Biztonságpolitika

A kormány egyetlen napirendként tárgyalta az ügyet, és megsemmisítette a harci repülőgépek megvételéről szóló tavaly márciusban hozott döntését.

A kormányfő elmondta: Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához, s így nem teljesítette vállalásait. Ez az egyetlen magyarázata annak, hogy miért kellett megsemmisíteni a korábbi határozatot – hangsúlyozta.

Mint mondta: az alapos elemzések után, és a tapasztalatok alapján, amelyet a folyamat alatt szereztek, további értékeléseket és döntéseket hoznak annak érdekében, hogy megőrizzék és fenntartsák a horvát katonai légierőt. Ennek nyomán a többcélú harci repülőgépek beszerzését egy új modell szerint végzik majd – húzta alá.

Damir Krsticevic védelmi miniszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Horvátország és Izrael nem írt alá adásvételi szerződést, ezért Horvátországnak a tervezett ügylet meghiúsulásából nem származik pénzügyi kára, és a kudarcért semmilyen felelősség nem terheli.

Azt, hogy Izrael nem tudja teljesíteni a vállalását, a múlt héten jelentette be Zágrábban Udi Adam, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója. Izraeli lapok korábban arról írtak: Washington azt sérelmezte, hogy Izrael – miután korszerűsítette a repülőgépek elektronikai rendszerét – “tisztességtelen haszonra akart szert tenni a valójában amerikai gépek értékesítésével”.

A horvát védelmi minisztérium öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére 2017-ben. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött. A pályázatra az Egyesült Államok az új F-16 Block 70 típussal jelentkezett.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) a fiaskó miatt Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a kormányfő és a védelmi miniszter lemondását követeli, amiért azok a szervezet szerint alkalmatlanságukkal veszélyeztették Horvátország biztonságát, valamint komoly kárt okoztak az ország megítélésében.

Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok egy diplomáciai emlékeztetőben (non-paper) előre figyelmeztette Horvátországot az ügylet lehetséges buktatóira.

A miniszterjelölt kongresszusi meghallgatásra előkészített írásos nyilatkozatának részletei hétfőn kerültek nyilvánosságra. A dokumentum szerint Barr a szenátus jogi bizottsága előtt “életbevágó fontosságúnak” tekinti majd a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálataink befejezését és azt, hogy munkájának eredményeiről a közvéleményt is tájékoztassa.

“Nem fogom megengedni, hogy pártpolitika, személyes érdekek, vagy bármilyen más, helytelen megfontolások beavatkozzanak ebbe, vagy bármilyen más vizsgálatba” – hangsúlyozza majd Barr a szenátus jogi bizottsága előtt.

A Mueller-bizottság munkájára vonatkozóan Barr leszögezi: “célom az, hogy a tőlem telhető legnagyobb és a törvénynek megfelelő átláthatóságot biztosítsam”.

A 68 éves Barr 1991 és 1993 között a néhai George H. Bush elnök kormányának igazságügyi minisztere volt, azóta vállalatvezetőként dolgozott. Trump december elején jelentette be, hogy őt jelöli tárcavezetőnek. A meghallgatás kezdetén elhangzó nyilatkozatban Barr kifejti, hogy “vonakodott” elfogadni a felkérést, de végül egyetértett az elnökkel, mert – mint fogalmazott – “erősen hiszek a közszolgálatban”.

“Trump elnök nem kért tőlem biztosítékokat, ígéreteket, vagy elkötelezettséget semmilyen tekintetben, sem kimondva, sem kimondatlanul, és én sem ígértem mást, mint hogy szakmaisággal és feddhetetlenül irányítom majd a tárcát” – olvasható a miniszterjelölt expozéjában.

A meghallgatáson Barr kitér majd arra a 2018 júniusában írt feljegyzésére, amelyben bírálta, hogy Trump ellen az igazságszolgáltatás akadályozása miatt indítsanak vizsgálatot, mert menesztette James Comey-t, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI igazgatóját.

A 71 éves Jaromír Balda 2017 nyarán Mladá Boleslav mellett két alkalommal szándékosan fákat döntött a vasúti sínekre, hogy vonatbalesetet idézzen elő. Mindkét esetben hibás cseh nyelven írt, fenyegető tartalmú röplapokat is hátrahagyott a környéken azzal a céllal, hogy az esetleges balesetekért a lakosság a muzulmán bevándorlókat tegye felelőssé. Bár a szerelvények mindkét esetben nekiütköztek a sínekre döntött fának, de sérülés nem történt, csak anyagi károk keletkeztek.

Balda az első cseh állampolgár, akit terrorizmusért ítéltek el Csehországban – mutatott rá Martin Bíly ügyész a bírósági döntés után tartott sajtóértekezletén.

A nyugdíjas a hatályos törvények szerint akár 15 év börtönbüntetést is kaphatott volna, de az ügyész csak négy évet javasolt, mert orvosi vizsgálatok szerint Balda pszichiátriai betegségben szenved, amely viselkedését is befolyásolja. A bíróság elfogadta az ügyész javaslatát, s az elkövető a szabadságvesztés mellett pszichiátriai kezelésnek is alá kell vesse magát. Ugyanakkor enyhítő körülményként figyelembe vették az elkövető magas életkorát és büntetlen előéletét.

A bíró szerint Balda egyértelműen vétkes, mert tettére hosszabb időn át készülődött, mindent előre jól eltervezett, s a hozzá vezető nyomokat is megpróbálta eltüntetni. Balda a cseh sajtó szerint a szélsőségesnek minősített Tomio Okamura képviselőházi alelnök által vezetett Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom híve, amelyet anyagilag is támogat, bár maga nem tagja a mozgalomnak. Okamura már korábban elhatárolódott az ügytől.

Jirí Wazik, a bírói testület elnöke szerint Balda bizonyos értelemben azok áldozatának is tekinthető, akik szélsőséges és idegenellenes nézeteket terjesztenek a társadalomban.

“Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne viselne felelősséget tetteiért. Sokkal jobban meg kellett volna gondolnia, mit tesz. Tudatosítania kellett volna, hogy bármiféle gyűlölet mindig újabb gyűlöletet gerjeszt.Az államnak a bíróság által egyértelműen ki kellett nyilvánítania, hogy az ilyen viselkedést nem tűri, hanem szigorúan megbünteti, mert ellentétes a társadalmi rendszerünk alapértékeivel” – mondta ítélete indoklásában a bíró.

Takács Péter közleménye szerint a 42 éves nő jól működő soproni varroda résztulajdonosának adta ki magát, és a cég működéséhez kért kölcsön. A nő öt részletben vett át 2,2 és 14 millió forint közötti összegeket Győrben 2015 decembere és 2016 februárja között. A pénzt egyebek mellett üzlettárs kivásárlására, ipari varrógép javítására, anyagbeszerzésekre kérte.

A nő a cég ötvenszázalékos üzletrészét is felajánlotta a férfinak a kölcsönökért cserébe, és végül negyvenmillió forintban állapodtak meg. A vádlott azonban semmilyen kapcsolatban nem állt a kft.-vel, a pénzt saját céljaira költötte, majd elérhetetlenné vált.

A tájékoztatás szerint a Nébih ügyfélszolgálatára pénteken érkezett a közérdekű bejelentés, a panaszos csomagolóanyag szerű idegen anyagot talált a bébidesszertben. A forgalmazó elővigyázatosságból visszahívta az érintett termékeit, az ezzel kapcsolatos információkat a honlapján, az ovko.hu oldalon is közzétette – írták.

Az érintett termék neve OVKO körte almával hozzáadott cukor nélkül, 190 grammos kiszerelésben, EAN kódja: 8586019161175, lejárati ideje 2020.12.07. A cég honlapján közzétett tájékoztatás szerint vizsgálatot indítottak az ügy tisztázására.

A Nébih és a cég is azt kérte, hogy aki vásárolt ebből a minőségmegőrzési idejű termékből, akkor azt vigye vissza abba az üzletbe, ahol vásárolta.

Az ügyben több mint 160 feljelentést tett az MTVA. Péterfalvi elmondta, az ellenzéki képviselők székházból történő internetes közvetítései miatt a visszaélés személyes adattal bűncselekmény merülhet fel, ami a jogellenes adatkezelésnek egy büntetőjogi aspektusa.

Az ügyben azt is vizsgálni kell, hogy a képviselők milyen célból kezelhetnek személyes adatokat. A szabályok értelmében a képviselők a feladataikkal összefüggésben gyakorolhatnak különböző jogokat, s azokba az intézményekbe léphetnek be, amelyek a végrehajtó hatalom alá tartoznak – fejtette ki az elnök, hozzátéve: rögzíteni kell, hogy ezen intézmények ellenőrzése során milyen személyes adatokhoz férhetnek hozzá, s miként kezelhetik ezeket, ugyanis erre vonatkozóan nincsen konkrét szabály.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a vádirat szerint a 27 éves nő 2016. november 7-én kora délután a XIV. kerületben, a Füredi úton kokain hatása alatt vezette a gépkocsiját, amikor – féktávolságon kívül – a járdáról az úttestre lépett a 85 éves sértett.

A vád szerint objektív körülmény nem gátolta, hogy a nő észrevegye az úttestre lépő gyalogost, a kokain hatása miatt nem észlelte – szögezte le a főügyész. Hozzátette: ha a nő észrevette volna az idős férfit és késedelem nélkül fékezni kezdett volna, akkor megállíthatta volna az autót a gyalogos előtt, a vezető azonban a sértettet fékezés nélkül ütötte el.

Mint írta, a baleset után a vádlott segítségnyújtás, illetve a mentők és rendőrök értesítése nélkül elhagyta a helyszínt, az elgázolt férfi pedig a helyszínen meghalt.

A főügyész tájékoztatása szerint a nőt egy másik ügyben is megvádolták, 2016 áprilisában ugyanis szintén kokaintól befolyásolva vezetett autót.

A Budapesti VI. és VII. kerületi ügyészség a nőt halált okozó, bódult állapotban elkövetett járművezetéssel és segítségnyújtás elmulasztásával, a 2016. áprilisi eset miatt pedig bódult állapotban elkövetett járművezetéssel vádolta.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a szerdai tárgyaláson a váddal egyezően bűnösnek mondta ki a vádlottat, öt év hat hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte és véglegesen eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért fellebbezett – közölte a fővárosi főügyész.

  Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt a Győri Törvényszék szerdán egy férfit, aki 2017 májusában ittasan, riasztópisztollyal megpróbált kirabolni egy téti benzinkutat – közölte a bíróság szóvivője.

Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy a férfi ellen rablás bűntettének kísérlete, közúti veszélyeztetés bűntette és ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emeltek vádat.

A törvényszék hat hónappal enyhítette az ügyben első fokon eljáró Győri Járásbíróság határozatát, valamint fegyház helyett börtönbe kell vonulnia a férfinak.

A férfi a tényállás szerint 2017 májusában este alkoholfogyasztás után, az arcát egy maszkkal elfedve ment a téti benzinkútra. A benzinkút boltja addigra bezárt, csak egy kiszolgálóablak volt nyitva. A vádlott odalépett és azt ütve követelte a benzinkút alkalmazottjától, hogy adja át a pénzt, közben a nála lévő gáz-riasztófegyverrel az ég felé leadott egy lövést.

Az alkalmazott erre becsapta az ablakot és riasztotta a munkatársát, majd kimentek a férfihoz és közölték vele, hogy az épület hátuljában van a pénz. A kútkezelők a rendőrség kiérkezéséig próbálták szóval tartani a támadót.

Miután nem kapott semmit, a vádlott még egy lövést leadott a levegőbe, majd beült az autójába és elhajtott. Az egyik kútkezelő utána indult az autójával és közben tájékoztatta a rendőrséget.

A támadót három rendőrautó üldözte hosszabb időn át; a férfi a menekülés közben több közlekedési szabályt is megszegett, ezzel az intézkedő rendőrök és más közlekedők testi épségét is veszélyeztette.

A vádlott a bűncselekmény időpontjában közepes fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt. A másodfokú bíróság indoklása szerint a férfi kétségkívül ittas állapotban követte el cselekményt; az alkohol tudatzavart eredményezett, de nem idézett elő kóros elmeállapotot.

A Trump szoros szövetségeseként számon tartott szenátor a Fox televíziónak adott interjújában elmondta, megkérdezi az FBI igazgatóját arról, hogy valóban indítottak-e kémelhárítási vizsgálatot annak kiderítésére, hogy az elnök potenciális ügynök-e.

A szenátor leszögezte: ha ez a vizsgálat valóban megtörtént, arról a kongresszusnak tudnia kell. “Hogyan tehette ezt az FBI? Miféle fékek és ellensúlyok rendszere működik ott?” – fogalmazta meg aggályait Graham.

A The New York Times című lap szombatra virradóra számolt be internetes oldalán arról, hogy az FBI 2017 tavaszán nyomozást indított Donald Trump elnök ellen, mert azt vélelmezte, hogy orosz érdekeket szolgál. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a vizsgálat – amelyet James Comey akkori FBI-igazgató májusi menesztése után indítottak – két szálon indult: az elhárítás azt vizsgálta, hogy Trump tudatosan vagy tudtán kívül dolgozott-e Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.

A lap állításaira a Fehér Ház szóvivőnője azonnal közleményben reagált, “abszurdnak” minősítve a leírtakat.

Trump még szombaton a Fox televízióban visszautasította az állításokat, egyúttal cáfolta a szintén szombaton, a The Washington Postban megjelent azon cikk tartalmát is, mely szerint ő vagy kormányzata tagjai visszatartanának információkat a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről.

A The Washington Post arról írt, hogy nem állnak rendelkezésre részletes feljegyzések, még a titkosított dokumentumok között sem, amelyek a Trump és Putyin az utóbbi két évben, öt különböző helyen történt négyszemközti beszélgetéseit rögzítik. A lap szerint az is megtörtént, hogy a 2017-ben, a németországi Hamburgban Putyinnal tartott találkozója után Trump félrehívta a tolmácsnőt, és arra kérte, hogy az elhangzottakról ne tájékoztassa még az amerikai kormányzat tagjait sem.

A Fox televízió műsorvezetőnőjének kérdésére, hogy dolgozott-e, vagy dolgozik-e az oroszok javára, Trump így válaszolt: “ez a legsértőbb dolog, amit valaha is kérdeztek tőlem. Úgy gondolom, ez a legsértőbb cikk, amelyet valaha is megírtak, és ha átolvassa, meglátja, hogy lényegében abszolút semmit sem találtak”.

Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnöke vasárnap a közszolgálati rádiónak (NPR) azt mondta, hogy a bizottság megvizsgálja a Trump és Putyin közötti interakciókat. “A mi felelősségünk az, hogy az ország érdekében feltárjuk, mi is történt Trump és Putyin között” – fogalmazott Engel.

Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke vasárnap Twitter-fiókján jelentette be, hogy büntetés terhe mellett fogják beidézni a törvényhozók elé a hamburgi Trump-Putyin találkozó tolmácsnőjét.

Ted Cruz texasi republikánus párti szenátor vasárnap az NBC televízióban védelmébe vette Trumpot. A szenátor azt hangoztatta, hogy Trump keményvonalas politikát folytat Oroszországgal kapcsolatban. Trump elődje, a demokrata párti Barack Obama politikáját felidézve leszögezte: “ha objektívan összehasonlítjuk Trump Oroszország-politikáját Obama Oroszország politikájával, Obama elnök minden tekintetben sokkal megengedőbb, sokkal kevesebb volt Oroszországgal”. Cruz úgy vélekedett, hogy ez a kérdés “Washingtonon kívül nem foglalkoztat senkit”.

A férfivel szemben hat, üzletszerűen elkövetett bűncselekmény miatt történt vádemelés. Egy Kft. ügyvezetőjeként 2017. második felében mintegy 2,6 millió forintot sikkasztott el úgy, hogy a cég bankszámláján kezelt pénzeszközökből több mint egy millió forintot sportfogadásra költött, valamint további másfél millió forintot vett fel a bankszámláról, amelyet saját céljaira költött.

2017. augusztus végén az egyik salgótarjáni bankban hitelkártya, majd személyi kölcsön igénylést nyújtott be összesen több mint 1,6 millió forintra. Az összegeket saját céljaira felhasználta, de egyetlen alkalommal sem fizette meg a kölcsönök törlesztőrészleteit, mivel a törlesztés már azok felvételekor sem állt szándékában és arra vagyoni-jövedelmi viszonyai miatt lehetősége sem volt.

Mindezeken kívül áruházi lopás, kölcsönkért technikai eszközök elsikkasztása is szerepel a bűnlajstromán, de a saját testvére sérelmére is követett el lopást.

Végül a férfi 2018. május 16-án hajnalban fejére húzott kapucnival, az arcát eltakarva bement az egyik salgótarjáni dohányboltba, ahol a kezében lévő törött üveget a nyakánál fogva megfenyegette az eladót a kasszában lévő bevétel megszerzése érdekében.

Az eladó a vádlott fellépésétől és a kezében lévő letört üvegtől megrémült és kiabálni kezdett, miközben a vádlott továbbra is fenyegetőzött, de végül – tartva attól, hogy vevők mennek az üzletbe – kirohant a helyiségből és elszaladt, így zsákmány nélkül maradt.

A letartóztatásban lévő férfi ellen az ügyészség felfegyverkezve elkövetett rablás, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás és lopás miatt emelt vádat, vele szemben börtönbüntetés kiszabását és a közügyektől eltiltását indítványozva. Az ügyben a Salgótarjáni Járásbíróság dönt.

A Barrandov kereskedelmi televízióban csütörtökön este sugárzott beszélgetésben Zeman azt mondta: a biztonsági szolgálatok lépése miatt veszélybe kerültek a Skoda autógyár, valamint a PPF befektetőcsoport kínai beruházásai, valamint a Huawei mintegy 8,5 milliárd korona értékű tervezett befektetése Csehországban. A prágai sajtó szerint a Huawei ezt az összeget egy 5G mobilhálózat létrehozásába tervezte befektetni.

Michal Koudelka, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) és Dusan Navrátil, a Kibernetikai és Információs Biztonsági Hivatal (NÚKIB) igazgatói, nyilvános figyelmeztetésükkel “komoly mértékben veszélyeztették a Cseh Köztársaság gazdasági érdekeit” – jelentette ki az államfő.

Zeman leszögezte: úgy véli, hogy a két intézménynek nincsenek semmiféle bizonyítékai a kínai technológiák veszélyességéről. Az elnök megjegyezte: hitelesebbnek tartja a német kiberbiztonsági intézet igazgatójának közelmúltban elhangzott nyilatkozatát, miszerint a Huawei-technológiák veszélyességére nincsenek konkrét bizonyítékok.

A NÚKIB tavaly decemberben nyilatkozatot adott ki, miszerint a Huawei és a ZTE kínai társaságok technológiái biztonsági kockázatot jelentenek azok használói számára. A cseh kormány ezt követően utasította az állami intézményeket, hogy a NÚKIB ajánlásai alapján vizsgálják meg a hatáskörükben lévő kínai eredetű számítógépes infrastruktúrákat. A cseh sajtó úgy tudja, mintegy 160 fontosabb állami intézmény használja a Huawei technológiáit.

A BIS éves rendszerességgel készít jelentéseket Csehország számára a veszélyes titkosszolgálati jelenségekről. A dokumentumoknak mindig csak egy kisebbik része nyilvános. A 2017-es évről szóló jelentés nyilvános részében a kínai technológiák nem szerepelnek. A Huawei-technológiák használatának kockázatát azonban a BIS egy korábbi, a 2013-as jelentésében röviden említette.

Zeman az utóbbi időben több ízben is nyilvánosan bírálta a cseh titkosszolgálatokat, különösen az éves jelentésben megfogalmazott, Kínával és Oroszországgal kapcsolatos, szerinte “alaptalan” megállapításokat.

Az elnök csütörtöki nyilatkozatát pénteken több ellenzéki politikus is bírálta. “Az ország biztonsági érdekei előbbre valóak a gazdasági érdekeknél” – jelentette ki Jan Bartosek, a kereszténydemokrata néppárt (KDU-CSL) alsóházi frakcióvezetője. “A titkosszolgálatok nyilvános bírálata az államfő részéről káros jelenség” – tette hozzá Bartosek.

Az ötvenöt méterrel a föld felszíne alatt futó, két méter magas és egy méter széles alagútban síneket is lefektettek harci eszközök szállításának megkönnyítésére. A nyugati határszakaszon, Libanonban több száz méter hosszan haladó, Ramíja libanoni falutól induló járat néhány tucat méterre a határtól, Izrael fenségterülete alatt ért véget. A még befejezetlen vágatot a következő napokban fogják felszámolni a hadsereg műszaki alakulatai.

A katonai szóvivők bejelentették, hogy ezzel lezárták a december elején megindított, Északi Pajzs fedőnevű hadműveletet, amelynek során a gázai határszakaszon kifejlesztett eszközök segítségével feltárták és megsemmisítették a Libanonból izraeli területre átnyúló föld alatti utakat.

Az alagutakat megfigyelő különleges egységek azonban továbbra is a határnál maradnak, mert nyomon akarják követni a munkálatokat azokban a további, szintén felfedezett és feltérképezett járatokban, amelyek még nem értek át a határon Izrael területére.

“A hadművelet megakadályozta, hogy a Hezbollah használni tudja az évek során kiépített harci képességét, amelyet vészhelyzetekben akart bevetni, egy Izrael elleni támadás tervének részeként”- közölte a hadsereg szóvivője.

“A békemegállapodás lehetőségeinek keresése közben kulcsfeltételnek kell tekinteni, hogy Tokió maradéktalanul ismerje el a második világháború végeredményét, beleértve országunk szuverenitását a déli Kuril-szigetek fölött” – olvasható az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában, amelyet három nappal Kono Taro japán külügyminiszter tervezett moszkvai látogatása előtt tettek közzé.

A dokumentum szerint a kétoldalú kapcsolatokban a valódi bizalom és partnerség új minőségi szintjét kell elérni, és erősíteni kell a kölcsönös megértést. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken jelentette be, hogy Kono és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője hétfőn tárgyalóasztalhoz ül Moszkvában. Ez lesz a békeszerződésről folytatandó kétoldalú konzultációk első fordulója.

Az orosz parlament alsóházában csütörtökön olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely elfogadása esetén megtiltaná a Kuril-szigetek déli vonulatának az Oroszországtól való leválasztását. Szerdán Igor Morgunov orosz külügyminiszter-helyettes bekérette Kodzuki Tojohiszo moszkvai japán nagykövetet, akivel közölte, hogy az orosz-japán békeszerződés ügyében elhangzó tokiói hivatalos kijelentések “durván eltorzítják” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzo japán kormányfő megállapodását arról, hogy a tárgyalási folyamatot felgyorsítják az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Morgunov kifogásolta, hogy az egyébként Abénak tulajdonított kijelentések szerint el kell érni a Tokió részéről vitatott hovatartozású Kuril-szigetek déli vonulata lakóinak “megértését” abban a kérdésben, hogy a “szigetek Japán területi hovatartozásába mennek át”, valamint hogy Japánnak és a volt japán szigetlakóknak le kell mondaniuk “a háború utáni megszállás” miatt fizetendő orosz kártérítésről. Az orosz vezető diplomata említést tett arról a kijelentéstől is, amely szerint 2019 “fordulópont lesz” a békeszerződés kérdésében.

“Az ilyen kijelentések csakis a békemegállapodás problémája körüli légkör mesterséges felszítására, valamint a rendezés saját forgatókönyvének a másik félre való ráerőltetésére irányuló kísérletként értékelhetők” – áll az orosz diplomáciai dokumentumban.

Putyin és Abe november 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békemegállapodás megkötéséről folytatandó tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását. A várakozások szerint a kérdést megvitatják Abe január második felére tervezett oroszországi látogatása során.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.

A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

A bíróság közleményben azt írta: a nőt nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt húsz év fegyházra, tízezer forint vagyonelkobzásra ítélte és 52 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

A vádlott legkorábban a büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra.

A törvényszék megállapította, hogy a vádlott és családja adósságcsapdába került. H. T. az élettársán keresztül ismerte meg az idős, jónak mondható anyagi körülmények között élő nyugdíjas pedagógus, méhész házaspárt. A nő pénzt akart kérni tőlük, ezért 2015. október 30-án elment az érdi házukba, de a sértettek elutasították kérését. A vádlott indulatba jött és tízszer a nő, négyszer pedig a férfi fejére sújtott a diótörő kalapáccsal.

Az ítélet ellen az ügyész életfogytig tartó büntetés kiszabásáért, a vádlott felmentésért, a védője pedig felmentésért, illetve enyhébb ítéletért fellebbezett.

1995. augusztus 24-ét mutatta a naptár, amikor két taszári vadászpilóta nagyjavítás utáni berepülésre vitte a 904-es oldalszámú MiG-21UM-et. Az álcázófestés nélküli gépet az első ülésből Körömi József ("Csücsör") repülte, hátul Máté Attila ült, hogy a hátsó ülésből kezelhető duplikált dolgokat és a különböző meghibásodást imitáló rendszerek működőképességét is ellenőrizni tudják. A berepülés tököli mozzanatairól Gál József készített fotókat.

* * *

A vád szerint a vádlott, egy 52 éves férfi, korábban megszerzett egy a működőképes hatlövetű forgópisztolyt és a hozzá rendszeresített öt darab töltényt. A férfi a fegyverrel 2019. január 6-án, a késő délutáni órákban, ittas állapotban megjelent a XXIII. kerület, Grassalkovich úton található dohányboltban. Először kért egy doboz cigarettát, majd közölte, hogy fegyver van nála, és a kasszában levő pénzt követelte.

A rabló a követelése nyomatékosítása céljából elővette a pisztolyt és ismételten a bevétel átadására szólította fel a pénztárost. A sértett a félelmében a pultra helyezte a pénztár tartalmát, 56 ezer forintot. A készpénzt a vádlott magához vette, majd távozott az üzletből. A rendőrség a férfit két nappal később, egy intézkedés során azonosította, és elfogta.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a terheltet az elfogásától számított harmadik napon – gyorsított eljárásban – bíróság elé állította. A bíróság a férfit a váddal egyezően bűnösnek mondta fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, és őt nyolc év három hónap fegyházbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet nem jogerős. A bíróság ügyészi indítvány alapján – a kiszabott büntetés nagyságára is figyelemmel – elrendelte a vádlott letartóztatását.

Donald Trump a napokban ki is nevezte a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadót. A döntést bejelentő közleményében Bolton hangsúlyozta: Kuppermannal több mint harminc esztendeje dolgozik együtt. “Charlie kiterjedt védelmi, fegyverzetellenőrzési és légügyi tapasztalatai segítik majd Trump elnök nemzetbiztonsági stratégiájának megvalósítását” – fogalmazott a közleményben Bolton.

Kupperman korábban a Reagan-kormányzat munkatársa volt, majd vezető tisztségeket töltött be a Boeing hadiipari, illetve a Lockheed Martin űrkutatási részlegénél. Kupperman elődjének, Mira Ricardelnek a first ladyvel, Melania Trumppal történt vitái miatt kellett távoznia posztjáról.

A szövetségi parlament egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint a 2016 júliusában megkísérelt államcsíny óta nagyságrendekkel emelkedett a menedékjogot kérő törökök száma az előző, 2013-2015-ös időszak évi 1800 fő körüli átlagához képest.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 2016-ban 5742 török állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet, 2017-ben 8483, tavaly januártól novemberig pedig 10 075. A hatóság a kérelmek mintegy ötven százalékát fogadta el.

“Törökország nem biztonságos származási ország, a másként gondolkodó állampolgárok helyzete egyre nehezebb” – mondta Sevim Dagdelen frakcióvezető-helyettes.

Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint hozzátette, hogy a berlini vezetés Törökország-politikáját a “lelkiismeretlenség” jellemzi, hiszen “gazdasági támogatással és fegyverszállításokkal segíti az Erdogan-rezsimet, miközben az Erdogan elől menekülő emberek közül minden második védelmet kap Németországban”.

Az ARD összeállítása szerint a török biztonsági szervek a megtorlás részeként egyedül 2018-ban 75 200 embert vettek őrizetbe terrorgyanúra hivatkozva.

A háborús ügyekkel történő szembenézés a remények szerint enyhíthet a Szerbia és Koszovó közötti feszültségen, de az is lehetséges, hogy a húsz évvel ezelőtti események felelevenítése inkább tovább ront az amúgy is robbanásveszélyes viszonyon. Ezen felül a koszovói belpolitikai egyensúlyt is felboríthatják a bíróságon elhangzó információk, a beidézettek között ugyanis több máig aktív politikus is szerepel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tagjait tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják meg.

Az egykori UCK-nak tagja volt Hashim Thaci államfő, Ramush Haradinaj kormányfő és Kadri Veseli házelnök is. Amennyiben bármelyiküket is bűnösnek találná a bíróság, felborulna a politikai egyensúly Koszovóban, választásokat kellene tartani, és feltételezhetően a koszovói állampolgárok Nyugatba vetett bizalma is megrendülne, ők ugyanis úgy vélik, 1998-1999-ben a szabadságukért harcoltak az elnyomó szerbek ellen, és szabadságharcuk megalapozott volt.

A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett – feltételezett – háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Thaci neve is felmerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

A bíróság létrehozásáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. Az UCK veteránjait tömörítő egyesület decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot.

Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. Az NT a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Az Agrárminisztérium csütörtöki közleménye szerint a hatóságok országszerte 471 élelmiszer-előállítónál, 2079 élelmiszer-forgalmazónál és 762 vendéglátóhelyen vizsgálódtak.

A 3312 ellenőrzésből 125 végződött bírságolással, 117 figyelmeztetéssel, 14 pedig tevékenység-korlátozással. Az éves összehasonlítás alapján visszaesett a bírsággal végződő esetek száma, de a tavalyinál majdnem kétszer több enyhe, vagyis figyelmezetéssel járó szabálytalanságot találtak. A hibák idén is hasonlóak, leggyakrabban higiéniai kifogások, minőségi és összetétellel kapcsolatos szabálytalanságok, nyomon követési problémák merültek föl. Olykor a dolgozók képzettségével, egészségügyi alkalmasságával összefüggő hiányosságok is fölmerültek. A 17 500 vizsgált élelmiszertételből 425-öt kellett kivonni a fogalomból, leggyakrabban karácsonyi vásárokon és piacokon kínált szaloncukrokat, édességeket. Borok, pezsgők és virslik esetében viszont nem volt szükség ilyen intézkedésre, és a főváros karácsonyi vásárain is kedvező eredményekkel zárultak az ellenőrzések.

A Nébih laboratóriumai nyolcvan mintát ellenőriztek. Az érzékszervi vizsgálat két esetben talált fogyasztásra alkalmatlan diót, az alkaloidokat kimutató laboratóriumi vizsgálat pedig ugyancsak két esetben mutatott ki étkezési mákban határértéket meghaladó morfintartalmat – olvasható a közleményben.

Szabó Szilvia közölte, a gyanú szerint tavaly április 28-án a fiatalkorú lányt a nő egyik társa randevú ürügyén egy szegedi lakásba invitálta. Ott kábítószert adtak neki, majd a sértettet prostitúcióra bírták rá. Az így szerzett pénzt elvették tőle.

A nyomozás megállapította, hogy a 22 éves gyanúsított és fiatalkorú társai egy másik szegedi lakásban is dolgoztattak. Az ott lévő másik nő szolgáltatásait hónapokig hirdették az interneten, majd az ebből származó pénz nagy részét szintén elvették – tudatta a százados.

A rendőrök a nőt Budapesten, fiatalkorú társait pedig Sándorfalván és Hódmezővásárhelyen elfogták, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat. Ellenük tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.