Biztonságpolitika

Huszonhárom százalékra csökkent Vlagyimir Putyin elnök bizalmi indexe Oroszországban.

A Jurij Levada Független Elemzőközpont friss felmérése szerint a megkérdezettek 23 százaléka nevezte meg az államfőt arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik politikusban vagy közéleti személyiségben bízik meg. Egy évvel ezelőtt Putyin hasonlóan mért bizalmi indexe még 40, 2017-ben pedig 59 százalékon állt. Mindemellett a válaszadók hatvan százaléka továbbra is támogatja, 33 ellenzi a tevékenységét. Ez az arány fél évvel ezelőtt még 68:31 volt.

Putyint az elmúlt hónapok során számos bírálat érte amiatt, ahogyan a Covid-19-járványra reagált. Emellett ellenérzést váltott ki sokakban, hogy az alkotmánymódosítás “lenullázta” eddigi mandátumait, vagyis lehetővé tette számára, hogy még további két, hatéves ciklus erejéig hivatalban maradhasson.

Putyint a bizalmi erősorrendben Mihail Misusztyin miniszterelnök, Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista és jobboldali Liberális Demokrata Párt vezetője és Szergej Sojgu védelmi miniszter követi, egyaránt tíz százalékkal, az 1617 fős reprezentatív mintán, július 24-én és 25-én elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A sorban utánuk Szergej Lavrov külügyminiszter (hat százalék), Gennagyij Zjuganov, a kommunisták első embere és – meglepetésre – Szergej Furgal, a Habarovszki terület bérgyilkosságok megszervezése miatt leváltott kormányzója következik, olyan személyiségeket megelőzve, mint Pavel Grugyinyin, a kommunisták 2018-as elnökjelöltje, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus és Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök, az orosz biztonsági tanács alelnöke.

A megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország jó irányba halad – szemben a fél évvel ezelőtti 52 százalékkal – negyven százalék pedig úgy, hogy nem. 18 százalék nem tudott erre a kérdésre válaszolni.

Az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet júniusi felmérésében a válaszadók 28,6 százaléka fejezte ki bizalmát Putyin iránt, a Levada intézetéhez hasonló, “nyitott” – többféle választ megengedő – módszer alapján. A “zárt” metódus szerint – vagyis amikor arra a kérdésre kellett válaszolni az alanyoknak, hogy megbíznak-e az elnökben, ott akkor 66,2 százalékos támogatottságot mértek.

The post Egyre népszerűtlenebb Putyin appeared first on .

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az eddigi legnagyobb csapatkivonásra készül Németországból a hidegháború lezárása óta. A megosztó döntés váratlanul érte szövetségeseit, és aggodalomra adhat okot a NATO jövőjével kapcsolatban. Az elnök Németország ellen irányuló büntetésként állítja be a csapatkivonást, amiért az szerinte nem tesz eleget szövetségesi kötelezettségeinek. Nem meglepő tehát, hogy egyesek csupán kampányfogásnak és politikai manővernek nevezik a döntést, amely azonban Németországban sem maradt támogatók nélkül. A háttérben stratégiai szempontok is szerepet játszhatnak, a kérdés az, hogy ezeket mérlegelve valóban helytálló-e a döntés, és megéri-e a keletkező diplomáciai feszültséget.

A Ramstein amerikai légi támaszpont a németországi Kaiserslautern közelében 2020. június 25-én. A Ramstein az amerikai légierő európai és afrikai főparancsnoksága. Az amerikai kormányzat 9500 fővel csökkenti a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámát és ez a Ramstein légi bázist is érintheti.
(Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Amerikai jelenlét Németországban

Németországban a második világháború lezárásától állandó az Egyesült Államok katonai jelenléte. Az 1990-es újraegyesítéséig az amerikai csapatok kizárólag a mai országterület nyugati felében, az egykori Német Szövetségi Köztársaság területén állomásoztak, lévén az ország keleti része a szovjet blokk részét képezte. Az Európában ma található hét amerikai támaszpontból öt Németországban működik (Wiesbaden, Bavaria, Ansbach, Stuttgart és Rheinland-Pfalz), ezenfelül pedig egy Belgiumban és egy Olaszországban. A világon csak Japánban állomásozik több amerikai katona az Egyesült Államokon kívül, mint Németországban. 1945-ben még körülbelül kétmillió amerikai katona tartózkodott német területen, ez a szám azóta folyamatosan csökken. A Szovjetunió összeomlása óta a csapatkivonás felgyorsult, hiszen a Nyugat és Moszkva közti szembenállás közel sem olyan kiélezett, mint a hidegháború éveiben volt. Ennek ellenére továbbra is számolni kell orosz beavatkozással a kelet-európai térségben, ezt mutatja a Krím 2014-es annektálása vagy a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása.

Diagram a Németországban állomásozó amerikai katonák számáról. (Forrás: Defense Manpower Data Center/ HVG)

A Németországban állomásozó amerikai erők nem csak az elrettentést szolgálják, Stuttgartban található az USEUCOM (United States European Command) és a USAFRICOM (United States Africa Command) központja is, melyek az amerikai csapatok európai és afrikai koordinációjárt és az ezzel járó tervezésért felelősek. Landstuhlban található a Landstuhl Regional Medical Center (LRMC), amely a legnagyobb amerikai katonai kórház az amerikai kontinensen kívül. A ramsteini légitámaszpont, amely az amerikai légierő legnagyobb létesítménye az Egyesült Államokon kívül pedig az iraki és afganisztáni missziók kulcsfontosságú infrastrukturális és koordinációs eleme. Innen indul az utánpótlás, és ide érkeznek be a sebesültek, továbbá innen irányítják a Közel-Keleten végrehajtott dróncsapásokat. Az Egyesült Államok által Németországban tárolt nukleáris fegyverek számát 20 darabra becsülik, ezeket 2007 óta a bücheli légitámaszponton tárolják.

Térkép az amerikai katonai létesítményekről Németországban. (Forrás: US Army & US Air Force/ DW)

A német-amerikai viszony

Trump többször hangot adott véleményének, miszerint a NATO-n belüli munkamegosztást nem tartja elégségesnek. Bírálta, hogy a tagállamoknak kisebb része (2019-ben az USA mellett Bulgária, Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország, Románia, Litvánia, Lettország és Lengyelország, tehát az akkori 29 tagból mindössze 9) fordítja az éves GDP 2%-ának megfelelő összeget védelmi kiadásokra, ahogyan az a szövetség 2006-os megállapodása alapján elvárt lenne. A figyelem középpontjában álló Németország 2019-ben GDP-jének 1,38%-át fordította védelmi kiadásokra. 2024-re fogja az 1,5%-ot elérni, holott a 2014-es walesi csúcson a NATO tagok a 2%-os cél elérésére tettek ígéretet ekkorra. A németek 2031-re tervezik megütni a 2%-ot. Az Egyesült Államok ellenben az éves GDP 3,4%-át költi védelmi kiadásokra, amely nagyobb összeget jelent, mint az összes többi NATO tagállam védelmi kiadása együttvéve. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter szerint azonban a GDP-százalékban való mérés alkalmatlan a tagállamok valós hozzájárulásának mérésére, kiváltképp a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés tükrében, ugyanis a tagállamok könnyebben tudják teljesíteni a célt, így torzul a kép. Szerinte látni kell, hogy a Németországban állomásozó amerikai csapatok a szövetség egészét védik, az Egyesült Államokat beleértve, így a csapatkivonás a NATO egészét gyengítené, nem csupán a német felet. Peter Tauber, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára felhívta rá a figyelmet, hogy bár cél a 2% elérése, közben Németország már most is a szövetség katonai kapacitásának 10%-át adja.

 

Diagram az Egyesült Államok, továbbá Kanada és az európai tagállamok védelmi kiadásairól a NATO függvényében. (Forrás: NATO Public Diplomacy Division/ CNBC)

Trump június 15-én úgy fogalmazott, hogy Németország kötelességmulasztó (azaz „delinquent”) a NATO-val szemben, ráirányítva a figyelmet, hogy a németek nem érik el a 2%-os határt, amelyet az elnök egyébként is túl alacsonynak tart. A németek szerinte több milliárd dollárnyi összeggel adósak, amelyet a szövetség érdekében védelmi kiadásokra kellett volna költeniük, miközben a helyi német gazdaság bevételhez jut az ott állomásozó amerikai katonáknak köszönhetően. Emlékeztetett, hogy elnöksége alatt elérte, hogy a többi NATO tag 140 milliárd dollárral többet költsön védelemre. Kitért rá, hogy „nem működik” az, hogy Németország dollármilliárdokat fizet energiáért annak az Oroszországnak, amely ellen a NATO-tól védelmet kíván. Az Európai Unió, élén Németországgal szerinte nagyon rosszul bánik az Egyesült Államokkal kereskedelem terén.

A német-amerikai viszony legnagyobb rombolója jelenleg a Nord Stream 2 (Északi Áramlat II) gázvezeték ügye, amely a tervek szerint a Balti-tengeren keresztül fog földgázt szállítani Oroszországból Németországba. A Gazprom irányítása alatt megvalósuló projekt Angela Merkel német kancellár teljes támogatását élvezi. Az amerikai vezetés ezzel kapcsolatban is nemtetszését fejezte ki. Trump kétpárti támogatással az építkezést végző cégekre szankciókat vetett ki, ezzel lassítva azt. Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel az orosz terjeszkedést az európai energiaellátás területén, az elnök ezért főleg Németországot okolja. A német kancellár és Trump kapcsolata más területeken sem mentes súrlódásoktól. Míg Trump egyszerűen letett az iráni nukleáris alkuról, európai szövetségesei megpróbálták megmenteni azt. Hasonló, a szövetségeseket meglepő, és ellenkezésüket kiváltó döntés volt Trump tavalyi bejelentése, miszerint az amerikai csapatokat kivonja Észak-Szíriából.

Nem Trump azonban az első elnök, aki keveselli szövetségesei védelmi kiadásait. George W. Bush a 2006-os litvániai NATO csúcson érte el a 2%-os GDP arányra tett ígéretet, a 2008-as bukaresti csúcson pedig már sürgette a tagállamokat annak betartására. Barack Obama egy héttel Krím orosz annektálása után beszélt egy brüsszeli sajtótájékoztatón arról, hogy fenntartásai vannak egyes NATO tagok költekezésével kapcsolatban. Központi szempont azonban Trump alatt lett a tagállamok költekezése a NATO, mint szövetség értékének megbecsülésénél. A jelenlegi elnök narratívája szerint a többi tagállam az Egyesült Államoknak tartozik azzal a pénzzel, amelyet szerinte védelmi kiadásokra kellett volna fordítaniuk.

Diagram a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak változásáról a 2014-2019-es periódusban a GDP függvényében. (Forrás: NATO Public Diplomacy Division/ CNBC)

Joe Biden, novemberi győzelme esetén megfontolná Trump döntésének felülbírálását, továbbá erősítené az Egyesült Államok és szövetségesei kapcsolatát, nyilatkozott a demokrata elnökjelölt külügyi főtanácsadója a Reuters-nek. Biden a jelenlegi elnökkel ellentétben nem adott hangot a NATO-val szemben való szkepticizmusának. Heiko Maas német külügyminiszter szerint azonban Trump leváltása sem jelentené automatikusan az Egyesült Államok és Németország közti feszültségek rendeződését.

A csapatkivonás

Trump június 15-ei nyilatkozatát megelőzően, június 5-én, a The Wall Street Journal számolt be róla, hogy az elnök csapatok kivonását tervezi Németország területéről. A lap ekkori értesülései szerint 34500 főből 9500-at vonnának ki, így 25000 amerikai katonai maradna Németországban, és ebben a 25000-as számban limitálnák az ott egyidejűleg állomásozható amerikai katonák számát.

Hivatalos pontosításra később került sor, Mark Esper amerikai védelmi miniszter július 29-én tartott sajtótájékoztatót, melyen bejelentette, hogy a németországi állományt annak egyharmadával tervezik csökkenteni. Az így kivont, körülbelül 12000 főből 5600 más európai NATO tagországba kerül azonnali áthelyezésre, ezen felül 6400 visszatérne az USA-ba, de később ezek is, rotációs alapon Európába kerülnének vissza. Ekkor Esper úgy nyilatkozott, hogy egyes mozgások már az elkövetkezendő hetekben megkezdődhetnek, míg másokra több időre lesz szükség. Esper elmondása szerint ezen lépések az Egyesült Államok stratégiai flexibilitását hivatottak fejleszteni, végső soron Oroszország és Kína elrettentését és a NATO erősítését szolgálják. A csapatkivonások és a különböző katonai központok áthelyezése több („egyszámjegyű”) milliárd dolláros költséggel fog járni. A védelmi miniszter stratégiai érvei tehát árnyalni próbálják Trump indoklását, aki Németország büntetéseként állítja be a döntést. Esper szerint az elnök csupán felgyorsította az egyébként is megvalósuló folyamatot, valamint kiállt az elnök álláspontja mellett, miszerint Németországnak többet, akár a 2%-nál is többet kellene költenie védelmi kiadásokra.

Az USEUCOM (United States European Command) a belgiumi Monsba kerül áthelyezésre Stuttgartból, amely a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának jelenleg is otthont ad. Így az intézmények közti együttműködés új szintre léphet, ettől a döntéstől a működési hatékonyság növekedését, és a költségek csökkenését várják. Szintén Belgiumba kerül át Stuttgartból az Amerikai Egyesült Államok Európai Különleges Műveleti Parancsnoksága (SOCEUR), több katonai egységgel együtt. Védelmi kiadások terén Belgium azonban nem tartja a 2%-os határt, az utóbbi években 0,93% körül mozgott az arány a Világbank adatai szerint. Trump megjegyzése Németország alacsonynak ítélt költekezésével kapcsolatban így súlytalannak tűnhet, főleg annak tükrében, hogy Németország és Belgium stratégiai szerepét és súlyát nehéz párhuzamba állítani.

Szintén nem tartja a 2%-ot Olaszország (itt az arány 1,2% körül mozog), azonban ide is áthelyezésre kerülnek amerikai egységek, pontosabban egy F-16-os repülőszázad az avianoi légitámaszpontra, valamint két zászlóalj a hadseregből. További lépés, hogy a légierő 2500 főjét, akiket az Egyesült Királyságból terveztek Németországba áttelepíteni, megtartják eredeti állomáshelyüket. Az USEUCOM mellett pedig az USAFRICOM (United States Africa Command) is elköltözik Stuttgartból, azt, hogy hova, azonban még nem tudni.

Németország nem az egyetlen hely, ahonnan jelenleg is zajlanak csapatkivonások, ilyen Afganisztán is, ahol 2001 óta tart a háború. Trump narratívja szerint nem az Egyesült Államok dolga messzi, idegen országok megoldhatatlannak tűnő és gyakran régóta elhúzódó problémáit kezelni. Kelet-Ázsiában ugyanakkor tavaly a Trump-adminisztráció a Dél-Koreában állomásozó csapatok – mintegy 28 000 fő – költségének Dél-Koreára eső részét meg akarta ötszörözni. Ez évi 5 milliárd amerikai dollárt jelentene, megállapodás nem született még az ügyben. Látszik tehát, hogy Trump kevesebb amerikai katonát akar látni idegen földön, és ezek költségeit is vissza akarja szorítani.

Trump 2016-os kampánya részben arra épült, hogy az Egyesült Államokat kivonja a tengerentúli konfliktusokból, az amerikai katonákat hazahozza, valamint csökkenti a NATO-hoz kapcsolható kiadásokat. Trump többször nyilatkozott úgy, hogy szerinte túl nagy költséggel járnak a messzi bázisok fenntartása, a Pentagon vezetői azonban mindig hangsúlyozták, hogy ezek a létesítmények stratégiai jelentőséggel bírnak az Egyesült Államok számára. A mostani csapatkivonás Trump felmutathatja kampányában, úgy, hogy nem kell közvetlen és gyors következményektől tartania. A döntés ebből a szempontból sokkal inkább politikai, mintsem katonai jelentőséggel bír. A döntést támogató Ted Galen Carpenter, a CATO Institute think-tank egyik szerzője szerint az amerikai csapatok Németországból való kivonása kevés kockázattal jár. Emlékeztet, hogy a Szovjetunió által jelentett totalitariánus veszély elhárult, a mai Oroszország csupán árnyéka az egykori Szovjetuniónak mind lélekszámban, mind gazdasági és katonai erő terén.

A Németországgal kapcsolatos döntés elsődleges bejelentése egyoldalú volt, az Egyesült Államok nem vonta be a döntési folyamatba szövetségeseit, még a német felet sem. Egy csapatkivonás lehetőségével kapcsolatban azonban már korábban is megnyilvánult az amerikai fél. 2019 augusztusában az Egyesült Államok németországi nagykövete, Richard Grenell már meglengette ennek a lehetőségét. Jens Stoltenberg NATO főtitkár azt állítja, Trump csak három nappal azután értesítette őt a csapatkivonás tervezetéről, hogy arról a Wall Street Journal június 6-án beszámolt. A későbbi részletek tárgyaláfsa alkalmával azonban már a német fél és Stoltenberg is értesítve lett az újabb nyilvános bejelentések előtt. Stoltenberg egy interjúban , hogy Németországnak fontosabb vezető szerepet kell betöltenie a NATO-n belül. Kiemelte, hogy a német védelmi kiadások folyamatosan növekednek, csupán az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság költ többet ezen a téren, az Európai Unióban pedig egyetlen másik állam sem.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien úgy nyilatkozott még Esper sajtótájékoztatója előtt, hogy a jelenleg Németországban állomásozó csapatok más európai országokba is áthelyezésre kerülhetnek, ez Belgium és Olaszország esetében azóta bebizonyosodott. Ezen kívül kiemelte az indo-pacifikus régiót, mint az amerikai katonai jelenlét egy új lehetséges fókuszpontját, a növekvő kínai agressziót ellensúlyozni kívánandó. Szerinte elképzelhető egységek áthelyezése Guamra, Hawaiira, Alaszkába, Japánba és Ausztráliába. Mark Esper azonban cáfolta, hogy az Egyesült Államok tervezne újabb csapatokat vezényelni az indo-pacifikus régióba.

Diagram az aktív állományban lévő és külföldön állomásozó amerikai katonák számáról 2020 márciusában. (Forrás: Defense Manpower Data Center/ HVG)

Hatás a helyi gazdaságra

A Pentagon 2020 júniusi adatai szerint jelenleg 20 351-en a hadsereg, 12 914-en pedig légierő kötelékében teljesítenek szolgálatot Németországban, az ő munkájukat és ellátásukat pedig további körülbelül 19 000 amerikai civil segíti. A bázisok személyzetének gyakran a családja is Németországba költözik, szintén helyben vállalva munkát és ezáltal a helyi gazdaságba integrálódva. A kivonás és átcsoportosítás kivitelezésénél így figyelembe kell venni a családtagok lakhatási, tanulmányi és munkalehetőségeit is. Amerikai üzletek, iskola, posta és rendőrség is üzemel a bázisok körüli közösségekben, ahol gyakran az amerikai dollár a bevett fizetőeszköz. Rajtuk felül a bázisok közelében élő német lakosság is részt vesz a katonák ellátásában, egyes vállalkozásoknak nagy kiesést okozhat a környéken a csapatkivonás. Rosszul járhat például a kelet-bajorországi Grafenwöhr, ahol a 390 négyzetkilométeres bázis területén 12000 amerikai katona állomásozik (US Army Bavaria Garrison), vagy a kelet-németországi Spangdahlem.

A kisváros lakosságának közel felének, mintegy 3000 főnek a megélhetése függ valamilyen módon a közeli katonai bázistól, amely évente közel 660 millió eurós árbevételt termel. Ebből 60-70 millió euró az az összeg, amelyet a katonák a helyi boltokban és vendéglátó létesítményekben költenek el, nagyban hozzájárulva a környék gazdaságához. Trump erre a tényre is kitért sajtótájékoztatóján, felhívva rá a figyelmet, hogy Németország így is profitál az amerikai csapatokból. Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter bejelentette, hogy az érintett régiókban a német haderővel próbálják majd betölteni a keletkezett űrt, és az ebből adódó visszaesést.

A világ reakciója

Németország parlamentjének alsóháza, a Bundestag pártjai közül a baloldali Die Linke, valamit a jobboldali Alternative für Deutschland támogatják a csapatkivonást, programjuk részét képezi az amerikai erők teljes kivonása a Németországban tárolt amerikai nukleáris fegyverekkel együtt. Utóbbit a Zöldek is támogatják.

Ahogy a pártok, úgy a polgárok körében is megoszlanak a vélemények a kivonásokról. A YouGov közvélemény- és piackutató vállalat által, a német DPA hírügynökség megbízásából július 31. és augusztus 4. között 2076 válaszadóval végzett online közvélemény kutatás eredményei azt mutatják, hogy a németek 47%-a támogatja a csapatkivonást, ebből 25% a teljes kivonását állomány is támogatná. Ezzel szemben 32% ellenezte a döntést, és ebből csak 4% üdvözölné további csapatok érkezését. Ezen kívül a megkérdezettek 66% támogatná az amerikai nukleáris fegyverek kitelepítését, és csak 19% szerint kellene német területen maradniuk. 25% ért egyet Trumppal abban, hogy Németország túl keveset költ védelmi kiadásokra, 58% pedig ellenzi ezt a kijelentést.

Az orosz külügyminisztérium üdvözölte a döntést, nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, hogy pozitív hatást fog gyakorolni az európai biztonságra. Maria Zakharova, a minisztérium szóvivője közölte, hogy minden lépést szívesen fogadnak, amely redukálja az Egyesült Államok katonai jelenlétét Európában, ugyanis az ilyen lépések csökkentik a konfrontáció esélyét, valamint a katonai és politikai feszültséget az euro-atlanti régióban. Hozzátette, hogy az USA csapatai a hidegháború maradványai, és hogy az amerikaiaknak ki kellene vonniuk atomfegyvereiket Németországból. Figyelmeztetett továbbá, hogy egységek Lengyelországba való áthelyezése csak további feszültségeket okozna. Oroszország szerint ugyanis új NATO csapatok elhelyezése Kelet-Európában sérteni az 1997-es, Oroszország és a NATO között köttetett megállapodást.

Otthon mind demokrata, mind republikánus oldalról érte támadás Trump döntését, szenátorok a kivonás megakadályozását próbálják elérni. Köztük van Mitt Romney, Utah republikánus szenátora, aki szerint nem érdeke a csapatkivonás a NATO-nak vagy Németországnak, és az USA szemszögéből geopolitikai szempontból értelmetlen.

Ben Hodges, aki az amerikai hadsereg európai parancsnoka volt 2014 és 2017 között, jelenleg nyugalmazott altábornagy szerint a csapatkivonás „ajándék lenne Putyinnak”. Kiemeli, hogy a németországi jelenlét nem csupán Németországot védi, hanem az Egyesült Államok legnagyobb európai előőrseként is funkcionál. Németországot az USA legfontosabb európai szövetségesének hívta. Mark Hertling nyugalmazott altábornagy szerint ez a lépés Trumptól nem stratégiai döntés nyomán született, hanem inkább egy személyes támadás Németország ellen.

Mit jelent ez Lengyelországnak?

Jelenleg 4500 amerikai katona állomásozik Lengyelországban. A lengyelek 2026-ra 50 milliárd dollárt fognak költeni ötödik generációs vadászgépekre, drónokra, harci helikopterekre, rövid hatótávú rakétákra, tengeralattjárókra és kibervédelemre. Az Egyesült Államok számára kiváló üzlet, hogy Lengyelország gyakran amerikai felszerelésekre cseréli a régi, szovjet gyártmányokat. Andrzej Duda lengyel miniszterelnök még júniusban tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, a témák között szerepelt többek között a Nord Stream 2, a kiberbiztonság és gazdasági együttműködés is. Ezen tárgyalás eredménye a Georgette Mosbacher lengyelországi nagykövet által bejelentett csapatbővítés. Ezzel a csapatáthelyezéssel más formában, de megvalósulhat a megakadt „Fort Trump” projekt. További 1000 fővel növelik a katonai jelenlétet Lengyelországban, a tavaly bejelentett 1000 főn felül. Erről augusztus 15-én írt alá megállapodást Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter. A korábbi megállapodás egyébként hat új katonai létesítmény létrehozásáról is szól, többek között egy poznańi hadosztályparancsnokságról, drawsko pomorskie-i kiképzőközpontról, és további támaszpontokról, amelyek logisztikai, drón, és különleges egységeknek is bázisául fognak szolgálni. Cél először egy, majd további páncélos dandár-harccsoportok (ABCT) váltakoztatott állomásoztatása az országban.

Az Egyesült Államoknak jobban megérheti egy olyan országban állomásoztatni csapatait, melynek haderejére és infrastruktúrájára hosszútávon jobban támaszkodhat, valamint az orosz területek közelségének köszönhetően kevesebb katonával akár nagyobb nyomást képes gyakorolni. Az orosz félnek ez a fejlemény kellemetlenséget okozna, hiszen így az amerikai erők közelebb állomásoznának Kalinyingrádhoz, és magához az orosz anyaországhoz. Lengyelország teljesíti a NATO által elvárt 2%-os alsó korlátot, így Trump számára a lengyelek pozitív példaként hozhatóak fel Németországgal szemben.

Mit hozhat a jövő?

A legfontosabb kérdés talán az, hogy ki lesz a befutó a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Amennyiben Trump elnyeri második ciklusát is, akkor a csapatkivonás nagy valószínűséggel végbemegy, és további négy évre marad a mostani NATO-narratíva a Fehér Házban. A demokrata Joe Biden győzelme esetén a folyamat azonban megakadhat, ő ugyanis semmissé teheti az áthelyezéseket, még azelőtt, hogy azok végbe mennének.

A kivonás azzal is járhat, hogy felrázza az európai NATO tagokat, és saját védelmi képességeik fejlesztésére fogja őket. Magyarországon a Zrínyi 2026 terv keretében a Honvédség modernizálása már több éve tart, ennek részeként szerzett be a magyar állam nemrég német gyártmányú Leopard 2A4HU típusú harckocsikat. Németország számára, amely most is a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőre új lehetőség nyílhat fegyveripara további bővítésesre, amennyiben belföldön és Európában felélénkül a hadieszközök iránti kereslet. A jelenlegi német kormány nyilatkozatai alapján azonban a németek a haderő lassú növelése mellett kötelezték el magukat, így kérdéses, hogy javulni fog-e a német-amerikai viszony. Ezen felül Oroszországgal is számolni kell, ugyanis érdekei sérüléseként fogja kezelni, ha további amerikai csapatokat vezényelnek Kelet- és Közép-Európa országaiba.

Írta: Varga Domonkos Bálint

Washington értesítette Hongkongot három kétoldalú megállapodás felmondásáról – jelentette be az amerikai külügyminisztérium.

Az egyezmények a szökésben lévő bűnelkövetők kiadatására, az elítélt személyek átadására és a nemzetközi hajózási bevételekből származó jövedelmek adójának kölcsönös szabályozására vonatkoznak.

A Morgan Ortagus külügyi szóvivő által kiadott közleményben hangsúlyozták: “a Kínai Kommunista Párt drasztikus lépéseket tett azon magas szintű autonómia aláásására, amelynek ötven esztendőn keresztül tartó tiszteletben tartására maga Peking tett ígéretet az Egyesült Királyságnak az ENSZ égisze alatt létrejött kínai-brit közös nyilatkozatban. Donald Trump világossá tette, hogy Hongkongot az egy ország, egy rendszer elve alapján kezeli, s így fellép azon személyek ellen, akik felmorzsolják Hongkong népének szabadságát”.

A szóvivő kiemelte, hogy a három kétoldalú egyezmény megszüntetésével Washington jelezni akarja mély aggodalmát a Peking által Hongkongra erőltetett nemzetbiztonsági törvény miatt, amely az amerikai álláspont szerint “szétzúzza a hongkongi emberek szabadságát”.

Trump júliusban hozott elnöki rendeletet arról, hogy az új nemzetbiztonsági törvény miatt véget vet a Hongkongnak addig biztosított kedvezményes elbánásnak. Az elnök ezt követően aláírta és ezzel törvényerőre emelte azt a kongresszus által megszavazott javaslatot, amely a hongkongi szabadságjogok korlátozására miatt szankcionálhat kínai és hongkongi politikai szereplőket. Az amerikai kormány azóta több kínai és hongkongi személyt is büntetőintézkedésekkel sújtott, köztük Carrie Lam hongkongi kormányzót.

The post Washington értesítette Hongkongot három kétoldalú megállapodás felmondásáról appeared first on .

Megkezdődött a Piotr Jaroszewicz korábbi kommunista miniszterelnök és felesége ellen 1992-ben elkövetett rablógyilkosság három vádlottjának pere.

Piotr Jaroszewicz 1954-től 1970-ig a kommunista Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, 1970-től 1980-ig pedig miniszterelnöke volt. 1992 nyarán varsói villájában gyilkolták meg, feltehetőleg hosszabb kínzás után, és megölték feleségét, Alicja Solska-Jaroszewiczet is. A házból ötezer német márkát, öt arany érmét, két pisztolyt és egy svájci női luxusórát raboltak el.

A 28 évvel ezelőtti bűncselekmény sokáig eredménytelen vizsgálatában 2018 tavaszán történt áttörés, akkor őrizetbe vették a bűncselekmény gyanúsítottjait, Robert S.-t, Marcin B.-t és Dariusz S.-t. Mindhárman a Lengyelországban a múlt század 90-es éveitől tevékeny, rablógyilkosságokban, emberrablásokban érintett bűnözőcsoport bűnbandához tartoztak. A szerdai bírósági tárgyaláson Robert S. tagadta bűnösségét, állítván, hogy az ellene emelt vád két vádlott-társa hamis tanúvallomásán alapszik. A több mint 420 oldalnyi vádirat szerint Robert S. volt a gyilkosság kitervelője és szervezője.

A bűntett elkövetésével 1994-ben négy másik személyt már meggyanúsítottak, őket azonban 1998-ban bizonyítékok hiányában felmentették.

A gyilkosság okáról korábban több feltételezés is napvilágot látott. 2007-ben a lengyel nyomozók olyan elméletet fogalmaztak meg, miszerint a bűncselekmény oka a hitleri archívum egy része volt, amelynek Jaroszewicz még 1945-ben, a lengyel hadsereg ezredeseként jutott a birtokába. Rendőrségi elemzők szerint az iratok különböző országok politikusait kompromittálhatták. A jelenlegi perben azonban a tett fő indítékaként a rablás szerepel.

The post Megkezdődött a Piotr Jaroszewicz volt lengyel kormányfő 1992-es meggyilkolásával vádlottak pere appeared first on .

Megállapodás született Sz-400-as Triumf orosz légvédelmi rendszerek pótlólagos Törökországba szállításáról – közölte Andrej Mihejev, a Roszoboronekszport fegyverkereskedelmi vállalat vezetője.

A pótlólagos vásárlásra a Törökországgal 2017-ben megkötött szerződésben van opció, négy ezredkészletet már megvásárolt Ankara. Ezeket az orosz fél tavaly október 23-ra, határidő előtt leszállította. Arra a felvetésre, hogy Ankara már 2021-ben megkapja-e az újabb Sz-400-asokat, Mihejev kijelentette, hogy a pénzügyi modellről még meg kell állapodniuk.

Szergej Csemezov, a fejlett technikai eszközök kivitelére szakosodott Rosztyeh vállalat vezetője valószínűnek nevezete, hogy a két ország jövőre újabb szerződést köt Sz-400-asok beszerzéséről. Csemezov július 28-án Vlagyimir Putyinnak arról számolt be, hogy az eddigi tételek értéke 2,5 milliárd dollár volt.

A rendszerek egy részét Törökország hitelbe kapta meg. Hivatalosan nem közölték, hogy Ankara milyen pénznemben fizetett értük. Az Sz-400-asok beszerzése miatt az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös harcigép-programból és szankciókat helyezett kilátásba az orosz rendszerek hadrendbe állítása esetére.

The post Erdogan egyre keményebb: Törökország újabb orosz légvédelmi rakétákat vásárol appeared first on .

Az Irán elleni szankciók ügyében Európa az ajatollahok mellé állt – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) elutasították az Irán ellen újra bevezetendő szankciókra tett amerikai javaslatot.

Az amerikai diplomácia vezetője Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot vádolta meg azzal, hogy “felsorakoztak az ajatollahok mellett”, ahelyett, hogy szövetségesüket, az Egyesült Államokat támogatták volna a fegyverembargó meghosszabbításában és általában a szankciók újbóli bevezetésében.

“Barátaink Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban magánbeszélgetésben elmondták nekem, hogy nem kívánják az Irán elleni fegyverembargó feloldását, és aztán mégis úgy döntöttek, hogy az ajatollahok mellé állnak” – fogalmazott a televíziós interjúban Pompeo.

Az Irán elleni fegyverembargó érvényessége októberben jár le, és az Egyesült Államok azt akarta elérni, hogy az ENSZ BT meghosszabbítsa – sőt, határozatlan időre hosszabbítsa meg – az érvényét. Augusztus 14-én a tanács elvetette ezt a javaslatot. A BT állandó tagjaként vétóval rendelkező Oroszország és Kína eleve ellenezte a felvetést, a testület európai tagországai pedig tartózkodtak, s ezzel a javaslattal szemben foglaltak állást.

Donald Trump bejelentette, hogy Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja az embargót, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben, azokat is, amelyeket a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodás értelmében már feloldottak.

Mike Pompeo külügyminiszter csütörtökön New Yorkba, az ENSZ-székházba utazott, és átadta az amerikai szándékokról szóló levelet az ENSZ BT tagjainak. London, Párizs és Berlin csütörtök este közölte: elutasítja az ENSZ-szankciók visszaállítását. Pompeo a Fox televíziónak adott interjújában jelezte: az Egyesült Államok felkészült arra, hogy megállítsa Oroszországot és Kínát az Irán-ellenes szankciók bármilyen jellegű megsértésében. A tárcavezető azonban nem fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat mit ért ezen, és mit kíván tenni Moszkva és Peking ellenében.

Péntek délután sajtóértekezletet tartott Brian Hook, az iráni ügyekért felelős külügyi különmegbízott is. Hook Pekinget, Londont és Párizst vádolta meg azzal, hogy “nem tesz eleget kötelezettségeinek”. Hozzáfűzte, hogy az ENSZ BT tagjai nem vették figyelembe a közel-keleti térség több országának, így az Öböl-államoknak a véleményét a szankciók ügyében. Amerikai álláspont szerint ugyanis az Öböl-államok tartanak Irántól.

Hook leszögezte: “nincs szükségünk senki engedélyére” az intézkedések bevezetéséhez. Majd hozzátette: Irán megszegte a 2015-ben kötött atomalkuban vállalt kötelezettségeit, ezért érvényesek a megállapodás záradékában a kötelezettségszegés esetére rögzített megtorló intézkedések. Elemzők ezzel kapcsolatban rámutattak: az Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett abból a többhatalmi atomalkuból, amelynek záradékát most megpróbálja számon kérni Teherántól.

The post Pompeo szerint Európa az ajatollahok mellé állt appeared first on .

A magyar MiG-21-esek története Pápán kezdődött és az első gépek beérkezése után 39 évvel itt is ért véget. A Magyar Honvédség 2000. augusztus 24-én búcsúztatta a típust és egyben befejezte működését az MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred. Az eseményre Váczi Lajos főtörzsőrmester A búcsú napja című, húsz esztendővel ezelőtt készült írásával emlékezem.

A repülés szeretete mindennél közelebb hozza egymáshoz az embereket. Azon kevesek, akiknek megadatott, hogy e területen dogozhatnak, egy nagy családot alkotnak. Különösen igaz ez a katonai repülőkre, mivel a repülési feladatok végrehajtása, kiszolgálása és egyéb irányú biztosítása mellett a haza védelmét is vállalják, sőt garantálják. Ők azok, akik kevés fizetésért sokat tesznek le az asztalra. Felelősségteljes, nagy figyelmet és mérhetetlen precizitást igénylő munka az övék. Megtanít tiszteletre, bajtársiasságra, és ami ebben a szakmában a legfontosabb, bizalomra. E nélkül nem megy.

Sajnos akkor sem megy, ha azt mondják: nincs rátok szükség. Hiába a jól működő, kitűnő eredményeket felmutató gépezet, hiába a szakértelem és a tisztelet; a gyorsan változó katonapolitika megfoszt bennünket a reménytől is. Magunk közt tiltakozunk, hangot adunk felháborodottságunknak, becsapott, megsértett lelkületünknek. Nagyokat nyelve mégis tesszük a dolgunkat. Katonák vagyunk. Parancsokat hajtunk végre még akkor is, ha azzal nem értünk egyet. Készültünk a búcsú napjára, hogy tisztességgel, emelt fővel, repülős emberhez méltóan elköszönjünk a MiG-21-estől, az ezredtől, a várostól, a katonatársaktól, egyszóval a családtól.

2000 júniusának végén összeszedtük maradék erőnket, büszkeségünket az utolsó nagy feladatra, amely igazi harcfeladatot jelentett mindannyiunk számára. A bennünk dúló érzelmek ellen kellett győzedelmeskedni úgy, hogy a díszelgő repülési feladat – mint légi győzelem – után mindent elveszítünk. Az ezredvezetés kitűnő, látványos programot állított össze, amelynek végrehajtása nem kis erőfeszítést igényelt, de felhívta a figyelmet egy nem mindenki által ismert fontos momentumra: a körülményekhez képest még mindig ütőképes, teljes harcértéket képviselő ezredet számolnak fel. A program 16 db (!) repülőgép kötelékrepülését írta elő, ami a hányatott sorsú légierőnkön belül mindenféleképpen figyelemreméltó teljesítmény. Gondoljunk csak a kecskeméti MiG-29-esek problémáira üzemképesség szempontjából.

Felsőbb katonai vezetők, látván a szokatlan, nagy volumenű készülődést, augusztus 16-án lemondták a 24-ére tervezett búcsúrendezvényt. Technikai okokra hivatkoztak. Hideg zuhanyként ért minket. Repülésen voltunk és a repelőtti eligazításon jelentették be. Gúnyosan mosolyogtunk, bár inkább sírtunk volna. Hát ennyi volt! – mondták többen. A légierőnél eltöltött hosszú évtizedek után még a tisztességes elköszönés lehetőségét is el akarták venni tőlünk. Pár nap csend következett, majd végül megkaptuk az engedélyt. Kissé felszabadultan, fáradtsággal nem törődve folytattuk a gyakorlást, a készülődést. Igen, gyakorolni kellett a 16 gépes díszelgő kötelékrepülést, mivel nem ez volt az ezred feladatköre. Mi CSAK az országunk légterét őriztük. Dolgoztunk, mint ahogyan most is.

A fogadó zónában kissé hátrébb kiállítottunk 46 db MiG-21-est, 7 db Szu-22-est és 7 db MiG-23-ast, egy statikus sort alkotva. Ezeket a repülőgépeket már korábban kivonták a rendszerből, de mivel nem csak a 21-estől kellett búcsúznunk, hanem magától az ezredtől is, méltóképpen járultak hozzá a búcsú nehéz pillanataihoz.E gépsor mellett kissé elkülönítve egy fegyverzeti kiállítást is berendeztünk. Három gépet, a 9150-es MiG-21MF-et, a 11-es oldalszámú MiG-23MF-et és a 08-as Szu-22M3-ast fegyvereztük fel. Mindhárom géptípus 1997 elején került kivonásra a rendszerből. A déli 1-es zónában a repülési feladatot végrehajtó 16 db MiG-21-est sorakoztattuk fel: 8 db Bisz-t a 2. Griff századtól és 8 db UM-et, az 1. Sámán század kiképző-gyakorló gépét. E repülőgépek közül kettőt egyedi festéssel láttunk el. A 6115-ös MiG-21Bisz-t nemzeti színekbe öltöztettük, mivel ez a gép lett kijelölve a szólórepülésre. A gép festését Nagy Ervin és Szabó Attila főtörzsőrmesterek végezték sok-sok, éjszakába nyúló túlórával. A 48-as lajstromú MiG-21Bisz-t sólyomfestéssel díszítettük a szabad szárnyalás jelképeként. A madár feje a gép oldalán elől volt, míg a tollazata és a karmai a gép szárnyai alá kerültek. E gép díszítését Róka József és Kindert Gyula századosok végezték el, hétvégi szabadidejüket feláldozva. Közeledett a nagy nap. Persze nem ment minden simán. Az előző napi főpróbán ugyanez a gép meghibásodott és bizony a javító osztály egy különítménye az éjszakában túlórázott, hogy minden rendben legyen.

2000. augusztus 24-én reggel a repülőtér kapui megnyíltak. A repülés előtt ünnepi állománygyűlésre került sor, ahol a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Légierő Vezérkar és a város vezetőin kívül jelen voltak a korábban Pápán szolgálatot teljesítők, köztük Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajósok is. Megindító volt Tobak Tibor jelenléte is, aki a legendás második világháborús Puma század vadászpilótájaként szolgált. A műszaki állomány ez idő alatt a repülőgépek repüléshez való előkészítését végezte. Az időjárás kegyes volt hozzánk. Igazi verőfényes nyári nap volt. Családtagok, barátok, a repülés szerelmesei érkeztek egyre nagyobb számban a kettes zónában kialakított területre ahol – egyelőre a távolból – megcsodálhatták a kiállított repülőgépeket. Zene és egy-egy repülőgép-bokszban kialakított vendégváró biztosította a kellemes közérzetet.

Mintegy előzetesként adott ízelítőt Nagy Ernő alezredes, az utolsó repülés vezetője, amikor elstartolt az időjárás felderítő repülésre. Feladata végeztével többször alacsonyan áthúzott a repülőtér fölött. Az eligazítás után elkezdődött a tényleges program. Mi műszakiak az indítási zónában vártuk a hajózókat, hogy beültessük és bekössük őket a hevederekbe és a hajtóműindítás és az ellenőrzések után elengedjük őket a búcsúrepülésre. Tudtuk, hogy most utoljára teszzük azt, amit annyira szeretünk, amihez annyira kötődünk. Sorban indultak be a hajtóművek és a nagyfokú figyelem és összpontosítás kikapcsolta számunkra a külvilágot. Legalább akkor nem gondoltunk arra, hogy mi lesz ezután.

A díszelgő- és bemutató repülést 24 hajózó hajtotta végre. Ők a felszállás után 3x5-ös kötelékbe rendeződve húztak át az immár több ezerre nőtt nézősereg feje fölött több alkalommal. A köztes időben Kristóf Tamás őrnagy repült szólót. Műrepülése megmutatta, hogy mire képes ez a gép, ha megfelelő kezek irányítják. A végrehajtott nyitott futós orsó, a kellően bedöntött billegtetés nemcsak a laikusokat kápráztatta el. Ámulattal nézték az igazán szűk harcfordulókat is, amikor a forszázs mennydörgő hangja helyettünk szólt. Ő szállt le elsőnek. Amikor szomorúan kilépett a gépből, nagy taps fogadta elismerésül a páratlan bemutatóért. Az ötös kötelékek a legutolsó bejövetelnél alacsonyan „oszolj”-t hajtottak végre majd méltóságteljesen sorban nyitottak fékernyőt a kifutópályán.

Igazi meglepetésként hatott a nézőkre a velük szemben végrehajtott égi rózsa, amit az egyik formáció hajtott végre. Utolsónak Lanecker József ezredparancsnok szállt le, de előtte magányosan billegtetve még egyszer elköszönt, immár mindentől. Egy feladata maradt hátra, ami keservesebb volt mindennél. Jelentenie kellett Talla Istvánnak, a légierő vezérkari főnökének, hogy végrehajtotta az utolsó leszállást. Tisztelgéssel és zászlólevonással fejeződött be a pápai búcsúrepülés. Mi a gépek előtt és mellett álltunk vigyázzban, a nagyközönséggel szemben, repülőgép-vezetőinkkel együtt, várva az utolsó fájdalmas vezényszót.

- Oszolj! - mondta elcsukló hangon parancsnokunk. Mindannyian tudtuk, hogy mit jelent ez a szó. Katonásan kiléptünk és elvegyültünk a családtagok és barátok között. Mi lesz ezután? Van, aki leszerel, van, aki nyugdíjba megy. Kevesen vállalták a költözést, egy más alakulatnál történő továbbszolgálást. Nem könnyű! Új emberek, új közösség, más technika. Szélnek eresztettek egy ütőképes, megbízható ezredet. Bárhová is vet a sors minket, egy biztos: mi mindannyian egy nagy családhoz tartozunk. A repülők nagy családjához. Az emlékeket pedig nem veheti el tőlünk senki.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Washington felfüggesztett minden katonai segélyt a nyugat-afrikai Malinak – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminisztérium Száhel-övezetért felelős különmegbízottja.

Peter Pham a külföldi újságíróknak tartott konferenciáján úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat nemcsak a katonai segélyeket függesztette fel, hanem a katonai kiképzéshez nyújtott segítséget is.

“Mindent leállítottunk mindaddig, amíg nem tisztázódik a helyzet” – szögezte le Pham. Kifejtette, hogy “nem látszik világosan, milyen erők vettek részt a zendülésben, ki az, aki közvetlenül is részt vett benne, és milyen irányban alakulnak lojalitások”.

A diplomata azt mondta, hogy az amerikai kormányzat kapcsolatban áll azzal a katonai csoporttal, amely végrehajtotta a hatalomátvételt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem a junta elismerését jelenti, hanem annak elfogadását, hogy bizonyos mértékig ezek az emberek ellenőrzik az országban a helyzetet. Pham megismételte az amerikai kormányzat korábbi álláspontját, miszerint Maliban vissza kell térni az alkotmányos rendhez; szabadon kell bocsátani a letartóztatott elnököt, kormányfőt és kormánytagokat. A sajtótájékoztató után elemzők megjegyezték: a diplomata mindvégig kerülte az “államcsíny” kifejezés használatát.

A különmegbízott leszögezte azt is: a kialakult helyzet “bizonyosan nem segíti” annak a nemzetközi katonai erőnek a tevékenységét, amely a térség dzsihadista terroristái ellen harcol. Az ENSZ katonái 2013, a franciák pedig 2014 óta vannak jelen a nyugat-afrikai országban, ahol az elmúlt években megélénkültek a dzsihadisták támadásai. A térségben nemcsak Maliban, hanem Nigerben, Mauritániában, Burkina Fasóban és Csádban is folyik a harc a terroristák ellen. Washington elsősorban hírszerzési és logisztikai segítséget nyújt ebben a küzdelemben a franciáknak.

Maliban kedden katonák egy csoportja ragadta magához a hatalmat. Őrizetbe vették és a főváros, Bamako közelében található katonai támaszpontra szállították Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt. Több minisztert és katonai parancsnokot is elvittek velük együtt. Az ellenzék korábban azzal vádolta meg Keitát, hogy megfélemlítéssel és szavazatvásárlással nyerte meg a választásokat áprilisban.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a hatalomátvétel másnapján közleményben “határozottan elítélte” a történteket. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok mindenfajta erőszakos hatalomátvételt elutasít. Egyben felszólított a letartóztatott kormányzati illetékesek szabadságának és biztonságának garantálására is.

The post Washington felfüggesztett minden katonai segélyt Malinak appeared first on .

Újra remény van arra, hogy Líbiában béke legyen – jelentette ki szombati sajtónyilatkozatában Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője, az előző nap a líbiai kormány által bejelentett, egész országra kiterjedő tűzszünettel kapcsolatban.

A főképviselő úgy véli, hogy a tűzszünet kihirdetése, egy igen konstruktív előrelépés, amely a líbiai vezetők eltökéltségét jelzi a jelenlegi patthelyzet leküzdésére, és esélyt teremt a közös alapok kialakítására, a régóta fennálló líbiai válság békés politikai megoldása felé, valamint az külföldi beavatkozás megszüntetésére.

“Teljes mértékben támogatjuk a katonai tevékenységek azonnali beszüntetésére vonatkozó megállapodást, amely távozásra szólítja fel az országban állomásozó külföldi haderőt, és az ENSZ által vezetett berlini folyamat keretében történő béketárgyalások folytatását irányozza elő” – fogalmazott Borrell.

Az uniós politikus arra is felszólította az líbiai feleket, hogy hajtsanak végre gazdasági reformot, “az olajbevételek tisztességes és átlátható elosztási mechanizmusának kialakítása, valamint a líbiai gazdasági és pénzügyi intézmények működésének javítása érdekében”.

“Megerősítjük a szuverén, egyesült, stabil és gazdaságilag sikeres Líbia kialakítása felé tett elkötelezettségünket” – húzta alá.
A nemzetközileg elismert tripoli székhelyű líbiai kormány, egész országra kiterjedő tűzszünetet jelentett be pénteken továbbá azzal a felhívással fordult a tobruki ellenkormányhoz, hogy vonja ki erőit Szirt tengerparti városból, ahol az év eleje óta ellenőrzése tartotta a kulcsfontosságú olajterminálokat.

Mindkét fél meg akarja szüntetni a kőolajtermelés blokádját, amelyet a tobruki székhelyű, Halifa Haftár tábornok vezette erők és szövetségeseik vezettek be Szirtben, hogy nyomást gyakoroljanak Tripolira. A felek abban is egyetértenek, hogy az olajbevételek az állami olajvállalat külföldön fenntartott számlájára kerüljenek. Megállapodtak egy közös rendőri erő felállításáról, amely az olajterminálok biztonságáért lesz felelős. Ezen kívül parlamenti és elnökválasztást is akar rendezni mindkét fél, Tripoli már kilátásba is helyezte ennek idejét: jövő márciusban lennének.

Üdvözölte a kezdeményezéseket az ENSZ és Egyiptom is. Az ENSZ azonnal követelte, hogy távozzon az országból minden külföldi zsoldoskatona, akikből több ezer harcolt mindkét oldalon. Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

The post Líbiai béke: Borrell kivételesen nem aggódik… most reménykedik appeared first on .

El is felejtettem, hogy Dánianak voltak harckocsijai Afganisztánban, sőt nem felejtettem el, mert idáig nem is tudtam róla. Annak kapcsán jöttem rá erre, hogy a dán védelmi minisztérium készített annak idején egy prima kis videot arról, hogy milyen is a tankosok élete Afganisztánban. 
A dán kontingenst egy szakasznyi (három darab) Leopard A25DK jelentette, amí egy zászlóalj harccsoport részeként volt kint. A dánok végig Dél-Afganisztánban, Helmandban a britekkel szorosan együttműködve, az ő kontingensük részeként tevékenykedtek. Az integrációnak régi hagyományai vannak és jellemzően időként brit alegységek voltak dán irányítás alatt.  
 

A videoból nagyon érdekes és még érdekesebb lenne, ha tudnék dánul. Az átjön, hogy mindenki megszólal, gondolom bemutatja a feladatát, a vezető, az irányzó, a töltőkezelő és a parancsnok is. A képek a jármű belsejéről önmagukban is forrásértékűek, mert ilyet egy ideig a magyar gépekről nem fogunk látni. 

Az külön érdekes lesz, hogy a dánok a saját A5ös verziójukat és A7V-re azaz az A7-es továbbfejlesztett verziójára építettik át. Egyes források szerint mi is ugyanezt a verziót vesszük meg, csak gondolom újonnan építve. Biztos vagyok benne, hogy fogunk még látni dán harckocsikat belülről, úgyhogy csak idő kérdése, hogy mikor látjuk a magyar verziót magyar vagy dán verzióban.

Engedélyezték Alekszej Navalnij kómába esett ellenzéki orosz politikus Németországba szállítását az omszki első mentőkórház orvosai.

Anatolij Kalinyicsenko, a kórház helyettes főorvosa közölte, hogy a páciens állapota stabil és Navalnij hozzátartozóinak kérésére az orosz orvosok megadták az engedélyt a berlini kórházba való átszállítására azzal a feltétellel, ha a német orvosok vállalják a páciensért a felelősséget. Kalinyicsenko ismételten kizárta a mérgezés lehetőségét.

A helyi egészségügyi hatóság szerint a páciens elszállításáról döntő konzíliumon jelen volt a politikus felesége, Julija Navalnaja is, aki egyébként a nap folyamán Vlagyimir Putyinhoz fordult levélben azzal a “hivatalos követeléssel”, hogy engedélyezze férje átszállítását egy berlini kórházba. Ehhez a német Cinema for Peace Foundation magánalapítvány Nürnbergből egy Bombardier Challenger 604-es orvosi repülőgépet küldött Omszkba.

Kira Jarmis, Navalnij sajtótitkára a Twitteren szintén azt közölte, hogy a tárgyalások elmozdultak a holtpontról és esély nyílt a politikus elszállítására. Pedig még este is úgy tűnt, hogy Navalnij Omszkban marad, mert Alekszandr Murahovszkij, a szibériai város első mentőkórházának főorvosa azt mondta, hogy a kómába esett Navalnij szállítása kockázatos lenne. Azt mondta, hogy erről a Németországból érkezett orvosok részvételével megtartott konzílium döntött. Jarmis hazugságnak nevezte, hogy Navalnij feleségét is beengedték a konzíliumra.

Murahovszkij egyebek között arra hivatkozott, hogy a politikus azután lett rosszul, hogy az őt szállító repülőgép felszállt a tomszki repülőtérről. Mint mondta, ennek alapján feltételezhető, hogy állapota ismét súlyosbodhat nyomásváltozás esetén. Kalinyicsenko erről később azt mondta, hogy a német orvosok Navalnij szállíthatósága, az oroszok pedig az állapota stabilizálásig való omszki ápolása mellett érveltek.

Navalnij csütörtökön lett rosszul a Tomszk-Moszkva repülőjáraton, ami miatt a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. A politikus kómába esett, géppel lélegeztették. Munkatársai és hozzátartozói szerint az ellenzéki politikust megmérgezték és az orvosok csak azért tartják a kórházban, hogy a méreg kiürüljön a szervezetéből.

Az omszki orvosok ezzel szemben bejelentették, hogy nem találtak sem méreganyagot, sem méregnyomot a politikus szervezetében. Az általuk legvalószínűbbnek tartott diagnózis szerint megbomlott a szénhidrát-egyensúly, anyagcserezavar lépett fel, amelyet a vércukorszint hirtelen zuhanása váltott ki.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml beavatkozott-e Navalnij elszállításának ügyébe, újságíróknak Moszkvában azt mondta, hogy ebben az ügyben a kezelőorvos hivatott dönteni. “A Kreml nem foglalkozik páciensek gyógyításával. Mi nem vagyunk orvosok” – hangoztatta a szóvivő még Navalnaja levelének közzététele előtt.

Oroszország néhány városában Navalnijt támogató megmozdulások voltak csütörtökön és pénteken, ezeknek több részvevőjét előállították a rendőrök.

The post Az omszki orvosok engedélyezték Navalnij Németországba szállítását appeared first on .

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közleményben ítélte el a katonai hatalomátvételt a nyugat-afrikai Maliban.

A közleményben az amerikai diplomácia vezetője “határozottan elítélte” a hatalomátvételt a nyugat-afrikai országban, s egyben felszólított a letartóztatott kormányzati illetékesek szabadságának és biztonságának garantálására is.

Pompeo hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindenfajta erőszakos hatalomátvételt elutasít. Jelezte, hogy az amerikai kormányzat szorgalmazza “a munkát egy alkotmányos kormányzat helyreállítása érdekében”. “Minden politikai szereplőt arra szólítunk fel, hogy folytasson békés párbeszédet, tartsa tiszteletben a mali emberek jogait a szólásszabadságra és a békés gyülekezésre, illetve utasítsa el az erőszakot” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Maliban az áprilisi parlamenti választások óta feszült a belpolitikai helyzet. Az ellenzék azzal vádolta meg a 2013-ban megválasztott, majd 2018-ban újraválasztott Ibrahim Boubacar Keita elnököt, hogy megfélemlítette az ellenzéket és szavazatokat vásárolt, s így szerzett támogatást a szavazáson. A katonák kedden este vették őrizetbe őt, Boubou Cissé kormányfőt, valamint több minisztert, katonai parancsnokokat. A fővárosból, Bamakóból egy közeli katonai támaszpontra szállították őket.

A katonai hatalomátvételt elítélte az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát is a testületben. A Malival szomszédos tagországok lezárták közös határaikat, és szerdára a térség államfői tanácskozást hívtak össze. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán szintén rendkívüli ülést tart az ügyben.

The post Az amerikai külügyminiszter elítéli a katonai hatalomátvételt a nyugat-afrikai Maliban appeared first on .

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Beni Ganz védelmi miniszter a célzott likvidálások politikájának felújításával fenyegette meg a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet vezetőit, ha nem szüntetik be a szomszédos izraeli területek elleni támadásokat – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

A ynet értesülése szerint az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások egyiptomi közvetítőivel is megüzenték a Hamász vezérkarának a személyük elleni fenyegetést. “Nem csak épületeket tudunk célba venni, hanem a bennük tevékenykedő embereket is” – mondta Ganz szerdán a környék településeinek vezetőivel tartott találkozóján.

A Hamász képviselői ugyanakkor arról tájékoztatták az egyiptomiakat, hogy a “Nagy Visszatérési Menet” néven meghirdetett, 2018-ban és 2019-ben rendezett demonstrációk újraindítását fontolgatják a közeljövőben, amennyiben Izrael nem teljesíti követeléseiket. A határon tavaly péntekenként több ezres tömegtüntetéseket rendeztek, amelyeken főként tizenéves fiatalok számos alkalommal megpróbálták lerombolni a határkerítést, s követeket dobáltak a túloldalon állomásozó izraeli határőrök felé, illetve gumiabroncsokat égettek.

Egyelőre ezen a héten a robbanószerekkel, valamint gyújtószerkezetekkel felszerelt léggömbök Izraelbe eregetése folytatódott a Gázai övezetből, naponta több tucat tüzet okozva az övezettel szomszédos térségben, természetvédelmi területeken, mezőgazdasági művelés alá eső földeken és lakott településeken egyaránt.

Szerdán több száz palesztin tüntetett Gázavárosban a múlt csütörtökön bejelentett, amerikai közvetítéssel létrejött izraeli-egyesült arab emirségekbeli megállapodás ellen, amelynek célja a két ország kapcsolatának normalizálása. A Hamász, illetve a Ciszjordániában a Palesztin Hatóságot irányító Fatah párt közös szervezésében tüntető palesztinok izraeli és amerikai zászlókat égettek, Benjámin Netanjahu és Donald Trump amerikai elnök képmásán tapostak, s azt skandálták, hogy a normalizálás a palesztinok elárulását jelenti.

Ezúttal azonban nem jelent meg az Egyesült Arab Emírségek zászlaja és vezetőjének képe, mint a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előző héten tartott hasonló demonstráción.

The post Izrael célzott kivégzésekkel fenyegette meg a gázai vezetőket appeared first on .

Elfogták egy csaknem tizenegy évvel ezelőtti érdi gyilkosság feltételezett elkövetőjét Svédországban – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A nyomozás adatai szerint 2009. szeptember 1-jén éjjel ismeretlenek mentek be egy érdi házába, ahol egy 77 éves férfi kezét és lábát összekötözték, majd magára hagyták. A házat felforgatták, pénz és értékek után kutattak, végül egy mobiltelefont vettek magukhoz, majd elmenekültek. Az esetet a rendőrségnek egy nő jelentette, aki a sértettet a lakásán, földön fekve, testén bántalmazás nyomaival, megkötözve és letakarva találta meg. Az áldozatot kórházba vitték, ahol pár nappal később belehalt súlyos mellkasi és fejsérüléseibe.

A nyomozók bőrszíjakat, késnyelet, szakadt kesztyűt, eltaposott cigarettacsikkeket és kulcscsomót foglaltak le. A rendőrség szakértőket vont be a nyomozásba, tanúkat hallgatott ki, híváslistákat elemezett, de végül a nyomozást 2013 októberében felfüggesztették. Az áttörést öt évvel később egy kiegészítő genetikai szakértői vizsgálat eredménye hozta meg. Ekkor tovább folytatták a nyomozást, majd 2019 novemberében kihallgattak egy férfit, aki az érdi Cs. Tiborra terelte a gyanút.

A 32 éves Cs. Tibor ellen országos elfogatóparancsot adtak ki, később a nemzetközi körözését is elrendelték, és végül július 2-án fogták el Svédországban. A kiadatási eljárás után, augusztus 18-án adták át a Pest megyei rendőröknek, akik őrizetbe vették, majd indítványozták letartóztatását. Az emberölés bűntettével gyanúsított férfi tagadta bűnösségét és nem tett vallomást.

The post Egy 2009-es érdi gyilkosság gyanúsítottját fogták el Svédországban appeared first on .

Jörg Vollmer, a NATO Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka találkozott Korom Ferenccel, a Magyar Honvédség parancsnokával Székesfehérváron, az Alba Regia Laktanyában, amely otthont ad a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak.

Korom a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a Kárpát-medencei régióban a hátországi műveletek koordinálására, a védelmi és válságkezelési feladatokra a magyar kormány partnereivel többnemzetiségű parancsnokság, majd egy teljes hadosztály létrehozását határozta el korábban. Ennek az alakulatnak a horvát parancsnoka augusztus elsejétől látja el feladatait.

A vezérezredes kiemelte, Magyarország a NATO brunssumi parancsnokságának alárendeltségében teljesíti kötelezettségeit, és műveletekben vesz részt az afganisztáni Resolute Support Mission keretében. A korábbi vállalások mellett idén az olasz vezetésű nyugati régióba érkeznek őrzés-védelmi feladatokat végző magyar erők.

Korom közölte: a megbeszéléseken áttekintették a Székesfehérváron állomásozó NATO-erőket integráló szervezet legközelebbi, 2021-ben esedékes képességfelmérését. Szóba került továbbá, hogy 2021 novemberétől egy évre a Magyar Honvédség tábornoki karának tagjai látják el a NATO koszovói válságreagálásban részt vevő nemzetközi erőinek (KFOR) parancsnoki beosztását.

A vezérezredes tájékoztatást adott Vollmernek a haderőfejlesztési programról, amelynek célja, hogy a Magyar Honvédséget a “múltból átvezesse a jövőbe”, megfelelve egyúttal a NATO elvárásának, a GDP két százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésének. Vollmer nagyra értékelte Magyarország NATO szerepvállalását és kiemelte, hogy több mint egy évtizede dolgoznak együtt Afganisztánban.

A NATO parancsnoknak Korom az Alba Regia Laktanyában tartott állománygyűlésen Partnerség Érdemjelet adományozott a Német Szárazföldi Erők parancsnokaként a közös feladatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységét elismerve. A kitüntetést – amelyből évente legfeljebb ötven adományozható – elsőként kapta meg a parancsnok.

The post Székesfehérvárra látogatott a NATO összhaderőnemi parancsnoka appeared first on .

 A kubinkai Patriot múzeum egyik legjobb darabja egy deszantra felkészített BTR-D volt. Ahogy elnézem a wiki-t, ez a típus a BMD-1 csapatszállító változata volt, torony nélkül, kicsivel hosszabb test és gyengébb páncélzat (és gyalogsági harcjármű helyett páncélozott szállító harcjármű, IFV helyett APC). Afganisztánban intezíven használták, és számos ex szovjet haderőben a mai napig használják a járművet. 

A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a szabadság az egyik legfontosabb, legértékesebb kincse az emberiségnek – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében csütörtökön Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Benkő Tibor hozzátette: a Magyar Honvédségnek és a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk e szabadság megvédésére. “Erre akkor lehetünk képesek, ha erős Magyar Honvédséget építünk” korszerű haditechnikai eszközökkel, jól felkészült katonákkal és vezetésükre alkalmas honvédtisztekkel – mondta a miniszter. Megjegyezte, elsődleges feladat követni az elődök példáját, akik értéket teremtettek Magyarország és a magyar emberek számára.

A katonáktól azt kérte, dolgozzanak úgy, hogy példaképek lehessenek, és törekedjenek arra, hogy beosztottjaikról, katonáikról mindig legjobb tudásuk szerint gondoskodjanak. A miniszter felidézte: a katonák arra tesznek esküt, hogy Magyarország, a magyar emberek érdekeit, hazájukat, szeretteiket, bármilyen körülmények között, ha kell, életük feláldozásával is megvédik. Ezzel az ember saját életét hazája, nemzete szolgálatába állítja – tette hozzá.

Benkő a katonáktól azt kérte: szolgáljanak úgy, hogy a társadalom elismerően szóljon hitvallásukról és áldozatvállalásukról; mutassanak példát hazaszeretetből, hűségből, a haza iránti elkötelezettségből, bátorságból, hősiességből, lojalitásból, szerénységből és alázatból. Álljanak a magasztos küldetés élére – folytatta -, “emeljük olyan magasra a nemzet lobogóját”, hogy mindenki, aki fontosnak érzi hazája védelmét és biztonságát, a honvédelem ügyét, felsorakozhasson alatta.

Idén a Kossuth Lajos téren 79-en tették le katonai esküjüket. Benkő hozzájuk szólva kiemelte: olyan időszakban kezdhetik meg szolgálatukat, amelyre méltán lehetnek büszkék. Megjegyezte azt is, hogy a kormány biztos, kiszámítható, elismert életpályát teremtett számukra. Hogy mennyire lesznek sikeresek és eredményesek, az csak “önökön múlik”. Ezért folyamatosan tanuljanak, képezzék magukat, akarjanak mindig a legjobbak közé tartozni! Mutassanak példát a katonáiknak és a társadalom minden tagjának – mondta a miniszter.

A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. Az avatás végén egy magyar zászlót húzó katonai helikopter, valamint egy-egy – helikopterekből és vadászgépekből álló – kötelék húzott át a Kossuth tér felett.

The post Benkő: a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk a szabadság megvédésére appeared first on .

Eszméletlen állapotban, mérgezéssel fektették kórházba Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, miután az őt szállító repülőgép rendkívüli leszállást hajtott végre Omszkban.

Omszk első mentőkórházának intenzív osztályán a politikust lélegeztetőgépre kötötték. Anatolij Kalinyicsenko, a kórház helyettes főorvosa délután közölte, hogy állapotát sikerült stabilizálni. Egy korábban azt mondta, hogy az orvosok “reálisan küzdenek (Navalnij) életéért”. Kira Jarmis, az orosz ellenzéki politikus sajtótitkára és az omszki egészségügyi hivatal szerint kómába esett. Alekszej Venegyiktov, a független hangvételű Eho Moszkvi rádió főszerkesztője úgy értesült, hogy Navalnij már önállóan lélegzik.

A politikus csapata kihívta a rendőrséget a kórházba, ahol híradások szerint megjelentek a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei is. Hivatalos diagnózist egyelőre nem közöltek, de a tervek szerint ez még a nap folyamán megtörténik.

“Nincs bizonyosság afelől, hogy (a páciens) állapotának oka mérgezés. Természetesen a mérgezést az állapotromlás egyik lehetséges okaként vizsgáljuk” – nyilatkozott Kalinyicsenko doktor.

Jarmis a Twitteren azt írta, hogy Navalnij reggel óta csak egy feketeteát ivott. Feltételezése szerint a vloggert megmérgezhették.

“Az orvosok azt mondták, hogy a meleg folyadék felgyorsította a toxin feszívódását” – írta Jarmist.

A sajtótitkár emlékeztetett arra, egy éve Navalnijt “megmérgezték” a fogházban, úgy vélekedett, “nyilvánvaló, hogy most is ugyanazt tették vele”. Az Eho Moszkvi rádiónak azt mondta, hogy a politikus a gépen nem sokkal a felszállás után verejtékezni kezdett, majd arra kérte Jarmist, hogy beszéljen hozzá, hogy a hangjára összpontosíthasson, mielőtt elájul. A szóvivő a feltételezett mérgezést a szeptember 13-án esedékes regionális és parlamenti pótválasztásokkal hozta összefüggésbe.

Jaroszlav Asihmin, aki 2013 óta a politikus kezelőorvosa, a Meduza ellenzéki hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy tárgyalások folynak Navalnij Nyugat-Európába, Strasbourgba vagy Hannoverbe való szállításáról, ezt azonban megnehezítik a Covid-19-járványhelyzet miatt bevezetett közlekedési korlátozások. Asihmin doktor úgy vélekedett, hogy Hannoverben jobb toxikológiai kivizsgálást kaphatna, mint Moszkvában, ugyanakkor Kalinyicsenkóhoz hasonlóan azt mondta, hogy a mérgezés nem bizonyított.

Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő közölte, hogy a Kreml, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá, kész lesz segíteni abban, hogy Navalnijt külföldi gyógykezelésre evakuálják. Mint mondta, ha a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a mérgezés tényét, az ügyben nyomozás indul. Közölte: a Kreml tudatában van annak, hogy Navalnit súlyos állapotban kezelik Omszkban és hogy a legjobb helyi orvosok moszkvai szakértőkkel konzultálnak, és mindent megtesznek, amit csak lehet. Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök külön nem, csak az általános sajtószemle keretében kap tájékoztatást Navalnij állapotáról. Egyúttal mielőbbi jobbulást kívánt az ellenzéki aktivistának, “mint bármely orosz állampolgárnak”.

Sajtójelentések szerint Navalnij az elmúlt napokban Novoszibirszkben tartózkodott, ahol a szeptemberi választásokon indulni szándékozó ellenzéki jelöltekkel találkozott. Innen a politikus Tomszkba indult tovább, ahonnan éppen Moszkvába tartott, amikor a repülőgépen rosszul lett.

A politikus reggel a tomszki reptér bécsi kávézójában ivott teát. Az Interfax szerint a vendéglátó egység biztonsági kamerájának videofelvételét vizsgálják. Navalnij felesége, Julija a nap folyamán megérkezett az omszki kórházba, de ott, ellenzéki sajtóforrások szerint nem engedték be a férjéhez és felvilágosítást sem kapott az állapotáról.

Navalnijt tavaly július végén a fogházból, ahol nem engedélyezett tüntetés szervezése miatt adminisztratív elzárását töltötte, kórházba szállították. Csapata szerint megmérgezték, orvosai szerint viszont allergiarohama volt, és egy nap után visszaküldték a cellájába. 2017-ben sebfertőtlenítőt loccsantottak az arcába, aminek következtében az egyik szemének sérülése miatt külföldi gyógykezelésben részesült.

A jogi végzettségű, 44 éves Navalnij az orosz parlamenten kívüli ellenzék legismertebb képviselője. A 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson pedig meglepetésre a második helyen futott be. Az elmúlt években több országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. Több nem engedélyezett megmozdulás miatt elzárásra ítélték.

A 2018-as elnökválasztáson Navalnij megpróbálta Vlagyimir Putyin kihívójaként pozícionálni magát, ám a Központi Választási Bizottság – a függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította jelöltként történő bejegyzését.

Navalnij júliusban a bíróság által kirótt súlyos bírság terhe miatt kénytelen volt feloszlatni az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Navalnijt 2012-ben és 2014-ben politikai indítékkal tartóztatták le Oroszországban, amivel megsértették emberi jogait.

A lengyel külügyminisztérium aggódik Navalnij mérgezése miatt
Aggodalmának adott hangot a lengyel külügyi tárca Navalnij mérgezésével kapcsolatban csütörtökön közzétett állásfoglalásban. A varsói külügyminisztérium “aggodalommal követi az Orosz Föderáció egyik legismertebb rendszerellenes ellenzéki politikusának feltételezett megmérgezése körüli fejleményeket. Bízunk abban, hogy a politikus hamarosan visszanyeri egészségét” – áll a lengyel külügyi tárca közleményében.

Borrell is nagyon aggödik
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, aggodalmát fejezte ki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mérgezése miatt egy Twitter-üzenetében. “Aggodalommal értesültem Navalnij feltételezett megmérgezéséről. Amennyiben a mérgezés gyanúja beigazolódik, a vétkeseket felelősségre kell vonni” – írta Borrell. A főképviselő emellett reményét fejezte ki, hogy az orosz politikus mielőbb visszanyeri egészségét.

The post Nem könnyű ellenzékinek lenni oroszországban: Navalnijt megmérgezhették appeared first on .

Ezrek vonultak az utcákra csütörtök este Izraelben tiltakozásul egy tizenéves lány ellen elkövetett tömeges nemi erőszakcselekmény miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Országszerte, harminchárom helyszínen több ezer tiltakozó fejezte ki felháborodást a múlt héten, Eilaton elkövetett bűncselekmény miatt, amelyben a nyilvánosságra került vádak szerint 30-an erőszakoltak meg egy 16 és fél éves, ittas lányt egy szállodában. A tüntetők a többi között “nem vagy egyedül” és “részegség nem beleegyezés” táblákat tartottak magasba a demonstrációkon.

A fiatal lány barátnőivel utazott a vörös-tengeri kikötővárosba és népszerű nyaralóhelyre, ahol egy vendéglőben szeszes italt fogyasztott, majd felment a szálloda egyik szobájának mosdójába. Ebben a szobában történt a bűncselekmény, több tucat fiatal férfi erőszakolta meg egymás után.

A rendőrség eddig két gyanúsítottat tartóztatott le, és külön nyomozócsoportot alakított a bűnügy feltárására, minden tettes kézre kerítésére. Egyikük telefonüzeneteket küldött az áldozatnak, amelyben azt állította telefonos videofelvételek is készültek a történtekről. A szálloda biztonsági kameráinak felvételein a férfiak a folyosón álltak sorba a lány megerőszakolásához.

Számos törvényhozó és nőjogi aktivista mellett Benjámin Netanjahu miniszterelnök is felháborodásának adott hangot az esettel kapcsolatban, “emberiesség elleni bűnténynek” nevezte a történteket.

The post Közfelháborodást okozott egy tizenéves lány elleni tömeges nemi erőszak appeared first on .

Iszlamista terrortámadásnak minősítette a berlini ügyészség a német fővárosban szándékosan okozott balesetsorozatot, amelyben hatan megsérültek.

A német főváros déli és délnyugati részét átszelő A100-as autópályán kedd este három baleset történt, hatan megsérültek, köztük hárman súlyosan. A berlini rendőrség szerdai tájékoztatása szerint megállapították, hogy a balesetek egész biztosan nem véletlenül történtek. A feltételezett elkövető szándékosan ütközött autójával más járműveknek, motorkerékpárokat és robogókat szemelt ki célpontnak.

A feltételezett elkövetőt három rendbeli gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik. A kihallgatásán tett kijelentései alapján “vallásos-iszlamista indíttatásból” követte el a bűncselekményeket. Azonban “pszichés labilitásra” utaló jeleket is feltártak nála. Az ügy feltárására alakított nyomozócsoport egyelőre nem talált arra utaló jeleket, hogy a gyanúsított terrorszervezet tagja volna – áll a rendőrség közleményében.

Egybehangzó sajtójelentések szerint a gyanúsított egy harmincéves iraki elutasított menedékkérő. A Bild című lap szerint hazájából Finnországba távozott, és onnan érkezett Németországba 2016-ban. Ideiglenes tartózkodási engedélye 2020 végén jár le.

Az autópályás ámokfutás azzal ért véget, hogy a harmadik karambolban a férfi autója működésképtelenné vált. Ekkor kiszállt és a kocsi tetejére helyezett egy fémdobozt, amelyről azt állította, hogy robbanószerkezetet tartalmaz, és működésbe hozza, ha bárki megközelíti. Szemtanúk szerint egy kés is volt nála és az Allahu akbar kiáltást hallatta. A helyszínre riasztott rendőrök főleg egy arabul beszélő rendőr közreműködése révén tudták őrizetbe venni – áll a beszámolókban.

Több német lap arról is beszámolt, hogy a gyanúsított tavaly négy hónapig együtt lakott egy terrorcselekmény elkövetésére hajlandónak tartott, regisztrált közveszélyes iszlamistával egy menedékkérőket befogadó otthonban.

Margarete Koppers berlini főügyész szerdán a tartományi rangú főváros törvényhozásának jogi bizottsága előtt számolt be a nyomozás első eredményeiről. Sajtójelentések szerint elmondta, hogy a férfinek többször volt már dolga a rendőrséggel súlyos testi sértés gyanúja és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt. Az utóbbi ügyben 2018-ban pszichikai állapota miatt felmentették és elrendelték gyógykezelését. Koppers azt is elmondta, hogy a balesetsorozat ügyében nem találtak további lehetséges gyanúsítottakra, segítőkre, tettestársakra utaló nyomokat.

The post Terrortámadás volt a berlini balesetsorozat appeared first on .