Biztonságpolitika

A NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy hosszú évek diplomáciai előkészítését követően megnyílhat a csatlakozási folyamat, amely szavai szerint a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását szavatolja.

Gratulált Athénnak és Szkopjénak, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a volt jugoszláv köztársaság nevét illetően. Noha Macedóniában még nem fejeződött be a névváltoztatás folyamata, a csatlakozásról szóló NATO-jegyzőkönyvben az ország megnevezéseként már Észak-Macedónia szerepel.

Stoltenberg azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése egyedülálló eredmény, amely lendületet adhat a szélesebb nyugat-balkáni régió euroatlanti integrációjának, és példát mutat arra, hogyan lehet megszilárdítani a békét és a stabilitást a régióban.

Kiemelte: a leendő Észak-Macedónia már eddig is nagyban hozzájárult a NATO tevékenységeihez, csatlakozása tovább fogja erősíteni a szövetséget és az euroatlanti biztonságot.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter kijelentette, országa nem tér le a kijelölt útról, és folytatja a csatlakozáshoz szükséges reformintézkedéseit, egyebek mellett a jog és a biztonság területén. Észak-Macedónia erejét a jól működő demokratikus intézmények, a védelmi képességek biztosítása, valamint közeli barátai és a velük ápolt kapcsolatai biztosítják – mondta.

A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A több mint két és fél évtizedes vita azzal zárult le, hogy a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban Athén és Szkopje aláírta a megállapodást. A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, a görög parlament pedig január végén hagyta jóvá a névmegállapodást.

A miniszter rámutatott: keveset érnek a jól képzett katonák és a modern felszerelések, ha a vezetési módszerek elavultak. Ezért változott a honvédelmi törvény, és január elsejétől korszerű, a kihívásoknak megfelelő, felsőszintű stratégiai vezetést hoztak létre – mondta. Benkő emlékeztetett, korábban a miniszter irányította és vezette a Magyar Honvédséget, ám a katonai szervezetek szakmai vezetését nem politikai vezetőnek kell ellátnia, hanem az új szervezet parancsnokának, Korom Ferenc altábornagynak.

A miniszter elmondta, hogy azért esett a választás Székesfehérvárra, mert komoly katonamúlttal rendelkezik és “mindig is katonaváros volt”. Benkő bejelentette, hogy a NATO-struktúra keretében – magyar kezdeményezésre – létrehoznak egy több nemzetiségű hadosztályt, amely 2020 végére alakulhat meg. Az egység állandó felelősséggel tartozik majd a közép-európai térség biztonságáért, a székhelye szintén Fehérvár lesz – tette hozzá.

Korom Ferenc a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetője közölte, jelenleg 1400 katona szolgál a városban. Kérdésre elmondta, hogy a fehérvári katonák létszáma jelentősen megnő, és a következő években – családtagokkal együtt – mintegy kilencezren költöznek a városba.

Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Mivel alkotmánymódosításról volt szó, elfogadásához legalább 300 szavazatra volt szükség.

A Petro Porosenko elnök által benyújtott előterjesztést még tavaly szeptemberben a parlament előzetes normakontrollra elküldte az alkotmánybíróságnak. A taláros testület 2018. november 22-én hozott döntésével nem emelt kifogást a módosítással szemben. Még aznap a parlament előzetesen jóváhagyta a törvényjavaslatot – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség.

Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítik, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO). Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében.

Ukrajnában március 31-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, ősszel pedig parlamenti választások lesznek. Porosenko fontosnak tartotta – és ezt nyilvánosan is kimondta -, hogy a parlament még az elnökválasztásig fogadja el ezt az alkotmánymódosítást. A módosítás nyomán az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.

Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel. Az átmeneti intézkedésekről szóló részből törli a módosítás az a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.

A miniszter elmondta, ebben a térségben egyedülálló képességet hoztak létre francia támogatással. A mintegy egymilliárd forintos beruházás elengedhetetlen Magyarország, a magyar katonák szempontjából, és bízik abban, hogy más nemzet pilótaképzésében is részt tudnak venni. A most rendszerbe állított szimulációs berendezés – helicopter crew tactical trainer (HCTT) – a kornak megfelelő szintű technológiával biztosítja, hogy a katonák a lehető legfelkészültebben nézzenek szembe a modern hadviselés kihívásaival – mondta a miniszter.

Magyarország és a Magyar Honvédség Európában is példaértékű fejlesztésen megy keresztül – hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: a szimulátorok ma már a modern harcászati kiképzés alapvető eszközei. Közölte: legalább száz, de inkább százhúsz pilóta kiképzését kell a jövőben megvalósítani, csak a forgószárnyas helikoptereket tekintve.

Tájékoztatása szerint a szimulációs eszköz minden, a Magyar Honvédségben rendszeresített vagy rendszeresítés alatt álló helikoptertípust képes modellezni, és a jövőben beszerzendő eszközök és fegyverrendszerek paraméterei szerint bővíthető. A honvédelmi miniszter szólt arról, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren, Európában is kiemelt lesz a szolnoki helikopterbázis a helikoptervezetők és a kezelő személyzet kiképzése tekintetében.

Benkő köszönetet mondott a beruházást támogatóknak, köztük a francia Thales cég képviselőinek. Kiemelte: a beruházás rövid időn belül meg fog térülni, hiszen ha a szimulátoron végrehajtott feladatokat a valóságban kellene megtenni, az “horribilis összeg” lenne. Hozzátette: a fejlesztést folytatni szeretnék, a különleges műveleti egységet érintően is lesznek előrelépések. Közölte, a fejlesztések célja, hogy Magyarország, a magyar emberek számára minél nagyobb biztonságot tudjanak nyújtani.

Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete azt mondta: büszke arra, hogy egy francia cég közreműködhet abban, amiben Magyarország kiválóságot mutat, mégpedig a repülés terén. A védelem, a fegyverzet területén Magyarország sokféle kétoldalú kapcsolatot tudott kiépíteni, amelyek alapjai egyrészt a közös gyakorlatok, másrészt a tisztek cseréje – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország és Franciaország számára egyaránt elsődleges a “védelem Európája”. A két ország nemcsak egymással működik együtt, hanem másokkal is, például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Ez az együttműködés bilaterális és közösségi szinten lehetővé teszi, hogy fejlesszék Európa stratégiai függetlenségét – mondta, hozzátéve: biztos abban, hogy jövőben folytatódik az együttműködés.

Az eseményen kiosztott írásos összegzés szerint az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) helikopteres projektjeit támogató Multinational Helicopter Initiative (MHI) program keretében, francia támogatással 2017. márciustól állt rendelkezésre a harcászati szimulátor kiépítéséhez szükséges pénz. A szimulátor telepítése 2018. október 4-én kezdődött és november 21-én ért véget. Azóta a rendszerpróbával egybekötve zajlik a kezelők kiképzése. Hasonló szimulátor az angliai Lintonban található, ahol eddig 80 helikoptervezető teljesítette harcászati képzését.

A harcászati szimulátor nagyteljesítményű számítógépei – a virtuális valóságot létrehozó eszközökkel ötvözve – egy szimulált hadszínteret alkotnak meg földön, vízen és levegőben. A HCTT eszközzel olyan eljárások is begyakorolhatók, amelyekre a valóságban nincs lehetőség. Ilyen eset például, ha légvédelmi gépágyú, rádió- vagy akár infravezérlésű rakéta miatt tűz alá kerül egy gép személyzete. A rendszer minden feladat teljesítése után lehetőséget ad a visszanézésre, az értékelésre, a következmények elemzésére.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban, amiben az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A bíróság két vádlottat végrehajtandó, tizenegyet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett az ellenük emelt vád alól. Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az MTI-hez csütörtökön küldött közleményében azt írta: szerteágazó, bonyolult megítélésű ügyben a kihirdetett ítélet ellen a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére fenntartott három munkanapon belül az ügyészség tíz vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a váddal egyezően elítélt hét vádlott esetében pedig az ítéletet tudomásul vette.

Az ügyészség azon nyolc vádlott esetében, akiket a bíróság részben vagy valamennyi vád alól felmentett, a bűnösségük teljeskörű megállapítása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség a két végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottnál a büntetés, valamint a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében, és további öt vádlott esetében is – bűnösségük teljeskörű megállapítása mellett – végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség két vádlott vonatkozásában fellebbezett a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének felemelése érdekében. Az egyik felmentett terhelt vonatkozásában – bűnössége megállapítása mellett – szintén próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és lefokozás kiszabása érdekében fellebbezett az ügyészség.

Az ügyészség összesen hét vádlott esetében jelentett be fellebbezést a vagyonelkobzás elrendelése vagy felemelése érdekében.

Keresztes Imre tudatta: a nyomozó ügyészségek 2019. február 1-jén megvalósult szervezeti átalakítására figyelemmel az ítélethirdetésig a vádképviseletet a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya látta el, míg a jogorvoslati nyilatkozatot annak jogutódja, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség tette.

A Debreceni Katonai Törvényszék L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

A társaság kimutatása szerint az óvatlan munkavállalók jelentik a legnagyobb kiberkockázatot a vállalatoknak, a támadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75 százalékban), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek megszerzését célzó akciók.

Az EY felmérésében válaszolók 28 százaléka úgy látta, cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik, 38 százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kellene biztonsági felkészültségét, ebben pedig negyven százalék szerint a vezetői elkötelezettség, 25 százalékban a szükséges technológiai ismeretek, 22 százalékban pedig a szakemberek hiánya jelenti az akadályt – fejtették ki.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője a közleményben kiemelte, a dolgozók megfelelő és folyamatos képzése akár nyolcvan százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét.

Szijjártó Péter az Iszlám Állam elleni globális koalíció külügyminiszteri ülésén felszólalva emlékeztetett arra, hogy Magyarország három fronton is segíti a terrorszervezet elleni harcot.

Az első ilyen frontként a terepen megvalósított erőfeszítéseket említette. Ezzel kapcsolatosan felidézte, hogy Magyarország kétszáz katonát küldött Irakba, akik kiképzéssel, tanácsadói és asszisztensi minőségben támogatják a dzsihadisták ellen harcoló erőket.

A második frontként a keresztények visszatérésének segítését említette, kitérve arra, hogy e közösségek kénytelenek voltak elmenekülni azokról a területekről, ahol évszázadok óta éltek.

Szijjártó  szerint Magyarország attól tart, hogy ha e közösségek tagjai nem tudnak visszatérni vagy nem adottak a biztonsági garanciák a visszatérésükhöz, akkor az elmenekülésükkel kialakult “vákuumot” az Iszlám Állam fogja betölteni, így “végül tényleg olyan helyzetbe kerülünk, amelyet egyértelműen el kell kerülnünk”.

Magyarország ezért házak, iskolák, kórházak és templomok építésével, újjáépítésével segíti, hogy a keresztény közösségek visszatérhessenek otthonaikba – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter a terrorizmus elleni harc harmadik pontjaként említette annak megakadályozását, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoló külföldi terroristák visszatérhessenek Európába az Iszlám Állam veresége nyomán. Tudomása szerint körülbelül ötezer olyan harcosa van a dszihadista szervezetnek, aki valamelyik európai országból érkezett. “Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk határaink megvédése érdekében, hogy ne térhessenek vissza országainkba” – jelentette ki.

A hivatalosan az oroszországi afgán diaszpóra által megszervezett és az orosz diplomácia által csak támogatott fórumon afgán politikai erők és mozgalmak vettek részt, köztük ellenzékiek is. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Oroszországban terrorszervezetnek minősített és betiltott radikális iszlamista tálib mozgalom mintegy tízfős küldöttséget küldött az egyeztetésre.

“Az első eredmény az, hogy megállapodtunk az afgánközi párbeszéd folytatásában. Ez kulcseleme az Egyesült Államok és a tálibok között Dohában zajló párbeszéd támogatásának” – jelentette ki újságíróknak Mohammed Haníf Atmar elnökjelölt, Asraf Gáni hivatalban lévő államfő volt nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Emellett teljes mértékben támogatjuk az Egyesült Államok és a tálibok közötti tárgyalásokat” – tette hozzá.

Ser Mohamma,d Abbász Sztanikzai a tálib delegáció vezetője sikeresnek nevezte a moszkvai találkozót és kijelentette, hogy számos pontban sikerült megállapodásra jutni. Kifejezte reményét, hogy “sikerül majd még nagyobb eredményeket elérni, megtalálni a megoldást és elérni, hogy béke legyen Afganisztánban”. Hamid Karzai volt elnök, az afgán politikai és társadalmi személyiségek küldöttségének feje szintén elégedettségének adott hangot a konferencia eredményeivel kapcsolatban.

A Tolo afgán hírtelevízió a részvevőkre hivatkozva azt közölte, hogy a részvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elfogadhatatlannak minősítették az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozást. Egyúttal leszögezték: Afganisztán kezeskedik azért, hogy a területét ne használhassák fel bármely más ország ellen. A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a párbeszédet a válság lezárása érdekében, és tárgyalásaik következő fordulóját Katarban rendezik majd meg.

Abban is megegyeztek, hogy az afganisztáni békemegállapodás megkötését követően reformokat hajtanak majd végre a fegyveres erőknél és más intézményeknél. A moszkvai nyilatkozatban az összes érintett egyetértett az olyan alapelvekben, mint az iszlám tiszteletben tartása az élet minden területén, a minden afgán elvárásait kielégítő erős és központosított kormány tiszteletbe tartása.

Sztanikzai szerdán megismételte, hogy az amerikai erők afganisztáni kivonásának üteméről még nem született megállapodás. “Ragaszkodunk hozzá, hogy az amerikai csapatok minél előbb távozzanak, és erről tárgyalunk az amerikai féllel” – hangoztatta.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében, 1979. december 25. és 1989. február 15. között harcoltak Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országba, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány harcban áll a tálibokkal. Utóbbiak elutasítják a tárgyalást az általuk az amerikaiak bábjának tartott hivatalos Kabullal.

Donald Trump a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az amerikai katonai jelenlétet a Washington és a tálibok közötti, szerinte sikeres tárgyalások nyomán. Az afgán kormány részéről az az aggodalom fogalmazódott meg, hogy az amerikai és a szövetséges erők távozása nyomán a táliboknak nem lesz okuk rész venni a béketárgyalásokban.

Biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségét követően az Iszlám Állam terrorszervezet erőit Afganisztánba csoportosítja át, Közép-Ázsia államai és Oroszország biztonságát fenyegetve.

Sugajev elmondta, hogy a két ország kormánya 2006-ban kötött haditechnikai együttműködési egyezményt, korábban Kuba egyebek között haditechnikai segély formájában jutott orosz fegyverekhez és egyéb katonai felszerelést.

Közölte, hogy a karibi szigetország hadserege orosz repülőgépekkel, páncélosokkal, tüzérségi eszközökkel és hadihajókkal rendelkezik, és a hangsúly mostanra a technológiai együttműködésre helyeződött át.

“Ez mindenekelőtt a kubai védelmi szektor fejlesztését jelenti” – mondta Sugajev. Stratégiai természetűnek nevezte az együttműködést, amely szerinte hosszú távú lehetőséget biztosít Kubának hadiiparának fejlesztésére.

Bartalné Mentes Judit, a törvényszék szóvivője azt közölte, hogy a másodrendű vádlottként szereplő férfi 2015 és 2016 folyamán többször szerzett be ismeretlenektől saját fogyasztásra kábítószert. A férfi több igazoltatás során is lebukott már, amikor az elsőrendű vádlottal együtt 2015 decemberében egy közúti ellenőrzés során húsz darab, kézigránátot formázó tablettát foglaltak le náluk, amelyeket közösen rendeltek az interneten keresztül.

Az elsőrendű vádlott által használt, Zalaegerszeghez közeli ingatlanban a nyomozó hatóság 2017 februárjában házkutatást tartott, aminek eredményeként a ház pinceszintjén több csomag növényi törmeléket, kristályos anyagot és két akasztós mérleget találtak. A növényi törmelék kábítószernek minősülő hatóanyagot tartalmazott, értéke háromszorosan meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát, a kristályos anyag pedig pszichoaktív tartalmú volt, aminek mennyisége meghaladta a csekély mérték felső határát.

Az elsőrendű vádlott tagadta, hogy bármi köze lett volna az ingatlanhoz, illetve a lefoglalt droghoz, azzal védekezett, hogy a kábítószer vélhetően a ház felső részében bujkáló – egyébként körözés alatt álló – nagybátyja tulajdona. Ezzel szemben a bíróság a tanúvallomásokat és a DNS-t vizsgáló szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az ingatlan pincerészéhez kizárólag az elsőrendű vádlottnak volt kulcsa, és az ott tárolt drog is az övé.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása és új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – tíz év fegyházra ítélte. A másodrendű vádlott – aki egy felfüggesztett szabadságvesztés idején követte el a bűncselekményét – kábítószer birtoklásának bűntette miatt egy év börtönbüntetést kapott. A büntetés egyikük esetében sem jogerős még.

A tájékoztatás szerint a Marverick II elnevezésű műveletben tizennégy embert vettek őrizetbe, és további hét embert gyanúsítanak az ügyben. A bűnözői csoportot egy Malagán élő olasz család, apa és két fia irányította, akik spanyol, brit, marokkói, román és dominikai állampolgárságú társaikkal más kábítószer-kereskedők kifosztására és elrablására szakosodtak.

A megszerzett drogot, elsősorban hasist, lakókocsikban elrejtve csempészték át az olasz fővárosba, futárjaikat nyaraló turistáknak álcázva. A kábítószert a nápolyi székhelyű Camorra római ágának, a Marranella-klánnak a közreműködésével értékesítették, amelyhez a banda vezetői tartoznak – részletezte a hatóság.

A spanyolországi nyomozás azután kezdődött, hogy tavaly tavasszal az olasz hatóságok egy akcióban a klán 42 tagját letartóztatták, és mintegy kétmillió euró értékű vagyont zároltak.

A hírügynökség úgy tudja, hogy Moszkvában több mint kilencven, a főváros környékén pedig több mint negyven objektumot neveztek meg ismeretlenek támadás célpontjaként. A fővárosban a veszélyeztetettnek mondott épületek egyharmadát, vonzáskörzetében pedig a felét átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak.

A TASZSZ úgy értesült, hogy az e-mailben, közvetlenül a kiszemelt intézményekhez elküldött fenyegetések külföldi, egyebek között ukrajnai ip-címekről érkeztek. Bombafenyegetésről érkeztek jelentések kedden Perm és Volgográd megyéből is. Moszkva térségében és Oroszország más régióiban idén második hete futnak be ismét tömeges bombafenyegetések a hatóságokhoz. Pokolgépre eddig egyetlen esetben sem bukkantak a tűzszerészek.

Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről, hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak.

Tárcájának moszkvai szaktanácskozásán adott utasítás értelmében a fejlesztéseket 2021-ig bezárólag kell elvégezni. A fejlesztésre az indoklás szerint azért van szükség, mert az Egyesült Államok felfüggesztette részvételét a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök leszereléséről megkötött (INF) szerződésben, és a paktum által tiltott, ötszáz kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéta kifejlesztésén dolgozik.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az amerikai bejelentésre reagálva Oroszország szintén felfüggesztette az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Vlagyimir Putyin, az fegyveres erők főparancsnoki minőségében, szombaton szabta feladatul az új fegyverek fejlesztését, válaszul az amerikai lépésre. A védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgép-rendszerek jól bizonyítottak Szíriában. Az új fejlesztések felügyeletét a tárcavezető helyettesére, Alekszej Krivorucskóra bízta.

Mint írta, tavaly áprilisban a Készenléti Rendőrség győri objektumában pályaorientáció keretében tartottak fegyverzettechnikai bemutatót. Az egyik tanuló a bemutatón megszerzett egy könnygázgránátot, azt egy gránátvetőben helyezte el, amit egy másik gyermek működésbe hozott.

Összesen öt gyermek könnyebben megsérült, de rajtuk kívül még 83 ember testi épsége, egészsége került közvetlenül veszélybe.

A vádirat lényege szerint a főtörzsőrmester a könnygázgránát kezelésére vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyta és a foglalkozási szabályok megszegésével a bemutatón résztvevőket közvetlen veszélynek tette ki – közölte a főügyész. A főügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a főtörzsőrmester ellen.

Keresztes Imre tudatta, a Központi Nyomozó Főügyészség győri regionális osztálya vádiratában azt indítványozta, hogy a Győri Törvényszék katonai tanácsa tárgyalás mellőzésével szabjon ki pénzbüntetést a vádlottal szemben.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a terjesztői piramis csúcsán egy 43 éves férfi állt, aki 2016 áprilisától árulta a kábítószert “viszonteladói tételekben” társának, aki azt a vele kapcsolatban álló kábítószer-kereskedőknek adta tovább, akik szintén továbbértékesítették az árut, egészen a fogyasztókkal kapcsolatot tartó vádlottakig.

A rendőrség felderítette a piramis csúcsán álló vádlott beszerzési forrásait és összehangolt akcióban elfogta a vádlottakat, akiknél a kábítószeren kívül anabolikus szteroidokat és engedély nélküli potencianövelő gyógyszereket is találtak.

A főügyészség közokirat-hamisítás miatt is vádat emelt: az egyik kereskedő ugyanis a kábítószerből származó pénzből vett egy autót, de – hogy a vételár tényleges forrását leplezze -, megkért egy férfit, hogy színleg írassa a nevére az autót.

Benkő Tibor azt mondta: a magyaroknak és a térségben lakóknak elengedhetetlenül fontos, hogy békében és biztonságban élhessenek, és ezt a jövő nemzedékeknek is meg kell teremteni.

2018 májusában, amikor az új kabinet megalakult, a kormányzati célkitűzések egyik markáns megfogalmazása az volt, hogy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget akarnak, amely bármely más nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt. A térség meghatározó fegyveres erejévé kell válni – közölte a miniszter.

A megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése, amelynek keretében valamennyi fegyvernem megújul. Ehhez megvan a kormány erkölcsi és anyagi támogatása – tette hozzá.

Dacic elmondása szerint Beghjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott: “Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk”.

Dacic a Kurirnak elmondta, már hozzászokott a fenyegetésekhez, de először történt meg vele, hogy egy albán politikus ilyen közvetlen módon fenyegesse meg. “Ez azt mutatja, hogy nagyon idegesek, mert kicsúszik a lábuk alól a talaj” – fogalmazott a szerb külügyminiszter. Kiemelte, a koszovói miniszter fenyegetésére azzal reagált, hogy tájékoztatta: Koszovó Szerbia része, ezért ott is ő a külügyminiszter, Pacolli pedig csak a segédje.

“A koszovói albánok megszokták, hogy mindent erőszakkal szereznek meg, de most kemény fába vágták a fejszéjüket, én a fenyegetések ellenére sem hátrálok meg” – magyarázta Dacic.

A koszovói külügyminiszter kijelentését élesen bírálták a szerb politikusok, és azt várják, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió is megszólal az ügyben.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, egyelőre azonban nem történt jelentős előrelépés. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A tudósítás szerint a polgárháborúban a fegyverek segítségével mind a síita húszik, mind pedig a jemeni kormányerők, illetve az őket támogató Szaúd-Arábia vezette koalíció sok helyi törzs és milícia vezetőjének a hűségét igyekeztek megvenni. Az így szerzett fegyvereket pedig később eladták.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szerint azzal, hogy harmadik félnek átadták a fegyvereket, az arab koalíció megszegte a Washingtonnal kötött fegyvereladási szerződést. A CNN megkeresésére Johnny Michael, a Pentagon szóvivője leszögezte, hogy Washington nem adott engedélyt sem Szaúd-Arábiának, sem az Egyesült Arab Emírségeknek arra, hogy bármilyen katonai eszközt más harcoló csoportoknak átadjon Jemenben. Hozzáfűzte, vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az al-Kaida terrorhálózat legveszélyesebb ágának tartott Al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) csoport vélhetően szintén kapott a fegyverekből, miután 2015-ben szövetséget kötött Rijáddal, és a húszik ellen fordult. Az AQAP egyik magas rangú vezetőjét, Abú Abbászt Washington 2017-ben terroristának minősítette, az általa vezetett milícia azonban beolvadt a koalíció által támogatott jemeni hadseregbe, Abbász pedig továbbra is Rijád támogatását élvezi.

A jemeni kormány ellen harcoló, Irán által támogatott húszik a harcok során szintén sokféle hadi eszközt zsákmányoltak. A fegyverek, páncélozott járművek és egyéb eszközök – névtelenséget kérő húszi katonai források szerint – nagyon gyorsan Teherán és a vele szövetséges Hezbollah birtokába kerültek. Ugyanezen források szerint az irániak igyekeznek lemásolni az amerikai hadi technológiát: “Nincs egyetlen amerikai fegyver sem, amelyet ne vizsgálnának tüzetesen át, miből készült, hogyan működik” – közölték a húszi források.

Ha Irán megszerzi az amerikai hadi technológiát, akkor több konfliktuszónában állomásozó amerikai katona élete is veszélybe kerülhet – írta a CNN.

Donald Trump többször hangsúlyozta, nem áll szándékában felmondani a Rijáddal kötött, több milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodásokat, és hálás a szaúdiaknak, hogy alacsonyan tartják az olajárakat. Azzal érvelt, hogy ha Washington felmondaná ezeket a szerződéseket, Oroszország és Kína húzna belőle hasznot. A megállapodások ellenzői viszont úgy gondolják, az amerikai fegyverek bizonytalan sorsa Jemenben csupán Szaúd-Arábia megbízhatatlanságát bizonyítja.

Rijád a hírtelevíziónak az üggyel kapcsolatos felkereséseire egyelőre nem reagált, Abu-Dzabi pedig tagadta a CNN állításait.

Jemenben 2014 óta dúl polgárháború. Az arab koalíció 2015 tavaszán avatkozott be a konfliktusba, miután a húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország nemzetközileg elismert kormányát, amely most Szaúd-Arábiában működik.

Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit, akit Jean-Francois Bohnert francia és Andrés Ritter német ügyész követ. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg: az erről szóló levél másolatát közölte az Adevarul.

Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.

Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai “nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”. A miniszter kijelentette, hogy még a hétvégi informális találkozó előtt megküldi az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron Kövesi leváltására kötelezte a DNA-főügyész tevékenységével a maga részéről elégedett jobboldali Klaus Iohannis államfőt.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.

A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi viszont nem, köztük Magyarország sem. Az európai főügyészt az Európai Parlament és az EU tanácsa közös megegyezéssel hét évre nevezi ki. Az európai főügyész hivatali ideje nem újítható meg, személyéről a tanács egyszerű többséggel határoz.

Az amszterdami Schipol repülőtéren 2005 elején 72 millió dollárra (20,9 milliárd forintra) becsült értékű gyémántokat és ékszereket raboltak el fegyveresek a KLM légitársaság páncélozott járműve elleni támadásban.

Az üggyel kapcsolatban összesen hét embert vettek őrizetbe 2017-ben Hollandiában és Spanyolországban, s közülük négyet ítélt most el a haarlemi bíróság. Az akció kitervelője, a csoport vezetője még a tárgyalás előtt meghalt, ketten pedig végül felmentést kaptak – írta a De Telegraaf című holland napilap.

A vádlottakra hét, hat, öt, illetve három és fél éves szabadságvesztést szabott ki a törvényszék. A gyémántok nagy részét közvetlenül a rablás után megtalálták a bűnözők által menekülésre használt járműben, a mintegy 43 millió dollár értékű többi ékszert máig keresik. Ez volt Hollandia történelmének egyik legsúlyosabb rablása.