Pályázatok

Nemzeti Népegészségügyi Központ
Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály, Közbeszerzési és Beszerzési Osztály

a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. 83. § (1) bek. alapján

pályázatot hirdet

közbeszerzési szaktanácsadó

munkakör betöltésére.

A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony.    

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1097 Budapest, Albert Flórián utca 2-6.

Ellátandó feladatok:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása. Közbeszerzési eljárások és központosított közbeszerzések teljeskörű lefolytatása – amennyiben a jogszabályok alapján nem kötelező FAKSZ alkalmazása az eljárás során. Műszaki leírások közbeszerzési szempontú véleményezése. A szervezeti egységektől beérkező igények közbeszerzési szempontú vizsgálata. Beszerzési eljárások lefolytatásában való részvétel.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény rendelkezései az irányadók.                      

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem,
• Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása,
• EKR, DKÜ, KEF, NKOH portálok magabiztos kezelése

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• angol nyelvismeret
• egészségügy területén önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete
• DKÜ és KEF versenyújranyitás keretében önállóan lefolytatott közbeszerzési eljárások ismerete

Elvárt kompetenciák:

• önálló munkavégzés,
• rendszerlátás,
• strukturált munkavégzés,
• kötelességtudat,
• lojalitás,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott minta szerinti, a szakmai életutat részletesen bemutató fényképpel ellátott magyar nyelvű önéletrajz
• motivációs levél
• erkölcsi bizonyítvány
• iskolai végzettséget és egyéb végzettséget tanúsító okiratok másolata
• FAKSZ
• Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékbe vételről igazolás (lajstromszám megjelöléssel)
• nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot az elbírálásban résztvevők megismerhetik

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2023. január 8.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére a humpol@nnk.gov.hu E-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

Pályázatok előszűrése a munkakör betöltéséhez elvár követelményeknek való megfelelőség alapján, személyes interjú. Minden csatolandó dokumentumot egyszerre kérünk benyújtani, a beküldött dokumentumok pótlására, kiegészítésére nincs lehetőség és csak a hiánytalan dokumentációt tekintjük érvényesnek.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 27.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a https://www.nnk.gov.hu/ honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal
Területfejlesztési és Területrendezési Iroda

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

projektmenedzser (2 fő)

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozott idejű egy évig tartó közszolgálati jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Győr-Moson-Sopron megye, 9021 Győr, Városház tér 3.

A munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

A 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 24. pontja alapján koordinációs feladatkör.

Ellátandó feladatok:

projektek előkészítése és utógondozása,teljes adminisztrációja, elszámolása, pénzügyi és szakmai menedzsment feladatok ellátása

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

projektmenedzsment

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezései , valamint a(z) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 4/2020. (II.24.) önkormányzati rendelet és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• B kategóriás jogosítvány,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Európai Uniós projektek lebonyolításával kapcsolatos – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,
• EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) ismerete – Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• 87/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján készített fényképes, szakmai önéletrajz; kézzel írott motivációs levél; iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolata; 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány vagy annak igénylését igazoló dokumentum másolata; nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, az elbírálásban résztvevők megismerhetik a pályázó anyagát

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 16.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Malomsoki István nyújt, a +3696522204 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton dr. Malomsoki István részére a jegyzo@gymsmo.hu E-mail címen keresztül

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A pályázatot kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

A pályázat elbírálásának határideje: 2023. január 13.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 5.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Magyar Természettudományi Múzeum – Budapest
Gazdálkodási és Pénzügyi Osztály

a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Pályázati projektmenedzser

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

• Uniós és hazai pályázatok teljes körű projektadminisztrációs és pénzügyi menedzsment feladatainak ellátása; pályázatfigyelés, pályázatok írása az ehhez kapcsolódó beszámolók elkészítése a közreműködő hatóság felé; • Kapcsolattartás a közreműködő szervezetekkel; • Kapcsolattartás a pályázat előkészítésébe bevont szakemberekkel (közbeszerzési szakértő, pénzügyi szakértő, műszaki szakértő, stb.) • Egyeztet a pályázatok megvalósításával kapcsolatos humán-, jogi és pénzügyi ügyekben • A projektek előrehaladásának biztosítása és folyamatos nyomon követése • Az előrehaladásról rendszeres jelentések, kimutatások készítése a vezetőség felé

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.                       

Pályázati feltételek:

• Felsőfokú képesítés,
• Európai Uniós és hazai pályázatkezelésben szerzett tapasztalat (1-3 év)
• Önálló és csapatmunkára való képesség

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Pályázatíró oklevél
• Pénzügyi-számviteli képesítés
• Közbeszerzési tapasztalat
• 3–5 év hazai és uniós pályázati eljárásban szerzett projektmenedzseri tapasztalat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz
• Iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolata
• Nyilatkozat arról, hogy az elbírálásban résztvevők a pályázati anyagot megismerhetik, és abba betekinthetnek, a pályázattal összefüggő személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul
• Bérigény megjelölése

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. december 17.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Csorba Zoltánné Gazdasági Igazgató nyújt, a +36 30 626 8560 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton allas@nhmus.hu oldalon keresztül.

A pályázat elbírálásának határideje: 2022. december 23.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

Tájékoztatom a jelentkezőket, hogy 2020. július 1. napjától a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint 2020. július 1-jétől új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, a Kjt. 1. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerülhet sor. Ennek megfelelően a pályázat nyertesével a munkáltató munkaviszonyt fog létesíteni

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2022. december 2.

A pályázati kiírás közzétevője a Miniszterelnöki Kormányiroda. A pályázati kiírás a munkáltató által a Miniszterelnöki Kormányiroda részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című felhívásán 314,03 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Titán’94 Kft.. A cég 448,61 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést célzó fejlesztése valósul meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme, így szakmailag jól előkészített és átgondolt részletességgel valósul meg. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata jelenleg csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával megoldott, így ezen szeretnének változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeznek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelnék a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt tégla épületbe telepítik, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása szükséges.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges szociális és iroda blokkokat alakítanak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelik és gépesítik, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereznek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeznek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe veszik.

A Széchenyi terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 314 026 117 forint támogatást elnyert, 448 608 739 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

A cég 448,61 millió forint összköltségű projektje során lőrinci fióktelepének újabb kapacitásbővítő, technológiai korszerűsítést célzó fejlesztése valósul meg.

A Titán’94 Kft. egy 1994-ben családi vállalkozásként alapított, alkatrészgyártással, valamint szerszámkészítéssel foglalkozó cég, amely alapvetően belpiacon az autóiparban és az elektronikai iparban beszállítóként szerepel, külpiacra pedig prémium fém szaniter termékeket gyárt.

A mostani projekt egy korábban megvalósított új telephely kialakításának második üteme, így szakmailag jól előkészített és átgondolt részletességgel valósul meg. A szerszámkészítéshez szükséges berendezések egy részének használata jelenleg csak a budapesti telephelyen vagy külsős partnerek bevonásával megoldott, így ezen szeretnének változtatni a kapacitásbővítéshez szükséges, technológiailag korszerű gépek beszerzésével és a hozzájuk szükséges infrastruktúra kialakításával Lőrinciben.

A már korábban megépített magas belmagasságú csarnokba csak olyan gépeket helyeznek, amelyek esetén az adagolásukhoz daru szükséges. A kisebb gépekkel nem terhelnék a csarnok hasznos alapterületét, így ezeket egy korábban raktárnak használt tégla épületbe telepítik, amelyhez ezen épület funkcióváltást célzó átalakítása szükséges.

A kisebb szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiségeken túlmenően a fióktelepen dolgozók részére, illetve a további fejlesztési céljaikhoz szükséges szociális és iroda blokkokat alakítanak ki. Az épületet a mai kornak megfelelően szigetelik és gépesítik, hogy időtálló, fenntartható és gazdaságos legyen.

A csarnok egységben a nagy szerszámelemek megmunkálásához és javításához szükséges berendezéseket, a komplex gyártási folyamat támogatása céljából pedig a megfelelő kommunikációt és munkavégzést segítő felhő alapú szoftvereket és szolgáltatásokat szereznek be. A modern szoftverek használatához korszerű új hardver elemeket is üzembe helyeznek, melyekkel a hatékonyság és a versenyképesség tovább növelhető.

Tekintettel arra, hogy a cég erőteljes fejlődés előtt áll, elengedhetetlen, hogy gyártási folyamataik optimális módon legyenek kialakítva a legkorszerűbb automatizálási lehetőségek kiaknázásával. Ennek érdekében nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanácsadók segítségét is igénybe veszik.

A Széchenyi terv Plusz Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 314 026 117 forint támogatást elnyert, 448 608 739 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 1-én indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, az EB-nek a nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben közölttel.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az EB a magyar nemzeti tervet a legkiválóbbak közé sorolta.

A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a zárolásra vonatkozó javaslatát.

Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még “előttünk vannak”.

A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani és lehetővé válik hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Forrás/fotó:
MTI/Szigetváry Zsolt

Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó “nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A miniszter szerint az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit “júniusban felvázoltunk”, amely szerint az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy az uniós forrásokhoz, egyrészt a helyreállítási alaphoz, másrészt a kohéziós pénzekhez Magyarország hozzáférjen a következő évben.

Ez Magyarország és az Európai Bizottság számára is jó hír, mert mint a mostani konferencia is bizonyítja, Magyarország lojális, hasznos és jó felhasználója az uniós forrásoknak, jól hasznosulnak az európai adófizetők ide befektetett pénzei – jelentette ki Navracsics Tibor.

Kiemelte, az európai gazdaságok közül az egyik legdinamikusabban a magyar gazdaság fejlődik. Az itteni kis- és közepes vállalkozások (kkv) a most lezáruló GINOP-nak és a kormány reményei szerint megnyíló GINOP Plusznak is elsődleges címzettjei, és bíznak abban, hogy a közeljövőben már robusztus motorjává válnak az európai gazdaságnak. Mindez Magyarország számára gazdasági, versenyképességi és társadalmi szempontból is fontos – közölte.

Rámutatott, hogy ha a magyar gazdaság jól teljesít, akkor ez az Európai Unió egész gazdaságának segítség, illetve, hogy a magyar kkv-k versenyképessége nemcsak Magyarország, hanem az EU gazdaságának is érdeke.

Kifejtette, a vállalkozásoknak szerepe van a polgárosodásban is, hiszen a kkv-szektorra alapozott erős középosztály létével megerősített szociális és területi kohézió révén Magyarország szolidárisabb, összetartóbb, és egységesebb társadalommá tud válni.
Navracsics Tibor kitért az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésére, amely kimutatta, hogy az unióban javult a kohézió, összetartóbbá váltak az uniós társadalmak, ez azonban jórészt a közép-európai társadalmak felzárkózásának köszönhető. Ennek alapján az EU kohéziójának egyik legfontosabb hajtóereje a közép-európai tagállamok felzárkózása – tette hozzá a miniszter.

“Mélyen húzódó közös érdekeink vannak, közös célunk van és közös a jövőnk is”, ebből adódóan Navracsics Tibor bízik abban, hogy az Európai Bizottsággal “folyó tárgyalásaink” stratégiai értelemben véve is egy irányba tartanak, minél több találkozási pontjuk lesz és “év végéig alá tudjuk írni a megállapodásokat, amelyek segítenek minket ahhoz, hogy a jövő évben hozzá férjünk az uniós forrásokhoz”.

Forrás / fotó:
MTI / Kovács Anikó

Orbán Balázs az MCC új brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) szakmai konferenciával összekötött megnyitó eseményén nyilatkozott a közmédiának. A konferencia panelbeszélgetésein arról volt szó, hogy a globális rend felborulásával mi a tét Európa számára, illetve arról, hogy az értékekről szóló viták közepette milyen válaszutak előtt áll a kontinens.

A politikus elmondta: az MCC-nek 26 éves tapasztalata van a tehetséggondozás terén, az új brüsszeli székhelyű kutatóközpont pedig fontos szeret fog játszani a jövő generációjának felkészítésében, mivel ösztönző környezetet kínál a városba látogató diákoknak, akik megismerkedhetnek az uniós közéleti és döntéshozatali folyamatokkal. Mint mondta, a fiatal diákcsoportok rendszeres látogatásokat tesznek majd a belga fővárosban, hosszabb-rövidebb időt eltöltenek ott, megismerkednek az uniós döntéshozókkal, és megtanulják, hogyan lehet képviselni Magyarország érdekeit “a sokszor átláthatatlannak tűnő” brüsszeli rendszerben.

Orbán Balázs szerint, a brüsszeli viták természete megváltozott, eltűnt a pluralizmus, az eltérő álláspontok ütköztetésének képessége. “Ez veszélyes tendencia, ami lejtő felé vezet, és hozzájárulhat az európai integráció összeomlásához” – fogalmazott. Hozzátette: az MCC Brussels feladata az lesz, hogy a többféle nézőpontot, megközelítést visszahozza az uniós politikai kultúrába, ez az új intézmény ennek kíván terepe lenni, amellett, hogy közvetett módon szolgálja Magyarország érdekeit. Kiemelte: az is fontos, hogy a vita ne magyar központú legyen, hanem európai, ezért az új intézet kutatócsoportjában többségben vannak a külföldi kutatók, akik az európai diskurzus aktív alakítói kívánnak lenni.

Werner J. Patzelt, az MCC Brussels német kutatási igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kutatóintézetnek háromrétű küldetése van. Egyrészt a magyar diákok bevezetése az uniós döntéshozatali folyamatokba, hogy az EU működését közelről tapasztalhassák, és az ne csak “üres fogalom” maradjon számukra, másrészt az intézet fontos kutatómunkát végez az európai integrációs folyamatok, az Európán belül tapasztalható feszültségek és azok áthidalási lehetőségei témákban. A harmadik cél, pedig az hogy az MCC Brussels szerves részévé váljon az Európáról szóló diskurzusnak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont nem lobbiszervezet, hanem elsősorban egy a pluralista vitát előmozdító, intellektuálisan független oktatási intézmény.

Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, hogy a kutatóközpont küldetése valódi sokszínűséget vinni az európai vitákba. Az új intézmény létrejöttére a baloldal úgy reagált, hogy annak célja csupán kultúrharcot kirobbantani Brüsszelben. Véleménye szerint azonban a kultúrharcot a baloldal kezdeményezte, és az MCC Brussels azért jött létre, hogy meggyőzze az uniós politika “technokrata” szereplőit arról, hogy “a világot másfajta módon is lehet értelmezni.” Hozzátette: szükséges komolyan venni a nemzeti kultúrák és az általuk képviselt értékek sokféleségét, fontos hogy a magyarok is kifejezhessék gondolataikat a vitákban, és kiállhassanak saját értékeik mellett.

MTI

Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik – tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP második pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20 százalékát biztosítja az európai unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80 százalék, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Nagy István kifejtette: az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.

“A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen” – jelentette ki Nagy István.

Az agrárexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26 százalékos forrásnövekedést jelent – közölte az Agrárminisztérium.

Forrás / fotó:
MTI / facebook

A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködést tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan termékeny és gyümölcsöző lesz.

A programokban számos olyan terület szerepelhet a támogatandó projektek között, amelyek Európa jövőjét alapozhatják meg, és Magyarország és Svájc számára sem mindegy, hogy Európa és az európai nemzetek jövője hogyan alakul – tette hozzá.

Megjegyezte: Svájccal kiváló kapcsolatrendszert sikerült kiépíteni. A mostani megállapodás aláírása pedig olyan szimbolikus tett, amellyel részben tovább mélyíthetők a kétoldalú kapcsolatok, másrészt az európai együttműködésben még egy hozzá adott értékkel tudják gyarapítani a meglévő széles palettát – fogalmazott a miniszter.

Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete azt mondta, ez az aláírás a kétoldalú kapcsolatok új fejezetét nyitja meg, még intenzívebbé téve Svájc és Magyarország együttműködését számos területen.

Andrea Studer, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség helyettes vezetője köszöntőjében a svájci-magyar együttműködés fontos lépéseként említette a megállapodás aláírását, tovább erősítve Svájc és Magyarország kapcsolatát.

Elmondta, a svájci hozzájárulás keretében a Magyarországnak biztosított 87,6 millió svájci frank felhasználására több területen – egészségügy, szakképzés, kutatás és innováció, mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása, az emberkereskedelem elleni küzdelem, energiahatékonyság, víz- és szennyvízkezelés és a kisebbségek és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok – várhatók fejlesztések.

Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a szakképzés területére 3,9 milliárd forint, kutatás-innovációra 4,5 milliárd forint, a kkv-k és mikrovállalkozások finanszírozására 5,2 milliárd, az emberkereskedelem elleni küzdelemre egymilliárd, energiahatékonyságra 5,2 milliárd forint, víz- és szennyvízkezelésre 7 milliárd forint támogatás jut. Az egészségügy és a szociális terület, valamint a kisebbségek és társadalmilag hátrányos csoportok 10-11 milliárd forint támogatásban részesülhetnek.

A helyettes államtitkár hozzátette: 2,5 éves tárgyalási időszakot zárnak le ezzel a megállapodással, a pályázati felhívások fél év múlva jelenhetnek meg.

Forrás/fotó:
MTI/Lakatos Péter

A miniszter hétfőn a Facebook-oldalán kifejtette: az úgynevezett Interreg programok kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Még ha uniós összevetésben viszonylag szerényebb európai költségkeret is társul hozzá, mégis ezen együttműködés keretében 2215 kilométer hosszú határszakaszon, 7 országban, 19 különböző megyében valósulnak meg fejlesztések a régiónkban.

Magyar vezetéssel három szomszédos országgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával működünk szorosan együtt, ami azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak mintegy felét érintik az Interreg program keretében meghozott döntések – mutatott rá. Hozzátette: kisebb költségvetése ellenére mindennek meghatározó szerepe van a határ menti térségek fejlesztésében és jószomszédi viszony fenntartásában a szlovák, a román és az ukrán relációban egyaránt.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország most ismét élére állt az együttműködésnek, és mint a program irányító hatósága 2022. április 1-én benyújtotta a következő 7 éves időszakra vonatkozó programtervet az Európai Bizottságnak, amelyet most októberben végül jóvá is hagyott a bizottság belső döntéshozó fóruma.
Ez azt jelenti – ismertette -, hogy 2029 végéig mintegy 60 millió euró uniós keretösszeg áll rendelkezésünkre, hogy a szlovákokkal, a románokkal és az ukránokkal közösen fejlesszük a számunkra fontos határmenti projekteket. A magyar vezetésű program az első ezen kezdeményezések sorában, amelyben Ukrajna is részesül, és ez talán mindennél többet elmond a magyar szomszédságpolitikáról.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a program előlegét az év végéig kiutalja, ezáltal a jövő év elején megnyílhatnak a pályázati lehetőségek. Magyarország esetében ez Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, ami különösen fontos, hiszen a határmenti települések lakóinak különösen sok kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban.

A program tehát rövidesen megnyílik, és mi azon fogunk dolgozni, hogy a jószomszédság jegyében a lehető legtöbb magyar projekt valósulhasson meg határainkon innen és túl – szögezte le Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében.

MTI

Hamarosan elindul a Kormány Gyármentő programja, melynek célja, hogy a hazai nagyvállalatok ne érezzék meg az Európát érintő gazdasági recessziót. Ennek keretén belül 150 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás kerül szétosztásra a termelő és feldolgozóipari nagyvállalatok között.

A program lényege, hogy a pályázó cégek egy minimum 200 millió Ft-os beruházás keretében bővítsék energiaellátási kapacitásukat, növeljék energiahatékonyságukat, megújuló energia termelés- és tárolási kapacitásaikat, ezáltal csökkentsék a jövőbeli energiaköltségeiket, mindezt a jelenlegi munkaerőállomány megtartása mellett. Ennek érdekében 150 milliárd Ft-ot különítettek el a költségvetésben, melyet a termelő- és feldolgozóipari tevékenységüket fejleszteni kívánó nagyvállalatok között osztanak szét.

A pályázható vissza nem térítendő támogatás: cégenként 500.000-15.000.000 eurónak megfelelő forintösszeg (~206 millió – 6,2 milliárd Ft)

A támogatás intenzitása: Budapesten legfeljebb 30%, vidéken legfeljebb 45%.
A beruházás időtartama: legfeljebb 24 hónap lehet, mely egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbítható.
Kötelező vállalás: a bázislétszám legalább 90%-nak megtartása.

Támogatási kérelmet kizárólag az alábbi szempontoknak mindenben megfelelő cégek nyújthatnak be:

• a pályázat benyújtásakor nagyvállalatnak minősül;
• minimum 500.000 eurónak megfelelő forintösszegnyi beruházást hajt végre;
• a beruházás termelő és/vagy feldolgozóipari tevékenységhez kapcsolódik;
• bázislétszáma nem csökken 90% alá;
• Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkezik.

A támogatási kérelem beküldéséhez elengedhetetlen előregisztráció várhatóan 2022. november 2-án indul.

Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.

A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.

A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.

Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.

A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.

(MTI)

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán 125,02 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Kender Logistic Kft. A 178,59 millió forint összköltségű projekt során a cég balmazújvárosi-nagyháti telephelyén ingatlanjait korszerűsíti, valamint technológiai fejlesztés keretében új eszközök beszerzése mellett képzés és tanácsadás igénybevétele is megvalósul.

A Kender Logistic Kft. 2012-ben alapított vállalkozás, mely jelenleg 3 telephelyen – Tállya, Balmazújváros, Mesztegnyő – működtet logisztikai szolgáltató központot. A telephelyeken főleg gabonafélék, olajos magvak és műtrágya raktározása folyik, de a raktárépületek kiválóan alkalmasak egyéb, raklapos darabáru tárolására is. A cég főbb szolgáltatásai a raktározás, tárolás, minőség ellenőrzés, közúti be- és kitárolás, vasúti be- és kitárolás, közút-vasút átrakás, vagonberakás, vasúti mérlegelés, gabona árukezelése, áttárolása, valamint forgatása.

A projekt keretében az infrastruktúra fejlesztése a raktárépületet és az iroda-szociális épületet érinti. Az épületek az 1960-as, '70-es években épültek, felújításuk időszerűvé vált. Az épületek komplex energetikai felújítása csökkenti majd az energiaigényt a költségmegtakarítás és a fenntarthatóság jegyében. A megújuló energiaként telepítendő napelem havonta szintén jelentős költségmegtakarítást fog jelenteni a cég számára.

A beruházás során beszerzendő eszközök a T-265V típusú mobil vagonürítő szállítószalag, a T-428-2-15 szalag, 2 db JCB 542-70 AGRI XTRA típusú teleszkópos rakodógép, 1 db Automata szemestermény mintavevő - sínen futó kivitelben, Linear Drive kamerarendszerrel, valamint 1 db Infracont XGrain gabonaelemző készülék.

Az új eszközök használatával a telephelyre beszállítandó termény minőségének ellenőrzését, az áruraktárba történő elhelyezését tudják majd könnyíteni, és gyorsítani a be és kitárolás folyamatát. Az árut magasabban fogják tudni tárolni, így a magasabb tárolás jobb raktár kihasználtságot, mindezen betárolási megoldások pedig költségmegtakarítást fognak jelenteni. Az új gépek továbbá alacsonyabb költséggel lesznek üzemeltethetők, megfelelnek a legkorszerűbb környezetvédelmi előírásoknak, és biztonságosabb az üzemeltetésük.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú, „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” című kiírásán 125 015 221 forint támogatást elnyert, 178 593 173 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. április 30-án indult és várhatóan 2024. április 29-én zárul.

Összesen 3.628 milliárd forint összértékben folytattak le közbeszerzési eljárásokat a magyarországi ajánlatkérők az idei év első kilenc hónapjában. Ez közel 1.200 milliárd forinttal haladja meg a 2021 azonos időszakára vonatkozó adatokat – a közbeszerzési piac összességét tekintve viszont már látni a megtorpanás jeleit. Bár korai még trendszerű változásról beszélni, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések szempontjából pozitív fejlemény, hogy 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés figyelhető meg az egyajánlatos közbeszerzési szerződések darabszámának vonatkozásában.

Összesen 5.896 db eredményes közbeszerzést folytattak le az év első kilenc hónapjában hazánkban az ajánlatkérők, ezek összértéke pedig elérte a 3.628 milliárd forintot. 2021 azonos időszakához képest az eljárások darabszámát tekintve kismértékű, míg az összérték viszonylatában közel 50%-os emelkedés volt tapasztalható a közbeszerzések terén.

A közbeszerzési piac – összességében nézve – egyelőre erős; az építési beruházások közbeszerzéseinek száma és értéke 2022 első három negyedévében összességében meghaladta a tavalyi év azonos időszakának adatát, ugyanakkor 2022 harmadik negyedévet tekintve az építési beruházások értékében már csökkenő tendencia volt megfigyelhető.

Csökkenésnek indult az egyajánlatos szerződések száma

Az európai uniós források lehívásával kapcsolatos egyeztetések egyik sarkalatos pontja az egyajánlatos eljárások számának csökkentése. A Közbeszerzési Hatóság már tavasszal – a Kormány által megfogalmazott célok és a vonatkozó kormányrendelet mentén – közzétett egy közleményt, melyben felhívta a közbeszerzési piac résztvevőinek figyelmét ennek fontosságára, és bejelentette, hogy a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az egyajánlatos közbeszerzések ellenőrzésére.

Az Európai Bizottság szerződésalapú módszertana szerint vizsgálva – tekintettel az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra – 2022 harmadik negyedévében már bizonyos mértékű csökkenés volt megfigyelhető az egyajánlatos szerződések darabszámát illetően, függetlenül attól, hogy mely beszerzési tárgyat vagy eljárásrendet (nemzeti vagy uniós) vesszük alapul.

„Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése érdekében azt javasoltuk az ajánlatkérőknek, hogy az eljárást megindító felhívásban írják elő a vonatkozó eredménytelenségi esetkör alkalmazását. Így amennyiben pusztán egyetlen ajánlat érkezik a felhívásukra, eredménytelenné kell nyilvánítaniuk az eljárást. A statisztikáink szerint az egyajánlatos közbeszerzések keretében megkötött szerződések darabszáma csökkenésnek indult augusztusban és szeptemberben. Bízunk benne, hogy ezek az adatok egy kedvező tendencia előjelei” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Egészséges verseny: átlagosan hat ajánlat érkezik be közbeszerzésenként

A közbeszerzési verseny intenzitását több mutatószámmal vizsgálja a Közbeszerzési Hatóság, ezek közül csupán az egyik az egyajánlatos eljárások aránya. Egy másik fontos indikátor a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT-k) alakulása, amelyek esetén a megindított eljárások darabszáma 2022 első három negyedévében csökkent a tavalyi évek azonos időszakaihoz képest, miközben a lezárult HNT-k szám- és értékaránya továbbra is alacsony szinten maradt a nemzeti eljárásrendben, hasonlóan, mint az uniós eljárásrend esetén, ahol csökkenő tendencia volt megfigyelhető a HNT-k szám- és értékarányaira vonatkozóan.

Nagyon fontos adat a közbeszerzési eljárásokban átlagosan beérkező ajánlatok száma, mely 2022 első három negyedévében 6,4 darab volt. Ez a mutató évek óta hasonlóan magas szinten áll, ami a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzetet jelzi.

Közel 1.800 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket kkv-k

A Közbeszerzési Hatóság továbbra is kiemelt figyelmet biztosít a prevencióra, a jogszerűség biztosítására. Ennek részeként a Hatóság 2 munkanapon belül, előzetesen lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a napi szerkesztésű magyar Közbeszerzési Értesítőben közzétett közbeszerzési hirdetményeket a jogszerűség biztosítása érdekében. Idén szeptember végéig a Hatóság összesen 21.333 db hirdetményt ellenőrzött, melyek közül 20.299 alkalommal küldött hiánypótlási felhívást, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ajánlatkérők hirdetményei jogszerű tartalommal jelenjenek meg.

Forrás: kozbeszerzes.hu

Magyarország korrekt megállapodásra törekszik az Európai Bizottsággal, és a kormány maximálisan elkötelezett a vállalások teljesítése mellett – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Gulyás Gergely kiemelte: az Európai Bizottsággal kötendő megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.

A miniszter szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő Orbán-kormány idején volt.

A miniszter kifejtette: a kormány 17 vállalásában állapodott meg az unióval, ezek elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkoznak és egyebek mellett csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett új értékelőrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozására és megerősítik az együttműködést az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal – sorolta.

Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön levélben köszönte meg az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy döntésükkel hozzájárultak a határidők meghosszabbításához.

Az energiaellátással kapcsolatban úgy fogalmazott, “Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula gáz sem érkezne az országba”. Azt mondta, az ország a jelentős tárolókapacitások, a komoly gázvásárlások és a tározók magas feltöltöttsége miatt biztonságban van.

Azt mondta, Magyarországon is rendkívül nagy problémákat, inflációt, árfolyamproblémákat jelent az, hogy az energiaárak elszabadultak Európában.

Szerinte kétféle kérdés van Európában: van-e egyáltalán elérhető energia, különösen földgáz és az mibe kerül. Hozzátette: mindenhol borzalmasan magasak az árak, de nem mindenhol tudják az első kérdésre azt a választ adni, hogy van elegendő energia.

A miniszter azt mondta, sok változtatásra van szükség a magyar energiarendszerben, a jelenlegi válság is erre hívja fel a figyelmet.

Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a helyreállítási alap (RRF) hitelrészét Magyarország zöldátállásra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítaná – közölte.

Gulyás Gergely közlése szerint az a céljuk, hogy a hálózat az eddiginél lényegesen több zöldenergiát tudjon befogadni. A kormány eddig is és a jövőben is arra fogja ösztönözni a háztartásokat és a magyar gazdaság szereplőit, hogy minél inkább zöldenergiára álljanak át – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, jelenleg több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba és onnan kapja vissza az áramot. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni – közölte.

A befogadott igények esetében, illetve azoknak, akik már a hálózatban vannak a szabályozás nem változik, de “a még elő nem jegyzett”, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási kötelezettséget – ismertette Gulyás Gergely.

Elmondta, aki ezt követően napelemet telepít, a saját háztartásában tudja felhasználni a napenergiát, így egyszerűbb is lesz az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye.

Megjegyezte, ha az uniós forrásokból megvalósul a hálózatfejlesztés, akkor ismét lehetővé teszik a betáplálást.

Gulyás Gergely elmondta, a szabály a háztartások mellett azokra a vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek saját célra állítanak elő villamos energiát.

A miniszter azt elismerte, hogy a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál a megtérülését lassítja, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.

Hangsúlyozta, a hálózat jelenleg a már előjegyzett napenergiaigényeken túl nem bírja el több energia betáplálását; az erőműveknél megmaradnak a jelenlegi szabályok.

Gulyás Gergely kérdésre beszélt arról, hogy Orbán Viktor és Olaf Scholz német kancellár berlini megbeszélésén szó volt a szankciókról is. A miniszter azt mondta, a szankciók higgadt, és Európa érdekeit is megfogalmazni képes értékelésére van szükség, mert valamennyi európai gazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került az energiaárak megemelkedésétől a szankciók, illetve a szankciókkal való fenyegetés miatt.

Magyarország képes volt ugyan arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa, de ez sem változtat azon, hogy az államra “iszonyatos terhet” ró ez a helyzet, és a gazdaságnak további – korábban ismertetett és tervezett – támogatási akciókat kell indítani. Ezekben a támogatásokban Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával, 200 milliárd eurós támogatást, amiről a németek döntöttek, ma egyetlen európai állam sem képes biztosítani országa cégeinek – tette hozzá.

Azt is mondta, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell dönteni arról, hogy melyiket hosszabbítják meg közülük.

Arra a kérdésre, hogy az éppen aktuális minimálbérhez tervezik-e kötni a pedagógusok bérét, Gulyás Gergely azt felelte: “most kötjük valami egészen máshoz a bizottság igényeinek megfelelően”. A miniszter szerint ez sokkal kedvezőbb a pedagógusoknak.

A magyar baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak és a kormánynak, mint hogy a pedagógusok bére emelkedjen – jelentette ki. Szerinte Dobrev Klára vezetésével a baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek az ellen, hogy az Európai Bizottsággal Magyarország meg tudjon állapodni és megkapja a neki járó uniós forrásokat. Ezzel szemben a kormány a tanárok követeléseivel azonosul, a magasabb bért fontosnak tartja – tette hozzá.

A miniszter ugyanakkor jelezte: ha “egyetlen egy fillért sem kapnánk” az Európai Uniótól, a pedagógusok bérét akkor is emeli a kormány 2023-ban 10 százalékkal. Hozzátette: az állami dolgozóknál – a korábban már beígért és törvényben rögzített orvosbéremelésen kívül – viszont jelentős emelésekre a jövő évben nem lehet számítani, mert különben nem tudja a kormány fenntartani a jelenlegi rezsitámogatási rendszert.

A polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásáról, illetve írásbeli figyelmeztetéséről azt mondta, a pedagógusok magasabb bérkövetelései indokoltak és jogosak, és a polgári kormány idején senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen jogszerűen vesz részt.

Ugyanakkor – ahogy bármely munkavállalónak, a fizikai munkástól az akadémikusig – a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Ha pedig nem teszik, annak kötelező munkahelyi következményei vannak mérlegelési lehetőség nélkül.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte: az oktatásirányítás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy polgári engedetlenségről van-e szó vagy sem. Mindenkitől elvárható, “a következő generációt oktató tanároktól különösen”, hogy a jogszabályokat tartsa be – hangsúlyozta.

Azt a felvetést, hogy a tanárok nemcsak a béremelés miatt, hanem más szakmai, autonómiát érintő kérdésekben is tiltakoznak, a miniszter úgy kommentálta: az érdemi párbeszéd lehetőségét ma a béremelés nyitja meg. Úgy vélte: bármilyen reformot képzelnének el a közoktatásban, vagy bármit tartanak szükségesnek a tanárok, amíg a bér kérdése nincs megoldva, vagy részben rendezve, addig jobb, ha “nem is nyúlunk hozzá” ehhez a területhez, mert az csak félreértésekhez, vitákhoz vezet.

Arra a kérdésre, hogy elbírja-e a magyar oktatás, ha a polgári engedetlenség miatt több száz pedagógust bocsátanak el, a miniszter azt mondta: minden jó tanárra szükség van, ezért arra kéri a tanárokat, hogy ha a kormány vagy bármi ellen tiltakozni akarnak, akkor azt a jogszabályi keretek között tegyék meg. Egyetlen egy, a tanári életpályát hivatásnak tekintő tanár elvesztését is “rossznak tartom” – hangsúlyozta.

A pedagógustüntetésekről szólva elmondta, a kormány a tüntetéseket tiszteletben tartja, a célokkal azonosul. Szerinte ma a magyar baloldal az egyetlen akadálya annak, hogy a pedagógusbéremeléshez szükséges uniós pénzeket az ország megkapja, így “ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések, ha úgy tetszik”.

Gulyás Gergely ismertette azt is: pénteken kezdik postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ekkor lesznek ismertek a kérdések. A miniszter szerint jó, és Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése a szankciókról, illetve arról, hogy mennyire fogadják el az Európai Unió egyes államainak érvelését a szankciók szükségszerűsége mellett.

Kitért arra is: az Európai Bizottsággal való megállapodás esetén legkorábban ez év végén, a jövő év elején kaphat uniós pénzt Magyarország.

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozójáról közölte, a négyszemközti kormányfői egyeztetésen rendkívül sok európai uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről volt szó. Volt, ahol egyetértettek a felek, és volt, ahol az egyet nem értés ismert, ezekben az esetekben “sem a német kancellár nem győzte meg a magyar miniszterelnököt, sem fordítva”.

Orbán Viktornak a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral folytatott múlt heti budapesti megbeszélése kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy minél hamarabb fel kell lépni a migrációval szemben, és az lenne a legjobb, ha már Szerbia déli határán meg lehetne állítani a határsértőket.

Arról, hogy szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálásról van szó, és az eset nem érinti Magyarországot.

Az inflációra vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi, kiegyensúlyozott a költségvetési politika, és igyekeznek csökkenteni a külkereskedelmi deficitet is, amely a legnagyobb bizonytalanságot okozza az országnak.

Amíg a szankciók felverik az energiaárakat, addig a forint gyengülni fog – mondta, hozzátéve, a gazdaság alapjai stabilak.

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön jelentős mértékben erősödne a forint – hangsúlyozta.

Az áremelkedésekről szólva hozzátette: ha béke lesz Ukrajnában és visszavonják az Oroszország elleni, energiára kivetett uniós szankciókat, akkor “semmilyen problémánk az inflációval nem lesz”, mert nincs olyan szerkezeti ok a magyar gazdaságban, amely önmagában ilyen inflációt eredményezne.

A kormánynak nem feladata és nem is helyes, hogy kommentálja a jegybank monetáris politikai döntéseit – közölte arra a kérdésre reagálva, mit szólnak ahhoz, hogy a Matolcsy György vezette MNB a kamatemelési ciklus befejezése mellett döntött.

A gázársapkára vonatkozó javaslatot a miniszter úgy kommentálta: ha az Európai Bizottság ezzel egyidejűleg nem tudja a háztartások és a gazdaság gázfelhasználásához szükséges mennyiséget garantálni, akkor ez nem árcsökkentő lépés, hanem szankció.

Arra a felvetésre, hogy önkormányzatok nemzeti energiacsúcs összehívását kérik a kormánytól, Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet Balla György személyében miniszteri biztost nevezett ki, aki minden nagyobb város polgármesterével külön tárgyalni fog.

A rendszerhasználati díj emelkedésével kapcsolatban közölte: azért nőtt a díj, mert beengedik a megújuló energiát a hálózatba, és ezért lényegesen drágább a fenntartás, sőt, most már ennek a korlátjáig is eljutottak.

Kitért arra, hogy a kormány gyármentő programjának részletei néhány napon belül ismertek lesznek.

Bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, Magyországon spórolás miatt egyetlen családtámogatási program sem fog elmaradni – hangsúlyozta, hozzátéve, értékelik majd, melyek a leghatékonyabb támogatási formák, mely programokat folytatják, és indítanak-e újakat.

Azokra a sajtóinformációkra reagálva, amelyek szerint a baloldal jelentős pénzeket kapott a tengerentúlról a választási kampányához, úgy fogalmazott: a baloldal a függetlenségét áruba bocsátotta annak érdekében, hogy külföldről pénzt szerezzen.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta, ehhez képest szerinte a Tocsik-ügy “kismiska” volt. Kijelentette: törvénysértés történt, innentől kezdve az ügy a hatóságokra tartozik, és nem csak a politikára.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a parlamentben frakcióközi, LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoport alakult, a miniszter azt mondta, irigyeli azokat, akik azt gondolják, hogy ma ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.

Gulyás Gergely újságírói felvetésre jó javaslatnak nevezte, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó filmjét, a Toldit.

Egy a fővárosi közlekedési helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifogásolta, hogy bizonyos intézkedések hátrányosan érintik az autósokat. Nem szabad büntetni azokat, akik autóval járnak – mondta.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott.

Arra a kérdésre, hogy a küzdelemben az ukránoknak segítséget jelentettek-e a nyugati fegyverszállítmányok, azt válaszolta, az ellenállást nyilván segítik, a háborút ugyanakkor meghosszabbítják. Az igazi segítség az lett volna – tette hozzá -, ha a háború kitörése előtt sikerül megállapodniuk egymással a nagyhatalmaknak.

Gulyás Gergely közölte: Magyarország azért nem szállít fegyvert Ukrajnába, mert azt csak Kárpátalján keresztül tehetné, háborús fenyegetésnek téve ki ezzel egy olyan térséget is, ahol ma viszonylagos nyugalom van, és ahol még mindig nagy számban élnek magyarok.

MTI

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) jogszabályi hátterét az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni.

A közbeszerzési törvénybe (Kbt-be) 2019. január 1-jétől hatályosan átemelésre kerültek a 424-es Korm. rendelet lényegi elemei, ezek:

• a nyilatkozati rend, képviselet szabályai az EKR-ben,
• az űrlapok és egyéb dokumentumok szabályai,
• az EKR mellőzésének jogalapjai,
• a közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályai (KBA megszűnése)
• határidők meghosszabbításának kérdései.

Az ún. EKR rendelet (a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) tartalmazza továbbra is

• az informatikai részletszabályokat a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban,
• az üzemzavar kérdéseit,
• az elektronikus árlejtést.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletet itt érheti el.

A Pénzügyminisztérium „Mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásainak támogatása Pest megye területén” című pályázatán az SMTplus Ipari és Kereskedelmi Kft. 46,67 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el az eszközparkjának fejlesztéséhez.

Az SMTplus Kft. 2007-ben alakult, 100%-ban magyar magántulajdonban lévő elektronikai bérmunkagyártó vállalat. Megalapításakor megrendeléseiket még kézi forrasztással végezték partnereik részére, mára azonban nagyrészt robotok végzik a szerelő munkát. A cég évről-évre dinamikusan fejlődik, hogy meg tudjon felelni a mindennapok kihívásainak.

A pályázat célja új eszközök beszerzése volt a vevőik rendkívül magas igényeinek modern, automatizált gyártósorokkal, technológiákkal és magas színvonalú folyamatokkal való még jobb teljesítése érdekében.

Az SMTplus Kft. Nagykőrösön megvalósult eszközberuházási projektje keretében sor került egy adagolókkal rendelkező, alkatrész beültető moduláris szerelőegységként működő robot (1 db új Panasonic NPM-W2 Modular Mounter with Feeders), és a beültetett alkatrészt leforrasztó szelektív forrasztó robot (1 db ERSA Smartflow) beszerzésére és üzembe állítására, valamint ezzel kapcsolatban két új munkahely létesítésére.

A Pest megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030 és Pest megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 megvalósításához nyújtandó célzott pénzügyi támogatás keretében meghirdetett “PM_KKVESZKOZ_2018_B” kódszámú pályázati kiíráson 46 670 633 forintos állami támogatást elnyert, 84 855 697 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. december 16-án indult és 2022. szeptember 15-én zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program keretében 207,48 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a GÜTTLER Kft. A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketingtanácsadás, és munkavállalói képzés valósul meg.

A hódmezővásárhelyi cég főtevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzendő SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak majd vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságnak és intuitív kezelhetőségnek köszönhetően egyszerűbbé válik a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A három darab CATERPILLAR targonca anyagmozgató szerepet tölt majd be a kapacitásbővítésben. A Yaskava ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálják a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vesz marketingtanácsadást, mely tartalmazza a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósul annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztés során beszerzett új gépekkel nőni fog a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudja technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 2-án indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.

A mezőgazdasági gépgyártó cég 296,39 millió forint összköltségű projektje során eszközparkjának bővítése mellett márkaépítéshez kapcsolódó marketingtanácsadás és munkavállalói képzés valósul meg.

A cég fő tevékenysége mezőgazdasági talajművelő gépek tervezése, GÜTTLER® márkanévvel ellátott termékek gyártása, a technológia ismertetése, értékesítése. A vállalkozás 1996-ban jött létre a német Güttler házaspár alapításával, melynek célja az volt, hogy gyártó bázisa legyen a nyugat-európai keresletnek a Güttler GmbH-n keresztül, majd saját értékesítésben a közép-európai piacoknak. Ennek folyamán először Magyarországon indult el az értékesítés.

Jelen projekt a cég termékeinek variálhatósága iránt egyre gyakrabban felmerülő igény, illetve a termékek nagyobb mennyiségben, még magasabb minőségben és kedvezőbb áron való elérhetőségének kívánalma miatt vált szükségessé.

A gépparkfejlesztés részeként beszerzendő SENFENG SF4020HM 12KW fiber-lézer sík és cső vágógép egy CNC lézervágó berendezés, mely az alkatrészgyártási munkában vesz részt. Olyan alkatrészeket tudnak majd vele gyártani, amit eddig lassabban, pontatlanabbul, bonyolultabban vagy egyáltalán nem tudtak maguk előállítani. A LORCH Cobot Kollaboratív Robot főként kisebb és közepes sorozatok reproduktív gyors sorozatgyártására alkalmas. Rendkívül egyszerű programozhatóságnak és intuitív kezelhetőségnek köszönhetően egyszerűbbé válik a hegesztés, tehermentesíthetők a munkatársak, optimalizálhatók az emberi és gépi erőforrások. A három darab CATERPILLAR targonca anyagmozgató szerepet tölt majd be a kapacitásbővítésben. A Yaskava ArcWorld ívhegesztő robotrendszerek segítségével pedig robotizálják a hegesztést, mely jelentősen fokozza a termelékenységet és javítja az előállított termékek minőségét.

Az eszközbeszerzés mellett a cég igénybe vesz marketingtanácsadást, mely tartalmazza a GÜTTLER Kft. marketing koncepciójának kialakítását és a márkaértékesítés tevékenységeihez és folyamataihoz kapcsolódó tanácsadást. A projekt keretében továbbá egy fő munkatárs részére informatikai és digitális továbbképzés is megvalósul annak érdekében, hogy a projekt üzemeltetése és fenntartása problémamentes legyen.

A fejlesztés során beszerzett új gépekkel nőni fog a termelési kapacitás, és rövidülnek a gyártási idők. A beruházás eredményeként a cég javítani tudja technikai felkészültségét, versenyképességét és erőforrás-hatékonyságát. Mindezzel a termékek minősége javul, azok jobb egységáron értékesíthetőek, így a hozzáadott érték is emelkedik.

A Széchenyi Terv Plusz program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című, GINOP Plusz-1.2.1-21 számú pályázati kiírásán 207 475 313 forint európai uniós támogatást elnyert, 296 393 305 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. január 2-án indult és várhatóan 2023. november 10-én zárul.