Biztonságpolitika

Minden korábbinál nagyobb szabású biztonsági intézkedésekkel készülnek a hétfői nyitásra a berlini Breitscheid tér karácsonyi vásárán, amelyen két éve iszlamista terrortámadás történt.

A német főváros lapjai pénteki beszámolóikban erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés bő 2,6 millió eurót (845 millió forint) fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés “mintaprojektjének” szánja a beruházást.

A belváros nyugati részének központjában álló Vilmos császár-emléktemplom körül elterülő térhez vezető utakat a Truckbloc nevű acélszerkezettel zárják le, amely a német gyártó tájékoztatása szerint akár 18 tonnás, az akadálynak óránkénti nyolcvan kilométeres sebességgel ütköző teherautókat is megállít.

A második védelmi vonal építőeleme a Terrablock nevű torlasz, amelyet a 2012-es londoni olimpiára fejlesztett ki a brit gyártó. Az acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarak nemcsak járművektől nyújtanak védelmet, hanem fegyveres támadásoknál is fedezéket adnak. Hasonló rendszert használnak a brit hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontja, a Camp Bastion védelmére is.

A legbelső vonal cement alapra rögzített kerítéselemekből áll. Ez a Publifor nevű kordon, egy belga cég fejlesztése. A kerítésbe helyenként kapukat építettek, amelyeket az úgynevezett pánikzár révén gyorsan meg lehet nyitni, ha rendkívüli esemény miatt pánik törne ki a vásáron.

Mindhárom megoldás új Berlinben, és ha beválnak, más tömegrendezvényeken is alkalmazzák majd őket – számolt be a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.

Hozzátették, hogy a karácsonyi piacok biztosítása továbbra is a rendezők feladata, és a költségeket is nekik kell viselniük. A Breitscheid tér védelmi hálózatának kiépítését a városvezetés kivételesen vállalta át, hogy kipróbálják az új módszereket.

A vásáron 2016. december 19-én történt merénylet, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal behajtott a téren szórakozó tömegbe. A támadásban 12 ember meghalt, több mint hetven ember megsebesült. Anis Amri a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában rendőrökkel folytatott tűzharcban. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb németországi terrortámadása. Az ügyben folytatott vizsgálatok kimutatták, hogy a hatóságok megakadályozhatták volna a pusztítást, és ez sorozatos mulasztásaik miatt nem sikerült.

Társadalombiztosítási juttatással való visszaélés vétsége miatt emelt vádat a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy győri nő ellen, mert húsz éven át felvette halott édesanyja nyugdíját — közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei főügyész.

Takács Péter közleménye szerint a 65 éves nő a költségvetést károsító bűncselekménnyel mintegy 13 millió 705 ezer forintra tett szert. A vádlott édesanyja 1997 őszén halt meg, de a nő a nyugdíjfolyósító hatóság felé ezt nem jelezte.

A 2017 tavaszáig folyósított nyugdíjat a vádlott minden esetben felvette, emellett 2001-ben egy, a nyugdíj folyósításával kapcsolatos adatközlő lapot is kitöltött és aláírt édesanyja helyett. Az elkövetés 2017 tavaszán, az anyakönyvi adatokkal történt hatósági egyeztetést követően derült ki.

A nyugdíjfolyósító hatóság öt évre visszamenőleg mintegy 4 millió 804 ezer forint erejéig kötelezte a vádlottat az ellátás visszafizetésére, az ügyészség pedig a fennmaradó 8 millió 901 ezer forint kárra vagyonelkobzást indítványozott.

A vétség büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés.

Szándékosan nekiütközött egy orosz határőrhajó az ukrán haditengerészet egyik hajójának vasárnap Odessza és Mariupol között – hozta nyilvánosságra az ukrán védelmi minisztérium hivatalos honlapján.

A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hol történt az incidens. A tárca tájékoztatása szerint az ukrán haditengerészet három hajója – két páncélozott tüzérségi kishajó és egy vontatóhajó – a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartott. A hajók útját a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentették – szögezték le a közleményben.

Az ukrán fél tájékoztatása szerint az egyik orosz határőrhajó nekiment az ukrán vontatóhajónak, amelynek megsérült a főhajtóműve, a korlátja és elvesztette a mentőcsónakját. A legénység tagjai közül senki sem sérült meg.

Az incidenst Kijev nyílt provokációnak minősítette Oroszország részéről. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy megteszi a szükséges diplomáciai és nemzetközi jogi válaszlépéseket.

A tárca által kiadott közlemény szerint Oroszország provokációi a Fekete- és az Azovi-tengeren “átlépték a határvonalat és agresszívakká váltak”. “Oroszország hajói megsértve a közlekedés szabadságát, jogellenes erőszakot alkalmaztak az ukrán haditengerészet hajói ellen” – szögezte le a külügyminisztérium hozzátéve, hogy haladéktalanul tájékoztatják Ukrajna partnereit az orosz félnek az Azovi-tengeren folytatott agresszív tevékenységéről.

“Az efféle cselekmények emellett biztonsági kockázatot jelentenek a fekete-tengeri régió minden országára, ezért a nemzetközi közösségnek egyértelmű választ kell adnia rájuk” – közölte a minisztérium.

Új hatalmi tömb kialakítását célozta meg az Egyesült Államok a Közel-Keleten: a szövetséget mint szunnita politikai és katonai közösséget határozzák meg, a Fehér Házban csak az arab NATO-ként emlegetik.

2017-ben Donald Trump, amerikai elnök Szaúd-Arábiában tett látogatása alkalmával került napirendre egy együttműködési tervezet, mely főként az Öböl-menti monarchiákat, első sorban az Öböl Menti Együttműködési Tanács országait; Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt tömörítené. Helyet kapna még Jordánia és Egyiptom is, mely Washington egyik legközelebbi szövetségese a térségben. A Fehér Ház elsődleges célja a szövetségi rendszer létrehozásával a Közel-Kelet stabilitásának megteremtése, valamint a térségben kialakult konfliktusokra való gyors reagálás. Az elképzelés nem újkeletű, korábban az Obama-adminisztráció is próbált lépéseket tenni az irányba, hogy egy érdeközösségbe tömörítse az Öböl-menti partnereit. A jelenlegi törekvés mellett érvként áll az amerikai elnök “America first” politikája, így az Egyesült Államok minimalizálná a katonai beavatkozásokat a régióban, viszont nem adná fel pozícióit, mitöbb, megerősítené azt, hiszen egy hozzá szorosan kapcsolódó védelmi szövetségen keresztül fenn tudná tartani a befolyását.

Szunnita államok, de ki ellen?

Az elmúlt időszakban Szaúd-Arábia katonai és politikai vállalkozásai a kudarc irányába mutatnak, jelentősen meggyengült Rijád hatásköre és befolyása Irakban, Libanonban, és Szíriában is, csak mint másodvonalbeli aktor tud beleszólni a folyamatokba. A már közel három éve kialakult jemeni konflktusban is csupán a katonai kiadásait növelte, stratégiai előrelépést nem tudott felmutatni. Politikai befolyásának csökkenése mögött komoly szerepet játszik a teheráni vezetés aktivitása, egyes vélemények szerint Irán Teherán mellett négy fővárosra terjesztette ki befolyását: Bagdadra, Damaszkuszra, Bejrútra és Szanaára. Irán ugyan nem minden gócponton avatkozik be közvetlenül a lokális folyamatokba, viszont igen komoly támogatást nyújt anyagilag és katonailag a hozzá közeli, főként síita összetétetlű miliciáknak. Ez kulcstényező nemcsak a kibontakozott konfliktusban, de az amerikai törekvésekben is, hiszen a szunnita egység révén a síita expanziós tervekkel szemben határozzák meg a tervezett szövetséget. Mindemelett komoly szerepe van a kőolajkereskedelemnek is; 2018 nyarának végén Irán jelentős csapatösszevonást hajtott végre a Hormuzi-szorosnál, ezzel egyidőben pedig Jemenben is sikerült az általa támogatott húszi lázadóknak az ellenőrzésük alá vonni a Báb-el-Mandeb-szorost a Vörös-tenger kijáratánál, ahol a világ kőolajexportjának jelentős részét bonyolítják. Ekkorra több híradás Roháni elnököt a szorosok uraként nevezte meg.

Az iráni terjeszkedésre mind Szaúd-Arábia, mind Bahrein aggodalommal tekint, amellyel fel kell venni a harcot. A szaúdi és a bahreini külügyminiszterek Manámában tartott védelmi értekezleten hangsúlyozták, hogy az Öböl-menti országoknak kulcsszerepük van a térség biztonságának és stabilitásának a fenntartásában. A szaúdi külügyminiszter Teherán politikáját a “sötétség víziójának” nevezte, mely a vallási ellentéteket kihasználva próbál előretörni. Mint kifejtette, nem az a kérdés, hogy legyőzhető-e Irán, hanem az, hogy hogyan, mivel. “A fény mindig diadalmaskodik a sötétségen”, fogalmazott a külügyminiszter.

Mohammed bin Salman és Donld Trump. Forrás: AlJazeera.

Közel-keleti Stratégiai Szövetség

A kialakítás előtt álló politikai együttműködés Közel-keleti Stratégiai Szövetség néven került a tárgyaló felek elé; azonban számos kérdést és akadályt vet fel a megállapodás. Az egyik fő kérdés, hogy képesek lesznek-e a társuló államok katonailag erőt felmutatni a teheráni vezetéssel szemben. Ennek a kérdésnek a megalapozottsága a jemeni konfliktus eseménytörténetében keresendő, ahol egy jóval erősebb reguláris hadsereget fel tud tartóztatni egy sokkal kisebb, Irán által támogatott katonai szervezet. A másik kérdéskör, mely – annak ellenére, hogy a közvélemény már rég elfelejtette – komoly gátat szabhat a szövetségnek, a korábban Katar körül kialakult válság. Katar ugyan tagja az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak, de a szomszédos monarchiák blokád alá vonták a sivatagi királyságot, a globális terrorizmus támogatásával vádolva a dohai vezetést. Végül külön kategóriát jelent Törökország helyzete, mely NATO-tag, így Amerika közvetlen szövetségese a térségben, azonban szíriai ambíciói egyedi megítélésbe helyezik.

A fenti nehézségeket figyelembe véve az együttműködési terv létrejötte egy elhúzódó folyamat kezdetének tűnik, melynek megvalósulása azonban igen távolinak látszik.

A brit elhárítás (MI5) elismerte, hogy nem mérte fel időben a tavalyi manchesteri öngyilkos merénylet elkövetőjének veszélyességét – áll a londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának vizsgálati jelentésében.

A merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai popénekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén.

A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról máig sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

Az alsóházi bizottság csütörtökön ismertetett jelentése szerint az MI5 úgy döntött, hogy nem figyeli és nem is korlátozza a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.

A brit hatóságok gyanúja szerint Abedit líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására, és a manchesteri merényletben felrobbantott pokolgépet is maga készítette lakásán.

Az alsóházi bizottság vizsgálati jelentése szerint az MI5 elismerte, hogy a már akkoriban is rendelkezésére álló információk alapján ellenőriznie és korlátoznia kellett volna Abedi utazásait.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy Abedi megfigyelésének ügyét az elhárítás már kijelölte további felülvizsgálatra, ám az MI5 belső rendszerei “túl lassan mozdultak”, és e felülvizsgálat a merénylet elkövetéséig nem történt meg.

A bizottsági jelentés szerint Abedi ügyében számos egyéb hiba is történt, köztük egy olyan, amelyet nemzetbiztonsági szempontból “kényes” mivolta miatt nem is lehet nyilvánosságra hozni.

Jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy e hibák nélkül el lehetett volna kerülni a tavaly májusi manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás kivédésére – fogalmaz a vizsgálati jelentés.

A bizottság megállapította azt is, hogy a pokolgépek készítéséhez szükséges vegyszerek forgalmazásának ellenőrzési rendszere “reménytelenül elavult”, és a távközlési cégek továbbra sem ellenőrzik kellően az online felületeiken megjelenő olyan tartalmakat, amelyek terrorcselekmények előkészületeire utalnak.

A merénylet körülményeiről már készült az év elején egy előzetes, kormányzati vizsgálati jelentés is, amely megállapította, hogy Abedit 2014 nyara és 2015 októbere között az MI5 figyelte. A szolgálat kapott is hírszerzési adatokat Abediről, de úgy ítélte meg, hogy ezek az információk nem kötődnek terrortevékenységhez.

A kormányzati jelentés szerint azonban visszatekintve már látszik, hogy ezek az adatok “nagy jelentőségűek” voltak a manchesteri merénylet szempontjából, és “a körülmények szerencsésebb alakulása esetén” a támadás megakadályozható lett volna.

Közel harminc megvalósult elképzelés az egyik serpenyőben – két elérendő cél a másikban. Irigylésre méltó arány, ha két intézmény terveinek beteljesüléséről készítünk mérleget. Fejlődésről és eredményekről lehet ugyan általánosságokban beszélni, de a tények és konkrétumok sorba állítása sokkal hitelesebb. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Fenntartói Testületének tagja az utóbbit választotta. Sőt még fokozni is képes volt a megvalósult célok arányát, amikor az elmúlt évek történéseiről beszélgettünk. Az alábbi felsorolást ugyanis így kezdte: „A lista közel sem teljes…”

– Melyek voltak az utóbbi öt esztendő legfontosabb eseményei az MRTT életében?
– Sokkal teljesebb lesz a kép, ha időben távolabbról indulunk. A társaság 2004-es megalakulásakor közzétettük a hitvallásunkat, amely máig nem veszített frissességéből. Az akkor megfogalmazott céljaink közül már sok teljesült, mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a társaság kezdeményezésére megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Rendészettudományi Albizottsága. Létrejött a rendészeti felsőoktatási terület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulásával a rendészeti tisztképzés egyetemi rangra emelkedett. Hatalmas lendülettel újította meg tevékenységét a Belügyi Tudományos Tanács. Megalakulhatott a Rendészettudományi Doktori Iskola, és valódi kapcsolattá erősödött a Magyar Hadtudományi Társaság és az MRTT közötti együttműködés.

Társaságunknak sok olyan tagja van, akik tudományos tevékenységüket valamely együttműködő tudományos vagy oktatási partner szervezeti keretei között fejtik ki, így talán nem szerénytelenség, ha ezeknek az intézményeknek a sikereit – illő visszafogottsággal – az MRTT eredményének is tekinthetjük. Az elmúlt öt év tendenciái közül kiemelném, hogy társaságunk egyre inkább az „ernyőszervezeti” szerepét erősítette, jelentős sikerekkel. Példaként említem a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az MRTT Migrációs Tagozat közreműködésével kialakított rendkívül aktív és színvonalas tudományos együttműködésünket, vagy a Polgárőrség Tudományos Tanácsának – amely egyúttal az MRTT Tagozata is – felfelé ívelő szakmai-tudományos tevékenységét.

Rendkívül fontos, ezért külön dicsérettel kell szólnom a magánbiztonsági terület folyamatosan emelkedő színvonalú tudományos munkájáról. Ugyanakkor két területen nem sikerült előbbre lépnünk. Nem tudtuk – a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt – erősíteni nemzetközi szerepünket, és továbbra is várat magára a Rendészettudományi Kutató Intézet létrehozása. Változatlanul nehezíti munkánkat egy állandó, tagjainkat kiszolgálni képes iroda- és klubhelyiség hiánya. Így bőven maradt még tennivalónk a következő évekre is.

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének öt éve alatt melyek voltak a belső fejlődés mérföldkövei?
– A tartalmi fejlődés jelentős eseményeivel illene kezdenem a felsorolást, mégis első helyen említem a Magyarország Kormánya által jóváhagyott Ludovika I. Projekt infrastrukturális eredményeit. Megújult a Ludovika központi épülete, felépült az Orczy-park Üllői úti oldalán az új kollégium, az új központi oktatási épület. A Diószegi utcában – a parkhoz kapcsolódóan – a Rendészettudományi Kar elfoglalhatta új speciális kiképzési épületét és új, 600 fős kollégiumát. Hamarosan megkezdi működését az új sportcentrum, a lőtér, a lovarda, a lakossági sport- és szabadidőpálya-együttes, minden részletében felújították a parkot is. 2018 első félévében ezért megkezdődhetnek a Ludovika II. Projekt munkálatai, amelyeknek része lesz egy új Katasztrófavédelmi Oktatási Központ megépítése is.

Az elmúlt öt évben a korábbi három karral működő NKE további két karral bővült: létrejött a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kara, valamint a Víztudományi Kar. A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar Államtudományi Karrá alakult, megkezdődött az ötéves, osztatlan államtudományi képzés, tartalmi szempontból megújult a rendészettudományi képzés is. Új, négyéves képzési rendet alakítottunk ki, létrejött a tisztjelölti jogviszony, a kar „szolgálati” szerveként megalakult a Rendvédelmi Tagozat. Nagyobb óraszámot kaptak a gyakorlati ismeretek, kialakultak a négyes követelményrendszer módszertani elemei, így érvényesíteni tudjuk az oktatás, a nevelés, a képzés és a kiképzés egymásra épülő, egymást átfonó elemeit. Új mesterképzéseket és szakirányú továbbképzési szakot indítottunk. Nőtt a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink száma, erősödött a kutatási és publikációs aktivitás és a hallgatóink tudományos diákköri tevékenysége. A demográfiai gondokra tekintettel nagy eredménynek tartom, hogy alig csökkent a tisztképzésre jelentkezők száma, a magánbiztonsági képzésre jelentkezőké pedig növekedett.

– Az új épület birtokbavétele mennyire adott új lehetőségeket, új lendületet az intézménynek?
– Az egyetem egy telephelyre történő centralizációja megteremti a lehetőségét – a korábbi szétszórt elhelyezkedésből adódó nehézségekkel szemben – az észszerűbb működési feltételek kialakításának. Ezek a változások már folyamatban vannak, de végső formájukat értelemszerűen csak a tapasztalatok figyelembevételével alakítjuk ki. Az új kollégium például megteremtette annak lehetőségét, hogy a tiszti szocializációs és nevelési folyamat erősítése céljából az elsőéves tisztjelölt hallgatók kötelező bentlakásos körülmények között, teljes ellátás mellett teljesítsék első tanévüket. A speciális kiképzési épületünk lehetőséget ad a képzéshez kapcsolódó laboratóriumok kialakításához, taktikai lőtér üzemeltetéséhez, kondíciós gyakorlásokhoz, a kényszerintézkedések készségszintű elsajátításához, az informatikai, kommunikációs és nyelvi tudás fejlesztéséhez.

– Milyen változásokat terveznek a következő években?
– Az első és legfontosabb feladatunknak azt tartom, hogy az új elhelyezési, tartalmi és szervezési lehetőségeinket „beüzemeljük”, és stabilizáljuk az eddigi eredményeinket. A növekedési fázisból lépjünk át a fejlődési fázisba, a mennyiségi és a minőségi követelményeket egymással szimbiózisban érvényesítsük. A rendvédelmi szervek „korfáinak” ismeretében a következő években nem kényszerülünk soron kívüli képzések indítására, ezért a minőségi jegyek fejlesztésére koncentrálhatunk. Miközben megőrizzük a generalista, „értelmiségi” jellegű alapozó képzés minden fontos elemét, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyakorlati ismeretek oktatására, a készségek és jártasságok elsajátítására. Továbbra is fejlődő, meghatározó tantárgyak maradnak a jogtudományi és az államtudományi ismeretek, de a technológiai fejlődés egyre több informatikai és műszaki ismeret oktatását követeli meg.

Erősíteni kívánjuk tisztjelöltjeink parancsnoki kompetenciáit, vezetési készségeit, valamint gazdálkodási és logisztikai jártasságát. A magánbiztonság területén elindítjuk a mesterképzést és növeljük a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatók számát. A polgári nemzetbiztonsági területen is bevezetjük a mesterképzést, illetve specializációkat indítunk. A Katasztrófavédelmi Intézetünk dolgozik a tűzoltómérnök-képzés feltételeinek kialakításán, valamint a polgári védelmi képzés erősítésén. A Víztudományi Karunk Baján, a korábbi Eötvös József Főiskolán folyó vízügyi képzés jogutódjaként minden részterületen fejleszteni fogja képzési kapacitásait. Minden jövőbeli képzésünkkel szemben a minőségi elvárásokat érvényesítjük első helyen, ideértve a nemzetközi szerepünk erősítését is. Ezt fogjuk megkövetelni az egyre emelkedő színvonalú képzést nyújtó magánbiztonsági szakjainktól és szakirányainktól is. A trend eddig pozitív, ezért köszönettel tartozunk a munkánkat támogató piaci szereplőknek, elkötelezett oktatóinknak, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szigorú elvárásokat megfogalmazó, de minket jó szándékkal támogató vezetőinek.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Elismerte az egyházi személyek által korábban elkövetett szexuális visszaéléseket a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE).

“Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni” – olvasta fel a nyilatkozatott Ricardo Blázquez, a konferencia elnöke a CEE őszi közgyűlésének megnyitóján. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.

Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. “A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak” – tette hozzá.

Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek.

A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a “felelősség és átláthatóság” hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek a feldolgozásával összefüggésben.

Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írták, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház “félrenézett”, és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket.

A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.

Több éves börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság csütörtökön első fokon azt a három fiatalt, aki válogatott módszerekkel kínozta albérlőtársát 2016-ban a Tisza-parti városban.

A bíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, a sértett sanyargatásával, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértése, valamint testi sértés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottakat.A bűncselekmények idején még fiatalkorú lány, az elsőrendű vádlott három év szabadságvesztést kapott, bátyát és barátnőjüket hét év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A testvérpár a bűncselekményekben szintén résztvevő anyját – akit kiskorú veszélyeztetésében is bűnösnek mondott ki a bíróság – négy évre ítélték.

A bíróság az ügyet zárt tárgyaláson tárgyalta.

A sértett és a három gyanúsított 2016 szeptemberétől lakott egy közös szegedi albérletben. A három fiatal több alkalommal megfosztotta társát személyi szabadságától, amikor elhagyták a lakást, albérlőtársukat többször bezárták, úgy, hogy ő nem tudott onnan távozni. Később dolgozni elengedték, de november 13-tól 24-ig egyáltalán nem mehetett ki a sértettet az ingatlanból. November közepétől különböző fizikai gyakorlatokat végeztettek vele, ha nem hajtotta végre a feladatokat, ököllel vagy különböző tárgyakkal ütlegelték. Az áldozatnak kellett ételt és italt vinnie az ágyban fekvő gyanúsítottaknak, akik nemiségében is megalázták, arra kényszerítették, hogy saját vérével szennyezett papírt egyen, ürülékéből, vizeletéből fogyasszon. A gyanúsítottak késsel megszúrták az áldozat vállát, égő csikkeket nyomtak el a hátán és öngyújtóval is megégették.

Az áldozat egész testén, köztük az arcán és a nemi szervén is sérüléseket szenvedett, de a bántalmazások módja, elhúzódó tartama súlyosabb következményekkel is járhatott volna.

Kettő Röszkén őrizetbe vett pénzügyőr letartóztatását, három bűnügyi felügyeletét rendelte el a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája.

A gyanúsítottak ellen bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyik eljárás.

A május végén, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség számos helyszínen tartott házkutatást, és akkor 33 pénzügyőrt gyanúsítottként hallgatott ki. Kedden további tizenöt gyanúsítottat állítottak elő.

A nyomozás eddigi adatai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság állományába tartozó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között rendszeres haszonszerzésre törekedve jogtalan előnyként készpénzt fogadtak el az államhatárt átlépő külföldiektől.

A rendelkezésre álló adatok szerint a pénzügyőrök tevékenységüket összehangolva 4350 esetben követtek el korrupciós bűncselekményt.

Az ügyben 48 gyanúsított kihallgatása történt meg, a korábban meggyanúsított és letartóztatott pénzügyőrök közül tizenegyen jelenleg is letartóztatásban vannak.

2018. november 6-án tartották az amerikai kongresszusi választásokat, melyet a világsajtó is figyelemmel kísért. Jelen cikkben ismertetésre kerülnek az eredmények, a 2018-as félidős választások hatásai a Trump-adminisztrációra, a részvételi arány és a közösségi média közti összefüggések is.

Az USA államformája szövetségi köztársaság, ötven tagállammal és két szövetségi kerülettel. Kormányformáját tekintve prezidenciális, tehát az Amerikai Egyesült Államok elnöke a legfőbb végrehajtó hatalom letéteményese. A törvényhozó hatalom a kétkamarás kongresszus: a Képviselőház és a Szenátus. A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.  A képviselőházat kétéves időtartamra választják mindazon polgárok, akik aktív választójoggal rendelkeznek, ide az egyes államok lakosságuk lélekszámának arányában delegálnak képviselőket. Ezzel szemben a Szenátusban ülésező szenátorok rotációs rendszerben váltják egymást. A kongresszusi választások során a Szenátus 1/3-át választják a választópolgárok.

A kongresszusi választást illetik még az ún. félidős (midterms) jelzővel, mivel az elnöki négy éves ciklus második évében esedékes. Általánosságban elmondható, hogy ez egyfajta reakcióként is funkcionál az államfő korábbi tevékenységeire, így jellemzően az elnök pártja veszít mandátumokat. Kiemelendő továbbá, hogy számos államban a kongresszusi választásokkal párhuzamosan történik a kormányzóválasztás is.

A mandátumok megoszlása a jelenlegi adatok szerint. Kép forrása: www.theguardian.com.

A Demokrata Párt nyolc év után visszaszerezte a többséget a Képviselőházban, 38 fővel növelte mandátumainak számát, így 233 politikust delegálnak majd. A Szenátusban a Republikánus Párt meg tudta őrizni a többséget. Összegezve a lefrissebb, ám nem végleges adatok alapján: a Képviselőházban 233 demokrata és 200 republikánus képviselő  – a fenmaradó 2 hely még kérdéses –, a Szenátusban 47 demokrata és 52 republikánus szenátor fog ülésezni  – még egy mandátum hiányzik. A szavazatok kézzel történő újraszámlálását kérték számos választókörzetben.

Szavazatok megoszlása az államokban. Kép forrása: www.telegraph.co.uk.

A választások átformálhatják az Egyesült Államok politikáját az elkövetkező két évre, mivel egy demokrata többséggel rendelkező Képviselőház szembefordulhat Trump politikai elképzeléseivel.  A törvényjavaslatokat a Képviselőház készíti el, ekkor a képviselők ajánlásokat tehetnek, és érdekütközések esetén két bizottságot állítanak fel: egy ellenző és egy támogató bizottságot. Mindezek után az olvasatok és bizottsági egyeztetések végeztével a plenáris ülés összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések megismétlődnek.

Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem egyezik, összeül az úgynevezett konferencia bizottság, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e. Abban az esetben, ha a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül.

Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényjavaslatot, vagy megvétózni azt. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a javaslatból jogerősen törvény lesz. Abban az esetben, ha az elnök megvétózza, a Kongresszus összeül és újból szavaz. Ha 66%-a a képviselőknek úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz.

Miért bírt ekkora jelentőséggel ez a választás?

Az Egyesült Államokat az utóbbi időkben megosztottság jellemzi, amely meglátszik a választási eredményeken is. A 2018-as választás több szempontból is történelmi jelentőségűnek mondható. Számos demokrata női jelölt indult képviselői, szenátori és kormányzói helyekért. Köztük többen történelmi sikert értek el, ugyanis először lett képviselő egy szomáliai–amerikai nő, Ilhan Omar, egy ciszjordániai származású muszlim asszony, Rashid Tlaib, és legfiatalabbként egy 29 éves képviselőjelölt, Alexandria Ocasio-Cortez. A 2018-as időközi választásokat szoros eredmények,  demokrata többség a Képviselőházban, és magas részvételi arány jellemezte.

Négy évvel ezelőtt 26 millió, idén 32 millió választópolgár adta le a szavazatát, amely betudható a különböző közösségi oldalakat elárasztó „#voted, #ivoted” hashtaget tartalmazó bejegyzéseknek. Számos híresség, művész, sportember, üzleti szereplő mozgósította így a választópolgárokat. Donald Trump az eredményeket tekintve hatalmas sikerről írt a Twitteren. Jóllehet, a Republikánus Párt meg tudta tartani többségét a Szenátusban, az elkövetkező két évben Trump hatalmát komolyabb fékek és ellensúlyok (checks and balances) korlátozzák majd. Ebből kifolyólag egyértelmű nyertest nem lehet hirdetni.

Vlagyimir Putyin és Donald Trumpz I. világháború lezárásának 100. évfordulójának ünnepségénn Párizsban. Kép forrása: www.presstv.com.

Milyen következményei lesznek a Képviselőház demokrata többségének?

A Képviselőház felügyeli a bizottságok elnökségeit és idézési jogkörrel bír. Tehát a jelenleg demokrata többséggel bíró alsóház erőszakosabb, határozottabb felügyeletet tud folytatni az elnöki adminisztráció feletti nyomozati eljárásokban. Számos, a közvéleményben elhíresült vádat sorolhatunk ide, mint Trump üzletelései, szexuális erőszakot érintő ügyei és állítólagos Oroszországot érintő, titkos szövetkezései.

A nyilatkozatok alapján, a demokraták vitaindító eljárásokat fognak kezdeményezni Donald Trump ellen különböző adózási és üzleti ügyeit érintően. Nyilvános főtárgyalásokat terveznek a Trump család tagjaival, beleértve az elnök fiát, Donald Jr.-t is, akire kulcsfiguraként tekintenek az orosz kapcsolatokat feltáró nyomozásban. Egy egyszerű többséggel bíró alsóház elegendő egy impeachment eljárás kezdeményezéséhez, ha beigazolódik, hogy az elnök súlyos jogsértést követett el, illetve, ha 2016-ban valóban orosz befolyásolás történt az elnökválasztás során. Amennyiben a felek az eljárást lefolytatták és az elnök elleni vádakat igaznak minősítik, a Kongresszus nem foszthatja meg hivatalától a Szenátus kétharmada nélkül, amelyben most republikánus többség honol.  A Kongresszus nyomozást kezdeményezne Robert Mueller 18 hónappal ezelőtti vizsgálataira alapozva, miszerint orosz beavatkozás történhetett Trump érdekében a 2016-os elnökválasztáson.  Moszkva tagad mindennemű beavatkozást és Trump minden összefüggést kizártnak tart.

Az időközi választások jelentősége, tehát magában a fékek és ellensúlyok szerepében tűnik ki leginkább. Megállapítható, hogy a mostani eredmények alapján a soron következő elnökválasztás előtti két igen mozgalmas év lesz az amerikai politikai életben.

Hat érmet szereztek a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai a múlt hétvégén tartott budo- és küzdősportgálán – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Műveleti Osztályának főosztályvezető-helyettese.

Zakor Tibor kiemelte, a versenyen induló hat munkatárs négy ezüst- és két bronzérmet szerezett, ami nagy teljesítmény, mert a munkájuk mellett készültek fel profi versenyzők ellen. Kitért arra is, országos szinten 180-200 kommandós van, akik intézményekben vannak szétosztva. Az országos hatáskörrel rendelkező központi egység pedig jelenleg 32, jövőre ötven embert foglalkoztat.

A műveleti feladatot ellátók között van nő is, erre a nemzetközi gyakorlatban nincs példa – hangsúlyozta.

Mint mondta, a TEK munkatársai rendkívüli események felszámolásában és azok megelőzésében, a kiemelt fogvatartottak napi mozgatásában, előállításában vesznek részt, valamint támogatják az intézmények napi munkáját is.

Az intézkedéstechnika elemei a küzdősport alapjaira épülnek. Ha valaki műveleti feladatot szeretne ellátni, annak részt kell vennie a kiképzésen, amely elméleti és gyakorlati elemekből, lövészetből és intézkedéstechnikából áll – tudatta.

A biztonsági szolgáltatásokat kínáló cégek örök dilemmája, hogy egy új ügyféligény megjelenésekor saját tevékenységi körüket bővítsék-e az elvárt irányokba, vagy együttműködő partnereket vonjanak be a teljesítéshez. A Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. tulajdonosai számára ez sohasem volt kérdés: az alapítás óta eltelt 15 év során legtöbbször házon belül oldották meg a profilbővítést, a folyamatos fejlesztések eredményeként ma már öt cég tartozik a csoportba.

Horváth Zoltán és Szolcsányi Attila, a cégcsoport két alapító-tulajdonosa nemcsak a társaság működésének kulisszatitkaiba engedett betekintést, hanem a beszélgetés során arra is fény derült, hogy a csapat állandó tagjai korántsem átlagemberek. A felvételi vizsga nem könnyű, az elvárások kemények – de aki bizonyít, annak biztos jövője van.

A bővítés mottója – avagy: „Ha már itt vagytok…”

– Az alapítás óta jelentősen kiszélesedett a társaság portfóliója. Mi volt a profilbővítés mozgatórugója?
H. Z.: Nagyon egyszerű, mindig az ügyfelek igényeihez igazodtunk. Eredetileg hárman alapítottuk a céget, de a harmadik társunk tíz év után egy korrekt búcsúval kivált. Ketten maradtunk Attilával, egy ideig még rivalizáltunk is, de ehhez tudni kell, hogy teljesen más személyiségek vagyunk. Viszont időben rájöttünk, hogy kiegészítjük egymást, és ha együttműködünk, nem létezik olyan probléma, amit ne tudnánk megoldani. Mindkettőnk tudására szükség van, a cél pedig közös: megoldani az adott ügyet, és folyamatosan a legjobbak között lenni.

– Hogyan változott a tevékenységi kör?
H. Z.: A kezdetekkor az adósságkezelés volt a fő profilunk. Később az ügyfelek megkerestek klasszikus őrzés-védelemi feladatokkal is, aztán azt mondták: „Ha már itt vagytok”, akkor nézzétek utána, a fiam valami rosszban sántikál, vigyázzatok a családtagjaimra, oldjátok meg egy éjszakai szórakozóhely védelmét. Ezek új kihívások voltak, de megkerestük a megfelelő szakembereket, és új üzletágakat nyitottunk. A szórakozóhelyek portamunkáit, a személyvédelmi és a rendezvénybiztosítási feladatokat a Hori-Zone Door Security Personnel ágazatba soroltuk – ezt a divíziót Attila alapította. A birtokvédelmi feladatokat a Hori-Zone Group Kft. végzi, és büszkén mondhatom, hogy ebben a két üzletágban, valamint a komplex problémák megoldásában a szakma értékelése szerint is dobogósak vagyunk.

– Mekkora létszámbővítéssel járt a profilbővítés?
SZ. A.: A másfél évtized alatt egyre nagyobb lett a csapat, ma az irodában közel negyven állandó munkatárssal dolgozunk. A DSP ágazatnál további nyolcvan fő speciális tudású szakembert foglalkoztatunk, az őrzés-védelem területén pedig több mint 150 vagyonőr dolgozik nekünk.

– Milyen szempontok számítanak a felvételinél?
SZ. A.: Az új kollégák kiválasztásánál fontos szempont, hogy a pályázó jó fizikumú legyen. A kifogástalan szellemi és fizikai állapot alapkövetelmény, ez is a vállalati kultúránk része. A felvételi beszélgetésen nemcsak azt vizsgáljuk, hogy milyen fejlett a jelentkező konfliktuskezelő képessége, hanem azt is nézzük, hogy mennyire harmonikus személyiség, hogyan viszonyul a családhoz, a tanuláshoz, a munkához és a sporthoz. Nálunk nagyon fontos a sport, ami érthető, hiszen a személyvédelmi ügyeknél vagy a konfliktushelyzeteknél keményen oda kell állni, nem lehet puhány módon fellépni. A sport az alázattól kezdve sok mindenre megtanított minket. Az egészséges életmódra is nagyon odafigyelünk – elég, ha annyit mondok: az elmúlt években több száz kiló fölösleg tűnt el a kollégáinkról, ugyanakkor több tucat kiló izommal gyarapodtunk a sportos életmódnak köszönhetően.

H. Z.: Fontos, hogy „hori-zone-os szív” dobogjon a kollégáinkban! Nálunk nagy az összetartás, ebben az értelemben is többek vagyunk, mint egy kvázi cégcsoport. És azt is megtehetjük, hogy az egyre jobban érezhető munkaerőhiány ellenére sem veszünk fel akárkit, csak azt, aki fizikálisan és mentálisan is megfelel az elvárásainknak. Fontosnak tartjuk a továbbképzéseket, autodidakta módon és szervezett formában is tanulunk, képezzük magunkat. Nívós harcművészeti klubokkal állunk kapcsolatban, jó néhány boksz-, kempo- vagy karatebajnok, mesterfokozatú sportoló van a sorainkban. Számos szakmai szövetségnek vagyunk a tagjai, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség alapítására különösen büszkék vagyunk.

SZ. A.: Ez egy olyan szakma, ahol időnként keményen bele kell állni a feladatba. Emberi életeket, komoly anyagi értékeket védünk, itt nem szabad hibázni, ugyanakkor a jogszabályokat is be kell tartani. Mivel én együtt edzek a kollégákkal, azt is látom, hogy mikor vannak hullámvölgyben, és mikor vannak csúcsformában, így a kiemelt ügyekre nem engedem azokat, akik aznap gyengén teljesítenek, és nem látom bennük a testi-lelki harmóniát.

– Összesen hány ügyfele van a cégcsoportnak?
H. Z.: Nehéz lenne pontos számot mondani, az biztos, hogy a tizenöt év alatt több ezer megbízást teljesítettünk a legkülönbözőbb szakterületeken.

– Melyek voltak az utóbbi öt év legemlékezetesebb projektjei?
H. Z.: Már közel négy éve dolgozunk a Liszt Ferenc repülőtéren, az ország légi kapujában, ahol a taxis „hiénák” kizárása a feladatunk. A szórakozóhelyek és rendezvények biztosítására szakosodott DSP ágazat látja el többek között a Symbol, a Club Play, a MAD Budapest, a Gozsdu-udvar több üzletének, valamint a siófoki Palace Dance Club védelmét és zavartalan működésének biztosítását. A Viking River Cruises utasainak és kikötési pontjainak biztonságáról Magyarországon szintén a cégünk gondoskodik. De igény esetén akár száz fő közreműködésével is tudunk például nagy területű irodákat, telephelyeket, raktárakat visszafoglalni.

SZ. A.: Én a hatalmas koncerteket, fesztiválokat is megemlíteném, azok közül is kiemelkedik a Sziget Fesztivál. Az ország legnagyobb őrző-védő cége, a rendezvény biztosításáért felelős In-Kal Zrt. arra kért fel minket, hogy állítsunk ki egy saját egyenruhánkban megjelenő speciális akciócsoportot, amely a színpad mögött, a backstage területét biztosítja. Így 2017-ben kollégáink látták el a sztárvendég, Pink személyi védelmét, de korábban Rihanna biztonságáról is mi gondoskodtunk. Aki ismeri a szakmát, tudja, hogy ez egy komoly elismerés, ilyen feladatokkal csak a legjobbakat bízzák meg.

– Mi változott a szakmában az elmúlt években?
H. Z.: Nagy változásokon ment át a szakma. Évekkel ezelőtt például volt egy körbetartozásos időszak, amikor az építőiparban mindenki tartozott a másiknak, akkor az adósságkezelés szárnyalt. Jött egy jogszabályváltozás, megjelent a fordított áfa, és ezek az ügyek eltűntek. Volt egy olyan periódus, amikor autópályákat foglaltunk el, majd jöttek a nagy cégbedőlések, összeomlások, akkor a nagyüzemek, gyárak, üzletek birtokbavétele vagy árukészlet-lefoglalás, zálogba vétel volt a feladat. Mostanában a szórakozóhelyek portamunkái és az őrzés-védelem a sláger, de érezhetően erősödik a biztonságtechnika is.

SZ. A.: Tudni kell, hogy ma már egy őrző-védő cég feladata nem ugyanaz, mint a 90-es években volt. Ma már elsősorban nem az „izom” dominál, sokkal több az észmunka. Mi már tudjuk, hogy helyes, célravezető kommunikációval a problémák fele megoldható, ugyanis általában az is baj, hogy a vitás felek nem értik egymást, úgy tűnik, hogy az emberek egyszerűen elfelejtettek beszélgetni egymással. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar ember megtanult igényesen szórakozni, mindenki megértette, hogy portásra szükség van, aki viszont már nem a tipikus „izomagyú kétajtós szekrény” az ajtóban, aki csak ütni tud, és utána kérdez. Ma már inkább a kifinomult technika jellemző a biztonsági őrökre, aki udvariasan igazít útba, de ha arra van szükség, keményen fellép.

– Mindegyik üzletág egyformán sikeres?
H. Z.: Ez változó. Mindig van favorit, mindig van olyan üzletágunk, ami húzóágazat, ami szárnyal, de ez akár egy éven belül is változhat. Kritikus üzleti helyzetekben nálunk az a túlélés záloga, hogy több lábon állunk, sok mindennel foglalkozunk. Az éppen gyengélkedő üzletágat nem szüntetjük meg, az embereinket nem küldjük el, megpróbáljuk megtartani vagy egy másik üzletágban foglalkoztatni őket. Lehet, hogy átmenetileg veszteségessé válik egy tevékenység, de a többi üzletág ilyenkor még jobban húz, az egyik csapat segíteni tudja a másikat. Ez egy cégcsalád, ahol segítjük egymást.

– A közeljövő terveiben szerepel további profilbővítés?
H. Z.: Ez a mindenkori ügyféligényektől függ. Mondhatnám, hogy minden üzletágnál az a célunk, hogy piacvezető pozícióba kerüljünk, de ez valószínűleg túlzott optimizmus lenne. A reális cél, hogy minden ágazat szakmailag kifogástalanul működjön, a maga területén elismert legyen, és dobogós helyezést szerezzen. A megbízók közül sokan azért keresnek meg, mert valahol látták, hogy például az őrzés-védelem területén dolgozó egyenruhás kollégáink is jó megjelenésű, udvarias, de határozott szakemberek, akik jól dolgoznak. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphatnánk, az elégedett ügyfélnél nincs jobb ajánlólevél.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A magyar légiközlekedést szervező és irányító Hungarocontrol első drón konferenciáját rendezi november végén. A tanácskozáson számos neves szakember tart majd előadást, s többek közt a készülő szabályozás lehetőségeiről és kihívásairól is rendeznek kerekasztal beszélgetést a szakértőkkel.

A rendezvényt Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár nyitja meg majd Szepessy Kornél vezérigazgató köszönti a megjelenteket, majd megtartja expozéját  Olivier Rea, a Thales Group UTM Solutions üzletágának vezetője.

A vezető nélküli repülő járművek, a drónok felhasználása forradalmasítani fog számos nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű iparágat. Kiemelt prioritás, hogy e fejlesztésekhez és alkalmazásához Magyarország innovatív környezetté válhasson. Ennek megteremtéséhez, a drónok jövőbeni hatékony felhasználásához széleskörű és hatékony szakmai konzultáció szükséges.

A rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott. Jelentkezni november 20-ig, 12.00 óráig lehet.

A program

Időpont: 2018. November 22., csütörtök
Kezdés: 10.00 óra
Helyszín: Haris Park, 1022 Budapest, Budapest, Marczibányi tér 6-7.
(Parkolási lehetőség a környező utcákban)
Jelentkezés: dronkonferencia@hungarocontrol.hu
Jelentkezési határidő: november 20. 12.00 óra

Tervezett program:
10.00 – 10.30 REGISZTRÁCIÓ

10.30 – 10.45 MEGNYITÓ
– Szepessy Kornél, Vezérigazgató, HungaroControl Zrt.
– Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, ITM

10.45 – 11.00 IPARÁGI BEJELENTÉS

11.00 – 11.20 DRÓNOK KORA: innováció és jövőkép a légi közlekedésben
– Honti Pál, TEDxDanubia kurátora

11.20 – 11.40 USIS SESAR UTM PROJEKT BEMUTATÁSA – AHungaroControl szerepe a nemzetközi UTM kutatás és fejlesztésben
– Rohács Dániel, Szakmai fejlesztési osztályvezető és Dobi Sándor, Kutatás-fejlesztési szakértő, HungaroControl Zrt.

11.40 – 12.00 BEST PRACTICES ABOUT UTM IN THE WESTERN-EUROPEAN COUNTRIES
– Olivier Rea, Head of UTM Solutions, Thales

12.00 – 12.30 MY DRONE SPACE BEMUTATÁSA
– Markovits-Somogyi Rita, Innovációs fejlesztő mérnök, HungaroControl Zrt.

12.30 – 13.30 Ebéd

13.30 -14.10 MILYEN LEGYEN A MEGFELELŐ SZABÁLYOZÁS (kerekasztal beszélgetés)
Moderátor: Honti Pál, TEDxDanubia kurátora
– Dér Erika, főosztályvezető, Légi- és Víziközlekedési Főosztály
– Székely Zoltán, módszertani és koordinációs osztályvezető, HungaroControl Zrt.
– Háry András, ügyvezető igazgató, Autóipari Próbapálya Zala Kft.
– Barta-Eke Gyula, Reginet Kft.
– Verebély Tibor, Head of Connected Drone Project, Senior Strategic Project Consultant, T-Systems Magyarország Zrt.

14.10 – 14.40 KRITIKUS SZINTEKEN – DRÓNOK A KULCS-INFRASTRUKTÚRÁK SZOLGÁLATÁBAN
– Gyimesi Gábor, Áramhálózati Osztályvezető, E.ON Hungária Zrt.

Most, hogy ráfordulunk november utolsó hetére, lezárom az e havi spotter albumot. Ebbe a bejegyzésbe két napfényes szombat délelőttön és egy szürke, esős hétköznap délutánján készült képekből válogattam. A nagygépes ferihegyi fotókat néhány budaörsi kisgépessel egészítettem ki.

Szombat délelőtti zürichi járatot teljesítő Airbus 220-as. 

Teljesen kifordított orrfutóval szinte helyben fordul meg a török 737-es. 

A 13-as pályavégre igyekvő A320-as a Joon színeiben. A gépet korábban az Air France repülte. 

Az Airbusok és a Superjetek után végre egy Boeinget is fotózhattam Aeroflot színekben. 

London Southendről érkezik a Flybe ERJ-195-öse. 

Az Alitalia Airbus 321-esei közül ez az 1996-os gyártású, I-BIXP lajstromú gép kapta meg elsőként az új festést.

Egy újabb ERJ-195LR a 13R pálya felett. A gép a Finnair megrendelésére készült közel tíz éve. 

A felszálláshoz egyszerre guruló Ryanair gépek közül csak kettő fért erre a képre. Az előtérben látható 737-es a Charlie gurulón hagyta el a pályát, hogy majd a Deltán térjen vissza rá. Közben a kolléga a pályán megfordulva már kezdi is a felszállást. 

Indul a gumifüstölés első pamacsa az Emirates 777-esének kerekei alól.

A chicagói LOT-pótló, ex-kenyai Boeing 767-es megkezdi a felszállást. 

Idén nyáron átadott British Airways A320neo. A kék festés nem fut ki a gép orráig.  

A reggeli párából egy sárga orrú gép bukkan ki, ...

... az Eurowings Europa Parkot hirdető "mesés" Airbus 320-asa.

Érkezőben a LOT tengerentúli járatát teljesítő 767-es. 

Apró vezérsík a hosszú törzs végén. Lufthansa Cityline, CRJ-900.

Újabb színes Eurowings-gép, a Borussia Dortmund csapat festését viselő A320-as. 

Szépen kirajzolódik a Turkish Airlines 737-eséről leváló örvény.

Közel harmincéves madár az Air Canada Rouge C-GHLK lajstromjelű Boeing 767-ese. 

A kanadai gép leszállása után sokáig lehetett érezni az elfüstölt gumi szagát.

Egy véletlen szülte fotó a Qatar Airways Airbus 330-asáról, amint a Városliget közelében, kiengedett futókkal süllyed Ferihegy felé. 

November második felére elköszönhettünk a szép időtől. Vízfüggönyt húzó Airbus fékez a pályán.

A HA-LYG kissé jobbra lógva közelít.

A Polish Air Force One-One-Zero hat kilométeres látásnál és kétszáz méteres felhőalapnál érkezik. 

A Swiss A319-es pilótái az utánuk következők számára hasznos információt, közepes jegesedést jeleztek. 

Délutáni szürkület esővel és ukrán 737-essel. Mi tagadás, ilyen időben meglehetősen magányos hely a kargó domb (is).

*

Ez már a Budaörsi repülőtér, ahol egy Bell 427-es emelkedik ki a hangár árnyékából. 

A Bell 427-es utaskabinjában hat fő utazhat, a hetedik a pilóta mellé ülhet.

A kéthajtóműves helikopterben Pratt & Whitney hajtóművek dolgoznak. 

November 22-én véget ért a Pilatus PC-6 Turbo Porterek magyarországi története. Az utolsó magyar Pilatus egy kamion hátán hagyta el budaörsi fészkét, hogy egy nagyjavítást követően külföldön repüljön tovább. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Hét év után csütörtökön tartóztatta le a Miskolci Járásbíróság egy kettős gyilkosság gyanúsítottját. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2011 áprilisában megölt egy házaspárt Szikszón.

2011. április 16-án egy magát miskolci rendőrnek kiadó férfi felhívta a sértetteket telefonon, és azt közölte, hogy idegen személyek bemásztak a kertjükbe. Mint mondta: a rendőrök 10-15 percen belül a helyszínre mennek, ezért kérte, hagyják nyitva a kaput.

Az idős házaspárnak gyanús volt a hívás, ezért a 112-es segélyhívón bejelentették azt. Az ügyeletes tiszt azt kérte, zárkózzanak be, és ne engedjenek be idegeneket, várják meg a rendőröket. Miután az ismeretlenek becsengetnek a házba, a házaspár ismét hívta az ügyeletet, azonban mire a rendőrök megérkeztek, az idegenek eltűntek.

2011. április 20-án az egyik szomszéd holtan találta az idős embereket. A nyomozást 2015 decemberében felfüggesztették, majd 2018-ban a genetikai szakértői vélemény alapján azonosították a gyanúsítottat. A letartóztatott férfit nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják – közölte a Miskolci Törvényszék.

A tájékoztatás szerint kiemelt súlyú ügyről van szó, a bűnösség megállapítása esetén tíz évtől tizenöt évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ezért a bíróság álláspontja szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

Mivel a gyanúsított esetleges társainak felkutatása tart, az is feltehető, hogy a férfi szabadlábon veszélyeztetné a bizonyítást, ezért a bíróság letartóztatta. A végzéssel szemben a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Terrorista gyilkossági kísérlet ügyében indult nyomozás a férfi ellen, aki kedd reggel megkéselt egy rendőrt Brüsszel központjában – jelentette a helyi sajtó.

Ine Van Wymersch, a brüsszeli ügyészég szóvivője megerősítette, hogy a feltételezett merénylő több szemtanú szerint is azt kiáltotta, hogy “Allah akbar!” (Allah hatalmas), de hangsúlyozta, ennél többre van szükség annak megállapításához, hogy valóban iszlamista terrortámadás történt-e, így tovább vizsgálják a lehetséges okokat. “A terrorista dimenzió nem egyértelmű, azonban a lehető legszélesebbre kell nyitnunk a jogi kontextust” – mondta.

A gyanúsított kedden reggel 6 óra előtt késsel támadt egy rendőrre a város főtere, a Grand Place közelében. A tettest a rendőr társa többször is meglőtte. A két sebesültet kórházba szállították, egyikük sincs súlyos állapotban. Sajtóhírek szerint a férfinél két konyhakést találtak.

A La Derniere Heure című helyi napilap értesülési szerint az elkövető a 34 éves Issam T., akit 2011-ben nyolc éves börtönbüntetésre ítéltek rablótámadások miatt. A tavaly októberben feltételesen szabadlábra helyezett férfi korábbi hírek szerint szélsőséges iszlamistaként nem volt ismert a hatóságok előtt.

Koen Geens belga igazságügyi miniszter leszögezte, hogy mindent meg fognak tenni a történtek pontos felderítése érdekében.

Belgiumban a terrorfenyegetettség szintjét januárban kettesre csökkentették a négyfokozatú skálán, közel két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után.

A brit hadsereg vezérkari főnöke, Mark Carleton-Smith szerint Oroszország “vitathatatlanul” sokkal nagyobb fenyegetést jelent Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságára, mint a szélsőséges iszlám terrorszervezetek, köztük az al-Kaida és az Iszlám Állam.

A tábornok, aki június óta áll a brit hadsereg élén, a The Daily Telegraph című konzervatív napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország már megmutatta, hogy kész katonai erőt bevetni nemzeti érdekeinek érvényesítésére.

A vezérkari főnök szerint Moszkva módszeresen törekszik a Nyugat sérülékenységeinek felkutatására és kihasználására, különösen az olyan nem hagyományos területeken, mint a kibertér, a világűr, vagy a tengeralatti hadviselés.

Ebben a helyzetben nincs helye az elbizakodottságnak, és az orosz fenyegetést nem szabad ellenállás nélkül szemlélni. Az Oroszországgal szembeni legfontosabb hagyományos katonai válaszmechanizmus a NATO képességeinek és összetartásának megőrzése – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

A tábornok, aki korábban a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett kommandós egységeinek műveleti igazgatója volt, kijelentette: az iszlamista terrorfenyegetés fizikai megnyilvánulásának lehetőségeit mára leszűkítette az Iszlám Állam dzsihadista terrorcsoport “úgynevezett kalifátusának” földrajzi értelemben vett teljes felszámolása. Nagy-Britanniának és szövetségeseinek ezután Oroszországra kell összpontosítaniuk figyelmüket, különösen az angliai Salisbury városában Novicsok idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet után.

E támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. A volt kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt, aki szintén súlyos mérgezést szenvedett, hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak. A londoni kormány állítása szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit vezérkari főnök a szombaton közölt interjúban megkérdőjelezte az európai szintű külön védelmi kapacitás kiépítésének szükségességét.

Carleton-Smith tábornok az Emmanuel Macron francia elnök által előterjesztett elképzelésről kijelentette: nem támogatna semmiféle olyan kezdeményezést, amely kikezdené a NATO katonai hatékonyságát. A NATO az európai biztonság letéteményese, rendkívül sikeres szövetség, és “ha valami sikeres, azt tapasztalataim szerint erősíteni kell” – mondta a brit hadsereg vezetője.

2018 jelentős fordulópont lesz a hazai és a nemzetközi kibervédelemben. Életbe lép néhány fontos európai szabályozás, például az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), emellett elkészül az új Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia, elindul a digitális állam, nem fog csökkenni a kiberbűnözés volumene, és a nemzetközi kapcsolatokban is meghatározóak lesznek a kibertér történései.

Minden eddiginél nagyobb szükség lesz tehát olyan közszolgálati szakértőkre, akik értik ezt a területet és adaptálni tudják a saját szakértelmükhöz. A magyar közszolgálatban jelenleg kétezer ember hiányzik a kibervédelemből. Ezt öt évvel ezelőtt valószínűleg senki sem gondolta volna.

2012 és 2017 között ugyanis olyan események történtek a virtuális világban, amelyek hatása alapvetően befolyásolja azt a biztonsági környezetet, amelyben ma élünk. A teljesség igénye nélkül: ehhez az időszakhoz kötődik Edward Snowden adatszivárogtatása, amiből a világ megtudta, milyen mértékben használják fel az amerikai titkosszolgálatok az összegyűjtött digitális adatokat. Láthattuk az Iszlám Állam felemelkedését, egyben az informatikai eszközök felhasználását a nemzetközi terrorizmusban a propaganda, a toborzás, a kommunikáció és a finanszírozás területén.

Megismerhettük a Geraszimov-doktrínát és Oroszország hibrid hadviselésről vallott nézeteit, amelynek kulcsfontosságú eleme a kiberhadviselés, ami jelentősen befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztás végeredményét. Láthattuk, hogyan használja Észak-Korea a kiberbűnözést bevételszerzésre, ezzel segítve a rezsim életben tartását. Nem véletlen, hogy a NATO 2016-ban a hadviselés színterének minősítette a kiberteret.

Eközben pedig a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ahogy a zsarolóvírusok számítógépek és okos eszközök tömegeit fertőzik meg, vagy éppen azt, hogy gyermekeink mind aktívabban használják az internetet, ennek minden kockázatával és veszélyével együtt. A bűncselekmények elkövetéséhez szinte minden esetben valamilyen infokommunikációs eszköz vagy az internet használata társul.

Munkahelyeink pedig egyre szigorúbban veszik az információbiztonságot, már csak azért is, mert a szabályozások, a megfelelőségi kötelezettségek köre folyamatosan bővül. Magyarországon például 2013 óta van életben az elektronikus információbiztonsági törvény, amely minden állami és önkormányzati szervre kötelezettségeket ír elő a kibervédelem területén.

Elmondható, hogy társadalmunk és gazdaságunk nem tud működni az informatikai eszközök nélkül, a kiberbiztonság pedig nem másvalaki problémája többé, hiszen mindenkit érint, ezért a kihívások kezeléséhez sem elég ma már egy jó informatikus, hiszen nemcsak műszaki, hanem komplex kérdésekről van szó. A rendvédelemben, a honvédelemben, a közszolgálati világban is keresni kell azokat az újszerű megoldásokat, amelyek megvédik az ország polgárait a nagyon is valós vagy éppen a ma még nehezen belátható fenyegetésektől.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Kiberbiztonsági Akadémia megalakításával elkötelezte magát, hogy a reguláris oktatásában és továbbképzési rendszerében is kiemelten foglalkozik a közszolgálati kiberkarrierek építésével. A Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely elindítása pedig jelzi, hogy az újszerű védelmi megoldások kialakításában is törekszik a közszféra támogatására. A biztonságról alkotott fogalmaink ugyanis folyamatosan átértékelődnek, felkészült közszolgálat nélkül pedig nem lehetséges a biztonságos digitális Magyarország megteremtése.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Elfogták a rendőrök azt a férfit, aki gázspray-vel fújta le a vitapartnerét szombaton a 2-es metrón – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a férfi szombaton délután a 2-es metró Keleti pályaudvari megállójában szóváltás után gázspray-vel lefújta vitapartnerét, majd a helyszínt elhagyta.

Az esetet követően a BRFK VII. kerületi kapitánysága garázdaság vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A férfit beazonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőrség éjjel 2 óra 50 perckor fogta el a 26 éves budapesti V. N. Róbertet. Előállították, elszámoltatása folyamatban van – írta a BRFK.

Az eset miatt szombat délután több órán keresztül nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. Többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője szombaton az MTI-vel közölte: húsz embert kellett köhögés és könnyezés miatt megvizsgálniuk. Kórházba senki nem került, és orvosi ellátásra sem volt szükség, az összes tünet átmenetinek bizonyult – tette hozzá

Elkészült a Várkert Bazár első világháborús kiállításának harmadik része, amely a háború utáni új világ születését mutatja be 1922-ig követve a világ és Magyarország történelmi változásait.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor, aki kiemelte: az immáron három szinten, több mint kétezer négyzetméteren elterülő nagyszabású kiállítás első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai.

Az Új világ született című, most elkészült szakasz legfontosabb üzenete, hogy az első világháború nem ért véget 1918-ben Európa számára, hanem még évekig elhúzódott. Az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok megszerzi a világtengerek feletti uralmat – emelte ki Schmidt, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás látványos installációkon, – például a háború utáni évek határváltozásait érzékeltető emeletnyi földgömb – interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be a háború végét és azt követő éveket, a Párizs környéki békék következményeit, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket.