Biztonságpolitika

Az alábbi sorokat éppen tíz évvel ezelőtt jegyeztem fel, miután néhány órát a kecskeméti repülőbázis központi zónájában tölthettem. 2008 novemberének egyik délutánja a késő őszi hónapra jellemző, szürke időjárást hozta magával. A még világosban repült feladatokat egy külföldi útról hazatérő An-26-os szállítógép érkezése zárta. A vastag, zárt felhőzet miatt a naplementéből annyi volt érzékelhető, hogy a szürke délutánt felváltotta a sötétség. Estére a zónában csak a „színes” gépek maradtak. A két Cápeti vagyis a 119-es és a 135-ös Albatros, a bérelt ALCA és az évfordulós festésű 11-es oldalszámú MiG-29-es. A Gripeneknek ezen a napon nem terveztek éjszakai repülést.

*

A zónában egyelőre csend van és nagyon hideg. A nappali repülésnek vége, az éjszakai még nem kezdődött el. A gépek előkészítésén dolgozó műszakiakat ilyen időben biztosan nem sokan irigylik. A hideg elleni védelemként ruházatuk cipzárja nyakig felhúzva, sapkájuk a fülükre húzva. Most a zónát sárgás fénybe burkoló világítás mellett készítik elő a gépeket és előkerül az elemlámpa is, ha a gép alá kell bemászni vagy valamelyik sötét zugát ellenőrizni. Eközben a hajózók épületében zajlik az eligazítás, ami nagyjából ugyanaz, mint a nappali feladatoknál, figyelembe véve persze az éjszakai üzemeltetés sajátosságait. Éjszaka a hajózók felszerelésének fontos darabja az elemlámpa, amelynek hiánya adott esetben, például egy elektromos meghibásodás miatt sötétbe borult kabinban nagy bajt tudna okozni.

Az éjszakai repülés első felszállója a 135-ös Albatros. Az a gép, amelynek átfestésekor az eredeti kamuflázs jelentős része megmaradt. Csak a gép orra kapott cápafestést és a teljes függőleges vezérsík lett egy lobogó magyar zászló. A mellette álló 119-es Alba jó eséllyel pályázna a legtöbbször átfestett hazai katonai repülőgép címre - ha lenne ilyen. Volt szabvány terepszínű, majd szürke lett, utána darázsmintásra festették, jelenleg cápafogakat visel.

Kint a zónában az előkészített gépek nyitott kabintetővel várják a hajózókat. A gép körbejárása most valamivel tovább tart, mint nappal, mivel a pilóták is elemlámpával a kézben végzik el a szükséges külső ellenőrzéseket. Elsőként tehát az L-39-es pilótái indítanak. A 135-ös Alba teljes díszben ragyog a betonon, külső fényei világítanak, a törzs alatti villogó felvillanó erős fehér fénye egy-egy pillanatra beteríti a gép alatti betont. A féktuskókat a takarók és a katapultülések biztosítékai mellé helyezik a betonra, a gép szárnyvége mellé. A gépet ellenőrző műszaki a gép mellett, annak orrával egy vonalban, féltérden figyeli a kormányok kitérését és a különböző mechanizációk működését, majd feltartott hüvelykujjal jelzi, hogy minden rendben. Az Albatros rövidesen kigurul a futópálya irányába és a zóna egy kis időre elcsendesedik.

A következő induló az L-159B ALCA. A fekete-bronz festésű gép körül hasonló mozzanatok játszódnak le, mint az imént indult L-39-esnél, majd a civil cseh műszakiak is útjára bocsátják az ALCA-t. A 11-es oldalszámú MiG-29-eshez is megérkezik a pilótája, és a létrán felkapaszkodik a kabinba. A gép formáját megtöri az, hogy a sötétkékre festett függőleges vezérsíkok szinte teljesen beleolvadnak a sötét háttérbe. Éjszakai repülésnél a pilóta plusztevékenysége a műszervilágítás fényerejének beállítása. Ez több fényerőszabályzó beállítását jelenti a MiG kabinjában, amit ilyenkor végeznek el, mert a levegőben már a feladatra kell koncentrálni. Ennek az aprónak tűnő műveletnek is megvan a maga jelentősége. Az a fényerő, ami a kivilágított zónában még éppen kellemes a szemnek, a felszállást követően, amikor a gépet sötétség veszi körül, már vakító, ráadásul a kabintetőről is tükröződik, ez pedig zavarja a kilátást. Úgy kell tehát beállítani még a földön, hogy megfelelő legyen a repülés közben is.

A gép alatt felvillan az indító hajtómű lángcsóvája, majd egymás után indulnak a hajtóművek is. Az egyik műszaki a géphez csatlakoztatott vezetéken kommunikál a pilótával. Közben elemlámpa fénye pásztáz a gép egyes pontjain, ahogy a többiek a külső ellenőrzéseket végzik. Minden rendben, a Nagyvas is indulhat. Guruláskor a fényszórót csak azután kapcsolják fel, hogy kifordulnak az állóhelyről. Ezzel megkímélik a zónában dolgozókat, mivel a nagy erejű fényszórók súlyos szemkárosodást okozhatnának. A gurulást a gurulóutak középvonalát jelölő fénysor, kék szegélyfények valamint világító táblák segítik, a torony munkáját pedig a rádiókapcsolaton túl a gépek felkapcsolt fényszórói is. Így jól látható, hogy a repülőgép éppen merre gurul a sötét bázison.

A futópálya fényei éjszaka, jó időben halványabban világítanak, mint nappal, mert a sötétben kisebb fényerő is elég. A feladatról visszatérő gép, miután elhagyja a bevezető fénysort és átrepüli küszöbfényeket, egy, a szegélyfényekkel övezett sötét „gödörbe” süllyed bele. Ennek az érzésnek a kiküszöbölésére, a leszállás idejére a pálya földet érésre kijelölt részét nagy erejű fényszórókkal világítják meg. Ilyen fényszórók azonban nincsenek mindenhol, illetve meghibásodás is adódhat, ezért a pilóták a fényszórók kikapcsolt állapotában is gyakorolják a leszállást. A sötétben leszálló gépek típusát a fényszórók elhelyezkedése alapján lehet megkülönböztetni. Hang alapján nehezebben, ehhez már tapasztalt fül kell. Ami viszont összetéveszthetetlen, az a MiG-29-es nyitott fékernyőjének brummogó-dübörgő hangja. Ez a sötétben is jelzi, hogy Fulcrum érkezett.

A zónába visszaguruló MiG a sötétből bukkan elő, majd az egyik műszaki beállítja a helyére. A földi csapat elvégzi a gép repülés utáni átvizsgálását, elrendezik a kabint, letöltik az adatokat, megtankolják a gépet és persze adminisztrálnak. Minden úgy zajlik, mint nappal, csak most a zónavilágítás és az elemlámpák fényénél.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Tíz év távlatából is köszönöm kísérőmnek, Hellán Andrea (akkori) törzsőrmesternek, hogy a dermesztő hideg ellenére türelmesen kivárta, amíg megörökítem az egyes mozzanatokat.

Nem fogadta el Petro Porosenko ukrán elnök Jurij Lucenko főügyész lemondását – hozta nyilvánosságra pénteken az elnöki hivatal sajtószolgálata.

Az államfő a közlemény szerint azzal indokolta döntését, hogy a főügyésznek bizalmat szavazott a parlament kedden. Aznap ugyanis, miután a plenáris ülésen felszólalva Lucenko bejelentette lemondási szándékát, a házelnök próbaszavazásra tette fel a kérdést, és csak 38-an támogatták a főügyész távozását posztjáról a 450 fős törvényhozásban.

A főügyész a Katerina Handzjuk herszoni civil női aktivista halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt nyújtotta be lemondását. Lucenko nemtetszését fejezte ki, hogy a parlament vizsgálóbizottság felállításával beavatkozik egy még folyamatban lévő nyomozásba. Visszautasította azt állítást, miszerint a bűnüldöző szervek munkája eredménytelen. Közölte továbbá, hogy eddig 12 olyan személy került képbe, aki az aktivista elleni merénylet megrendelője lehetne. A próbaszavazást később már ő maga is úgy értékelte, hogy bizalmat szavaztak neki, és a képviselők alapvetően elégedettek az ügyészségi, illetve a bűnüldözési rendszerben általa véghezvitt reformokkal.

A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves Handzjukot – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot keltett Ukrajnában és nemzetközi szinten is. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, a nemzetközi jogvédő szervezetek közül pedig az Amnesty International is felszólította Kijevet, hogy gyorsítsa fel a bűnügy felderítését, továbbá tegyen lépéseket a civil aktivistákkal szembeni erőszakos cselekmények megfékezésére. Ukrán társadalmi szervezetek lemondásra szólították fel a főügyészt és a belügyminisztert.

A hatósások eddig öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. Utóbbi kettő előzetes letartóztatásban van, három másik személy szabadlábon védekezhet. A támadás megrendelőjének személyére azonban még nem derült fény.

Az utóbbi hat évben közel negyvenezer lakástűz volt Romániában – közölte keddi sajtótájékoztatóján az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU).

A tűzesetek halálos áldozatainak száma 1200, és több mint 2200 személy sérült meg.

A halálos áldozatokat követelő tűzeseteket 24,15 százalékban a meghibásodott vagy ki nem takarított kémények okozták, 16,73 százalékukat pedig a felügyelet nélkül hagyott nyílt lángok. Hibás, felügyelet nélkül hagyott vagy házilag improvizált fűtőberendezések a halálos kimenetelű tűzvészek 15,69 százalékát idézték elő, 13,72 százalékban pedig a hibás vagy összetákolt elektromos berendezésektől csaptak fel a lángok. Szándékos gyújtogatás miatt 5,36, míg gázszivárgás miatt az áldozatokat követelő tűzesetek 3,3 százaléka ütött ki.

A tűzesetek áldozatainak hetven százaléka a téli hónapokban lelte halálát a lángokban.

Dan Paul Iamandi, az IGSU főfelügyelője felhívta a figyelmet, hogy a tél beállta előtt mindenkinek le kell ellenőriznie ellektromos berendezéseit, a kéményeket és gázvezetékeket — írja az Agerpress.

Újabb 188 ember, köztük száz volt katona és 88 civil ellen adott ki elfogatóparancsot az ankarai főügyészség pénteken Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az egykori katonák a légierő korábbi tagjai, van köztük négy hadnagy és 96 altiszt. Az érintett civilek állítólag a gülenista mozgalom légierőbe beépülő tagjainak úgynevezett “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Közülük 13-an jelenleg is az állami szférában dolgoznak. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak rendszeresen kommunikáltak egymással telefonon keresztül.

A pénteki rendőrségi művelet központja Ankara, de a fellépés még további 24 tartományra kiterjed. A beszámoló szerint 86 gyanúsítottat, köztük 60 egykori katonát már előállítottak a hatóságok.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtöki beszámolója szerint Törökországban a puccskísérlet óta eltelt 28 hónap alatt 217 971 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük 16 684-et már elítéltek, 14 758-an pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

Hazatértek az európai határok védelmében Macedóniában és Szerbiában egy hónapig szolgálatot teljesítő magyar rendőrök, a két kontingenst Szegeden fogadták – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint Szerbiában és Macedóniában a magyar rendőrök a helyi határrendészekkel együttműködve fő feladatukként járőrszolgálatot láttak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködtek az embercsempészek az országok területére belépő illegális migránsok előállításában. Az idei tizenegyedik kontingensekben résztvevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is.

Az egységek tagjai terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok védelmét.

A Szerbia és Macedónia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb, illetve a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolták – áll a közleményben.

Nagy fába vágta a fejszéjét a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) 2017-ban megválasztott elnöke: miközben a szervezet a szakmai érdekképviselet legfőbb letéteményeseként a magánbiztonsági szektor megújításán dolgozik, számos szakpolitikai definíciót is újra kell értelmezni, hogy az ágazat kiérdemelhesse a már régóta áhított társadalmi elismertséget és megbecsülést. Az SZVMSZK előtt álló feladatokról Fialka Györgyöt kérdeztük.

– Milyen fejlődési lehetőségeket lát a magánbiztonsági és vagyonvédelmi ágazatban Magyarországon?
– A magánbiztonság újraformálásához a biztonságot, illetve a biztonságvédelmet mint tevékenységrendszert kell megfogalmaznunk. Ehhez meg kell határozni a biztonsági alapú kockázatkezelés legfontosabb szempontjait, valamint az ebből fakadó feladatrendszert, majd fel kell állítani a közeli és távlati kockázati elemek sorrendjét, arányát és ezek elhárításának módját. Korábban nem kapott megfelelő teret az a megközelítés, hogy a rendészetet, a rendvédelmet egységes területként kezeljék. A rendszerváltáskor megnyílt egy olyan „felület”, amelyen a rendészeti szervezetek mellett – üzleti alapokból és társadalmi igényből kiindulva – megalakulhattak a magánbiztonsági vállalkozások. Ennek a szerveződésnek az eredményeként jött létre csaknem húsz évvel ezelőtt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) is. Azóta a törvényi szabályozás és a kamara működése is sokat változott, olykor nem jó irányba – gondolok itt a kötelező kamarai tagság megszüntetésére. Jelenleg is komoly viták folynak erről a kérdésről, de egy ennyire érzékeny szervezet esetében a kötelező tagság rendkívül fontos. Ennek a szervezetnek nemcsak érdekképviseleti, hanem felügyeleti szerepet is be kellene töltenie: az engedélyek kiadásától kezdve a cégek törvényes működésének ellenőrzésén át akár az engedélyek visszavonásáig, kamarai hatáskörbe kellene tartoznia számos funkciónak.

– Ez a felügyeleti jog eszerint a rendőrségtől átkerülne az SZVMSZK-hoz?
– Igen, de nem azért, mert a rendőrség nem jól végzi ezt a tevékenységet, hanem azért, mert erre nincs megfelelő kapacitása. Az országban jelenleg 2800 olyan vagyonvédelmi vállalkozás van, amely öt főnél több vagyonőrt foglalkoztat, de emellett 2200 kis cég önfoglalkoztatóként vagy öt főnél kevesebb alkalmazottal dolgozik. Ezenfelül sok olyan kapcsolat és üzlet van, amely nem átlátható. Rendészeti, üzemeltetési és törvényességi szempontból is nagyobb átláthatóságra lenne szükség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyan igyekszik biztosítani ezt az átláthatóságot, de még így is rengeteg az olyan panasz, hogy a vagyonőröket nem szabályosan bejelentve vagy rendkívül alulfizetve alkalmazzák. Egy erős kamarára lenne szükség, mert a rendvédelem nem közügy, hanem közös ügy. Ezt a magánbiztonsági szektorral együttműködve kell megoldani, hiszen ez társadalmi kérdés.

– Milyen új kockázati elemek láthatók napjainkban, és ezek milyen kihívást jelentenek?
– A migrációból – gondoljunk csak a két évvel ezelőtt a hazánkba érkezett emberáradatra –, valamint a terrorizmusból fakadó kockázatok mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ígéretes egyeztetéseket folytatunk az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ vezetőivel is. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel a hazánkban dolgozó kilencvenezer vagyonőr becsatolható a társadalmi jelzőrendszerbe. Nem egy esetleges incidens megakadályozására gondolok, csupán a jelzőrendszerből adódó lehetőségekre, amihez megfelelő biztonságtudatosságra is szükség van. Éppen ezért mindez az oktatásban és a képzésben kell, hogy először megjelenjen. Ehhez szükség volna információátadásra is az említett rendészeti szervezetek részéről, amelyet a kamara majd beépíthet a vagyonőrök képzésébe.

– Milyen ma Magyarországon a társadalmi biztonságtudatosság?
– Az állampolgárok biztonságtudata ma rendkívül sekélyes, kevesen vannak, akik rendelkeznek azzal az egészséges kétkedéssel, gyanakvással vagy helyzetfelismerő képességgel, ami alkalmas lehet egy előkészületi tevékenység felismerésére. Az a fajta naivitás, amivel az állampolgárok egy része viszonyul a valósághoz, magában hordozza az áldozattá válás kockázatát. A vagyonőrök vonatkozásában fontos szempont, hogy ezek az emberek – elvileg – erre a tudatosságra lettek kiképezve. Ha a kamara többet tesz értük, a létbiztonságukért, az alkalmazásbiztonságért, ha javítani tudjuk a stabilitást, akkor a vagyonőr is többet tud tenni a közbiztonságért. Javulhat az a képességük, hogy az adott szolgálati helyen felismerjék a „helyszínhez nem illő devianciákat”. Egy terrorcselekmény esetében persze összetettebb a helyzet, de mindez megtanulható. Az a szándékunk, hogy a vagyonőr-társadalmat fokozottan felkészítsük a rendészeti szemléletre és látásmódra.

– Ez persze a magánbiztonsági cégek részéről is igényel némi tennivalót…
– Mindezt az ágazat szereplőinek „összehívásával” kellene kezelni. A klasszikus vagyonvédelmi területeket már említettük, de fontos megemlíteni, hogy az IT-biztonsági terület is védelmi tevékenységnek tekintendő. Az információk, azok átvitelének és tárolásának védelme javarészt magántevékenységként zajlik. Ezenkívül szót kell ejteni a takarítói tevékenységről, hiszen ők tartózkodnak bent egy munkahelyen munkaidő után. Ez a tevékenység pont olyan biztonsági tényező a humán kockázatok miatt, mint a vagyonőrzés. Éppen ezért a takarítói állományt is ellenőrizni, szűrni kell, ezen e téren is képzésre és szabályozottságra van szükség a kockázatok csökkentése érdekében. Ugyancsak jelentős szempont, hogy a biztonságtechnikai területnek jelenleg nincs saját kamarai képviselete. Határozott véleményem, hogy a biztonságtechnikai mérnököknek kijár ugyanaz a tisztesség és képviselet, mint például a mérnökkamara tagjainak. Határozott szándékunk, hogy javítsunk ezen a helyzeten, ezért tárgyalásokat kezdtünk például az Óbudai Egyetemmel egy ilyen csoport létrehozására az SZVMSZK-n belül. A kamarában ugyanakkor létezik ez a szakértői csoport a „kollégiumon” belül, amelynek tagjai magas végzettségű, nagy tudású szakemberek. A kollégium árnyékában pedig létre kívánjuk hozni a biztonságtechnikai mérnökök csoportját. Van azonban még két terület a magánbiztonságon belül, amelyeket ritkán említenek, ezek a fegyveres biztonsági őrzés (FBŐ) és az önkormányzati rendészeti csoport. Az FBŐ-t is külön törvény szabályozza, míg az önkormányzati rendészetet az önkormányzati törvény hozta létre.

– Ez nem igényelne változásokat a szabályozói oldalon és azon túl a képzésben is?
– Ahhoz, hogy ezek a területek bekerülhessenek az SZVMSZK új csoportjába, egy új magánbiztonsági törvényre lenne szükség. Azonkívül, hogy a magánbiztonság szakterületét definiálnunk kell, a szakképzési rendszer szerencsére jól funkcionál, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is működik magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti tanszék. Mindemellett az Óbudai Egyetemen már korábban elindult a biztonságtudományi doktori iskola. Ami az alapképzést illeti, a magánbiztonsági képzés korábban az OKJ-s oktatásra támaszkodott, azonban ma már 32 középiskola végez olyan szakképzést az országban, amely rendészeti kimenettel rendelkezik, és ezek mindegyike kiadja a vagyonőr-igazolványt azoknak, akik elvégzik a kurzusokat. El lehet érni, hogy nem egy szűk időkeretre szabott tanfolyam határozza meg a vagyonőrök alaptudását, hanem ez középiskolai képzéshez lesz köthető. Jó úton haladunk tehát, de biztos, hogy nem egyik napról a másikra érünk majd el átütő változásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Nem csak 2019-ben, hanem 2023-ban is szolgálatba állítják az időszakosan működő V4 EU harccsoportot – erről beszélt a honvédelmi miniszter.

Szlovákiában tartották a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek tanácskozását. Benkő Tibor az M1-en elmondta: többek között arról is döntöttek, hogy elfogadják Horvátország csatlakozását a V4 EU harccsoporthoz.

Közölte, a megbeszélés arról szólt, hogy napjaink biztonsági helyzete, a kihívások mit jelentenek a visegrádi országok számára. Kiemelte: biztonsági helyzet rendkívül gyorsan változik, ehhez minden országnak alkalmazkodnia kell.

Beszéltek továbbá a haderőfejlesztésről, ami mindegyik országnak komoly feladata. Szó volt továbbá az illegális migrációról is, amely kérdésben 2015 óta egy véleményen vannak a V4-es országok. Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter megerősítette, hogy Magyarország növeli katonáinak számát a KFOR misszióban.

Nyílt napok keretében ismeretterjesztő programot indított a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) fiataloknak – mondta Farsang Tamás, a BvOP ezredese.

Közlése szerint a program célja, hogy bemutassák a szervezet működését, az ott dolgozók munkáját. Az e héten tartott nyílt napokon különböző intézményekben várják a fiatalokat. Az ezredes elmondta, hogy százegy középiskolát kerestek meg, a programra mintegy háromszáz diák regisztrált.

Újratárgyalnák Romániában azokat a pereket, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján született jogerős ítélet az utóbbi 13 évben – az erről szóló törvénytervezetet szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház.

A jogszabály feloldja annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását.

A kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu liberális szenátusi elnök által kezdeményezett jogszabály azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldja, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) és a legfelsőbb védelmi tanáccsal kötött a hírszerzés.

A kihirdetésre váró törvény jogalapot teremtene bármilyen érintett számára, hogy jóvátételért forduljon a bírósághoz, ha úgy értékeli, hogy a titkos egyezmények miatt sérültek a jogai vagy érdekei.

A jogszabály ötödik cikke a hozzáférhetővé váló dokumentumok tartalmától függetlenül arról rendelkezik, hogy minden olyan ügyben perújítás kérhető, amelyekben az említett titkosított határozatok hatályba lépése, vagyis 2005 óta született jogerős végzés lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján.

A szociálliberális bukaresti kormánytöbbség azzal indokolta a jobbközép ellenzék és Brüsszel által bírált igazságügyi reformot, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. Az ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért akarják gúzsba kötni az igazságszolgáltatást, hogy megússzák a börtönt.

Szintén szerdán fogadott el a képviselőház egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekményért egy évet nem meghaladó letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, otthon tölthetik le börtönbüntetésüket.

A kibertér egyre fontosabb szerepet tölt be a legtöbb ország stratégiai gondolkodásában. Különösen igaz ez a legbefolyásosabb államokra. 2018 szeptemberében hivatalosan közzétették az Amerikai Egyesült Államok új Nemzeti Kibervédelmi Sratégiáját, ezzel felváltva annak 2015-ben kiadott elődjét. A két dokumentum rövid összehasonlításával megpróbáljuk feltárni az újdonságokat, amelyek az egész kibertérre hatással lehetnek.

Hasonlóságok és különbségek

Az iratok számos pontban­ – például a nyílt, szabad és megbízható internet melletti állásfoglalásban­ – egyeznek. Mindkét stratégia hangsúlyozza a kibervédelem megnövekedett szerepét az USA hadseregének hagyományos fegyverek terén jelenleg létező fölényének biztosításában. Közös pont a számítógépes tehetségek támogatása és a technológiai innováció fontossága. Ezeken kívül mindkét dokumentum felismeri a szövetségesek és a nemzetközi elkötelezettség szükségességét a kiemelt jelentőségű célok megvalósítása érdekében.

Azonban jelentős különbségek is vannak a két stratégia között, amelyek meglehetősen eltérő viselkedést, képességeket és felelősséget eredményeznek. Talán a legszembetűnőbb különbség, hogy a két dokumentum hangvétele meglepően eltérő. A 2015-ös stratégia arra törekedett, hogy mérsékelje a kockázatokat (“mitigate risk”) és irányítsa az eszkalációt (“control escalation”). A 2018-as ezzel szemben sokkal aktívabb és kockázatvállalóbb hangvételt üt meg, és az amerikai érdekek magabiztos védelme (“assertively defend our interests”) mellett tesz hitet, valamint említésre kerül a háborúra való felkészülés is (“prepare for war”).

Milyen változások eredményezték az új Stratégia elfogadását?

Nehéz időtálló stratégiai dokumentumokat kidolgozni egy olyan állandóan és gyorsan változó területtel kapcsolatban, mint a kibertér. A 2018-as Nemzeti Kibervédelmi Stratégia tükrözi az elmúlt három év politikai, technikai és intézményi környezeti változásait. Ez idő alatt a kiberfenyegetések jelentősen nőttek. Az USA szempontjából kiemelkedő az orosz beavatkozás az amerikai választásokba, a kritikus infrastruktúrákra irányuló támadások (például: WannaCry és Petya), valamint az amerikai szellemi tulajdon kizsákmányolása állami és nem állami szereplők által. Az új kihívások szükségszerűen új amerikai válaszokat és magatartást hoztak magukkal.

Széles körű politikai változások is történtek. Korábban számos kritika érte a Trump-adminisztációt azért, mert az ország nem rendelkezik megfelelő kiberbiztonsági stratégiával, és ez nagyon megnehezíti a kibertámadásokkal szembeni védekezést. Azonban Trump elnöksége alatt új Nemzetvédelmi Stratégia és Nemzetbiztonsági Stratégia is elfogadásra került, melyek némileg változtattak az átfogó amerikai stratégiai gondolkodáson is. Az Egyesült Államok külpolitikája sokkal inkább a nagyhatalmi vetélkedésre összpontosít és általánosságban kockázatvállalóbb magatartást tanúsít. Kiemelt fontosságú lehet a kibertér szempontjából, hogy az új adminisztráció érvénytelenítette az Obama-korszak kibertevékenységekre adott válaszokról szóló elnöki irányelveit (PPD-20). Az eredeti irányelv korlátozta a védelmi minisztérium szerepét az ország védelmében, és más ügynökségeket jelölt ki erre. Jelenleg felülvizsgálat alatt áll, de egy határozottabb és kockázatvállalóbb módosítására számíthatunk.

2015 óta továbbá a Védelmi Minisztérium kibervédelemi erői is kiforrták magukat. Gondolhatunk itt arra, hogy mind a 133 nemzeti kibermissziós csapat elérte teljes műveleti képességét, valamint az első nyilvános kiberművelet megindítására is sor került egy konvencionális konfliktus keretein belül (GLOWING SYMPHONY kiberműveletek az ISIL ellen Szíriában). Láthatjuk, hogy mindössze három év alatt nem csak a fenyegetések, de az amerikai képességek is fejlődtek.

Új hangvétel – a lényeg a részletekben rejlik

Már említettük, hogy a dokumentumok hangvétele nagyban változott. Számos konkrét kifejezést kihagytak, és legalább annyit hozzátettek az új változathoz. Az egyik legfontosabb különbség a két stratégia között egy új irányelv bevezetése, a nehezen lefordítható előre védekezés (“defend forward”). A kifejezés nemcsak a 2018-as stratégia aktívabb hangját mutatja, hanem a dokumentum által képviselt sürgetést is. Míg a 2015-ös stratégia arra hívta fel a Védelmi Minisztérium figyelmét, hogy “legyenek felkészülve az Egyesült Államok szülőföldjének létfontosságú érdekeinek védelmére”, addig a 2018-as stratégia arra utasítja az amerikai erőket, hogy “védekezzenek előre, hogy a rosszindulatú kibertevékenységeket még a forrásuknál megszakítsák vagy megállítsák, ideértve a fegyveres konfliktusok szintje alá eső tevékenységeket.” Továbbá az előre védekezés azt is sugallja, hogy a számítógépes támadásokra adott reaktív válaszok helyett sokkal inkább megelőzésre van szükség. A dokumentum konkrétan nem említi a támadó kiberműveletek használatát, de hangsúlyozza, hogy az adminisztráció használni fogja a nemzet erejének minden eszközét (“all instruments of national power”), a kibertér rosszindulatú szereplőivel szemben. Úgy is mondhatnánk, hogy a legjobb védekezés a támadás elvét követi a dokumentum.

A napi szintű nagyhatalmi versengés is fontos szerepet kap a dokumentumban. A 2018-as Kiberstratégia, összhangban az új Nemzetvédelmi Stratégiával és a Nemzetbiztonsági Stratégiával, kiemelt fontosággal kezeli Kínát és Oroszországot. Az irat kiemeli ezt a két államot, mint “olyan államok, amelyek képesek stratégiai fenyegetést jelenteni az Egyesült Államok jólétére és biztonságára”. Ezzel szemben a 2015-ös Stratégia kifejezetten kerülte a „versengés” szót. A korábbi dokumentum inkább a káros tevékenységek elleni felkészülésre összpontosított, legyen az bármilyen súlyos és érkezzen bárhonnan. Korábban nemcsak az előbb említett országok kerültek megnevezésre, hanem Irán, Észak-Korea, az ISIL, a bűnözők, ideológiai és patrióta csoportok, valamint más nem állami szereplők is. Ezek a nem állami szereplők már nem kerültek bele az új Stratégiába, Irán és Észak-Korea pedig kevésbé vannak prioritásként kezelve.

Első ránézésre ezek pusztán csak szavak, de a világ legerősebb katonai hatalmának legmagasabb szintű stratégiáiban bizony hatalmas jelentősége lehet néhány kifejezésnek. Feltételezhető, hogy a kockázatvállalóbb amerikai hozzáállás komoly változásokat fog eredményezni az amúgy is állandóan változó kibertérben. Csupán reménykedhetünk abban, hogy az új Stratégia egy biztonságos, békés és szabad kibertérhez járul majd hozzá.

 

A bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért vannak – jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új épületének átadási ünnepségén.

“Nagyon sokat teszünk azért országosan, hogy megjelenítsük és mutassuk a körülöttünk élő emberek számára, hogy a bíróság értük van, azért, hogy a jogvitáikat megoldja” – fogalmazott az OBH elnöke.

Handó közölte: ezért is kezdték el az ügyfélközpontok kialakítását, amelyek olyanok lesznek, mint a kormányablakok.

“Szeretnénk, ha gyorsan és kényelmesen tudnák ott intézni ügyeiket a polgárok” – hangoztatta, majd az ügyfélbarát digitális bíróságok kialakításának fontosságát is hangsúlyozta.

Az OBH elnöke szerint bíróságok munkáját bemutató tájékoztatók és kisfilmek különös jelentőséggel bírnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységének közérthetővé tételében, majd emlékeztetett arra, hogy eddig kétszer szervezték át az érintett ügyszakokat, amelyek újabb nagy átalakítás előtt állnak.

Handó rámutatott, hogy míg 2012 végén 15 ezer közigazgatási ügy volt folyamatban, addig tavaly év végén már csak 10 894. Prognózisa szerint idén újabb 4 százalékkal csökken az ügyhátralék a bíróságokon, majd kitért arra is, hogy a munkaügyi ügyek érkezése rendkívüli módon csökkent.

Az OBH elnöke jelezte azt is, hogy a közigazgatási ügyeket illetően a magyar bíróságok a leggyorsabbak a 28 európai uniós tagállam között. Az egy lakosra jutó folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek száma Magyarországon a második a legalacsonyabb, a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata pedig hazánkban a második leggyorsabb az EU-ban – sorolta.

A jelenleg 12 bíróval dolgozó, 33 fős összlétszámú Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra idén október végéig 948 ügy érkezett, amiből 743 volt közigazgatási ügy. Az országosan is alacsony átlag 7 százalékhoz képet Pécsett mindössze 3,7 százalék az egy éven túli ügyek aránya – ismertette Handó, megköszönve az eredményeket.

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke az eseményen a többi között felidézte a magyar munkaügyi ítélkezés országos és azon belül pécsi gyakorlatának történetét 1945-től kezdődően, egyúttal méltatta a baranyai megyeszékhelyen megvalósult beruházást.

Sipos Balázs, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a pécsi postapalota mögött található akadálymentesített épületben hét tárgyalótermet, valamint gyermekmeghallgató szobát is kialakítottak. A dél-dunántúli illetékességi körrel rendelkező bíróság új épülete, annak belvárosi elhelyezkedése miatt a szomszédos megyékből érkezők számára – akár közösségi közlekedéssel is – könnyen megközelíthető – mondta.

Az elmúlt öt év a megújulás jegyében telt az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) életében. Mint azt Túrós András, a szövetség elnöke a Biztonságpiacnak elmondta: nem csupán a szervezet támogatása nőtt kiemelkedő mértékben ezekben az években, de mára a polgárőrök társadalmi elfogadottsága és szerepe is példaértékűnek számít.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve, milyen fejlődési utat járt be az Országos Polgárőr Szövetség?
– Ebben az időszakban a polgárőrség az aranykorát élte Magyarországon. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 2012 és 2017 között több területen is megújult a polgárőrség, és olyan kormányzati támogatásban részesült, amely példa nélküli a korábbi időszakhoz képest. A megújulás elsősorban két területen érhető tetten. A jogi környezetet illetően 2012-ben lépett hatályba a polgárőrség működését szabályozó törvény (2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól – a szerk.), amely monopolhelyzetbe hozta az OPSZ-t, és minden más civil szervezetet kitiltott az ilyen irányú közterületi tevékenységből. Ennek kapcsán két feltételnek kell az OPSZ-nek megfelelnie: az egyik az, hogy a polgárőr egyesületeknek OPSZ-tagsággal kell rendelkezniük, a másik pedig a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás. A megújulást bizonyítja, hogy az említett jogszabály rendelkezik a szövetség költségvetési támogatásáról, egyben az OPSZ-t köztestületté is nyilvánította. A jogszabály a tekintetben is hiánypótló volt, hogy pontosította a polgárőri tevékenység kereteit. A polgárőrség eközben technikai megújuláson is átesett: öt év alatt 570 vadonatúj terepjáróhoz jutottak hozzá az egyesületek, ezzel teljesen megújult a járműparkunk, ami önmagában is javítja a hatékonyságot. Az utóbbi öt esztendőben a költségvetési támogatásunk összességében elérte az ötmilliárd forintot.

– Mindehhez azért eredményeket is fel kellett mutatnia az OPSZ-nek…
– Évente átlagosan 8-9 millió szolgálati órát teljesítenek a polgárőreink, ami önmagában is jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy kevesebb legyen a közterületeken a jogsértés. Mindemellett olyan szakmai programokat is indítottunk, amelyek közvetetten is hozzájárultak a közbiztonság javulásához. Itt kell megemlítenem a 300×100-as mintaprogramunkat. Kiválasztottunk háromszáz települést, ahol a polgárőr egyesületek számára egy bűnmegelőzési mintaprogramot készítettünk a helyi sajátosságok figyelembevételével, valamint anyagi, eszköz- és rendészetpolitikai támogatást is biztosítottunk számukra. A végeredményeket 2017 őszén értékeltük, ezek alapján az általános megállapítás az, hogy jelentős mértékben javult a lakosság biztonságérzete, és 25-30 százalékkal csökkent a bűncselekmények és jogsértések száma az érintett településeken. Ez a polgárőrség 25 éves történetének egyik legsikeresebb szakmai projektje volt, ezért belügyminiszteri felhatalmazással a programot 2018-ban is folytatjuk.

– Milyen visszajelzéseik vannak arról, hogy miként változott a polgárőrség társadalmi elfogadottsága?
– A kistelepüléseken, falvakban, községekben, kisebb és közepes városokban a polgárőrség közbiztonsági és bűnmegelőzési tevékenysége nélkülözhetetlen. A nagyvárosokban és Budapesten az egyesületeink a közbiztonságban hozzáadott értékként jelennek meg. A polgárőrség szinte valamennyi megyében olyan társadalmi kohéziós erőként jelenik meg, amely döntően befolyásolja helyileg a rendészeti párbeszédet és a rendészetpolitikai együttműködést. A polgárőrség szakmai és szabadidős rendezvényein a teljes helyi rendészeti, politikai és gazdasági elit megjelenik. Ilyen erő sehol másutt nem látható. Az OPSZ a Belügyminisztériumon keresztül rendelt meg egy közvélemény-kutatást, amely mintegy háromszáz önkormányzat megkérdezésével zajlott 2017-ben. Arra a kérdésre, hogy a polgárőrség elősegítette-e a település közbiztonságának javulását, 96 százalékban pozitív, megerősítő válasz érkezett. A polgárőrség komoly rendészeti tényezővé vált a településeken, igaz, a nagyvárosok és a vidéki területek között jelentős eltérések vannak a helyi adottságokból fakadóan.

– Melyek azok a szervezeti együttműködések, amelyek alapvetően meghatározzák az OPSZ munkáját?
– A kormány stratégiai partnerséget ajánlott az OPSZ-nek, ennek a dokumentumnak az aláírása jelenleg előkészítés alatt van. A polgárőrségnek már most is vannak stratégiai partnerei: a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rendőrséggel ápolt stratégiai partnerség a mindennapok gyakorlatában is érvényesül, persze alaptétel, hogy e nélkül nem is működhetne a polgárőrség. A rendőrség „felügyeli” az OPSZ-t, de ezt a hatáskört úgy alkalmazza, hogy mindez nem zavarja meg a polgárőrség önkormányzatiságát. A rendőrség ténylegesen szakmai partnerként kezeli a szövetséget: az ORFK részt vesz a polgárőrök képzésében és felkészítésében. Emellett a rendőrség közvetlenül információval is ellátja a polgárőr egyesületeket az egyes körzetek közbiztonságát illetően. A rendőrség és a polgárőrség között felhőtlen és kimondottan szakmai kapcsolat áll fenn. Az országos rendőr-főkapitány, Papp Károly altábornagy pedig kiemelten szívén viseli a polgárőrség működését és támogatását.

– Hogyan összegezné a polgárőrök képzésének helyzetét, valamint az utánpótlás biztosítását?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen megteremtettük a polgárőr vezetők képzésének keretrendszerét, amikor létrehoztuk a Polgárőr Akadémiát. Már több mint háromszázan végezték el az akadémiát, évente három-négy ilyen kurzust indítunk. Az utóbbi években sikerült stabilizálni a polgárőrség létszámát, amely korábban igencsak hektikusan változott. Jelenleg 61 ezer polgárőr teljesít szolgálatot országszerte, évente 1000-1500 fővel nő a létszám minden különösebb toborzás nélkül. Nagyon magas a polgárőrök átlagéletkora, a fiatalok főleg az egzisztenciájukkal vannak elfoglalva, körükben nem kimondottan népszerű az önkéntes közösségi munka. A polgárőrtörvény egyik módosítása lehetővé teszi a 14–18 évesek számára, hogy ifjú polgárőrként dolgozzanak. Az elmúlt két évben 1200 ifjú polgárőr teljesített szolgálatot az országban.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt esztendő eredményei közül?
– Egy évvel ezelőtt megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, amely Magyarország déli határa mentén dolgozik. Ez a tagozat több mint ötven egyesületet és ezer polgárőrt tömörít, akik közvetlenül is részt vesznek a migráció kezelésében, illetve segítik a rendőrség és a honvédség ez irányú tevékenységét. A jelentős helyismerettel rendelkező polgárőrök mindeddig több mint ezer jelzést adtak a hatóságoknak a migrációval összefüggésben. Ebben a munkában főként olyan polgárőrök vesznek részt, akik korábban a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, vagyis kiképzett szakembereknek nevezhetjük őket.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Elutasította a közös európai hadsereg létrehozásáról szóló indítványokat Mark Rutte holland kormányfő, és hangsúlyozta, hogy országa védelempolitikájának a jövőben is a NATO marad a sarokköve.

“Az ötlet túl messzire megy Hollandia számára” – jelentette ki Rutte egy hágai kabinetülést követően arra utalva, hogy az elmúlt napokban Emmanuel Macron és Angela Merkel is “egy valódi európai hadsereg” szükségességét emlegette.

A holland miniszterelnök beszélt az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeire vonatkozó megállapodástervezetről is, és rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy a bennmaradó tagállamok hajlandóak lennének lényegi módosításokra, még akkor sem, ha a brit parlament elutasítja a szerződés jelenlegi szövegét.

“Nagyon régóta tárgyalunk, mindenki komolyan részt vett benne. Áttekintjük a javaslatot, de jelentősebb változtatások szerintem nem valószínűek” – mondta.

Idén eddig több mint 530-an haltak meg közlekedési balesetben Magyarországon – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A szóvivő elmondta, a statisztika alapján valószínűsíthető, hogy az utolsó másfél hónapban még több mint százan meghalnak az utakon.

A halálos balesetek száma az elmúlt évekkel összehasonlítva stagnál. A személyi sérüléssel járó balesetek száma évente eléri a tizenötezret – fűzte hozzá.

A balesetek leggyakoribb okaként a szóvivő a gyorshajtást nevezte meg, az elsőbbség megadásának elmulasztását és a kanyarodás vagy irányváltoztatás szabályainak megsértését.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eredményeire más országokban is felfigyeltek, így nemrégiben meghívást kaptunk egy nemzetközi kutatási projektbe is. Bár az információ minden korábbinál nagyobb hatalom, ugyanakkor annyira telítettek a fogyasztók receptorai, hogy az üzenetek átadására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig – jelentette ki Oravecz Márton. A hivatal elnökét az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük.

– Mi volt a legújabb, legkockázatosabb jelenség az élelmiszer-biztonság területén 2017-ben?
– Szerencsére az utóbbi években nem találkoztunk hazánkat is érintő, eddig ismeretlen, újonnan felmerülő veszéllyel az élelmiszerlánc-biztonság területén. A biztonsági kihívásokat régóta ismert veszélyek, illetve jelenségek adják, amelyek kivédése, csökkentése jelentős erőfeszítéseket igényel.

A szűkebb élelmiszer-biztonság területén három jelenség okozza a fő kockázatot. Egyrészt a globális élelmiszer-kereskedelemben a termékkel kapcsolatos, az élelmiszer biztonságosságát meghatározó vagy befolyásoló információk (eredet, előállítás, szállítás, tárolás körülményei) hiánya, illetve azok megszerzésének és nyomon követésének nehézségei. Másrészt az elektronikus élelmiszer-kereskedelem ellenőrzését, illetve a hatósági intézkedéseket korlátozó tényezők. Harmadrészt pedig a közösségi médiában terjesztett, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő információk, például a kockázatos receptek vagy az alaptalan rémhírek. Mindezek mellett egyre gyakoribbak a felismert élelmiszercsalások, élelmiszer-hamisítások, amelyek – jellegükből fakadóan – egyben ismeretlen mértékű kockázatokat is magukban hordoznak.

Fontos téma továbbra is a fogyasztók szemléletének formálása. A hivatalos statisztikákban megjelenő számok is azt mutatják, hogy ezek az okok állnak a megbetegedéssel járó események többségének hátterében. A háztartások ma kevesebb időt szánnak az otthoni ételkészítésre, tálalásra, mint évtizedekkel ezelőtt, így a gyerekeknek sem könnyű ezeket a praktikákat otthon, biztonságosan elsajátítani. Ugyancsak fokozódó aggodalommal tölthet el minket az interneten kapható, csodát ígérő szerek terjedése. Ezek mögött – ahogy arra a Nébih legfrissebb vizsgálatai is rámutatnak – gyakran olyan személyek állnak, akik sem élelmiszeripari, sem gyógyszergyártási tapasztalatokkal nem rendelkeznek, és a termékek általában hatástalanok, sőt sok esetben illegális szereket – például állatgyógyászati készítményeket, emberi fogyasztásra nem engedélyezett szereket és szennyezőanyagokat – tartalmaznak.

Az élelmiszerlánc-biztonság egyéb területein is komoly gazdasági kockázatot jelenthetnek külföldről behurcolt fertőzések, amelyek – bár a szakma számára ismertek, de – Magyarországon eddig nem voltak jelen. Ehhez – sok más tényező mellett – kulcsfontosságú a folyamatos kockázatelemzés és -értékelés, valamint a fogyasztói tudatosság emelése. Ennek megfelelően e feladatok megjelennek a Nébih munkájának alapjául szolgáló, 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is. A sikeres megvalósításhoz pedig egy idén júliusban elfogadott kormányhatározat nyújt újabb eszközöket számunkra.

– Mi volt a 2017-es év slágertémája Magyarországon?
– Az élelmiszer-biztonság területén a tojásokban és tojástermékekben, illetve a baromfihúsban kimutatott fipronil nevű rovarirtószer-maradék jelentette a legjelentősebb eseményt. Itt az élelmiszer-termelő állatoknál nem használható állatgyógyászati szer széles körű alkalmazására derült fény. A tojástermelő gazdaságok egy része csalás áldozata volt, mások viszont feltehetően tudatosan alkalmazták a tiltott szert. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetése komoly gazdasági veszteségekkel járt, ugyanakkor a tiltott szer maradványait tartalmazó élelmiszerek – a határozott intézkedések eredményeként – csak nagyon kis egészségügyi kockázatot jelentettek a fogyasztók számára.

Szintén kiemelt kockázatot jelentenek a webáruházak által forgalmazott étrend-kiegészítők is. Ezek fokozott vizsgálatát azért szervezte meg az Európai Unió Bizottsága, mert az utóbbi öt évben megduplázódott az étrend-kiegészítőkre vonatkozó RASFF-értesítések száma. A tapasztalatok szerint ebben a termékkörben az interneten számos, engedély nélküli, úgynevezett új élelmiszert és új élelmiszer-összetevőt kínálnak értékesítésre az Európai Unió fogyasztói számára. Bizonyos étrend-kiegészítő típusok pedig (potencianövelők, testtömegcsökkentők) – gyakran illegálisan – gyógyszerhatóanyagot is tartalmaznak, valamint gyakran a tisztességes tájékoztatásra vonatkozó szabályokkal ellentétes, egészségre vonatkozó állításokkal forgalmazzák őket. Az étrend-kiegészítők kiemelt ellenőrzése a Nébih, valamint a megyei kormányhivatalok részéről 2016 első negyedévében kezdődött el. A neten forgalmazott termékeknél is elsősorban jelölési hiányosságok merültek fel, de a készítmények negyede élelmiszer-minőségi, egynegyede élelmiszer-biztonsági problémát is mutatott, valamint egynegyedénél ezek mellett az élelmiszer-hamisítás esete is fennállt. Az interneten hatóságilag megmintázott termékek 40 százalékát vontuk ki végül a forgalomból.

Az állategészségügy területén kiemelhető a vadmadarak által terjesztett madárinfluenza-járvány, ami a vízi szárnyasoknál okozott komoly fertőzéseket és ezzel jelentős gazdasági károkat. Szintén fontos megemlíteni az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés behurcolásának kockázatát, különösen mivel ez a betegség eddig még sohasem jelent meg Magyarországon.

A növényegészségügy területén is jelentős anyagi kárt okozhat egy-egy – hazánkban újnak számító – károsító megjelenése. A Xylella fastidiosa baktérium rohamos terjedése komoly fenyegetést jelent a szőlőinkre, a gyümölcsfáinkra és a dísznövényeinkre is. Az utóbbi években Magyarországon is megjelent a kabócák által terjesztett aranyszínű sárgaság karantén betegség (Flavescence dorée), valamint az Észak-Amerikából származó, az utóbbi néhány évben a Dunántúl délnyugati részén jelentős mértékben terjedőben lévő dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa).

– Mekkora kockázatot jelentenek a bio-, a mentes és az allergéneket tartalmazó élelmiszerek?
– Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az élelmiszergyártók nem minden esetben ismerik, illetve figyelmen kívül hagyják a bizonyos összetevőktől (tápanyagoktól) való mentesség feltüntetésének jogszabály által előírt feltételeit. Az élelmiszerek jelölésén leggyakrabban talán a „gluténmentes” és a „laktózmentes” feliratokkal találkozunk. Napjainkban egyre több embert érint az allergia valamelyik típusa is, éppen ezért az élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot, amely a késztermékben jelen van, akár megváltozott formában is. Hivatalunk egyébként az úgynevezett éves monitoring terv részeként rendszeresen vizsgálja az allergének jelenlétét különböző élelmiszerekben, olyan esetekben is, amikor nincs az összetevők között feltüntetve allergén összetevő felhasználása. Ellenőrzési tapasztalataink alapján előfordul, hogy olyan kis mennyiségben jelen levő allergén anyagot mutatunk ki, amely nem szerepel az összetevők között, illetve a keresztszennyeződések között sem. Vannak sajnos súlyosabb esetek is, amikor például egy gluténmentesként jelölt termék esetén a gluténtartalom meghaladja az előírt maximum 20 mg/kg értéket. Ezeket a jogsértéseket a Földművelésügyi Minisztérium és a Nébih honlapján is nyilvánosságra hozzuk. A bioélelmiszerekre gyakorlatilag ugyanazok az élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak, mint a konvencionális termékekre, fontos azonban, hogy ezeken felül további követelményeknek is meg kell felelniük.

– A Szupermenta teszt mennyiben javította a vásárlói tudatosságot?
– A Nébih 2014 novemberében a vásárlói tudatosság növelése érdekében indította el szemléletformáló kampányát, a Szupermentát. A program célja, hogy a minőség kérdéskörére fókuszálva terméktesztek formájában segítsen a vásárlóknak az élelmiszerek, élelmiszerlánchoz kapcsolódó termékek tudatos kiválasztásában. A vizsgálatsorozat eredményei bárki számára megismerhetők a Szupermenta honlapon (www.szupermenta.hu).

A program eddigi három éve alatt negyven termékkört vizsgáltak a szakembereink. 1029 terméken mintegy húszezer laboratóriumi mérést végeztek. A kedveltségi kóstolásokon ezernél is többen vettek részt. A terméktesztprogram azonban nemcsak a vásárlóknak, hanem az előállítóknak és a forgalmazóknak is szól, hogy ezáltal valós párbeszéd alakuljon ki a fogyasztók, a szakmai és szakmaközi szervezetek, az előállítók, a forgalmazók és a hatóság között. Ezt szolgálják a kedveltségi vizsgálatok köré szervezett kerekasztal-beszélgetések is. A Szupermenta embléma használatát 2015 novembere óta kérhetik a vizsgált termékcsoportok dobogós helyezettjei. 2017 novemberéig 18 alkalommal éltek a gyártók, forgalmazók ezzel a lehetőséggel, így egy évig használhatják a Szupermenta emblémát a termékek csomagolásán vagy reklámfelületeiken.

– Vannak-e új módszerek az élelmiszer-biztonság növelésére?
– Manapság az információ minden korábbinál nagyobb hatalom, ugyanakkor annyira telítettek a fogyasztók receptorai, hogy az üzenetek átadására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig. A fogyasztói magatartás fejlesztéséhez a sajtóval való együttműködésre különösen nagy hangsúlyt helyezünk, és minden jelentős problémát saját kampányokkal is megcélzunk, példaként említhetem az élelmiszer-biztonsági tárgyú „Ételt csak okosan!”, az élelmiszer-minőséggel foglalkozó „Szupermenta”, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célul kitűző „Maradék nélkül”, a felelős állattartást érintő „Szabad a gazdi” vagy éppen a veszettségmentesítéssel foglalkozó „Ne habozz!”, valamint az erdőtűz-megelőzési programjainkat.

Ki szeretném emelni a hivatalosan 2018-ban induló iskolai programjainkat, amelyekben – a pedagógusokkal együttműködve – a gyerekeket célozzuk meg néhány játékos, könnyen elsajátítható ismeretanyaggal. Meggyőződésünk, hogy 10-15 éven belül beérik ennek az erőfeszítésnek is a gyümölcse, és hozzájárulhatunk egy tudatosabb, figyelmesebb és felelősségteljesebb vásárlói kultúra kifejlődéséhez.

Eddigi eredményeinkre más országokban is felfigyeltek, így nemrégiben meghívást kaptunk egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektbe, amelyben a kockázatkommunikáció eredményesebbé tételét tűztük ki célul. A Nébih feladata ebben a hatósági eszköztár jó gyakorlatára vonatkozó európai ajánlás kidolgozása. Szakmai oldalról is törekszünk a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre. A Nébih professzionális, az országban egyedülálló laboratóriumi hálózatának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, hogy meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tíz százalékát minden évben kötelezően a laboratóriumokhoz kötődő beruházásokra fordítjuk. Ennek köszönhetően újult meg például az idén a debreceni állat-egészségügyi diagnosztikai laborunk, lehetővé téve, hogy a minta beérkezésétől csupán öt óra alatt eljussunk a vizsgálati eredmény kinyomtatásáig, ami európai viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. De említhetném a borászati termékek vagy épp a mézek vizsgálata terén végzett fejlesztéseket is. Célunk, hogy ezt a folyamatos fejlődést a jövőben is fenntarthassuk.

A RASFF értesítés
Az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását a 178/2002/EK rendelet írta elő. A RASFF rendszerében a beérkező bejelentések az élelmiszer-biztonsági kockázat mértéke alapján több kategóriába sorolhatók.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Tíz embert – köztük négy ügyvédet – állítottak elő egy kiterjedt ingatlancsalási ügyben tartott akció során; a gyanúsítottak idős, vagy szellemileg leépült embereket tévesztettek meg – közölte a Fővárosi Főügyészség főügyésze.

Ibolya Tibor közleménye szerint a bűncselekményekkel gyanúsítható személyek elfogására kedden kilenc helyszínen hajtottak végre összehangolt akciót budapesti nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársaival közösen.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak idős vagy szellemileg leépült emberek bizalmába férkőztek, hogy megtévesztésükkel életjáradéki vagy tartási szerződést kössenek velük, és ezáltal csalárd módon megszerezzék ingatlanjaik tulajdonjogát. A szerződések megkötésében közreműködő ügyvédek “ügyvédi kötelességüket megszegve” működtek közre a szerződések megkötésében – írta a főügyész, hozzátéve, hogy a nyomozás tárgyát jelenleg négy – 12 és 21 millió forint közötti értékű – ingatlan képezi.

A közlemény szerint a házkutatások során egyes gyanúsítottak ingatlanán (a ház udvarán felállított sufniszerű épületben, egy másik helyszínen pedig az épület pincéjében) emberhez nem méltó körülmények között több időskorú, kiszolgáltatott embert találtak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség eddig tíz gyanúsítottat hallgatott ki az ügyben. A megalapozott gyanú velük szemben “több rendbeli, jelentős kárt okozó, idős vagy fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény felismerésére korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette, illetve kísérlete”. Az ügyvédekkel szemben “ügyvédi visszaélés bűntette” a megalapozott gyanú. A nyomozó ügyészek további bűncselekmények gyanúját is vizsgálják – közölte Ibolya.

Az áldozatok számára a Fővárosi Kormányhivatal áldozatsegítő szakemberei teljes körű tájékoztatást nyújtottak az igénybe vehető áldozatsegítő, valamint jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról. Az áldozatok pszichológusi segítséget is kaptak. Ketten védett szálláson kértek elhelyezést, ahol folyamatosan megkapnak minden további segítséget a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés érdekében – olvasható a főügyész közleményében.

Öt férfi és három nő ellen indult eljárást négy kisfiú sérelmére rendszeresen elkövetett szexuális erőszak miatt a közép-franciaországi Nievre megyében – közölte a helyi ügyészség.

A gyanúsítottak ellen – akik a gyerekek szülei és azok barátai – november 9-én emeltek vádat. Az öt férfit előzetes letartóztatásba, a nőket rendőri felügyelet alá helyezték. A bourges-i vádhatóság a legidősebb fiú születésétől, 2009-től 2017-ig terjedő időszakot vizsgálja, amikor is a gyerekeket a közoktatási intézmények kérésére elvették a szüleiktől.

Az ügyész szerint az első jelzések bántalmazási gyanú miatt érkeztek a közoktatásból. Miután a gyerekek elkerültek otthonról és védelemben érezték magukat, kezdtek el beszélni. A 2018 januárban indított vizsgálat megállapította, hogy a gyerekek ellen a megye kis településein található otthonaikban általuk jól ismert személyek követtek el rendszeresen erőszakos cselekményeket.

A 25 és 48 év közötti gyanúsítottak között szerepelnek a sértettek – egy 4 és 8 éves fiútestvérpár és egy 4 és 9 éves fiútestvérpár – szülei is.

A gyanúsítottak ellen csaknem hetven címen indult eljárás, többek között 15 év alatti kiskorú gyerek sérelmére elkövetett nemi erőszak, vérfertőzés, súlyos szexuális agresszió, súlyos bántalmazás, élelmezéstől való megfogyasztás gyanújával.

A határok védelmének megerősítésére magyar rendőri kontingens indult Szerbiába és Macedóniába – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Macedóniába 30, Szerbiába 15 rendőr utazik, aki járőrszolgálatot lát majd el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, illetve közreműködik az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem mélységi területeken is.

Mindkét kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A Macedóniában és Szerbiában eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón, illetve szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A macedón-görög és a szerb-bolgár határ megerősítésére kiutazó magyar rendőri kontingensek tagjait Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában – olvasható a közleményben.

A Monostori erőd 1850 és 1871 között épült Észak-Komárom védelmére és a Duna hajóforgalmának ellenőrzésére. A komáromi erődrendszer másodikként épült tagját elkerülték a fegyveres összecsapások. Elsősorban sorozási, kiképzési és raktározási célokat szolgált egészen 1990-ig. A ma már hadtörténeti műemlék erőd falai között több kiállítást is berendeztek, de a hatalmas udvar egyik sarkában is akad látnivaló tüzérségi, légvédelmi és rádiótechnikai eszközök formájában.

Jobbról balra haladva, a sort egy szovjet második világháborús, 57 mm-es 1943M páncéltörő ágyú nyitja. Páncélátütő képessége 500 méteren belül 145 mm volt. Az ötvenes évek elején a Néphadsereg több mint száz ilyen ágyúval rendelkezett.

A 100 mm-es MT-12 típusú páncéltörő ágyú hatfős kezelőszemélyzete 8500 méterig adhatott le lövést – percenként legfeljebb hatot. Az ágyú páncélátütő képessége 406 mm-ben van megadva, de ehhez az kellett, hogy a célpont 500 méteren belül legyen.

Az MT-12-esen függőlegesen -10/+20 fok, vízszintesen 27 fok volt az irányzási szöghatár.

A 82 mm-es automata aknavető a 2K21 rendszer része lehetett volna, de a rendszeresítésig nem jutott el. 

A 122 mm-es 38/68M tarackot 1952-től Diósgyőrben is gyártották. A percenként 5-6 lövésre és legfeljebb 11 km lőtávolságra képes fegyver 7 fő kezelőt igényelt.

A felsorolt fegyverek sora.

A sort a D-20-as ágyútarack folytatja. Mögötte sorakoznak a csöves légvédelmi fegyverek és a lokátorok.

Ez az öt és fél tonnás szerkezet, a 152 mm-es D-20-as ágyútarack napjainkban is rendszerben van a Magyar Honvédségnél.

A 14,5 mm-es ZU-2 ikercsövű légvédelmi géppuska a 2000 méter alatt repülő célok ellen volt hatásos.

A kétcsövű, 23 mm-es, ZU-23-2 légvédelmi gépágyút a fél világ használta és használja. Például a lengyelek, akik modernizálták és ZUR-23-2kg jelzéssel tartják rendszerben.

A második világháborúban zsákmányolt német légvédelmi gépágyúk alapján tervezték az 57 mm-es Sz-60-ast, amelyet légi és páncélozott földi célok ellen is használhattak. 50-60 lövés leadására volt képes percenként, optikai irányzékkal 4000 méteren, lokátoros célzással 6000 méteren belül. Ezt a fegyvert is gyártották Diósgyőrben. 

A magyar fejlesztésű PSZH-t vagyis a D-944-es páncélozott szállító harcjárművet a honvédségen kívül a rendőrség is használta. Fő fegyvere egy 14,5 mm-es géppuska volt.

Az Sz-60-as légvédelmi gépágyú kiszolgálására használt RPK-1-es tűzvezető lokátor. Az Ural-375-ös alvázra telepített eszköz a tíz kilométeren belüli célokat követte.

A Zil-157-es járművön lévő P-15-ös lokátort kis magasságú légi célok felderítésére optimalizálták. A NATO-ban Flat Face A kódnevet kapott radar antennái hat fordulatot tettek meg percenként.

A Kraz-255B alvázra telepített PRV-16A magasságmérő lokátor feladata volt, hogy az oldalszög és távolság adatok mellé magasság adatokat is szolgáltasson a célról. Településkor a járművet elöl és hátul egy-egy, kétoldalt szintén egy-egy talppal lehetett rögzíteni, a szükséges elektromos energiát egy áramfejlesztő utánfutóból kapta.

A három lokátoros jármű még ebben a lepusztult állapotban is impozáns látvány.

Az erőd falain kívül, a Dunai bástya előtti kikötőhöz vezető út mellett állítottak ki egy T-55-ös harckocsit. A negyventonnás jármű vasúti beton talpfákon pihen. A 100 mm-es harckocsi ágyúval felszerelt T-55-öst a hatvanas évek közepén kapta meg a Néphadsereg, majd a rendszerváltás után nem sokkal a típust kivonták a hadrendből.

Ugyancsak az erődön kívül, a bejárathoz vezető sétány közelében áll a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában épült aknásznaszád, az AN-2-es. Az alumíniumtestű hajóból az ötvenes évek első felében 53 darab készült. A hajó köré telepített facsemeték néhány év múlva elrejtik majd az AN-2-est – feltéve, ha az a jelenlegi helyén marad.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Három és fél év börtöntől 11 és fél év fegyházig terjedő büntetéseket szabott ki egy moszkvai bíróság szerdán az orosz főváros legnagyobb köztemetőjének ellenőrzéséért 2016 májusában kirobbant tömegverekedés 16 felelősére.

A hovaszkojei temetőben az összecsapás az intézmény irányításában meghatározó észak-kaukázusi csoport, valamint az azt támogató Egészséges Nemzet társadalmi mozgalom “sportolói”, illetve a sírokat gondozó közép-ázsiai férfiak között tört ki. A tömegverekedésben, amelyben legalább kétszázan vettek részt, hárman életüket vesztették – egy embert agyonlőttek, kettőt pedig halálra gázoltak – és mintegy harmincan megsebesültek.

A rendőrség több mint száz embert vett őrizetbe a helyszínen. Többek ellen nemzetközi elfogató parancsot adtak ki.

Jurij Csabujev, a temető volt igazgatójára 11, Alekszand Bocsarnyikov ügyvédre, az Egészséges Nemzet társadalmi szervezet alapítójára pedig 9 évi fegyházbüntetést rótt ki szerdán a bíróság. Elbek Valujev, aki a verekedés két részvevőjét szándékosan halálra gázolta, 11 és fél évet kapott. Szergej Olhin vádlott, aki együttműködött a nyomozó hatóságokkal és a többiek ellen vallott, 3 és fél évet kapott.

A közép-ázsiai vendégmunkások szerint Csabujev és Bocsarnyikov az Egészséges Nemzet támogatásával arra próbálta meg rákényszeríteni őket, hogy a temető gondozásából származó jövedelmük 50-90 százalékát “adózzák le” neki, ők azonban erre nem voltak hajlandók. A “sportolók” ezzel szemben azt vallották, hogy az igazgató kérésére, a “társadalmi ellenőrzés” jegyében járőröztek a síroknál és azt akarták ellenőrizni, hogy a migránsok iratai rendben vannak-e.

Tavaly decemberben egy másik moszkvai bíróság öt közép-ázsiai férfit három-háromévi börtönbüntetésre ítélt a verekedés miatt.