Biztonságpolitika

Zoran Zaev miniszterelnök a helyszínen kijelentette: országa “a balkáni mellékvágány helyett – ahol évtizedeket töltött – visszatért az Európába tartó autópályára”.

Mint mondta, a macedón, az európai uniós és a NATO-zászló egymás mellett meghatározza az ország jövőjét. “Ez nem csak jelkép már, hanem a valóság” – szögezte le. Hozzátette: a következő időszakban az állampolgárok az ország egyik legjelentősebb időszakának aktív részesei lesznek, saját maguk döntenek a jövőjükről, és arról is, hogy milyen sebességgel szeretnék elérni céljaikat.

A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a “Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az “Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.

Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.

Görögország azonnal ratifikálta is a jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul a majdnem harmincéves vita.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A gyanúsítottakat Berlinben, illetve Rajna-vidék-Pfalz tartományban vették őrizetbe még kedden, és az illetékes bíróság utasítására előzetes letartóztatásba helyezték őket. Az üggyel összefüggésben a német és a francia hatóságok együttműködése révén Franciaországban is elfogtak egy embert, ugyancsak kedden.

Az egyik németországi gyanúsított, a legfőbb ügyészség közleményében Anwar R. néven azonosított 56 éves férfi az úgynevezett általános titokszolgálat magas beosztású munkatársa volt a szíriai polgárháború kezdetének idején, 2011 áprilisától 2012 szeptemberéig. A főváros, Damaszkusz és térsége biztonságáért felelős egység nyomozati osztályát és a hozzá tartozó börtönt vezette, így ő határozta meg az intézmény munkarendjét, a “rendszerszerűen alkalmazott brutális kínzási módszerekkel” együtt.

A másik gyanúsított, az Eyad A. néven azonosított 42 éves szíriai állampolgár ennél az egységnél dolgozott, dezertőrök, tüntetők és gyanúsnak ítélt személyek kézre kerítésében és fogva tartásában működött közre. A 2011 júliusától 2012 januárjáig végzett tevékenysége során legkevesebb kétezer ember bántalmazásában és kínzásában, és két ember meggyilkolásában segédkezett a német szövetségi legfőbb ügyészség szerint.

Mindketten 2012-ben hagyták el hazájukat – áll a közleményben. A Spiegel Online hírportál értesülése alapján menedékkérőként érkeztek Németországba. Anwar R. soha nem titkolta múltját, bizonyára úgy vélte, hogy kellőképpen eltávolodott a Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmával szembeni mozgalmak elfojtásán dolgozó titkosszolgálattól azzal, hogy elmenekült az országból – írta a hírportál.

Hozzátették, hogy a német hatóságok nemzetközi együttműködéssel az Aszad-rezsim több mint két tucat további tisztségviselője ellen is nyomoznak emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával

A tájékoztatás szerint az elsőrendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértésben, míg a többi tíz vádlottat garázdaságban találta bűnösnek az első fokon eljárt bíróság. A vádlottakat egytől három év hat hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Az első, heted és nyolcadrendű vádlottak kivételével a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette – ismertették.

A két családból származó vádlottak családjai között hosszabb ideje konfliktus volt, szóban és a Facebookon is rendszeresen kritizálták egymást – áll a kommünikében.

A törvényszék közlése szerint a két család megállapodott abban, hogy a vitát az elsőrendű K. J. M. és a tizenegyedrendű fiatalkorú P. J. vádlott közötti verekedéssel “próbálják meg tisztázni”, ezért egy pécsi buszfordulóban este 10 óra körül találkoztak. A vádlottak a verekedéshez különböző eszközöket, köztük fejszenyelet és kaszát vittek magukkal. A folyamatosan a helyszínre érkező családtagok kölcsönösen verték egymást, majd egyikük egy gáz riasztópisztollyal nem célzott lövést adott le – részletezte az esetet a kommüniké.

N. G. másodrendű vádlott egy farúddal, nagy erővel ütötte meg az időközben elhalálozott idősebb P. Gy. sértett tarkóját, aki emiatt térdre rogyott. A másodrendű vádlott oldalba is rúgta a férfit, majd elszaladt. Ekkor az elsőrendű vádlott a sértettet fejszenyéllel kétszer nagy erővel a fejen ütötte. A férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, a büntetőeljárás során a bántalmazással össze nem függő okból kifolyólag meghalt – tudatta a bíróság.

Az ítélet ellen részben vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész három munkanapi határidőt tartott fenn a fellebbezésre, így a határozat nem jogerős.

A NATO felszólította Oroszországot, éljen azzal a lehetőséggel, hogy még visszatérhet a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződéshez (INF) – mondta a védelmi szervezet főtitkára Brüsszelben szerdán, a szövetséges országok védelmi minisztereinek tanácskozásának szünetében.

Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a december elején hatvannapos ultimátumot adott Oroszországnak. Ennek lejárta után pedig bejelentette, hogy elindítja az 1987-es kétoldalú szerződésből való kiválási folyamatot, amely fél évig tart. Oroszország tudja, mit kell tennie – emelte ki a főtitkár.

A tábornok szerint Donald Trump és Kim Dzsong Un  újabb csúcstalálkozója “kedvező jel”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonai képességek csökkentésében nem következett be “ellenőrizhető változás”.

Beszámolójában Abrams aláhúzta, hogy az észak-koreai hadsereg – ahogyan fogalmazott – “nagyszerű és veszedelmes”, és az előző évhez képest “nincs észrevehető változás e haderő struktúrájában, felkészültségében és halált okozó erejében”.

Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni főparancsnokságának (USPACOM) vezetője – aki szintén részt vett a szenátusi meghallgatáson – egyetértett az amerikai hírszerzés azon megállapításával, amely szerint Észak-Korea várhatóan nem semmisíti meg teljes mértékben az atomfegyverzetét.

“Úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy Észak-Korea feladja valamennyi atomfegyverét vagy az ezek előállításához szükséges kapacitásait, de tárgyal a részleges atomfegyver-mentesítésről, hogy cserében engedményeket érjen el az Egyesült Államoktól és a nemzetközi közösségtől” – fogalmazott az admirális, aki a múlt héten ugyanezen véleményének adott hangot a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt is.

A szenátusi meghallgatáson Davidson tengernagy figyelmeztetett arra is: Kína és Oroszország a befolyása kiterjesztését tervezi az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ezzel potenciális fenyegetést jelent.

A mentőcsoport a 2013-ban megalakított Szombathelyi Járási Borostyánkő Mentőcsoportba integrálódik, és bevethető lesz árvízi védekezésben, veszélyhelyzetekben. Segíthetnek például a lakosság menekítésében, kitelepítésében, ideiglenes befogadóhelyek létesítésében, a rászorulók ellátásában, esetleges sérültek felkutatásában és a romeltakarításban.

Balogh közölte: az országban Mosonmagyaróváron és Debrecenben működik hasonló egyetemi mentőcsoport, de a szombathelyi az első, amely járási mentőcsoportba integrálódva, a katasztrófavédelem egységeivel és a vöröskereszt munkatársaival közösen látja majd el munkáját. Kiemelt feladatuk természetesen az egyetem tűzvédelmének és biztonságának erősítése is.

A strasbourgi plenáris ülésen csaknem ellenszavazat nélkül jóváhagyott tervezet az Európai Unió katasztrófavédelmi rendszerét hivatott erősíteni az erőforrások hatékonyabb megosztása által. A RescEU csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti katasztrófavédelmet, csakis akkor lép közbe, ha egy adott tagállamnak már nem áll elegendő erőforrás rendelkezésére a helyzet kezelésére.

A cél az, hogy ne ismétlődhessen meg a 2017-es portugáliai és a 2018-as görögországi katasztrófa. Az életmentéshez hatékony eszközökre van szükség. A munka során a szolidaritás és az európaiak biztonságának megőrzése volt a vezérelvünk” — mondta Elisabetta Gardini néppárti jelentéstevő.

Az új szabályok a tagállami szakminiszterekből álló tanács végső jóváhagyását követően lépnek életbe. A RescEU költségeit és kapacitásait teljes mértékben közösségi finanszírozásból fogják fedezni, és az Európai Bizottság dönt majd az eszközök bevetéséről.

A jelenlegi európai polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, illetve számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot. A RescEU így kiterjed majd ezekre az országokra is.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy szerb autót ellenőriztek Röszkén, és kockázatelemzés alapján a jármű tételes átvizsgálása mellett döntöttek.

Az ülések háttámlájából 13 csomagban összesen 10 843 gramm növényi törmelék – a gyorsteszt szerint marihuána – került elő – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a több mint 21 millió forint fekete piaci értékű kábítószergyanús anyagot, valamint a sofőrt – feljelentéssel – átadták a rendőrségnek.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a TDK-ért Közhasznú Alapítvány támogatásával zajló szekciókban, a nevezések lezárultával az OTDT képviselő látogatást tettek az Óbudai Egyetemen.

Weiszburg Tamás tanszékvezető egyetemi docens, az OTDT általános alelnöke, Gherdán Katalin, a Határok Nélküli TDK koordinátor és munkatársa, Kocsis Edina részvételével zajló találkozón a szekciók általános szervezési kérdései mellett egyeztetésre kerültek az OTDK határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának kérdései.

Réger Mihály rektor megnyitó szavait követően Weiszburg tájékoztatta a szekciók szervezőbizottságának megjelent tagjait a XXXIV. Országos Diákköri Konferencia szervezésének állásáról, a találkozó céljairól. Rajnai Zoltán dékán, a Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető elnöke adott áttekintést az előkészítés helyzetéről. Vetített képes előadással tájékoztatta a jelenlévőket többek között a január 9-én lezárult nevezési határidőre beérkezett dolgozatokról, az április 16-18. között Óbudán megrendezésre kerülő szekció programjáról, a tagozatok beosztásáról, zsűrijének összeállításáról, a további elvégzendő feladatok ütemezéséről.

Vámossy Zoltán intézetigazgató egyetemi docens, az Informatika Tudományi Szekció ügyvezető elnöke prezentáció segítségével számolt be az előkészítés állásáról, a Had- és Rendészettudományi Szekcióval egy időben zajló Informatika Tudományi Szekció szervezésének állásáról, a beérkezett pályázatok számáról, a tagozatokról, a szekció szakmai és szabadidős programjáról, a zsűrik tagjainak felkéréséről, valamint a határon túlról és a hazai középiskolákból meghívásra kerülők fogadásáról.

A beszámolókat követően Gherdán adott áttekintést a határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának egyes kérdéseiről, majd konzultációra került sor az aktuális szervezési feladatokról.

A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést rögzítő uniós magatartási kódex éves jelentésének bemutatásakor Jourová elmondta, hogy 2016-os indulása óta a kódex folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználóknak adott visszajelzéseikben, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

Noha a vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez nem vezet túlzott mértékű törléshez. Az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát – emelte ki a cseh biztos.

A 2016-ban elfogadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy ezen csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniónak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelősségük van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor a szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd – hangsúlyozták.

A hatóságok hétfőn indítottak hajtóvadászatot a 42 éves Edin Gacic ellen, és ötvenezer konvertibilis márka (több mint nyolc millió forint) értékű nyomravezetői díjat ígértek annak, aki érdemi információval tud szolgálni a férfi hollétét illetően.

Mevludin Halilovic, a szarajevói rendőrség nyomozója kedd esti sajtótájékoztatóján közölte: reggel kezdték el átfésülni azt a területet, ahol feltételezték, hogy a gyilkos tartózkodik, késő délután pedig meg is találták a férfit egy erdőben, körülbelül húsz kilométerre Szarajevótól. Gacic nem akarta megadni magát, tűzharcban a rendőrök lelőtték. Egy rendőr megsérült. Az akcióban mintegy 1200-an vettek részt.

Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért, a büntetés kétharmadát ülte le. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején a mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg.

A közlemény szerint egy esztergomi nő és társa, egy dorogi férfi egy weboldalon elektronikai termékeket kínált, de a vásárlók a megrendelt és kifizetett termékeket nem kapták meg, a pénzt pedig a csalók nem utalták vissza. A nyomozók szerint 153 vásárlót károsíthattak meg.

A rendőrök a nőt és a férfit csalás bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vételük mellett javasolták letartóztatásuk indítványozását.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a vádlottak magas technikai színvonalú ültetvényt alakítottak ki légszűrővel, világítással, automatikus hő- és páratartalom-szabályozó egységgel egy bérelt Határmalom úti műhelyben a XVII. kerületben. A vádirat szerint a két barát, egy 28 és egy 29 éves férfi az interneten tájékozódott a kannabisztermesztésről, a megfelelő kellékeket és alapanyagokat – köztük a magvakat – Bécsben, illetve Budapesten vásárolták meg.

A vádlottak a 2016-ban alakították ki az ültetvényt, majd 2017-ben elfogták őket. A hatóságok a készleten levő kábítószert és több mint nyolcszázezer forintot is lefoglaltak a helyszínen. Az értékesítést a jelenleg letartoztatásban lévő 28 éves férfi végezte, aki amfetamin tartalmú tablettákat is beszerzett, árult, és ilyen tablettákból gyűjteményt tartott – írta a fővárosi főügyész.

Tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtás szabályzata szerint azok az elítéltek, akik magatartása megfelelő volt, egy idő után enyhébb fogva tartási kategóriába kerülnek. A csíkszeredai börtönben január végén döntöttek arról, hogy Beke Istvánt “félig nyitott” rendszerbe helyezik át, az ilyen típusú büntetés-végrehajtásra azonban Csíkszeredában nincsen lehetőség, ezért kérésének megfelelően a lakhelyéhez legközelebb eső börtönbe, a feketehalmiba kerül.

Beke közölte: tudomása szerint a félig nyitott rendszer azt jelenti, hogy napközben a börtöncellák ajtói nyitva vannak, és a fogvatartottak szabadon mozoghatnak a börtön területének egy részén. Beke István családja számára az lesz az egyik érzékelhető változás, hogy a havonkénti látogatások esetén már nemcsak üvegfal mögött láthatják a családfőt.

Az asszony hozzátette: a terrorvád másik elítéltje, Szőcs Zoltán egy hónappal később került előzetes letartóztatásba, ezért számára csak később nyílik meg annak a lehetősége, hogy “félig nyitott” fogva tartási rendszerbe kerüljön. Beke hozzátette: elméletileg a zárt rendszer is lehetővé tette volna, hogy dolgozzanak, de a csíkszeredai börtönben ezt csak rövid ideig engedték a két kézdivásárhelyi férfinek. Hozzátette: reményei szerint Feketehalmon a munkára is lehetőség nyílik.

Beke tájékoztatása szerint a román legfelsőbb bíróság február 26-án dönt arról, hogy befogadja-e Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését. Ha befogadja, és az ügy újratárgyalásáról dönt, arról is határoznia kell, hogy elfogadja-e a két férfi arra vonatkozó kérését, hogy szabadlábon védekezhessenek az ügyük újratárgyalása során.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-ötéves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. A legfelsőbb bíróság általános meglepetést okozott határozatával, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.

A 33 éves herszoni aktivistanőt tavaly júliusban lakása előtt öntötte le támadója kénsavval. A támadás következtében Handzjuk testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket, és november 4-én meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot váltott ki Ukrajnában és nemzetközi szinten is, az utóbbi hetekben pedig az elnökválasztási kampány részévé vált, miután kiderült hogy Porosenko- és Timosenko-párti helyi tisztségviselők is érintettek lehetnek a bűnügyben. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a főügyészség a merénylet megszervezésében való részvétellel egy sorozatgyilkosságért korábban 15 évre ítélt, de amnesztiával 2016-ban szabadult férfit, egy bizonyos Olekszij Moszkalenkót – alvilági nevén Levint – gyanúsít, aki állítólag dolgozott Manhernek és Andrij Horgyejev herszoni kormányzónak is, utóbbit Petro Porosenko elnök nevezte ki a posztra. Ellene nemzetközi körözést adtak ki, mert a merénylet elkövetőinek őrizetbe vétele után elmenekült az országból, a feltételezések szerint a Dominikai Köztársaságban tartózkodik. Ukrán aktivisták, újságírók többször felvetették, hogy az aktivistanő elleni merénylet megrendeléséért és megszervezéséért nem egy ember felelős, hanem sokan, és magas beosztású herszoni tisztségviselők érintettek a szövevényes gyilkossági ügyben.

Manhert egyébként szombaton a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt helyi szervezetének vezetése kizárta a pártból. A tanácselnök “hírbe kerülése” a Handzuk-ügyben nem vetett jó fényt Timosenko elnökválasztási kampányára, ugyanis az államfőjelölt rendezvényein rendre jelentek meg aktivisták “Ki ölette meg Handzjukot?” feliratú transzparensekkel. Mellesleg Porosenkót is hasonló plakátokkal várják azóta mindenhol.

A most meggyanúsított tanácselnök a főügyész tájékoztatása szerint Handzjuk iránt “amiatt táplált személyes ellenszenvet”, mert az aktivista erdőtüzekkel álcázott illegális fakivágások és más hasonló, helyi alvilági személyek ellenőrzése és irányítása alatt megvalósított jogtalan haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményeket igyekezett feltárni.

A meggyanúsításról szóló dokumentumot Jurij Sztoljarcsuk helyettes főügyész személyesen kézbesítette Manherának a tanácselnök otthonában.

A társaság kimutatása szerint az óvatlan munkavállalók jelentik a legnagyobb kiberkockázatot a vállalatoknak, a támadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75 százalékban), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek megszerzését célzó akciók.

Az EY felmérésében válaszolók 28 százaléka úgy látta, cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik, 38 százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kellene biztonsági felkészültségét, ebben pedig negyven százalék szerint a vezetői elkötelezettség, 25 százalékban a szükséges technológiai ismeretek, 22 százalékban pedig a szakemberek hiánya jelenti az akadályt – fejtették ki.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője a közleményben kiemelte, a dolgozók megfelelő és folyamatos képzése akár 80 százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Hegyvidéki Önkormányzat és a MoM Sport támogatásával három alkalmas, februári vasárnapokon tartandó önvédelmi oktatáson vehetnek részt az érdeklődők. A részvétel a Hegyvidéken élőknek ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A kezdeményezést egy tavaly nagy sajtóvisszhangot kapott eset kapcsán indították, amikor egy futónőt ért támadás.

A sajtótájékoztatón az önkormányzat által fejlesztett Pánikgomb elnevezésű applikációt is bemutatták. Az ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazás segítségével két gombnyomással tárcsázható a Hegyvidéki Rendészet segélyhívó száma, miközben az alkalmazás automatikusan megküldi a bejelentő aktuális tartózkodási helyének címét és GPS-pozícióját a rendészet, valamint a hívó által korábban beállított emberek számára. További információ található erről a www.hegyvidek.hu oldalon.

Sárfalvi Péter, az Emmi sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: mindenkit sokkolt a tavaly októberi hír, miszerint egy magyar bajnok futónőt megtámadtak. Azt mondta, mind az önvédelmi oktatás, mind az applikáció óriási segítség lehet a magányosan sportolóknak. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés országos szintűvé fejlődik majd.

Váczi János alpolgármester azt mondta, a XII. kerület “sportos kerület”, itt nagyon népszerű a futás, a Városmajorban, a Gesztenyéskertben és a Normafánál is van futókör. Hozzátette, biztonságos is a kerület, nagyon jó a kapcsolatuk a helyi rendőrséggel, van külön rendészetük, polgárőreik.

Közölte, az emberek még nagyobb biztonsága érdekében fejlesztették ki a mobiltelefonos alkalmazást, amelyet a XII. kerület területén bárki használhat vészhelyzet esetén.

Buranits Ildikó, a MoM Sport ügyvezető igazgatója azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nők és férfiak, gyermekek és idősek rendelkezzenek önvédelmi ismeretekkel. Elmondta, hogy múlt vasárnap lezajlott az első önvédelmi oktatás, teltházzal.

Mezei György muay thai, thaibox szakoktató arról beszélt: olyan önvédelmi programot állítottak össze, amellyel a szabadban sportoló nők nagyobb eséllyel háríthatnak el egy esetleges támadást.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 49 éves budapesti I. Zoltán és társai ellen. A magyar férfi rendszeresen értékesített kokaint a XIX. kerületi irodájában.

Szerdán összehangolt akciót tartottak a nyomozók a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységével közösen. Elfogtak egy 41 éves magyar férfit, aki korábban az irodában járt. Az autójában a nyomozók 25 gramm kokaint találtak, amit lefoglaltak.

A TEK munkatársai az épület előtt elfogták az onnan távozó I. Zoltánt és 23 éves szír bűntársát, valamint az irodában elkaptak egy 59 éves szintén szír állampolgárt, aki ugyancsak a bűnözői csoport tagja volt.

A KR NNI munkatársai átkutatták az irodahelyiséget, ahol 500 gramm kokaint és 320 gramm hasisgyantagyanús anyagot találtak. A kábítószer hígításához és porciózásához szükséges eszközökön és 4 millió forint készpénzen túl az I. Zoltán használta nagy értékű luxusterepjárót is lefoglalták.

Az elfogott négy férfit gyanúsítottként hallgatták ki. I. Zoltánnak és 23 éves szír társának kezdeményezték a letartóztatását, a két másik férfi szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

A versenyhivatal közleményében rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint a felhasználó csak azzal a feltétellel léphet a Facebook közösségi portál tagjai közé, hogy az üzemeltető összekapcsolhatja és egy közös felhasználói profilba szervezheti a portál használata révén keletkező adatait a társaság más termékeinek (például Instagram, WhatsApp) használatával keletkező adataival, és úgynevezett harmadik – nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó – honlapok, alkalmazások, szolgáltatások használata során keletkező adataival is.

A hatóság szerint ezen két ponton változtatni kell. A Facebook továbbra is szabadon gyűjthet adatokat különböző termékein, de csak akkor szervezheti össze az egyazon személyről, de más-más termék használata révén keletkező adatokat egy egységes Facebook-profilba, ha az adott felhasználó ehhez hozzájárul. Továbbá a nem a Facebook-vállalatokhoz tartozó honlapokról, alkalmazásokról származó adatokat is csak a felhasználó hozzájárulásával rendelheti hozzá az illető Facebook-profiljához.

A versenyhivatal “az adatok egyfajta belső szétválasztására” kötelezi a Facebookot. A társaság így már nem kötelezheti a felhasználókat arra, hogy hozzájáruljanak a közösségi portálon kívül keletkezett adataik “gyakorlatilag korlátlan gyűjtéséhez és hozzárendeléséhez a felhasználói profilokhoz” – emelte ki a közleményben Andreas Mundt, a hatóság vezetője.

Aláhúzta, hogy Németországban a Facebook uralja a közösségi portálok piacát, részaránya a naponta aktív felhasználók körében meghaladja a 95 százalékot. Ezért különleges versenyjogi kötelezettségek vonatkoznak rá, és figyelembe kell vennie, hogy “a Facebook-felhasználók gyakorlatilag nem tudnak áttérni más közösségi portálra”.

Az internetezők a jelenlegi szabályok szerint vagy elfogadják a társaság rendkívül kiterjedt adatgyűjtési és adatfelhasználási gyakorlatát, vagy nem használhatják a Facebookot. Ez pedig “kényszerhelyzet”, amelyben “szó sincs az adatfelhasználási feltételek önkéntes elfogadásáról” – hangsúlyozta Andreas Mundt.

Az ARD országos közszolgálati televízió szerint a versenyhatósági döntésnek egyelőre nincsenek gyakorlati következményei. A Facebook várhatóan kifogást emel a Bundeskartellamt határozatával szemben, és hosszadalmas jogi vita kezdődik. Közben a társaság tovább dolgozik majd portáljai, alkalmazásai üzenetküldő szolgáltatásainak egyesítésén, aminek következtében még nehezebb lehet a különböző helyeken keletkező adatok szétválasztása egymástól.

A kongresszus február 8-áig, péntekig adott határidőt Donald Trumpnak, hogy beterjessze jelentését arról, kit tart felelősnek az amerikai kormányzat Hasogdzsi meggyilkolásáért, és tervez-e a kormány szankciókat bárki ellen. Péntek délutánig a kongresszus nem kapott erről szóló jelentést a Fehér Háztól, és mint kiderült, Trump helyett a külügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat.

A CNN hírtelevízió a kormányzat egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézve azt közölte: “Az elnök fenntartja magának a jogot, hogy csakis arra alkalmas időben tegyen lépéseket a kongresszusi bizottság kérésére.”

A Fehér Ház egy nappal azt követően döntött így, hogy a The New York Times című lap a hírszerzési jelentéseket közvetlenül ismerő amerikai és külföldi forrásokat idézve azt állította: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös 2017-ben azt mondta egyik főtanácsadójának, hogy “golyót eresztene” Hasogdzsiba.

Rijád azt elismerte, hogy a rendszerkritikus újságírót 2017 novemberében előre megfontolt szándékkal, a trónörökös közvetlen környezetében tevékenykedő emberek egy csoportja gyilkolta meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Azt azonban mindig cáfolta, hogy a bűncselekményre Szalmán herceg adott volna parancsot, vagy ő egyáltalán tudott volna a gyilkosságról. A The Washington Post című lap ugyanakkor a Központi Hírszerző Ügynökségre (CIA) hivatkozva arról írt, hogy a trónörökös rendelte el az újságíró megölését.

Csütörtökön az ENSZ különleges jelentéstevője, Agnes Callamard – aki nemzetközi emberi jogi vizsgálatot folytat az ügyben – azt közölte, hogy “a brutális gyilkosságot szaúdi állami tisztviselők tervezték el és hajtották végre”. Callamard továbbá megállapította, hogy a szaúdi hatóságok akadályozták a vizsgálatokat.

Adel al-Dzsubeir, aki tavaly decemberig a sivatagi királyság külügyminisztere volt, pénteken Washingtonban Pompeo külügyminiszterrel tárgyalt. Az egyeztetés után tartott sajtóértekezleten Al-Dzsubeir azt állította: nem Szalmán herceg adott utasítást Hasogdzsi meggyilkolására. Kijelentette: azt szeretné, ha az amerikai kongresszus megvárná a szaúdi büntetőeljárás végét.

“Azt tesszük, amit tennünk kell, elismertük a tévedésünket, nyomozást folytatunk, vádat emelünk, felelősségre vonások vannak” – fogalmazott a szaúdi politikus. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kongresszusban a Szaúd-Arábiának címzett bírálatokat politikai megfontolások motiválják.

Szaúd-Arábiában január eleje óta tart a gyilkossággal megvádolt tizenegy személy pere, közülük öt emberre a főügyész halálbüntetést kért.