Biztonságpolitika

Az izraeli támadások következtében az elmúlt 24 órában 67 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, kezdetét véve a muszlim világ számára fontos ramadán böjti időszaknak. A Gázát uraló Hamász terrorszervezet felszólította a palesztinokat, hogy ellenálljanak az izraeli erőknek ebben az időszakban is.

A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint a támadások miatt már több mint 31,112 ember vesztette életét a háború kezdete óta Gázában. A minisztérium nem tesz különbséget civilek és katonák között, és állítása szerint a halottak kétharmada nő és gyermek.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy az öt hónapja tartó konfliktus miatt Gáza 2,3 millió lakosának mintegy 80 százaléka kénytelen volt elhagyni otthonát, és százezrek szembesülnek az éhezés veszélyével.

A jeruzsálemi al-Aksza mecsetben hétfőn délben jelentős mértékben kevesebb hívő gyűlt össze, mint a korábbi években. A mecset bejáratait izraeli erők védték, és biztonsági okokra hivatkozva néhány hívőt nem engedtek be. Az al-Aksza mecset iszlám harmadik legszentebb helye, míg a mecsetnek otthont adó Templom-hegy a zsidók számára is kulcsfontosságú kegyhely a Sziklamecset miatt. Ez a hely régóta fókuszban áll az izraeli-palesztin konfliktusban.

The post Sorscsapás a ramadán alatt: 67 áldozat Gázában appeared first on Biztonságpiac.

Halkuló fegyverek?

Szíria, ez a máig megoldatlannak tűnő problémákkal küszködő ország, úgy tűnik, hogy lassan a stabilitás útjára lép, amit több elemző is a gázai háború miatti meggyengült amerikai behatásnak is betud. A változás szeleként is igazán jól érzékelhető, hogy az Öböl menti arab nemzetek lassan újra elkezdték felújítani kétoldali kapcsolataikat Szíriával, és ami méginkább hatalmas változást hozhat pozitív irányban Szíria státuszának növekedésében és erősödésében, hisz az Arab Liga vissza vette soraiba az országot. A kapcsolatok robbanásszerű fejlődésben a legátütőbb esemény az elemzők szerint -Arábia Szaúd-Arábia külügyminiszterének damaszkuszi hivatalos látogatása jelentette, ahol többek között a két ország közötti repülőjáratok újraindításáról is megállapodtak. Szaúd-Arábia volt a már 2011 óta zajló polgárháborúban az Aszadellenes felkelők legnagyobb támogatója, így mostani fordulata jelzésértékű az arab világ számára.

Moszkvában, a Kreml kezdeményezésére Szergej Kuzsugetovics Sojgu orosz, , a török Hulusi Akar és a szíriai Ali Mahmúd Abbász védelmi miniszter közös találkozót tartott a kölcsönös együttműködés jegyében,  ami itt a szírek arab világban elfoglalt helyének javulását jelzi, az a török oldal részvétele volt a találkozón. Ez nem mellesleg megmutatja azt is, hogy Törökország kulcs szereplőnek számít a Közel-Keleten, hiszen megkerülhetetlenek a konfliktus rendezésében. Ezt alátámasztja az asztanai találkozó is.

A Közel-Keleten úgy tűnik, hogy  Szíria helyzete fokozatosan stabilizálódik és erősebb alapokon nyugszik, mivel kisebb jelek arra utalnak, hogy szinte minden régióbeli országban felismerik, hogy a szíriai polgárháború lényegében, bár formálisan még nem, de gyakorlatilag közelít a végéhez, és az Aszad-féle vezetőség, kormányzat az ország területének túlnyomó részére kiterjesztette és megtartja befolyását, és hatalmi primátusát.

Az elmúlt időszak véres tapasztalatai után a fegyverek csendesedni látszanak. Észrevehetően egy egyfajta békeszerző keretrendszer jött létre, melynek keretében különböző társadalmi csoportok, akik ellentétes vagy részben eltérő érdekeket képviselnek, gyakorlati megfontolásokból, saját érdekeiket is szem előtt tartva ugyan, kompromisszumok által kialakított viszonyokat tartanak fenn a kurdok által lakott és ellenőrzött autonóm területekkel. Szíria hihetetlenül súlyos veszteségeket szenved és szenvedett el, de képes volt megőrizni nemzetközileg is elismert államhatárin belüli egységét, az ISIS által kikiáltott kalifátus (melynek területét az Egyesült Államok vezette koalíció segítségével 2017re sikerült felszámolni, 2019. március 23-án az amerikai támogatású kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF Syrian Democratic Forces) teljes katonai győzelmet hirdetett ki az Iszlám Állam felett.) és más terrorcsoportok tevékenységének ellenére is túlélte a belső konfliktust, és még a nyugati és arab világ együttes szankciói és katonai beavatkozásai sem döntötték meg a rezsimet.

A kezdet

A napjainkban regnáló szíriai elnök Bassár el-Aszad édesapja, Háfez el-Aszad 1971-ben ragadta magához a hatalmat, s lett a későbbiekben Szíria teljhatalmú vezetője. Az Aszadok azóta is gyakorolják az országban a hatalmat. A Közel-Keleten sajnos a stabilitás nem számít hétköznapi jelenségnek, és Szíria elkerülve végzetét, átment a nemzeti legitimitás vizsgáján.

Az országot a hetvenes évektől a szocialista irányzatú Ba’ath Párt irányította világi, szekuláris rendszerben. A kemény politikai elnyomással párhuzamosan viszonylag jó volt az oktatás és az egészségügy, a háború előtt a születéskor várható élettartam hasonló volt a magyarországihoz.

A rendszer stabilitását a szegényebb rétegeknek juttatott, rendszeres dotációk biztosították. Az országra erőltetett piacpárti reformok, a szociális támogatások csökkenése volt talán az Arab Tavasz mellett az egyik kirobbantó oka az azt követő eseményeknek.

A polgárháború viharában

2011. március 15-e óta Szíriában dúló konfliktussorozat eleinte kormányellenes demonstrációkkal indult el a Tunéziában történt eseménysorozatok, illetve az Arab Tavasz által indukált politikai folyamatok hatására, amelyek 2011 márciusában érték utol Szíriát. A szíriai válság közvetlen előzményeként megemlítendő, hogy az eleinte Londonban or-vosnak készülő Bassár el-Aszad mindössze 34 éves volt, amikor apja halálát követően 2000-ben átvette Szíria vezetését a korábban egy balesetben váratlanul elhunyt testvére helyett.

A kivonuló tüntetők az uralkodó politikai körök autoriter hatalomgyakorlása ellen tiltakoztak, de a demonstrálók kezdetben csak reformokat követeltek, nem pedig a rezsim leváltását. A rendfenntartók a helyzetnek nem megfelelően kezelő erőszakos beavatkozása következtében a tüntetések zavargássá fajultak, majd a rendőrség éles lőszerrel lőtt a tiltakozó tömegbe, a lázongások gyorsabb elfojtása érdekében pedig harckocsikat is bevetettek.

Az elmúlt évek alatt egy államon belüli, fegyveres  konfliktus nemzetközi fegyveres erők jelenléte közben zajló konfliktussá fejlődött ki, amelyben a Bassár el-Aszad vezette szíriai rezsimhez hű kormányerők és szövetségesei állnak szemben a szíriai demokratikus ellenzéki erőkkel és szövetségeseivel.

Emellett több belső és külső szereplő is részt vesz a konfliktusban a rezsimmel és a felkelőkkel is szemben állva, ami nehezen átláthatóvá teszi az egész szíriai helyzetet, olykor még a szakértők számára is.

A Szíriai Arab Fegyveres Erők (Syrian Arab Armed Forces) és a főként szunnita ellenzéki csoportok mellett többek között szalafista dzsihadista fegyveresek (mint például az an-Núszra Front), a kurdokból és arabokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és a gyakorlatilag mindenki számára ellenségnek számító Iszlám Állam harcosai állnak szemben egymással. A válság összetettségét pedig tovább fokozza az a tény, hogy az immár hosszú évek óta húzódó polgárháborúnak már több külső állami szereplője is van, amelyek közvetetten proxyk támogatásával vagy akár közvetlenül katonai intervencióval avatkoztak be a konfliktusba, például Irán, Oroszország, Törökország és az Egyesült Államok.

A közkeletű magyarázat szerint az orosz hadsereg billenti a szíriai polgárháborút Aszad javára. Az orosz hadsereg és a Wagner-csoport valóban komoly segítséget jelentett a szír hadseregnek.

Az elmúlt évek váltakozó sikerű harcait követően viszont a helyzet stabilizálódni látszik. A háború mérhetetlen szenvedéssel párosult, ráadásul az egész térség biztonságát veszélyezteti a következményeivel. Lehet, hogy Szíria Bassár el-Aszad győzelmével „csúnya ország” marad, de a harcok csendesedésével, és a kormányon lévő Aszad-rezsim vezető jellegét hallgatólagosan kezdi valamennyi fél elismerni, s az esetleges fegyvernyugvással visszanyerheti stabilitását a Közel-Kelet egyik legforróbb pontja. Környezete számára ez minden bizonnyal megnyugtatóbb, mint ha iszlám terroristák és elszabadult hadurak anarchiája tombolna a romokban heverő ország helyén.

A békéhez egyetértés kell – a vallási kérdés kulcsszerepe

Egy esetleges, hosszanti alapokra helyezendő béke viszonylatában nagyon fontos tényező lehet a vallási türelem kérdése. A szekuláris értelemben vett demokrácia vizsgálata mellett a muszlim többségű országokban a vallásszabadság lényegesebb a politikai pluralizmusnál.

A klerikális diktatúrákban a kisebbségi vallások hívei állandó üldöztetésnek vannak kitéve, a visszatérő pogromok tíz- és százezrek halálával járnak. Szíriában viszont vallásszabadság volt, és a kisebbségek szabadon gyakorolhatták a hitüket. Az ország lakosságának mintegy tíz százaléka keresztény, és szinte a teljes, kétezer éves keresztény egyháztörténet képviselve van az országban. A szír katolikusok és ortodoxok mellett a káld, asszír, örmény egyház is jelen van, és az ókori egyházszakadás idején elkülönült nesztoriánusok közösségei is megmaradtak. Kisebb keresztény közösségek ma is az evangélium korának köznyelvét, az arámit beszélik. Damaszkusz keresztény virágzott a háború kitörése előtt.

Másik jelentős vallási kisebbségként vannak még jelen az országban a keresztények mellett az alaviták. A dogmatikai alapjait tekintve síita jegyekkel rendelkező, de keresztény elemeket is mutató vallási irányzatot a szunniták egy hányada nem tartja az iszlám részének, és az alaviták még a közel-keleti keresztényeknél is több üldöztetésnek voltak kitéve. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szír alavita kisebbség tudatosan fonódott bele a biztonsági erők és a hadsereg kötelékébe. Ráadásul, hogy a súlyuk mértékére méginkább rámutassunk, ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a politikai elit döntő többsége, őt, az Aszadok is ehhez az irányzathoz tartoznak.

Tisztában vannak azzal, hogy vallási meggyőződésüket nem erőltethetik rá a szunnita többségre, ezért hagyományosan a vallási türelmet, a szekuláris államot támogatják. Ebben a szíriai keresztények a legfontosabb szövetségeseik, akik számára a polgárháború különösen kemény kihívást jelentett.

Nagyhatalmak árnyékában

Az oroszok számára fontos szempont volt a beavatkozás szempontjából a szíriai orosz hadikikötő megmentése, az iszlamista terjeszkedés megállítása és az a lélektani üzenet, hogy Moszkva Washingtonnal szemben nem hagyja cserben a szövetségeseit. Ám a sikeres beavatkozás lehetséges módon az orosz vezetés elhamarkodott hozzáállásához vezethetett a későbbiekben Belaruszban és Kazahsztánban zajló események mellett az ukránokkal szemben.

Ez súlyos tévedés volt, a hazájukért küzdő ukránok harcértéke nem hasonlítható az iszlám milíciákéhoz. Oroszország mellett Irán is küldött fegyveres egységeket Szíriába, és diszkrétebb eszközökkel, de Kína is igyekezett megmenteni az Aszad-rendszert. India pedig a kívülről vezényelt rendszerbuktatást ellenezve tartott fel korrekt kapcsolatokat Damaszkusszal.

A szír rendszer hatalma megvédése közben nagyon súlyos bűnöket követett el a civilek ellen is, hasonlóan persze az ellenfeleihez.

A 2020-as év azért is tűnik fordulópontnak Szíria vonatkozásában, mert az elemzők szerint az Aszad-rezsim, ha nem is megnyerte, de „túlélte” a polgárháborút, amelynek az ország számára és a régió számára is komoly következményei lesznek

A globális aktorok közül az Amerikai Egyesült Államok a korábbi évek során világossá tette ugyan, hogy nem kíván mélyrehatóan foglalkozni a szíriai politikai rendezés és újjáépítés kérdéseivel, és azt lényegében átengedte Oroszországnak, ám az orosz-ukrán háború kitörésével, illetve Kína és Oroszország egymáshoz való közeledtével változhat ez a fajta közel-keleti politika, amely az országban csendesedni vágyó konfliktus újra fellángolásával fenyegethet. Nyilván, ha és  amennyiben a  rezsim Moszkva támogatásával felszámolja a  felkelők által ellenőrzött területet, akkor a török befolyás alatt álló rész, és az észak-szíriai Rodzsava autonóm tartomány kivételével valamennyi terület az  Aszad-rezsim szuverenitása alá tartozik majd. Észak-Szíriában a napjainkban is hajt végre légicsapásokat a török légierő a kurd lázadók ellen. Valójában ebből a szempontból a kulcsfontosságú Szíria nyugati tartományai, a Damaszkusz–Homsz–Hama–Aleppó-vonal feletti ellenőrzés, hiszen a lakosság nagy része itt összpontosul. Ez a terület pedig, Idlib tartományt leszámítva, visszakerült az Aszad-rezsim ellenőrzése alá.

Mi lehet a vége?

Az Aszad-rezsim hatalma megszilárdulni látszik. Viszont, amennyiben végleg pontot tesznek a háború végére, hatalmas felelősség fogja nyomni a damaszkuszi kormányzat vállát, mint az ország stabilitásának és biztonságának helyreállítása, valamint a humanitárius segítségnyújtás szervezése a szenvedő lakosságnak.

Az újjáépítés időszakban kiemelten fontos lenne a menekültek visszatérésének támogatása és az ország újjáépítésének kezdeményezése. Ehhez szükség lenne nemzetközi segítségre és támogatásra, beleértve a pénzügyi és technikai erőforrások biztosítását.

Azonban a fenntartható béke és stabilitás elérése érdekében ezek a lépések szükségesek lennének a szíriai nép és az egész régió jövője szempontjából.

Az Európai Unió felelőssége is hatalmas a kérdésben, ha megkezdi a szankciók szakaszos feloldását és az újjáépítési segélyek adagolását a menekültek visszatelepítéséhez, a békés átmenethez szükséges ellenőrizhető reformok bevezetéséhez, az állami erőszak megszüntetéséhez köthetné azokat.

A megbékélés folyamata szintén kulcsfontosságú lenne a tartós béke eléréséhez. Ez magában foglalná az igazságszolgáltatást és a felelősségre vonást a háborús bűnösökkel szemben, valamint a különböző etnikai és vallási csoportok közötti párbeszéd előmozdítását a közösségek közötti feszültségek csökkentése érdekében.

Ám az országon belüli feszültségek az Aszad kormány által irányított területeken megint növekednek az Izrael és az Egyesült Államok által az iráni titkosszolgálat és más terrorista szervezetek ellen irányított légicsapások miatt, melynek kiváltó okai, hogy Irán titkosszolgálatának jelenléte az országban, hisz amaz támogatja a  jemeni húti lázadókat és a Hesbollahot egyaránt fegyverekkel és pénzügyileg. A lázadók támadásainak oka a napjainkban is zajló Gázai háború, melyet Izrael vív a Hamasz terrorszervezettel szemben. A harcokban ugyan Szíria nem vesz részt, de elítéli Izrael túlzónak ítélt katonai fellépését, illetve egyre erősebben ad hangot a területén végrehajtott légicsapásokkal szemben. Illetve robbantások rázták meg Damaszkuszt, ami a feszültségek további növekedéséhez vezet.

A politikai reformok elengedhetetlenek lennének a demokratikus intézmények megerősítése és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. Az állampolgári részvétel előmozdítása és a korrupció elleni küzdelem szintén fontos elemek lennének a stabilitás és a fejlődés elősegítésében, aminek egyik legszembetűnőbb eleme, hogy 2019-ben létrejött a Szíriai Alkotmányozó Bizottság, aminek célja a kormánypárti és az ellenzéki erők közötti közös nevező kialakítása.

Összességében a szíriai polgárháború lezárása hosszú és bonyolult folyamat, amely nemzetközi együttműködést és kompromisszumkészséget igényelne minden érintett eddig egymással szemben álló felett.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!

A borítókép Aladdin Hammami fényképe az Unsplash-ről.

A Szíria: Megoldódik a megoldhatatlan helyzet? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Microsoft hivatalos blogján jelentette be, hogy a Midnight Blizzard néven ismert orosz hackercsoport ismét behatolt a rendszereibe. A januári behatolás során a hackerek hozzáfértek a vállalat belső rendszereihez és forráskód-tárhelyeihez, valamint „különböző típusú titkokhoz”, amelyek a cég és az ügyfelek között hangzottak el.

A Microsoft hangsúlyozta, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy a hackerek ügyfeleket kiszolgáló rendszerekbe is betörtek volna, de az érintett partnereket már felkeresték, hogy segítsék őket a kiszivárgott információk kockázatainak csökkentésében.

A Midnight Blizzard egy ún. password spray támadást alkalmazott, ami azt jelenti, hogy óriási mennyiségben próbáltak ki lehetséges jelszavakat a belépéshez. A cég elmondta, hogy azóta a támadások intenzitása 10-szeresére nőtt, és az államilag szponzorált kiberbűnözők továbbra is aktívak.

A Microsoft válaszul megnövelte a biztonsági beruházásait, javította a koordinációt és a mozgósítást, és fokozta a védekezési képességeit a „fejlett, tartós fenyegetéssel” szemben.

The post Orosz hackerek ismét betörtek a Microsofthoz appeared first on Biztonságpiac.

A hatvanas években három komolyabb, halálos áldozatokat követelő tűzeset történt az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóin. A USS Forrestal fedélzetén 1967. július 29-én és a USS Enterprise-on 1969. január 15-én történt esetek mellett kevésbé ismert az első, amely a USS Oriskany repülőgép-hordozón keletkezett 1966. október 26-án. A helyzet nem indult olyan drámaian, mint a másik két hordozón, és az első pillanatban még kezelhető lett volna, de a pánik hatása alatt hozott hibás döntés végül 44 életet követelt és repülőgépek, helikopterek elvesztését okozta.

Amikor a britekkel vívott függetlenségi háború egyik csatájáról, a mai New York állam területén lévő Oriskanynál 1777-ben lezajlott ütközetről elnevezett Essex osztályú repülőgép-hordozót 1945. október 13-án vízre bocsátották, már véget ért a második világháború. Nem is siettek hadrendbe állítani, végül csak 1950. szeptember 25-én került sor rá. A USS Oriskany járt az európai vizeken, majd „áttette székhelyét” a nyugati partra, Kaliforniába, és már onnan indult el, hogy repülőgépeivel részt vegyen a koreai háborúban. Azt, hogy mit művel egy tűz a hangárfedélzeten, már ekkor megtapasztalhatta a hajó akkori legénysége. 1953. március 6-án egy bevetésről visszatérő légcsavaros Corsair pilótája nem tudta leoldani az egyik bombáját, és azzal szállt le ez Oriskanyn. A fedélzetre érkezés erejétől a bomba leesett, kettőt pattant és felrobbant. A repeszek a fedélzetet átütve kilyukasztották a hangárfedélzeten álló sugárhajtású F9F-3 Panther gépek üzemanyagtartályát és a kiömlő kerozin meggyulladt. A tűzoltóknak akkor sikerült gyorsan úrrá lenniük a lángokon és megfékezni a tüzet.

[...] Bővebben!

* * *

Fotó: Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület

Túlélőképesség a levegőben.

Zord

Kijev, 2024. március 1. – Ukrajna hamarosan F-16-os vadászgépeket kap a NATO tagállamaitól, amelyek jelentősen megerősítik légierőit. A modern gépek beszerzése hatalmas előrelépést jelent, de komoly kihívások elé is állítja az ukrán haderőt a háború sújtotta országban.

Fejlettebb képességek, hatékonyabb légierő

Az F-16-os vadászgépek a legmodernebb harci repülőgépek közé tartoznak. Precíziós csapásmérést, légiharcot és elektronikus hadviselést is képesek végrehajtani. Ez jelentősen javítja Ukrajna esélyeit az orosz légierővel szemben, amelynek lényegesen elavultabb gépparkja van.

Karbantartás, kifutópályák, biztonság

Azonban az F-16-osok beüzemelése komoly kihívásokkal is jár. A gépek karbantartásigényesebbek, mint a szovjet típusú repülőgépek, amelyeket Ukrajna jelenleg használ. A legtöbb ukrán repülőtér nem alkalmas a modern vadászgépek fogadására, és a kifutópályák javítása hosszabb időt vehet igénybe. Ezen kívül az orosz légierő és légvédelem komoly fenyegetést jelent az F-16-osokra nézve.

Képzés, infrastruktúra, védelem

Ukrajna a pilóták és a műszaki személyzet képzésével, a kifutópályák javításával és a légibázisok védelmének megerősítésével igyekszik leküzdeni ezeket a kihívásokat. A NATO tagállamok is segítséget nyújtanak a beüzemeléshez.

2024 nyara: Az első F-16-osok megérkezése

Az első F-16-os vadászgépek várhatóan 2024 nyarán érkeznek meg Ukrajnába. A teljes beüzemelés hosszabb időt vehet igénybe, de a gépek beszerzése hatalmas lépés Ukrajna légierőinek modernizálásában és az orosz agresszió elleni harcban.

The post Ukrajna F-16-osokat kap: Erősebb Légierő, de Nagyobb Kihívások appeared first on Biztonságpiac.

Izraelt vér és pusztulás fenyegeti, ha nem veszi komolyan a Hezbollah által jelentett háború veszélyét. Az iszlamista vezetők mások, mint az izraeli-arab béke idején, és olyan erők tűntek fel, akik nem hajlandók kompromisszumokra és Izrael elpusztításának eszméjét tartják fontosabbnak, mint népük életét.

Izraelben több tanulmány figyelmeztet arra, hogy a gázai háború után az országnak át kell szerveznie védelmi és titkosszolgálati rendszerét. Leszerelt izraeli katonatisztek és hírszerzők közös tanulmánya szerint a vér és pusztulás fenyegetése áll fenn, különösen, ha a Hezbollah bekapcsolódik a regionális konfliktusba.

Izrael kilátásba helyezte egy nagyobb nyári megelőző támadás lehetőségét Dél-Libanon ellen, de az Egyesült Államok ezt lebeszéli, tartva az északi front veszélyétől. Az ENSZ BT korábban már hozott hasonló határozatot 2006-ban, de a Hezbollah figyelmen kívül hagyta.

Az írás hangsúlyozza, hogy Izraelnek fel kell ismernie, hogy az egykor békekötésekre hajlandó arab politikusok eltűnnek, és radikális megoldásokra van szükség. Az iszlamista felfogás szerint a politika a háború folytatása a hit szolgálatában, és a katonai nyomás folyamatos növelése szükséges.

A Hezbollah részvételétől fenyegetett totalitásos háborúra való felkészülés hiányát hangsúlyozza egy jelentés, amely szerint az izraeli lakosság nincs tudatában annak, hogy egyedül kell szembenéznie a potenciális támadásokkal. A Hezbollah túlterheléses rakétatámadása komoly veszélyt jelentene Izrael számára.

A jelentés aggasztó következtetése arra utal, hogy a közvélemény és a vezetés várakozása, miszerint az izraeli légierő és hírszerző rendszerek megakadályozzák a rakétatámadásokat, nem valószínű. Az elemzés nem tárgyalja az izraeli nukleáris opciót a vészhelyzetekre való felkészülési terv részeként.

The post „Izrael védekezési kihívások előtt: A Hezbollah fenyegetése és az átrendeződés szükségessége appeared first on Biztonságpiac.

Az elmúlt években a zsarolóvírusok pusztító károkat okoztak, nem csak IT cégeket, de kórházakat is megcélozva. A támadók dollármilliókat zsaroltak ki, üzleti titkokat loptak el, sőt, emberéletekbe is kerültek a nem kellően védett informatikai rendszerek hibái. 2023-ban a hackerek rekordösszeget szereztek e zsarolási taktikával.

Az IBM mérnökei nem tűrték tovább a pofátlan hackereket: kifejlesztettek egy mesterséges intelligencián alapuló megoldást, ami hatékonyan elgáncsolja a zsarolóvírusos támadásokat.

A mesterséges intelligencia az IBM FlashCore moduljaiban kapott helyet, ahol folyamatosan, valós időben vizsgálja az összes írt és olvasott adatot. Ha jogosulatlan titkosítást észlel, azonnal leállítja a folyamatot, mielőtt komoly károk keletkeznének.

Mivel a nagy mennyiségű adat titkosítása akár órákig is tarthat, a korai beavatkozás óriási segítséget jelent a védekezésben. Az IBM blogján részletesen olvashatsz a technológia működéséről.

Jelenleg ez a forradalmi megoldás elsősorban a nagyvállalatok adatait védi, de az ötlet hamarosan beszivároghat az átlagfelhasználók életébe is. Az AMD és az Intel is fantáziát lát a dedikált AI-támogató hardverrel szerelt processzorokban, így a jövőben a mesterséges intelligencia általánosabbá válhat a zsarolóvírusok elleni küzdelemben.

The post Mesterséges intelligencia áll őrt az IBM SSD-i felett: Védelem a zsarolóvírusok ellen appeared first on Biztonságpiac.

A Lazarus néven ismert észak-koreai APT (Advanced Persistent Threat) csoport egy nemrégiben felfedezett sebezhetőséget használt ki a Windows AppLocker illesztőprogramjában (appid.sys) a kernel szintű hozzáférés megszerzéséhez és a biztonsági szoftverek letiltásához. Ez a sérülékenység, CVE-2024-21338 azonosítóval, nulladik napi hibaként van besorolva, ami azt jelenti, hogy a Microsoft nem volt tisztában a hibával a kihasználása előtt.

Az Avast kiberbiztonsági cég jelentése szerint a Lazarus a FudModule nevű rootkit frissített verziójában használta ki a hibát. A rootkit egy olyan szoftver, amely rejtve marad a rendszeren, és jogosulatlan hozzáférést biztosít a támadóknak. A FudModule új verziója továbbfejlesztett rejtőzködési és funkcionális képességekkel rendelkezik.

A támadás a Windows AppLocker komponensét célozza meg, amelynek feladata az alkalmazások engedélyezésének és tiltásának felügyelete a rendszeren. A Lazarus manipulálta az AppLocker illesztőprogramjában lévő Input and Output Control (IOCTL) funkciót egy tetszőleges pointer meghívására, ami arra kényszerítette a kernelet, hogy nem biztonságos kódot hajtson végre, megkerülve a biztonsági ellenőrzéseket.

A FudModule rootkit, amely ugyanabban a modulban van betöltve, mint a kihasználó kód, közvetlen kernelobjektum manipulációs (DKOM) műveleteket hajt végre a célzott biztonsági szoftverek letiltása, a rosszindulatú tevékenységek elrejtése és a fertőzött rendszeren való tartós jelenlét biztosítása érdekében. A támadás célpontjai között szerepel az AhnLab V3 Endpoint Security, a Windows Defender, a CrowdStrike Falcon és a HitmanPro.

A Lazarus támadása kiemeli a nulladik napi hibák jelentette komoly fenyegetést. A hatékony védekezéshez a felhasználóknak és a szervezeteknek a lehető leghamarabb telepíteniük kell a 2024. februári Patch Tuesday frissítéseket, amelyek javítják a CVE-2024-21338 sebezhetőséget. Ezenkívül javasolt a YARA szabályok használata a FudModule rootkit legújabb verziójához kapcsolódó tevékenység észleléséhez.

The post Lazarus: Észak-koreai kibercsoport nulladik napi hibát használ ki a Windowsban appeared first on Biztonságpiac.

Budapesten, 2024. február 29-én este, Vörös László r. törzsőrmester, a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóságának munkatársa objektumvédelmi szolgálatot teljesített, amikor egy férfi segítséget kért tőle. A férfi elmondta, hogy rosszul érzi magát, epilepsziás rohama van, majd összeesett.

Vörös László r. törzsőrmester azonnal segítséget hívott, és kollégái, Szekeres András r. zászlós és Boda Attila Károly r. törzszászlós is a helyszínre értek. A rendőrök azonnal megkezdték az elsődleges ellátást, stabil oldalfekvésbe helyezték a beteget, és a roham alatt védték a további sérüléstől.

A mentők kiérkezése után a beteget átadták a mentőápolóknak, akik további ellátásra kórházba szállították.

A gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően a férfi megmenekült. A rendőrök hősies cselekedetét a mentősök is elismerték.

The post Készenléti rendőrök mentették meg egy epilepsziás rohamot kapott férfi életét appeared first on Biztonságpiac.

Cs. András, akit 2022 óta Európa legkeresettebb bűnözői között tartottak számon, 2024. február 28-án önként feladta magát a magyar hatóságoknak. Ezzel a letartóztatással lezárult egy hosszadalmas hajtóvadászat, amelynek során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) debreceni osztálya szorosan együttműködött a spanyol Guardia Civil-lel.

Cs. András a V. Sándor István vezette kábítószer-kereskedő banda tagja volt, amely 2020 és 2021 között Kecskemét külterületén egy professzionális, számítógépes rendszerrel távvezérelhető marihuánaültetvényt üzemeltetett. A 2021. májusi rendőri akció során 165 kg kábítószert (marihuána és kokain) foglaltak le, és a bűnszervezet tagjaitól több mint 380 millió forint értékű vagyont vontak el.

A banda hét tagjából ötöt – köztük Cs. Andrást is – európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján kerestek. Három társukat 2023 júliusában Spanyolországban fogták el, Cs. András pedig 2024 februárjában adta fel magát a debreceni nyomozóknak.

Jelenleg egyedül Bagaméri Tamás van még szökésben, akit a rendőrség továbbra is köröz. A 38 éves férfit Magyarország és az Europol körözési listáján is szerepeltetik.

A KR NNI debreceni osztálya kiemelt feladatának tekinti Bagaméri Tamás felkutatását. A rendőrség kéri a lakosság segítségét: aki bármilyen információval rendelkezik a szökésben lévő bűnözőről, tegyen bejelentést a 112-es segélyhívón.

The post Rács mögött a rettegett drogkartell utolsó tagja is appeared first on Biztonságpiac.

A hetvenes évektől a Hughes OH-6-osa és továbbfejlesztett változatai több olyan üzemeltető figyelmét keltették fel szerte a világban, amelyek a dugattyús motoros helikoptereket akarták lecserélni gázturbinás típusra vagy ütőképesebb forgószárnyas képesség létrehozására törekedtek. Aligha lehet azt állítani, hogy az egyszerű Cayuse csak a „szegény ember harci helikopterévé” nőtte ki magát, mert a gazdagabb országok fegyveres erőinél ugyanúgy megjelent, mint a harmadik világ hadseregeiben. Sorozatom harmadik, záró részében néhány érdekességet kiemelve a típus nemzetközi üzemeltetéséről lesz szó.

Az igen innovatív Hughes (majd később McDonnell Douglas) az OH-6 Cayuse és a különleges műveleti MH/AH-6 Little Bird mellett több mint húsz, exportra szánt változatot fejlesztett ki, és a polgári H500-as (MD500-as) jelzésrendszert használva kínálta a leendő vevőknek. Ezek a helikopterek a legtöbb rendszerükben – hajtómű, erőátvitel, forgószárny, avionika, fegyverzet – módosított változatok lettek, amelyek gyorsan megtalálták helyüket a világban kiképző, szállító, támogató, harckocsik elleni vagy tengeralattjáró-elhárító feladatkörben. Van, ahol ötven éven át üzemeltették az alaptípust, másutt most rendszeresítik a legkorszerűbb változatot. A papírforma szerint itt most hosszú listának kellene következnie arról, hogy négy földrész kéttucat országában mikor, melyik változat állt szolgálatba. Néhány adat természetesen megkerülhetetlen, de talán nem lesz csalódott az olvasó, ha a száraz felsorolás helyett egy-egy érdekesebb felhasználón keresztül adok ízelítőt a típus nemzetközi üzemeltetéséről.

[...] Bővebben!

A The New York Times leleplezte, hogy a CIA az elmúlt 9 évben hatalmas kémhálózatot épített ki az ukrán-orosz határvidéken. A hálózat Ukrajnát az USA elsőszámú hírszerzési partnerévé tette Oroszországgal szemben.

A cikk kiemeli, hogy a hálózatot fokozatosan, türelmesen építették ki, 3 amerikai elnök felügyelete alatt. A bizalom kiépítése nem volt könnyű, de 2015-ben, miután az ukrán katonai hírszerzés bizalmas iratokat adott át a CIA-nek a Malaysia Airlines 17-es járatának lelövéséről, a két fél együttműködése beindult.

A CIA az ukránoknak kiképzést, kommunikációs felszerelést és anyagi támogatást biztosított, cserébe értékes hírszerzési információkhoz jutott Oroszországról. A cikk kiemeli, hogy az ukránok türelmetlenebbek voltak az amerikaiaknál, és olykor merényleteket is szerveztek, ami feszültséget okozott a partnerségben.

Az orosz invázió óta a CIA még jobban beágyazódott Ukrajnába, és az ukrán hadsereg titkos idegközpontját is finanszírozza. A cikk beszámol egy erdőben lévő titkos bázisról is, ahonnan az ukránok orosz kémműholdakat követnek és orosz parancsnokok beszélgetéseit hallgatják le.

A CIA jelenleg 12 kémbázist üzemeltet az orosz-ukrán határvidéken, és Ukrajna az USA egyik legfontosabb hírszerzési partnerévé vált. A kijevi nagykövetség „a legjobb információforrás lett Oroszországgal kapcsolatban”.

A cikk Putyin elnök azon állítását is idézi, miszerint a CIA és a brit MI6 ellenőrzi Kijevet, és „ugródeszkává változtatja a Moszkva elleni hadműveletekhez”. Putyin szerint a CIA befolyása vezetett a 2014-es hatalomváltáshoz Ukrajnában, és a kijevi vezetés Moszkva-ellenes politikájához.

A cikk összességében betekintést nyújt a CIA titkos ukrajnai tevékenységébe, és kiemeli Ukrajna stratégiai fontosságát az USA számára a hidegháború 2.0-ban.

Kiemelt pontok:

• A CIA 9 éve építi kémhálózatát Ukrajnában.
• Ukrajna az USA elsőszámú hírszerzési partnere Oroszországgal szemben.
• A CIA kiképzést, felszerelést és anyagi támogatást nyújt Ukrajnának.
• Az ukránok türelmetlenebbek az amerikaiaknál, és olykor merényleteket is szerveznek.
• Az orosz invázió óta a CIA még jobban beágyazódott Ukrajnába.
• Ukrajna „a legjobb információforrás lett Oroszországgal kapcsolatban”.
• Putyin szerint a CIA ellenőrzi Kijevet, és Moszkva elleni hadműveletekhez használja.

The post Ukrajna: A CIA titkos kémhálózata a határvidéken appeared first on Biztonságpiac.

A zsebtolvajok elleni védekezés kulcsa a megelőzés. Legyünk tudatosak a kockázatokkal, és tegyünk meg óvintézkedéseket értékeink megóvása érdekében!

1. A zsúfolt helyeken fokozottan figyeljünk!

A zsebtolvajok előszeretettel vadásznak a tömegben, ahol könnyebben elvegyülhetnek és észrevétlenül maradhatnak. Legyünk óvatosak a pályaudvarokon, a tömegközlekedési eszközökön, a piacokon, a nyilvános rendezvényeken, a szórakozóhelyeken és az éttermekben.

2. Biztonságos helyen tartsuk az értékeinket!

Ne tegyük a pénztárcánkat vagy a telefonunkat a hátsó zsebünkbe, a nyitott táskánkba, vagy a kabátunk külső zsebébe. Válasszunk cipzárral vagy gombbal zárható zsebet, és tartsuk magunknál az értékeinket!

3. Ne tartsuk az összes értékünket egy helyen!

Ha elveszítjük a pénztárcánkat, ne veszítsünk el vele mindent! Osszuk el a pénzünket és az értéktárgyainkat több zsebben vagy táskában.

4. Figyeljünk a hátizsákunkra és a táskánkra!

A hátizsákból könnyen ki lehet lopni dolgokat, ezért fordítsuk magunk felé a zsúfolt helyeken. A táskánkat pedig tartsuk magunknál, ne tegyük le a földre, vagy ne akasszuk a szék támlájára.

5. Legyünk óvatosak az idegenekkel!

Ne bízzunk meg vakon az idegenekben, akik pénzt szeretnének váltani, útbaigazítást kérnek, adományt gyűjtenek, vagy csak leállnak velünk beszélgetni! Lehet, hogy csak el akarják terelni a figyelmünket, hogy ellopják az értékeinket.

További tanácsok:

• Ne viseljünk magunkkal nagy összegű készpénzt.
• Használjunk bankkártyát a vásárláshoz.
• Ne hordjunk magunkkal drága ékszereket.
• Ha úgy érezzük, hogy követnek minket, menjünk egy forgalmasabb helyre, vagy kérjünk segítséget.
• Ha zsebtolvajlás áldozatává válunk, azonnal jelentsük a rendőrségen.

Ne feledjük: A zsebtolvajok elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés. Ha tudatosak a kockázatokkal, és óvintézkedéseket teszünk, akkor jelentősen csökkenthetjük annak esélyét, hogy áldozattá válunk.

The post Hogyan ne váljunk zsebtolvajok áldozatává? appeared first on Biztonságpiac.

Pepco magyarországi üzletágát nemrég hekkertámadás érte, ami jelentős, 5,89 milliárd forintos kárt okozott a cégnek. A támadás során a hackerek pénzt emeltek el a Pepcótól, de az ügyfelekre, a beszállítókra vagy a személyzetre vonatkozó adatok nem sérültek.

A Pepco aktívan közreműködik a rendőrség nyomozóival és a banki partnerekkel a károk minimalizálása érdekében. A cég kiemelte, hogy a támadás ellenére anyagi helyzete stabil, likviditása meghaladja a 400 millió eurót, az idei első negyedévet pedig 1,9 millió eurós bevétellel zárták.

A Pepco Magyarország a következőket tette a támadás után:

• Vizsgálatot indítottak a támadás körülményeinek feltárására.
• Megerősítették a biztonsági rendszereiket a további támadások megakadályozása érdekében.
• Kapcsolatba léptek a rendőrséggel és a banki partnerekkel a károk minimalizálása érdekében.
• Tájékoztatták az ügyfeleket a támadásról.

A Pepco Magyarország továbbra is elkötelezett az ügyfelei adatainak védelme iránt. A cég minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló támadás.

Fontos információk az ügyfelek számára:

• A Pepco ügyfeleinek adatai nem sérültek a támadás során.
• Az ügyfelek továbbra is biztonságosan vásárolhatnak a Pepco üzleteiben és online felületén.
• A Pepco bármilyen további fejleményről tájékoztatni fogja az ügyfeleit.

The post Pepco Magyarország: Hatalmas hackertámadás, de az ügyfelek adatai biztonságban appeared first on Biztonságpiac.

A LockBit zsarolóvírus-csoport alig egy héttel azután, hogy a hatóságok felszámolták a szervereit, új infrastruktúrával és fokozott támadási tervekkel tért vissza. A banda a kormányzati szektort vette célba, és ígéretet tett arra, hogy még több áldozatot fog okozni.

A LockBit beismerte, hogy a szerverei feltörése „személyes hanyagság” és „felelőtlenség” miatt következett be. A banda elmondta, hogy a támadás a PHP szoftver sebezhetőségét kihasználva történt. Azonban frissítették a szervereiket, és jutalmat ígérnek annak, aki megtalálja a legújabb verzióban lévő biztonsági rést.

A kiberbűnözők bosszút esküdtek a hatóságok ellen, és azt állítják, hogy a .gov szektor elleni támadások fokozásával arra kényszerítik az FBI-t, hogy „megmutassa, tudja-e tartani velük a lépést”.

A Cronos művelet során a hatóságok több mint 1000 dekódoló kulcsot foglaltak le. A LockBit vitatja a kulcsok eredetét, és azt állítja, hogy a rendőrség „védtelen dekódolókból” szerezte be őket. A banda hangsúlyozza, hogy a szerveren 20 000 dekódoló volt, ami a teljes művelet során keletkezett kulcsok felét teszi ki.

A LockBit ígéretet tett arra, hogy fejleszti infrastruktúrájának biztonságát. A banda áttér a dekódolók és a próbafájlok kézi kiadására, a partnerpanelt pedig több szerveren fogja elhelyezni. A partnerek bizalmi szint alapján kapnak hozzáférést a különböző példányokhoz.

A LockBit visszatérése aggasztó fejlemény a kiberbiztonság területén. A kormányzati szerveknek fokozottan kell figyelniük a fenyegetésre, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket a rendszereik védelme érdekében.

The post A LockBit visszatér: a kiberbűnözők újult erővel fenyegetik a kormányzatot appeared first on Biztonságpiac.

Az orosz-ukrán háború és a jelenlegi izraeli konfliktus komoly hatást gyakorolhat a balkáni országok közötti viszonyrendszerre, így a koszovói helyzetre is. A fő kérdés, hogy vajon a koszovói helyzet mennyi ideig tekinthető még „befagyott konfliktusnak”?

A „puskaporos hordó”

A Balkánt Európa „puskaporos hordója”-ként is szokták emlegetni. A térségben dúló konfliktusok története az ókori Rómához visszavezethető, a világháborúkon át egészen Jugoszlávia felbomlását követően a volt tagköztársaságok között dúló fegyveres konfliktusig. A volt jugoszláv államok közötti fegyveres konfliktus „délszláv háború” -ként vonult be a történelembe, amelynek 1999-ben a NATO bombázása vetett véget.

A Nyugat-Balkán a délszláv háború után sem tekinthető konfliktusmentes övezetnek. 2023-ban a geopolitikai konfrontáció közül egyértelműen az orosz-ukrán háború az egyik legsúlyosabb. Azonban több más befagyott konfliktus fenyeget az eszkaláció veszélyével. Ilyen befagyott konfliktus vagy háborús küszöb alatti konfliktus Kína és Tajvan viszonya, október 7. napja előtt az izraeli és palesztin vezetés közötti viszony, illetve Szerbia és Koszovó viszonya is.

Szerbia és Koszovó kapcsolata

A koszovói albánok és a szerb között zajló és 1999-ben lezáruló fegyveres konfliktust követően, 2022 végén élesedtek ki ismételten az ellentétek. Az eszkaláció magas kockázatával járó feszültség a felek között 2023. május 29-én a rendőrség és a helyi szerbek közötti összecsapáshoz vezetett. A helyzet és a további eszkaláció megakadályozása érdekében kivonult a NATO parancsnokság alatt álló KFOR is. A KFOR az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének egyik legrégibb, a Nyugat-Balkán stabilitásában kulcsszerepet játszó misszióban magyar katonák is részt vesznek. A május 29-ei zavargások során tömegoszlatási feladatok ellátása céljából bevetésre került a magyar kontingens, amelynek során 27 magyar katona is megsérült. Ezt követően a Szövetség további tartalékos erőket vezényelt Koszovóba a nyugat-balkáni erőkből.

A konfliktus kiéleződése

Miután 2008-ban Koszovó kikiáltotta függetlenségét, megkezdődött a koszovói rendszámtáblák gyártása, emellett 1999 óta párhuzamosan gyártott UNMIK jelzésű rendszámtáblával. A többségben szerbek által lakott Észak-Koszovóban viszont elfogadott, bár tiltott volt a szerb hatóságok által kiadott rendszámtáblák használata.

A koszovói kormány 2022. november 1-jén hatályba lépő döntésében kötelezni akarta a koszovói szerbeket, hogy a szerb hatóság által kibocsátott rendszámtáblák helyett a koszovói állam által elfogadott rendszámtáblákat használják.

Az új szabály életbelépésével a koszovói hatóságok kezdetben csak figyelmeztették a szerb rendszámmal közlekedőket, azonban november 21-től már 150 eurós pénzbírsággal is sújthatták azon gépkocsi-tulajdonosokat, akik nem a koszovói állam által elfogadott rendszámtáblákat használták.

Az új jogszabály ellen a koszovói szerbek több száz fős demonstráció keretében tiltakoztak. Majd az Észak-Koszovóban élő szerbek kivonultak az állami intézményekből,  ezáltal a bíróságokból, önkormányzati hivatalokból és a rendőrségekből.

A szerbek kivonulására válaszul Vjosa Osmani, Koszovó elnöke önkormányzati választásokat írt ki a kivonulással érintett településeken.

Az Európai Unió közreműködésével tárgyalásos úton megegyezésre került sor a felek között. A megegyezés értelmében Szerbia tartózkodni fog a rendszámtáblák kibocsátásától, azonban jogában áll megújítani a régieket. Koszovó pedig felhagyja a koszovói szerbek bírságolását a rendszámtáblák miatt.

Ezt követően Szerbia és Koszovó viszonyában a következő feszültséget egy szerb rendőrtiszt 2022. decemberi őrizetbevétele jelentette, akit terrorizmussal vádoltak. A koszovói szerbek tiltakozásul barikádokat állítottak az autópályákon. A további eszkaláció elkerülése érdekében a koszovói államfő elhalasztotta a decemberre kiírt önkormányzati választásokat.

A konfliktus kicsúcsosodása

A kiújuló feszültség drasztikus mélypontját az előrehozott önkormányzati választások jelentették. A négy észak-koszovói településen megtartott választásokon 3%-os részvételi aránnyal kerültek megválasztásra az albán polgármesterek. A szerbek bojkottja miatt alacsony részvétellel lezajlott választásokat a szerbek tiltakozása követte, amely során az újonnan megválasztott albán polgármestereket a helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati hivatalokba. Az önkormányzati választásokat követő zavargások május végére csúcsosodtak ki, amikor a tüntetők összecsaptak a koszovói rendőrökkel és a KFOR erőkkel.

2023 szeptemberében újabb összecsapásra került sor Koszovóban szerb fegyveresek és koszovói rendőrök között.

A koszovói Szerbtöbbségű Önkormányzatok Szervezete (SZÖSZ)

A Szerbtöbbségű Önkormányzatok Szervezetének létrehozását Koszovóban már a 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodás is tartalmazta, amelyet a koszovói-szerb kapcsolatok normalizálásának érdekében írtak alá az akkori szerb és koszovói kormányfők. A SZÖSZ értelmében, azon 10 szerbtöbbségű koszovói önkormányzat szövetségbe való tömörülését tenné lehetővé, ezáltal bizonyos tekintetben többlet – végrehajtói és közigazgatási – jogosítványokkal rendelkeznének. A 2015-ben kidolgozott részletes megállapodás azonban megosztotta a koszovóiak véleményét a szerbek végrehajtási jogosítványának elfogadásával kapcsolatban, amely egyfajta területi autonómiát biztosítana számukra.  A megállapodás végrehajtását továbbá ellehetetlenítette, hogy a koszovói alkotmánybíróság kimondta, hogy egyes részei összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal.

Az EU 2022 tavaszán elfogadott megállapodáshoz kompromisszumos javaslatot nyújtott be a feleknek, azonban Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke elutasította a SZÖSZ létrehozására irányuló folyamat megindítását.

A Nyugat szerepe a konfliktusban

A májusi zavargásokra válaszul Josep Borell, az Európai Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője válságtanácskozásra invitálta Aleksandar Vučić szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. A tanácskozás keretében egy 11 pontból álló uniós gyakorlati javaslatot tartalmazó megállapodás született meg a két fél közötti kapcsolat rendezésének érdekében.

2023. május 29-ét követően Jens Soltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára bejelentette a NATO haderő megerősítését. A nyugat-balkáni térségben történő katonai jelenlét növekedésének fő célja, hogy kontroll alatt tartsa az erőszakot a koszovói albánok és a koszovói szerbek között.

Az Európai Unió számos nyilatkozattal igyekszik segíteni a konfliktus további eszkalációjának elkerülését. Az EU-t tárgyalások során megtestesítő Josep Borell, mint a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője aktív szerepet igyekszik betölteni a koszovói válságkezelésben. Azonban sem a nyilatkozatok, sem a tárgyalások nem bizonyultak elégnek a Belgárd és Pristina közötti párbeszéd normalizálásához.

Az Európai Parlament öt képviselőcsoportja közös állásfoglalást nyújtott be a szeptember 24-ei koszovói válsághelyzetre való válaszul, amelyben terrortámadásnak nyilvánított a szerb félkatonai erők által elkövetett merényletet.

A felek közötti párbeszéd sikerességét befolyásolja, hogy annak ellenére, hogy alapvető érdek a Nyugat-Balkán stabilitása, a nagyhatalmak között még sincs konszenzus a tárgyalási pozíciók és az elérni kívánt célok tekintetében.

Részben a nagyhatalmak közötti egyet nem értés, és részben a felek kompromisszum-hiánynak következtéből nem várható jelentősebb áttörés Belgrád-Pristina viszonyában. A szerb és a koszovói fél között politikai kérdésekben teljes összeférhetetlenség áll fenn, engedmények megtételére egyikük sem hajlandó.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen nagy figyelmet érdemel a koszovói válsághelyzet. Minden állam érdeke, hogy előrelépés történjen Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokon, ezzel elkerülve egy újabb háborús küszöb alatti konfliktus háborús övezetté válását.

A borítókép Besart Ademi fotója az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Válogasson hasonló cikkeink közül ide kattintva!

A Befagyott konfliktusok nyomán: Koszovó bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Válságövezetek a XXI. században konferencia a Biztonságpolitikai Szakkollégium visszatérő rendezvénye, amely minden tanévben megrendezésre kerül. Alapesetben az őszi szemeszterben kap helyet az esemény, azonban idén a tavasziba került. Március 22-én új helyszínen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy Úti Kollégiumának A-D multimédiás termeiben kerítünk sort a konferenciára, amelyre a korábbi évekhez hasonlóan várjuk minden olyan hallgató és kutató jelentkezését, akik be szeretnék mutatni legfrissebb kutatási eredményeiket.

A konferencia szekciót a beérkező előadások témái alapján manuálisan válogatjuk össze. Az eseményen biztonságpolitikai témák bemutatása az elsődleges, azonban ez tágan értelmezhető, így minden biztonsági vonatkozású bemutató szerepet kaphat.

A jelentkezéshez egy egyoldalas absztrakt megküldése szükséges a biztpolszakkoll@gmail.com címre. Határidő: 2024. március 18. 23:59.

A szekciók beosztásait legkésőbb március 20-án közzétesszük.

A borítókép Kenny Eliason fényképe az Unsplash-ről.

A Ismét megrendezésre kerül a Válságövezetek a XXI. században konferencia! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A szisztematikusan elkövetett erőszak áldozatai között voltak nők, lányok és férfiak is a támadás minden helyszínén. A legtöbb esetben az áldozatot megölték – fogalmaz a szemtanúk beszámolói és az összegyűjtött bizonyítékok alapján a jelentés. Izraelben kiadták az első hivatalos jelentést az Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-én elkövetett szexuális bűncselekményeiről.

A jelentést a szexuális bántalmazás áldozatait segítő központok szövetsége adta ki. Az összefoglaló szerint az októberi terrortámadáskor „számos szexuális bűncselekményt csoportosan hajtottak végre házastársak, családtagok vagy barátok szeme előtt, hogy még nagyobb fájdalmat okozzanak, tehetetlenségérzetet és rémületet keltsenek” – idézi a jelentést a The Jerusalem Post.

Az októberi terrortámadásban mintegy 250 embert hurcoltak el a terroristák a Gázai övezetbe, akik közül több mint százan hazatérhettek a november végi tűzszüneti egyezség értelmében. Jelenleg 134 izraeli lehet még fogságban, köztük nők és gyerekek is, de többen közülük már egészen biztosan nincsenek életben.

Az Egyesült Államok kedden ismét megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Izrael és a Hamász közötti háborúról szóló határozattervezetét, megakadályozva az azonnali humanitárius tűzszünetre vonatkozó követelést. Kína élesen bírálta ezt a lépést. Az USA helyette azt szorgalmazza, hogy a 15 tagú testület a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kapcsolódó ideiglenes tűzszünetre szólítson fel.

A határozattervezet amellett, hogy azonnali tűzszünetről szólt, elutasította a palesztinok erőszakos kitelepítését, valamint elítélte a „terrorizmus minden formáját”. A Fehér Ház szerint egy nagyobb szárazföldi offenzíva Rafahban a civileknek még több kárt okozna, és további kitelepítésükhöz vezetne, beleértve a szomszédos országokba való esetleges kitelepítést is, mindenekelőtt Egyiptomba. 

John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője hangsúlyozta, hogy az USA úgy szeretné lezárni az Izrael és Hamász közötti konfliktust, hogy a Hamász ne maradhasson vezető pozícióban, illetve hogy nyomás alatt tartsa a palesztin terrorszervezetet a túszok elengedése érdekében.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette: „elkötelezett a háború folytatása mellett, amíg el nem érik minden céljukat”, és ezen semmilyen nyomás nem változtathat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja az Algéria által kidolgozott szöveg mellett szavazott, Nagy-Britannia tartózkodott. Az ügyben ez volt a harmadik amerikai vétó 2023. október 7-e óta.

The post Izrael kiadja az első hivatalos jelentést a Hamász októberi szexuális bűncselekményeiről appeared first on Biztonságpiac.