Biztonságpolitika

A mintegy 4,4 millió magyarországi lakásra 3,1 millió lakásbiztosítás jut. Az otthonok 70-72 százaléka védett ilyen formán. Ezen a téren nagyhatalomnak számítunk a régióban: a visegrádi országokban ez az arány sehol nem haladja meg az ötven százalékot. A magyarok közül az 50-59 évesek a legtudatosabbak ezen a téren, közülük tízből kilenc ember rendelkezik ezzel a védelemmel.

Sokan nem törődnek eléggé a lakásbiztosításukkal
Több jel is utal arra, hogy a lakásbiztosítás egy végső egzisztenciális menedék a háztartásokban, a biztosítással – alapvetően a biztosítási összeg meghatározásában – kapcsolatos döntéseink azonban kevésbé józan kockázatmérlegelésen alapulnak. A magyar családok nagyon nagy része benne él a legjelentősebb vagyontárgyában, mégis, nagyon kevesen számolnak utána, hogy például egy, a lakás teljes megsemmisülését okozó tűz esetén kapott összeg fedezné-e egy új otthon megteremtését és az odaveszett ingóságok beszerzését? Még az is, aki a megfelelő biztosítási összegre kötötte biztosítását, az idő múlásával ritkán tartja karban annak értékét, nem feltétlenül módosítja nagyobb felújítás esetén, vagy akkor, ha módosul a lakásban élők köre, például gyermek születik, vagy éppen elköltözik otthonról.

„Legfrissebb kutatásunkból kiderül: azt, hogy mit is jelent a biztosítási összeg, a lakosság csupán harminc százaléka tudja, holott egy kárrendezésnél – még a kisebb károk esetében is – döntő fontosságú, hogy a lakás mekkora összegre van biztosítva” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Baj esetén mindent elveszíthetünk
A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató által végzett reprezentatív kutatás alapján a lakásbiztosítással rendelkezők 62 százaléka válaszolta, hogy az elmúlt években végzett jelentős beruházást a lakásával kapcsolatban. Ráadásul 19 százalékuk egy éven belül tette. Egy fürdőszoba- vagy konyhafelújítás, de még a nagy értékű műszaki cikkek beszerzése is olyan értékben növelheti a lakás értékét, amit a tulajdonos érdekében a biztosításban is le kell követni. Mégis, a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a biztosítási érték aktualizálása nagyon háttérbe szorul. A válaszadók rangsorolták a lakással kapcsolatos teendők fontosságát: míg a lakásbiztosítás megléte az egyik legfontosabbnak számít (51% nagyon odafigyel rá), annak aktualizálására már jóval kevesebben figyelnek oda, sőt a lakásukat felújítók több mint ötöde válaszolta azt, hogy még sohasem nézte át lakásbiztosítását, mióta megkötötte.

Ötévente nálunk is beüthet a krach
A Groupama Biztosító tavalyi adatai alapján az ügyfelek több mint 20%-a kapott lakásbiztosítása alapján kártérítést, vagyis a második legtöbb magyarországi lakásbiztosítási szerződést kezelő biztosítótársaság statisztikája szerint arra van esélyünk, hogy legalább 5 évente lesz olyan kárunk, amit kifizet a biztosítónk. Nem mindegy tehát, hogy megfelelő összegre van-e biztosítva lakásunk. Bár a biztosítók hivatalos KSH indexek alapján évfordulók alkalmával automatikusan megajánlanak egy, az árak változását követő összeget, a valós gyarapodásról csak a lakástulajdonosnak lehet pontos képe.

Mindössze havi 63 forint plusz egy egymillió forintos konyháért
Az alábbi példák bemutatják, hogy a Groupama Biztosító számításai szerint milyen összeggel növekedne a fizetendő biztosítási díj, amennyiben egy konyhafelújítás vagy egy értékesebb műszaki cikk beszerzése esetén – a szakemberek által ajánlott módon – aktualizálásra kerülne a lakásbiztosítási szerződés is.

1.) Konyhafelújítás, melynek során egymillió forint értékben építenek be konyhabútort és háztartási gépeket:
• egy 35 éve épült Budapest IV. kerületi, 65 nm-es panellakás esetében a negyedéves biztosítási díj 260 forinttal emelkedne, azaz havi 87 forint plusz kiadást jelentene,
• egy öt éve épült martonvásárhelyi 110 nm-es, tégla építésű, kívülről szigetelt családi ház esetében a negyedéves biztosítási díj 190 forinttal emelkedne, azaz havi 63 forint plusz kiadást jelentene.

2.) 400.000 Ft értékű műszaki cikk, például TV, mobil, laptop vásárlása:
• a fenti Budapest IV. kerületi, 65 nm-es panellakás esetében a negyedéves biztosítási díj 240 forinttal emelkedne, azaz havi 80 forint plusz kiadást jelentene,
• a fenti martonvásárhelyi családi ház esetében a negyedéves biztosítási díj 130 forinttal emelkedne, azaz havi 43 forint plusz kiadást jelentene.

Partnerkapcsolatok

2018.05.14. – Új eljárások a tömegközlekedés biztonságáért (Rácz-Nagy Judit)

A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért program (SPS) által valósul meg egy új, a tömegközlekedésben robbanószerkezetek és kézifegyverek keresésére specializálódott rendszer fejlesztése és tesztelése. A projektben francia, ukrán és dél-koreai szakemberek vesznek részt, hogy egy olyan képalkotó rendszert fejlesszenek, amely valós időben képes kiszűrni a robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket és a rejtett fegyvereket mikrohullámok segítségével. A rendszert metró- és vasútállomásokon, pályaudvarokon és reptereken alkalmaznák. A programot – Microwave Imaging Curtain (MIC) – a franciaországi Általános Védelmi és Nemzetbiztonsági Titkárság (SGDN) és a NATO alapította közösen. A rendszer várhatóan 2020-ra már üzemképes állapotban lesz, ezzel is elősegítve a nemzetközi fellépést a határokon átnyúló terrorizmus megfékezéséért.

2018.05.25. – Oroszország felelős a maláj gép lelövéséért (Petróczki Márk)

Ausztrália és Hollandia bejelentette, hogy az Ukrajna felett 2014. július 17-én lelőtt maláj MH-17-es repülőgép lelövéséért Oroszország a felelős. A rakétát, amely eltalálta az utasszállító repülőgépet, valószínűleg a kurszki 53. Légvédelmi Dandár lőtte ki. A főtitkár felszólította Oroszországot, hogy vállalják a felelősséget és dolgozzanak együtt a számonkérés érdekében.

Műveletek

2018.05.02. – Észtországban megkezdődött a Siil 2018 Gyakorlat (Szabó Orsolya Réka)

A Siil 2018 Gyakorlatban több mint 15000 fős szövetséges és partneri csapat vett részt 19 különböző országból, akiket tovább erősítettek a NATO Előretolt Jelenléttől érkező csapatok. A gyakorlat lényege a területvédelem volt a konvencionális és nem-konvencionális hadviselés kontextusában. Az észt katonai erők mellett az önkéntes paramilitáris Védelmi Liga, a Nők Otthonvédelmi Szervezete, a rendőrség és a mentőszolgálatosok vettek részt. A csapatokon kívül még jelen voltak megfigyelők több mint 30 országból, még Oroszországból, Fehéroroszországból és olyan nemzetközi szervezetektől is, mint az EBESZ. A gyakorlatnak két állomása volt, az első rész során május 6-ig a Védelmi Liga és a Védelmi Erők közösen gyakoroltak; könnyű gyalogsági egységek és erők dolgoztak együtt. A második fázisban, ami május 7. és 13. között zajlott, főleg Võru, Põlva, Valgamaa és Észak-Lettország területén, az észt 2. gyalogos dandár a szövetséges és partneri erőkkel kooperált az 1. gyalogos dandár és a NATO harccsoport ellen.

2018. május 7-13. – A NATO Állandó Haditengerészeti Köteléke és hét tagállam vett részt a fekete-tengeri „Sea Shield ” nevű éves hadgyakorlaton (Lendvai Tünde)

Idén Románia vezetésével összesen 21 hadihajó, 10 vadászrepülőgép, egy tengeralattjáró és 2300 fős személyzet dolgozott szoros együttműködésben a 2018-as Sea Shield hadgyakorlat során. Bulgária, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország, Spanyolország és Törökország fregattokkal, rombolókkal, korvettekkel és egyéb hajókkal járult hozzá a válságkezelő hadgyakorlat sikeréhez, a részvétel lehetősége azonban nemcsak a tagállamok felé, hanem a NATO partnerországai irányában is nyitott volt. Daniel Căpăţîna ellentengernagy, a Sea Shield parancsnoka kiemelte, hogy a román haditengerészet a hadgyakorlat szervezésével, és a Fekete-tengeren állomásozó NATO Állandó Haditengerészeti Kötelékével közösen járul hozzá a fekete-tengeri régió biztonságához a haditengerészeti műveletek folyamatos fejlesztése során.

Manda abból vonta le ezt a következtetést, hogy ebben az időszakban a SRI több mint 311 ezer megfigyeléséhez szerzett felhatalmazást, márpedig egy-egy lehallgatási ügy a politikus szerint átlagosan húsz személy megfigyelését, illetve telefonjának lehallgatását jelenti.

A bizottsági elnök a titkosszolgálat tevékenységéről készült jelentés egyik általános következtetéseként megállapította, hogy a SRI visszaélt a nemzetbiztonsági, illetve az ügyészségi megfigyelések és lehallgatások törvény adta lehetőségével. Manda beszámolt arról, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatások száma már 2005-ben is megközelítette az 1400-at, 2013-ig pedig csaknem megháromszorozódott, meghaladva a 3700-at.

Az ügyészségi (korrupciós és egyéb bűnvádi vizsgálatokban elrendelt) lehallgatások száma a 2005-ben feljegyzett 5000-hez képest egy évtized alatt megtízszereződött: 2015-ben már 51 ezer fölé emelkedett. A SRI által a vádhatóságok számára végzett lehallgatások száma 2016-ban esett vissza (12 ezerre), mivel abban az évben állapította meg az alkotmánybíróság, hogy az ügyészségek nem bízhatják más állami szervekre az általuk elrendelt megfigyeléseket.

A szervezett bűnözés és korrupció leleplezésére indított bűnvádi eljárásoknál sem szűntek meg 2016-ban a titkos megfigyelések és lehallgatások, de az alkotmánybírósági döntés óta azokat nem végezheti a SRI. A hírszerzésnek továbbra is kötelessége átadni a terhelő bizonyítékokat az ügyészeknek, ha a nemzetbiztonsági megfigyelések során bűncselekményt fedez fel.

A román szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt állítják, hogy Romániát valójában a titkosszolgálatok és ügyészségek embereiből álló, mindenkit megfigyelő, “párhuzamos államként” emlegetett sötét háttérhatalom irányítja, amely a korrupcióellenes harc ürügyén koholt vádak alapján indít eljárásokat az útjában álló közéleti szereplők ellen.

Tájékoztatásuk szerint a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott nagyköveti szintű megbeszélésén nagy hangsúlyt fektettek a műveletek és döntések átláthatóságának biztosítására, s áttekintették a kockázatcsökkentés kérdéseit. A NATO tájékoztatta Oroszországot fontosabb közelgő hadgyakorlatairól.

Mint írták, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO törvénytelennek tekinti és elítéli a Krím 2014-es bekebelezését. A szövetség tagjai az elmúlt években egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és kiállnak területi integritása mellett.

Egy neve elhallgatását kérő NATO-forrás szerint az ukrajnai események okait vizsgálva nagy a nézetkülönbség a NATO és Oroszország között, ugyanakkor a jövőt tekintve nézetazonosság van abban, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé.

Közel kétéves szünet után csütörtökön hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel a párbeszédet.

A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között.

Közleményük szerint a három napos rendezvényen lesznek tankok, tüzérségi járművek, páncélozott és kétéltű járművek, autók, terepjárók, kerékpárok és motorkerékpárok, híradós és haszongépjárművek, köztük “páratlan, korábban nem látott kuriózumok” is.

Azt írták, az idei, ötödik Hadikultúra és Military Fesztiválon Military gyermeknappal egybekötött látványos hagyományőrző katonai parádét szervez a HMFEST Military Hagyományőrző és Szabadidő Egyesület. Ezen felül az I. világháború befejezésének 100. évfordulójára, valamint a Magyar Honvédség 170 éves évfordulója előtt is tisztelegnek.

Az ország közepén, csaknem húszhektáros helyszínen, a Kunszállási Somogyi Lovas Szabadidőközpontban a látogatók nem csak különböző történelmi korok masírozó katonáit fogják majd látni, hanem több előre megkomponált, pirotechnikával teletűzdelt interaktív csatajelenet részesei is lehetnek a napóleoni koroktól a II. világháborúig. Első alkalommal lesz látható egy német-amerikai csata is, korabeli járművekkel, öltözékekkel.

A kivilágított “csata helyszín” mellett az alakuló tér körül kapnak helyet az idén a különböző történelmi korokat bemutató egyesületi – és egyéni csoportok, diorámák, hagyományőrzők, akik ezer év hadi történetéből tartanak bemutatót. Ezen felül megismertetik milyen volt az élet a laktanyákban, a frontvonalakon és a csatatereken.

Az ország különböző tájairól érkező úgynevezett RC modellezők felső kategóriás modelljeikkel tartanak látványos bemutatókat tartanak. A külön erre az eseményre felépülő airsoft bázis élethű fegyverekkel, szituációs lőgyakorlatokkal várja majd az érdeklődőket.

A fesztivál színpadán, az Ismerős Arcok ad nagykoncertet, ezt követően pedig a tábortűznél – szájharmonika és tangóharmonika kísérettel – lehet közösen énekelni a katonadalokat.

A csatajelenetek, diorámák, military szabadidősport bemutatók, és katonai gyermeknap vidám játékai három napon keresztül kápráztatják majd el az V. Hadikultúra és Military Fesztiválra kilátogatókat.

A vádhatóság arról számolt be, hogy több száz oldalnyi dokumentumot nyújtottak be a Hells Angels “bűnözői tevékenységének” ismertetése, illetve annak bizonyítása érdekében, hogy a szervezet “az erőszakot népszerűsíti és veszélyt jelent a közrendre”.

“Nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy olyan klubról, amely a törvénytelenség és az erőszak kultúráját képviseli” – írta közleményében az ügyészség, amely szerint a banda jelentette súlyos fenyegetés megszüntetése céljából be kell tiltani a szervezetet az országban.

Nem most került először hasonló ügy a bíróság elé Hollandiában, korábban már megpróbálták törvényen kívül helyezni a Hells Angels helyi szervezeteit, azonban ezt a legfelsőbb bíróság végül elutasította 2009-ben.

Hollandiában több motoros klubot is bűnszövetkezetnek minősített és betiltott már a bíróság, tavaly decemberben például a Hells Angels riválisának számító Bandidost.

A több mint ötven országban jelen lévő és sok ezer tagot számláló Hells Angels gyökerei a negyvenes évek végi Egyesült Államokba nyúlnak vissza, szélesebb ismertségre csak a hatvanas években tett szert. A közvélekedés szerint bűnszervezet, amely sok pénzhez jut különféle törvénybe ütköző tevékenységekből. A klub azonban állítja, hogy legfeljebb egyes tagjai tekinthetők bűnözőknek, maga a szervezet a törvényeket betartva működik.

Larisza Szarhan, a hivatal szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kifejtette, hogy az az ukrán férfi, akit Babcsenko megölésének megszervezésével, vagyis a bérgyilkos felbérelésével bíztak meg az orosz titkosszolgálatok, említést tett egy bizonyos listáról, amelyen az újságírón kívül még harminc orosz ellenzéki neve szerepel, akiket likvidáltatni akarnak Ukrajna területén. Ahhoz viszont, hogy az ukrán hatóságok megtudják, kiket akarnak még megöletni, szükség volt az újságíró meggyilkolásának megrendezésére. A szóvivő szavai szerint a műveletnek köszönhetően sikerült a listát megszerezniük.

Jurij Lucenko főügyész még hozzáfűzte, azt volt a cél, hogy még több információt szerezzenek meg arról a bizonyos listáról, amikor a hatóságokkal együttműködő “bérgyilkos” az újságíró “megölése” után találkozik megbízójával és átveszi tőle az elvégzett “munka” után beígért második részletet.

Előző nap Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője azon a kijevi sajtótájékoztatón, amelyen felfedett néhány részletet a különleges műveletről, elmondta, hogy az újságíró megölésének megszervezésével megbízott, H-betűvel kezdődő családnevű ukrán férfi 40 ezer dollárt kapott az orosz titkosszolgálatoktól. Ebből tíz ezret tartott meg magának, a maradékból 15 ezret előlegként átadott az általa felbérelt férfinak – aki viszont az SZBU-val működött együtt -, a többit a “gyilkosság” végrehajtása után adta át. Hricak elmondta szerdán azt is, hogy ki kellett várniuk, míg a merénylet ukrán szervezője továbbadja az újságíró halálhírét az ő megbízójának, csak ezután vették őt őrizetbe.

A főügyész csütörtökön az Ukrajinszka Pravdának kiemelte, hogy a gyilkosság megrendezésének köszönhetően sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni, ami alátámasztja, hogy az orosz titkosszolgálatok rendelték meg a merényletet, és még egyéb más terrorcselekmények terveire is fény derült.

Maga Babcsenko is védelmébe vette az ukrán hatóságokat a halálának megrendezéséért ért bírálatokkal szemben. Facebook-bejegyzésében azt írta: sokan azt gondolják, hogy az SZBU különleges alakulatának, az Alfának, az állami biztonsági szolgálat osztályvezetőinek és végső soron az ukrán államfőnek nincs is semmi dolga. Unalmukban kitalálták, hogy “kenjük össze Babcsenko hátát vérrel(..), vigyük el a hullaházba,(…) majd mind jót röhögünk rajta!” – ironizált az újságíró.

Kedd este arról jelentek meg hírek, hogy a 41 éves orosz állampolgárságú, Vlagyimir Putyin orosz elnököt ádázul bíráló újságírót, Arkagyij Babcsenkót, a krími tatár ATR televízió műsorvezetőjét kijevi lakásának bejárata előtt meggyilkolták, a hátába leadott három lövéssel. Az újságíró kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe.

Szerda délután derült csak ki, hogy az újságíró életben van. Vaszil Hricak, az SZBU vezetője Kijevben sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen közölte, hogy az ukrán biztonsági szolgálat rendezte meg Babcsenko halálát, majd az újságíró is megjelent a tájékoztatón a bejelentéstől megdöbbent, a hírt viszont örömmel fogadó kollégái előtt.

Ismertették, évente mintegy ötszázmillió felhasználói adatot lopnak el, tíz másodpercenként támadnak meg hekkerek egy otthoni számítógépet, a zsarolóvírusos támadások száma évente 350 százalékkal nő. Magyarországon 2017-ben csaknem harmincezer bankkártyás visszaélést regisztráltak. Mindeközben a vállalati rendszerek ellen irányuló kibertámadások száma is jelentősen növekszik, 2016-2017 között megduplázódtak, és előrejelzések szerint 2021-re 6000 milliárd dollárnyi kárt okoznak majd globálisan.

A fiatalok a legaktívabbak az interneten, ők vannak kitéve a legtöbb veszélynek is. Kutatások szerint minden negyedik magyar fiatal egész nap elérhető online, 88 százalékuk pedig naponta több alkalommal is aktívan jelen van az interneten. Az Eurostat egy 2017-es jelentése szerint a magyar fiatalok használják a legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unió tagállamai közül. Felmérések szerint Magyarországon minden harmadik gyereknek volt már része internetes zaklatásban: online kirekesztésben, magánjellegű információkkal való visszaélésben, internetes bántalmazásban, és csupán minden tizedik gyermek kért segítséget, a szülőknek pedig mindössze fele tud arról, hogy gyermeküket bántalmazás érte.

Hangsúlyozzák, hogy bár a probléma globális és egyre szélesebb rétegeket érint, már apró lépésekkel is erősíthető a gyermekek online biztonsága, erre hívja fel a figyelmet az UNICEF most induló #nemvagyegyedül kampánya a Generali Biztosító közreműködésével. Ennek keretében kisvideókkal és közérthető, egyszerűen alkalmazható tippekkel hívják fel a figyelmet az adatok védelmének fontosságára.

Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki. Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben. A joggyakorlat-elemzés során mintegy 600 első- és másodfokú ítéletet tekintettek át a szakértők.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

Elmondta: a gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. Az elemzés során arra jutottak, hogy a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít. Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Makai elmondta: a joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált ügyek hozzávetőleg 60 százalékában jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a kötelezett kimutatott jövedelme valós, a többi esetben a tényleges jövedelem megállapításához hosszadalmas bizonyítási eljárásra volt szükség.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni – magyarázta. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

Megjegyezte: a bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban – fogalmazott. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

A munkacsoport arra jutott, felgyorsíthatná a pereket, ha a bíróságok gyakrabban élnének a hivatalbóli bizonyítással, illetve, ha a bíróság bizonyos tényeket – mint az adott régió munkaerő-helyzete, a kiskorú gyermek alapszükséglete és annak életkorral történő növekedése – köztudomásúnak fogadnának el és ebben már nem folytatnának bizonyítást, így rövidítve az eljárás idejét.

Úgy véljük, a hazai viszonyok között nem alkalmazható az a fajta “automatizmus”, ahol a gyermekek életkorát, számát, a kötelezett igazolt jövedelmét egybevéve, bírói közreműködés nélkül születik döntés a tartásdíjról – mondta Makai Katalin. Ugyanakkor – tette hozzá – meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint. Ezzel összefügg a minimális tartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak – mondta.

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi településnél éjjel vihar pusztított és árvíz keletkezett, így megrongálódott az Eifel-Zoo nevű állatkert kifutóinak kerítése. Azonban csak egy medve szabadult el, amelyet le is lőttek. A hatósági riasztásokban szereplő két oroszlánról, két tigrisről és egy jaguárról kiderült, hogy kifutójukban húzták meg magukat. Egy drón segítségével kutatták fel őket a Biberach nevű patak áradása miatt víz alá került állatkertben.

Az SWR beszámolója szerint egyelőre nem tudni, hogy mennyire biztonságosak a kifutók. A hatóságok attól tartanak, hogy a vadállatok áttörhetnek az árvízben megrongálódott kerítéseken. Ezért rendőrök őrzik a kifutókat, és mérlegelik, hogy lakóikat átmenetileg áthelyezik egy másik állatkertbe.

Az Eifel-vidéken fekvő településen 1972 óta működik a magántulajdonban lévő állatkert. A 30 hektáron elterülő Eifel-Zoo a honlapja szerint 60 egzotikus és őshonos állatfaj mintegy 400 példányának ad otthont, köztük afrikai oroszlánoknak és szibériai tigriseknek.

Mint írták, a 45 éves gyanúsított egy közlekedési konfliktus miatt vitába keveredett a 64A jelzésű járat sofőrjével, akit a vita során többször megütött.

A Budaörsi Rendőrkapitányság nyomozói azonosították a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, és gyanúsítottként kihallgatták. Ellene közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak, amelyet szabadlábon hagyása mellett a kapitányság vizsgálati osztálya folytat – olvasható a közleményben.

Az ukrán híradások szerint az ügyész részletekbe nem bocsátkozott. Emlékeztetett viszont arra, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió kitervelésében és elindításában, valamint a kelet-ukrajnai szakadár csoportosulások, mint terrorista szervezetek finanszírozásában való közreműködés gyanújával az illetékes ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és két helyettese, továbbá Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és első helyettese ellen.

Matiosz bejelentésével kapcsolatosan a Deny ukrán napilap internetes változata felidézte, hogy Petro Porosenko elnök április 10-én Berlinben Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: 23 orosz katonatiszt van jelenleg börtönben Ukrajnában, olyanok, akiket a Donyec-medencei harcokban való részvételért vettek őrizetbe.

Az elnök leszögezte, hogy ez bizonyítja Oroszország katonai jelenlétét az Ukrajnához tartozó területen. Felszólította Moszkvát, hogy ismerje el ezt végre, és vonja ki csapatait a Donyec-medencéből. A Kreml váltig tagadja, hogy lennének orosz katonák a Donyec-medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkozna a kelet-ukrajnai válságba, amelyet belső konfliktusnak, polgárháborúnak nevez.

Korom úgy fogalmazott, hogy “missziós szerepvállalásunknak is köszönhető, hogy katonáink bármikor képesek hatékonyan együttműködni más szövetséges nemzetek katonáival”.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség nemzeti feladata és legalább annyira fontos a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából, mint a hazai tevékenység. A NATO tagjaként hazánk egyre nagyobb szerepet vállal a különböző válsághelyzetek rendezésében, megoldásában, a konfliktus sújtotta térségek életének normalizálásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a szövetségen belül Magyarország kiemelt helyet foglal el a nemzetközi missziós szerepvállalásban: a magyar katonák Afrikától Afganisztánig, a Balkántól Irakig teljesítenek szolgálatot.

Korom szerint az eddigi tapasztalatok a legmesszebbmenőkig igazolták az előzetes várakozásokat, a magyar katonák megállják a helyüket, elvégezték és elvégzik a rájuk szabott feladatokat, amit a személyre szóló vagy diplomáciai úton érkezett elismerések, visszajelzések sokasága is bizonyít. Megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség a jövőben is elkötelezett a békeműveletekben való aktív részvétel mellett, amint ma is mintegy ezer magyar katona teljesíti felelősségteljes külszolgálatát a haza érdekeinek megfelelően.

A békefenntartók napjával kapcsolatban kiemelte: azokra a magyar katonákra emlékeznek ezen a napon, akik más nemzetek szabadságának és békéjének érdekében végezték munkájukat. “Napjaink hőseire” emlékeznek, elsősorban azokról, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták más népek békéjéért és szabadságáért – fűzte hozzá.

A vezérkari főnök beszélt arról is, hogy Magyarország 1988 óta vesz részt az ENSZ kék zászlaja alatti békefenntartó tevékenységben, majd rámutatott, hogy a békefenntartás magyar találmány. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonái 1897-ben a birodalom konzulátusának védelme érdekében mentek Kréta szigetére, ahol a konzul, Pintér Gyula olyan megoldást alkalmazott a véres krétai zavargások során szembenálló görögök illetve törökök szétválasztására, amit hamarosan a vezető nagyhatalmak a nemzetközi békefenntartás alapjának ismertek el.

A rendezvény végén a jelenlévők megkoszorúzták a Pákozdi Katonai Emlékparkban lévő Békefenntartók Emlékművét, amely a békefenntartás során hősi halált halt katonák neveit sorolja fel, 1897-től napjainkig.

Most, hogy hétfőn (június 4.) immár magyarországi (központi) helyszínnel kezdetét veszi a Tobruq Legacy 2018 lég- és rakétavédelmi gyakorlat, ehhez illő képpel nyitom a júniusi hírbejegyzést. SzPU ül a fűben, valahol a Bakonyban.

Zord

Most, hogy hétfőn (június 4.) immár magyarországi (központi) helyszínnel kezdetét veszi a Tobruq Legacy 2018 lég- és rakétavédelmi gyakorlat, ehhez illő képpel nyitom a júniusi hírbejegyzést. SzPU ül a fűben, valahol a Bakonyban.

Zord

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy magánszemélyt – sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát – bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort, az NBH volt főigazgatóját pedig bűnpártolással vádolták meg. Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

Az államtitok miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon, 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborczot, a magánszemélyt pedig felmentette. 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség új másodfokú eljárás elrendelése és bűnösség megállapítása érdekében, ám ezt a Kúria kedden elutasította, így fenntartotta a jogerős felmentést.

A Kúria tanácselnöke által ismertetett tényállás szerint Galambos 2007 elején az NBH főigazgatójaként egy másik ország társszervének vezetőjével találkozott, aki felajánlotta neki poligráfos szakemberek segítségét. A 2007 első felében Magyarországra érkező két “idegen” állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély – aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul – vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa és két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe – mondta a bíró.

A tényállás szerint ezután az NBH új főigazgatója, Laborcz rendelt el ellenőrzést részben más ügy miatt – ugyanis a 2000-es évek közepén idegen hírszerzés kaphatott információkat -, és ennek során felmerült, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Arra azonban nem volt adat, hogy az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptető rendszerét, mozgásukat pedig “kontrollálták” az épületben – állapították meg.

A bíróságok is azt mondták ki korábban, hogy nincs adat a két külföldi állampolgár kémtevékenységére.

A Kúria tanácselnöke ismertette az ügyészség felülvizsgálati indítványának lényegét. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a kémkedés köztudomású tények megszerzésével, rendszerezésével is megvalósítható, a poligráfos ismeretek megszerzése is adatszerzés, továbbá az ügyben olyan adatok kerülhettek külföldi állam birtokába, amelyek az ország számára hátrányosak lehetnek.

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az addig államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Álláspontja szerint az NBH-nál “idegen” állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban az NBH akkori főigazgatója, Galambos “sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig őhozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Kúria kiemelte azt is, hogy Szilvásy és Laborcz mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambost pedig elmozdították beosztásából. Szilvásy és Laborcz esetében a felmentésre nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában került sor.

Libanont az elmúlt évtizedben mély politikai válság jellemezte, többek között 2014-2016 között nem volt hivatalban államfő, illetve két kormány is megbukott. A 2009-es választások után kilenc évvel azonban idén kiírták az általános választásokat Libanonban. Az eddigi várakozás indokául az szolgált, hogy nem akarták a szíriai polgárháború által felkavart etnikai és szektariánus feszültségeket felerősíteni a választások okozta felfokozott hangulattal. Habár a szíriai polgárháború továbbra sem zárult le, a libanoni választásokat mégis megtartották 2018. május 6-án.

Libanon politikai rendszere

A Libanoni Köztársaságot 1926-ban alapították és alkotmányát is ebben az évben fogadták el, amely bevezette a politikai berendezkedés gerincét képző kvóta alapú, konfesszionális rendszert. Az elképzelés lényege, hogy az etnikailag és vallásilag sokszínű társadalom minden rétegének úgy legyen garantálva a politikai képviselete, hogy közben megvalósuljon a két fő államalkotó vallásnak az egyenlő hatalommegosztása. A napjainkban használt kvótát a 15 éves libanoni polgárháborút lezáró Taif Egyezmény keretében fogadták el 1989-ben.

Ennek megfelelően a 128 parlamenti mandátum 64-64 arányban oszlik meg keresztény és muszlim képviselők között. Továbbá rögzítve van, hogy a köztársasági elnöknek maronita kereszténynek, a miniszterelnöknek szunnita muszlimnak, illetve a parlament elnökének siíta muszlimnak kell lenni.

A konfesszionális rendszer felépítésével kapcsolatban több aggály is felmerül. Ilyen például annak a kérdése, hogy a vallási felekezetek között felosztott mandátumszámok valóban tükrözik-e a társadalmon belüli súlyukat. Az utolsó, vallási hovatartozást is mérő népszámlálás 1932-ben volt, így manapság csak becslések vannak az ország felekezeti megoszlásáról. A CIA becsült adatai szerint Libanonban a muszlim és keresztény lakosság aránya megközelítőleg 60-40 százalék, amely adat megkérdőjelezi az 1989-ben megállapított 50-50 százalékos kvótaarány legitimitását.

Az új választási rendszer

A május 6-án tartott választás egyben a 2017-ben elfogadott új választási rendszer próbájaként is szolgált. Egyfelől csökkentették a választókerületek számát, másfelől egy arányosabb rendszer került bevezetésre, amely a kapott szavazatok arányában osztja fel a mandátumokat – felváltva az eddigi „győztes mindent visz” elvet. Ez elviekben megkönnyíti az új szereplők belépését a politikába (igaz, a mostani választásokon csupán egy független civil képviselő került be a parlamentbe). Ezenfelül egy kétlépcsős szavazást alakítottak ki, amelynek keretében a választópolgárok két szavazatot adnak le. Egyiket egy pártszövetség listájára, a másikat pedig egyéni jelöltre. Szintén újításnak számít, hogy jelen alkalommal a diaszpórában élő, közel 900 000 libanoni állampolgár is szavazati jogot kapott, igaz, csupán 82 965-en éltek a lehetőséggel.

A választási eredmények

A választások legnagyobb vesztesének a Saad Hariri miniszterelnök vezette Jövő Mozgalom (Future Movement) listáját tartják, amely a 2009-es választásokhoz képest a kapott szavazatok csupán kétharmadát szerezte meg, így a  korábbi 32 mandátuma 20-ra csökkent. Ennek ellenére még mindig a Jövő Mozgalom a legerősebb szunnita pártszövetség a parlamentben, amelynek köszönhetően a Szaúd-Arábiával jó viszonyt ápoló Hariri kezdheti meg immáron harmadik ciklusát Libanon miniszterelnökeként.

A legnagyobb növekedést a Keresztény Libanoni Erők (Christian Lebanese Forces) listája érte el, amely közel megduplázva mandátumainak számát, 15 képviselőt delegálhat az országgyűlésbe. Kampányukban a féktelen korrupció felszámolását ígérték.

Május 7-én Haszan Naszr Alláh, a Hezbollah vezetője győzelemként értékelte a szavazás eredményét. Igaz, a Hezbollah csupán eggyel tudta növelni megszerzett mandátumainak számát, a választások másik nagy győztese mégis az általa vezetett pártszövetség, amely 70 mandátummal a parlament legerősebb frakciójává vált. Ez a mandátumszám már lehetővé teszi bármely törvényjavaslat megvétózását.

A Hezbollah

A Hezbollah egy 1982-ben alapított siíta muszlim politikai párt erős katonai szárnnyal és szoros iráni kapcsolatokkal. A szervezet az 1985-ben közétett célkitűzéseiben az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben határozta meg magát. Habár az 1989-es, a libanoni polgárháborút lezáró Taif Egyezmény a milíciák leszerelését kérte, a Hezbollah ennek nem tett eleget, mivel a dél-libanoni izraeli megszállás ellen harcoló ellenálló mozgalommá nyilvánította magát. Izrael 2000-ben kivonult Dél-Libanonból, a Hezbollah mégsem oszlott fel, sőt, tovább erősödött. Politikai pártként először 1992-ben szerepelt a választásokon. Az Egyesült Államok és Izrael terrorszervezetként tartja számon, az Európai Unió különválasztja politikai és katonai szárnyának a megítélését, míg Oroszország egy legitim politikai erőként tekint a Hezbollahra. A libanoni belpolitikát megosztó, a szektariánus ellentéteket felkorbácsoló döntés volt a szervezet Bassár el-Aszad melletti beavatkozása a szíriai polgárháborúba. Ez a lépés nem csupán belpolitikai, de külpolitikai jelentőségű is, hiszen a szervezet Izraellel igen feszült viszonyát tovább mélyítette, valamint a nemzetközi színtéren is több támadásnak tette ki magát a szervezet.

Május végén például az ENSZ Főtitkára, Antonio Guterres szólította fel a libanoni kormányt és a fegyveres erőket, hogy tegyenek meg mindet a Hezbollah, a Közel-Kelet legjobban felfegyverzett milíciájának leszerelése érdekében. Kiemelte, hogy a paramilitáris szervezet működése nem csupán a Taif Egyezményt szegi meg, de egy 2004-es ENSZ BT határozatot is, amely szintén az összes libanoni milícia leszerelését írta elő.

A választási eredmény lehetséges hatásai a libanoni-izraeli kapcsolatokra

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Libanont katonailag domináló Hezbollah politikai győzelme milyen hatással lehet az ország Izraelhez fűződő viszonyára. Az azonban vitán felüli, hogy Irán megerősödése a térségben, valamint a Hezbollah beavatkozása Szíriában igen aggasztja az izraeli vezetést, amelyet a választási győzelem tovább fokozhat.

Az előzetes választási eredmények közzététele után az izraeli oktatási miniszter, a jobboldali Naftali Bennett Twitter bejegyzésében a következőt írta:

„Hezbollah = Libanon
Izrael állam nem fog különbséget tenni a szuverén Libanon állam és a Hezbollah között, és Libanont tekinti felelősnek minden cselekményért, amelyet a területéről követnek el.”

תוצאות הבחירות בלבנון מבססות את תפיסתנו מזה זמן:
חיזבאללה=לבנון
מדינת ישראל לא תבדל בין מדינת לבנון הריבונית לבין חיזבאללה ותראה בלבנון כנושאת באחריות לכל פעולה היוצאת משטחה.

— Naftali Bennett בנט (@naftalibennett) May 7, 2018

Izrael és a Hezbollah közötti frontális háború nem elképzelhetetlen, hiszen már kétszer is fegyveres konfliktusba került egymással a két fél, azonban ez egyelőre nem tűnik valószínűnek. Egyfelől a siíta szervezetnek a szíriai beavatkozása óta a prioritási listájának élén a szíriai kormányerők támogatása áll, és ekképp az Izraellel való konfrontálódás háttérbe szorult. Az izraeli légi csapások pedig Irán megerősödése és a Hezbollahnak küldött fegyverszállítmányok ellen irányulnak; céljuk a szervezet utánpótlásának elvágása szíriai területen, nem pedig a milícia háttérországaként szolgáló Libanon támadása. Ezek az akciók eseti jellegűek és úgy tűnik, mindkét fél figyel arra, hogy egy támadás se eszkalálódjon frontális háborúvá. Azonban azt fontos kiemelni, hogy ez a fajta feszültség a Hezbollah vezette pártlista választási győzelme előtt is fennállt, így a választási eredmény maximum a két fél retorikájára tud hatással lenni, valós változást a kapcsolatukban nem okoz.

Azonban van olyan álláspont is, ami kifejezetten előnyösnek tartja a Hezbollah politikai győzelmét. Libanon politikai stabilitása Izrael érdeke is. Egy virágzó Libanon számára sokkal nagyobb elrettentő erővel bírhat egy esetleges izraeli támadás, mint egy belső viszályokkal, politikai és gazdasági problémákkal küzdő ország számára.

A két ország vezetője a beszélgetésben kiemelte: az asztanai béketárgyalások eredményei fontos szerepet töltenek be a szíriai konfliktus politikai rendezésében. Hozzátették: ahhoz, hogy a megoldási folyamat az ENSZ égisze alatt egészséges keretek között haladjon előre, a szíriai rezsimnek és ellenzékének ügyelnie kell arra, hogy konstruktív módon járjon el.

Erdogan és Putyin egyúttal ismét hangsúlyozta Szíriai területi egységének jelentőségét, valamint nyomatékosította, hogy Szíria nem válhat “ütközőzónává” Irán és Izrael között.

A török elnök leszögezte: a politikai rendezés folyamatában az Ankara által terrorszervezetnek tekintett legnagyobb szíriai kurd párt, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) és az ahhoz kötődő csoportok nem vehetnek részt.

A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben az ENSZ égisze alatt, míg a másik Oroszország, Törökország és Irán vezetésével Asztanában. Mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya, de a genfi és az asztanai tárgyalásokon más-más ellenzékiek vesznek részt. Az asztanai tanácskozások legutóbbi, nyolcadik fordulóját tavaly decemberben tartották.

Az Anadolu beszámolója szerint Erdogan és Putyin kedden az Ankara és Moszkva közötti energiadiplomáciai és gazdasági kapcsolatokról is beszélt. A két államfő örömtelinek találta a Dél-Törökországban épülő, orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű, valamint a Török Áramlat földgázvezeték munkálataiban elért előrehaladást. Erdogan és Putyin április 3-án az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében, videóüzenetben adta meg a jelet az első törökországi atomerőmű alapkőletételéhez.

Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A Török Áramlat első vezetéke mélytengeri szakaszának lefektetése Törökország fekete-tengeri partvidékének közelében április végén fejeződött be. Erdogan és Putyin beszélgetésükben rámutattak: fontos, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a felek a török lírát és az orosz rubelt használják.

Rövidesen kezdődik a TOLY18, magyarországi központi helyszínnel megrendezésre kerülő szövetségi lég- és rakétavédelmi gyakorlat. Gyülekeznek a szereplők, s a rendezvény szakmai házigazdái, a győri lérakosok is  gyakorolnak - Kecskemét, Szolnok és HM Ei közreműködéssel - a Bakonyban.

Magyar Kub SzPU gyakorló 3M9ME rakétákkal iparkodik tüzelőállást foglalni.

Az alájátszó Gripen manőverezik a MEZ-ben. Élesben most kellene infracsapdázni.

Ha minden igaz, ezzel jött a holland NASAMS :-)

A román 1. Nicolae Dascalescu légvédelmi rakétadandár Hawk ütegének egyik DAF-ja és az általa vontatott HPIR célmegvilágító lokátor. A teherautóra a szerelvény másik kocsiján szállított konténer kerül.

Zord

Rövidesen kezdődik a TOLY18, magyarországi központi helyszínnel megrendezésre kerülő szövetségi lég- és rakétavédelmi gyakorlat. Gyülekeznek a szereplők, s a rendezvény szakmai házigazdái, a győri lérakosok is  gyakorolnak - Kecskemét, Szolnok és HM Ei közreműködéssel - a Bakonyban.

Magyar Kub SzPU gyakorló 3M9M3 rakétákkal iparkodik tüzelőállást foglalni.

Az alájátszó Gripen manőverezik a MEZ-ben. Élesben most kellene infracsapdázni.

Ha minden igaz, ezzel jött a holland NASAMS :-)

A román 1. Nicolae Dascalescu légvédelmi rakétadandár Hawk ütegének egyik DAF-ja és az általa vontatott HPIR célmegvilágító lokátor. A teherautóra a szerelvény másik kocsiján szállított konténer kerül.

Zord