmat, felfüggesztve a civil politikai élet lehetőségét. Ezekben az években Inönü és pártja, a CHP ellenzékbe szorul 10 évig, s megkezdődik a DP uralma. 1959-ben Inönü meghirdeti a Nagy Offenzívát, amely a kormánypártiak és a haderő közötti összecsapásokban csúcsosodik ki. A DP ezért fel kívánja számolni az ellenzéket egy vizsgálattal, azonban erre a katonaság beavatkozik és 1960. május 27-én átveszik a hatalmat. Öt évig katonai juntát vezetnek be, s módosítják is az alkotmányt 1961-ben erősítve a haderő pozícióját. 1962-től a hadsereg elkezdett belülről polaizálódni, amelynek következtében Inönü lemondott, azonban 1963-ban visszatért egy elbukott katonai puccs hatására, hogy stabilizálja a politikai életet, s kitiltotta a puccsistákat.  [25]

Az 1960-as évek második felében ismét a civilek kezébe kerül a hatalom, azonban mind a marxista, mind az iszlamista szélsőségek felerősödtek, emellett a gazdasági mutatók is romlottak. A kormánypárt is bomlani kezdett. 1971-re a társadalmi feszültségek tetőztek, már utcai összecsapásokra is sor körült. Emellett alacsony részvétel volt a választásokon és a baloldal és az iszlamisták is jó eredményeket értek el. 1971-ben a haderő memorandumban szólította fel a kormányt, s lemondatták azt. Két évre rendkívüli állapotot hirdettek ki, s ismét korlátozták a civil életet. Ezt követően, a baloldali Ecevit elnöksége következett. Ecevit azonban nem kormányzott eléggé erőskézzel, s kiéleződött a török−kurd, alevi−szunnita, bal−jobb ellentét, amely hatalmas erőszakba torkollt. A hadsereg ismét átvette a hatalmat 1980-ban, hiszen az országban pusztító anarchia mellett, 1979-ben Iránban győzött az iszlám forradalom, s egy esetleges iszlamista hatalomátvétel még inkább megrémítette a haderőt. Ekkor Evren vezérkari főnök bejelenti a katonai hatalomátvételt, s három évig rendkívüli állapotot vezetnek be. Ekkor letartóztatnak és kizárnak politikusokat, s új alkotmányt fogadnak el. Az 1983-as választásokon az induló pártokat is előszűrik. [26]

Az 1983-as választásokat Turgat Özel nyerte. Elnökségét az erőskezűség jellemzi, ami alatt kiterjesztette a civil kontrollt a haderő felett pl. az előmeneteli rendszert is megváltoztatta, illetve a haderő érdekeivel ellentétesen alakította az Irakkal kapcsolatos politikát. Az 1990-es évektől ismét megerősödnek a pro-iszlám mozgalmak és fokozódik a kurd nacionalizmus. A soron következő választásokon az iszlamista Refah párt győz. Ekkor kerül sor az 1997. február 28-i „posztmodern” katonai puccsra. A Török Fegyveres Erők fellépése következtében összeomlik a párt, s megerősítették az állam jogköreit abban, hogy fellépjen a vallási reakcionizmus és az etnikai szeparatizmus ellen. 1998-ban az Alkotmánybíróság is betiltotta a pártot. [27]

Erdogan hatalma és intézkedései

2002-ben a már fentiekben ismertetettt Refah pártból kiváló AKP győzött, élén Erdogannal. A párt szlamista és anti-szekularista nézeteket vall, s az Oszmán Birodalom történelmének romantizálására alapul. Természetesen, ezek mind magukkal vonják a haderő szisztematikus gyengítésének folyamatát. Mindez meg is történik, de először a hatalom konszolidálására koncentráltak, majd következett a haderő politikai szerepének fokozatos „szalámizása”. Ennek alapját és a társadalom tetszésének elnyerését több faktor is indukálta: egyrészt a kurdok elleni sikeres fellépés és a helyzet keménykezű kezelése az AKP által. Másrészt, folytatódott az EU csatlakozás folyamata, amely demokratikus elvei szintén a civil kontroll kiterjesztését indokolták. Harmadrészt, megkezdődtek a korábbi puccsisták bíróság elé állítása és a közvélemény ellenük hangolása. [28]

Először intézményi „reformokat” hajtott végre Erdogan: csökkentették a Nemzetbiztonsági Tanács jogköreit és feltöltötték civilekkel. Az önálló katonai bíróságot megszüntették. 2007-től újabb perek és tárgyalások kezdődtek a „puccsisták” ellen, s megszüntették az EMSAYA-t. 2011-től lehetővé tették, hogy a civil politikusoknak ráhatása legyen a katonai magas tisztségviselők kinevezésébe, s civil intézményeket hoztak létre a biztonsági ügyekkel kapcsolatban, emellett új honvédelmi minisztert neveztek ki. 2013-tól módosították a fegyveres erők belső szolgálatáról szóló törvény 35. cikkét, [29] majd egy évvel később, 2014-ben a csendőrség a Belügyminisztérium fennhatósága alá került. [30] Továbbá hatályba léptették, hogy a kötelező katonai szolgálat alóli díjfizetés alóli mentességről szóló törvényt. [31]

A 2016-os puccskísérlet

A fent leírtakra reagálva, 2016. július 15. és 16. között Isztambulban és Ankarában puccskísérletet hajtott végre a hadsereg(?). Július 15. 19.30-tól harckocsikkal lezárták az isztambuli Boszporusz és a Fátih Szultán Mehmet hidat, majd megjelent a légierő is. Az Erdogan-kormány azt mondta, hogy ő gülenista katonák vagy amerikai katonák. A Belügyminisztérium ekkor bejelentette a puccsot, majd elfogták a puccsisták a vezérkari főnököt. A Béke Otthon Tanács beolvastatta közleményét, amely szerint a hadsereg a demokratikus jogállamiság és szekularizmus védelmében átvette a hatalmat, és a rend helyreállításáig kijárási tilalmat rendelt el, illetve új alkotmányt jelent be. Lezárták az Atatürk Nemzetközi Repülőteret, majd épületeket, főképpen kormányzati épületeket. Kisebb robbantások is történtek. Erdogan ekkor sikeresen be tudott jelentkezni onlne, s kérte az állampolgárok fellépést a puccsisták ellen. Utcai összecsapások kezdődtek, s hajnalra leverték a puccsot, amelyben 290-en vesztették életüket.[1]

A 2016-os puccskísérlet következményei és a jelenlegi helyzet

A puccsot követően, Erdogan szükségállapotot vezetett be három hónapra, s felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, illetve 30 napra növelték az őrizetbe vételi időt. Előtérbe kerültek a kormánypárti katonák a hadseregben, míg a régi, nagytudású katonákat utolérte a tisztogatási hullám. Ezzel eltűnt a régi, tapasztalt személyzet a szervezetből. 2016-os adatok alapján, a 325 tábornokból 149-et elbocsátottak, illetve 500 ezredest, 2500 alacsonyabb rangú tisztet. A koncepciós perek azonban tovább folytatódtak:2021-ben 21000 katona került elbocsátásra, 4723 bebörtönzésre, s 16500 kadétot bocsátottak el. A légierő részvétele miatt, sokukat elbocsátották és elítéltek, amely azért nagyon negatív, mert a NATO légi képességeiben a török légierőnek egy kiemelt szerepe volt. [32]  A puccs továbbá két táborra osztja a haderőt, illetve elkülöníti más fegyveres szervezetektől is. A hatalmas mértékű tisztogatások napjainkig tartanak, de nem csak a haderőben: 2700 bíró, 6000 rendőr, 10000 tanár elbocsátásra vagy bebörtönzésre került. Felszámoltak 1200 egyesületet, betiltottak 19 szakszervezetet, bezárattak 15 egyetemet és 35 orvosi intézményt, 10 hónap alatt 113 260 embert vettek őrizetbe, s 131 médiumot zárattak be. [33]

A 2017-es alkotmánymódosítás következtében, összevonásra került a köztársasági és a miniszterelnöki hatalom, s Erdogan tejhatalmú vezetővé lett. A civil szféra és média az „ember ellenségei” lettek, illetve „külföldi erők által támogatott”-nak kerültek titulálásra. A haderő napjainkban teljesen átváltozóban van: a haderőnemek parancsnokai közvetlenül a Védelmi Minisztériumnak felelősek, az elnök jogosult közvetlenül parancsot adni nekik, az elnök a hadsereg főparancsnoka. Egyes források szerint, kevésbé hatékony, például a terrorizmus elleni fellépésnél szükséges a külső segítség. A katonaságot többnyire a szír hadműveletekben kötik le. Kevésbé szekuláris már, például Törökország vezérkari főnöke, Hulusi Akar tábornok egy mecset építését támogatta szülővárosában, Kayseriben 2017-ben. [34] A 2016-os puccskísérlet legfőbb következménye az, hogy Erdogan és kabinete kezébe került a hatalom, s nagyon kicsi az esélye, hogy a hadsereg beavatkozik a demokrácia védelmében, s szabad az út Erdogannak, hogy még inkább kiépítse tejhatalmát.

 

Összegzés

A leírtak alapján, az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem, hogy Erdoganig mi is a hibrid rezsim Törökországban? Hiszen a haderő avatkozott be az elvileg szabad politikai folyamatokba, azonban az AKP hatalomátvételével egyértelmű, hogy Erdogan vette át a legfőbb hatalmat, s terelte a hibrid rezsimek útjára országát. Az elméleti áttekintés során ismertetett stratégiák közül Erdogan többféle stratégiát alkalmaz: tisztogatás, civil emberek bevonása, lojális embereinek pozicíó juttatása, korrupció, média és emberi jogok korlátozása, ellenségkép gyártása, például Gülan tekintetében, s leszámolás az „ellenzékével”, amely esetében a hadsereg. Megállapítható, hogy nincs őrzője a demokráciának sem már. Azonban felveti a kérdést az, hogy igazából Erdogan érdeke is volt a haderővel való leszámolás, amelyhez egy puccs tökéletes indíték lehet, emellett a puccs meglehetősen nagy hibákkal rendelkezett a tervezést illetően és amatőr volt, s esetlegesen nem Erdogan áll-e a puccs megszervezése mögött? Erdogannak azonban nehéz dolga van, hiszen Törökország továbbra sem homogén a tradicionalistákat és a modernistákat/kemalistákat tekintve. Emellett, az isztambuli főpolgármester-választások ellenzéki sikere okán, úgy tűnik, hogy mégis van kiút.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikk borítóképe Engin Yapici fényképe, amely az Unsplah-ről származik.

Felhasznált irodalom

[1] Gyulai Attila – Stein-Zalai Juliane: Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire. 54. oldal. (In: TANULMÁNYOK – Gondoljuk újra a demokráciát…! – Tematikus szerkesztés, METSZETEK Vol. 5, No. 2, 2016.) https://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_2016_2_04_gyulai.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[2] Alina Rocha Menocala, Verena Fritzb, Lise Rakner: Hybrid regimes and the challenges of deepening and sustaining democracy in developing countries. South African Journal of International Affairs Vol. 15, No. 1, June 2008, 29-40.  https://cdn.odi.org/media/documents/4160.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[3] Gyulai Attila – Stein-Zalai Juliane: Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire. 51. oldal. (In: TANULMÁNYOK – Gondoljuk újra a demokráciát…! – Tematikus szerkesztés, METSZETEK Vol. 5, No. 2, 2016.) https://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_2016_2_04_gyulai.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[4] Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája – Egy fogalmi keret. Noran Libro, Budapest, 2021. 671. oldal

[5] Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája – Egy fogalmi keret. Noran Libro, Budapest, 2021. 673. oldal

[6] Bozóki András–Hegedűs Dániel: A kívülről korlátozott hibrid rendszer. Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében, Politikatudományi Szemle, 2017/2. http://epa.oszk.hu/02500/02565/00090/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2017-2_007-032.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[7] Gyulai Attila – Stein-Zalai Juliane: Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire. 43. oldal. (In: TANULMÁNYOK – Gondoljuk újra a demokráciát…! – Tematikus szerkesztés, METSZETEK Vol. 5, No. 2, 2016.) https://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_2016_2_04_gyulai.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[8] Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája – Egy fogalmi keret. Noran Libro, Budapest, 2021. 246. oldal.

[9] Alina Rocha Menocala, Verena Fritzb, Lise Rakner: Hybrid regimes and the challenges of deepening and sustaining democracy in developing countries. South African Journal of International Affairs Vol. 15, No. 1, June 2008, 29-40.  https://cdn.odi.org/media/documents/4160.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[10] Democracy Index 2021, The Economist Intelligence Unit. https://www.eiu.com/n/campaigns/democracy-index-2021/ (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[11] Magyar Bálint – Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája – Egy fogalmi keret. Noran Libro, Budapest, 2021. 664 – 670. oldal.  https://www.postcommunistregimes.com/wp-content/uploads/2022/08/2021.07.28.-Magyar-Madlovics-A-posztkommunista-rendszerek-anatomiaja.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[12] Millett, Allan R. – Williamson Murray – Kenneth H. Watman: The Effectiveness of Military Organizations. International Security 11, no. 1 .1986. 37–71. https://doi.org/10.2307/2538875 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[13] Thomas C. Bruneau, Aurel Croissant: Civil-Military Relations: Control and Effectiveness Across Regimes. Lynne Rienner Publishers, 2019. 10. oldal. https://www.rienner.com/title/Civil_Military_Relations_Control_and_Effectiveness_Across_Regimes (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[14] Alina Rocha Menocala, Verena Fritzb, Lise Rakner: Hybrid regimes and the challenges of deepening and sustaining democracy in developing countries. South African Journal of International Affairs Vol. 15, No. 1, June 2008, 29-40.  https://cdn.odi.org/media/documents/4160.pdf  (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[15] Andrés García Trujillo, Alejandro Urrutia, Michael Penfold: The Scope for Dialogue with Security Forces in Hybrid Regimes, IFIT Discussion Papers, 2021.10. 2. oldal. https://ifit-transitions.org/wp-content/uploads/2021/10/the-scope-for-dialogue-with-security-forces-in-hybrid-regimes.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[16] Andrés García Trujillo, Alejandro Urrutia, Michael Penfold: The Scope for Dialogue with Security Forces in Hybrid Regimes, IFIT Discussion Papers, 2021.10. 3-4. oldal. https://ifit-transitions.org/wp-content/uploads/2021/10/the-scope-for-dialogue-with-security-forces-in-hybrid-regimes.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[17] Turkey, Britannica.com. https://www.britannica.com/place/Turkey (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[18] Çandar, Cengiz. “A New Turkey?: Implications of the Failed Military Coup and Subsequent Political Coup.” Horizons: Journal of International Relations and Sustainable Development, no. 8, 2016, pp. 102–17. JSTOR, https://www.jstor.org/stable/48573691. (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[19] Yavuz Cilliler. “Popular Determinant on Civil-Military Relations in Turkey.” Arab Studies Quarterly, vol. 38, no. 2, 2016, pp. 500–20. JSTOR, https://doi.org/10.13169/arabstudquar.38.2.0500 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[20] Turkey, Britannica.com. https://www.britannica.com/place/Turkey (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[21] Defence Expenditure of NATO Countries, 2021. https://www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/2022/6/pdf/220627-def-exp-2022-en.pdf (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[22] Yilmaz, Ihsan: Erdogan’s Political Journey: From Victimised Muslim Democrat to Authoritarian, Islamist Populist. ECPS Leader Profiles. European Center for Populism Studies (ECPS). February 14, 2021. https://doi.org/10.55271/lp0007 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[23] Yavuz Cilliler. “Popular Determinant on Civil-Military Relations in Turkey.” Arab Studies Quarterly, vol. 38, no. 2, 2016. JSTOR, https://doi.org/10.13169/arabstudquar.38.2.0500. (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[24] Yavuz Cilliler. “Popular Determinant on Civil-Military Relations in Turkey.” Arab Studies Quarterly, vol. 38, no. 2, 2016, pp. 506-508. oldal. JSTOR, https://doi.org/10.13169/arabstudquar.38.2.0500. (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[25] Egeresi Zoltán – Pénzváltó Nikolett: A Török Köztársaság a történelemben, NKE SVKI, Budapest, 2020. 31-43. oldal. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/15807/A%20Torok%20Koztarsasag%20a%20tortenelemben.pdf;jsessionid=8C30572292E709A4BE82D2F734F2D5EC?sequence=1 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[26] Egeresi Zoltán – Pénzváltó Nikolett: A Török Köztársaság a történelemben, NKE SVKI, Budapest, 2020. 31-43. oldal. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/15807/A%20Torok%20Koztarsasag%20a%20tortenelemben.pdf;jsessionid=8C30572292E709A4BE82D2F734F2D5EC?sequence=1 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[27] Pénzváltó Nikolett: Törökország belső és külső válságai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 7-8. oldal.

[28] Egeresi Zoltán – Pénzváltó Nikolett: A Török Köztársaság a történelemben, NKE SVKI, Budapest, 2020. 39-49. oldal. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/15807/A%20Torok%20Koztarsasag%20a%20tortenelemben.pdf;jsessionid=8C30572292E709A4BE82D2F734F2D5EC?sequence=1 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[29] Satana, Nil. S.: The New Civil-Military Relations in Turkey, MEI, 2022.10.18. https://www.mei.edu/publications/new-civil-military-relations-turkey (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[30] Gurcan, Metin: Splitting gendarmerie from Turkish army: reform or bad timing?, Al-Monitor, 2014.11. https://www.al-monitor.com/originals/2014/11/turkey-separating-gendarmerie-from-turkish-army.html#ixzz7mvB1Lmh2 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[31] Turkish gov’t revisits exempted military service before 2015 polls, Hurriyet Daily News, 2014.12.03. https://www.hurriyetdailynews.com/turkish-govt-revisits-exempted-military-service-before-2015-polls-75106 (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[32] Bekdil, Burak Ege: Turkey’s Failed Coup Leaves Military Weakened, Defense News, 2016.08.09. https://www.defensenews.com/home/2016/08/09/turkeys-failed-coup-leaves-military-weakened/ (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[33] Álvaro Escalonilla: Erdogan’s purge claims 21,000 military commanders expelled from Turkish armed forces. Atalayar, 2021.08.31. https://atalayar.com/en/content/erdogans-purge-claims-21000-military-commanders-expelled-turkish-armed-forces (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[34] Turkey’s military chief sponsors 750-person mosque, Ahval News, 2017.12.13.  https://ahvalnews.com/religion/turkeys-military-chief-sponsors-750-person-mosque (Letöltés ideje: 2023.01.02.)

[1] Turkey timeline: Here’s how the coup attempt unfolded, Al-Jazeera, 2016.07.16. https://www.aljazeera.com/news/2016/7/16/turkey-timeline-heres-how-the-coup-attempt-unfolded

A Konfliktusok a hibrid rezsimek politikai vezetői és a fegyveres erőszakszervezetek között: Törökország bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Továbbra is heves harcok dúlnak a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Bahmut városánál, az elmúlt nap során 151-szer lőtték az orosz erők a várost védő ukrán katonák állásait – közölte Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője.

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledar városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról-napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagykiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Kijevbe látogatott közben Alexander Van der Bellen osztrák államfő, aki a Twitteren közzétett videoüzenetében bejelentette, hogy Ausztria generátorokat adományoz Ukrajnának. “Ausztria katonailag semleges, de mi semmiképpen sem vagyunk semlegesek a hozzáállásunkban. Az ukrán nők és férfiak a hazájukért és gyermekeik jövőjéért küzdenek. Mi pedig ebben segítjük őket” – hangoztatta az osztrák elnök. “Zelenszkij elnökkel és Ukrajna bátor embereivel együtt védjük az európai értékeket” – fűzte hozzá Twitter-bejegyzésében Van der Bellen.

 

The post Orosz agresszió: heves összecsapások zajlanak Bahmutnál appeared first on .

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy “belerángassa” a háborúba “Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban “túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck.

Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel. A szociáldemokrata (SPD) politikus január 25-én – miután a kormány ülésén döntést hoztak arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) állományából átadnak Ukrajnának 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit és vállalják a védekezést szintén Leopardokkal támogatni kívánó nyugati partnerországok törekvéseinek összehangolását – a szövetségi parlamentben (Bundestag) az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését szolgáló erőfeszítésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

 

The post Orosz agresszió: A német alkancellár sem küldene harci repülőgépeket Ukrajnának appeared first on .