Biztonságpolitika

Pirger Csaba közlése szerint három nő egy férfival közösen idősek kifosztásából tartotta fenn magát.

Tavaly március és május között országszerte olyan társasházi lakásokat kerestek, amelyek nagyjából azonos alaprajzúak voltak. Jellemzően az 1950-es, 1960-as években épített négyemeletes tömbházakba mentek be, ahol a lakások konyháiból nem lehetett a folyosóra vagy más szobára kilátni.

A vádlottak általában azzal az ürüggyel jutottak be a lakásokba, hogy valamelyik szomszédnak hagynának üzenetet, ezért papírt, vagy más esetben vizet kértek. Két nő a konyhába terelte és lefoglalta a sértetteket, a harmadik asszony és a férfi pedig közben a lakásban kutakodva szedte össze az értékeket.

A vádirat szerint Szegeden, Cegléden, Mátészalkán, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Nagykanizsán és Zalaegerszegen többségében egyedülálló, 70-80 éves nőket, férfiakat fosztottak ki, előfordult, hogy mozgáskorlátozott volt az áldozatuk. A tíz károsulttól összesen közel hétmillió forint értékben készpénzt és ékszereket vittek el.

A négy embert akkor sikerült elfogni, amikor 2017 májusában Szegeden újabb bűncselekmény elkövetésére készültek. A rendőrség az általuk használt személygépkocsit is lefoglalta. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a négy ember ellen – akik közül három különös visszaesőnek számít – különböző rendbeli, csoportosan és bűnszövetségben elkövetett kifosztás miatt emelt vádat.

Hozzáfűzte: a Mabisz adatai eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsorától, mivel a szövetség a tagság adatait együtt mutatja be, és a számsorai a nem szövetségi tag CIG Pannónia adatait is tartalmazzák, miközben az MNB statisztikája a fióktelepek teljesítményét nem rögzíti.

Kiemelte: az életbiztosítások díjbevétele 477,8 milliárd forintra rúgott, ezen belül az egyszeri díjas biztosításokból 177,4 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók. Pandurics jelezte: mind a két szegmens nagyjából azonos módon, öt százalékkal nőtt.

Az életbiztosításokon belül a legdinamikusabban a nyugdíjbiztosítások bővültek, a díjbevétel 58,65 milliárd forintot ért el. A nyugdíjbiztosítások döntő része folyamatos díjas, ebből az látszik, hogy a termékek túlnyomó hányada befektetéshez kötött (unit-linked) szerződés – közölte. Az ezekből a termékekből származó bevétel 42 milliárd forintot tett ki. A nyugdíjbiztosítások száma a 2016-os 196,2 ezerről 252 ezerre nőtt – jelezte a Mabisz elnöke.

Pandurics elmondta: a nem életbiztosítási díjbevétel 9 százalékkal bővült, 506,75 milliárd forintra emelkedett, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjbevétel 150,8 milliárd forintot tett ki, ami 15 százalékos növekedés. A díjakról az elnök elmondta: a díjak szintje napjainkra érte el a válság előtti mértéket.

A kárkifizetéseknél jelentős növekedést lehetett tapasztalni, a szervízdíjak és munkaerőköltségek, illetve a személyi sérüléses ügyekben, vagy a peres ítéletekben megítélt kártérítési összegek megnőttek – mondta. Az utasbiztosítási díjbevétel 12,6 milliárd forint volt, ami 17 százalékos növekedés – fűzte hozzá.

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Az Ei immár a "0" pontnál lévő drónos csapata az egyik Meteor-3MA-t indítja.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

És akkor jöjjenek a  VSHORAD harcosok! Amikor 2014 augusztusában aláírták a Mistral rakétakészlet megújítási (M3+M2 SLEP) szerződést, melynek részét képezte a megnövelt zónájú rakéta hatékony alkalmazásához szükséges Matis MP3 többfunkciós kamerák (az Atlason ülő légvédelmi lövész előtt) beszerzése is, nem gondoltam volna, hogy csak ma tudom lefotózni az új, fontos szenzort...

...de a lényeg, hogy megvan. Jól látszik a gyakorló Mistral rakéta (ATPS), melynek BCU-jából alul kiágaznak (az élessel szemben) hosszú idejű hűtés/táplálás vezetékei.

A Mistral szakasz felett ottjártunkkor célként a T-SCR dolgozott.

Lett RBS 70-es indító...

...illetve vezetési pontjuk, melynek kommunikációs antennái ugyanolyan felemelhető árbócra kerültek...

...mint PS-70 lokátoruk. A gyakorlóteret kettéosztó erdősáv (hátul a Majer Antal-kilátó) fölé magasodó antenna jól mutatja, miért is jó a zsiráf elrendezés.

Csak hogy az egész állomást is lássuk, platformostul, esőfüggönyön keresztül.

A közelben egy litván családtag is meghúzódott, a Boleticéből, a TOLY15-ről már ismerős Mk4, Bv206 alvázon.

Ez ismét a Körös-hegy, a nyitrai dandár iglásai nem a saját, speciális PVO-változatú, hanem "sima" APC-változatú OT-n "lovagolnak".

Itt pedig, szintén a keleti MEZ-ben a lengyel Grom-mal felszerelt szakasz. A tűzalegység parancsnok a tripodra szerelt IFF-antennával, előtte egyik lövésze a csővel. Nem kell, hogy minden indítóra jusson interrogátor, a feladat megoldható így is.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektettek a technika és a személyi állomány álcázására. Itt ZUR-23-2 kg ágyú/rakétás (szintén Grom) komplexumuk háló alatt. Ahogy a MANPADS-lövészek esetében, a készültségi foktól függ a fedettség, tüzelés előtt közvetlenül lekerül az álcaháló.

Magyar Mi-17-es célrepülés közben. A profil, akárcsak a Gripenek esetében nem azt tükrözte, hogy a lérakosok dolgának a megnehezítése lenne a cél. Persze az együttműködés, a szenzorok, vezetési rendszerek adatainak összefésülése - ami a TOLY-sorozat célja - nem is lenne úgy elképzelhető. A fokozatosság jegyében persze oda sem ártana eljutni...

A teljesen körbegyodázott körös-hegyi figyelőnél lévő vezetési pont mellett kivehető egy lengyel Soła lokátor is.

Zord

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

TOLY18-oon felvonultatott VSHORAD technikával rövidesen jelentkezem!

Zord

Már vasárnap vádat emeltek a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet három tagja ellen, akik Szíriából irányítva izraeli vezetők megölésére készültek, de csak kedden hozták nyilvánosságra a történteket. Az egyik vádlott a harminc éves Muhamad Dzsamal Rasde, aki a Jeruzsálemtől keletre lévő Suafat menekülttábor lakója, és terrorista tevékenységért korábban már ült izraeli börtönben.

A nyomozás szerint külföldi, köztük szíriai terroristák útmutatásai alapján tervezte a támadásokat, többek között az amerikai konzulátus egyik épülete elleni akciót, valamint a Palesztin Hatóság fegyvereseinek kiképzésében részt vevő kanadai delegáció elleni merényletet. A csoport azt tervezte, hogy a támadások végrehajtásához Jordániából hoznak segítőket. A Sin Bét szerint Rasde előzetesen információt gyűjtött a célpontokról a szíriai terrorszervezetektől kapott utasítások alapján.

A két másik gyanúsítottat később fogták el. Kihallgatásuk megerősítette a vádak megalapozottságát, s újabb információkat szolgáltatott a gyanúsítottak és a csoport tevékenységéről.

“Az eset azt mutatja, hogy Szíriában, és sajnos Törökországban is vannak terrorista központok, a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász főhadiszállásai, amelyek célja izraeli célpontok elleni támadás. A biztonsági erők feladata, hogy megakadályozzák ezeket még végrehajtásuk előtt”- mondta Jiszrael Kac hírszerzésügyi miniszter kedden a Ynetnek.

“A kormányfőt nagyon szoros biztonsági gyűrű veszi körül, és jelentős a megelőzési tevékenység is. Mellesleg minden nap megpróbálnak terrortámadásokat exportálni Izraelbe, s a biztonsági szolgálatok és szervezetek napi szinten csodálatos megelőző munkát végeznek, amelynek kilencvenkilenc százaléka el sem jut a nyilvánossághoz”- tette hozzá Kac.

Montenegró 2017. június 5-én vált hivatalosan a NATO teljes jogú tagjává, és ezzel a nyugati katonai tömb 29. országa lett. A 650 ezres Adria-parti országnak ugyan csak nagyon kicsi hadserege van, ám stratégiailag kiváló fekvésének köszönhetően a NATO az egész Adriai-tengert az ellenőrzése alatt tarthatja.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) beszámolója szerint az évforduló és a légi ellenőrzés megkezdése alkalmából kedden bemutatót tartottak a podgoricai repülőtéren. Predrag Bosnjak védelmi miniszter kijelentette, hogy mostantól Montenegró légterét és területi vizeit is védik a szövetséges erők. Hozzátette: a biztonság növekedése az egyik leglátványosabb “haszna” a NATO-tagságnak, ám emellett a jogállamiság, valamint a korrupcióellenes harc erősítése is fontos hozadéka annak, hogy Montenegró csatlakozott a NATO-hoz.

A védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy noha a montenegrói hadsereg igen kicsi, nem elhanyagolható haderőről van szó, s hamarosan megkezdődik a szárazföldi erők és a haditengerészet korszerűsítése.

Kormánybiztosként a volt honvédelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködésben vezeti és koordinálja a hazafias és honvédelmi nevelés mint kiemelt kormányzati közfeladathoz kapcsolódó stratégia kialakítását, megalkotja a stratégia végrehajtásához szükséges cselekvési terveket.

Neki kell együttműködnie a hazafias és honvédelmi nevelésben érintett ágazatokkal a stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében, ennek elősegítésére tárcaközi szakértői munkacsoportot hoz létre, illetve működtet.

Simicskónak felül kell vizsgálnia a honvédelmi nevelés megvalósításához kapcsolódó közfeladatrendszert, majd végrehajtania a szükséges átalakításokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tevékenységét elősegítve és annak útján koordinálja és felügyeli az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának szakmai fejlesztését.

Kialakítja a lövészet és más, a hazafias és honvédelmi neveléshez köthető tevékenységek fejlesztési rendszerét, a rendelkezésére álló eszközökkel elősegíti a honvédelem ügyének népszerűsítését a társadalomban, továbbá a hazafias és honvédelmi neveléssel összefüggő közfeladat ellátása érdekében javaslatot dolgoz ki elkülönített állami pénzalap létrehozására.

Mindezek nyomán Simicskó felel a lövészetet is kiszolgáló Honvédelmi Sportközpontok beruházásainak előkészítéséért és megvalósításuk irányításáért is.

A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja. Simicskó tevékenységét a Miniszterelnökség keretében működő ötfős titkárság segíti. Simicskó kormánybiztosi megbízatása május 18-tól 2020. május 17-ig szól – olvasható a határozatban.

A tizenöt évvel ezelőtti gyilkosság ügyében tízmillió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték a vádlottat.

A tényállás szerint az akkor 22 éves sofőr vezetés közben a telefonjával volt elfoglalva, és emiatt autójával fellökte az előtte kerékpározó 22 éves fiatal nőt Győrben. A sértett az ütközéstől elesett és elvesztette az eszméletét. A vádlott halottnak hitte a nőt, ezért a csomagtartóba tette, majd elindult, de néhány perc elteltével hangokat hallott onnan. Bőny felé egy földútra kanyarodott és egy fás-bokros területen megállt. Kiemelte a csomagtartóból, és egy köves, murvás szakaszon vonszolta a nőt, meg is ütötte, majd kézzel, illetve zsineggel megfojtotta.

A holttestet a helyszínen hagyta, az autóval hazament, de sötétedés után visszament érte és a Mosoni-Duna árterére vitte. Az autót egy elhagyatott helyen hagyta, ismerősének pedig azt állította, hogy a járművet ellopták, emiatt még aznap este feljelentést tettek. Másnap az autót ismeretlen helyre vitte.

A férfit tavaly januárban fogta el a rendőrség, miután egy lopás miatt vett DNS-mintája egyezett a nő testén találttal.

Németh Miklós tanácsvezető bíró indoklása szerint az aljas indokból elkövetett emberölés minősítése a férfi esetében helytálló, mert azért ölte meg a nőt, hogy leplezze a közúti balesetet. A “különös kegyetlenséggel” minősítés pedig azért, mert az igazságügyi orvosszakértők szerint a nő a balesetben legfeljebb nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor a bántalmazás miatt 43 sérülése keletkezett, és legalább tizenöt percig tartott a fojtogatás miatti fuldoklása.

A bíró súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a férfi 13 évig leplezte tettét, valamint “kitartó szándéka volt a fojtogatásra” egy olyan ember ellen, aki nála sokkal gyengébb és sérült volt, továbbá azt, hogy félrevezette a rendőrséget. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete és az, hogy beismerte az emberölést.

Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta, hogy megbánta tettét és vállalja a felelősséget, de a minősítő körülményeket nem ismeri el. “Huszonkét éves voltam akkor, nem tudom miért döntöttem úgy” – magyarázta.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott előzetes letartóztatásban maradt.

A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért. Kiemelte továbbá, hogy az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis – mint fogalmazott – a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény. A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár.

Zsigó fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket. A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével.

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. A város mindhárom ábrahámi vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára is szent helynek számít. Jól tükrözi ezt az óváros megosztottsága, hiszen mindegyik felekezetnek külön városnegyede van. A keresztény városnegyedben található a Szent Sír-templom, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának a helyét is magába foglalja. A muszlim negyedben van az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset, illetve a mellette álló Sziklamecset. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta innen indult mennybeli utazására. A judaizmus legszentebb helye, a második templomból fennmaradt siratófal pedig a zsidó negyedben található.

Felosztási tervek és Jeruzsálem

Izrael megalakulását megelőzően, a brit mandátumi időszak alatt, a helyi arab lakosság és a növekvő számú zsidó bevándorló között kialakult konfliktusok miatt több faji alapú felosztási terv is született, azonban Jeruzsálemet, speciális helyzetére való tekintettel, mindig kiemelték a felosztandó területek közül. Mind a Peel-Bizottság terve (1937), mind pedig a Woodhead-Bizottság terve (1938) mandátumi irányítás alatt hagyta volna Jeruzsálemet. Az 1947-ben megfogalmazott ENSZ 181. közgyűlési határozat pedig nemzetközi felügyelet alá (Corpus Separatum) helyezte volna a várost. A szerződéses úton történő felosztás azonban nem valósult meg. Az első arab-izraeli háború (1948-49) következtében a város nyugati fele izraeli, míg keleti fele jordán adminisztráció alá került. Jeruzsálem Kelet-Nyugat kettéosztottságát ez az időszak alakította ki. 1950-ben Izrael kikiáltotta Jeruzsálemet fővárosának, majd Nyugat-Jeruzsálemben kormányzati szerveket állított fel. A hatnapos háború (1967) alatt Izrael elfoglalta a város keleti részét is, amelyet végül az 1980-ban hozott „Jeruzsálem törvénnyel” annektált, az egyesített Jeruzsálemet pedig egyoldalúan fővárosává kiáltotta ki. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 478-as számú határozatot, amelyben a nemzetközi joggal ellentétesnek ítélte a Jeruzsálem törvényt. Ezenkívül felszólította a Jeruzsálemben működő diplomáciai missziókat, hogy hagyják el a várost.

Nagykövetségek Jeruzsálemben

Nem az Egyesült Államok nagykövetsége lesz az első, amelyet Jeruzsálemben létesítenek. A történelem folyamán, az 1950-es évektől egészen 1980-ig 16 ország működtetett Izraelhez delegált nagykövetséget a városban. Ezek a következő országok voltak: Elefántcsontpart, Zaire (mai nevén: Kongói Demokratikus Köztársaság), Kenya, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Panama, Uruguay, Venezuela, Guatemala, Haiti és Hollandia. A nagykövetségek létesítése de iure nem jelentette Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését.

Jeruzsálem vagy Tel Aviv?

Habár Izrael 1950-ben Nyugat-Jeruzsálemet kikiáltotta fővárosának, majd 1980-ban ezt kiterjesztette a város egész területére, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Általánosan elfogadott elv, hogy a város státuszát az izraeliek és palesztinok között folytatott tárgyalások eredményeként kell eldönteni. Éppen ezért, az Izraelbe akkreditált nagykövetek – az államképviselet helyének szimbolikus jelentése miatt – Tel Avivból látják el feladatukat, Jeruzsálemben pedig jellemzően csak konzulátusok működnek. Ennek a magatartásnak azonban nem csak szokásjogi relevanciája van, hiszen 1980-ban, az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozatában Jeruzsálem elhagyására szólította fel az ott működő nagykövetségeket.

A „Jerusalem Embassy Act”

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével. Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését.

A beszéd teljes szövege ide kattintva olvasható.

A nagykövetség átadóünnepsége

2018. május 14-én, Donald Trump távollétében történt meg Jeruzsálemben az Egyesült Államok nagykövetségének átadóünnepsége. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe. David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetének irodája viszont most már Jeruzsálemből látja el feladatát.

A részleges átköltözés ellenére, a lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti. Ilyen bejelentést tett többek között Csehország, Honduras, Románia, Guatemala és Paraguay is. Japán viszont ellenpéldaként szolgál, hiszen a szigetország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem tervezi a nagykövetségének elköltöztetését.

A palesztinok reakciója

A palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. A költözés dátuma csak olaj volt a tűzre. Míg május 14-e Izrael számára a függetlenség ünnepe – ami idén az állam kikiáltásának a 70. évfordulója volt –, addig a palesztinok számára ez a Nakba, a katasztrófa napja. A palesztinok ekkor emlékeznek meg elveszett hazájukról, illetve arról a több százezer honfitársukról, akik az első arab-izraeli háború következtében menekültté váltak.

Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget. Az amerikaiakkal a béketervről folytatott egyeztetéseket is befagyasztották, arra hivatkozva, hogy a Jeruzsálemmel kapcsolatos lépések egyértelművé tették az Egyesült Államok Izrael iránti elfogultságát. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy márciusban napvilágot látott Donald Trump rendezési terve, amely a jövőbeli palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálem helyett annak egyik elővárosát, Abu Dis-t jelölte meg.

A palesztin vezetés elkeseredettsége nem alaptalan. Az elmúlt években, az arab tavasz folyamán kitört regionális válságok következtében a palesztin ügy sokadrangú kérdés lett a Közel-Keleten. Emellett a szaúdi-izraeli közeledésnek köszönhetően regionális támogatóit is kezdi elveszíteni a Palesztin Nemzeti Hatóság. A Kelet-Jeruzsálem körül folyó izraeli adminisztratív intézkedések, a telepespolitika, illetve a jeruzsálemi palesztin lakosokra vonatkozó engedélyrendszer lassan ellehetetleníti, hogy a város valaha egy palesztin állam fővárosa legyen.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a közleményében azt írta, Székely László panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy tábori sérülés körülményeit, és az egyedi ügyön túlmutató megállapításokat is tett. Az ombudsman az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.

A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, akinek a gyermeke tavaly egy nyári táborban a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a fedetlen rugók közé csúszott, és súlyos lábsérülést szenvedett, hosszú kórházi ellátásra szorult. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a sebet konyharuhával kötözték be.

A táboroztató felelősségét az anya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, amelyek szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, de akkor a védőfelszerelés már megvolt.

Az ombudsman jelentéséből kiderül: az egészségügyi hatósági ellenőrzés során nem vizsgálták, hogy a táboroztató a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét, és arra sem tértek ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba. A hatóság azt pedig nem észlelte, hogy a játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmem hatásköre.

Székely László rögzítette: a gyermekjogi egyezmény szerint az egyes szakjogági területeket úgy kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre.

A gyermektáboroztatás szabályozása jelentős különbséget tesz aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett felügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, szervezett foglalkoztatást kínáló gyermektáborról van-e szó. A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó emberekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban.

Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a magánszektor által szervezett nyári táborozás esetében hiányoznak azok a garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható, hogy a táboroztatás alapvető, a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók mérlegelésére vannak bízva – állapította meg.

Székely László megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, szabályozását. A fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál pedig kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos, átfogó vizsgálatot.

A beszámoló szerint Jan Jambon belga belügyminiszter és Steven Vandeput belga védelmi miniszter javaslatára elfogadott határozat lehetővé teszi, hogy a hadsereg folytassa a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését. A katonaság emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető – írta a lap.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelték a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona állandó utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítettek vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) május végén közölte, hogy annak ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét, hogy egy 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett kedd délelőtt Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A liege-i támadást, ahogy korábban a 2015 novemberében Párizsban és a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan. Kijev azt közölte, hogy Szuscsenkónak nincs köze az ukrán hírszerzéshez.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai szakadárok támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

A tájékoztatás szerint az eset az elmúlt év áprilisában történt Nyésta községben. Három férfi és két nő egy 87 éves asszony házába tört be, hogy pénzét megszerezze, akár úgy is, hogy gyilkolnak. Az idős nő már aludt, amikor rátámadtak. Az egyik férfi vascsővel ütlegelte, társa ököllel bántalmazta.

A bántalmazás következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meghalt. Halála az átlagost jóval meghaladó testi fájdalommal és lelki gyötrelemmel járt. Az ügyészség valamennyi vádlott esetében életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – közölte a vádhatóság.

Azt írták: a kapitányság közlekedésrendészeti osztálya légi közlekedés gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. Múlt csütörtökön tesztrepülés közben lezuhant a Magnus Aircraft Zrt. eFusion típusú gépe a pécs-pogányi repülőtér közelében. A járműben utazó 61 éves és 42 éves férfi a helyszínen meghalt. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Sárkány Sándor akkor azt mondta, hogy a balesetben két szerelő vesztette életét.

Popovics Dejan, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője korábban azt közölte, hogy az elektromos repülőgép csütörtökön tíz óra közül szállt fel, megtett két kört, majd ismeretlen okból lezuhant. A gép a repülőtértől körülbelül másfél kilométerre, az 58-as út keleti felén kukoricaföldre zuhant.

A pécs-pogányi repülőtér szomszédságában múlt szerdán tartották a Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyárának bokrétaünnepét. Az eseményen az épülő összeszerelő üzem legmagasabb pontjára kitűzött bokréta fölött a cég által gyártott két repülőgép is átrepült. A Magnus Aircraft Zrt. azt közölte, hogy a kísérleti gép tesztrepülés közben zuhant le. A balesettel kapcsolatban további tájékoztatást csak a hivatalos szakértői vizsgálat lezárta után adnak – írták akkor.

A Pécsi Rendőrkapitányság hétfői felhívásában azt kéri, hogy aki látta a balesetet vagy a körülményeiről információi vannak, hívja a 06-72-504-400-as telefonszámot vagy az ingyenesen hívható 06-80-555-111 “Telefontanú” zöld számát, a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikét vagy jelentkezzen személyesen a kapitányságon.

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Irán hajlandó támogatni a tűzszünet létrejöttét Jemenben

A 2015 óta tartó jemeni polgárháborúban Irán a síita húti lázadókat támogatja, míg térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia a szunnita kormányt.  A humanitárius válsághelyzetre tekintettel Irán hajlandó a befolyását felhasználni ahhoz, hogy a lázadókat tűzszünetre bírja. Ezzel lehetővé válna az ártatlan civilek nemzetközi szervezetek általi segítése. Irán kész együttműködni Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Németországgal a konfliktus megoldásában. Az európai hatalmak, amennyiben sikerrel járnak, példát mutathatnak az Egyesült Államok számára, hogy kell Iránnal sikeresen kompromisszumokat kötni. (angol, Reuters, 05.29.)

Törökország máshonnan fog harci gépeket beszerezni, ha az Egyesült Államoktól nem vehet F35-öst

Korábban Törökország több mint 100 ilyen harci repülőt tervezett vásárolni.  Mivel az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államokkal és Izraellel számos nézeteltérés alakult ki (többek között az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezése, az amerikai Szíria-politika, valamint a törökök oroszoktól történő légvédelmi rakétarendszer beszerzése), ezért az Egyesült Államok igyekszik meggátolni Törökországot abban, hogy a Lockheed Martin F-35 vadászgépeit megvásárolja. Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint a török légierő igényeit máshonnan kell kielégíteni. (angol, Haaretz, 05.30.)

A szíriai elnök, Bassár el-Aszad a hónap végén ismertette a szír kormányerők jelenlegi helyzetét

Véleménye szerint Szíria közel került a 7 éve tartó háború megnyeréséhez az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása ellenére is. Az egész országot fel fogják szabadítani, visszafoglalják azon területeket is majd, melyeket a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tartanak ellenőrzésük alatt. Az izraeli légicsapásokra válaszul meg fogják erősíteni az ország légvédelmét. Az iráni csapatok szíriai tartózkodását tagadta, de az iráni tisztek segítségét elismerte. Szerinte az Egyesült Államoknak el kellene hagyni az országot; tanulnia kell az Irakban történtekből, hogy az emberek e régióban már nem fogadnak el idegeneket. (angol, RT, 05.31.)

Manbij: a puskaporos hordó 

Manbij régóta gócpont a térségben, ahol a következő erők sorakoznakfel egymással szemben vagy egymás mellett: a szíriai kormány hadserege és támogatóik, a kurdok által vezetett milíciák, a szíriai lázadó csoportok, ezenfelül török és amerikai csapatok is vannak Észak-Szíria térségében. (Reuters, angol, 05.30.)

A nukleáris nagyhatalmak fenyegetik a glóbuszt – ezzel a kijelentéssel vette Erdogan, török elnök Izraelt ismét célkeresztbe. Erdogan szerint a Közel-Kelet térségét meg kell tisztítani a nukleáris fegyverektől; a török elnök ezzel  bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni nukleáris megállapodás felmondásáért. (Reuters, angol, 05.21.)

Erdogan nagyobb ellenőrzést akar a gazdaság felett, de a gazdaság ennek nem örül 

A választások után a török központi bank lehet az egyik fő áldozata Erdogan hatalma kiszélesítésének. A török líra hetek óta mélyrepülésben van, és egyre inkább elértéktelenedik a dollárral szemben. Ezt a helyzetet nem javítja az argentín válság sem, ugyanis a két ország valutája egy kosárban van, így a tovagyűrűzés valós problémát jelenthet. (Reuters, angol, 05.16.)

Úton a béke felé?

Május 19-én Emmanuel Macron, francia államfő vezetésével Párizsban került megrendezésre az a csúcstalálkozó, amelyen részt vettek a líbiai politikai élet legfontosabb kulcsszereplői. Az eseményen többek között képviseltette magát Fáiz Szarradzs, a nemzetközi közösség által elismert Tripoli kormány miniszterelnöke, a Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Khalifa Haftár tábornok,  Aguila Saleh, a Tobrukban székelő Képviselőház elnöke, illetve Khaled al-Mishri, az Államtanács elnöke. A résztvevők megállapodtak, hogy december 10-én parlamenti választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. Továbbá abban is egyetértettek, hogy legkésőbb szeptember közepéig meg kell teremteni a választások lebonyolításának alkotmányos alapjait, és ki kell dolgozni a szükséges választási törvényeket. A találkozón részt vett Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai megbízottja, aki tűzszünetre szólította fel a konfliktusban résztvevő feleket.

Libanont az elmúlt évtizedben mély politikai válság jellemezte, többek között 2014-2016 között nem volt hivatalban államfő, illetve két kormány is megbukott. Azonban a  2009-es választások után kilenc évvel idén kiírták az új általános választásokat Libanonban.

A május 6-án tartott választás egyben a 2017-ben elfogadott új választási rendszer próbájaként is szolgált. Egyfelől csökkentették a választókerületek számát, másfelől egy arányosabb rendszer került bevezetésre, amely felváltotta az eddigi „győztes mindent visz” elvet. A politikai struktúra gerincét alkotó konfesszionális rendszer azonban megmaradt.

A választások legnagyobb vesztesének a Saad Hariri miniszterelnök vezette Jövő Mozgalom (Future Movement) listáját tartják, amely a 2009-es választásokhoz képest a kapott szavazatok csupán kétharmadát megszerezve a 32 mandátuma 20-ra csökkent. A legnagyobb növekedést a Keresztény Libanoni Erők (Christian Lebanese Forces) listája érte el, amely közel megduplázva mandátumainak számát, 15 képviselőt delegálhat az országgyűlésbe. Igaz, a Hezbollah csupán eggyel tudta növelni megszerzett mandátumainak számát, a választások másik nagy győztese mégis az általa vezetett pártszövetség, amely 70 mandátummal a parlament legerősebb frakciójává vált. Ez a mandátumszám már lehetővé teszi bármely törvényjavaslat megvétózását.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/valasztasok-libanonban

A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Donald Trump azonban – kampányígéretéhez híven – 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését. Habár a hivatalos átadásra 2018. május 14-én sor került, fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött át, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe.

A lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti.

Értelemszerűen, a palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget.

Olaj a tűzre – Irán részéről nem maradhat válasz nélkül Donald Trump amerikai elnök döntése, amely alapján felmondta az iráni atommegállapodást (JCPOA). Irán elsődleges célpontjai az Egyesült Államok legfontosabb közel-kelti stratégiai és gazdasági partnerei lehetnek, főként Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. A csapások főként a szaúdi olajmezőket érinthetik, amelyek a világ olajtermelésének jókora hányadát adják, komoly hatást gyakorolva így az olaj világpiaci árának emelkedésére. Az akciókat feltehetően kibertámadások, drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével hajtják majd végre, új szintre emelve ezáltal a térség eddigi hadviselési doktrínáit.

Az atomalku felmondásának körülményei korántsem olyan egyoldalúak, mint azt a Trump-adminisztráció próbálja feltüntetni. A perzsa állam az atomalku megkötését követően leállította programját és elkezdte szisztematikusan gyakorlatba ültetni az egyezményben megfogalmazottakat. Ennek ellenére a jelenlegi amerikai vezetés geopolitikai veszélyt látott Irán szárazföldi terjeszkedésében, amelyet az a proxy háborúival próbált elérni. Ahogyan Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kifejtette: a Teheránhoz közeli síita milíciák szíriai és regionális tevékenysége súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államokat és a szövetségeseinek az érdekeit.

Trump elnök irányelve, valamint az iráni válasz nagy mértékben kihat az európai energiapiacokra is, mivel az Európai Unió jórészt az iráni olajra alapozta energiapolitikáját, emellett az atomalku növelte az Unió világpolitikában betöltött szerepét. Előrejelzések szerint az olaj hordónkénti ára tovább fog emelkedni, amennyiben az amerikai vezetés nem dolgoz ki egy átláthatóbb és működő energiapolitikát a régióban.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Banos Benjámin (Törökország).

Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens – beágyazott digitális tartalommal bíró – árukról van szó – jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek – közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli – például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó – gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált – kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő – határozatok vonatkozásában.

“Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus” – fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is – mondta az igazságügyi miniszter.

Elmondta: az utazásszervezőknek eddig is kellett biztosítékot letenni, illetve biztosítást kötni arra az esetre, ha fizetésképtelenek lennének. Az utazási irodák csődjekor azonban elsősorban a külföldön rekedt utasok hazaszállítása volt a figyelem középpontjában, arról általában nem gondoskodtak, hogy a már befizetett részvételi díjakat is vissza tudják fizetni. Ez a rendszer válik biztonságosabbá – hangsúlyozta.

A biztosítékok meglétéről tájékoztatni kell az utasokat még a szerződés megkötése előtt. Az utazási irodák működési engedélyt is csak akkor kapnak, ha eleget tesznek a feltételeknek, az engedély meglétét az interneten ellenőrizni lehet – jelezte Lambert Gábor.

A Mabisz kommunikációs vezetője kiemelte: a pótlólagos garancia az utazásszervezők csődjekor ad védelmet, nem helyettesíti a hagyományos utasbiztosítást.