Biztonságpolitika

Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó “drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.

A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem “történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” — mondta Scholz. Mindkét ország Németország “nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez.

Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.

Kiemelte, hogy Finnország és Svédország számíthat Németországra. Berlin a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést a NATO-tagságra pályázó két országgal, különösen a Balti-tenger térségében – mondta a német kancellár, ismertetve, hogy közös hadgyakorlatokat terveznek Finnországgal és Svédországgal.

Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat. Mint mondta, Liechtenstein “kis ország” és “csendes”, de a mérete alapján elvárhatónál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és “felemeli a hangját”, ha szükségesnek látja. Ezt fejezi ki a csatlakozása az EU-s szankciókhoz és az a kezdeményezése is az ENSZ-ben, hogy a közgyűlés kapjon felhatalmazást a Biztonsági Tanács bármely tagja által emelt vétó érvénytelenítésére – ismertette Risch.

Scholz arról is tájékoztatott, hogy hétfőn ismét beszélt telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel. Felidézte, hogy előzőleg, pénteken Putyinnal tárgyalt telefonon az ukrajnai háborúról. A kancellár hivatala az ukrán államfővel folytatott megbeszélésről közölte, hogy a két vezető áttekintette a katonai és a humanitárius helyzetet, és egyetértettek abban, hogy az orosz támadások beszüntetése és az orosz csapatok kivonása szükséges ahhoz, hogy Ukrajna és Oroszország diplomáciai úton, tárgyalásokkal rendezhesse viszonyát.

 

The post Scholz: Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért appeared first on .

Tizenkét városba, két fesztiválra és két gyermektáborba látogat el a “Road Safety – a biztonság az első” országjáró közlekedésbiztonsági oktatási programsorozat, amelyet óvodásoknak és alsó tagozatos általános iskolás tanulóknak szervez a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A korábbi húsz helyszínen több mint 45 ezren vettek részt a képzésen – közölte a szervező.

A HUMDA ismertette: május 16-tól november 11-ig tart az újabb programsorozat, amely Makón kezdődik, majd május 23-tól Miskolcra, május 30-tól Paksra, június 6-tól pedig Balatonfüredre látogat. A városi helyszíneken jellemzően hétfőtől péntekig találkozhatnak az érdeklődők a HUMDA Road Safety-vel. Június 12-13-án a Hungaroringre, a Super Racing Fesztiválra, június 15-19. közt pedig Balmazújvárosba látogat a programsorozat.

A nyári szünetben, július 4-től 29-ig a gyermeknek szervezett zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborok résztvevői részesülnek átfogó közlekedésbiztonsági oktatásban. Augusztus első hétvégén a zalaegerszegi ZEG Rally Show-ra látogatnak a HUMDA munkatársai.

A 2022-2023-as tanév elején Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Kalocsán, Mezőkövesden, Egerben, majd az őszi szünetben Keszthelyen tanulhatnak a gyermekek az ideiglenes KRESZ-pályán.

A HUMDA az Innovációs és Technológiai Minisztériummal karöltve tavaly szeptemberben indította el az edukációs projektet, amelynek célja a jövő közlekedőinek szemléletformálása. A várakozások szerint ennek hatására a közlekedési balesetek és különösen a végzetes kimenetelű balesetek száma 2030-ra a felére, 2050-re pedig nullára csökkenhet.

 

The post Folytatódik a kisiskolások közlekedésbiztonsági programsorozata appeared first on .

Majdnem száz belgrádi általános- és középiskolában volt bombariadó hétfő reggel – közölte a szerbiai oktatási minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az iskolák időben értesítették a szülőket, hogy ne küldjék iskolába gyerekeiket, így ezekben az intézményekben hétfőn vagy nem volt tanítás, vagy csak késő délelőtt kezdődött el az oktatás.

Az oktatási minisztérium később azt is tudatta, hogy a rendőrségi ellenőrzések elvégzése után kiderült, hamis bejelentésekről volt szó. Április végén hasonló bombariadó volt több mint húsz belgrádi középiskolában. A rendőrség akkor is megállapította, hogy hamis riasztásról volt szó.

Hétfőn a dél-szerbiai Nis repülőterén is bombariadó volt. Ott még tart a vizsgálat, a repülőteret kiürítették, a járatokat elhalasztották.

 

The post Közel száz belgrádi iskolában volt bombariadó appeared first on .

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére – figyelmeztetett Putyin a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) moszkvai csúcstalálkozóján.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának “nincs problémája ezekkel az országokkal”.

Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat “nem a legjobb módon” befolyásolni.

Putyin a tanácskozáson, amelyet a hat tagállamból álló ODKB alapjául szolgáló szerződés aláírásának 30. és a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából hívtak össze, egyebek között arra is kitért, hogy a Nyugat szerinte szemet huny az Ukrajnában régóta “burjánzó neonácizmus” felett, sőt, mint mondta, valójában bátorítja a tendenciát. Hozzátette, hogy mindezt a nyugati társadalmakban “példátlanul erősödő, fékeveszett ruszofóbia kíséri”.

Putyin hangsúlyozta, hogy az ODKB-országoknak együtt kell működniük a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában) aratott győzelem emlékének és a hatalmas veszteségeket elszenvedett népek fegyvertényének védelmében. Mint mondta, szembe kell szállni a nácik, kollaboránsaik és mai követőik tisztára mosására irányuló kísérletekkel.

Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan “természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.

Putyin az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.

A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt- amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett. Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására.

Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.

Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.

A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre. A dokumentum szerint a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek “erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására. Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.

A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében.

Elhagyja Oroszországot a McDonald’s
A McDonald’s Corp. amerikai gyorsétterem-lánc több mint három évtized után elhagyja Oroszországot és egy helyi vevőnek adja el éttermei teljes portfólióját – számolt be a McDonald’s bejelentését idézve több sajtóorgánum és hírügynökség. “Az ukrajnai háború okozta humanitárius válság és az azt előidéző kiszámíthatatlan működési környezet arra a következtetésre késztette a McDonald’s-t, hogy az oroszországi üzletág további tulajdonlása már nem tartható fenn, és nem áll összhangban a McDonald’s értékeivel sem” – áll a gyorsétteremlánc közleményében. A McDonald’s ukrajnai éttermei egyelőre zárva tartanak, de a dolgozókat továbbra is fizetik. Az amerikai gyorsétterem-hálózat McDonald’s egy oroszországi helyi vevőnek kívánja eladni érdekeltségeit, és arra törekszik, hogy szerződésben gondoskodjon a 62 ezer dolgozó jövőbeni foglalkoztatásáról. A cég 847 étteremmel rendelkezik Oroszországban. Védjegyeit megtartja ugyan Oroszországban a McDonald’s, de az értékesítés után nem fogja engedélyezni a cégnév, a logó, a márkajelzés és az étlap használatát. Az amerikai gyorsétteremlánc tavaly bevételének 9 százalékát, mintegy kétmilliárd dollárt termelt ki az orosz és az ukrán piacon.

The post Orosz agresszió: Moszkva válaszolni fog a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére appeared first on .

Közös biztonság-és védelempolitika

(Írta: Kovács Rebeka Regina)

A Tanács 2022. február 3.-án megújította az uniós terrorista listát, amely a terrorizmus elleni küzdelem érdekében korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeket, csoportokat és szervezeteket sorol fel. A listát a 2001. szeptember 11.-i terrortámadásokat követően hozták létre a 1373/2001 ENSZ BT határozat végrehajtásaként. A listán, amelyet a Tanács félévente vizsgál felül, 13 személy és 21 csoport és szervezet szerepel, akiknek a pénzeszközei befagyasztásra kerülnek. Emellett pedig az uniós gazdasági szereplők számára tilos további pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat a rendelkezésükre bocsátani. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy ez a szankciórendszer elkülönül az Al-Kaida és az ISIL/Daesh ellen irányuló uniós rendszertől, mivel az EU önállóan is alkalmazhat intézkedéseket az említett szervezet vagy velük kapcsolatban álló és/vagy támogató személyek és szervezetek ellen. Február 28-án pedig még tovább bővült az EU terrorizmus elleni szankciós lista, a Tanács úgy döntött, hogy Afganisztánban és a szomszédos régióban működő Al-Kaidához és ISIL/Da’esh-hez köthető két csoportot és két személyt felvesz az uniós szankciós rendszerbe. A listára felkerült az „Al-Kaida az indiai szubkontiensen” (AQIS) és annak vezetője, az „ISIS-K” (Iszlám Állam Khoraszán tartomány) szóvivője, Aziz Azam és a „Daesh-Hind tartomány” (Indiában működő Iszlám Államhoz köthető csoport) szóvivője. Az új intézkedésekkel összesen 8 személyre vonatkozik már a beutazási tilalom és a vagyonbefagyasztás.

Megrendezésre került az Európai Unió – Afrikai Unió csúcstalálkozó is. Az Afrikai Unió képviseletében Macky Sall, a Szenegáli Köztársaság és az Afrikai Unió elnöke találkozott Charles Michel-lel az Európai Tanács elnökével 2022. február 17 és 18 között.

A találkozó a következő eredményekkel zárult:

• az EU és az AU vezetői elkötelezik magukat a megújult partnerség közös jövőképének kialakítása mellett az egyre növekedő közös kihívások tudatában,
• a közös jövőkép célja a partnerség megszilárdítása, a szolidaritás, béke, biztonság és a fenntartható gazdasági fejlődés,
• helyi és regionális beszerzési mechanizmusok támogatása és a vakcinák, orvosi termékek egyenlő elosztása,
• az EU megerősíti elkötelezettségét, hogy legalább 450 millió oltóanyagot biztosít Afrikának és Team Europe 3 milliárd USD-vel támogatja a Covax-programot és az oltási programot a kontinensen,
• a Team Europe további 425 millió euróval támogatja az oltási program mobilizálását és az adagok hatékony elosztását, valamint az egészségügyi dolgozók képzését és az elemzési, szekvenálási kapacitást,
• 150 milliárd eurós Afrika-Európai beruházási csomag, amely támogatja a 2030-ig kitűzött és az AU 2063-as terveket,
• megújított és megerősített együttműködés a béke és biztonság érdekében az Afrikai Béke és Biztonság Architektúrája (APSA),
• megfelelő képzés, a kapacitások és felszerelés biztosítása, az autonóm békeműveletek támogatása, megerősítése és kiterjesztése, az afrikai védelmi és biztonsági erők megerősítése, többek között uniós missziók és segítségnyújtás révén, valamint a bűnüldözési kapacitásépítés támogatásán keresztül,
• együttműködés a kiberbiztonság területén és emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása,
• fokozott együttműködés migráció és mobilitás terén: közös fellépés kapacitásépítés révén a migrációval foglalkozó afrikai intézményekkel, az illegális migráció megelőzése, határigazgatás javítása, menekültügyi rendszerek erősítése, szakképzés és szakképesítés támogatása,
• multilateralizmus iránti elkötelezettség, a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a globális egyenlőtlenségek leküzdése és enyhítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a “globális közjavak” jobb biztosítása,
• támogatás a WTO szükséges reformjának megvalósításához és működésének javításához, a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítése érdekében.

Kiberpolitika

(Írta: Gál Henrik Norbert)

A február a már ismert orosz-ukrán konfliktus kapcsán több ponton is érdemi fejlődést hozott a kiberbiztonság területén. Az EU segítséget ígért Ukrajnának az orosz kibertámadások ellen, mely ígéretét teljesítette is, mégpedig oly módon, hogy egy szakértőkből álló bizottságot delegált számukra. A CRRT (Cyber Rapid Response Team) csapat helyi és távolsági segítségnyújtást is ígért. Erre komoly szükség is van, hiszen az orosz konfliktus hatására Európa-szerte elrendelték a kiberbiztonsági készültséget, miután Nagy-Britannia nemzetközi hatású kibertámadásra figyelmeztette a közösséget. Ennek előzményei ismertek, hiszen orosz hackercsapatok többek között a hadsereget, a minisztériumokat, a bankokat is támadás alá vették.

Szankciós politika

(Írta: Haiszky Edina Julianna)

Az Európai Unió Oroszországot érintő februári szankcióspolitikájának első lényegi elemeként korlátozó intézkedéseket fogadott el február 21-én öt magánszeméllyel szemben, akik olyan fellépéseket és politikákat hajtottak végre, amelyek aláásták vagy veszélyeztették Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A megjelölt személyeket az Orosz Föderációban az Állami Duma tagjainak 2021. szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a szevasztopoli választási bizottság vezetői és helyettes vezetői pozíciójára.

Az Oroszország elleni első szankciócsomagot az Unió 2022.02.23-án fogadta el válaszul az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek független entitásként való ismerésére, valamint az ezt követő döntésre, miszerint orosz csapatokat küld ezekre a területekre.

Az elfogadott csomag a következőket tartalmazza:

1. célzott szankciók az orosz Állami Duma 351 tagja és további 27 személy ellen,
2. a Donyecki és Luhanszki terület nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel fenntartott gazdasági kapcsolatok korlátozása,
3. Oroszország hozzáférésének korlátozása az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.

Az első szankcióscsomag rendelkezésének szigorításaira 2022.02.23-án került sor, az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően összehívott rendkívüli csúcstalálkozója során. Az Oroszország elleni további szankciók célpontjai:

1. a pénzügyi szektor
2. az energia- és a közlekedési ágazat
3. kettős felhasználású termékek
4. exportellenőrzés és exportfinanszírozás
5. a vízumpolitika
6. az orosz magánszemélyekkel szembeni további szankciók
7. új listázási kritériumok

Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul az EU második szankcióscsomagját 2022.02.25.-én adták ki: az EU úgy döntött, hogy befagyasztja Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke és Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminiszterének magánvagyonát. Emellett korlátozó intézkedéseket vezetett be az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tagjaival és az orosz Állami Duma azon maradék tagjaival szemben, akik támogatták az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki “köztársaságok” Oroszország általi azonnali elismerését. A Tanács megállapodott továbbá egy további egyéni és gazdasági intézkedéscsomagról, amellyel az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióra reagálnak. Ezek a szankciók a pénzügyi, az energetikai, a közlekedési és a technológiai ágazatra, valamint a vízumpolitikára terjednek ki.

A harmadik szankcióscsomagot 2022.02.28-án adta ki az EU, amelyben újabb intézkedéseket hagyott jóvá az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióra válaszul. Az új intézkedések a következőket foglalják magukban:

1. az orosz központi bankkal folytatott tranzakciók tilalma
2. 500 millió eurós támogatási csomag az ukrán fegyveres erők felszerelésének és ellátásának finanszírozására,
3. az EU légterének átrepülési tilalma és az orosz légitársaságok uniós repülőterekre való belépésének tilalma,
4. új szankciók további 26 személlyel és egy szervezettel szemben.

Környezet-, energia- és klímapolitika

(Írta: Mészáros Kinga)

Az energia- és klímapolitika területén a legkiemelkedőbb hír, hogy februárban a Bizottság bemutatta a kiegészítő éghajlatváltozási aktusát. A taxonómia az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányul, különösképpen bizonyos gáz- és nukleáris tevékenységekre. Nagy eredmény, hogy a biztosi testület politikai megállapodásra jutott a szövegről. Az uniós taxonómia célja, hogy a magánbefektetéseket olyan tevékenységekhez irányítsa, amelyek szükségesek a klímasemlegesség eléréséhez. A taxonómiai besorolás azonban nem határozza meg, hogy egy adott technológia része lesz-e a tagállami energiamixnek vagy sem. A cél az átmenet felgyorsítása azáltal, hogy minden lehetséges megoldást felhasznál az klímapolitikai célok elérésében. A kiegészítő klímatörvény lényegében további gazdasági tevékenységeket vezet be az energiaszektorból az EU taxonómiájába, azaz azokat a nukleáris és gázipari tevékenységeket emeli még be, amelyek szintén átmeneti tevékenységként számba vehetőek. Emellett az átláthatóság érdekében speciális közzétételi követelményeket vezet be a gáz- és atomenergia-ágazatban folytatott tevékenységeikkel kapcsolatban a vállalkozások számára.

A vizsgált időszakban több támogatást is bejelentett az EU az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében. A Bizottság több, mint 110 millió eurós beruházást jelent be a LIFE program integrált környezet- és éghajlatvédelmi projektjeibe. A finanszírozás 11 uniós országban (Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia) támogatja az új környezetvédelmi és klímapolitikai projekteket, elsősorban a természetvédelem, a tiszta levegő, a vízgazdálkodás, a klímaváltozás mérséklése, illetve klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területeit. Emellett az Európai Beruházási Bank és a Solas Capital együttesen fektet be az épületek energiahatékonyságába szerte az Európai Unióban. Az épületek energiahatékonysági fejlesztése kritikus a klímapolitikai célkitűzések elérésében, hiszen ezek felelősek az Európai Unió energiafogyasztásának 40%-áért és CO2-kibocsátásának 36%-áért. A Solas Capital AG által működtett és az Európai Beruházási Bank által társfinanszírozott alap célnagysága 200 millió euró. Az alapból hitelfinanszírozást nyújt energiaszolgáltató cégeknek energiahatékonysági és kisebb megújulóenergia-projektek megvalósításához.

Az időszakban sor került az EU-Norvégia találkozóra is, amelynek célja az EU és Norvégia közötti párbeszéd és együttműködés fokozása volt az éghajlattal, az energiával és az ipari átalakulással kapcsolatban. Mindennek keretén belül elsősorban az éghajlatváltozás mérséklésére és az energiafüggőség csökkentésére koncentráltak a felek a magas szintű diskurzus során. Februárban sor került az EU-USA Energia Tanács találkozóra is. A találkozón Josep Borrell beszéde is elhangzott, amely számos irányát felvázolta az uniós gondolkodásnak a térség geopolitikai eseményeit illetően, a vonatkozó szakpolitikákra fókuszálva. Kiemelte az Európa és a keleti szomszédság, valamint a Nyugat-Balkán stabilitását veszélyeztető geopolitikai turbulenciát. Ennek kapcsán rosszallta az Orosz Föderáció arra irányuló magatartását, hogy geopolitikai haszonszerzési fegyverként használja az Európába irányuló energiaellátást a világméretű energiaárak emelkedése közepette. A potenciális fenyegetés és következményeinek kiküszöbölésére az Unió megkereste a főbb energiaszolgáltatókat is, hogy fokozza a felkészültséget, és biztosítsa, hogy az energiaellátás továbbra is megbízható, megfizethető és biztonságos maradjon nem csak nekünk, az Európai Uniónak, hanem Ukrajnának, Moldovának és a Nyugat-Balkánnak is. Emellett szó esett a klímavészhelyzetről is, amelynek kapcsán kiemelte az átmenet felgyorsításának szükségességét globális szinten. Kiemelte, hogy az Energia Tanács jó alkalom annak biztosítására, hogy a COP26-on elfogadott ambiciózus transzatlanti menetrend kézzelfogható eredményeket hozzon, s megemlítette a partnerség egyik korábbi eredményét, a globális metán kezdeményezést. Februárban sor került az Egy Óceán Csúcstalálkozóra is a franciaországi Brest-ben. A Bizottság képviseletében, Von der Leyen ambiciózus kezdeményezéseket mutatott be a tisztább, egészségesebb és biztonságosabb óceán előmozdítása érdekében, a Csúcstalálkozóhoz való uniós hozzájárulás részeként, valamint az EU vezető szerepének demonstrációjaként az óceánokkal kapcsolatos kihívásokra adott átfogó válaszadásban. Von der Leyen elnök három kulcsfontosságú együttműködési kezdeményezést jelentett be: egy új nemzetközi koalíciót a nyílt tengeri biológiai sokféleség védelmére; egy jelentős számítástechnikai projektet, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy digitálisan szimulálják a világ óceánjait; valamint az EU kutatási küldetését, hogy 2030-ig helyreállítsa óceánjainkat és vizeinket.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

(Írta: Mészáros Kinga)

Déli szomszédságpolitika

Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként első látogatását tette Marokkóban, ahol a kormányfővel, Aziz Akhannouch-sal vett részt találkozón. Kiemelte, hogy a találkozó barátságos légkörben, eredményesen zajlott le. Von der Leyen megjegyezte a történelmi kapcsolatokat Európa és Marokkó között, illetve azt, hogy Marokkó az Európai Unió vezető partnere az afrikai kontinensen gazdasági és kereskedelmi kérdésekben. Kiemelte a gazdasági kapcsolatokon túli személyes kapcsolatokat is, hiszen Marokkóban ének európaiak, s Európában marokkóiak. A két kultúra egymásra való évszázados hatásain alapulva, Von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét e kapcsolatok további elmélyítése mellett – szomszédként, partnerként és barátként.

A déli szomszédságpolitika országaiban februárban nagy hangsúly helyeződött a környezeti biztonság és energiabiztonság területeire. Létrehozásra került egy új európai projekt, a RESET (RESults Enabling Transitions: mapping, synthesising and mainstreaming sustainable, green circular business support achievements in the MED region, for replication and policy-making) a zöld és fenntartható vállalkozások támogatására a Földközi-tenger térségében, amely célja a zöld és körforgásos vállalkozások gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak katalizálása a kapacitásépítés és a helyi, nemzeti és regionális támogató ökoszisztémák fejlesztése révén. Megalakításra került olasz mintára a Coastal Cities Network is, amely a Földközi-tenger tengeri szeméttől való védelmére irányul. Ez lényegében egy platform az olasz területen már bevezetett jó gyakorlatok hálózatának disszeminációjára. A bilaterális programok keretében kiemelendő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 25 millió eurós pénzügyi csomagja a marokkói zöld átállás fellendítésére. A marokkói pénzintézetek a finanszírozást alhitel formájában nyújtja majd helyi polgároknak, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak és más vállalatoknak, célja az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákba való befektetések motiválása. Jordánia folyamatos erőfeszítéseinek támogatása annak érdekében, hogy csökkentse a „non-revenue water” (megtermelt és a fogyasztóhoz való megérkezés előtt „elveszett” víz) mennyiségét az EU által finanszírozott WES projekt keretében. A projekt nemzeti tevékenységet indít az elveszett víz mennyiségének mérséklésére irányuló szakpolitika kidolgozásának céljából, így növelve a jordán lakosság vízellátását és a szűkösen rendelkezésre álló erőforrás védelmét és fenntarthatóbb kezelését. Az EU a vízbiztonság területén indított projektet Libanon területén is. A Fiatalság a Jobb Fenntartható Fejlődésért projekt egyike azoknak a projekteknek, amelyeket Libanonban a RESMYLE projekt al-támogatásán keresztül valósítanak meg. Célja a fiatalok szerepének megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak – nevezetesen a hatodik „tiszta víz és higiénia” és a tizedik, „az egyenlőtlenség csökkentése” – előmozdítása érdekében három dél-libanoni körzetben. Az Alexandriai Kereskedelmi Kamara az egyiptomi Európai Üzleti Szövetségek Szövetségével együttműködve hivatalosan elindította az El Amreya Pilot alprojektet, az első teljes mértékben napelemekkel működő nagykereskedelmi piacot. Az alprojekt a MAIA TAQA projekt keretében került megalakításra, amely Egyiptom energiahatékonyságának növelésére fókuszál.

Februárban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Igazgatótanácsa jóváhagyta az Egyiptomra vonatkozó országstratégiáját, amely az egyiptomi kormánnyal együttműködésben meghatározott három kulcsfontosságú prioritásra összpontosít, amelyek összhangban állnak annak ambiciózus, nemrégiben elindított reformprogramjával:

A 2022 és 2027 közötti időszakban a Bank három stratégiai prioritásra összpontosít:

• befogadóbb gazdaság előmozdítása az egyiptomi vállalkozások, a nők és a fiatalok számára,
• az Egyiptom zöldgazdasági átalakulás felgyorsítása,
• az ország versenyképességének fokozása a magánszektor növekedésének támogatásával és a kormányzás megerősítésével.

Az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió és a marokkói Gazdasági és Pénzügyminisztérium két megállapodást írt alá egy beruházási program finanszírozásáról, amely 150 közösségi iskola építésére irányul főleg Marokkó vidéki területein. Ezek az EBB-től és az Európai Uniótól származó pénzügyi hozzájárulások a Marokkói Királyság oktatási szektorának 2015–2030-as reformjának részét képezik, amelynek célja, hogy az egész országban erősítse az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségét, különös tekintettel az esélyegyenlőségre és a lányok helyzetére az oktatás valódi megújulása érdekében.

Magas szintű szakpolitikai értekezleten mutatták be az Európai Unió – Palesztina Befektetési Szemle első kiadását, amely a Team Europe befektetéseit mutatja be az országban. A befektetés jelentős 42 milliárd eurós összegű, amely a palesztin éves GDP több mint 10%-át teszi ki. A befektetések nagy részét a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására fordítják. Egy másik jelentős befektetési terület az energia, ezen belül a megújuló energiaforrások finanszírozása, az energiainfrastruktúra, valamint az energiahatékonyság.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédság kapcsán Ukrajna került előtérbe az időszakban. Az ukrajnai háború kitörése előtt is már sor került több magas szintű politikai találkozóra. Február 1-jén Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke Kijevbe látogatott, hogy bebizonyítsa, az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Dombrovskis találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, Denis Shmyhal miniszterelnökkel és más kormányképviselőkkel. Részt vett a kijevi emlékfalnál tartott ünnepségen is, és a térség biztonsági kihívásairól tárgyalt a kormány képviselőivel. Az ezt követő napon, február 2-án az Európai Bizottság jóváhagyta az Ukrajna számára nyújtandó, legfeljebb 1,2 milliárd eurós sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási programra vonatkozó javaslatot. A támogatási alapokat hosszú lejáratú hitelek formájában, rendkívül kedvező feltételekkel bocsátják Ukrajna rendelkezésére, hogy a pénzügyi segítség hozzájáruljon az ország makrogazdasági stabilitásának és általános ellenálló képességének fokozásához, tekintettel a geopolitikai bizonytalanságra, amelyet Oroszország katonai felépítése okozott Ukrajnában és környékén. E javaslatnak a Tanács és az Európai Parlament általi gyors elfogadása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azonnal 600 millió eurós részletet folyósítson Ukrajnának.

A későbbiekben az Európai Bizottság az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül megkezdte az ukrán polgári lakosság támogatásához szükséges alapvető kellékek szállításának koordinációját. Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül kínált elsősegély többek között a következőket tartalmazza: maszk, kesztyű, gumicsizma, áramfejlesztő, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antibiotikum, fertőtlenítőszer, sátor, földi lepedő, takaró, higiéniai készlet, fejlett orvosi állomás, védőruha, védőszemüveg. A humanitárius helyzet romlásával, a Bizottság az ENSZ sürgős segélykérésének részeként további 90 millió euró allokálását jelentette be sürgősségi segélyprogramokra az ukrajnai háborúban érintett civilek megsegítésére. A finanszírozás az ukrajnai és moldovai embereket segíti, s elsősorban élelmet, vizet, egészségügyi eszközöket, menedéket és az alapvető szükségleteik kielégítését segít fedezni.

Február 27-én az EU Külügyi Tanácsa politikailag jóváhagyta az ukrán fegyveres erők támogatási csomagját. Josep Borrell, az EU főképviselője szerint a Tanács úgy döntött, hogy minden képességét felhasználja, hogy támogassa az ukrán hadsereget 450 millió euró értékben fegyverekkel, valamint további 50 millió eurónyi üzemanyaggal és védőfelszereléssel.

Február 9-én az EU új regionális programot indított a COVID-19 utáni zöld helyreállításra a keleti partnerség számára – „EU4Environment – Water Resources and Environmental Data” néven. Az új program hozzájárul a keleti partnerországok hosszabb távú környezeti, éghajlati és társadalmi-gazdasági ellenálló képességéhez. A program célja az emberi egészség és jólét javítása, valamint a Fenntartható Fejlődési Célok elérése Örményországban, Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Grúziában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában.

Február 2-4-én az Európai Unió és az Európa Tanács közös projektje, a CyberEast projekt pénzügyi nyomozásról, virtuális fizetőeszközről és darknetről tartott képzést egy 21 fős grúz nyomozóból és ügyészből álló csoport számára. A résztvevők megismerkedhettek a blokklánc-elemzéssel és más kérdésekkel, mint például a különböző Virtual Asset Service Providers (VASP) és a grúz állampolgárok kriptovaluta birtoklási és kereskedési módja.

Az energiabiztonság területén számos előrelépés történt. Február 17-én az Energiaközösség szakértői az EU grúziai küldöttségével és az energiaszektorban működő nemzeti hatóságok képviselőivel szoros együttműködésben elindították az EU4Energy technikai segítségnyújtási kezdeményezést. Célja, hogy olyan szabályokat hozzon létre, amelyek biztosítják az ellátás biztonságát a villamosenergia-ágazatban. Ez hozzájárul az ellátási válságok megelőzéséhez, felkészüléséhez és a következmények mérsékléséhez, így a polgárok és az ipar ellátásbiztonságához. A Déli Gázfolyosó Tanácsadó Tanácsának nyolcadik miniszteri ülése, amelyet február 4-én tartottak Bakuban, megerősítette az Azerbajdzsán Köztársaság és az Európai Unió közötti stratégiai energetikai partnerséget. A találkozó társelnökei, Parviz Shahbazov azerbajdzsáni energiaügyi miniszter és Kadri Simson energiaügyi európai biztos sajtónyilatkozata szerint a partnerség a hosszú távú energiabiztonság, az ellátás biztonsága és a zöld energiára való átállás közös céljain alapul. Az EU képviseletében Kadri Simson hangsúlyozta a Déli Gázfolyosó lehetséges kiterjesztésének vizsgálatát célzó erőfeszítéseket új energiapiacok felé, beleértve a Nyugat-Balkánt, és javasolta az ebben az esetben felmerülő összes kereskedelmi, környezetvédelmi, műszaki, szabályozási és éghajlati vonatkozású kérdés felmérését.

Február 4-én az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Emmanuel Macron francia elnök, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök online találkozott egymással. Michel és Macron megerősítették teljes elkötelezettségüket a feszültség csökkentését és a térségbe vetett bizalom kiépítését célzó erőfeszítések támogatása mellett. Számba vették a keleti partnerség decemberi csúcstalálkozója alkalmával megtartott találkozók óta elért előrehaladást, különös tekintettel a fogvatartottak közelmúltbeli szabadon bocsátására, az eltűnt személyek felkutatására irányuló folyamatban lévő közös erőfeszítésekre, valamint a vasúti sínek közelgő helyreállítására. A bizalom helyreállításának egyik lépéseként értékelendő, hogy újabb nyolc örmény katonát engedtek szabadon, s térhettek vissza hazájukba.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Regionális politika
(Írta: Kovács Rebeka Regina)

2022 február 8-án megjelent az Európai Unió 8. Kohéziós Jelentése. A Bizottság háromévente ebben a dokumentumban közzéteszi az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójáról a jelentéseit, illetve bemutatja az elért eredményeket és az EU szerepét a „regionális fejlődés motorjaként”. A jelentés tulajdonképpen pillanatképet nyújt az uniós régiók fejlődési állapotáról és az előttük álló kihívásokról számos mutató vizsgálatán keresztül, mint például a jólét, foglalkoztatás, oktatási szint, elérhetőség és kormányzás. Ezenfelül a dokumentum értékeli a régiók közötti különbségeket (innováció, foglalkoztatás és intézményi kapacitás terén), a régiók pozícióját a digitális átállás terén és a támogatások szükségességét. A dokumentum felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamokon belüli belső regionális különbségek nőttek, akár csak az innovációs szakadék. A foglalkoztatás ugyan nőtt, de számos közepes jövedelmű és kevésbé fejlett régió, különösen az EU déli és délnyugati részén gazdasági stagnálástól vagy hanyatlástól szenvedett. A jelentés kiemeli azt is, hogy az EU népessége öregszik. Az új, 2021-2027-es kohéziós politika célja, hogy továbbra is a régiókba és az állampolgárokba „fektessenek be”, amelyet szorosan összehangolnak a NextGenerationEU csomag pénzügyi erejével. A NextGenerationEU részeként a REACT-EU további 50,6 milliárd eurót biztosított a világjárványból való kilábalás támogatására, lehetővé téve a régiók és városok számára, hogy a 2021-2027-es programozási időszak előkészítése során folytassák a növekedésükbe történő beruházásokat.

A REACT-EU keretében az Európai Unió 206 millió eurónyi támogatást biztosított az egészségügyi rendszerek erősítésére és a zöld és digitális átállás ösztönzésére. Az európai kohéziós és területi helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében négy tagállam 206 millió eurós támogatásban részesül. A támogatás a következőképpen oszlik el: Németországban Bajorország régió 44 millió euró összegben támogatást kap a helyi kis- és középvállalkozások (kkv-k) energiahatékonysági beruházásainak támogatására, valamint az árvízvédelembe történő beruházásokra. Észak-Rajna-Vesztfália 64 millió eurót kap az oktatási intézmények, az idegenforgalmi és az egészségügyi ágazat digitalizálására, valamint az alacsony kibocsátású mobilitásba és a zöld infrastruktúrába való beruházásra. Máltán 11 millió eurót fektetnek be a rákbetegek kezelését szolgáló új berendezésekbe, a sebészeti és műtőosztályok megerősítésébe, valamint a betegek egészségügyi nyilvántartásának digitalizálására. Franciaországban az OP Nord-Pas-de-Calais további 36 millió eurót fektet be, hogy új szolgáltatásokat nyújtson, például pénzügyi támogatást nyújtson a kkv-knak a digitális készségek fejlesztéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a zöld gazdaságba és a közlekedésbe való beruházáshoz, például a fenntartható mobilitásba, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához. Emellett, a Picardie-i OP további 18 millió eurót kap kkv-k kutatási és innovációs projektjeinek, valamint az egészségügyi anyagok beszerzésének és a betegellátás javításának támogatására. Ausztriában pedig 33 millió eurót fordítanak a világjárvány által negatívan érintett kkv-k támogatására, a kutatás és az innováció fellendítésére, valamint a megújuló energiába és az energiahatékonyságba való beruházásra.

285 millió euró támogatást ítélt az Európai Szociális Alap a franciaországi, németországi és a romániai operatív programjainak a REACT-EU keretében. Emellett pedig további támogatások célja a munkahelytalálás elősegítése, az oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási rendszerek megerősítése és a világjárványból való felépülés támogatása. Franciaország 24 millió eurót kap Guayana tengerentúli megyéjének ESZA-operatív programjára. A támogatás célja, hogy intenzív és személyreszabott programokkal, duális képzésekkel segítse az iskolából való kimaradás veszélyének kitett tanulókat. A finanszírozás emellett a munkanélkülieket is támogatja. Németországban az ESZA-OP Baden-Württembergben további 27 millió eurót kap a járvány által különösen érintett több mint 16 000 ember támogatására. A támogatás segíti a rászorulókat a digitális eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben és használatában. A bevándorlóként élő nők társadalmi és gazdasági megerősödésére is különös figyelmet szentelnek. A tartósan munkanélküliek állami foglalkoztatási támogatásban részesülnek, hogy segítsék őket a munkahely-keresésben. Románia további 234 millió eurót kap a humánerőforrás-programra. A program keretein belül 168 000 hátrányos helyzetű tanuló számára biztosítanak tanórákat a koronavírus-járvány miatt kiesett tanórák pótlása érdekében. Ezenfelül új munkahelyek létrehozását is támogatja a program. A kiegészítő finanszírozás pedig a világjárvány során dolgozó egészségügyi alkalmazottak számára nyújtott bónuszokat is támogatja.

A Bizottság további 1,1 milliárd eurót nyújtott Spanyolországnak a Kohézió és az európai területek helyreállítási támogatásának (REACT-EU) keretében. Az Európai Szociális Alap foglalkoztatásra, képzésre és oktatásra vonatkozó spanyol operatív programjának új forrásai a rövid távú munkaprogramokat támogatják. Ezzel több, mint 125 000 embert segítenek a munkahelyük megőrzésében és elősegítik a vállalkozás fenntartását és működését.

Az REACT-EU keretében rendelkezésre bocsátott 642 millió eurónak köszönhetően Belgium, Csehország, Lengyelország és Románia régiói mostantól tovább támogathatják a gazdasági fellendülést, valamint a digitális és zöld átállást. Belgiumban a brüsszeli régió 6 millió euró támogatásban részesül, hogy a kis-és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését segítsék elő a koronavírus-járvány által érintett ágazatokban. Emellett támogatják a régió digitalizációját. Csehországban az „Integrált regionális operatív program” 313 millió euró támogatást kap, hogy korszerűsítsék és fejlesszék az egészségügyi szolgáltatók, tűzoltóságok és a sürgősségi orvosi szolgaálatok hálózatát. Románia 216 millió euró támogatásban részesül, amelynek célja az állami korházak felszerelése speciális orvosi-és védőfelszerelésekkel és az iskolák higiéniai körülményeinek javítása a koronavírus elleni védekezés érdekében.

A Bizottság több mint 80 millió eurós beruházást hagyott jóvá a Kohéziós Alapból a magyarországi Észak-Alföld régió vasúti személy- és áruszállítási kapcsolatainak javítására. A támogatás fő célja, hogy a vasúti szakaszok korszerűsítésre kerüljenek, hogy nagyobb terhet tudjon szállítani. A felújított vasútvonalnak köszönhetően jobb összeköttetés valósul meg Budapest és a régió között és a fejlettebb infrastruktúra által fellendül a gazdasági tevékenység a környéken, valamint Kelet-és Nyugat-Európa között javul az áruforgalom.

Az Európai Unióban a minden eddiginél magasabb energiaárak is gondot okoznak, amelyre a Régiók Bizottsága is felhívta a figyelmet. Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese az ENVE szakbizottság és a Régiók Bizottsága Green Deal Going Local munkacsoportjának elnökeként tartott első ülésén hangsúlyozta, hogy „2022 a zöld átmenet éve, így nincs idő a tétlenkedésre, a kötelezettségeket teljesíteni kell.” Emellett felhívták a Green Deal Going Local munkacsoport 9. ülésének résztvevői a figyelmet arra, hogy minden eddiginél magasabb energiaáraknak súlyos társadalmi és gazdasági hatásai lehetnek. Kiemelték továbbá a regionális és helyi önkormányzatok szerepét az energiahatékonyság javításában és az energiahatékonysági irányelv szükségességét is, amely elengedhetetlen lenne az energiaszegénység elleni küzdelemben. Nagy vitát váltottak ki a kibocsátáskereskedelmi rendszert érintő reform-ötletek: Peter Kurz, Mannheim főpolgármestere azt javasolta, hogy a városok és régiók közvetlenül gazdálkodjanak a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek egy részével, amellyel kapcsolatban Peter Liese az EP előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek nem megfelelően használják fel az uniós költségvetési forrásokat és a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket energiahatékonysági projektekre. Továbbá megemlítették a megújuló energiaforrások egyre növekedő szerepét és szükségességét, hiszen, ha helyi szinten fokozódik a megújuló energia-termelés, akkor az EU egyre közelebb kerül a karbonsemlegességhez és csökkenthető az interdependencia.

A Bizottság elfogadta 2022. február 14-én San Marino csatlakozási kérelmét az adriai-és jón-tengeri régióra vonatkozó EU Stratégiába (EUSAIR). A kérelmet már 2020. augusztus 28.-án benyújtották a szlovén EUSAIR-elnökséghez. Ezzel San Marino közelebb kerül az Európai Unió prioritásaihoz, mint a stratégiában részt vevő nyugat-balkáni országok, mivel olyan ágazatokban terjesztheti ki az uniós szakpolitikákat, mint a környezetvédelem, energia, közlekedés, innováció vagy összekapcsolhatóság. Emellett San Marino csatlakozik az Interreg IPA ADRION programhoz is, amely támogatja az EUSAIR irányítását és lehetősége adódik az országnak az új partnereivel együttműködve a nemzeti finanszírozás mozgósítására makroregionális szintű projektek megvalósításához.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A EU hírfigyelő 2022 február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Sportcipőket ősszel és tavasszal viselünk a legtöbb alkalommal, azonban sokszor télen és persze nyáron is előkerülnek, hiszen igen kényelmesek és nem utolsósorban rendkívül stílusosak. Az első középmagas szárú sneakerek már régóta a piacon vannak, azóta pedig sikerük töretlen.

Ebben a cikkben eláruljuk, hogy melyik típusokat érdemes beszerezned erre a nyárra, amikkel garantáltan trendkövető lehetsz. 

Híres márkák kollaborációja

Egyes sportcipőket gyártó márkák szívesen kötnek szerződést olyan sportolókkal, akiket az egész világon ismernek. Ennek köszönhetően pedig olyan sneakereket, ruházati cikkeket tudnak piacra dobni, amikkel biztosan sikert aratnak. A legtöbb ilyen kollaboráció a nagyobb cégek és kosarasok, illetve focisták között jön létre. 

A True to Sole minőségi Air Jordan 1 Mid cipőit is ennek köszönhetjük, hiszen a Nike és Michael Jordan már 1984-ben megállapodtak. Ekkor a játék szabályaitól eltérően a sportember egy fekete-piros cipőben kezdte meg a szezont, az előírt fehér sneaker helyett. Emiatt pedig egy viszonylag magas összegű büntetést róttak ki rá. Azonban mivel ez a betiltott típus ezt követően is a pályán volt, így annak értéke folyamatosan növekedett. 

Az Air Jordan 1 Mid sportcipők

Az említett tiltás hatalmas népszerűséget hozott a sneakerheadek körében, aminek köszönhetően egyre többen keresték ezeket a modelleket. A mai napig az egyik legnépszerűbb típus a középszárú darab, amely szinte bármilyen stílushoz passzol. Viselhetőek farmer mellé, de sokszor még egy szoknyához is kiváló választások lehetnek. 

Több Air Jordan 1 High és az Air Jordan 1 Low kollekciót követően a 2000-es években megjelentek a ma már még nagyobb népszerűségnek örvendő Mid sneakerek. Ezek mondhatni egy jóval könnyebben elérhető változatai lettek a High modelleknek. A mostani slágert a Jordan 1 High OG inspirálta, de természetesen sajátos stílusjegyeket is tartalmaz. 

Milyen középszárú sneakert érdemes választani?

Amennyiben klasszikust keresel, abban az esetben szóba jöhet a Jordan 1 Mid Carbon Fiber All-Star 2021-es modellje, amely egy fekete-fehér kivitel, így szinte bármihez remekül passzol. Ennek nemcsak a formája, hanem bizony a tónusai is hagyományosak, nem beszélve a bőr és lakkbőr felsőrészről. Ha pedig felmerül benned a kérdés, hogy mivel viselheted, akkor a válaszunk egyszerű: bármivel. Legyen szó egy egyszerű farmerről, egy kényelmes szabadidő nadrágról egyaránt, ezekkel mind jól mutat. 

Fontos, hogy a vásárlásnál figyelj a hamisítványokra, ugyanis sajnos egyre több alkalommal találkozni velük a piacon. A legtöbb esetben nem nehéz kiszűrni őket, de annak érdekében, hogy valóban igazi sneakert szerezz be, a legjobb, ha a True to Sole 100%-ban eredeti sportcipőit választod. Amennyiben megnéznéd őket élőben, a budapesti üzletükben könnyedén megteheted, ahol fel is tudod azokat próbálni. Emellett választhatsz hozzájuk prémium zoknikat, egyedi kiegészítőket, de akár ruházati cikkeket egyaránt.

 

The post Középmagas szárú stílusos sneakerek egész nyárra appeared first on .

A német Rheinmetall AG, a 4iG Nyrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) közös védelmi ipari vállalat alapításáról írt alá előzetes megállapodást – közölte 4iG.

A szerződés szerint a Rheinmetall AG 51 százalékkal, a 4iG 39 százalékkal, míg a HM EI Zrt. 10 százalékkal rendelkezne a közös cégben. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek.

A közlemény szerint az előzetes megállapodásnak megfelelően a társaság várhatóan 2022 második felében kezdheti meg működését, és digitális megoldások, illetve minden harcterületen és vezetési szinten, valamint a C4ISTAR képességen alapuló katonai kiképzés biztosítására szárazföldi, valamint légi szimulációs rendszerek fejlesztésére, továbbá értékesítésére jön létre. A közös vállalat egyesíti a három alapító cég tudását, amelynek köszönhetően nemzetközi szinten kimagasló minőségű katonai felszereléseket állít majd elő.

Kifejtették, az együttműködésben a Rheinmetall nemzetközi hadiipari szakértelme egyedülálló értéket képvisel. A társaság technológiai szolgáltatóként működik majd közre az alkatrészek, termékek, katonai képességek és know-howk területén. A HM EI Zrt. szaktudása kiterjed a védelmi informatikai és infrastrukturális szolgáltatásokra, a taktikai harci menedzsmentre és rendszerintegrációra. A 4iG pedig erős informatikai és telekommunikációs hátterével, kibervédelmi- és fejlesztési kompetenciájával támogatja majd a közös vállalat munkáját, illetve jelentős méretű saját infrastruktúrájával és kapacitásaival biztosítja a megfelelő szoftverfejlesztési környezetet.

Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta, hogy a közös alapítású társaság, a jövőben szerves része lesz a Rheinmetall hadiipari digitalizációs stratégiájának. Az együttműködés fő célja, hogy támogassák Magyarország és a közép-kelet-európai országok stratégiai törekvéseit a fegyveres erők digitalizációjában és a legmagasabb szintű NATO-kompatibilitás elérésében. A cégalapítás helyszíne különleges elkötelezettségüket is képviseli Magyarország, mint üzleti helyszín iránt.

Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott, a közös vállalat létrehozásával a 4iG újabb mérföldkőhöz érkezett. A Rheimetallal kötött partnerségnek köszönhetően stratégiai szinten léphetnek be egy új üzleti területre, a védelmi ipar technológiai és digitalizációs részére. Az együttműködés Magyarország mellett a nemzetközi piacra lépésüket és értékesítési tevékenységüket is nagy mértékben támogatja. Az együttműködés elősegíti a technológiai és tudástranszfert a vállalatok között, a közös fejlesztésű katonai célú megoldások pedig a későbbiek során kulcsszerepet tölthetnek be további fejlesztési és gyártókapacitások Magyarországra vonzásában. A közös társaság termékeinek fejlesztésében számítanak a HM EI több évtizedes szakmai tapasztalatára is, amellyel a régiós követelményeknek megfelelően szolgálhatják ki a speciális katonai igényeket.

Maróth Gáspár, a HM EI Zrt. elnöke, nemzeti fegyverzeti igazgató a közleményben kiemelte, a Rheinmetall vezetésével létrejövő közös vállalat számos előnyt biztosít Magyarország és a projektben résztvevő társaságok számára. A vállalat alapításával a világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban. Emellett a HM EI-nél meglévő rendszerek és hasonló fejlesztési kompetenciák az együttműködésnek köszönhetően jóval könnyebben kapcsolódhatnak be a nemzetközi hadiipari piacokra is. A közös platformvállalattal a legmodernebb informatikai alapú vezetési technológiák védett ipari- és tudásalapú bázisát hozzák létre Magyarországon, amely a geopolitikai helyzetnek köszönhetően honvédelmi szempontok szerint is stratégiai jelentőségű.

A Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt. 2022 januárjában írta alá a megállapodást, amellyel a düsseldorfi védelmi ipari vállalat 25 százalékos részesedést szerzett a budapesti központú infokommunikációs cégben. A felek nemcsak pénzügyi befektetésben állapodtak meg, hanem hosszútávú szakmai együttműködés alapjait fektették le a tulajdonrész vásárlásával, illetve tőkeemeléssel, amelyet a közös vállalat alapítása tovább erősít.

The post A fegyveres erők digitalizációjára közös vállalatot alapít a Rheinmetall, a 4iG és a HM EI appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt az Európai Parlamentben a hét elején elmondott beszédét követően, hogy engedményeket tenne Oroszországnak a két ország közötti konfliktus lezárása érdekében. A francia elnöki hivatal cáfolja az állítást.

A BFM francia hírtévé idézett olyan ukrán sajtóértesüléseket is, amelyek szerint a francia elnök azt javasolta ukrán kollégájának, hogy tegyen területi engedményeket Oroszországnak.

Az ukrán elnök még pénteken jelentette ki a RAI 1 olasz köztelevíziónak a Telegram oldalán közzétett interjújában, hogy “nem vagyunk hajlandók területet veszíteni azért, hogy megmentsük valamit vagy valakit”. Zelenszkij szerint Emmanuel Macron “egy nem túl korrekt” javaslatot tett azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “arcvesztés” nélkül kerüljön ki a konfliktusból.

“Felesleges megoldást kínálni Oroszországnak, és Macron hiába próbálkozik” – fogalmazott az ukrán elnök. “Tudom, hogy eredményeket akart elérni az Oroszország és Ukrajna közötti közvetítésben, de nem sikerült” – tette hozzá Zelenszkij, utalva arra, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta rendszeresen beszél telefonon a francia elnökkel.

“Amíg Oroszország maga nem akarja és nem érti meg, hogy muszáj (befejeznie a háborút), nem fog tudni semmilyen megoldást találni” – vélte az ukrán elnök.

Macron az Európai Parlamentben hétfőn elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Oroszország “megalázása és revansszellem nélkül kell arra törekedni, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen”.

Hangsúlyozta: egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá.

A francia elnöki hivatal szerint Macron az első világháborút követő béketárgyalásokra utalt, amelyek a németek megalázása miatt a nácizmusba, majd a második világháborúba torkollottak. Az ukrán elnök szerint “Macronnak nem kellene most diplomáciai engedményeket tennie (Oroszországnak)”. A francia elnöki hivatal cáfolja, hogy Macron önállóan élne bármilyen javaslattal Moszkva vagy Kijev irányában.

“A köztársasági elnök soha semmiről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Zelenszkij elnök beleegyezése nélkül, és soha nem kért engedményt az ukrán elnöktől. Mindig is azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy miről tárgyalnak az oroszokkal” – olvasható az Elysée-palota közleményében.

 Macront gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. A BFM hírtévé kommentátorai ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a konfliktus kezdete óta Ukrajna álláspontja is megváltozott az esetleges területi engedményeket illetően. Az orosz invázió nyomása alatt az ukrán elnök eleinte késznek mutatkozott tárgyalni az oroszokkal a Donyec-medence autonómiájáról. Azóta azonban egyrészt az ukránok ellenállása, másrészt az orosz erőknek tulajdonított háborús bűntettek megnehezítettek minden közvetlen tárgyalást az oroszok és az ukránok között.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij azzal vádolja Macront, hogy engedményeket tenne Oroszországnak, Párizs cáfol appeared first on .

Az Egyesült Államok elkülönít 2,5 milliárd dollárt az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására – jelentette be Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter Varsóban.

Vilsack lengyel és ukrán hivatali partnerével, Henryk Kowalczykkal és Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős európai uniós biztossal tárgyalt a lengyel fővárosban. Közös sajtóértekezletükön az amerikai miniszter aláhúzta: Washington elítéli, hogy Moszkva “háborús fegyverként használja fel az éhínséget”, valamint “jelentős mértékű gabonarablást” követ el Ukrajnában. “Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország ne húzhasson hasznot e lopásból” – fogalmazott Vilsack.

Közölte: az általa irányított tárca 2,5 milliárd dollár értékű pénzalapot hoz létre gabonafelvásárlás céljából, ebből támogatnák a globális piacon kialakult gabonahiány pótlását.

Kowalczyk közölte: a gabonaszállítás számára kulcsfontosságú. A jelenleg blokád alatt álló fekete-tengeri ukrán kikötők helyetti alternatív útvonalak Lengyelországon, a lengyel kikötőkön, valamint más európai országokon haladnak át. Véleménye szerint a balti-tengeri lengyel kikötők készen állnak az ukrán gabona továbbszállítására, a legnagyobb kihívást az ukrán-lengyel határon történő átjuttatás jelenti az eltérő vasúti nyomtávszélesség miatt. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a gabonaszállítást elősegítő lengyel-ukrán társaságot hoznak létre.

Wojciechowski agrárügyi biztos elmondta: Ukrajnának havi ötmillió tonna gabonát kellene exportálnia, hogy ne kerüljön veszélybe a globális élelmiszer-biztonság. Felidézte azt is: múlt héten az Európai Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, a testület ezáltal segítené Ukrajna mezőgazdasági termékeinek kivitelét a nemzetközi élelmiszer-biztonság érdekében.

Az uniós biztos is aláhúzta: “az Ukrajnában Oroszország által elrabolt gabonával nem szabad kereskedni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne legyen az ukrajnai agresszió haszonélvezője”.

Az élelmiszer-biztonság volt az egyik témája Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfői varsói látogatásának is. Sajtókonferenciáján Yellen kijelentette: tudatában van azon erőfeszítéseknek, amelyeket Lengyelország és az Ukrajnával szomszédos országok kormányai kifejtenek azért, hogy elősegítsék az ukrán mezőgazdasági kivitel növelését. Az élelmiszer-ellátás terén “valóban egy globális válság közeledik”. Yellen a lengyel fővárosban mások mellett Mateusz Morawiecki kormányfővel tárgyalt, majd ellátogatott a World Central Kitchen nevű, a konfliktusok sújtotta országokban étkeztetést biztosító amerikai civil szervezet varsói részlegéhez.

The post Washington 2,5 milliárd dollárt különít el a globális gabonaellátás biztosítására appeared first on .

A brit katonai hírszerzés vasárnap közzétett értesülései szerint a donyecki térségben indított orosz offenzíva lendülete kifulladt és a hadművelet üteme jelentősen elmarad a tervezettől.

A londoni védelmi minisztérium beszámolója szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy a kisebb kezdeti előrenyomulások ellenére Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős kiterjedésű területeket elfoglalni, mindeközben folyamatosan nagyarányú a “lemorzsolódás”.

A jelentés azt valószínűsíti, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai invázió februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.

A brit védelmi tárca által ismertetett hírszerzési helyzetértékelés szerint csaknem bizonyos, hogy a kitűzött célokhoz képest elszenvedett hadszíntéri késedelmeket kritikus fontosságú hadműveleti elemek, köztük hídépítő berendezések, hírszerzési kapacitások, felderítő drónok elvesztése is súlyosbítja.

Az orosz hadsereg a konfliktus eddigi szakaszában folyamatosan szűkében volt a hídépítő berendezéseknek, és ez lassítja a hadműveleteket, illetve szűkíti az orosz alakulatok támadó műveleteinek mozgásterét – áll a brit katonai hírszerzés jelentésében.

A helyzetértékelés szerint az orosz drónoknak létfontosságú szerepük van a hadszíntéri helyzetismeretben és a tűzvezetésben, de sérülékenyeknek bizonyultak az ukrán légvédelemmel szemben. Az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a támogató kapacitások leépülése, a folyamatosan alacsony morál és a romló hadszíntéri hatékonyság.

E képességek között számos olyan van, amelyet nem lehet rövid idő alatt helyettesíteni vagy újra létrehozni, és ebben a környezetben valószínűtlen, hogy Oroszország a következő harminc napban drámai mértékben gyorsítani tudná ukrajnai előrenyomulását – áll a brit védelmi minisztérium által vasárnap ismertetett katonai hírszerzési elemzésben.

Zelenszkij Mariupolban rendezné meg az Eurovíziós Dalfesztivált
Az ukrán elnök vasárnap a Facebookon üdvözölte, hogy országa képviselője nyerte meg előző nap az Eurovíziós dalfesztivált, és kijelentette: Kijev mindent megtesz azért, hogy a következő dalverseny résztvevőit és vendégeit az “ukrán ellenőrzés alatti” Mariupolban fogadhassák. A Donyeck megyei város jelenleg orosz ellenőrzés alatt van. A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárosban lévő Azovsztal acélgyár területét tartják még ellenőrzésük alatt az ukrán katonák, de az orosz erők körbezárták és folyamatosan, hetek óta próbálják bevenni a területet. “Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát. Jövőre Ukrajna ad otthont az Eurovíziónak. Története során harmadszor, és azt hiszem, nem ez lesz az utolsó alkalom. Mindent megteszünk azért, hogy egyszer az Eurovízió résztvevőit és vendégeit az ukrán Mariupol lássa vendégül. A szabad, békés, újjáépített (Mariupol)” – hangoztatta Zelenszkij a Facebook-bejegyzésében. Hozzáfűzte, hogy gratulál az együttesnek a győzelemhez és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna “hamarosan a harcmezőkön is győzelmet arat az ellenség fölött”.

The post Orosz agresszió: A brit katonai hírszerzés szerint az orosz haderő egy hónapja nem tud új területeket elfoglalni appeared first on .

Egy rotterdami bíróság felszólította a holland kormányt, hogy telepítse haza azokat a jelenleg szíriai táborokban fogva tartott, holland állampolgárságú nőket, akik korábban az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez csatlakoztak – jelentette pénteken a Dutchnews című holland hírportál.

A hírportál szerint a bíróság azt szeretné elérni, hogy a nőket terrorizmus vádjával a hazájukban állítsák törvényszék elé. A bírák a határozatban felszólították a holland kormányt, hogy négy hónapon belül telepítse haza azt a 12 nőt és gyermekeiket, szám szerint 29 gyermeket, akiről tudomásuk van.

Február elején a hágai kormány már hazatelepített öt nőt és a hozzájuk tartozó tizenegy gyermeket az észak-szíriai Roj menekülttáborból. Ezeket a nőket jelenleg az északkeleti Zwolle büntetés-végrehajtási intézetében tartják fogva, gyermekeiket a családtagjaik fogadták be.

Tavaly júliusban az illetékes hatóságok visszaszállítottak holland földre egy Ilham B. nevű asszonyt három gyermekével együtt.

A holland kormány számára régóta problémát jelent, hogy mit kezdjen az Iszlám Államhoz csatlakozott, és annak 2019-es bukása után fogolytáborokba került holland állampolgárokkal. A kormány egyebek között arra hivatkozik, hogy hazatelepítésük túl sok kockázattal jár a feladatot végrehajtó köztisztviselők számára – írta a Dutchnews.

A holland titkosszolgálat szerint mintegy 120 nagykorú holland állampolgár tartózkodik Szíriában és Irakban, valamint több, mint kétszáz olyan gyermek, akinek legalább az egyik szülője holland állampolgár.

Iraki menekült késes támadást követett el egy vonaton Németországban
Egy iraki menekült férfi késes támadást követett el egy vonaton pénteken a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, hat ember megsebesült, köztük a feltételezett elkövető. A Mönchengladbachból Aachenbe tartó, 4-es számú regionális expresszjáraton péntek reggel a férfi – akinek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra – válogatás nélkül nekirontott utasoknak, amikor a szerelvény elhagyta Herzogenrath pályaudvarát. Egy szolgálaton kívüli rendőr teperte le, aki a munkahelyére tartott a vonattal. A támadó többnyire vágott sebeket ejtett áldozatain, egy embert pedig megszúrt késével. Négy áldozatot kórházba kellett szállítani, de egyikük sincs életveszélyben. Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul az esetről elmondta, hogy a feltételezett elkövető 31 éves és Irakban született. A hatóságok ismerték, mert 2017-ben, amikor egy menedékkérőket befogadó szálláson lakott, az intézmény vezetői jelezték, hogy viselkedése erősen megváltozott. A hatóságok ezért a szélsőséges iszlamizmus lehetséges hívei, az úgynevezett szemmel tartandó személyek közé sorolták. Most megvizsgálják, hogy a péntek reggeli támadásnak lehet-e köze a szélsőséges iszlamizmushoz.

The post Dzsihadista nők hazatelepítésére szólította fel a holland kormányt egy bíróság appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jelenleg nem lenne sok értelme a tárgyalásnak Putyinnal.

Johnson a Daily Mailnek adott, az újság szombati kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban. A brit fegyverszállításokra utalva úgy fogalmazott, hogy “ha a szomszédot fegyveres rabló támadja meg, az ember adhat a szomszédjának fegyvert, hogy azzal megvédhesse magát. Ez nem azt jelenti, hogy személyesen vesszük fel a harcot a betörővel”.

A brit kormányfő szerint teljesen másról van szó: erkölcsi, emberiességi cselekedet Ukrajna támogatása az “abszolút barbár, kiprovokálatlan, felesleges” orosz támadás visszaverésében. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.

Johnson a kijevi parlament képviselőinek videókapcsolaton mondott minapi beszédében bejelentette azt is, hogy London további 300 millió font értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz invázió elleni védelemhez. Az új csomagban az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok, több ezer éjjellátó berendezés és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek szerepelnek.

Az interjúban Johnson úgy fogalmazott, hogy Putyin “katasztrofálisan elszámolta magát” az Ukrajna ellen indított invázióval. Hozzátette: ha az orosz elnök úgy gondolta, hogy ezzel elérheti a NATO kisebb mértékű jelenlétét Oroszország környezetében, ez az elképzelése valószínűleg száz százalékig tévesnek bizonyul. A brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra is, hogy más nyugati vezetőkkel ellentétben nem készül közvetlen kapcsolatfelvételre Putyinnal. Johnson kijelentette: jelenleg egyáltalán nem látja, hogy mi értelme lenne a beszélgetésnek Putyinnal. Az orosz elnök megsértette a nemzetközi jogot, az orosz fegyveres erők módszeresen követnek el háborús bűncselekményeket.

A brit kormányfő szerint az orosz elnök egyre mélyebben belegabalyodik a maga kreálta katasztrófába. Johnson szerint Putyinnak most arra kellene törekednie, hogy az orosz lakosság részéről tapasztalható “meglepő mértékű támogatottságát” kihasználva megpróbáljon kiutat találni a helyzetből.

Engedékeny az orosz sakkozókkal a FIDE
Az orosz és fehérorosz sportolók egyéniben továbbra is indulhatnak bármely sakkviadalon, de továbbra sem a saját országuk színeiben, hanem semleges státuszban, a nemzetközi szövetség (FIDE) zászlaja alatt. A szövetség honlapján megjelent közlemény szerint a FIDE ezzel a döntéssel az eredendően május 31-ig szóló engedélyt tolta ki egészen az év végéig. Ugyanakkor a korábbi korlátozások változatlanul élnek az Ukrajnában háborút vívó Oroszországgal és az őt az invázióban támogató Fehéroroszországgal szemben.

Emil Sutovsky, a FIDE főigazgatója a tilalmak bejelentése után így nyilatkozott: “úgy gondolom, igazságos döntés született. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlását követtük, amikor felfüggesztettük e két ország csapatainak részvételét a rendezvényeinken. Ettől függetlenül hiszünk abban, hogy az érintett sportolókat nem foszthatjuk meg a versenyzés lehetőségétől – még akkor sem, ha ezt csak a FIDE zászlaja alatt tehetik meg”.

The post Orosz agresszió: Johnson szerint nincs sok értelme Putyinnal tárgyalni appeared first on .

Nincs is jobb egy forró nyári napon, mint kiülni a kertben, és ott tölteni a szabadidőnket. Azonban a pihenés nem mindenkinek egyenlő a napozással, és sok olyan eshetőség van, amikor érdemes valamilyen árnyékolót használni annak érdekében, hogy szabadon élvezhessük a kint töltött időt. Ehhez jelentenek esztétikus segítséget a különböző napvitorlák.

Milyen típusú napvitorlák közül válogathatunk?

Az e-kert.hu oldalán található napvitorlákat számos különböző alakban és méretben szerezhetjük be. Találkozhatunk téglalap, illetve négyszög alakú változatokkal, de ezek mellett nagyon elterjedtek a háromszög alakú verziók is. 

Első olvasatra ezeknek az árnyékolóknak a rögzítése nagyon egyszerűnek tűnik, nem is kell túl bonyolult dolgokra gondolni. Azonban annak érdekében, hogy biztonsággal használhassuk őket, érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen oszlopokra, esetleg a falba hogyan tudjuk rögzíteni azokat.

Ez az egyik legstílusosabb megoldás, hogyha egy kis árnyékra vágyunk a nyári hőségben. Hiszen nemcsak egy szép színű kifeszített anyagdarabról van szó, hanem egy olyan erős, ponyvaszerű konstrukcióról, amely ellenáll az UV-sugárzásnak és a viharos szélnek is. Valamint kibírja, hogy akár egész nyáron, kifeszített állapotban biztosítsa számunkra az árnyékot.

Miért a napvitorlát válasszuk a napfény elleni védelemhez?

Napjainkban ez az egyik legkeresettebb árnyékolási megoldás, amit alkalmazhatunk kertjeinkben. Azonban nemcsak a családi házaknál, hanem akár a teraszok vagy az erkélyek árnyékolásaban is jó szolgálatot tehet. 

Kétségtelen, hogy legnagyobb népszerűségre a kerti felhasználás tekintetében tett szert, amihez számos kiváló terméket találhatunk az e-kert.hu webáruházban is.

Legfőbb jellemzői a modern dizájn, amiért szívesen használjuk ezeket. Egy jól felszerelt napvitorla akár a kertünk dísze is lehet. Sokoldalúan használhatjuk, hiszen felszerelését tekintve többféle lehetőség is adott. Akár a kedvezőtlen a helyszíni adottságok ellenére is felszerelhető, ráadásul mindez egy gyors és egyszerű módszerrel.

Védelmet nyújt a napsugárzás ellen

Fontos kiemelni azt, hogy a napvitorla elsősorban árnyékolási funkciókat lát el, így nem helyettesíthető vele a terasztető kialakítása. A szemerkélő eső ellen nyújthat némi védelmet, de alapvetően nem az esővíz elvezetésére lett tervezve, így egy felhőszakadás alkalmával már semmiképpen nem számíthatunk az általa nyújtott védelemre.

Bár anyaga ellenálló, és úgy tervezték, hogy a viszontagságos körülmények között is helytálljon. Amennyiben szélsőséges időjárási körülményre lehet számítani, érdemes inkább ideiglenesen leszerelni azt. 

A napvitorla legelőnyösebb tulajdonsága, hogy szinte bármekkora felületet árnyékolhatunk vele. Sőt, akár kombinálhatjuk is a különböző színű és formájú napvitorlákat, ezzel igazán egyedi hangulatot teremtve.

 

The post Milyen szempontokra érdemes figyelni a napvitorla kiválasztásánál? appeared first on .

Hogyan kell webáruházat indítani? Mire kell figyelni az üzemeltetés során, milyen költségekkel jár? Milyen típusú webshopok vannak? Az alábbiakban minden fontos kérdést megválaszolunk, alaposan körbejárjuk a témát.

Első lépésként a pontos célt kell meghatározni. El kell dönteni, hogy milyen termék vagy szolgáltatás kerül értékesítésre, ki a célcsoport, valamint milyen eszközökkel lehet elérni a leendő vásárlókat. Mindemellett természetesen az árazásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. 

Nem mindig könnyű leszűkíteni a leendő vevői kört

A megfelelő termékek megtalálásához érdemes piackutatást végezni. Ha megvan a termék, akkor a Google Ads kulcsszótervezőjével érdemes megnézni, hogy hányan keresnek rá. Ezzel a módszerrel megtudható, hogy milyen lesz a verseny a piacon. Továbbá a vámmal és adózással kapcsolatban is tájékozódni kell, illetve alkalmazottak felvétele esetén a bérek és az szja mértéke is fontos. 

Ezután érdemes két-három vásárlói profilt alkotni, hiszen nem mindig könnyű leszűkíteni a leendő vevői kört. Ha sikerült meghatározni a célközönséget, akkor a viselkedési és a demográfiai jellemzők alapján meg kell határozni, milyen kommunikációra és milyen csatornákra lesz szükség az értékesítéshez. Ezt követően az árazásra kell időt szánni. Annak érdekében, hogy rentábilis legyen a vállalkozás, minden költséget figyelembe kell venni.

Milyen költségekkel jár a webshop üzemeltetése?

A következő lépés a webáruház típusának kiválasztása. Lehet készíttetni és lehet bérelni webshopot. Az egyedi változat minden igénynek teljesen megfelel, míg az utóbbi esetben bizonyos tekintetben kompromisszumokat kell kötni. A bérelhető webshopok előnye, hogy azonnal használhatóak és költséghatékonyabb megoldást kínálnak, mint az egyedi fejlesztésű webáruházak.

Az üzemeltetési költségekhez sorolható az egyedi fejlesztésű webáruházak esetében a fejlesztés díja, továbbá a szoftverek licenszdíja. A bérelhető webáruházak esetében a havi bérleti díjat kell figyelembe venni. Mindemellett induláskor mindkét webáruháztípus esetében számolni kell a szövegezés elkészítésének és a feltöltésnek a díjával. Továbbá számolni kell a domainnév vásárlásának és meghosszabbításának díjával, illetve a tárhely használati díjával. 

A számlázási folyamatot is át kell gondolni

Mindemellett a költségek számolása során a SEO szakértő és a szövegíró díjával is számolni kell, hiszen a segítségükkel lehet kulcsszavakra optimalizált, friss tartalom az oldalon. Továbbá a közösségi média oldalakon való megjelenés és az e-mail marketing költségeivel is kalkulálni kell. 

Mindemellett a számlázási folyamatot is át kell gondolni. Ezt érdemes automatizálni, olyan online számlázó programot célszerű használni, mely egyszerűen összeköthető a webshop rendszerével. Továbbá fontos, hogy a NAV adatszolgáltatás is automatizálható legyen az online számlázó program segítségével.

 

The post Hasznos tanácsok webáruház készítéséhez appeared first on .

Ukrajna nem tekinti komoly fenyegetésnek azt, hogy orosz csapatok a Moldovához tartozó, orosz fennhatóság alatt álló szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság felől indítanának támadást Ukrajna ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Rai1 olasz közszolgálati tévécsatornának adott, saját Telegram-oldalán is közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

“Ott legfeljebb 15 ezer orosz katona lehet, de ők sem túl felkészültek. Nem határosak az Oroszországi Föderációval, csak velünk és Moldovával” — fejtette ki az elnök. Hozzátette: “nem nagyon tartunk tőlük, mert ebből a 15 ezer emberből is legfeljebb háromezer képes harcolni”.

Zelenszkij leszögezte: változatlanul kész tárgyalni Putyinnal, de azzal a feltétellel, hogy párbeszéd lesz közöttük, nem pedig “ultimátumok”. “Készen állok beszélni Putyinnal. De csakis vele. Közvetítők nélkül” — tette hozzá.

Kijelentette, hogy a tárgyalás lehetősége napról napra egyre bizonytalanabbá válik, mivel folyamatosan “újabb és újabb tények kerülnek napvilágra az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekről”.

“Lehetetlen a párbeszéd anélkül, hogy határozott álláspontot alakítanánk ki Oroszország cselekedeteiről. Mindenki egyetért abban, hogy vissza kell állítani Ukrajna területi integritását, legalábbis ezt mondják nekem az európai vezetők, az Egyesült Államok, Kanada és mások. Erős hadsereg nélkül azonban Ukrajna a tárgyalóasztalnál nem lesz erős, pedig nekünk most szükségünk van erre az erőre” – fejtegette az ukrán államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszországgal “pragmatikus párbeszédre” van szükség az ukrajnai háború lezárásához, és arra, hogy “Oroszország is akarja ezt”.

Zelenszkij úgy vélekedett, hogy Putyin nem pusztán megmentheti, de meg is kell mentenie Oroszországot. “Nem hiszem, hogy még megőrizheti az arcát, és hogy őszinte legyek, nem gondolok arra, hogy mi lesz ezzel az emberrel a jövőben. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mi lesz Oroszországgal! Én mint Ukrajna elnöke elsősorban azon gondolkodom, hogy velünk mi lesz, de ők a szomszédaink. Jönnek majd más elnökök utánunk, generációk fogják egymást váltani. Senki nem mozdul sehova, ezek a mi földjeink és határ van közöttünk. Ez a háború viszont nem pusztán területivé, hanem történelmivé is tette a határt” – hangoztatta. Hozzátette, hogy Putyinnak “meg kell őriznie az államát, hogy megmentse azt az országot, és azt, amit előttük száz-kétszáz évvel felépítettek”.

Zelenszkij az interjúban kitért arra, hogy az ukrán társadalom nem fogadta jól Ferenc pápa azon ötletét, hogy két ember jelképesen együtt vitte az ukrán és az orosz zászlót április 15-én, a nagypénteki keresztúton a Vatikánban. “Elmagyarázom, hogyan reagál erre a mi társadalmunk: amikor a pápa imádkozik Ukrajnáért, mindig hálásak vagyunk neki. Amikor viszont az ukrán és az orosz zászlót hordozó két ember példáján akarta megmutatni, hogy barátságnak kell lennie, ezt nem tudtuk elfogadni, mert Ukrajnában az orosz zászlót a megszállás jelképének tekintik”.

Eközben Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko és Petro Porosenko, Ukrajna második, harmadik és ötödik államfője közös levélben fordult a világ országainak vezetőihez, hogy segítsenek megmenteni azoknak a civileknek és ukrán katonáknak az életét, akik a Donyeck megyében lévő mariupoli Azovsztal üzemben rekedtek a kulcsfontosságú kikötőváros elfoglalására indított orosz támadások miatt.

“A világ országainak vezetőihez fordultunk. Az Európai Unió tagállamaihoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához, Kínához, Törökországhoz és másokhoz, valamint az ENSZ-hez. Arra kérjük őket, hogy minden elérhető diplomáciai forrással segítsék az ukrán hatóságokat azon ukrán civilek és katonák életének megmentésében, akiket Oroszország Putyin parancsára barbár módszerekkel próbál megsemmisíteni az Azovsztal üzem területén” – idézte az Ukrajinszka Pravda Porosenkót. A volt elnök – aki 2014-2019 között, közvetlenül Zelenszkij előtt töltötte be az államfői posztot, hozzátette: “a várost védők rendkívüli bátorsága és hősiessége nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot lenyűgözte. Az Azov ezred, tengerészgyalogosaink, határőreink már bekerültek a történelembe. Most viszont az egész világ szeme láttára az oroszok véres bosszúval és megtorlással próbálkoznak azokon, akik bár körülvették őket, szellemük és akaratuk erejével legyőzték őket” – fogalmazott. Porosenko arra kérte a világ vezetőit, hogy a nemzetközi és ukrán hatóságok mellett csatlakozzanak az Azovsztal védőinek kiszabadításáról szóló tárgyalási folyamathoz, és személyesen vegyenek részt ennek az eljárásnak a végrehajtásában.

Mindeközben
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter eközben arra szólította fel a G7 országcsoport tagjait, hogy fogadjanak el olyan jogszabályokat és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az orosz vagyon elkobzását és Ukrajnának történő átadását. Szerinte ezeket a pénzeket Ukrajnának kell adni, hogy az Oroszország által okozott pusztítások után az ország helyreállítására, újjáépítésére fordíthassák. Erről a miniszter a G7-ek németországi találkozóján beszélt, amelyre Ukrajnát és Moldovát is meghívták – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Közölte, hogy javult a helyzet Ukrajna fegyverellátását illetően, de biztosítani kell az állandó utánpótlást. Kiemelte, hogy Ukrajnának elsősorban rakéta-sorozatvetőkre van szüksége.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint nem várható komoly orosz támadás a Dnyeszter-mellék irányából appeared first on .

A nyílt égésterű vízmelegítők működtetése miatt a fűtési szezon elmúltával, nyáron is fennáll a szén-monoxid-mérgezés veszélye – figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Az OKF annak apropóján közölte ezt, hogy országszerte csak csütörtökön kilenc szén-monoxiddal kapcsolatos riasztást kaptak a tűzoltók, az év eddigi szakaszában pedig már ötven alkalommal kellett tragédia megakadályozása érdekében beavatkozniuk.

A múlt héten Budapesten, Sopronban és Zalaegerszegen is két-két helyen, de Keszthelyen, Salgótarjánban és Vácon is kivonultak a mérgező gáz miatt a tűzoltók – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy minden olyan vízmelegítő veszélyforrást jelent, amelyik nyílt lánggal működik, és nem biztosított környezetében a megfelelő levegő-utánpótlás. Ezért nem szabad például a fürdőszobák, konyhák felújítása, átalakítása, a nyílászárók cserélése során megszüntetni a szellőzőnyílásokat. Ha nincsenek légbevezetők, a nyílt lánggal működő vízmelegítő elhasználja a helyiség levegőjét és mérgező szén-monoxid fejlődik, ami már nagyon kis koncentrációban is halált okozhat.

A mérgezés évről évre tíz-tizenöt áldozatot szed, ezért a szellőzés biztosításán túl fontos a vízmelegítők rendszeres, évenkénti szakszerű ellenőrzése is – tartalmazza a közlemény.

 

The post Katasztrófavédelem: nyáron is fennáll a szén-monoxid-mérgezés veszélye appeared first on .

Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni, május 17-én esedékes világnap alkalmából a háborúk elől elmenekült szexuális kisebbségekhez tartozók fokozott védelmére szólított fel.

Mijatovic közleményében hangsúlyozta: a háború elől menekülő szexuális kisebbségekhez tartozók sajátos veszélyekkel néznek szembe, ezért az európai államoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a védelmükre.

“Európában még mindig nagyon messze vagyunk a szexuális kisebbségekhez tartozók teljes elfogadásától, akik továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel, megbélyegzéssel, sőt erőszakkal szembesülnek. A fegyveres konfliktusok súlyosbítják sebezhetőségüket, és további visszaéléseknek teszik ki őket.”

Az Európa Tanács szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ajánlásával összhangban az emberi jogi biztos arra szólította fel az európai államokat, hogy tanúsítsanak szolidaritást a területükön menedéket kereső valamennyi emberrel, ideértve az LMBTI-személyeket is. Biztosítsanak számukra védelmet és gondoskodjanak különleges igényeik kielégítéséről.

Mijatovic közölte: a civil szervezetek szerint az Ukrajnában élő, valamint az országban zajló, Oroszország indította fegyveres konfliktus elől menekülő és menedékjogot kérő szexuális kisebbségekhez tartozók előtt álló kihívások közé tartozik a nemi identitásuknak megfelelő személyazonosító okmányok hiánya. Ez – véleménye szerint – a homofóbia és a transzfóbia kockázatát hordozza magában a nemzetközi ellenőrzőpontok személyzete részéről, illetve a zaklatás kockázatát a tömeges elhelyezést biztosító szállásadó központokban. A megfelelő okiratok hiánya továbbá a transznemű és interszexuális személyek esetében nehézségeket okozhat a hormon- és egyéb orvosi kezelés során, valamint a diszkrimináció veszélyének lehetnek kitéve az azonos nemű párok és családok biztonságos menedékhez és hosszú távú lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása során.

 

The post Az Európa Tanács a háborúk elől elmenekült szexuális kisebbségekhez tartozók fokozott védelmére szólított fel appeared first on .

Csalók küldenek elektronikus leveleket magánszemélyeknek külföldi munkalehetőséghez vagy onnan érkező nagy összegű állítólagos pénzküldeményekhez kapcsolódó, az MNB által felszámítandó díjakról – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A jegybank felhívja a figyelmet, hogy az MNB nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára semmiféle kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet. A megkeresett vagy megkárosított ügyfeleknek célszerű a rendőrséghez fordulni. Az MNB a nevével való visszaélés miatt tesz büntetőfeljelentést a nyomozó hatóságnál – áll a közleményben.

Tájékoztatásuk szerint ügyfélbejelentések alapján értesültek arról, hogy ismeretlenek a jegybank vagy annak elnöke nevében elektronikus leveleket küldenek magyar magánszemélyeknek, különböző banki átutalásokkal kapcsolatos költségekről értesítve őket.

Az egyik ilyen értesítés szerint az adott ügyfélnek küldött nagy összegű külföldi pénzküldemény döntő részét “az MNB zárolta”, és ennek feloldásához a magánszemélynek több tízezer forintos jutalékot kell befizetnie egy külföldi bankszámlára. Egy másik eset szerint a külföldi átutalás teljesítéséhez több ezer dollárért “az MNB-nek kell újból aktiválnia” az adott ügyfél bankszámláját – írták.

Az ügyfeleknek küldött elektronikus levelek az MNB vagy annak elnöke nevéhez hasonlító elektronikus levélcímekről érkeztek. Az e-mailek szövegét több esetben rossz magyarsággal (esetleg fordítóprogram segítségével) írták. A vonakodó, habozó ügyfelek esetében a levelek hangneme idővel sürgetővé, agresszívvá válik, azzal fenyegetve őket, hogy ha rövid időn belül nem fizetik be a jutalékot, akkor a teljes átutalandó összeg elveszhet – áll a közleményben.

A levelekben szereplő – az MNB-től, illetve annak elnökétől származónak látszó – információk hamisak, semmilyen formában sem fedik a valóságot. Az MNB a fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést közvetlenül nem végez (és így természetesen költségeket sem számít fel részükre), illetve azzal kapcsolatos ügyféladatokat sem igényel elektronikus levélben – rögzítették.

Mivel csalárd módon visszaéltek a jegybank és annak elnöke nevével, az MNB ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával tesz büntető feljelentést. Emlékeztettek: a jegybankra vagy annak állítólagos “elvárásaira” hivatkozva 2019 augusztusában, 2018 októberében, illetve 2016 decemberében is küldtek ki a mostanihoz hasonló megtévesztő csaló leveleket magyar ügyfeleknek.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – úgynevezett “419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegű. Ezeknél a feladók véletlenszerűen nagy létszámú ügyfélkört keresnek meg főként pénzküldeményekről, kedvező külföldi munkalehetőségről, sorsolási nyereményről, örökségről szóló értesítéseikkel. Lehetnek olyan ügyfelek, akik élethelyzetük miatt esetleg valóban számítanak ilyen jelzésre. Ha ők gyanútlanul válaszolnak, esetleg pénzt küldenek a feladóknak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy elküldött összegeiket nem látják többé viszont – írták.

A mostani üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akiknek egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak – javasolta a jegybank.

 

The post MNB: csalók kérnek levélben pénzt az MNB-re vagy annak elnökére hivatkozva appeared first on .

Minősített felelősségének nevezte Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol “közös életünkről és világban betöltött helyünkről”.

Novák beiktatási ünnepségén Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedetei köztársasági elnökként.

Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.

Kiemelte, hogy egy sötét felleg, a háború vet árnyékot az ország életére. Kifejtette: Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és ugyanakkor jól átgondolt, hosszú távú válaszokat, Magyarországtól is. Ahogy az első menekültek február 25-én megérkeztek az országba, a magyarok mérlegelés nélkül siettek a segítségükre.

Azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, a magyarok több száz millió forint adományt gyűjtöttek össze, ellátást biztosítanak a sebesülteknek, élelmiszert küldenek az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget, fedelet, ételt, munkát biztosítanak a családoknak. Magyarország emberségből jelesre vizsgázott – mondta Novák, aki szerint tudni kell azt is, mi a válasz a háborúra, s mi a magyar nemzet múltjából és remélt jövőjéből fakadó érdek.

Novák tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak – mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.

1. Elítéljük a putyini agressziót.
2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítására tett bármilyen törekvésekre.
3. Mi, magyarok békét akarunk, mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
4. Ez nem a mi háborúnk, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását.
5. Az igazság oldalán állunk, amikor jogunk van egy döntésre nemet mondani, nemet fogunk mondani.
6. Többszörösen megvédett szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandóak lemondani.
7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai szövetséghez.
8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, de nem támogatunk olyan szankciókat, amik a magyaroknak jobban fájnának, mint Oroszországnak.
9. Készséggel vállalunk szerepet a béketárgyalások lefolytatásában.
10. Az Ukrajnában élő magyarok jogaihoz ragaszkodtunk, eddig is ragaszkodtunk és a jövőben is ragaszkodni fogunk.

Magyarország nem semleges, “az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.

Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségesei áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.

Novák a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is.

“Azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok, a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését” – hangsúlyozta, kiemelve: az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel élnek, sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel, a magyar érdekeket szem előtt tartva nézik a világot. Ismét van magyar magabiztosság, magyar öntudat, nemzeti büszkeség, ami régóta hiányzott. Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, vigyázzunk rá, s legyünk figyelemmel arra, hogy a nemzeti büszkeségből ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem – hangsúlyozta.

Az újonnan megalakult Országgyűlés képviselőinek figyelmét arra hívta fel, hogy becsüljék meg a bizalmat, tiszteljék a demokratikus törvényhozás alkotmányos kereteit, törekedjenek a nemzet javát szolgáló döntések meghozatalára.

Emlékeztetett arra, hétfőn miniszterelnököt választ az Országgyűlés, és hamarosan kinevezheti az új kormány tagjait. Magyarország polgáraként azt várja a végrehajtó hatalom irányítóitól, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát.

Mint mondta, “a feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van”. Hozzátette: a szuverenitás bölcsője a család, s a nemzet egysége is a családban kezdődik.

Kiemelte: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában. Itthon és a nagyvilágban is szót emel majd, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.

“Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot” – mondta, felhívva a figyelmet a nagycsaládok, a főállású szülők, az örökbefogadók és a gyermekeikről egyedül gondoskodók támogatásának fontosságára. Dolgozzunk azért, hogy a felelős gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya – kérte az államfő, aki azt ígérte, szólni fog az élet védelmében, ráirányítja a figyelmet a tehetséges fiatalokra, s számíthatnak rá azok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek. “Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk, hogy érezzük, összetartozunk” – fogalmazott.

Az ünnepségen elhangzott a Rákóczi-induló Liszt Ferenc által zongorára átírt változata, fellépett Rúzsa Magdi énekesnő, az Angelica leánykar és a Honvéd Táncegyüttes. A fellépők Novák Katalinnal és családjával a színpadon énekelték el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.

Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.

 

The post Beiktatták Novák Katalint, Magyarország új köztársaság elnőkét, a Magyar Honvédség új főparancsnokát appeared first on .

Közérdekű üzem működésének megzavarása miatt indított szabálysértési eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ellen a 21 éves férfi ellen, aki a metrósíneken sétált pénteken.

A BRFK azt közölte, hogy a férfi először az Örs vezér téri metrómegállóban lépett a sínekre 7 óra 45 perc körül, ekkor a biztonsági őrök észrevették és “kihúzták” onnan. Másodszor már a Pillangó utcai megállóban bukkant fel, szintén a nyílt pályán sétálva.

A járőrök elfogták a férfit és a X. kerületi Rendőrkapitányságra előállították – tették hozzá. Az ittas férfi meghallgatásakor azt mondta a nyomozóknak, hogy barátnőjéhez akart eljutni, azért sétált a sínek között – írták.

Kiderült az is, hogy a férfi ellen az Encsi Rendőrkapitányság szabálysértési elzárás miatt adott ki körözést, ezért a Miskolci Rendőrkapitányságra vitték – áll a közleményben.

 

The post Közérdekű üzem megzavarása miatt folyik eljárás a metrósíneken sétáló férfi ellen appeared first on .