Biztonságpolitika

A közlemény szerint a végrehajtásba bevonták az orosz “trollgyárként” elhíresült Internetkutatási Ügynökség nevű vállalatot, amely már több demokratikus ország választásába – köztük az Egyesült Államokéba – is beavatkozott.

Az SZBU információi alapján ukrán állampolgárokhoz érkezni kezdtek ajánlatok állítólagos üzleti érdekeltségű személyektől, akik pénzjutalomért cserébe arra kérik őket, hogy adjanak ideiglenes hozzáférést felhasználófiókjuk reklámfelületéhez célzott kereskedelmi hirdetések terjesztésére.

“A valóságban azonban az agresszor állam titkosszolgálatai fogják az ukránok közösségi oldalait az így megszerzett hozzáféréssel arra felhasználni, hogy hírszerző és aknamunkát folytassanak, befolyásolják a közvéleményt, beavatkozzanak a választási kampányba, valamint ukránellenes, az ország társadalmi-politikai destabilizálására irányuló anyagokat helyezzenek el rajtuk” – figyelmeztetett az SZBU a közleményben.

Precíziós, repülésbiztonság-kritikus forgóalkatrészeket gyártó kelet-magyarországi üzem létrehozásában működik együtt az Airbus Helicopters és a magyar kormányzat. A részletek kidolgozása az elkövetkező hónapokban történik meg - jelentette be a cég főnöke, Bruno Even és Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter. 

Zord

Az ankarai államfői palotában tartott beszédében Erdogan a Törökországban július 9-én életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer második “száznapos tervét” ismertette. Az elnök csak érintőlegesen tért ki a gülenista mozgalom elleni kormányzati fellépés további fokozására, további részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő török Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérlet miatt. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami-, valamint a magánszférába, és Gülen ebben a folyamatban anyagilag a szerte a világban jelen lévő vállalkozásaira, alapítványaira, biztosítótársaságaira, médiaérdekeltségeire, illetve iskoláira támaszkodott. Gülenista kötődés gyanújával országon belül csaknem 220 ezer embert vettek már őrizetbe a török hatóságok az elmúlt két és fél évben. Eddig mintegy 17 ezer embert ítéltek el közülük, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

Erdogan a “száznapos tervet” ismertető beszédében összesen 454 projektet vázolt fel, amelyek együttes értéke körülbelül 24 milliárd líra (1 billió 276 milliárd forint) lenne.

A török elnök a legfontosabbak között kiemelte: megkezdik az Oroszországból érkező Török Áramlat földgázvezeték szárazföldi szakaszának építését a Fekete-tengertől át Kelet-Trákián. Ez a munkálat várhatóan 2019 végére fejeződik be – jelezte.

Közölte azt is, hogy januárban hirdetik meg az isztambuli Taksim téren építendő opera tenderét. Hozzátette: a gyerekmunka ellen fellépő egységeket is létrehoznak az ország mind a 81 tartományában.

A török államfő bár részletekkel nem szolgált, végül arról is beszámolt, hogy a végrehajtó elnöki rendszer első száz napjára tervezett 400 projektből 340-et sikerült megvalósítani. Erdogan mindazonáltal külön méltatta a Török Köztársaság 1923-as kikiáltásának 95. évfordulóján, október 29-én átadott új isztambuli repülőteret, amely – mint mondta – a végső fázisban, előreláthatólag 2028-ra akár a világ legforgalmasabb légikikötője lehet, évi 150 millió, de ha szükséges, évi 200 millió utas kezelésével.

Az ünnepélyes átadáson Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a katonák megbecsülése, az emlékezés rájuk nem mehet feledésbe. A felújított temetőben is megférnek egymás mellett, békességben azok a katonák, akik nem biztos, hogy egy oldalon, vagy egy cél érdekében áldozták életüket – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte, hogy Fehérvárnak egykoron három ezrede volt: a császári és királyi 69-es, a császári és királyi 11-es huszárezred és a város háziezrede, a 17-es. “Székesfehérvár mindig is katonaváros volt, s marad a jövőben is, mert az a célunk” – mondta.

Benkő országosan is példaértékűnek nevezte a Szentlélek Katonatemető felújítását, majd azt kérte a várostól, hogy ápolják a katonák emlékét, mert rászolgáltak, hiszen az életüket adták a hazáért. A tárcavezető szerint a katonatemetőknek a múlt és a jelen mellett a jövőt is szolgálniuk kell. Úgy fogalmazott: emlékeztetniük kell mindenkit a háborúkra, hogy “gyermekeink, unokáink, ükunokáink ne jussanak hasonló sorsra, mint az itteni temetőben nyugvók”.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára rámutatott: a nagy háború után száz évvel, sok évtized adósságát törlesztő határozatában a kormány kétmilliárd forintot biztosított arra, hogy a mai Magyarország területén – első ütemben – az első világháború hőseinek emlékművei és hadisírjai megújuljanak. Köszönetet mondott Simicskó István volt és a jelenlegi honvédelmi miniszternek, hogy mindvégig támogatták ezt a munkát, valamint Kovács Vilmos ezredesnek, a Hadtörténeti Múzeum parancsnokának és munkatársainak, hogy példásan végrehajtják a kormány határozatát.

A sajtóanyag szerint az elmúlt két évben 270 település 335 temetője újult meg. Ezekben több mint 24 ezer hadisírt, 219 emlékművet újítottak fel. Székesfehérváron 23 millió forintból hat temető újult meg. Az Izraelita Temetőben 15 hadisír és egy hősi emlékmű, a Rác Temetőben 32 “sisakos” hadisír, a Hosszú és a Csutora Temetőben kettő-kettő, a Sóstói Római Katolikus Temetőben egy hősi síremlék újult meg. A Szentlélek Katonaletemetőben helyreállították a hősi emlékművet, a feszületet és a 10-es huszárok emlékművét, több mint 643 hadisírt, a parcellák melletti információs táblákat, és megújulhatott a temető környezete is.

Benkő Tibor a szolnoki helikopterbázison csütörtökön tartott miniszteri állománygyűlésen a fejlesztést többek között azzal indokolta, hogy a biztonsági környezet gyorsan változik a térségben, új kihívásokat jelentenek a terrortámadások, a kibertérben folyó műveletek vagy hibrid hadviselési modell megjelenése.

A parancsnoki gyűlést abból az alkalomból hívták össze, hogy az Országgyűlés szerdán két olyan fontos, a honvédelem ügyét szolgáló törvény szavazott meg, amely jogi teret enged annak, hogy a haderő egy ütőképes, modern hadsereggé alakuljon – emlékeztetett a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a kormányzati akarat szerint egy olyan honvédséget kell felépíteni, amely bármikor, bármilyen körülmények között képes és kész az ország megvédésére. Ennek a programnak egyik, a katonákra vonatkozó sarkalatos eleme az életpályamodell léte, hogy e férfias hivatást választani kívánó fiatalember lássa, mit kell tennie az eredményes és elismert honvédségi szolgálatért.

Az anyagiakat szóba hozva jelezte: 2015-től egy ötven százalékos, több lépcsős illetményfejlesztésre kaptak lehetőséget. Ez 2019 januárjában teljesedik be. Napirenden van a lakhatás-támogatás átalakítása valamint az egészségkárosodás miatt a honvédséget kényszerből elhagyókról való gondoskodás kidolgozása is.

A honvédelmi tárca vezetője szólt honvédelmi nevelés fontosságáról, mondván, “nem igaz az, hogy a fiatalokat nem lehet megszólítani”. Az idei év nyarán például mintegy másfél ezren jelentkeztek honvédelmi táborba, hogy a szünidő egy részét katonai környezetben töltsék. “Nem húzzuk le a rolót 1500-nál”, 2019-ben még több érdeklődőt várnak majd a táborokba – tette hozzá.

Benkő a haderőnemi fejlesztéseket úgy jellemezte, hogy teljes átalakulás folyik a szervezeti kötelékben, valamint a technikai és anyagi készletben egyaránt. A már megkezdett munkához a kormány az idei központi költségvetésben 427 milliárd forint támogatást tervezett, ennél azonban jóval többet, végül is 565 milliárd forintot kapott a honvédség – jegyezte meg.

A honvédelmi miniszter a szerdai parlamenti döntések közül felelevenítette, hogy 2019-től a Magyar Honvédség vezetője annak parancsnoka lesz, a miniszter csak irányítja a szervezetet. Ezzel a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a szakminisztériumból, és felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága.

Benkő kitért arra a törvényi változásra is, miszerint 2019-től a Magyar Honvédségnél dolgozó polgári alkalmazottak már nem közalkalmazottak, hanem honvédelmi alkalmazottak lesznek, és ösztönzőbb bértábla várja őket.

A honvédelmi tárcavezető végül részletesen felsorolta mindazokat a technikai és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyet a honvédség szinte minden területét érintik vagy érinteni fogják. A sajtónyilvános beszéd után Benkő zárt körben is szólt a parancsnokokhoz.

A miniszteri állománygyűlés helikopter bázison katonai technikai és képességi bemutatóval zárult.

A minisztérium részéről Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők írták alá a dokumentumot. Az aláírás alkalmából elhangzott, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében bővül a légierő haditechnikai eszközparkja 16 új, közepes kategóriájú, többcélú Airbus H225M típusú katonai helikopterrel.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta.

Hangsúlyozták: a forgószárnyas képesség megújítása elengedhetetlenül szükséges képességnövelő tényező. A hadrendben lévő eszközök nagyjavításon estek át, de a meglévő Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét.

A megújuló képességgel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, a haderőfejlesztés ezen ütemének végrehajtásával “ismét egy lépést tettünk az irányba, hogy a Magyar Honvédség hadrendjébe új, a kor színvonalán álló, modern haditechnikai eszközök kerüljenek” – olvasható a HM közleményében.

Az Airbus kommunikációs ügynöksége péntek délután az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány által kiválasztott gépek a legmodernebb kommunikációs technikával felszereltek, így szállítási, harcászati és mentési műveletekben, továbbá a speciális egységek bevetésére egyaránt felhasználhatók.

Fejlett repüléstechnikai képességei, négyrotoros automatikus repülésszabályozó rendszere, kivételes hatótávolsága és szállítókapacitása, nagyméretű utastere – amely akár 28 katona szállítását is lehetővé teszi -, nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétái, elektronikus harcászati rendszere a gépet képessé teszi a legnehezebb helyzetekben való alkalmazásra.

A helikopter bármilyen időjárási körülmények között, akár éjjel is bevethető éjjellátó rendszerének köszönhetően.

A helikopterekkel együtt az Airbus átfogó képzési és szervizcsomagot is nyújt a magyar félnek a legmagasabb szintű üzemeltetés és rendelkezésre állás érdekében – tették hozzá.

Mint írták, a H225M helikoptert a világ számos hadserege használja, eddig 88-at szállítottak belőle; Magyarország a kilencedik ország, amely a H225M mellett döntött. A típus a többfunkciós Super Puma család tagja, ezt a katonai változatot jelenleg Franciaország, Brazília, Mexikó, Malajzia, Indonézia és Thaiföld hadseregei használják, legutóbb pedig Kuvaitból és Szingapúrból érkezett megrendelés.

2003 késő őszén híre ment, hogy a Goldtimer Alapítvány a motoros repülés 100 éves évfordulójának tiszteletére, száz repülőgép részvételével emlékrepülést szervez. Eredetileg az ország egyetlen PC-6-osát szerettük volna benevezni a kötelékbe, a gép azonban a jeles napon is dolgozott – mint mindig. Ezért átnyergeltünk egy L-410-esre, megtöltöttük a barátainkkal, az ő barátaikkal és egy 15 évvel ezelőtti délelőttön, azon éltük át közösen az emlékrepülés élményét.

A jelentkezőket gépük utazósebessége alapján négy, A, B, C és D jelű kötelékbe szervezték. Az Alfa kötelék utazósebessége 60 csomó, a Bravo köteléké 80, a Charlie-é 100, a Deltáé 140 csomó volt. A kötelékek magassági elkülönítése 500 láb volt, legmagasabban, 2500 lábon a Delta repült. A kötelék útvonala tököli felszállással a ferihegyi CTR egyik belépőpontja, a Molnár-pont, majd Ferihegy, Dunakeszi, Bicske, Budaörs és ismét Tököl volt.

2003. december 17. fagyos reggele. A két pilótával Ferihegyen kezdtük a napot, hogy az I-es terminálon parkoló géppel átrepüljünk Budaörsre. 

Matrica formájában felkerül a két évszám, az 1903-as és a 2003-as a HA-LAO-ra. Ez már a Budaörsi Repülőtér, ahol az utasok beszálltak. 

Ferihegy és Budaörs után immár egy harmadik reptéren, Tökölön áll a HA-LAO. Ez a repülőtér volt az emlékrepülés kiinduló és érkező reptere.

A tököli felszállás után rendeződik a kötelék. A D köteléket vezető Li-2-est balról kísértük, mellettünk a jobb kísérő, a légifotózásra specializált L-410FG repült. Az orr kialakítása miatt a HA-YFC orrfutója nem volt behúzható.

Jobbról Besenyei Péter lopakodik közelebb Extra 330-asával. 

A D kötelékben - amelynek minimális sebességét 230, a maximálist 310 km/h-ban határozták meg - a gyorsabb egy- és kétmotorosok kaptak helyet. A távolban a Pilis látszik.

Egy behúzható futós Piper PA-46 Malibu, a HA-APR.

A már részben kibővített ferihegyi 2-es terminál 2500 láb magasból.

Li-2-es, Extrával.

A HA-LIX fedélzetéről készült az MTI fotója L-410-esünkről és a többiekről, amint egy bal fordulóban követik a Li-2-est. 

A repülést követő tököli ebéd után a Li-2-essel szoros kötelékben tértünk vissza Budaörsre.

Az emlékrepülés szépen sikerült logója mögött a Wright Flyer I. sziluettje látható, amellyel a Wright testvérek 1903. december 17-én, az Észak-Karolina állambeli Kitty Hawk Kill Devil Hill nevű helyén, egy mindössze 12 perces szárnyalással berepülték magukat a géprepülés történetébe.

* * *
Fotó: Szórád Tamás

A gyilkossági ügy a múlt évszázad kilencvenes éveire, a Rusko politikai karrierjét megelőző időszakra nyúlik vissza. Rusko – aki később egy liberális párt, az ANO elnökeként a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztériumát vezette – a gyilkosság idején az első és máig legnagyobbnak számító szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza vezérigazgatója és résztulajdonosa volt.

A szlovák nyomozó hatóság azzal gyanúsítja Ruskót, hogy ő rendelhette meg volt üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Az eljárásnak most zárult le a nyomozati szakasza, amelynek megállapításai szerint a volt tévévezér a szlovák alvilág akkori legfőbb főnökének tartott Mikulás Cernákot bízta meg üzlettársa meggyilkolásával. Cernák – akinek a neve szinte az ezredforduló környékén elkövetett minden jelentősebb, szervezett bűnözéssel összefüggő szlovákiai bűncselekménynél felmerült – életfogytiglani börtönbüntetését tölti, amelyet különböző gyilkossági ügyek miatt szabtak ki rá.

Rusko volt üzlettársa meggyilkolásának ügyében a szlovák rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint négy személy ellen tettek vádemelési javaslatot. Ezekről az indítványokról az ügyészség dönt. A vizsgálat megállapításai szerint a gyilkosság ügyében az akkori szlovák alvilág több olyan “oszlopos tagja” is érintett, akit korábban már sokéves szabadságvesztésre ítéltek más ügyekben.

Rusko ellen a Markíza televízióban elkövetett gazdasági bűncselekmény ügyében is eljárásik, amely már a bírósági szakaszában van. Ez utóbbi ügy másik érintettje egy szintén közismert szlovákiai nagyvállalkozó, Marián Kocner is. A vizsgálati fogságban lévő Kocner neve más nagy horderejű bűnügyek kapcsán is felmerült, a pozsonyi sajtó egy ideig a februárban meggyilkolt fiatal újságíróval, Ján Kuciakkal kapcsolatban is emlegette.

Tim Colehan, a szervezet külső kapcsolatok osztályának helyettes vezetője a legfrissebb adatokat ismertetve azt mondta, 2017-ben 8731 esetet jelentettek, amikor az utasok nem engedelmeskedtek, verbálisan, fizikailag bántalmazták a hajózó személyzet valamelyik tagját. Ez 1106 esettel kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden ezer járatonként volt hasonló incidens, ami 11 százalékos csökkenésnek felel meg.

Verbális agresszió volt az estek 86 százaléka, fizikai inzultus tíz százalékban fordult elő, szemben a 2016-os 87, illetve 12 százalékkal. Egy százalékról azonban három százalékra emelkedett az életet veszélyeztető támadások száma és ötven esetben szabotázsszerű, a pilótafülke és a pilóták biztonságát veszélyeztető támadást is megkíséreltek az utasok.

A leggyakoribb ok az IATA adatai szerint az alkoholos befolyásoltság, háromezer támadás írható ennek számlájára, ezért a szervezet a repülőterekkel összefogva kampányt indított, hogy az utasok ne igyanak felszállás előtt és repülés közben.

A légiutas-kísérőkkel az utasok az esetek 49 százalékában azért kerülnek összetűzésbe, mert utóbbiak nem tartja be a biztonsági szabályokat, 27 százalékuk szeszes ital fogyasztása, 24 százalékok dohányzás miatt veszekedett a hajózó személyzettel.

Gilberto Lopez Meyer, az IATA biztonsági alelnöke a 2018-as baleseti adatokról beszélt. Elmondása szerint június végéig 32 baleset történt, amelyből 5 volt halálos, ezekben 301-en vesztették életüket. Bár még nem sorolták őket be, de azóta újabb 6 baleset történt, köztük a Lion Air november végi lezuhanása, a katasztrófákban 218-an vesztették életüket, így ebben az évben eddig 517 áldozatot követeltek a repülőgép-szerencsétlenségek.

Az alelnök ismertetése szerint az első fél évben egymillió felszállásra 0,77 baleset jutott átlagosan, míg tavaly az első fél évben ez a mutató 0,5 volt. A statisztika a még besorolásra és vizsgálatra váró balesetekkel tovább romlik.

Szlovákia a 14 repülőgépért, illetve a velük együtt járó fegyverzetért és kiképzésért több mint 1,6 milliárd eurót fizet majd, ami a legmagasabb összeg, amelyet Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására fordítottak. A beszerzést idén júliusban hagyta jóvá a szlovák kormány.

Az amerikai vadászgépek a szlovák hadsereg jelenleg használatban lévő MiG-29-es típusú, orosz gépeit váltják majd fel. A 14 repülőgépből 12 egyszemélyes, kettő pedig kétszemélyes, ez utóbbiak kiképzési célokat szolgálnak majd. A vonatkozó dokumentumok szerint a gyártó 2022-ig négy gépet szállít le Szlovákiának, a fennmaradó tízet pedig 2023-ban.

“Szlovákia ezzel (a lépéssel) igazodik ahhoz a vállalásához, hogy növelni fogja védelmi kiadásait, annak érdekében, hogy elérje a vele szembeni – a GDP két százalékában megállapított – elvárásokat” – mondta a beszerzésről Peter Pellegrini, szlovák miniszterelnök, hozzátéve: a beszerzéssel egyértelmű üzenetet küldtek arról is, hogy Szlovákia a NATO-ban és az EU-ban akar “lehorgonyozni.” Peter Gajdos, a beszerzésről szóló dokumentumok aláírása után azt hangsúlyozta, hogy az új vadászgépekkel teljesen kompatibilissé válik a szlovák hadsereg a NATO és az EU országainak haderejével.

Az amerikai vadászgépek megvásárlásáról szóló dokumentumok aláírása egy több éve nyitott kérdést zárt le. Az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült a tekintetben, hogyan lehetne helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, köztük az is, hogy Szlovákia svéd Gripeneket vásárolt vagy bérelt volna. A kérdés még az év elején is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek.

A beszerzésről szóló nyári szlovák kormánydöntés után Peter Pellegrini azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval magasabb, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében 8 százalékkal alacsonyabbak, mint a svéd gépek esetében.

A hadseregben és a rendőrségben egyaránt a megkérdezettek 67 százaléka bízik, míg az egyházakban mindössze 25 százalék. Aránylag alacsony a civil szervezetekbe, a sajtóba és az internetbe vetett lakossági bizalom is. A rendőrségbe vetett bizalom a felmérések 1994-es kezdete óta most a legmagasabb. Magas, 58 százalékos a bíróságokba vetett bizalom is.

A televízióba, rádióba, az írott sajtóba és az internetbe vetett korábbi magas bizalom 2011 óta mérsékelten, ingadozásokkal, de folyamatosan csökken. A rádiónak a megkérdezettek 48 százaléka, a televíziónak 40 százalék, míg az írott sajtónak 38 százalék hisz. Az internetet az emberek 39 százaléka kezeli hiteles forrásként.

Az egyházakba vetett bizalom már hagyományosan nagyon alacsony, jelenleg 25 százalékos. A CVVM elemzése szerint ez az utóbbi években valószínűleg összefügg az egyházi kárpótlással is, amelyet a csehek 75 százaléka ellenez.

A civil szervezeteknek a csehek 37 százaléka hisz, míg 53 százalék szerint ezek a szervezetek nem megbízhatóak. A CVVM úgy véli, hogy a bizalmatlanság növekedése összefüggésben van a szervezeteknek az utóbbi évek migrációs válságában játszott szerepével, amelyet a cseh lakosság bizalmatlansággal és aggodalommal szemlél.

A konferencián a házigazda francia és német külügyminiszteren kívül európai uniós ország részéről csak a Magyarországot képviselő Szijjártó vett részt, valamint a nyugat-balkáni országokat képviselő miniszterek.

Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédja lévén nagyon jól tudja, mi a különbség a térségben a stabilitás és a bizonytalanság között. És azt is tudja, mekkora jelentősége van annak, hogy a nyugat-balkáni országok gátat tudnak szabni a veszélyes áramlatoknak, fejleményeknek, és lényegében védelmi vonalat alkotnak az Európai Unió számára – tette hozzá a magyar miniszter.

“A terrorfenyegetettség soha nem volt olyan nagy Európában, mint most, és nekünk alkalmazkodnunk kell ehhez a kihíváshoz, arra kell koncentrálnunk, hogy visszaadjuk az európai emberek biztonságérzetét. Napirenden kell tartanunk a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, hiszen ez erős befolyással van egész Európa biztonságára” – mondta.

“Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának és stabilitásának fenntartására hosszú távon a legjobb eszköz az itt képviselt országok euroatlanti integrációjának felgyorsítása. Éppen ezért üdvözöljük, hogy Macedónia már nagyon közel van ahhoz, hogy felvegyék a NATO-ba. Ezenkívül sürgetjük az Európai Uniót, hogy már jövő nyáron kezdje el a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával és Albániával. Örömmel értesültünk arról, hogy Bosznia-Hercegovina hamarosan benyújtja első éves nemzeti programját a NATO tagsági akcióterve keretében. A magyar kormány nevében gratulálok Szerbiának és Montenegrónak ahhoz, hogy tegnap új fejezeteket nyitottak meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és ezzel közelebb kerültek gyors felvételükhöz” – tette hozzá.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is megad minden politikai és gyakorlati segítséget a nyugat-balkáni országoknak a fegyvercsempészet elleni küzdelemben és a biztonság fenntartásában. Magyarország 160 katonát állomásoztat Boszniában az EU békefenntartó művelete keretében, Koszovóban pedig 392-t (a NATO-vezetésű KFOR zászlaja alatt). Ez utóbbi erő létszámát 60-nal növelik, és Magyarország pályázik a kontingens parancsnokságára. Minden olyan ország kormányánál, amelynek képviselője jelen van a párizsi konferencián, Magyarországnak van delegált EU-csatlakozási szakértője. A magyar kormány támogatja a nyugat-balkáni országok határvédelmi intézkedéseit. Magyarország határőröket küldött segítségként Macedónia déli határára, de segít Szerbiának is a határvédelemben, nem csak az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében, hanem a kézifegyverek csempészete ellen is. Szijjártó Péter biztosította a konferencia résztvevőit afelől, hogy Magyarország továbbra is fenntartja koordinációs szerepét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten belül, például támogat egy montenegrói fegyvermentesítési programot, egy szerbiai programot a felhalmozott hagyományos lőszerek kezelésére, valamint egy macedóniai programot a kézifegyverek és lőszerek elterjedése kockázatának csökkentésére.

Ibolya Tibor közleménye szerint a négy férfi 2014 szeptembere és 2015 februárja között Budapesten és Pest megyei településeken több mint harminc betöréses lopást követett el, többnyire dohányboltokat fosztottak ki.

A széfet, készpénzt, dohányárut vittek el, összesen több mint 45 millió forint kárt okoztak. Ebből csaknem harmincmillió forint értékű volt a dohányáru, amelyet egy ötödik vádlottnak mint orgazdának adtak el, általában a kereskedelmi ár feléért.

A vádlottak 2014 őszén állapodtak meg abban, hogy betörésekkel szereznek pénzt és egyéb értékeket. Vettek egy személygépkocsit, amelyre különböző lopott rendszámokat szereltek fel, azzal mentek a helyszínekre. Az autót egy gyömrői tanyán tárolták, ahol a betörések előtt találkoztak. Itt egy lakókocsiban átöltöztek terepszínű vagy sötét ruhába, csuklyát és maszkot, valamint kesztyűt húztak, majd szerszámokat vettek magukhoz. Összehegesztett szögek is voltak náluk, előfordult, hogy ezeket a bűncselekmény helyszínén szórták szét, hogy az üldözésüket megnehezítsék.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a négy férfi ellen több rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, ötödik társukat orgazdasággal vádolták.

A bíróság a négy vádlottat öt és hét év közötti fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Orgazdasággal vádolt társuk két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a kerületi ügyészség súlyosításért fellebbezett – olvasható a közleményben.

A közlekedési társaság a zalatajkiado.hu információját megerősítve azt közölte, hogy vasárnap, nem sokkal 22 óra előtt, Zalaegerszegről engedély nélkül indították el a Zalaszentivánig közlekedő személyvonatot.

Haladása közben a vonat több váltót megrongált. A biztosítóberendezés megfelelően működött, így a hibát érzékelve az ellenkező irányból érkező Göcsej Intercity részére megtiltotta a továbbhaladást az állomásra. A két vonat egymástól 500 méter távolságban, biztonságosan megállt.

A két szerelvényen utazó 30-35 utas nem volt veszélyben. A helyzet tisztázását követően, fél óra elteltével érkezett meg az állomásra az intercity.

A megrongálódott váltókat hétfőn éjjel, fél kettő előtt helyreállították. A MÁV közölte azt is: szakértők bevonásával vizsgálják az esetet.

Peszkov a Bild című német bulvárlap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archívumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz vezető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében.

A Bild szerint Putyin őrnagyi rangban volt, amikor 1985. december 31-én átvette az általa saját kezűleg aláírt igazolványt, amelynek érvényességét 1989 végéig negyedévenként meghosszabbították. Konrad Felber, a drezdai Stasi-arcívum feldolgozásának vezetője a lapnak elmondta, hogy az okmány birtokában Putyinnak szabad bejárása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szovjet hírszerzésnek dolgozik. A szakértő úgy vélekedett, hogy az igazolvány birtoklása megkönnyíthette tulajdonosának az ügynökök beszervezését.

Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.

Őrizetbe vett a rendőrség egy behatolót kedd délután a londoni parlament parkjában. A férfi átmászott a kerítésen és beugrott a parlament körüli védett park belterületére, de a hatalmas épületegyüttest védő rendőri egységek azonnal a helyszínen voltak, és elektromos sokkolót alkalmaztak a behatolóval szemben. A földre került férfit ezután megbilincselték, majd elvezették.

A Scotland Yard rövid tájékoztatása szerint az illetőt védett objektum területén elkövetett birtokháborítás gyanújával vették őrizetbe, az incidens véget ért, körülményeinek vizsgálata megkezdődött. A környéket nem zárták le, és a parlamenti ülést sem szakították félbe.

A rendőrségi közleményben nem szerepel, hogy az őrizetbe vett férfit terrorizmushoz köthető bűncselekménnyel is gyanúsítják-e, sem az, hogy volt-e nála bármilyen fegyver.

Tavaly egy szélsőséges iszlamista merénylő a parlament mellett ívelő Westminster hídon a járdán közlekedő gyalogosok közé hajtott, majd furgonjából kiszállva a parlamenthez rohant, amelynek kerítésénél késsel megölt egy rendőrt. A támadót a parlament fegyveres őrsége agyonlőtte.

A tavalyi merényletben az elkövetőn kívül öten vesztették életüket.

A szövetségi legfőbb ügyészség közleménye szerint a német állampolgár rendszeres kapcsolatban volt egy Szíriában élő nővel, aki feltételezhetően az Iszlám Állam tagja, és egy társával merényletet tervezett egy németországi tömegrendezvényen.

A terv szerint a támadás végrehajtására kiszemelt férfiaknak embercsempészek közreműködésével el kell jutniuk Németországba, és ott kell megvárniuk a további utasításokat. A feltűnés elkerülése céljából az ügybe beavatott nőknél kell elhelyezni őket, és az így összeállított pároknak házasságot kell kötniük.

A közleményben Songül G. néven azonosított gyanúsított az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint 2016 szeptemberében felajánlotta, hogy befogadja az egyik potenciális merénylőt és összeházasodik vele.

Szíriai cinkosai 2016 novemberében el is indítottak két embert, hogy végrehajtsák a közelebbről nem meghatározható németországi helyszínen tervezett merényletet, de nem sikerült kijuttatni őket a polgárháború sújtotta közel-keleti arab országból.

Zolotov, aki korábban párbajra hívta ki Navalnijt, egymillió rubeles (mintegy 4,3 millió forintos) kártérítést követel becsületének és üzleti hírnevének megsértéséért amiatt, hogy az aktivista Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa korrupcióval vádolta meg az általa irányított fegyveres testületet és őt magát is.

Az ellenzéki vlogger még augusztusban azt állította, hogy a Roszgvargyija messze a piaci ár felett szerzi be élelmezését – a monopolbeszállító szerinte egy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által kijelölt krími húsüzem, a Druzsba Narodov -, és hogy a gárdaparancsnoknak 3,5 milliárd rubeles ingatlanvagyona van.

Zolotov és Navalnij küzdelmének különös hangsúlyt adott, hogy az RBK gazdasági napilap hétfői közlése szerint a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat eljárást indított a Druzsba Narodov ellen. A lap úgy értesült, hogy a szolgálat a katonai ügyészséggel közösen augusztus óta vizsgálódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kezdeményezésére. A gyanú szerint a húsüzem túlszámlázta a gárdának szállított virsli és szafaládét.

Sajtóértesülések szerint Zolotov személyesen kérte meg Vlagyimir Putyin elnököt – akinek 13 éven át testőre volt – hogy a Druzsba Narodov legyen a nemzeti gárda kivételes szállítója. A húsüzem tulajdonosa Borisz Kantyemirov, az egykori belügyi csapatok – ezek bázisán hozták létre 2016-ban a nemzeti gárdát – központi archívumának volt vezetője.

A maga részéről a Druzsba Narodov moszkvai választottbírósághoz fordult Navalnij ellen, állításainak megcáfolását követelve tőle.

Zolotov ügyvédje kedden közölte, hogy ügyfele, ha megnyeri a pert, a kártérítést egy árvaháznak fogja felajánlani. A nemzeti gárda parancsnoka szeptemberben hívta ki párbajra Navalnijt, és kilátásba helyezte, hogy a ringben vagy a tatamin alaposan ki fogja klopfolni. Az ellenzéki aktivista a kihívást elfogadta, de leszögezte, hogy a párviadalnak szópárbaj formájában kell megtörténnie valamelyik állami tévécsatornán.

A rendőrök a speciális egységek utcai, pályaudvari vagy munkahelyi razziái során ügyelnek arra, hogy ne történhessen törvénysértés a hadseregbe történő bevonulást megtagadókkal szemben. Csak Ungváron hat sorköteles ellen indult büntető – és 250 esetben közigazgatási eljárás – adta hírül kedden a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A munkácsi Sirius tévécsatorna keddi riportműsorának beszámolója szerint a hadkiegészítő parancsnokságok speciális egységei valósággal vadásznak a sorköteles korú fiúkra, akiket az utcáról, pályaudvarról vagy munkahelyről egyenesen a sorozóbizottság elé visznek. A megszólaltatott hozzátartozók felháborodásuknak adtak hangot, amiért a fivérüket vagy fiukat a munkahelyükről vitték el, és orvosi vizsgálat nélkül azonnal besorozták a hadseregbe. Egy anya elmondta, hogy a katonaorvosi vizsgálatra beidézett 22 éves, súlyosan látássérült fiát nem engedték haza a hadkiegészítő parancsnokságról, hanem vonattal útnak indították a számára kijelölt katonai egységhez, és vele már csak a vasútállomás peronján tudott néhány szót váltani.

Inesza Manzulics-Ivanova, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője a tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy a rendőröknek jogukban áll ellenőrizni a sorköteles korú fiatalok személyi okmányait, és előállítani a behívó elől bujkálókat a hadkiegészítő parancsnokságokra.

Ukrajnában országos probléma, hogy a sorköteles fiatalok nem tesznek eleget a bevonulási kötelezettségüknek. Ezért a hatóságok úgy próbálják feltölteni a hadsereg személyi állományát, hogy utcán, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, pályaudvarokon és munkahelyeken vadásznak a sorköteles korban lévő fiatalokra.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácsülésén a holland kormány javaslatot terjesztett elő a jogszabály megalkotására, és ezt egyik résztvevő sem ellenezte, a brit, a francia és a német tárcavezető pedig kifejezetten támogatta, így megkezdődhet a munka a tervezet alapján – írta az EUobserver.

Holland lapértesülések szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz a felelős a kidolgozásért. A kezdeményezés neve hivatalosan nem Magnyitszkij-törvény, hanem “Európai uniós emberi jogi szankciós rezsim” lesz.

Egyesek szerint ugyanis megnehezíthetné az elfogadást, ha a szöveg közvetlenül utalna Oroszországra.

Stef Blok holland külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában rámutatott, hogy ezen büntetőintézkedések jóval gyorsabban elrendelhetőek lennének, mint a jelenlegi, ország alapú szankciók. Hozzátette, reményei szerint még a jövő májusi európai választások előtt érvénybe léphet az új szabályozás.

A törvény értelmében beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújthatnák az emberi jogok megsértésében érintett személyeket bárhol a világon.

Eddig hat ország – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia – vezette be a jogszabályt, amelynek alapján sokakat büntetőintézkedésekkel sújtottak Dél-Szudánban, Mianmarban, Nicaraguában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és máshol.

Az Európai Parlament már többször felszólított az EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére, az uniós tagállamok kormányainak tanácsa azonban eddig nem lépett.

Az Egyesült Államokban 2012-ben, Barack Obama hivatali idejében lépett életbe a Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szembeni utazási tilalomról rendelkezett. Az eredeti feketelistán szereplő embereknek közük volt az állami visszaéléseket vizsgáló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es halálához. Washington több tucatnyi orosz állampolgárral szemben alkalmazta a törvényt, később pedig az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét. Szergej Magnyitszkij belügyi vezetőket leplezett le Oroszországban, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba is került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között meghalt.