Biztonságpolitika

A 21 éves Jake Thomas Patterson ellen két rendbeli gyilkosság és egy rendbeli emberrablás miatt emeltek vádat. Pattersont csütörtökön este tartóztatták le, miután az elrabolt Jayme Closs három hónap után megszökött a fogságból. Wisconsint és az egész Egyesült Államokat megrázta, amikor 2018 októberében Barron városkában megöltek egy házaspárt, a 13 éves lányuk, Jayme pedig eltűnt.

Jayme mezítláb menekült ki a Gordon városka közelében lévő elhagyatott házból, segítséget kért, majd a rendőrségnek pontos leírást adott elrablójáról. A rendőrség a lány megmenekülését követően közölte: a csontsovány, piszkos és rossz egészségi állapotban lévő kislányt kórházban megvizsgálták, a körülményekhez képest jól van és a hétvégén már a nagynénjénél lesz.

A rendőrség szerint a 21 éves férfi kifejezetten azért ölte meg a Closs házaspárt, hogy elrabolhassa a lányukat.

Chris Fitzgerald megyei seriff közölte: az elrabolt kislány nem állt kapcsolatban Pattersonnal egyetlen közösségi fórumon sem, és Pattersonnak sem volt semmiféle kapcsolata a Closs családdal.

A gyanúsítottról egyelőre annyit tudni, hogy volt valamiféle kapcsolata Barron városkával, feltételezhetően alkalmi munkákat vállalt ott. Tervszerűen készült Jayme Closs elrablására, majd előre eltervezetten igyekezett megváltoztatni a külsejét is, hogy elrejtőzzön a rendőrök elől. A rendőrség több fegyvert is talált a lakásán, feltételezések szerint az egyikkel ölte meg Clossékat. A sajtókonferencián Fitzgerald seriff felhívta a figyelmet: még a nyomozás elején járnak, kevés információjuk van a tragédia hátteréről. A seriff nem kívánt válaszolni azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, együttműködik-e a nyomozókkal Patterson, akinek hétfőn kell megjelennie a bíróság előtt.

A lap névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a vizsgálatot James Comey akkori FBI-igazgató 2017 májusi menesztése után indították el.

A nyomozás – a The New York Times szerint – két szálon indult: az elhárítás azt vizsgálta, hogy Trump tudatosan vagy öntudatlanul dolgozott-e Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.

A lap állítása szerint a vizsgálat nagyon rövid idő alatt “beolvadt” a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság vizsgálataiba, amelyek azt firtatják, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között. Erre a bizottság eddig nem talált bizonyítékokat, Trump azon korábbi munkatársait, akiket elítéltek, más – elsősorban korábbi gazdasági bűncselekményeik – miatt vontak felelősségre.

A The New York Times nem írt arról, hogy milyen következtetésekre juthattak az FBI nyomozásai.

A cikkre Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő azonnal reagált, “abszurdnak” nevezte a lap állításait. “James Comeyt azért menesztették, mert kegyvesztett pártkatona volt, akkori helyettesét, Andrew McCabe-et pedig, aki közismert hazudozó, az FBI rúgta ki” – hangsúlyozta. Leszögezte egyúttal Trump elődjére utalva: “Barack Obama elnökkel ellentétben, aki hagyta, hogy Oroszország és más külföldi ellenfeleink erőszakoskodjanak Amerikával, Trump elnök kemény Oroszországgal”.

Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a kétszázezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.

A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett – idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.

Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.

Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott megemlékezésen. A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.

A Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

A legnagyobb németországi repülőtéren súlyos fennakadások lehetnek a biztonsági szolgálatok dolgozóinak január 15-én hajnali 2 órától este 20 óráig tartó sztrájkja miatt, és nem lehet kizárni, hogy más reptereken is munkabeszüntetést szerveznek – figyelmeztetett a Verdi pénteki közleményében.

Az újabb sztrájkra azért van szükség, mert a biztonsági szolgálatok munkaadói érdekképviselete (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) az utóbbi napok tiltakozó akcióinak hatására sem tett “tárgyalása érdemes ajánlatot” a bérek rendezéséről – tették hozzá.

A Verdi egységesen húsz eurós (6420 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasokat, a teherszállító járatok rakományát és a légitársaságok személyzetét ellenőrző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. A szakszervezet és a BDLS bértárgyalásán eddig négy fordulót tartottak, rendre eredménytelenül.

A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban. A BDLS szerint a Verdi követelését egyes térségekben negyven százalékos béremeléssel lehetne teljesíteni, és ekkora emelést nem tudnak kigazdálkodni a munkaadók.

A dolgozók sztrájksorozata a múlt héten kezdődött, munkabeszüntetést tartottak a berlini nemzetközi repülőtereken (Tegel, Schönefeld), a düsseldorfi, a köln-bonni és a stuttgarti repülőtéren. A sztrájkok miatt hatszáznál is több járatot kellett törölni.

A jelenleg 66 éves vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a táblabíróság.

A korábban emberölés miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, de büntetéséből kegyelemmel szabadult férfi a Bács-Kiskun megyei Szalkszentmártonban egy tanyás ingatlanon gazdálkodott. A tanyával szemben, az út túloldalán lakott az akkor 48 éves későbbi sértett, akit bár korábban többször is bántalmazott a vádlott, viszonyuk jó volt, rendszeresen összejártak.

2015. február 2-án délután a sértett utánfutós autójával átment a vádlott tanyájába, hogy elszállítsa onnan a cefrés hordókat. Miután végeztek a felpakolással, a vádlott egy pisztolyt vett elő, és azzal a sértettet – meg nem állapítható okból – 1-1,5 méter távolságból hátulról tarkón lőtte. A sértett elesett, és amikor feleszmélt, nem tudta mi történt vele, az előzményekre nem emlékezett, csak rosszul érezte magát. A vádlott a vérző férfit bekísérte a házba, majd a sértettet – annak ellenkezése dacára – odaérkező öccsével orvoshoz vitték.

A meglőtt férfi később kórházba került, ahol a koponyájából eltávolították a lövedéket. A férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, orvosi ellátás nélkül meghalt volna. A gyógyulása hat hónapig tartott, de maradandó egészségkárosodást szenvedett.

A vádlott bűnösségét mindvégig tagadta, arra hivatkozott, orvvadászok eltévedt lövedéke sebesítette meg a férfit. Az eljárás során meghallgatott fizikus szakértő azonban kizárta, hogy a sértettet távoli lövés érte volna, a tanya udvarán pedig csak ketten tartózkodtak, a vádlott kezén és ruházatán pedig lőpornyomokat rögzítettek.

A táblabíróság döntésével megváltoztatta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét, és a vádlott bűncselekményét emberölés kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette, büntetését pedig hét év tíz hónapról öt és fél évre mérsékelte.

A gyanúsítottnak, a 27 éves Illias Khayarinak múlt héten meg kellett jelennie egy találkozón a feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban, és az épületből kifelé több tárgyat is ellophatott az ügyészség orvosszakértőinek részlegén, köztük a terrortámadások áldozatainak boncolási jelentéseit tartalmazó merevlemezt – írta a Le Soir című napilap.

A férfit néhány nappal később őrizetbe vették, majd letartóztatták, ő azonban tagadja a lopást.

Az ellopott tárgyakat egyelőre nem találták meg, a nyomozók szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a tettes kifejezetten az adattárolóra utazott, nagy valószínűséggel nem is tudta, hogy mit tartalmaz.

A korábban Szíriában harcoló, majd Belgiumba visszatért Khayarit öt év börtönbüntetésre ítélték terrorszervezetben való részvétel miatt, nagyjából két és fél év után viszont feltételes szabadlábra helyezték, annak ellenére, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetésben korábban arról beszélt, hogy lefejezett egy embert a közel-keleti országban.

Khayari ügyvédje szerint a hatóságok pusztán azért vádolják védencét, mert a lopás idején ő is az épületben tartózkodott. Rámutatott: ügyfele a börtönbüntetését követően több képzésen is részt vett, munkát talált, megházasodott, hamarosan gyereke születik, nem lett volna semmi oka elkövetni a bűncselekményt.

Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre 2016. március 22-én terrortámadást, melyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

A londoni rendőrség bejelentette, hogy teljes körű bűnügyi vizsgálat indult a legforgalmasabb európai repülőtér körzetében észlelt drón ügyében. A Scotland Yard közölte, hogy rendőrök is látták a repülőszerkezetet. Stuart Cundy, a Scotland Yard műveleti parancsnoka tájékoztatójában elmondta: a London nyugati határában fekvő Heathrow térségében kiterjedt kutatás folyik a felelősök után.

Hangsúlyozta: a brit repülésbiztonsági törvény alapján a repülőgépek biztonságának fenyegetése bűncselekmény, amelyért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Cundy elmondta, hogy a drónincidens körülményeinek felderítését célzó rendőrségi tevékenységet a fegyveres erők is támogatják, nem részletezte azonban, hogy miként.

Chris Grayling közlekedési miniszter a tárca szóvivője útján kiadott nyilatkozatában közölte, hogy az ügyben felvette a kapcsolatot Sajid Javid belügyminiszterrel és Gavin Williamson védelmi miniszterrel.

Grayling hozzátette: a hadsereg felkészül arra, hogy szükség esetén minél előbb telepíthesse Heathrow-n is ugyanazt a technológiát, amelyet a második legforgalmasabb brit repülőtéren, a Londontól délre fekvő Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

Gatwick repülőterét másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom. A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A közlekedési minisztérium által hétfő este ismertetett 68 oldalas intézkedési tervezetben szerepel, hogy novembertől a 250 grammnál nagyobb súlyú drónok tulajdonosainak regisztráltatniuk kell magukat és drónjukat a brit polgári repülésügyi hatóságnál (CAA), és vizsgán is számot kell adniuk arról, hogy tisztában vannak-e a drónok üzemeltetésének biztonsági előírásaival.

A brit kormány mindemellett jelentősen kibővíti a repülőterek környékén jelenleg is érvényes dróntilalmi zónákat.

A mostani szabályozás szerint a brit közforgalmi légikikötők egy kilométeres körzetében tilos a drónok reptetése, de a tervezetben szereplő kiterjesztés alapján külön tilalmi övezeteket alakítanak ki a pályák végétől számított öt kilométer hosszú, egy kilométer széles, négyszög alakú térségekben.

A rendőrség a jövőben, törvénysértés gyanúja esetén házkutatást tarthat a gyanúsított lakóhelyén, lefoglalhatja drónját és kötelezheti a tulajdonost a drón vezérlőrendszerében tárolt használati adatok kiszolgáltatására.

A szigorítás előkészítése már jó ideje tart, de a tervek összeállítását felgyorsították a második legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Gatwick térségében közvetlenül karácsony előtt észlelt drónberepülések, amelyek miatt másfél napig zárva kellett tartani a Londontól délre fekvő hatalmas légikikötőt.

A zárlat előzményeként rövid idő alatt több tucatnyi – kormányzati becslések alapján hatvannál több – drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Chris Grayling közlekedési miniszter a szigorítási terveket ismertetve hétfő este az alsóházban “szándékos, kiszámított, felelőtlen és törvénysértő” cselekedetnek nevezte Gatwick forgalmának drónokkal okozott veszélyeztetését.

Grayling szerint “okos, innovatív” új technológia alkalmazásával vált lehetővé Gatwick forgalmának újraindítása, de a miniszter nem fedte fel e technológia mibenlétét.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom.

A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A brit kormány a minap bejelentette, hogy drónvédelmi rendszert telepítenek a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Heathrow környékére is.

A tárca szerint a tankok egészen a közelmúltig hadrendben álltak a délkelet-ázsiai országban. A második világháborúban a szovjet hadseregben kulcsszerepet játszó lánctalpasok visszaszállításáról Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tavalyi laoszi látogatása során született megállapodás, a kétoldalú haditechnikai együttműködés keretében.

A tankokat az orosz nagyvárosokban rendezendő háborús győzelmi parádékhoz és filmforgatásokhoz fogják felhasználni, valamint múzeumokban állítják majd ki. A T-34-esek 4500 mérföldes tengeri szállítás után érkeztek meg Vlagyivosztokba, ahonnan vonattal indulnak majd tovább a Moszkvához közeli Naro-Fomiszkba.

Az orosz védelmi tárca szerint a T-34-es korának “legjobb harckocsija” volt, amelyhez többtucatnyi rekord fűződik. Ezek egyikét a tömeggyártás terén állította fel: 1940 és 1946 között több mint 58 ezer darab gördült le belőle az összeszerelő szalagokról.

Az oroszországi és a FÁK-országokbeli mozik slágere egyénként az új év első hétvégéjén éppen a T-34 című orosz akciófilm volt. A hollywoodi sikerfilmeket idéző, korszerű hatáselemekkel tarkított alkotás szerda délutánig 1,3 milliárd rubel bevételt hozott, és 4,7 millió embert vonzott a mozikba széles körű vetítésének január elsejei kezdete óta (1 rubel = 4,2 forint).

A 28 éves túronyi férfi 2016. május közepén a 81 éves, német állampolgárságú szomszédjának házához tartozó melléképületből műszaki cikkeket kívánt eltulajdonítani. A sértett a vádlottat észrevette, aki ezért a sértett fejére a nála lévő fejszével több ütést mért. A sértett életét vesztette. A vádlott a házból pénzt, okiratokat, és ingóságokat tulajdonított el.

A Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletével a vádlottat nyereségvágyból és a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és közokirattal visszaélés vétsége miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban harminc év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés végett fellebbezett.

A Pécsi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett jogerős határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évre enyhítette.

A közlekedési minisztérium által hétfő este ismertetett 68 oldalas intézkedési tervezetben szerepel, hogy novembertől a 250 grammnál nagyobb súlyú drónok tulajdonosainak regisztráltatniuk kell magukat és drónjukat a brit polgári repülésügyi hatóságnál (CAA), és vizsgán is számot kell adniuk arról, hogy tisztában vannak-e a drónok üzemeltetésének biztonsági előírásaival.

A brit kormány mindemellett jelentősen kibővíti a repülőterek környékén jelenleg is érvényes dróntilalmi zónákat.

A mostani szabályozás szerint a brit közforgalmi légikikötők egy kilométeres körzetében tilos a drónok reptetése, de a tervezetben szereplő kiterjesztés alapján külön tilalmi övezeteket alakítanak ki a pályák végétől számított öt kilométer hosszú, egy kilométer széles, négyszög alakú térségekben.

A rendőrség a jövőben, törvénysértés gyanúja esetén házkutatást tarthat a gyanúsított lakóhelyén, lefoglalhatja drónját és kötelezheti a tulajdonost a drón vezérlőrendszerében tárolt használati adatok kiszolgáltatására.

A szigorítás előkészítése már jó ideje tart, de a tervek összeállítását felgyorsították a második legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Gatwick térségében közvetlenül karácsony előtt észlelt drónberepülések, amelyek miatt másfél napig zárva kellett tartani a Londontól délre fekvő hatalmas légikikötőt.

A zárlat előzményeként rövid idő alatt több tucatnyi – kormányzati becslések alapján 60-nál több – drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Chris Grayling közlekedési miniszter a szigorítási terveket ismertetve hétfő este az alsóházban “szándékos, kiszámított, felelőtlen és törvénysértő” cselekedetnek nevezte Gatwick forgalmának drónokkal okozott veszélyeztetését.

Grayling szerint “okos, innovatív” új technológia alkalmazásával vált lehetővé Gatwick forgalmának újraindítása, de a miniszter nem fedte fel e technológia mibenlétét.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom.

A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A brit kormány a minap bejelentette, hogy drónvédelmi rendszert telepítenek a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Heathrow környékére is.

A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat.

Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel. Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra.

Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után fél évvel ezelőtt fogták el.

Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

Az egyetemi tanár úgy vélekedett: abból is látszik, hogy Donald Trump amerikai elnök elhamarkodottan jelentette be az intézkedést, hogy először harmincnapos határidőt határozott meg a végrehajtására, mára bizonytalanná vált a csapatkivonás időpontja.

Az intézkedést az elnök nem csak a közel-keleti partnerekkel nem egyeztette, de saját kormányának tagjaival sem; ezért mondott le a védelmi miniszter és több más kormánytag – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kis-Benedek szerint mindez arra utal, hogy rövid időn belül nem fog megtörténni a csapatkivonás.

Sulgin elmondta, hogy a szervezet a 2016-os büdzséjének maradványából létrehozandó különleges alapból készül felállítani a felelősség-megállapítás informatikai infrastruktúráját. A tagállamok konferenciáján Moszkva ebből visszakövetelte arányos részesedését és közölte, hogy ellenkező esetben az összeget le fogja vonni az idén esedékes tagdíjából.

“Egyáltalán nem titkoljuk, hogy a Nyugat által erőltetett felelősség-megállapításért nem fogunk fizetni, és bízunk benne, hogy legközelebbi partnereink is hasonlóképpen tesznek majd” – mondta.

Sulgin a felelősség-megállapítás mechanizmusát a szíriai politikai folyamat aláásását célzó eszköznek nevezte. Érvelése szerint a nyugati országok arra törekednek, hogy az OPCW Damaszkuszt nevezze meg a vegyi támadások felelőseként.

Az OPCW – az orosz tiltakozás ellenére – november 20-án határozott arról, hogy 2,4 millió euróval, 69,7 millió euróra növeli büdzséjét. A pótlólagos eszközöket a szervezet egyebek között a feltételezett vegyi támadásokért felelősséget megállapító csoport felállítására fogja fordítani.

Moszkva igyekezett megakadályozni, hogy az OPCW büntető szervvé váljon, felhívva a figyelmet arra, hogy ezzel a szervezet megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogköreit. Az orosz fél rámutatott, hogy a felelősség megállapításáról a vegyifegyver-tilalmi egyezmény sem rendelkezik, és hogy az új mechanizmus létrehozását a 193 tagálam közül csak 82 szavazta meg.

A tartózkodások és távolmaradások mellett ennyi voks jogilag elegendő volt a határozat elfogadásához.

Kalin mindazonáltal leszögezte, hogy Ankara a beavatkozást illetően “mindenkivel koordinációban marad”.

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak a vasárnap Jeruzsálemben tett kijelentései feszültséget váltottak ki Ankara és Washington között. Bolton akkor azt mondta, hogy Törökország Szíriában a kurdokat veszi célba. Egyúttal arra szólította fel Ankarát, egyeztesse szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal. “Az a minimum, hogy ne sodorja veszélybe a katonáinkat, de az (amerikai) elnöknek azt az elvárását is figyelembe kell vennie, hogy ne kerüljenek veszélybe azok a szíriai ellenzéki erők, amelyek az oldalunkon harcoltak” – fogalmazott Bolton az YPG-re utalva, amelyet az amerikaiak az Iszlám Állam elleni harcban a leghatékonyabb partnerüknek tekintenek. Törökország vállaljon kötelezettséget Washington kurd szövetségeseinek a biztonságáért – nyomatékosította Bolton.

Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi parlamenti felszólalásában a legalávalóbb, legbecstelenebb és legrondább rágalomnak minősítette Bolton szavait. Erdogan beszédében hangoztatta: ha az Egyesült Államok a Törökország által terrorszervezetnek tartott YPG-t kurdnak tekinti, akkor komoly tévedésben van. Ankara már nagyrészt be is fejezte a korábban jelzett katonai hadművelet előkészületeit az YPG ellen, Törökország hamarosan “akcióba lép” – fogalmazott a török államfő.

A török elnöki szóvivő elmondta: nem szabad, hogy a kilátásba helyezett amerikai csapatkivonás Szíriából lehetőséget teremtsen az YPG és más terrorszervezetek számára. Kalin az Eufrátesztől keletre eső vidék “megtisztítását” attól tette függővé, hogy Washington begyűjti-e a kurd milíciának adott fegyvereket, tisztázza-e az ottani amerikai támaszpontok és logisztikai központok sorsát, valamint hogy felbontja-e szövetségét az YPG-vel.

Kalin leszögezte: az amerikai delegációval folytatott keddi tárgyalás során Ankara ismét hangsúlyozta, hogy a szíriai kurdokat mint népcsoportot világosan szét kell választani az YPG-től, amely terrorszervezet. A szóvivő kiemelte: “senki ne várja el Törökországtól, hogy biztosítékot nyújt az YPG-nek és különféle indokokkal legitimálja azt”. Kalin szintén elmondta: két aktát adott át Boltonnak, amelyből az egyik az YPG által elkövetett bűncselekmények és emberi jogi sértések listáját tartalmazta.

Ankara megtesz mindent annak érdekében, hogy a kurdokat beleértve Szíriában egyetlen civilnek se essen bántódása – hangoztatta Kalin.

Kedd délelőtt John Bolton és delegációja, James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, valamint Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke több mint két órán át egyeztetett a Kalin vezette török tárgyalóféllel az amerikai csapatkivonás kérdéséről. A megbeszélést követően Bolton elhagyta Törökországot. Az előzetes várakozással szemben sem Erdogannal, sem Hulusi Akar török védelmi miniszterrel nem találkozott. Jeffrey és Dunford várhatóan még Ankarában maradt.

Erdogan újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Bolton tárgyalópartnere Kalin, aki egyben az államfői hivatalhoz tartozó biztonsági és külpolitikai bizottság elnökhelyettese. “Ha szükséges lett volna, Bolton velem is találkozik, de nem volt az, nem szabad ezt jelzésértékűnek tekinteni” – fogalmazott. A török elnök hozzátette: Donald Trump amerikai elnökkel “bármely pillanatban” egyeztethet.

Kalin a sajtótájékoztatón emlékeztetett: Erdogan nem ígérte meg előre, hogy találkozik Boltonnal.

A török szóvivő Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek hétfőn a CNBC amerikai hírtelevízióban elhangzott állítására reagálva azt is nyomatékosította, hogy Erdogan nem fogadta meg Donald Trump amerikai elnöknek decemberi telefonbeszélgetéseik során, hogy megvédi Észak-Szíriában az YPG-t az amerikai kivonulás után.

Törökország régóta neheztel Washingtonra az YPG támogatása miatt, mert úgy véli, hogy a szíriai kurd milícia térnyerése felerősítheti a törökországi kurd szeparatisták törekvéseit. Egyúttal aggasztja, hogy az amerikai csapatok esetleges távozásával hatalmi vákuum alakul ki Északkelet-Szíriában. Az YPG ugyanakkor attól tart, hogy az Egyesült Államok kivonulásával Törökország nagyobb szerepvállalásra próbál majd törekedni a térségben.

A sajtóközlemény szerint a két idős embernek az ukrán ellenőrzésű oldalon nyújtottak orvosi segítségséget, de már nem tudták megmenteni az életüket. Azt nem írták a közleményben, hogy pontosan mi volt a haláluk oka, vélhetően kihűlés okozhatta.

Az egyesített erőknél szolgáló határőröknek a szakadár területekről érkezők ugyanis arról számoltak be, hogy az “orosz megszálló erők” egyes személyeknek elsőbbséget adnak az áthaladáskor, ami miatt mások, főként idősek, nők és gyermekek kénytelenek a hidegben hosszú ideig sorban állva várakozni az ellenőrző pontoknál.

Az ukrán parancsnokság figyelmeztetett arra, hogy “az orosz megszállók” ezzel megsértik az emberi jogokat és civilek életét sodorják veszélybe, hiszen ezrek kénytelenek rendszeresen átjárni az ideiglenesen megszállt területetekről az ukrán ellenőrzés alatti országrészbe “az agresszor állam által irányított helyi hatalmi szervek” tevékenységének köszönhetően az önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságokban” kialakult rossz gazdasági és szociális helyzet miatt.

Az ukrán parancsnokság biztosított afelől, hogy az ellenőrző pontoknál a saját oldalukon igyekeznek a lehető legrövidebb időre szűkíteni a polgári személyek átvizsgálását a gyorsabb haladás biztosítása érdekében.

Tavaly februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

A gyanúsított húszéves, német állampolgár, a szüleivel él Hessen tartományban, tanulói jogviszonyban áll, büntetlen előéletű. Aktív és volt politikusok, újságírók, művészek személyes adatait szerezte meg és hozta nyilvánosságra illetéktelenül.

Informatikai szakképzettsége nincs, de volt “elég ideje és érdeklődése” az adatok eltulajdonításához szükséges ismeretek elsajátításához. A nagyszabású adatlopást azzal indokolta, hogy “dühítették” az érintett közszereplők egyes megnyilvánulásai – mondta Georg Ungefuk, a ZIT vezetője.

A fiatalembert még vasárnap vették őrizetbe, informatikai eszközeit lefoglalták. Beismerő vallomást tett, és nemcsak a tettére rótt jogsértéseket ismerte el, hanem a történtek rekonstrukcióját is nagyban segítette.

A gyanúsított mély megbánást tanúsított, az eljárás révén ismerte fel tettének súlyosságát. Kihallgatása után szabadlábra helyezték, mert nem fenyeget az elmenekülés vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye – mondta Ungefuk.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fiatalember összetett műveletekkel jutott hozzá az adatokhoz, kihasználva “biztonsági réseket”, amelyek közül többet már lezártak.

Az eddigi vizsgálatok szerint az adatlopás legkevesebb 994 embert érint. Az esetek túlnyomó többségében csupán kapcsolattartási adatok – telefonszámok, e-mail-címek, postacímek – kerültek illetéktelen kezekbe, nagyjából 50 esetben viszont érzékeny személyes információk, például családtagokkal folytatott üzenetváltások vagy nyaraláson, családi eseményeken készült felvételek is. Az ellopott adatokat közzétették az interneten.

Az adatok már hetek óta szivárogtak egy Twitter-oldalon megjelentetett linkek révén, amikor a hatóságok január 3-án észlelték, hogy nagyszabású visszaélés történt. Időközben megállapították, hogy ennek részét alkotja több korábbi, egymástól függetlenként számon tartott adatlopási ügy is.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter keddi berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a biztonsági helyzet nem változott az eset miatt, és az adatlopás nem érintette a kormányzat, az államigazgatás és a törvényhozás informatikai hálózatait. Hozzátette, hogy a biztonsági szervek megfelelően reagáltak. A bűncselekmény feltárásán és az elkövető kézre kerítésén “nagyon gyorsan, nagyon hatékonyan, nagyon jól és éjt nappallá téve dolgoztak” – fogalmazott a miniszter.

Az eset tanulsága, hogy tovább kell erősíteni az adatok védelmét, ezért a belügyminisztérium a következő hetekben megvizsgálja, hogy miként lehetne kiépíteni egy úgynevezett korai figyelmeztető rendszert – mondta Horst Seehofer.

Holger Münch, a BKA vezetője elmondta, hogy a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Andrea Nahles hivatalából kapták az első értesítést az adatlopásról, január 3-án késő este. A feltételezett elkövető személyét alig 48 óra alatt megállapították. A BKA szakértőinek nem kellett minden szakmai tudásukat mozgósítaniuk, viszonylag könnyen a nyomára jutottak. A gyanúsított jelszófeltörő eljárásokat használt az adatlopáshoz, károkozó szoftvereket nem telepített azokba a rendszerekbe, amelyekbe bejutott.

A BKA vezetője arról is szólt, hogy az adatlopás sűrűn előforduló bűncselekmény Németországban, és az elkövetők dolgát igen megkönnyíti, hogy nagyon sokan rendkívül gyenge – túlságosan egyszerű, könnyen feltörhető – jelszavakkal védik az adataikat.

Arne Schönbohm, a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) vezetője a sértettek számáról a német sajtóban korábban ismertetett információt pontosítva elmondta, hogy a 994 fős csoportba nem az összes közszereplő tartozik, hanem csak az aktív és volt politikusok. A legtöbben, 425-en a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vagy a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) tagjai, a második a koalíciós társ SPD 318 érintett párttaggal, utánuk az SPD-től balra álló, ellenzéki Baloldal (FDP) következik 112 érintettel, majd a szintén ellenzéki Zöldek 111 fővel, és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 28 fővel. A szövetségi parlament (Bundestag) hetedik pártját, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki erőt nem érinti az adatlopás. Ezzel kapcsolatban Münch kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem mutatható ki “domináns politikai motiváció” a húszéves fiatalember tette mögött, de még nem zárták le kihallgatásai sorát.

Ez utóbbiak azért bírálták az utóbbi napokban a szervezetet, mert elfogott, majd kegyetlenül megkínzott öt telepes fiatalt, akit egy sokgyerekes palesztin nő megölésével vádolnak. “A Sin Bet a világ legjobb terrorellenes szervezete, melynek sokat köszönhetünk” – mondta az izraeli kormányfő, aki szerint e szervezet “szakszerűen és etikusan jár el”.

A belbiztonsági szervezetet a múlt hét óta számos tüntetésen vették célba a szélsőséges telepesek, mert szerintük méltánytalanul keményen bánt kihallgatás közben a terrorral vádolt tizenévesekkel, és napokig megtagadta, hogy ügyvédeikkel találkozzanak.

Netanjahu mellett Reuven Rivlin államelnök is védelmébe vette a belbiztonságiakat, felelőtlennek nevezte megbélyegzésüket.

Ajelet Saked igazságügy-miniszter azonban az öt letartóztatott pártjára állt, amikor hétfőn találkozott szüleikkel, s felszólította a kormányfőt, hogy mihamarabb engedjék szabadon az elfogott telepes fiatalokat.

A Sin Bet a múlt héten hosszú nyomozás után tartóztatta le az öt tizenévest, akik a vádak szerint tavaly október 12-én, péntek este kövekkel dobáltak meg Ciszjordániában egy palesztin rendszámú autót, amelyben fejbe találtak és megöltek egy nyolcgyermekes, állapotos palesztin nőt.

A biztonsági szerveket az elmúlt évben egyre hevesebb támadások érték a politikai vezetők, köztük a miniszterelnök részéről. A kormányfő hétfő este is hevesen bírálta televíziós beszédében az ellene folytatott nyomozást. Netanjahu “drámai bejelentést” ígért a helyi tévéhíradók fő műsoridejére, de nem engedte meg újságírók jelenlétét és kérdéseket.

Beszédében az igazságszolgáltatási rendszert bírálta az ellene folytatott korrupciós nyomozások ügyében. Legfőbb panasza szerint, noha kétszer is kérte, nem engedték meg szembesítését az ellene felsorakoztatott koronatanúkkal.

Netanjahunak az ártatlanságát bizonygató tévés nyilatkozatát élő adásban közvetítették az izraeli tévécsatornák, mert nem tudták, hogy milyen “drámai bejelentésre” készül a kormányfő, de a tízes csatorna lekeverte, miután kiderült beszédének tartalma.

A helyi médiában kedden számos cikkben ostorozták a miniszterelnököt, azzal vádolták, hogy visszaélt az ilyen esetekben az ország vezetőjének rendelkezésére álló médiafigyelemmel.

A 28 éves vállalkozót három hónapra tartóztatták le, az ügyészség a gázrobbanás veszélyének tudatos előidézésével gyanúsítja őt, valamint azzal, hogy szándékolatlanul öt 15 éves lány halálát okozta. Ha bűnösnek találják, nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A férfi ügyvédjei elmondták: védencük a pénteki tűzvész után lelkileg összeomlott, a kihallgatási jegyzőkönyvben is az a vallomása szerepel, miszerint “saját életét is odaadná, ha a tragédia nem történt volna meg”.

Vasárnap kihallgatták a szabadulószoba pénteken a helyszínen dolgozó, a balesetben súlyosan megsérült, 25 éves alkalmazottját is. A koszalini ügyészség szóvivője hétfőn elmondta: a férfi a helyiségben bezárt lányokkal folyamatosan beszélt, kamerán keresztül látta őket, és ők is beszélhettek vele.

Miután észlelte, hogy a fűtésre használt egyik palackból gáz szivárog, megpróbálta elzárni azt. Akkor tűz ütött ki, amelytől megégett, és amely lehetetlenné tette a szabadulószoba kinyitását. A sérült férfi ekkor kiszaladt az utcára, és arra kérte a járókelőket, hogy hívjanak segítséget.

A PAP lengyel hírügynökség hétfőn megkérdezte a tűzoltóság egyik tisztségviselőjét, aki leszögezte: Lengyelországban nem léteznek külön, a szabadulószobákra vonatkozó biztonsági előírások, érvényben vannak viszont a nyilvános épületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok, amelyek betartásáért a szórakozóhelyek esetében az őket üzemeltető vállalkozók a felelősek.

Annak ellenére, hogy a szabadulószobákban zajló rejtvényjáték lényege a kijárat megtalálása, biztosítani kell a menekülés lehetőségét olyan ajtón keresztül, amely nincs szilárdan bezárva – hangsúlyozta a tisztségviselő.

Az illetékes hatóságok a hétvégén megkezdték az összes – több mint ezer – lengyelországi szabadulószoba biztonságának ellenőrzését. Vasárnap estig 325 helyiséget vizsgálták meg, súlyos hiányosságok miatt 26-ot be is zártak. A hétfői nap folyamán a média több vajdaságból jelentette, hogy ott újabb szórakozóhelyeket zártak be.

Piotr Jedlinski koszalini polgármester hétfőn bejelentette: az áldozatokat csütörtökön temetik el. A közös gyászszertartás költségeit a város vállalja magára, az öt lányt egymás mellett helyezik örök nyugalomra.

Adam Robitel amerikai rendező Végtelen útvesztő című horrorfilmjének forgalmazója, a United International Pictures hétfőn közölte: a koszalini tragédia miatt határozatlan időpontig elnapolták az alkotás lengyelországi bemutatóját, amelyre január 11-én került volna sor. A filmben hat, egymást nem ismerő ember titokzatos meghívót kap egy szabadulószobába, egymillió dollárt érő jutalmat ígérnek nekik, és a szereplők halálos veszélybe kerülnek.

A hétvégi hatósági közlemények szerint a koszalini tűzoltóság pénteken nagyon hamar, a telefonhívás után négy perccel a helyszínre érkezett, és az első áldozatokat nem egészen negyedóra múltán kihozták a szabadulószobából. A lányok halálát szén-dioxid-mérgezés okozta, a tragédia valószínűleg főleg azért következett be, mert nem volt biztosítva a helyiségben szórakozó személyek megfelelő evakuálása.

A zsidóság kiirtását célul kitűző, 1942 és 1943 között zajlott úgynevezett Reinhard-akció keretében mindössze három hónap alatt követték el a gyilkosságok nagy részét. A tanulmány nemcsak arra utal, hogy a korábbi számítások alulbecsültek voltak, hanem új fényt is vet a náci haláltáborok hatékonyságára és a szisztematikus módszerekre, amelyek célja a zsidó közösségek kivégzése volt.

A német nemzeti vasúttársaság fontos szerepet játszott a zsidó áldozatok haláltáborokba szállításában. A “speciális vonatok” szigorú menetrend szerint közlekedtek úti céljuk felé. A gyilkosságok részletes feljegyzéseit azonban a nácik végül megsemmisítették, így megnehezítették a tények utáni kutatást.

Lewi Stone, a Tel-avivi Egyetem és az ausztrál RMIT Egyetem kutatója a Reinhard-akcióhoz kapcsolódó vasúti feljegyzések elemzése alapján készítette tanulmányát. Kutatását a Science Advances című szaklapban mutatta be.

Stone Jitzak Arad izraeli történész adatgyűjteményét használta, amely katalogizálta a megszállt Lengyelország 393 városából és gettójából indult és a három hírhedt – a belzeci, a sobibori és a treblinkai – megsemmisítő táborba érkezett 480 vonatról szóló információkat a Reinhard-akció ideje alatt – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Az adatok alapján Stone arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyilkosság három hónapban következett be: 1942 augusztusában, szeptemberében és októberében. A Reinhard-akció 1,7 millió áldozata közül 1,32 millió, azaz a 78 százalék halt meg ebben a három hónapban, ami naponta 15 ezer áldozatot jelent.

Eszerint a holokauszt összes áldozatának mintegy 25 százaléka a Reinhard-akció ezen három hónapja alatt vesztette életét.

Az 1994-es ruandai népirtáshoz képest, amelyet a XX. század legintenzívebb népirtásának tartanak, a Reinhard-akció gyilkossági rátája 83 százalékkal magasabb volt. Stone szerint a gyilkossági ráta idővel azért lassult le, mert a nácik “kifogytak a zsidókból”.

A ruandai népirtás során száz nap alatt egymillió embert mészároltak le.