Biztonságpolitika

Új harckocsikat és önjáró tüzérségi lövegeket szerez be a Magyar Honvédség.

Az erről szóló szerződést szerdán írta alá Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban Ralf Ketzel, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) ágazati igazgatója, Holger Lenz, a vállalatcsoport ágazati kereskedelmi igazgatója, és Fodor Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója.

A KMW vállalatcsoporttal kötött szerződés értelmében 44 darab új, a XXI. századi hadviselés követelményeinek megfelelő harckocsival és 24 darab önjáró löveggel, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodik a Magyar Honvédség.

Az új beszerzésekkel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, hanem a honvédség harci képességei is javulnak. A Leopard2 harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazhatók.

A rendezvényen elhangzott: a haderő megerősítésének és harci képességeinek további fejlesztése keretében a légierő megerősítése után most a szárazföldi haderőnem megerősítése következik.

Az aláírást megelőzően Benkő Tibor honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta Frank Haunt, a cég vezérigazgatóját. Benkő hangsúlyozta: a magyar és a német haderő között régóta jól működő és szerteágazó kapcsolat van, amit most megerősítettek.

Elmondta, hogy a kormány és a honvédelmi tárca eltökélt abban, hogy egy erős Magyar Honvédséget építsenek fel. Ehhez, a katonákon kívül, XXI. századi modern haditechnikára is szükség van. Arra törekszenek, hogy kiváló eszközöket adjanak a kiválóan felkészített katonák kezébe. Olyan eszközöket, amelyet megbízható partnerek gyártanak – tette hozzá.

A vezérigazgató azt mondta: a 180 éves múlttal rendelkező müncheni székhelyű gyár referenciája a német haderő. A minőség az, amikor a katonák visszatérnek a műveleti területről, és ez többek között az általuk gyártott haditechnikai eszközöknek köszönhetik – idézte jelmondatukat Haun.

Petro Porosenko ukrán elnök szavai szerint Oroszország több mint 300 harckocsit állomásoztat az ukrán határtól 18 kilométerre lévő egyik katonai bázisán, ezen felül part menti tüzérségi fegyvereket, köztük rakétarendszereket állított fel a Kercsi-szorosnál.

Erről ez ukrán államfő a kelet-ukrajnai Dnyipro városában tett látogatásakor beszélt hétfőn egyetemi tanárokkal és diákokkal találkozva, és indokolva nekik a hadiállapot – a rendkívüli állapot egy formájának – bevezetését Ukrajna tíz megyéjében.

Az ukrán határ közelében orosz területen állomásoztatott harckocsikról bizonyítékként műholdfelvételt mutatott az államfő. Értetlenségének adott hangot közben, hogy miért kellett Oroszországnak több mint 300 harckocsit összevonnia egyetlen bázison, ráadásul közvetlenül az ukrán határnál. Hozzátette, hogy nemcsak harckocsikat, hanem lövedékeket is szállítottak oda, és katonákat is állomásoztatnak a bázison. “Mégis mit kellett volna tennem?” – tette el végül a kérdést utalva a hadiállapot bevezetésének szükségességére.

Leszögezte: teljes körű információkkal rendelkezik arról, hogy Oroszország erőket összpontosított az ukrán-orosz határhoz, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroshoz.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

Sticz László dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese, megbízott csoportfőnöke átveszi a tábornoki kinevezéséről szóló okmányt Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2018. december 17-én. Balról Benkő Tibor honvédelmi miniszter. (MTI/Bruzák Noémi)

Csütörtökre sem lankadt az aláírási kedv, mára is jutott belőle: a HM-ben ezúttal a földi (felszíni) telepítésű légvédelem nemzeti (stratégiai) szintű vezetési rendszerének szállításáról kötöttek megállapodást az Airbussal. Ez a SAMOC, a Surface to Air Missile Operations Center, azaz légvédelmi rakéta hadműveleti központ.

Zord

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák.

Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.

Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását.

Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén azonban az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését. A NATO az általa vezetett koszovói nemzetközi békefenntartó haderőn (KFOR) keresztül továbbra is elkötelezett a biztonság fenntartása mellett Koszovóban és a Nyugat-Balkán stabilitásában – tette hozzá a főtitkár.

A koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, az unió korábbi véleményével összhangban továbbra is úgy vélekedik, hogy a Koszovói Biztonsági Erők megbízatását csak a koszovói alkotmánynak megfelelően, fokozatos folyamat révén lehet megváltoztatni. Az Európai Unió reményét fejezi ki, hogy Koszovó továbbra is betartja a Brüsszelben megkötött első megállapodásban foglaltakat és a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket – közölték.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalások uniós részvétellel. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy kereskedelmi hálózatot, amelynek munkatársai több mint száz, Lviv megyében működő állami, illetve katonai intézménynél, vállalatnál és szervezetnél szereztek meg törvénytelen úton bizalmas információkat, amelyeket lehet, hogy az orosz titkosszolgálatoknak adtak át – közölte pénteken az SZBU.

A Facebookon megjelentetett közlemény szerint a nem megnevezett kereskedelmi cég alkalmazottai az említett állami, illetve katonai intézményeknél végzett munkájuk alatt Ukrajnában tiltott, oroszországi szerverekről futtatott kémprogramokat telepítettek a vállalatok számítógépeire. Az SZBU kiemelte: az ellopott adatok ily módon hozzáférhetővé váltak az “agresszor állam” számára, amely felhasználhatta azokat arra, hogy kárt tegyen az ország nemzetbiztonságában. Az SZBU hozzáfűzte: jelenleg még vizsgálják, hogy a lemásolt adatok lejutottak-e az orosz titkosszolgálatokhoz vagy sem.

Ukrajnában az utóbbi években egyre gyakoribbakká váltak az állami intézményeket, vállalatokat érő kibertámadások, amelyek kiindulását zömében az illetékes ukrán hatóságok Oroszországba vezetik vissza.

Az eddigi legnagyobb kibertámadás tavaly júniusban érte Ukrajnát, amikor a Petya nevű zsarolóvírus bénította meg napokra a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszpil repülőtéren.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Élesen bírálta Szerbia vezetése, hogy a koszovói parlament pénteken egyhangúlag megszavazta a biztonsági erők hadsereggé alakítását lehetővé tevő törvénycsomagot.

Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Mint mondta, Szerbia tovább akar haladni a béke és a stabilitás útján, amely a fejlődést biztosítja.

Aleksandar Vucic szerb elnök egyelőre nem reagált a hírre, ám főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Selakovic kijelentette: a pénteki koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog. “Azok, akik hozzájárultak, hogy a nemzetközi jog megsemmisüljön, már csak nem is játsszák meg magukat, korábban legalább kitaláltak valamit, hogy a nemzetközi jog megsértését hogyan magyarázzák ki” – fogalmazott Selakovic. Szerinte mindenki, aki elfogadja a koszovói hadsereg megalakítását és a koszovói állam függetlenségét támogatta, az így tesz.

Selakovic szerint mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy máig érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es számú határozata, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.

Ivica Dacic külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni, mert a pristinai képviselőház döntése súlyosan sérti az ENSZ BT 1244-es határozatát. “Ez a régió békéjének és stabilitásának, valamint koszovói szerbek biztonságának a legközvetlenebb fenyegetését jelenti” – fogalmazott a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban a szerb diplomácia vezetője.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll. A tárcavezető nyugalomra intette a Koszovóban élő szerb kisebbséget, és kijelentette: Szerbia és a szerb hadsereg támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

Az uniós törvényszék elutasította azt a keresetet, amelyet a Hamász nyújtott be terrorista cselekményekben részt vevő egyének és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó uniós határozatok ellen, megerősítetve ezzel az iszlamista szervezet korábbi felvételét az Európai Unió szankciós listájára – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A törvényszék döntésében úgy ítélte meg, az Európai Unió Tanácsa 2001. december végén hozott, a Hamász pénzeszközeinek befagyasztására irányuló intézkedése nem aránytalan, és tiszteletben tartja az alapvető jogokat.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Tanácsa közös álláspontot és egy rendeletet fogadott el a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések elrendelték a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsítható, és a tanács által elfogadott, illetve rendszeresen naprakésszé tett listára felvett személyek, csoportok és szervezetek vagyonának befagyasztását. A tanács egy határozatot is elfogadott, amellyel a Hamászt felvette a listára, a szervezet szerepeltetetését a későbbiekben 2014-ben és 2017-ben is meghosszabbította.

A törvényszék pénteki ítéletében megerősítette a Hamász szerepeltetését az EU szankciós listáján, döntése szerint a tanácsi határozatok ugyanis indokoltan tartják szem előtt a nemzetközi békére és biztonságra veszélyt jelentő terrorcselekmények és fenyegetettség elleni küzdelemre irányuló célokat.

A törvényszék a Hamasz állításával ellentétben megjegyezte, mivel nem szuverén állam, a szervezet politikai jellege vagy a kormányban való részvétele nem jelent alapot a tanács által elfogadott közös álláspontban szereplő szabályok alkalmazásának megszüntetésére. A bíróság hozzátette, a pénzeszközök befagyasztását és más szankciókat elrendelő, terrorszervezeteket tartalmazó európai lista rendszeres felülvizsgálatára van szükség.

A török haderő belép az észak-szíriai Manbídzs körzetbe, ha az Egyesült Államok nem távolítja el onnan a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát – szögezte le Recep Tayyip Erdogan két nappal azután, hogy hadműveletet jelentett be az Eufrátesz folyó keleti partjára is.

Erdogan a Dolmabahce palotában az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) igazságügyi konferenciáján felszólalva elmondta: Washington megígérte, hogy átküldi az YPG-t az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzsból a folyótól keletre eső területekre. Manbídzsot arabok lakják, mégis teljesen átadták ennek a szervezetnek – nehezményezte Erdogan.

Ankara az észak-iraki központú, de Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja a szíriai YPG-t, miközben az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

Bár Törökország már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy fellép az YPG ellen Manbídzsban, Washington és Ankara június elején közös ütemtervet hagyott jóvá, amelynek értelmében az YPG ki fog vonulni a térségből. Ennek ellenére az YPG azóta sem távozott Manbídzsból.

Erdogan szerdán jelentette be, hogy a török haderő néhány napon belül hadműveletet indít az Eufrátesztől keletre, amelyet Manbídzshoz hasonlóan szintén az YPG tart ellenőrzése alatt. Pénteki beszédében erre vonatkozóan leszögezte: Ankara már elegendő időt elvesztegetett a beavatkozáshoz, ezek után egy nap késlekedést sem tűr meg. Törökország eltökélt szándéka, hogy békét teremt az Eufrátesz keleti partján – fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a török légierő csütörtök este megsemmisítő csapást mért a PKK 30 hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint beljebb, a török-iraki határtól mintegy 180 kilométerre található, Erbíl városától pedig délnyugatra húzódó Karadzsak-hegységben. A Karadzsak-hegység, amelyet Törökország először bombázott, az észak-iraki török légicsapások eddigi legtávolabbi célpontja is volt egyben. Erdogan leszögezte: “ennek is jön majd a folytatása”. Az NTV török hírtelevízió szerint a csütörtök esti észak-iraki bombázás az Eufrátesztől keletre tervezett hadművelet előkészületei közé sorolható.

Hatékonyabb koordinációról állapodott meg telefonon az amerikai és a török elnök
Hatékonyabb szíriai koordinációról állapodott meg pénteken telefonon Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a török államfői hivatal. A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során hangsúlyozta: Törökországot jogosan tölti el aggodalommal a Washington által támogatott Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia szíriai jelenléte és tevékenysége. Ankara a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t, miután az több száz kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát és attól tart, hogy az YPG sikerei felerősíthetik a törökországi kurd lakosság függetlenedési törekvéseit. A török vezetés azt is különösen nehezményezi, hogy az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva továbbra is fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

A spanyol kormány több mint 7,3 milliárd euró értékű hadászati korszerűsítést hagyott jóvá. Az elképzelések szerint az összegből a következő 14 évben megújul a hadihajók, a páncélozott harckocsik és a vadászrepülőgépek állománya.

A galiciai Navantia hajógyárban öt darab, a legmodernebb technológiával felszerelt F-110-es fregatt készül majd a spanyol hadsereg számára, mintegy 4,3 milliárd euró értékben. Továbbá 2,1 milliárd eurót költenek 348 darab 8×8 Dragón típusú páncélozott harckocsira, és 906 millió eurót szánnak az Eurofighter 2000 projekt folytatására, a már meglévő vadászgépek korszerűsítésére.

Spanyolország összesen 73 harci repülőt rendelt meg a program keretében, amelyből eddig 69-et kapott meg, a hiányzó négy gépet pedig jövőre veheti át.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter az Onda Cero rádióadónak nyilatkozva “társadalmi kiadásnak” nevezte a hadászati eszközök korszerűsítését, érvelése szerint az nemcsak a védelemhez és biztonsághoz járul hozzá, hanem több ezer munkahelyet teremt a következő években Spanyolországban, így kedvez az iparnak és a technológiai ágazatnak is.

Kitért arra, hogy jelenleg mintegy háromezer spanyol katona vesz rész külföldi missziókban, akik számára nagyobb biztonságot jelentenek majd a korszerűbb eszközök. Spanyolország a bruttó hazai össztermék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja jelenleg hadászati kiadásokra. A NATO elvárása a két százalék elérése 2024-ig.

Nem is olyan sok évvel ezelőtt a honvédség expedíciós segélyhaddá degradálásának folyamatában kishíján megszüntették Magyarországon a harckocsizó és a tüzér fegyvernemet. A "racionalzálók" végül szerencsére eltűrték a "fegyvernemi kultúrák megőrzése" szintű vegetálást, ám azt mindenki tudta, hogy a 21. században a megmaradt eszközök mennyisége és minősége semmiképpen sem nevezhető relevánsnak. Ennek a tarthatatlan állapotnak vetett véget a ma reggeli szerződéskötés a HM-ben, melynek nyomán ismét valós katonai képességet tud majd biztosítani a hazai fekete- és piros barettsapkás közösség.

 

Lengyel modernizált Leopard A4-es az idei kielcei vásáron. A HM által a KMW-vel aláírt szerződés értelmében 44 darab Leopard 2A7+ harckocsit és hat kompatibilis műszaki járművet, valamint kiegészítő anyagokat és szolgáltatásokat vásárolnak a honvédségnek. A rendszeresítés elősegítése (kiképzés gyorsítása) érdekében rövid távon 12 darab A4-es változat kerül lízingelésre, melyek idővel szintén magyar tulajdonba kerülnek. 

Holland Panzerhaubitze (PzH) 2000 Újmajorban 2016-ban. A 155 milliméteres önjáró tarackágyúból 24 darab kerül rendszeresítésre.

Zord

Beköszöntött az igazi tél, leesett az első hó. A rendőrségi beszámolók szerint már az első havas hétvégén duplájára nőtt a koccanásos balesetek száma. A téli vezetés, főként havas, jeges úton fokozott figyelmet igényel.

1. Csakis téli gumiabroncsokkal és megfelelő guminyomással induljunk útnak! Ha eddig nem tettük meg, indulás előtt mindenképp cseréljük le a nyári gumikat és ellenőrizzük a guminyomást is!

2. Ellenőrizzük az akkumulátor állapotát, használjunk téli ablakmosót! A téli vezetés bizony sok kihívást tartogat. A nem várt vészhelyzetek elkerülése érdekében szánjunk időt arra, hogy megnézzük az akkumulátor töltöttségi állapotát, és töltsük fel téli ablakmosó folyadékkal a tartályt.

3. Vezessünk óvatosan! A balesetmentes vezetéshez nagy figyelemre és még több óvatosságra van szükség télen. A lehető legóvatosabban bánjunk a gázzal és a fékkel, kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat és válasszunk alacsonyabb sebességfokozatokat. A havas, jeges felületeken ugyanis könnyen megcsúszhatunk és irányíthatatlanná válik autónk. Amikor jól jön az extra figyelem.

4. Látni és látszani. Takarítsuk le a hótól, jégtől alaposan az autót, mielőtt elindulunk! Győződjünk meg róla, hogy semmi nem akadályoz bennünket a kilátásban. A korlátozott látási viszonyok között különösen fontos autónk megfelelő kivilágítása is. Használjuk a fényszórókat és szükség esetén a ködlámpát is!

5. Tervezzük meg az útvonalat! Alaposan nézzünk utána a lehetséges útvonalaknak! Ne csak a távolságra, hanem az előttünk álló útvonal várható nehézségeire és az előre nem látható veszélyekre is legyünk figyelemmel.

6. Fáradtan ne vezessünk! Szakemberek szerint a balesetek közel 25%-áért a kialvatlanság a felelős. Ráadásul a téli vezetés, főként, ha éjszaka is úton vagyunk, még jobban igénybe vesz bennünket.

7. Figyeljünk a követési távolságra! Télen különösen fontos, hogy betartsuk az előírt követési távolságot. Ebben is segíthetnek a fedélzeti kamerák: bizonyos modellek ugyanis ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszerrel (FCWS) vannak ellátva, az eszköz így 60 km/h-s sebesség fölött azonnal jelez, ha az autónk az előttünk haladótól kevesebb, mint 15 méter, vagy kevesebb, mint 1,5 másodpercnyi távolságra van.

+1 extra tipp: Legyen velünk beépített szemtanúnk! Akármennyire körültekintően is vezetünk, a figyelmetlen autósok által okozott baleseteket sokszor lehetetlen elkerülni. Ha beépített szemtanúnk, a fedélzeti kameránk velünk van, akár útközben, akár parkolás során történne a baleset, mindig tudni fogjuk, pontosan mi történt és ki a felelős érte. Baleset esetén, vagy ha hirtelen változás következik be az autó mozgásában, a készülék beépített gyorsulásérzékelője azonnal rögzíti a jármű mozgását és biztosítja, hogy a rögzített adatokat ne lehessen felülírni.

Nem hosszabbítják meg az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – december 26-i lejárta után, ha nem történik nagy szabású támadás Ukrajna ellen Oroszország részéről – biztosított újfent Petro Porosenko ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. “Amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében” – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik, és minden magyarázat nélkül.

Porosenko kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem az ukrajnai választási kampány miatt nem beszél vele, mint ahogy állítja, hanem azért, mert nincs mit mondania. Porosenko szavai szerint Putyin nem számított arra, hogy az ukrán hadihajók elleni november 25-i orosz támadás után 24 órán belül “a G7-országok, az Európai Unió és Ukrajna partnereinek többsége nyilatkozatokat tesz”. A nyugati országok zöme egyébként agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Porosenko hozzátette: nem azért nem tud Kijev már egy éve egyetlen ukrán foglyot sem kiszabadítani sem Oroszországból, sem az elcsatolt Krím félszigetről, vagy a szakadár Donyec-medencei területekről, mert Putyin nem hajlandó vele szóba állni, hanem azért, mert az orosz elnök nem akarja őket szabadon bocsátani. Tavaly decemberben sikerült utoljára egy nagy szabású fogolycserét végrehajtania Kijevnek a Donyec-medencei szakadárokkal, akkor 73 ukrán foglyot cseréltek ki 233 szakadárra.

 

Némi "hakapeszi maki" profilvázlatok kíséretében a LégierőBlogger felteszi a kérdést: vajon az új technikával a Magyar Honvédség végleg búcsút intsen-e repülőeszközei hagyományos, tereptarka festésének, és teljes mértékben álljon át a divatos, uniformizált, nem mellesleg rém unalmas "alacsony láthatóságú" szürkére? Netán - mint arra nem egy légierőben van példa - többféle festést is elbír egy ugyanolyan típusokból álló flotta? (A kérdést ugyan a minapi hírekben szereplő H225M példáján próbálom meg illusztrálni, de lehetne a tervezetten még számosabb H145M-et is segítségül hívni...)

H225M hagyományos magyar színekben. A provizórikus piros 721-es oldalszám a Mi-24V-k (711-720) folytatásaként adódott.

Lo-vis szürkét, a fenti logika szerinti 729-es oldalszámtól, a sorban 9. géptől kaphatnának egy vegyes festésű flotta esetén a magyar Karakálok.

Zord

A vizsgált tíz, hálós kiszerelésű citromtételből egynél találtak megtévesztő jelölést, egynél pedig hiányos címkét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei – közölte a Nébih.

A hivatal a növényvédőszer-maradékot és a C-vitamin tartalmat, valamint azok jelölését ellenőrizte. Az egyik tétel címkéjén kezeletlennek tüntettek fel a citromot, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben. Ez jóval határérték alatti mennyiségben volt jelen, de a megtévesztő jelölés miatt eljárás indult a felelős vállalkozóval szemben. A többi kilenc citrom megfelelt az előírásoknak ebből a szempontból.

A biztonsági mérések mellett a citromok C-vitamin tartalmát is megmérték. A legkisebb érték 38,1 miligramm/100 gramm, míg a legmagasabb 52,0 miligramm/100 gramm volt, ami azt jelenti, egy citrom fogyasztásával szinte fedezhető az ajánlott napi C-vitaminbevitel fele – írták.

A jelölésre vonatkozó jogszabályoknak egy termék nem felelt meg, mivel a gyümölcs fajtáját nem tüntették fel a csomagolásán. A Nébih figyelmezteti a vállalkozót a hibára, és kötelezi annak javítására.

A citromok közül, amelyek hét nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról származtak, nyolc spanyol, egy török és egy olasz importból származott.

Visszatérnek oroszországi támaszpontjukra Venezuelából az orosz hadászati bombázók – jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményére hivatkozva.

A két, nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, Tu-160-as típusú hadászati bombázó mintegy tíz órát gyakorlatozott a Karib-tenger felett. “Szergej Szurovikin vezérezredes, az orosz légierő főparancsnoka utasítást adott a visszatérés előkészítésére az állandó bázisra” – áll a tárca közleményében.

A repülési útvonal egyes szakaszain az orosz rakétahordozókat a venezuelai légierő Szu-30-as és F-16-os típusú vadászrepülőgépei kísérték. A közös manőver során a két ország pilótái a légi feladatok elvégzéséhez szükséges együttműködést gyakorolták.

Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta: a gyakorlatot a légtérhasználatra vonatkozó nemzetközi szabályok szigorú betartása mellett hajtották végre. A minisztérium hétfőn jelentette be, hogy a két Tu-160-as bombázó a Caracas melletti Maiquetía repterére érkezett tízezer kilométer megtétele után, egy An-124 Ruszlan teherszállító, valamint egy katonai Il-62-es utasszállító repülőgéppel együtt.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter keményen bírálta az orosz repülőgépek Venezuelába vezénylését, mondván, Moszkva és Caracas csak pazarolja ezzel az állami forrásokat. A Kreml “nem helyénvalónak” minősítette az amerikai diplomácia vezetőjének kijelentéseit, hozzátéve, hogy “az Egyesült Államok védelmi költségvetéséből jól lehetne lakatni Afrikát”.

A Tu-160-asok 5500 kilométeres hatótávolságú, nukleáris vagy hagyományos robbanótölteteket hordozó manőverező repülőgépek indítására alkalmasak. Ilyen típusú bombázókról a Szíriában folytatott orosz hadműveletek során először vetettek be harci körülmények között hagyományos robbanótöltettel ellátott, H-101-es típusú robotrepülőgépeket.

Orosz Tu-160-asok a 2008-as orosz-grúz háborút követően landoltak első ízben Venezuelában, s a dél-amerikai országba érkezett akkor egy rakétahordozó cirkáló is. Két ilyen bombázó 2013-ban is felkereste a baloldali populista vezetés alatt álló, Washingtonnal éles konfrontációban álló országot.

Leginkább a kibertámadásoktól tartanak a pénzintézetek vezetői, a feltörekvő technológiák elterjedésével a jövőben azonban további kockázatokra is számítanak – derül ki az EY 29 országban összesen 74 cég megkérdezésén alapuló felmérésből.

A kiberkockázatoktól (80 százalék), az informatikai rendszerek leállásától (64 százalék), egy harmadik fél által okozott súlyos hibától (64 százalék), valamint adatelérési problémáktól (41 százalék) tartanak a leginkább a bankok vezetői az EY és az Institute of International Finance (IIF) együttműködésében készült kutatás alapján.

A válaszadók szerint az elkövetkező öt évben a feltörekvő technológiák további kockázatokat jelentenek a bankok számára. A kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek a különböző veszélyek feltérképezésében – például számítógépes támadások vagy természeti katasztrófák – az azokra történő felkészülésben, a krízishelyzetek kezelésében, illetve az incidenseket követő helyreállításban is hatékony támogatás tudnak adni.

„A versenyképesség megtartásához és a sikeres digitális átalakuláshoz a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a minden eddiginél gyorsabban és intenzívebben változó kockázati környezethez. El kell sajátítaniuk a működési zavarok kezelésének és a helyreállításnak a módszereit” – mondta el Zala Mihály az EY Kibervédelmi Szolgáltatások üzletágának vezetője.

A felmérés rámutat, hogy a kockázatkezelési funkcióknak jelentős hatása lehet többek között a csalások megfigyelésében (72 százalék), a pénzügyi bűncselekmények elkerülésében (68 százalék) valamint a kibertámadások kivédésében (57 százalék). A terület szakemberei a vállalatvezetéssel együttműködve kulcsszerepet játszhatnak az új üzleti lehetőségek feltárásában is.

Igazságügyi együttműködési megállapodást írt alá Trócsányi László igazságügyi miniszter és georgiai hivatali kollégája, Tea Tsulukiani a georgiai fővárosban, Tbilisziben – mondta a magyar tárcavezető.

Trócsányi – aki georgiai hivatali kollégája meghívására érkezett a kaukázusi országba – elmondta: Magyarország egyértelműen támogatja Georgia euroatlanti integrációs folyamatait, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az igazságügyi miniszterek tárgyalásuk keretében kitértek az együttműködés olyan kérdéseire is, mint a választott bíráskodás vagy az alternatív vitarendezések, figyelembe véve, hogy erősíteni kell a Georgia és Magyarország közötti gazdasági együttműködést. Ezért a két tárca együtt fog működni az üzleti jog területén a gazdasági befektetések elősegítése érdekében.

A találkozón szóba került az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos kérdéskör is. Trócsányi ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mind Magyarország, mind Georgia érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt történő együttműködésben.

Trócsányi és Tsulukiani eszmecserét folytatott az igazságszolgáltatási rendszerekről is, például arról, hogy az igazságügyi minisztereknek milyen felelősségük van a független és hatékony igazságszolgáltatásért.

A tárcavezetők a találkozón áttekintették a migráció témáját is. Trócsányi szólt arról, hogy a migráció miként érintette a közép-európai országokat, ismertette Magyarország álláspontját e kérdésben. Tsulukiani pedig az Abházia és Dél-Oszétia szakadár területekkel összefüggésben kialakult migrációs helyzetről beszélt.

Trócsányi elmondta, körülbelül 200-250 ezer menekült él Georgiaban, akik belső menekülteknek tekinthetők.

A magyar igazságügyi miniszter látogatást tett a Dél-Oszétia közelében fekvő Gori városában, ahol az Európai Unió Georgiai Megfigyelő Missziója is található. Találkozott a magyar szakértőkkel, rendőrszakértőkkel, akik az Abháziát és Dél-Oszétiát érintő helyzettel kapcsolatosan nyújtott uniós kezelési támogatás keretében teljesítenek szolgálatot a határ mellett.

A találkozón főleg Georgia területi integritásának védelméről és a georgiai-dél-oszét mindennapos kapcsolatokról esett szó – mondta Trócsányi. A magyar igazságügyi miniszter előadást tartott a tbiliszi állami egyetemen Magyarország az Európai Unióban címmel, ezen az egyetem képviselői mellett a diplomáciai testület is képviseltette magát.

Az izraeli hadsereg már négy olyan alagutat tárt fel a libanoni határ alatt, amelyet a Hezbollah egy későbbi támadásra készülve fúrt katonái számára – jelentette a Jediót Ahronót honlapja, a ynet.

“A Libanonból Izrael területére átnyúló alagutat feltárták, az életét veszélyezteti, aki belemegy” – jelentette be közleményében a hadsereg a vájatban elhelyezett robbanó eszközökre utalva.

“A Libanon területéről kiinduló alagutak kiásásáért a libanoni kormányt terheli a felelősség. Az alagutak súlyosan megsértik a második libanoni háború lezárásakor, 2006-ban született 1701. számú ENSZ-határozatot és Izrael szuverenitását”- tette hozzá a katonai szóvivő.

A közel két hete indított Északi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében korábban már három “támadóalagutat” fedeztek és számoltak fel az izraeli hadsereg szakemberei.

Gadi Ejzenkot vezérkari főnök szerint hetekig is eltarthat a Libanoni határ mentén a támadó alagutak felkutatására indított akció, amelyhez több olyan technológiai eszközt is felhasználnak, melyeket korábban a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet határmenti alagútjainak megtalálására hoztak létre.