Biztonságpolitika

A CBS televízió a floridai Santa Rosa Beachen történt megbetegedésről számolt be csütörtökön sugárzott riportjában. Az áldozat, Tyler King a lakásához közeli tóhoz kirándult, és visszatérőben azt észlelte, hogy feldagadt a karja, majd lassan kékeslila színűvé sötétedett. Azonnal orvoshoz ment, aki megállapította, hogy a vibrio nevű, húsevőként ismert ritka baktérium fertőzte meg. Az orvosok szerint szinte bizonyosan a vízben fertőződött meg. A fiatal férfi életét megmentették, lábadozik.

A CBS felidézte, hogy a múlt hónapban egy 77 éves floridai nőt – miután megvágta a lábát a tengerparton – szintén húsevő baktérium támadott meg. Lynn Flemingnek kisebb dudor keletkezett a lábán, de mivel nem tulajdonított neki jelentőséget, csak két héttel később fordult orvoshoz. Már nem lehetett megmenteni az életét.

A CBS egészségügyi szakértője, David Agus szerint a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, és ezzel ideális környezetet kínálnak a baktériumnak. “Vagyis a felmelegedéssel megnőtt az ilyen jellegű fertőzések kockázata” – fogalmazott az orvos. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy különösen azok az idősebb emberek vannak veszélyben, akiknek az immunrendszere meggyöngült, továbbá cukor- vagy rákbetegek. “De nem kell félni a tengertől, csak legyünk tisztában a veszélyekkel is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csakis az azonnali orvosi ellátás mentheti meg a beteget.

A The Washington Post című lap szerdai száma arról adott hírt, hogy egy marylandi asszonynak a fiát kellett kórházba vinnie, miután a népszerű marylandi üdülőhelyen, Ocean Cityben nyaraltak, és a fürdés után a gyereken piros foltok jelentek meg. A fiút szintén húsevő baktérium támadta meg, egyelőre még kórházban kezelik.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) munkatársa a Fox televíziónak nyilatkozva közölte: a vibrio baktérium többnyire az Egyesült Államok keleti partvidékének vizeiben tenyészik. Elmondta, hogy a húsevő baktériummal megfertőzöttek közül minden harmadik beteg belehal a fertőzésbe. A CDC adatai szerint 2010 óta évente 700-1200 vibriofertőzést regisztrálnak.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak és a sértett jól ismerték egymást, tavaly február 4-én is együtt szórakoztak a dövényi kocsmában. A sértett és a vádlottak többször összevesztek, ennek ellenére a kocsma bezárása után is együtt folytatták az italozást. Ezután viszont annyira elmérgesedett a vita, hogy a két férfi vádlott elhatározta, megöli ismerősét. Az elsőrendű vádlott élettársa (a harmadrendű vádlott) hazament, majd az autójában késsel, bicskával, karddal tért vissza. A sértettnek felajánlották, hogy elviszik Putnokra, a rokonaihoz. Velük tartott a sértett barátnője is, aki nem merte a férfit egyedül elengedni a vádlottakkal.

Út közben az egyik férfi késsel elvágta a sértett nyakát, majd az elsőrendű vádlott korábbi élettársának putnoki házához mentek, ahol lerángatták a pincébe az erősen vérző férfit és élettársát. Ott – miközben a harmadrendű vádlott a telefonjával világított – a két férfi karddal és késsel többször megvágta, megszúrta a sértettet. A barátnőjét is megöléssel fenyegették, combon szúrták, és arra kényszerítették, hogy végignézze élettársa kivégzését. Amikor a sértett meghalt, az egyik férfi felment a házba, felébresztette volt élettársát és kérte, segítsen eltüntetni a holttestet. A tetemet szőnyegbe csavarták, visszavitték Dövénybe és egy emésztőgödörbe dobták. Ezalatt Putnokon a másik női vádlott elégette a ruhákat és az eszközöket.

A halálos áldozat élettársát hajnalig fogva tartották, majd azzal engedték el, hogy megölik, ha valakinek beszél a történtekről, de másnap a nő bejelentést tett a rendőrségen.

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és személyi szabadság megsértése miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A két férfi a fegyházból leghamarabb 35, illetve 25 év után szabadulhat feltételesen. A harmadrendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett fenti bűncselekmények mellett súlyos testi sértés kísérletében is bűnösnek találták, és 25 év szabadságvesztésre ítélték. Az ügy negyedrendű vádlottja bűnpártolás miatt 4 év szabadságvesztést kapott.

Az ítélet nem jogerős.

Egy 46 éves amerikainak a nyakát döfte meg egy bika, őt műteni is kellett, egy másik amerikai és egy spanyol könnyebb lábsérülést szenvedett a bikák szarvától. További két spanyol fiatalembert pedig fejsérüléssel szállítottak kórházba a mentők, ők futás közben elestek. A spanyol vöröskereszt tájékoztatása szerint helyszíni ellátásban 53 ember részesítettek, például ficamok miatt, vagy mert átgázoltak rajtuk a rohanó bikák, amikor felbuktak előttük.

A város védőszentjének, San Fermínnek a tiszteletére rendezett, kilencnapos ünnepségsorozat első bikafuttatása a “gyors” és “izgalmas” jelzőket kapta a spanyol sajtóban.

A csorda 2 perc 41 másodperc alatt tette meg a karámtól a városi arénáig vezető 848 méteres távot. Az állatok többször is megcsúsztak, egyikükön át is nyargalt mögötte haladó társa. Egy bika pedig leszakadt a többiektől, és feszült pillanatokat okozott azzal, hogy hirtelen irányt váltott, de végül a tapasztaltabb futóknak sikerült a cél irányába terelni.

A vasárnapi bikafuttatáson nagyon sokan vettek részt, az útvonal némely szakaszán szinte összetorlódtak az ünnepi fehér-piros színekbe öltözött futók. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint 600 eurós (194 ezer forintos) büntetést kell fizetnie két külföldi részvevőnek, mert futás közben mobiltelefonnal készítettek felvételeket, s emiatt összeütköztek egy másik futóval, aki el is esett. A mobilozás ilyenkor tiltott, mivel veszélyezteti a futók biztonságát. Azonban nem ez az egyetlen szabály, amelyet rendszeresen megszegnek: noha szigorúan tilos, futás közben mégis többen megérintik a bikák oldalát vagy szarvát.

A salamancai Puerto de San Lorenzo tenyészet 615 és 540 kilogramm közötti súlyú állatainak szereplése a bikafuttatással nem ért véget, délután az arénában viadalon vesznek részt.

A közlemény szerint tavaly nyáron az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többen, közel 28 ezren kértek segítséget egészségügyi problémák miatt a Europ Assistance Magyarországtól. A nyár bő három hónapja alatt leggyakrabban a mediterrán országokba utazók szorulnak orvosi segítségre, legtöbbször Görögországból, Törökországból, Horvátországból érkezik hívás, de sokan szorulnak ellátásra az Ausztriában, illetve Bulgáriában nyaralók közül is.

Az egészségügyi problémák közül a leggyakoribbak a rovarcsípések, a medúzacsípések, illetve a tengeri sün vagy kagyló okozta sérülések. Ezt követik azok az esetek, amikor gyomorproblémák, hányás-hasmenés miatt szorulnak orvosi segítségre a nyaralók. Az utóbbiak a mediterrán országokba, illetve az Egyiptomba, Tunéziába és Marokkóba utazók körében fordul elő a leggyakrabban – közölték.

A Görögországban nyaralók körében nem ritka a robogóbaleset – írták. Kiemelték, hogy aki alkohol fogyasztása után vezet járművet, annak orvosi kezelését, ellátását nem térítik meg a biztosítók.

A Europ Assistance Magyarország 2018-ban több mint 103 ezer esetben nyújtott segítséget valamilyen egészségügyi probléma miatt bajba jutott ügyfeleinek. Tavaly több mint 196 ezer esetben hívták az asszisztencia szolgáltatót, azaz naponta átlagosan 537 segítségnyújtás történt. Az 1963-ban alapított Europ Assistance a világ 208 országában 750 000 szolgáltatóból álló hálózattal és 37 segélyközponttal rendelkezik. Világszerte 7530 dolgozót foglalkoztat.

Sabine Kolb-Schlotter kétórás vádbeszédében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 22 éves iraki férfi – akit csak Ali B.-ként azonosítanak – hidegvérrel, céltudatosan és alattomosan végzett áldozatával, a 14 éves Susannával. A feltételezett elkövető a lányt megfojtotta, majd holttestét egy erdőben elásta. Az ügyész felhívta a bíróság figyelmét, hogy különösen súlyos bűncselekményről van szó, ami azt jelenti, hogy – ha elítélik – Ali B. 15 év múltával sem szabadulhat.

Az ügyész szerint a férfi azért végzett áldozatával, hogy Susanna ne tudjon feljelentést tenni a nemi erőszak miatt.

“Kioltott egy életet, ami számára semmit sem jelentett” – húzta alá Kolb-Schlotter, aki szerint Susanna szexuális vágyai kielégítésére kellett az elkövetőnek. Nem egy megrendült menekült tettéről van szó, “használta, megölte, elásta” – magyarázta az ügyész, aki szerint a történtek szinte példátlan kegyetlenségről tesznek tanúbizonyságot.

Ali B. ügyvédje, Marcus Steffel a bíróságon nem kérte a törvényszéket enyhe büntetés kiszabására, csak arra kérte a bíróságot, hogy méltányolják, hogy védence beismerte és bánja, amit tett, s ha lehetne, meg nem történtté tenné. Készen áll, hogy elfogadja a rá kiszabott büntetést, és az utolsó napig le is ülje – húzta alá az ügyvéd.

Susanna édesanyja is felszólalt a bíróságon, s könnyek közt és zokogástól remegve arról beszélt, hogy szerinte nincs megfelelő büntetés azért, amit a lányával tettek, és ami történt, azt soha nem jóvátenni. “Az engem sújtó csapás életfogytig tart, pedig semmit sem vétettem” – mondta a nő a wiesbadeni tartományi bíróságon. “Susannával együtt a szívem egy darabja is oda” – tette hozzá az asszony.

Ali B. a gyilkosság után családjával külföldre menekült a német igazságszolgáltatás elől, ám az iraki Kurdisztánban sikerült elfogni, és kiadták a német hatóságoknak. Susanna megerőszakolása és meggyilkolása ügyében július 10-én hirdet ítéletet a wiesbadeni bíróság. Emellett Ali B. ellen egy másik büntetőeljárás is folyamatban van, melyben egy 11 éves kislány megerőszakolásáért kell felelnie. Az a per nem nyilvános.

Lakócsán több villanyoszlop is kidőlt, ezért a faluban átmenetileg nincs áram, ez összesen 275 fogyasztási helyet érint – tette hozzá a szóvivő. Eddig országszerte mintegy 80 esetben avatkoztak be a tűzoltók a viharral összefüggésben, szinte minden esetben kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz kellett kivonulni. Budapesten a III. kerületben a Nánási úton az erős szél kettétört és leszakított egy villanyvezetéket, a Szél utcában pedig egy épület tetejére dőlt fa. A XVII. kerületi Várvíz utcában távközlési kábelre, míg a XI. kerületi Karolina úton egy másik fára zuhant egy-egy fa.

Békés megyében főként Békéscsabáról és Gyuláról kaptak a szokásosnál sokkal több riasztást a tűzoltók. Ott is elsősorban a kidőlt fák okoznak gondot, de Gyulán egy sportlétesítmény tetejét is megbontotta az erős szél. Zala és Somogy megyében is adott munkát a vihar a tűzoltóknak. Szőkedencsen egy nagy fa dőlt a 7-es főútra, Zalakomáron kidőlt fa zárta el a Rákóczi utcát, Barcson, a Semmelweis utcában pedig az erős szél gyökerestől kifordított egy fenyőt, amely egy ház tetejére dőlt – közölte Mukics.



Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a honvédség megújulása Magyarországnak békét és biztonságot jelent, a folyamat sikere pedig jelentős részben az altiszti állományon múlik. Ők alkotják a honvédség gerincét a katonák felkészítésével és kiképzésével, megpróbáltatásokkal és kihívásokkal járó hivatást vállalva – tette hozzá.

A miniszter arra szólította föl az esküt tevőket, hogy a hivatásukra tudatosan és megszakítás nélkül készüljenek, bármilyen pályát is választanak a honvédségen belül. Legyenek kitartók, legyenek büszkék a szolgálatukra, és példát mutatva gondoskodjanak a katonáikról – mondta az altiszteknek Benkő.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta, hogy az első altisztek megjelenése óta a haderőnél sok minden megváltozott, a hivatástudat azonban állandó. Az évszázados hagyományokból építkező altiszti hivatást a haza szolgálatának, az összetartás írott és íratlan szabályának kell minden tettben és döntésben meghatároznia – fogalmazott.

A honvédség és a társadalom kapcsolatának jelentőségét kiemelve rámutatott, hogy a katonák bajtársiassága és csapatszelleme a civil közösségek összetartását is erősíti, a katona pedig nem lehet sikeres társadalmi támogatottság nélkül.

Korom kijelentette, hogy a Magyar Honvédség nagy felelősséget bíz a frissen végzett altisztjeire, de biztosítja nekik, hogy a katonai képzésben megszerzett tudásukat korszerű fegyver- és eszközparkban tökéletesítsék. Szolgálataikat ezért – tette hozzá – kitartással, szorgalommal, fegyelemmel és alázattal kell ellátniuk, feladataikat pedig nem egyszerűen végrehajtani, hanem szervezni és vezetni is kötelesek.

Cseh fegyverkereskedők tavaly összesen 1191 alkalommal kaptak engedély fegyver- és hadianyag-kivitelre, 18,8 milliárd korona (244,4 milliárd forint) értékben.

A cseh cégek tavaly 103 országba – elsősorban a szomszédos államokba, továbbá az Egyesült Államokba, Vietnamba, Brazíliába és a Közel-Keletre – szállítottak fegyvert és hadianyagot 13,99 milliárd korona értékben. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke 1,65 milliárd korona, Vietnamba egymilliárd korona, Szlovákiába 853 millió korona volt. A csökkenés főként az arab országokat, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot érintette. A prágai hatóságok nem engedélyezték a kivitelt egyebek között Fehéroroszországba, Iránba és Nyugat-Szaharába.

Csehországban 2018 végén 278 cégnek és két magánszemélynek volt fegyverkereskedelmi engedélye.

A cseh fegyverexport legnagyobb tételét, 3,6 milliárd korona értékben, a lőfegyverek és a hozzájuk tartozó lőszerek tették ki. Ez a tétel éves szinten 300 millió koronával emelkedett. Az Európai Unión kívül a csehek összesen 64 országba szállítottak lőfegyvereket, elsősorban pisztolyokat. Ezek legnagyobb vevője az Egyesült Államok volt. A cseh fegyver- és hadianyagkivitel 2016-ban ért rekordszintre, értéke 18,2 milliárd koronára rúgott akkor.

A Tripoliban székelő ideiglenes kormány főügyészségének közleménye szerint a két orosz – és velük együtt három líbiai – állampolgárt még májusban vették őrizetbe a választások befolyásolásának gyanújával. Egy líbiai rendőrparancsnok a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek ezt megerősítette, és azt mondta, hogy a két orosz kétszer is találkozott Moammer Kadhafi néhai megbuktatott diktátor fiával, Szaif al-Iszlam Kadhafival. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Szaif Moszkva támogatását kérte ahhoz, hogy jelölhesse magát az elnökválasztáson, és tárgyalt erről orosz kormányilletékesekkel, továbbította az erről szóló levelét Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz hírportálok szerint mindkét őrizetbe vett orosz szociológus volt, a Nemzeti Értékvédő Alapítványnál dolgozott, és szociológiai felméréseket végzet Líbiában, tanulmányozta az ország humanitárius, kulturális és politikai helyzetét. Az alapítvány vezetője, Alekszandr Malkevics azt mondja, hogy semmilyen formában nem avatkoztak be a választási folyamatokba.

Kadhafi, a néhai vezető nyolc évvel ezelőtti megbuktatása és meggyilkolása után Líbia káoszba süllyedt. Az országban jelenleg két hatalmi központ van: Tripoliban székel a nemzetközileg elismert líbiai kormány Fájez esz-Szarrádzs vezetésével, de az ország keleti és déli felének nagy részét Halifa Haftar tábornok erői tartják ellenőrzésük alatt. Haftar ellenkormányát támogatja Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek.

Az ENSZ eredetileg azt javasolta, hogy az idén tavasszal tartsanak általános választást, amelynek révén megalakulnának a legitim és mindenki által elfogadott hatalmi struktúrák, de a szavazást egyelőre nem sikerült megrendezni.

Szankciós politika

Az Európai Unió Tanácsa június 27-én meghosszabbította az orosz gazdaság elleni szankciókat 2020. január 31-ig. A döntésre Emmanuel Macron, francia államfő és Angela Merkel, német kancellár a minszki megállapodás végrehajtásával kapcsolatos, Európai Tanácsnak nyújtott tájékoztatása után került sor. Az Európai Tanács sürgette a konfliktusban érintett felek közötti mielőbbi tárgyalások újraindítását, melyek kulcsfontosságúak a bizalom helyreállításában. A korlátozások pénzügyi, energetikai, védelmi, illetve kettős felhasználású termékekre terjednek ki. Az Európai Tanács a minszki megállapodás maradéktalan teljesítésétől tette függővé a szankciók feloldását, amelyek a kitűzött dátumig, 2015. december 31-ig nem kerültek végrehajtásra, emiatt a korlátozások továbbra is érvényben maradtak.

A Tanács 2019. június 17-én megszüntette a Maldív-szigetek elleni szankciókat. A korlátozások utazási tilalmat és vagyoni eszközök befagyasztását írtak elő olyan szervezetekkel és személyekkel szemben, akik felelősek voltak az országban a jogállamiság aláásásáért és az emberi jogok megsértéséért. Az intézkedések bevezetésének fő okai a parlament és az igazságszolgáltatás rossz működéséből származtak. Az új elnök, Mohamed Szolih 2018. novemberi beiktatásával a helyzet javulni kezdett; 2019 áprilisában pedig békés demokratikus választások zajlottak le az országban, amely tovább szilárdította a jogállami kereteket. Egy 2019. március 11-én tartott szakpolitikai párbeszéd során a kormány tanúbizonyságot tett a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a jó kormányzás biztosítása mellett.

Brexit

Június hónap a belpolitikai versengés felerősödésével járt a brit kormányzó Konzervatív Párt soraiban, ugyanis a pártelnök, Theresa May kormányfő június 7-én lemondott. Theresa May május 24-én jelentette be erre vonatkozó szándékát, miután a parlament alsóháza háromszor visszautasította az Európai Unióval véglegesített kilépési megállapodást. A lemondás bejelentését követően rögtön megindult a verseny a miniszterelnök helyének betöltéséért. Theresa May mindaddig marad a poszton, amíg pártja meg nem találja utódját, ez várhatóan másfél hónapot fog igénybe venni a több fordulós belső választási rendszer miatt.

Eredetileg 13 jelölt jelentette be indulását a pártvezetői és miniszterelnöki posztért a Konzervatív Pártban. Végül 10 jelölt indult el a megmérettetésen, melynek során először az alsóházi konzervatív képviselők tartottak szavazásokat. Öt frakción belüli szavazás után két jelölt, Boris Johnson, volt külügyminiszter és Jeremy Hunt, jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben. Ezután a Konzervatív Párt teljes, 160 ezer fős tagsága fog postai úton szavazni a leendő pártvezetőről. A párttagoknak július 6-án kezdik meg a levelek kézbesítését, és a szavazás után, július 23-án jelentik be az új kormányfő személyét. A közvéleménykutatások és az eddigi, párton belüli szavazások eredményei Boris Johnson győzelmét valószínűsítik.

Június 21-én az Európai Tanács ülésén Jean-Claude Juncker és Donald Tusk tájékoztatást adott az EU 27-ek kormány- és államfőinek a Brexit jelenlegi állásáról. A vezetők egyetértésre jutottak több kérdésben is. Kifejtették, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Unióból egyiküknek sem érdeke, és a jövőben is törekedni fognak a minél szorosabb kapcsolat kiépítésére és fenntartására. Emellett kijelentették, hogy ugyan a kilépésről szóló megállapodást újratárgyalni nem hajlandóak az Egyesült Királyság álláspontjának esetleges változása esetén sem, azonban készek lesznek a párbeszédre a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatot illetően. Az EU 27-ek egyetértettek abban is, hogy a miniszterelnöki székben Theresa May-t követő személlyel való közös munkára várakozással tekintenek.

Szomszédságpolitika

Ukrajna

Június 13–14-én az EU és a Keleti Partnerség országainak migrációs szakértői Fehéroroszországban találkoznak az integrált határigazgatással (IBM) foglalkozó konferencián. Míg a találkozó általános célja a határigazgatással kapcsolatos információk cseréje volt, a megbeszélések során kiemelt figyelmet fordítottak az úgynevezett „zöld” határfelügyeletre, amely a fehérorosz tapasztalatokon alapul.

Az EU egy június 14-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Fehéroroszországban végrehajtott újabb kivégzéseket. A nyilatkozat kiemeli, hogy a halálbüntetés ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő élethez való joggal. Fehéroroszország az egyetlen európai állam, melyben még érvényben van ez az eljárás, ezért az EU felszólítja Fehéroroszországot, hogy vezessen be moratóriumot a kivégzésekre. A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Június 18-án került sor az EU és Fehéroroszország között működő kétoldalú Emberi Jogi Párbeszéd hatodik ülésére. A megbeszélés során a felek áttekintették az eddigi fejleményeket, valamint az EU ismét kifejezte ellenvetéseit a halálbüntetéssel kapcsolatban. Ezenkívül kiemelték Fehéroroszország nyitottságát az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban a nemzetközi fórumokon, valamint szorgalmazták, hogy az ország továbbra is működjön együtt az ENSZ erre szakosodott testületével.

Június 4-én Brüsszelbe látogatott első külföldi útja keretében Volodomir Zelenszkij, frissen megválasztott ukrán elnök. Brüsszelben Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az EP elnöke, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogadta. A bizottság kijelentette, támogatja Ukrajnát, hogy egy prosperáló, szabad és demokratikus ország jöhessen létre. Emellett az EU kiáll az ország területi integritása mellett is. Donald Tusk arról biztosította a feleket, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a reformokat Ukrajnában, illetve kész a társulási tárgyalások folytatására.
A Tanács elnöke ismét határozottan elítélte az orosz agressziót Ukrajna területén. Federica Mogherini, főképviselő asszony megvitatta az ukrán elnökkel a minszki megállapodás lehetséges végrehajtási lehetőségeit. Mindkét fél elutasította Putyin elnök ötletét, mely az ukrán polgárok számára egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Emellett megvitatták a társadalmi és gazdasági lehetőségeket az Azovi-tenger térségében. A főképviselő asszony újfent kijelentette, hogy Oroszország köteles elengedni az azovi-tengeri incidens során elfogott ukrán katonákat.

Június 13-án az EU szóvivője, Maja Kocijančič Twitter oldalán szólalt fel a Krímben lezajló újabb letartóztatások ellen. A szóvivő kiemelte, az EU továbbra sem hajlandó elismerni az orosz jogszabályok alkalmazását a megszállt területeken, és elvárja az illegálisan fogvatartott ukrán állampolgárok azonnali szabadon engedését.

Június 20-án az EU ukrajnai küldöttsége bemutatta jelentését, melyben összefoglalják az EU által nyújtott segítség legérdekesebb pontjait. A kiadvány szerint az EU támogatja a kis- és középvállalkozások elindulását, valamint az Európai Beruházási Bank hosszútávú kölcsönökkel támogatja az egészségügyi intézményeket.

Moldova

Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos június 3-án véleményt nyilvánított a moldovai helyzetről a Twitteren. Üzenetében kijelentette, hogy az előrehozott választások nagy hatással lehetnek a gazdaságra, különösen az EU makroszintű pénzügyi támogatására. Emellett kiemelte, hogy az országnak továbbra is ki kell használnia az EU-val kötött társulási megállapodásban rejlő lehetőségeket.

Június 19-én Johannes Hahn a moldovai fővárosba, Chisinauban érkezett, hogy találkozzon a fő politikai szereplőkkel és megvitassa az ország legújabb fejleményeit. A biztos hozzátette, hogy az EU elvárja, hogy a hatóságok folytassák a legsürgetőbb reformokat, különösen a gazdaság, a média szabadsága, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a banki csalás botrányának tisztázása terén. „Ezek a reformok megerősítik a kétoldalú kapcsolatokat az EU-val, és kézzelfogható előnyökkel járnak az emberek számára.” − hangsúlyozta.

Örményország

Az EU–Örményország Partnerségi Tanácsot június 13-án hívták össze Brüsszelben. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és az örmény külügyminiszter, Zohrab Mnatsakanyan vezette az ülést, melynek célja az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás végrehajtása előrehaladásának áttekintése és a partnerségi prioritások megvitatása volt. A rendezvény ideje alatt a két fél felülvizsgálta a gazdasági, kereskedelmi és ágazati együttműködést, valamint a vízumliberalizációs párbeszéd elindításának lehetőségét is. A megvitatásra került fontos politikai kérdések a demokráciával, a jogállammal és az emberi jogokkal voltak kapcsolatosak.

A tanácskozás során az EU üdvözölte a 2018. decemberi parlamenti választások lebonyolítását, amely az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával zajlott le. A Tanács megerősítette az EU és Örményország elkötelezettségét, hogy hatékonyan hajtsák végre az átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (CEPA). A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU több mint 160 millió eurót különített el Örményországnak a 2017–2020 közötti időszakra.

Június 26-án a kínzások áldozatainak világnapján Jerevánban, az örmény fővárosban nyilvános vitát folytattak a megkínzott örmény állampolgárok jogainak helyreállításáról. Gonzalo Serrano, az EU örményországi küldöttségének együttműködési vezetője nyitó megjegyzéseiben megerősítette, hogy az EU támogatja az örmény kormány erőfeszítéseit az igazságügyi ágazat reformjával kapcsolatban, amennyiben ez összhangban van a nemzetközi gyakorlattal és normákkal.

Toivo Klaar, az EU különleges képviselője a dél-kaukázusi régióban június 26-án konzultált Nikol Pashinyan, örmény miniszterelnökkel és Zohrab Mnatsakanyan, külügyminiszterrel. Klaar találkozói a hegyi-karabahi békefolyamatra és az EU−Örményország együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak.

Grúzia

Június 24–25-én Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos részt vett Tbilisziben „Az értékteremtés az oktatás és a kultúra révén” című keleti partnerségi konferencián. Látogatása során a biztos kétoldalú megbeszéléseket folytatott az ország miniszterelnökével, Mamuka Bakhtadzével, a külügyminiszterrel, David Zakalianival és az oktatási, tudományos, kulturális és sportminiszterrel, Mikheil Batiashvilival.

A Turin nevet viselő hüllőt gazdája cambridge-i otthonától ötven méterre fedezték fel egy fa tetején csütörtök este. A rendőrség szombat este óta kereste, figyelmeztetést is adtak ki, mert az egyébként nem mérges kígyó veszélyt jelent a kisebb állatokra: rájuk tekeredik és megfojtja őket. A hüllő gazdája elmondta a BBC-nek, hogy Turin a karcolásoktól és zúzódásoktól eltekintve jól van.

A hároméves hím egy nyitott ablakon át szökött meg, míg a gazda egy barátja vigyázott rá. Csütörtök este hét óra előtt hallotta meg a tulajdonos, hogy valaki azt kiabálja: kígyó! Ezután felhívták, hogy megtalálták az állatot. Sok szomszéd segítségére szükség volt, hogy a pitont be tudják fogni. A helyi hüllőbarátok társaságának elnöke, Steve Allain elmondta, hogy a piton emberre nem veszélyes.

A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.

“A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.

“Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.

A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.

Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.

A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, “anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A törvényszék közleményében azt írta: a tanár sértő, megalázó, többnyire szexuális tartalmú megjegyzéseivel és cselekményeivel a nevelése és felügyelete alatt álló 15 és 17 év közötti diákok erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Továbbá a tanár egy diák bőrszínére utalva is többször tett sértő megjegyzéseket a többi diák előtt, és ezzel megsértette a diák emberi méltóságát.

A törvényszék másodfokú, jogerős határozatával 23 rendbeli, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és öt év tanári foglalkozástól eltiltásra ítélte a tanárt.

A BBC beszámolója szerint a hatósági akcióról és a perről eddig hírzárlat volt érvényben, elkerülendő, hogy az embercsempész banda a tanúskodásra hajlandó áldozatokat az ítélethozatal előtt megfélemlítse. A nyolcfős társaság munkaajánlattal csábított Lengyelországból Angliába főleg hányatott sorsú embereket, akiket végletekig lepusztult, patkányoktól hemzsegő lakásokban helyeztek el Birmingham környékén és szakképesítést nem igénylő munkák elvégzésére kényszerítettek, például hulladékfeldolgozó telepeken vagy baromfivágóhidakon.

Munkájukért az áldozatok – akik közül a legfiatalabb 17, a legidősebb 60 éves volt – gyakran heti 20 fontot (7200 forintot) sem kaptak, jóllehet ez az összeg Angliában a napi megélhetéshez sem elégséges. A bűnszervezet ugyanakkor a rendőrség becslése szerint 2012 és 2017 között kétmillió fontot (720 millió forintot) keresett az Angliába csalt emberek kizsákmányolásán, és fényűző életvitelt folytatott. A társaság egyik tagja például egy Bentley luxusautóval közlekedett.

A birminghami koronabíróság az embercsempész szervezet két vezetőjére 11, illetve 9 év, két másik tagra 8, illetve 7 év fegyházbüntetést rótt ki, egy további bandatag 4 és fél év börtönbüntetést kapott. A szervezet többi tagjának ítélethirdetése később lesz.

Tavaly októberben nyolctagú romániai embercsempész csoportot vett őrizetbe a Scotland Yard. A román bűnüldöző hatóságokkal együttműködésben végrehajtott nagyszabású rajtaütés során négy londoni helyszínen kiszabadítottak 33 embert is, köztük négy nőt és öt gyermeket a társaság fogságából. Egy évvel korábban Angliába csalt magyar nőket prostitúcióra kényszerítő magyar embercsempészeket ítéltek hosszú börtönbüntetésre Manchesterben. A társaság vezetőjére 13 év 7 hónap, a két másik tagra nyolc év öt hónap, illetve három és fél év szabadságvesztést rótt ki a manchesteri koronabíróság.

“A francia, a német és a brit diplomácia teljesen megmozdult annak érdekében, hogy megértesse Iránnal, hogy ez nem érdeke” – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben, valamennyi felet arra kérve, hogy tegyen meg mindent a feszültség csökkentése érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn párbeszédet és a feszültségoldáshoz szükséges intézkedések meghozatalát kérte a 15 tag által egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozatában.

A francia diplomácia vezetője szerint ennek a “jó megállapodásnak” a megsértése esetén “a BT és felek között egy olyan rendezési folyamatba lépünk be, amely az egész térségre nagyon negatív hatással lesz”.

Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Haszan Róháni iráni elnök idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – hatvan napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.

A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.

Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat – közölte.

Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.

A pénteki budapesti megemlékezésen 15, a mentésben részt vevő búvár a legmagasabb búvárelismerést, az úgynevezett negyedik csillagot is átvehette. Nyíri Iván, az MBSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar búvárok csúcsteljesítményükkel “újrafogalmazták a merülés szabályait”, amelynek alapján a Búvár Világszövetség a szabálykönyv átírására készül. Az elfogadott standardok szerint ugyanis ilyen erős sodrású vízben három méteres mélység alatt nem lehet mozogni. A mentésben részt vevő búvárok viszont hat méteres mélységben is eredményesen dolgoztak – magyarázta az elnök, hozzátéve, elismeréssel kell adózni a figyelemfelkeltő teljesítményüknek.

Szong Sun Keun, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja a koreai nép nevében köszönetet mondott a magyar búvároknak helytállásukért. Emlékeztetett arra, hogy speciálisan kiképzett dél-koreai katonai búvárok is részt vettek a mentésben. Hangsúlyozta: a közös munka során közel kerültek egymáshoz a koreai és a magyar búvárok, megtanulták, hogy közösen miként küzdjék le a nehézségeket.

Szathmári Zsolt merülésvezető, a kitüntetettek egyike az ünnepségen úgy fogalmazott: látott küzdeni akarást, segítőkészséget, tiszteletet, türelmet, bátorságot, szakmai hozzáértést és tanúja volt barátságok kialakulásának. Ezek az értékek vezettek a sikerhez, ezért ezeket az értékeket kell megőrizni és tovább vinni – mondta a szakember.

Az ünnepségen, amelyen jelen voltak a kormányzat, a Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem és a koreai nagykövetség képviselői, a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek az áldozatokra.

A május 29-én történt balesetben elsüllyedt a Hableány sétahajó Budapesten, a Margit-híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak. Azóta újabb 19 holttest került elő, két koreait még keresnek a hatóságok.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2013. szeptember 25-én, az esti órákban, napnyugta után a XXIII. kerületi Szigetdűlő középső útján, a kerékpárúton rátámadt az arra futó nőre. A gyanúsított a nőt a kerékpárúton és egy közeli bokros területen – szexuálisan is – bántalmazta, majd megölte. A férfi ezután elvette a nő mobiltelefonját és távozott.

A Fővárosi Főügyészség aljas célból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A törvény a bűncselekményeket – a halmazati szabályokra figyelemmel – tíz évtől huszonöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni – jegyezte meg a főügyész.

Ibolya közölte azt is, a bűncselekmény elkövetésével vádolt férfi jelenleg letartóztatásban van.

A megkérdezettek 71 százaléka volt azon a véleményen, hogy nagyon nagy vagy inkább nagy egy szélsőjobboldali merénylet esélye. Ez 13 százalékponttal kevesebb, mint 2016 októberében. Az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy erre nagyon kicsi vagy inkább kicsi az esély. Kiderül a felmérésből az is, hogy a válaszadók 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak megváltoztatják az országot. Harmincegy százalék nem aggódik emiatt.

Iszlamista terrortámadás veszélye az emberek 60 százaléka szerint nagyon nagy vagy inkább nagy. Két és fél éve nyolc százalékponttal többen vélték így. 37 százalék szerint kicsi a veszélye egy iszlamista támadásnak.

A baloldali radikálisoktól már csak az emberek kisebb része tart. A válaszadók 41 százaléka szerint nagyon nagy vagy elég nagy egy baloldali szélsőségesek által végrehajtott merénylet veszélye. A többség, 56 százalék szerint a terrorizmusnak ez a fajtája kevéssé fenyegeti Németországot.

Az Infratest dimap közvélemény-kutató által elvégzett kutatás pártpreferenciájukról is kérdezte az embereket. Ebből ismét az derül ki, hogy a legtöbben a Zöldekre szavaznának, de hibahatáron belüli a Zöldek előnye a jelenleg kormányzó konzervatív uniópártok előtt. A Zöldekre 26 százalék, a keresztény-konzervatív pártokra 25 százalék szavazna. A szociáldemokratákat és az uniópártoktól jobbra álló Alternatív Németországnak nevű pártot egyaránt a megkérdezettek 13-13 százaléka támogatja. A liberális Szabad Demokrata Pártra és a szociáldemokratáktól balra elhelyezkedő Baloldalra nyolc-nyolc százalék szavazna.

Benkő Tibor stratégiai jelentőségűnek nevezte a programot. Mint mondta, nagyon gyorsan változik a biztonsági környezet, új fenyegetések jelentek meg, ezért fejleszteni kell a honvédséget. Kifejtette: Magyarország biztonsága három pilléren nyugszik; egyrészt a nemzeti képességen, az erős, korszerű honvédségen, a jól kiképzett, lojális, elkötelezett katonákon. A második pillér a szövetségi rendszer által nyújtott garancia, a harmadik pedig a társadalom honvédelmi elkötelezettsége és felelősségérzete. Amennyiben az egyik pillér is hiányzik, a rendszer összeomlik – mondta.

Benkő célként jelölte meg, hogy Magyarország 2024-ig a GDP két százalékát honvédelmi jellegű kiadásokra tudja fordítani. Cél az is, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát a Magyar Honvédség korszerűsítésére, fejlesztésére tudják fordítani, ezt már tavaly sikerült elérni – közölte. Az idei 513 milliárd forint költségvetési támogatás a 2020-as költségvetési javaslat szerint 616 milliárd forintra bővül majd. A költségvetési támogatáson felül sikerült a kormánynak plusz anyagi forrást biztosítania a honvédelmi képesség erősítésére.

Benkő kitért arra is: már gyermekkorban fontos a hazafiasságra nevelés, évről évre egyre nagyobb az igény a nyári honvédelmi táborokra is. Üdvözölte, hogy egyre több fiatal áll önkéntes tartalékos katonának, jelenleg több mint 8500 önkéntes tartalékos van. A miniszter közölte, a kiskunfélegyházi kézifegyvergyártó üzemben már folyamatban van a gyártó gépsorok beállítása, bíznak abban, hogy szeptember második felében meg tudják kezdeni a fegyverek sorozatgyártását, amelyekkel nemzetközi piacra is ki akarnak lépni.

Hozzátette: Magyarországon minden, a feladatai ellátásához fegyvert használó szervezet ebből az üzemből származó terméket fog használni.

Benkő Szolnokot katonavárosnak nevezte. A szolnoki helikopterbázison idén már négy új, Airbus H145M könnyű helikopter fog megjelenni, 2023 és 2025 között pedig tizenhat nagyobb helikopter. Mindez megköveteli Szolnokon az infrastruktúra fejlesztését is – mondta a miniszter. “Az erőssel tárgyalnak, a gyengének parancsolnak, nekünk ne parancsoljon senki (…); legyünk erősek, hogy velünk mindig és mindig tárgyalni kelljen!” – zárta szavait Benkő.