Biztonságpolitika

A közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy “másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége “megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész “nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is -, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

“A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Két nappal később Viorica Dancila román kormányfő felelős magatartásra intett mindenkit az úzvölgyi temető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy adják a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe.

Nánási László főügyész azt írta, a két 17 éves fiú 2018 nyarán alig egy hét alatt hét egyedül élő, idős asszonyt rabolt ki Dusnokon, Dunaszentgyörgyön, Dunaszentbenedeken, Miskén és Kecelen. A fiatalkorúak egy 24 éves bátyai férfi ötlete alapján erőszakoskodtak, aki maszkot és kesztyűt adott nekik, feltérképezte a környéket; az autójával közlekedtek, amelyet negyedik társuk, egy 19 éves férfi vezetett.

A késő este elkövetett rablások idején a két felnőtt korú vádlott az autóban maradt. A fiatalkorúak maszkban és kesztyűben támadtak rá álmukból felriadó áldozataikra, miután befeszítették az ajtót vagy betörték az ablakot. Az idős asszonyokat rendszerint ököllel ütötték, leteperték a földre vagy az arcukba párnát nyomtak, miközben értékeiket követelték. Egyiküktől 35 ezer forintot, egy másik idős nőtől csak mintegy kétezer forintot tudtak elvinni.

A fiatalok utolsó, a templomból kerékpárral hazafelé tartó áldozatukat már fényes nappal, a nyílt utcán támadták meg és bántalmazták. A sértettek súlyos sérüléseket – egyebek mellett agyi bevérzést, orrcsont- és állkapocscsonttörést – szenvedtek.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő fiatalkorúakat életveszélyt okozó testi sértéssel, többrendbeli, csoportosan, bűnszövetségben, idős személy sérelmére elkövetett rablással, magánlaksértéssel és kifosztással, felnőtt társaikat felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett, többrendbeli minősített rablással és magánlaksértéssel vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Jens Stoltenberg sajtóértekezletén nem árulta el, hogy pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely mindazonáltal pusztán védelmi jellegű. Leszögezte, hogy nem tervezik új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európába. Egyes diplomáciai források szerint ezen intézkedések keretében több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy járjon el felelősségteljesen. Sajnos azonban nem látjuk jeleit annak, hogy Moszkva így tenne, miután tovább folyik az új rakéták fejlesztése és telepítése” – közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanácsot, ahol ismét felvetik a kérdést.

Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy “minden lehetőség nyitva áll”, ugyanakkor aláhúzta, hogy pusztán hagyományos fegyverekről beszél. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok beszünteti az F-35-ös harci repülőgépek egyes elemeinek törökországi gyártását, amennyiben Ankara nem áll el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától. “Minden jel arra mutat, hogy Oroszország le fogja szállítani a rendszert, és ennek következményei lesznek” – közölte a nagykövet, jelentős biztonsági aggályokat emlegetve.

Elemzők szerint valószínűleg a G20-as országcsoport hét végi oszakai csúcstalálkozója lesz az utolsó lehetőség a megállapodásra, ahol Trump várhatóan egyeztetni fog a kérdésről török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

Stoltenberg örömmel nyugtázta, hogy már ötödik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a szervezet európai tagországaiban. A NATO tagállamai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén már hét ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország, Lettország – is eléri.

Az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban a főtitkár nyugalomra intette a feleket, és egyben kiemelte, hogy a NATO-nak nincs formális szerepe az ügyben. Hozzátette, a katonai szervezet tagjait aggodalommal tölti el a helyzet, ahogy Irán térségbeli destabilizációs tevékenysége is.

A Washington és Moszkva által 1987-bem aláírt INF-egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik a szerződésből eredő kötelezettségvállalások végrehajtását és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére. Vlagyimir Putyin erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A szövetségesek védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben. Egyebek mellett szó lesz a katonai szervezet világűr-politikájáról, illetve az afganisztáni és az Ománi-öbölbeli helyzetről, továbbá a terrorellenes küzdelemről.

A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökken a védelmi költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve is csökkenést jelent, 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.

A Die Welt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a kormány szembemegy saját koalíciós szerződésével is, amelyben a kormánypártok a haderő folyamatos fejlesztése mellett kötelezték el magukat, és a GDP-hez mérten 1,5 százalékos védelmi kiadásokkal számoltak. Ehhez hiányzik a lap értesülése szerint a következő négy évben mintegy 33 milliárd euró. Jövőre hatmilliárd euró, 2021-ben 10, 2022-ben 13, 2024-ben pedig már 14 milliárd euró lesz a felhalmozott finanszírozási hiány az eredetileg kitűzött tervekhez képest.

A Die Welt birtokába jutott bizalmas jelentés kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen számok mellett nem tarthatóak a védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó célok, és döntést kell hozni arról, hogy mely tervbe vett projekteket valósítják meg és melyeket halasztják el.

A nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd.

Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.

Úgy fogalmaztak: az intenzív védekezési munkák mindaddig tartanak, “amíg sikerül elfogadható szintre csökkenteni a szúnyogártalmat”. A héten 477 településen és kilenc budapesti kerületben permetezik a szúnyogokat. A permetezések időpontja elérhető a katasztrófavédelem weboldalán a heti programok menüpontnál. Azt írták: a kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton- és a Velencei-tó-parti településeken csökkentik légi úton a szúnyogok számát.

Budapesten a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű májusi eső hatására továbbra is sok a szúnyog, ezért a következő napokban megnövelt területen végeznek légi és földi gyérítést csaknem 8 ezer hektáron. Kezeléseket végeznek a III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII. és XXIII. kerületben. Szolnok környékén is folyamatos a szúnyoginvázió, ezért a térségben újabb permetezés kezdődik a hét közepétől.

Az idei szezonban először lesz kiterjedt irtás Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá folytatják a munkálatokat Tolna és Vas megyében, a Dráva mentén, a Csepel-sziget településein, Komárom, Baja és Mohács térségében. A Szigetközben a változékony, szeles idő miatt részben elmaradtak a légi kezelések, ezek pótlása megfelelő időjárás esetén a hét első napjaiban lesz, ezt követik a földi kémiai gyérítési munkák.

A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset 13.45 órakor történt, és legalább egy ember, az egyik pilóta meghalt, továbbá egy ember súlyosan megsérült. A Bild című német tömeglap értesülése szerint egy kiképző helikoptert ért baleset, amely éppen mélyrepülési gyakorlatot végzett. A baleset okát egyelőre nem tudni. A Die Welt című konzervatív lap honlapja pedig azt írja, hogy egy Airbus H-135 típusú helikopter járt szerencsétlenül.

A szerencsétlenség helyszínének környékét lezárták a hatóságok. A helikopter erdős vidéken csapódott a földbe, és a baleset miatt tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók jelenleg is igyekeznek eloltani. A katasztrófa helyszínétől mintegy 30 kilométerre fekszik a német Nemzetközi Helikopterpilóta-képző Központ.

A múlt héten a német légierő két Eurofighter típusú repülőgépe ütközött össze gyakorló repülés közben, és a balesetben az egyik pilóta életét vesztette.

A francia rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN kedden vizsgálatot indított annak a rendőri fellépés körülményeinek a kivizsgálására, amelynek során legalább 14 ember esett a folyóba. A 14 embert kimentették, de egy fiatal férfi, aki jelen volt az eseményen, az oszlatás óta nem került elő, és a barátai feltételezik, hogy ő is a vízbe eshetett.

A június 21-én megrendezett Zene Ünnepén 13 színpadot állítottak fel a Loire mentén Nantes-ban, ahol az együttesek, illetve a DJ-k hajnali négy óráig kaptak engedélyt a koncertezésre. Hivatalos források azt állítják, hogy a rendőrök négykor leállíttatták a zenét, de miután azt valaki újraindította, a rendőrök erővel kezdték oszlatni az embereket. Helyszíni tudósítások szerint ekkor “elszabadult a pokol”.

Samuel Raymond, a Free Form nevű egyesület vezetője, aki a helyi szervezőket segítette, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyópart veszélyes helyszín, a francia hírügynökségnek elmondta: összetűzések voltak, de nem lehet megmondani, ki kezdte az erőszakot. Szemtanúk szerint amikor a rendőrség könnygázt vetetett be a bulizók oszlatására, pánikhangulat tört ki, sokan nem értették, mi történik, és a vízbe estek vagy ugrottak.

A rendőrség hétfőn azt közölte, hogy a rendezvényen jelen lévő egyik 24 éves férfi anyja bejelentést tett a fia eltűnése miatt.

Hasonlóképpen nyilatkozott az Anadolu török hírügynökségnek Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Mihejev elmondta, hogy a török fél már készül az orosz haditechnika fogadására, és török katonai szakemberek megkapták a rendszer kezeléséhez szükséges kiképzést.

Július folyamán korábban Szergej Csemezov, a fejlett technológia kivitelére szakosodott Rosztyeh orosz állami vállalat vezetője közölte, hogy Törökország az Sz-400-asokért a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Ankara négy Sz-400-as típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Hulusi Akar török védelmi miniszter márciusban azt közölte, hogy a fegyverek telepítése októberben veszi kezdetét Törökországban.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete megismételte, hogy Ankara lemondhat az amerikai lopakodó F-35-ös harci gépek beszerzéséről, ha orosz légvédelmi rendszert vásárol.

May és Putyin a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcsértekezletén tartott kétoldalú megbeszélést. A Downing Street pénteki ismertetése szerint a brit miniszterelnök a találkozón leszögezte: az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része. May egyértelművé tette: Londonnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a felelős a támadásért, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May londoni hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő közölte Putyinnal azt is, hogy Nagy-Britannia a két orosz gyanúsított felelősségre vonását akarja. May ezt a BBC televíziónak adott pénteki oszakai nyilatkozatában is megerősítette. Kijelentette: tudja, hogy Oroszország nem adja ki külföldi országoknak állampolgárait, de a két orosz gyanúsított ellen nemzetközi körözés van érvényben, és ha elhagyják Oroszországot, Nagy-Britannia mindent megtesz elfogatásuk érdekében.

Putyin a Financial Timesnak adott interjúban maga is kitért a Szkripal-ügyre, megerősítve azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére. Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Hozzátette: reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.

A Downing Street pénteki ismertetése szerint May közölte Putyinnal az oszakai találkozón, hogy Nagy-Britannia is nyitott egy “másfajta kapcsolatrendszer” kialakítására Oroszországgal, de ehhez Moszkvának is más irányvonalat kell választania. A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia változatlanul a liberális demokrácia, az emberi jogok és minden embercsoport, köztük az LGBT-közösség egyenlőségének védelmezője. May közölte Putyinnal azt is, hogy London határozott választ adna, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vetne be. A brit kormányfő szükségesnek nevezte, hogy Putyin “fogja vissza” az Aszad által Idlíb tartományban indított hadműveleteket.

Az ügy egyes részletei államtitoknak minősülnek, ezért az ítéletet zárt tárgyaláson hozták meg. Radzajewski az ítélet szerint megpróbált szert tenni a légvédelmi rakétarendszer egyes elemeire, amikor az FSZB tetten érte. Az orosz szolgálat azt állította, hogy Radzajewski a lengyel fegyveres erők és különleges szolgálatok vezető beszállítójának megbízásából járt el.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált ellenőrzés szerdán 7 órakor kezdődik és 24 órán át tart.

Az akció célja a személyszállító vonatokon, a vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint a hatékony fellépés ellenük, továbbá a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken és a pályaudvarokon – áll a közleményben.

„A hajózószemélyzetek életét képességük, tudásuk, felkészültségük és a repülőműszakiak lelkiismeretes munkája garantálja.” 

*

Július 2. a Magyar Honvédség repülőműszaki fegyvernemi napja. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A gyanú szerint egy 59 éves paksi nő napidíjért huzamosabb ideje kiadta a házát prostituáltaknak. Az ezzel kapcsolatos teendőkbe – a bérlők fogadása, a pénz átvétele tőlük – a fiát, a menyét és egy ismerősét is bevonta. Az asszony ugyanakkor legtöbbször maga vette át a pénzt, és részletes nyilvántartást vezetett arról, hogy mikor és hányan bérelték ki az ingatlant – ismertették.

A rendőrség zárolta az 59 éves nő bankszámláját, és lefoglalt egy autót is. A rendőrök a négy embert a napokban hallgatták ki prostitúció elősegítése bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak a cselekmények elkövetését elismerték – olvasható a közleményben.

Rjabkov a hírügynökség honlapján is ismertetett nyilatkozatában megerősítette azt a korábban megjelent sajtóértesülést, amely szerint az orosz légierő egy Il-62-es repülőgépe hétfőn leszállt a venezuelai főváros, Caracas melletti Maiquetía nemzetközi repülőtéren.

“Igen, így van. Ezzel annak a haditechnikának a karbantartását folytatjuk, amelyet korábban szállítottunk Venezuelának a haditechnikai együttműködés keretében” – kommentálta a Reuters hírügynökség által az orosz gép venezuelai leszállásáról közölt hírt Rjabkov.

“Ez az együttműködés minden szempontból átlátható és nem hordozza magában a regionális vagy bármely más helyzet destabilizálásának elemeit” – tette hozzá.

Márciusban az orosz légierő két gépe érkezett Venezuelába, fedélzetükön orosz biztonsági tisztségviselőkkel és száz katonával. Washington emiatt azt vetette Moszkva szemére, hogy felelőtlenül kiélezi a helyzetet a válsággal küszködő dél-amerikai országban.

Donald Trump akkor felszólította Oroszországot, hogy vonja ki összes katonáját Venezuelából. Az orosz külügyminisztérium azt felelte, hogy a repülőgépek mindössze olyan szakértőket szállítottak, akik fegyvereladásról szóló szerződések ügyében érkeztek Venezuelába. A dél-amerikai országot súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válság sújtja. A belpolitikai válság januárban mélyült el, miután Juan Guaidó ellenzéki vezető az alkotmányra hivatkozva Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát a hivatalban lévő venezuelai államfő, Nicolás Maduro elleni egyik tüntetésen.

Noha Guaidót mintegy ötven ország elismerte Venezuela ideiglenes elnökének, köztük az elsők között az Egyesült Államok, más országok – például Oroszország – továbbra is Madurót tartják a latin-amerikai ország törvényes vezetőjének, és a Venezuelában jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is mellette áll.

A haditengerészet kutyás egysége hétfőn ünnepséget tartott a golden labrador nyugdíjba vonulása alkalmából. Frida szolgálata alatt 53 mentőakcióban vett részt Mexikóban, Haitin, Guatemalában és Ecuadorban. A tizenkét ember megmentésén túl negyven holttest megtalálását is neki köszönhetik.

“Ugatása mindig reményt keltett, a fájdalom és a bizonytalanság pillanataiban pedig vigaszt nyújtott” – méltatta Eduardo Recondo miniszterhelyettes.

A világos szőrű kutyát az a kép tette világhírűvé, Mexikóban a remény jelképévé, ahol védőszemüvegben, kis kék csizmában egy romba dőlt iskolaépület maradványai között kutat a földrengés után, mely több mint hároszáz ember halálát okozta. A most tízéves kutya ajándékot is kapott, egy rágcsálható játékot. A jövőben valószínűleg kereső- és mentőkutyák új nemzedékeinek kiképzésében fog segíteni.

A tájékoztatás szerint a férfi négyszer tett névtelen bejelentést a 112-es segélyhívó számára, háromszor egy nagybörzsönyi panzióról és egyszer egy újbudai irodáról állította azt, hogy fel fog robbanni. Az újpesti rendőrök azonosították, és hegyvidéki lakásában elfogták a robbanásokkal fenyegetőző 63 éves K. Józsefet – írták.

“Ez határozottan nem része az iraki kormány és az Egyesült Államok közötti egyezménynek” – hangoztatta a politikus. Hozzáfűzte, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen bármiféle ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen, beleértve Iránt is. Majd hangsúlyozta: országának “nincs szüksége még egy háborúra”.

Az interjúban Száleh megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát. Mint fogalmazott, büntető intézkedésekkel nem lehet megváltoztatni egy ország magatartását és politikáját. “Mi, Irakban az 1990-es években szenvedtük meg a szankciós politikát, és ennek pusztító hatásait az iraki társadalom mind a mai napig érzi” – fogalmazott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon lát-e párhuzamot az iraki háború megindítása előtti helyzet és a mostani, Irán körüli feszültség között, az iraki elnök azt válaszolta, hogy Szaddám Husszein “a történelem egyedülálló esete” volt. Mindazonáltal hozzátette: párhuzam annyiban van, hogy “könnyű háborút indítani, de nagyon, nagyon nehéz befejezni”.

Donald Trump még februárban a CBS televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az Egyesült Államok azért akarja megtartani egyik iraki támaszpontját, mert onnan “kicsit szemmel tarthatja Iránt, mert Irán az igazi probléma a térségben”.

Irak, bár területén amerikai katonai bázisnak ad otthont és az Egyesült Államok szövetségese, szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Iránnal is.

Az egyetlen többnemzeti C-17-es szállítóezredként immár tíz éve üzemelnek a 12 nemzetet tömörítő Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) szállítógépei az MH Pápa Bázisrepülőtérről. Az ezred parancsnokát annak a négy nemzetnek - Egyesült Államok, Hollandia, Norvégia, Svédország - egyike adja, amely a legtöbb repült órát vállalva veszi ki részét a szállítási feladatokból.

Az új parancsnok, James S. Sparrow ezredes átveszi a HAW zászlaját Michael Koscheski dandártábornoktól (SAC). Fotó: Hans Bjorkman

Július 27-én egy átadás-átvételi ceremónia során az amerikai légierő tisztje, James S. Sparrow ezredes vette át a parancsnokságot a leköszönő parancsnoktól, Bjørn Gohn-Hellumtól, a norvég légierő ezredesétől. Sparrow ezredes a HAW hatodik parancsnoka, az elmúlt két évben parancsnokhelyettesként vett részt az ezred irányításában. Helyettese a svéd Peder Söderström ezredes lett.

Középen a leköszönő, jobb szélen az új ezredparancsnok. Fotó: Rozgonyi Cecília

*

Képriport az átadás-átvételi ceremóniáról és az azt követő légibemutatóról. 

Fotó: Rozgonyi Cecília

* * *

Az FSZB szerint az orosz állampolgárságú “bűnöző” fegyveres ellenállást tanúsított, amikor megpróbálták őrizetbe venni, ezért “semlegesítették”. A szolgálat azt állította, hogy az illető egy garázsban laboratóriumot alakított ki robbanószerkezetek összerakásához, amelyek alkotóelemeit az IÁ utasítására már beszerezte.

A helyszínen a hatóságok egy lőfegyvert, lőszert, egy bevetésre kész, saját készítésű pokolgépet és több más robbanószerkezet alkotóelemeit foglalták le. Az ügyben büntetőeljárás indult.