You are here

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Subscribe to Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) feed Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)
Kárpátaljai magyar hírportál
Updated: 4 days 18 hours ago

Vidékünk fejlődéséért dolgoznak – Önkormányzati dolgozók napja

Wed, 09/12/2015 - 09:35

A demokratikus jogállam alappillérei az önkormányzatok. Mivel fontos a demokrácia fejlesztése és az állam megerősítése, Ukrajna elnökének rendelete alapján minden év december 7-én ünnepeljük Ukrajna önkormányzatainak napját. A Beregszászi Járási Tanács képviselői a közigazgatási hivatal munkatársaival, a járás településeinek polgármestereivel és jegyzőivel közösen méltatták szakmai ünnepüket Jánosiban, a Helikon Hotelben. Az ünnepségen jelen volt Erdei Péter beregszászi magyar konzul, Brenzovics László, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a KMKSZ elnöke, valamint a megyei képviselők közül Orosz Ildikó, Gulácsy Géza, Péter Csaba és Tóth Miklós.
Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke ünnepi beszédében azt kívánta a helyi önkormányzatok dolgozóinak, hogy megkapják végre azokat a hatásköröket és anyagi eszközöket, amelyek alapfeltételei a valódi önkormányzatiság megteremtésének, hogy végre tudják hajtani azt, amiért a választók megválasztották a képviselőket és a polgármestereket.
Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke harmonikus együttműködésre szólította a fel a tanácsok képviselőit, polgármestereket és az önkormányzati dolgozókat, amihez megfelelő költségvetési forrásokat kívánt, valamint erőt, egészséget és sok szerencsét.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy az önkormányzati dolgozók közös ellensége a szegénység és a közömbösség – ez ellen közösen kell harcolnia a város és a járás vezetőinek. Egyformán kell küzdeni a közös célokért. A polgármester hangot adott abbéli reményének, hogy az újonnan felállt járási tanács kreatívan tud majd dolgozni. Kevesebb képviselő van a járási és a városi tanácsban, és ilyenkor a hatékonyság általában javul. A kiemelkedően eredményes munkához békés égboltot kívánt, valamint barátsággal teli szeretetet a járás és Beregszász város iránt.
Ezt követően Sin József és Petruska István átadta a Kárpátaljai Megyei Tanács elismerő oklevelét Vass Ottónak, a KMKSZ és Bakancsos Lászlónak, az UMDSZ járási képviselőinek, valamint Kutasi Máriának, a Benei Községi Tanács jegyzőjének. A Beregszászi Járási Tanács oklevelét vehette át Makara Viktória, a Muzsalyi Községi Tanács jegyzője, valamint Tóth Sándor, Kaszony polgármestere.
Brenzovics László is köszöntötte az önkormányzati dolgozókat szakmai ünnepükön, gratulált ahhoz, hogy ebben a nehéz helyzetben vállalták, hogy képviselők legyenek, vállalták, hogy községeket vezessenek és munkát vállaltak a köz érdekében az önkormányzatoknál. Megjegyezte: „Az önkormányzatok napja van, önkormányzatiság valójában azonban még nincsen Ukrajnában. De reméljük, hogy lesz. Egy rendkívül nehéz átmeneti időszakban élünk, amely jelentősen meg fogja változtatni a mindennapjainkat meghatározó helyi közigazgatást. Most különösen fontos az összefogás, el kell felejteni azt, ami a választások idején történt. Önök most már képviselők, vezetők, össze kell fogniuk a Beregszászi járás lakosságának az érdekében, azért, hogy ezeket a nehéz időket túléljük, azért, hogy ebből az önkormányzati reformból a Beregszászi járás és annak lakossága jól jöjjön ki.”
Köszöntötte az önkormányzati dolgozókat és hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát Erdei Péter beregszászi magyar konzul is, aki eredményes munkát kívánt az újonnan megválasztott tisztségviselőknek.
Az ünnepi műsorban magyar táncokat mutattak be a jánosi lányok. A Mezővári Művészeti Iskola BorzsaVári Népi Zenekara szilágysági verbunkot és ugróst játszott, buzai népdalokat énekelt Kovács Abigél, majd szatmári dallamokat halhattunk Kovács Tamás előadásában. Mikec-Csuha Renáta és Kricsfalusi Miklós, a Mezővári Művészeti Iskola tanárai népi táncokat adtak elő. Végül Ljudmila Palamarcsuk, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal kulturális főosztályának módszerésze énekelt, a zenét a főosztály vezetője, Halász László és zenekara szolgáltatta. Az önkormányzati dolgozók ezen a napon egymás társaságában szórakozhattak, barátkozhattak, megbeszélve az előttük álló kihívásokat.

Badó Zsolt

Karácsonyi-Újévi irodalmi villámpályázat

Wed, 09/12/2015 - 09:25

A GYERMEKJÓLÉTI ALAPÍTVÁNY / ORSZÁGOS MÉCS LÁSZLÓ IRODALMI TÁRSASÁG és a PÁLFFY DÉNES NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG közös felhívása.
Pályázatunk témája
Szabadon választott.
A pályázat weboldala és email címe: http://www.irodalmi-ajandek.webnode.hu
mecslaszlotarsasag@gmail.com

A pályázók köre:
A pályázatunkra amatőr és rendszeresen publikáló szerzők tollából is várunk eddig még meg nem jelentetett műveket a fent megfogalmazott és kibontott témában. Pályázhatnak hazai és határon túl élő alkotók is.
Alsó életkori határ: 18. életév.

A pályázat célja:
Ráirányítani a figyelmet a magyar irodalomra, a magyar nyelven írt alkotásokra. Új irodalmi művek írására ösztönzés.
Tehetséggondozás, tehetségek felkutatása. Főhajtás a 120 éve született MÉCS LÁSZLÓ emléke előtt.

A pályázat beküldési határideje: 2016. 02 .07.
Formai követelmények:

Pályázni versekkel, prózai művekkel lehet. A pályázatot kizárólag word dokumentumban kérjük beküldeni emailben.
E-mail: mecslaszlotarsasag@gmail.com . A tárgyhoz szíveskedjenek odaírni: Irodalmi ajándék
Egy pályázó maximum 3 alkotással nevezhet. A prózák nem lehetnek hosszabbak 4 gépelt oldalnál.
A pályázat nem jeligés, ám lehet írói nevet is használni.
A pályázó a pályázaton történő részvételével automatikusan hozzájárul, hogy műve térítésmentesen megjelenjen a kiíró valamely elektronikus, vagy nyomtatott kiadványában.
A pályázathoz kötelező mellékelni a (felhívás részét képező) kitöltött Jelentkezési és regisztrációs lapot
Amennyiben szeretné, rövid önéletrajzot is küldhet.
Pályázati regisztrációs díj – adomány : 1000 Ft/pályázó

Bővebb információ ITT.

Mi mindenre jó a fenyő?

Wed, 09/12/2015 - 09:15

A fenyőnek valójában rengeteg felhasználási módja létezik, és ezek közül csak egy a néphagyomány, hogy karácsonykor megvéd a gonosz démonoktól.

A fenyők december huszonnegyedike környékén milliószámra esnek áldozatul az emberek karácsonyi hangulatának, és utána gyakran utcaszéleken, vagy jobb esetben konténerekben végzik. Pedig a fenyőnek szinte mindene jó valamire.

A gyanta felhasználása a régi korokban

Mára nyilván senki nem fogja a fenyőfa megkeményedett ragacsos nedvét a szájába venni, és rágó-reklámokat meghazudtoló jókedvvel és lendülettel rágcsálni. Pedig régen igen közkedvelt rágcsa volt ez az erdőmunkások, havasi pásztorok és gyermekeik körében. A lányok is gyakran a szájukba vették, hogy segítse a nyálképzésüket és könnyebben fonhassanak. Úgy tartották, hogy a gyanta tisztítja a fogakat, jót tesz a gyomornak és éhségcsillapító hatással is bír. De használták kéregedényeik megragasztására, sebeik gyógyítására, szövőbordáik készítéséhez és még a szoba illatosítására is.

A talajtakaró örökzöld

A fenyő kérge remek víztartó képességgel rendelkezik, amelyet a gyomok elnyomására lehet felhasználni. A kívánt hatás érdekében öt-nyolc centiméteres rétegben érdemes elteríteni. Magas gyantatartalma miatt nehezen bomlik, így nem igényel folyamatos utánpótlást vagy mennyiségi ellenőrzést, elég, ha kétévente eltávolítjuk a területről.

A földgiliszták, a talaj természet adta forgatói elkerülik, ahogy a talajlakó kártevők is. Többféle fenyőfajta kérge is megfelelő a feladatra. A legolcsóbban beszerezhető a luc, a legdrágább a vörösfenyők kérge. A régi időkben közkedvelt cserzőanyagként tartották számon a fenyő ezen részét.

Az iható növénytej

A fenyőfélék természetes védekezés gyanánt szurkot termelnek ki magukból, ahol valamiképpen sérül a kérgük. Ez a fenyőszurok vagy fenyőgyanta áttetsző, kellemes illatú, sárgásbarnás ragacsos nedv.

Ezt a nedvet máig felhasználhatjuk, például koktélok készítésére, amelyek vigyázat: orvosságnak minősülnek, tehát csak betegség esetén fogyaszthatjuk. Ilyen gyógyszer-ital például a fenyőgyantatej, az asztmás vagy állandó köhögési ingerre való orvosság.

Bacsinszky Tímea lett az év legtöbbet fejlődött teniszezője

Wed, 09/12/2015 - 09:08

A magyar származású, svájci Bacsinszky Tímea lett az év legtöbbet fejlődött női teniszezője a profi tornákat szervező WTA szerint.
A 26 esztendős játékos azzal vívta ki az elismerést, hogy a világranglista 12. helyén zárta a szezont, így tavalyi eredményéhez képest 36 helyet javított.

Az év női teniszezőjének a világelső Serena Williamset választották, az amerikai sztár idén 53 győzelem mellett mindössze három mérkőzést vesztett el, és öt tornagyőzelméből hármat Grand Slamen aratott. A 34 éves, egyesben 21-szeres GS-bajnok játékos pályafutása során hetedszer, és sorozatban negyedszer lett az év legjobbja.

A 2015-ös idény visszatérője Serena nővére, a hétszeres GS-győztes Venus Williams, az év újonca az orosz Darja Gavrilova, párosa pedig a kilenc tornát megnyerő svájci Martina Hingis és indiai Sania Mirza lett.

Megnyílt a Betlehemi jászolkiállítás a Magyarság Házában

Wed, 09/12/2015 - 08:49

Megnyílt az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves alkotásokat bemutató 22. Betlehemi jászolkiállítás a Magyarság Házában kedden, Budapesten.
A népszokások, a kézművesség és a régi tradíciók felelevenítésével a tárlat teret nyújt a hagyományos kultúrák és értékek számára a mindent elárasztó szórakoztatóiparral szemben – fogalmazott a megnyitón Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, aki hangsúlyozta azt is: a kiállítás segít átérezni a betlehemi jászolból mindenkor áradó nyugalmat, csendességet és szeretet.

A Magyar Kézművességért Alapítvány októberben 22. alkalommal hirdette meg a Betlehemi jászol című pályázatát, amelyre hazai és határon túli magyar kézművesek, népművészek és kézműves iparművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhetnek természetes alapanyagok felhasználásával készült alkotásaikkal.

A néprajzkutatókból, iparművészekből és a Ciszterci Egyházközség tagjaiból álló szakmai zsűri mintegy 180 beérkezett pályázat közül 171 alkotó csaknem 300 művét válogatta be a szerdától látogatható kiállítás anyagába, amely részben a Magyarság Házában, részben a veszprémi Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban tekinthető meg – ismertette Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Hozzátette: a betlehemezés és a betlehemi jászolállítás az egész Kárpát-medence legelterjedtebb, legismertebb néphagyományai közé tartozik, nyelvtől és vallástól függetlenül.

Semmelweis Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kézműves Tagozatának alelnöke emlékeztetett: 1994 óta több mint háromezer alkotó műveit ismerhette meg a közönség a betlehemi jászolkiállításoknak köszönhetően, amelyek anyagából eddig 24 kiadvány született.

A kiállítás anyagából Semmelweis Tibor kiemelte Budai Katalin bútorfestő modern felfogású karácsonyfáját, a Szekszárdi Kolping Iskola mohácsi tagozatának betlehemi jászolát, és különösen érdekesnek nevezte Serföző Helén Jézus születése című képét.

Köszöntőt mondott a kiállítás megnyitóján Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Művészeti és Közművelődési Főosztályának vezető-helyettese, Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója és Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes is.

Az eseményen számos alkotó vehetett át elismerést pályaművéért többek között a Fővárosi Önkormányzat és az EMMI felajánlásainak köszönhetően. Hasonlóan az előző évekhez, a kiállítás anyagából idén is album készült.

Megfosztották egyik övétől Furyt

Wed, 09/12/2015 - 08:40

A Nemzetközi Bokszszövetség, vagyis az IBF megfosztotta világbajnoki övétől Tyson Furyt, aki másfél héttel ezelőtt egyhangú pontozással megverte az ukrán Vladimir Klicskót Düsseldorfban.

A magyarázat: a Bokszvilágszervezet (WBO), a Bokszvilágszövetség (WBO), a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO) és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBF) Klicsko uralkodása alatt megállapodtak, hogy milyen sorrendben jelölik ki a kötelező kihívókat a nehézsúlyú világbajnok számára.

Fury a WBO-tól kapta a lehetőséget, hogy megmérkőzzön Klicskóval, és a sorrend alapján most az IBF jelöltjének, az eddigi 22 meccséből 21-et megnyerő ukrán Vjacseszlav Glazkovnak kellene következnie, hogy összecsapjon a világbajnokkal.

Ebbe azonban belekavart Fury és Klicsko szerződése, amely lehetőséget biztosított az ukrán bunyósnak a visszavágásra. Klicsko néhány nap gondolkodás után bejelentette, kihasználja a megállapodásban rögzített záradékot, szeretne visszavágni a britnek.

Az IBF ezek után úgy döntött, megfosztja világbajnoki övétől Furyt, aki így már „csak” a WBO és az IBO világbajnoki, valamint a WBA szuper-világbajnoki övét birtokolja.
A Nemzetközi Bokszszövetség arról is döntött, hogy a betöltetlen címért két veretlen bokszoló, Glazkov és a 29 éves amerikai Charles Martin csap össze.

Majdnem 30 százalékkal zsugorodtak a Csomolungma gleccserei

Wed, 09/12/2015 - 08:39

A helyzetért egyértelműen az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést tartják felelősnek a kínai szakemberek. A teljes területre vonatkozó számításaikat az 1970-es évekbeli állapotokkal hasonlították össze. Megállapították, hogy a hegy déli lejtőjén, a nepáli oldalon az 1980-es évek óta a gleccserek 26 százaléka tűnt el.

A Kínai Tudományos Akadémia (KTA), a Hunani Tudományos és Technológiai Egyetem, valamint a Csomolungma Hópárduc természetvédelmi központ hosszú ideje tartó távérzékelésre és helyszíni megfigyelésekre alapozott munkával jutott következtetéseire – közölte a Hszinhua hírügynökséggel Kang Si-csang a KTA képviseletében.

A Csomolungma Természetvédelmi Területen jelenleg 1476 gleccser található, 2030 négyzetkilométert fednek le. A gleccserek zsugorodása, olvadása a 20. század jelensége, a folyamat felgyorsulását az 1990-es évektől kezdve észlelték. A jégtömbök, jégpiramisok erdői immár csak a magasabb régiókban találhatók meg. A jelenség következtében felduzzadtak az olvadékvíztavak, a folyók alsóbb szakaszain megnőtt a vízszint. A gleccsertavak területe 1990 és 2013 között 100 négyzetkilométerről 114 négyzetkilométerre nőtt – számolt be a jelenségről Kang.

A világ tetejének is nevezett térségben, ahol a Föld legmagasabb – 8844 méterre magasodó – pontja is található, a gleccserek a belföldi folyók és tavak vízforrásául szolgálnak. Ha ezek vízellátása folyamatosan csökken, a folyók áramlása idővel lelassul – figyelmeztetnek a szakemberek. Megjegyzik továbbá, hogy a felmelegedés következtében a térségben változik az ökológiai környezet, például nő az erdős területek aránya.

Balatonfüreden tanácskoztak a Kárpát-medencei református egyházvezetők

Thu, 12/11/2015 - 10:48

A Kárpát-medencei együttműködést érintő kérdések szerepeltek a Generális Konvent november 10-11-i elnökségi ülésének napirendjén. A kétnapos tanácskozás végén az európai migrációs válságról fogadott el nyilatkozatot a testület.

A mostani megbeszélés fő témáját a jövő évi programok és az ezekkel összefüggő költségvetési kérdések egyeztetése képezte. 2017-re előretekintve a reformáció 500 éves évfordulójának közös megünnepléséről is szó volt, valamint döntés született több reprezentatív kiadvány és a Kárpát-medencei református egyházak közös magazinja, a Kálvincsillag megjelentetéséről. Az ülésen beszámolók hangzottak el a részegyházak életének aktuális kérdéseiről, a testülethez kapcsolódó szakbizottságok munkájáról, valamint a határon túli református iskolák megsegítésére létrehozott Kárpát-medencei Református Oktatási Alap működéséről is.
A tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a Generális Konvent elnöksége felszólítja a felelős kormányokat, valamint az Európai Unió vezetőit és a további érintetteket, hogy tegyenek meg mindent az európai migrációs válság igazi megoldásának érdekében. Álláspontjuk szerint ezt „csak az hozhatja meg, ha megszűnnek a kényszerű elvándorlás okai, és ki-ki békében, jobb élet lehetőségeivel élhet saját hazájában vagy térhet oda vissza.” Emlékeztetnek arra is, hogy a menekültek és bevándorlók emberi méltóságát, ügyük gyors és méltányos elbírálását is biztosítani kell. Ugyanerre biztatnak egyúttal „minden jóakaratú embert” és felelős vezetőt is.

Kárpátalja anno: Bedőháza focistái

Thu, 12/11/2015 - 10:28

Az 1950-es években készült az a felvétel, mely fiatal bedőházi focistákat ábrázol. A Técsői járásban található településen is régi hagyománya van a labdarúgásnak: az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején alakult meg az első hivatalosan bejegyzett futballcsapata. 1955-ben épült fel a falu közepén az új futballpálya.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Hatvan éve halt meg Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok

Thu, 12/11/2015 - 09:28

Hatvan éve, 1955. november 12-én halt meg Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, aki építészként szellemi olimpián is a legjobb volt.
1878. február 1-jén született Budapesten Guttmann Arnold néven egy szegény zsidó családban, édesanyja öt testvérével együtt egyedül nevelte. Amikor tizenhárom éves volt, apja a Dunába fulladt, ekkor határozta el, hogy megtanul úszni. A vékonydongájú fiú a Markó utcai főreálgimnáziumban első tornaóráján felsült: nem tudott fölmászni a rúdon. A kudarc azonban nem kedvetlenítette el, inkább megacélozta, és néhány hét után a titkos edzések eredményeként fölmászott a plafonig. Amikor a Műegyetemre járt, tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott – a kor ideálja a sokoldalú sportember volt -, és tizenhét évesen már magyar bajnok és Európa-bajnok volt.

Az első magyar olimpiai keretbe – amely mindössze hét sportolóból állt – tizennyolc évesen, egyetlen úszóként került be. Az 1896-os első újkori olimpián két gyorsúszó számban, 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. A 100 méteres verseny résztvevőit gőzhajóval szállították ki az öböl közepén kijelölt rajthelyre, egy kifeszített kötélhez. Elsőként Hajós ért célba, 1:22,2 perces idővel, tiszteletére a trónörökös húzta fel a hajó árbócára a magyar zászlót, amelyet Hajós vitt magával Görögországba. A zenekar ezután belekezdett a himnuszba, csakhogy az osztrák Gott erhaltéba, amit a néhány magyar leintett, s ők énekelték a Himnuszt.

Bár nagyon fázott, újból bezsírozta magát, és a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva 1200 méteren indult újra. Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt a dermesztő vízben. Másnap a görög lapok Hajós Alfrédet mint a “magyar delfint” emlegették.

A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: “Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: “A vízben”. Győzelmeinek értékéből nem von le semmit, hogy angolok, németek, ausztrálok nem vettek részt az akkoriban még kis vonzerőt jelentő olimpián, amiként az sem, hogy az áprilisi hideg tengervíz sem volt mindenki számára csábító. Hazatérve folytatta egyetemi tanulmányait, 1899-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen. Itthon kevesebb elismerést kapott, egyik műegyetemi tanára meg is rótta, hogy tanulás helyett léha emberként sportol.

Úszópályafutását 1897-ben, tizenkilenc éves korában befejezte, áttért a tornára és a labdarúgásra. Szerepelt az első magyarországi labdarúgó-mérkőzésen, a Millenáris pályán 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában lépett pályára. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak, s 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya. Később játékvezetőként, 1906 őszén szövetségi kapitányként is működött. Az 1900-as évek elején neves újságírónak számított, a Sport Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg.

Az aktív sportolástól 1904-ben visszavonult. Előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-től Villányi Jánossal közösen önálló irodát tartott fenn. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban (az aranyérmet nem ítélték oda). A zsidótörvények hatálya alól sokáig felmentették, de a holokauszt idején neki is bujkálnia kellett. 1945 után már csak ritkán szerepelt nyilvánosan, de 1947-ben, az első magyar válogatott mérkőzés ötvenedik évfordulóján ő végezte el a kezdőrúgást az osztrákok elleni meccsen.

Alkotásai az eklektikától és a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig terjednek. Az általa tervezett, ma a nevét viselő margitszigeti fedett sportuszodát (1930) a vasbetonszerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Az ő tervei alapján épült többek között az újpesti Megyeri úti sporttelep, a debreceni Arany Bika Szálloda, a győri versenyuszoda és a Magyarországi Református Egyház székháza. 1945 után irodáját nem nyithatta újra, de ő vezette a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait, még a sztahanovista kitüntetést is megkapta.

Szabadidejét gyakran töltötte sportember testvérbátyja sashalmi házában, ahol még idősebb korában is úszott, teniszezett, és a helyi sportélet, főként a foci felvirágoztatásából is kivette a részét. 1955. november 12-én, hetvenhét éves korában halt meg Budapesten. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem harmóniáját állította középpontba. A Magyar Testnevelési és Sportmúzeum 1967-ben Hajós Alfréd egykori Báthory utcai lakásában kezdte meg működését.

A magyar sporttörténet legendás alakját 1966-ban az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott. 2013-ban posztumusz beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik. Tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására 2002-ben létrehozták a Hajós Alfréd Társaság közhasznú egyesületet.

Kihirdette a román államfő a magyar nyelv napjának megünnepléséről szóló törvényt

Thu, 12/11/2015 - 08:51

Kihirdette Klaus Iohannis államfő szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett törvényt, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át.

A tervezetet júniusban a szenátus ellenszavazat nélkül szavazta meg, októberben pedig a képviselőházban 264-en támogatták, tízen ellenezték, míg 19 képviselő tartózkodott.
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabály értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak. A tervezet kitér arra, hogy a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat. A törvény kihirdetése után a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.
A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a román parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Romániában például szeptember 28. a cseh, december 13. pedig a tatár nyelv napja.
A törvény kezdeményezői rámutattak: a Kárpát-medencében november 13-án ünneplik a magyar nyelv napját, és a romániai magyarok is csatlakozni szeretnének ehhez az ünnephez.
A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.

A Saul fia kapta a fődíjat, Vidnyánszky Attila a legjobb rendező díját a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon

Thu, 12/11/2015 - 08:44

A Saul fia kapta szerdán a 15. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál fődíját, a legjobb rendezését járó elismerést Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója vehette át A szarvassá változott fiú című filmjéért.

Vidnyánszky Attila az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a nyugati parti amerikai nagyvárosban megrendezett fesztivál nagyon fontos megjelenési helye a magyar filmnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kultúra minél ismertebb legyen külföldön.
Mi sohasem leszünk gazdasági nagyhatalom, de kultúrában igazán erősek vagyunk, büszkék vagyunk arra, hogy milyen teljesítményekre vagyunk képesek annak sok-sok területén” – mondta.
A magyar művészmozi-hálózatban decemberben műsorra kerülő, díjnyertes filmének eddigi nemzetközi fogadtatásáról elmondta, hogy az nagy sikert aratott egy szentpétervári zártkörű szakmai vetítésen, de külföldi fesztiválon most mutatták be először.
Kitért arra, hogy a nyár elején elkészült filmje Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című elbeszélő költeménye, illetve az abból készült színházi előadáson alapul, amely eredetileg 2003-ban, Törőcsik Mari és a beregszászi társulat közreműködésével jött létre. A darabot ma is játsszák a Nemzeti Színházban és több fesztiválon szerepelt szerte a világban.
A film teljesen önálló forgatókönyv alapján készült, nem az előadás felvétele, bár benne van a színház, színházi közegben zajlik a történet nagy része. Különleges művészfilm született, úgy gondolom, a magyar művészfilmek, nagy hagyományát folytatva” – mondta a rendező, kiemelve, hogy a magyar filmkultúrából Huszárik Zoltán gyakorolta rá a legnagyobb hatást.
Ez egy különleges film, különleges filmes nyelven, a színházról szól. Úgy gondoltam, ha már színházról szól az egész, akkor a színház felé kellene elmozdítani az egész filmes nyelvet, a megszólalási módot, a színészmozgatást, az egész látványvilágot” – tette hozzá.
Vidnyánszky Attila kedden egy, a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson egy, a magyar kulturális életről megrendezett beszélgetésen bejelentette, hogy 2017 tavaszán szeretné a Nemzeti Színházat vendégjátékra elhozni az Egyesült Államokba.
A fesztivál közönsége csütörtökön tekintheti majd meg a Nemes Jeles László rendezte Saul fiát. A szavassá változott fiú pénteken kerül bemutatásra.
Kálmán László nagykövet, Los Angeles-i főkonzul a szerdai díjátadó szertartást követően az MTI-nek elmondta, hogy a fesztivál másfél évtizedes történetében nem volt még ilyen rangos fogadtatása a magyar mozgóképnek a film fővárosában.
Az eseményen jelen volt Michael Barks, a Sony Classic Pictures társelnöke is.

Kárpátaljai Vándoregyetem a Rákóczi-főiskolán és az Ungvári Nemzeti Egyetemen

Thu, 12/11/2015 - 08:37

Immár negyedik alkalommal rendezték meg a Soós Kálmán Ösztöndíjprogram egyik alprogramjaként megvalósuló Kárpátaljai Vándoregyetemet a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében. Az ösztöndíjprogram 3 alprogramból tevődik össze:
1. Kárpátaljai Vándoregyetem
A vándoregyetem célja, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatásban dolgozó tanárok és kutatók valamennyi, Kárpátalján magyar nyelven oktató felsőoktatási intézményben bemutathassák kutatási témájukat vagy olyan tudományos eredményeiket, melyek széleskörű érdeklődést válthatnak ki.

2. Magyar nyelvű oktatási jegyzetek és magyar nyelvű szaknyelvi szótárak készítése
Az alprogram célja, hogy azoknak a felsőoktatásban oktatott tárgyaknak az esetében, amelyekhez magyar nyelven nincs vagy hiányos, esetleg nem megfelelő az oktatási jegyzet- és szaknyelviszótár-ellátottság, támogassa a magyar nemzetiségű oktatók jegyzet- és szótárkészítését.

3. Kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása
Azok számára szól a pályázat, akik az elmúlt két tanévben magyar nyelven írták és védték meg szakdolgozatukat valamelyik kárpátaljai felsőoktatási intézményben, és szakdolgozatuk témája kapcsolódik vidékünkhöz, azaz Kárpátaljához.

2015. november 9-én Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán szervezték meg a vándoregyetemet, mely során két szekcióban mutatták be az előadók saját szakterületükön végzett tudományos munkájukat, eredményeiket. Az előadók közt voltak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának oktatói. A vándoregyetem két helyszínen valósult meg, így november 11-én az Ungvári Nemzeti Egyetemen szintén megtartották az előadásaikat az oktatók. A program beregszászi és ungvári megnyitóján Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója köszöntötte az előadókat, kollégákat, érdeklődőket, ismertetve a program célját.
Az ösztöndíjprogram megvalósulását a Bethlen Gábor Alap támogatta.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Lemondott Dmitro Jaros

Thu, 12/11/2015 - 08:29

Lemondott Dmitro Jaros az ukrán radikális nacionalista Jobb Szektor (PSZ) éléről. A Majdan-tüntetések alatt létrejött, időközben párttá alakult szervezet vezetője szerdán jelentette be döntését Facebook-oldalán.

Jaros azzal magyarázta döntését, hogy a kelet-ukrajnai harcokban szerzett sebesülése után hosszú gyógykezelésre szorult. Ez idő alatt megbízta a szervezet irányításával néhány, hozzá közel álló társát. A mozgalom vezetése azonban olyan ideológiai irányba indult el, amellyel ő nem ért egyet.

“Vezetőként személyes felelősséggel tartozom mindazért, ami a szervezetben történik, és nem akarom a felelősséget másokra hárítani” – indokolta lemondását Jaros.

A Jobb Szektorban egyesek úgy vélik, hogy a szervezet néhány vezetője saját üzleti érdekei és ambíciói miatt szándékosan teremtett olyan helyzetet, amelyben Jarosnak nem maradt más választása, mint a lemondás a vezetői tisztről. A szervezet olyan döntéseket és új “forradalmi stratégiát” fogadott el a múlt vasárnapi értekezletén Jaros jelenléte nélkül, amellyel ez utóbbi nem érthetett egyet. Sajtóértesülések szerint egyebek mellett a szervezet vezetése illegitimnek minősítette a jelenlegi kijevi vezetést Petro Porosenko elnökkel az élen.

Elemzők szerint Jaros volt az a személy, aki a sokféle nézetű és vérmérsékletű tagokat egyesíteni tudta az alulról szerveződött, nem oligarchák vagy politikusok által létrehozott Jobb Szektorban.

A szervezet az európai integrációért és a Janukovics-rezsim elleni kijevi Majdan-tüntetéseken jött létre a demonstrálók önvédelmi egységeinek tagjaiból. Főként olyan veteránok alapították, akik korábban harcoltak Afganisztánban, továbbá Csecsenföldön vagy Grúziában az orosz csapatok ellen. Először akkor hallattak magukról, amikor a szervezet magára vállalta a 2014 januárjában kirobbant utcai összecsapásokban való részvételt a rohamrendőrökkel szemben.

A 44 éves Jaros tavaly ősztől független parlamenti képviselő, 2015 áprilisától pedig az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének tanácsadója.

Lezuhant egy ukrán katonai repülőgép, a pilóta életét vesztette

Thu, 12/11/2015 - 08:22

Lezuhant egy katonai repülőgép szerda délelőtt Ukrajna keleti részén, Zaporizzsja közelében, a pilóta életét vesztette – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az ukrán légierő Szu-25-ös csatarepülőgépe gyakorlórepülést végzett, és Zaporizzsjától mintegy 40 kilométerre északra zuhant le. A 23 éves pilóta az egyetlen áldozat, a gép becsapódásakor környékbeli civilek sem sérültek meg.

Anatolij Matiosz katonai főügyész Facebook-oldalán közölte, hogy a vizsgálat előzetes eredménye alapján a gép alacsony repülést gyakorolt, és eközben egy magasfeszültségű vezetéknek repült.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleménye szerint a repülőgépet vezető főhadnagy élete utolsó pillanatáig úgy manőverezte a légi járművet, hogy az ne lakott területre zuhanjon. A gép végül egy autópálya mellett csapódott be.

Márton-nap a Nagyberegi tájházban

Thu, 12/11/2015 - 08:18

Kedden délután a Nagyberegi tájházban tett látogatást Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára, ahol részt vett a Márton-napi ludasságokon.
Az államtitkárt és kíséretét a Márton-napi mécsesek fénye fogadta. Kemencés, omlós libasült illata terjengett a levegőben, és a Sodró együttes, Váradi Enikő vezetésével, húzta a talpalávalót a csűrben tartott folkkocsmában.
Az illusztris vendégeken kívül több iskola diákcsoportja is részt vett a rendezvényen. A Beregszászi Magyar Gimnázium, valamint egy magyarországi csoport és a helybeliek szatmári, viski és szilágysági táncokat rophattak Váradi Enikő vezetésével.
A hűvös őszi időjárás ellenére kellemesen telt az este. A forralt bor és az illatozó tea otthonossá tette a hangulatot. A fiatalok tábortűz fényénél beszélgethettek egymással.
Reméljük, maradandó emlékekkel távozott mindenki és találkozunk jövőre is!

Csurman-Puskás Anikó
Kárpátalja.ma

Tovább drágul a kenyér Ukrajnában

Thu, 12/11/2015 - 08:05

November végére a kenyérfélék és a pékáruk 10-15 százalékkal drágulnak – adta hírül a Novini Zakarpattya november 9-én, Volodimir Cseredának, a Pékek Országos Szövetsége és a Kijivhlib vállalat elnökének nyilatkozatára hivatkozva.

Az újabb áremelést a gabona, a liszt, a cukor, a napraforgóolaj és elsősorban az üzemanyag drágulása indokolja. A benzin és a dízelolaj korábbi áremelkedése miatt sokan inkább gázüzemű gépjárművet választottak, októbertől azonban a cseppfolyós gáz ára is emelkedett 3 hrivnyával.

– A kenyérfélék és pékáruk áremelése indokolt, mivel a gabona, s ezzel együtt a liszt is a múlt évhez képest 70 százalékkal drágult. A napraforgóolaj ára pedig közel 50 százalékkal nőtt. S ehhez még hozzáadódik az elektromos energia áremelkedése is – mondta Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemzési Központ elnöke.

A Kijevi Városi Közigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint nem tudják arra kényszeríteni a kereskedőket, hogy ne emeljék a kenyér árát. Ugyanakkor a fővárosban mintegy 150 helyen árusítanak szociális kenyeret, mely közel kétszer olcsóbb, mint a bevásárlóközpontokban.

Jelenleg a kenyér ára Ungváron 8-12 hrivnya között van.

Kárpátalja.ma

2015. november 12., csütörtök

Thu, 12/11/2015 - 00:00
Névnap Jónás – héber eredetű; jelentése: galamb.

Renátó – latin eredetű; jelentése: újjászületett. Idézet

“Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.”

Kosztolányi Dezső

Szabó Magda

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Oláh Miklós, Mária királyné németalföldi helytartó titkára Brüsszelben megírja a Hingaria és az Athila című munkáját (1536).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

KÉRDÉSEDRE A VÁLASZ ISTEN

„Bár tudnám, hogy hol találom Istent!” (Jób 23:3)

Jób szenvedései majdnem egy éven át tartottak. Abba az évben elvesztette gyermekeit, vagyonát és egészségét is. Ekkor fohászkodott így: „Bár tudnám, hogy hol találom Istent!” Figyeld meg, Jób imája nem ez volt: „Bár tudnám, hogyan kaphatnám vissza gyermekeimet, vagyonomat és egészségemet!” Ő nem ezekre a dolgokra összpontosított. Felismerte, hogy ha Istennel rendezett a kapcsolata, akkor minden más is a helyére kerül életében. Íme, egy gazság, amit akkor tanulsz meg, ha elveszíted, amit szeretsz: amikor semmid sem marad, csak Isten, akkor rájössz, hogy Isten elég! Jób könyvének nagy része arról szól, hogy Jób vitába száll Istennel, és panaszkodik élete miatt. Te is így teszel? Ne aggódj, ha így van, Isten tudja kezelni. Amíg rá figyelsz, ő helyre tud igazítani, tud tanítani, segíteni és így hited is erősödik. Jób nem volt beavatva abba, hogy mi zajlott a színfalak mögött. Nem tudott a párbeszédről Isten és a sátán között, melyben a sátán ezt mondta: „Vedd csak el mindenét, majd káromol még téged!” (ld. Jób 1:11). De Isten tudta, hogy ez nem így van, ezért engedte a sátánnak, hogy egy ideig támadhatja Jóbot. Amikor mindez véget ért, Isten nem gondolta meg magát Jóbbal kapcsolatban, sem Jób nem gondolta meg magát Istennel kapcsolatban. Az egyetlen, aki kénytelen volt belátni gondolatmenetének kudarcát, a sátán volt! Ha kíváncsi vagy a történet végére: „Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt” (Jób 42:12). Ha ma bajban vagy, a megoldás Isten. Csak bízz benne továbbra is, és ő el fog juttatni a győzelemig!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Jozafát püspök, vértanú

Jozafát ortodox szülőktől származott, katolikus hitre tért, és az egységért munkálkodott. Szívesen fogadta az Isten tanítását, életét Isten iránti szeretet jellemezte. Tanuljuk el tőle a hűséget, az Istenre figyelést, a bátorságot, a kitartást.
Kuncewitz Jozafát 1580 körül született Wlodzmierzben. 1604-ben bazilita szerzetes, 1614-ben archimandrita, 1618-ban polocki érsek lett. Sokat segítette a szegényeket. Fáradhatatlanul dolgozott a nyugati és keleti kereszténység egyesítésén. Az unió ellenségei életére törtek, és a lengyelországi Witepszkben 1623. november 12-én karddal kivégezték.

bacskaplebania.hu

Keddig elkel az utolsó négy hely az Eb-re

Wed, 11/11/2015 - 17:21

A csütörtökön kezdődő és jövő keddig tartó pótselejtezős szakaszban elkel a 2016-os, franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság utolsó négy helye.

Csütörtökön a norvég és a magyar együttes oslói összecsapásával kezdődik a sorozat, s ez a párosítás is zárul leghamarabb vasárnap a budapesti visszavágóval.

Pénteken a bosnyák és az ír csapat mérkőzik meg Zenicában, a visszavágóra pedig hétfőn Dublinban kerül sor.

Az utolsó két helyért az ukrán és a szlovén, illetve a svéd és a dán válogatott csap össze. Az első mérkőzéseket szombaton, a visszavágókat kedden rendezik. E két párosítás győztesével válik teljessé a kontinenstorna 24 csapatos mezőnye.

Az utolsó szakaszban a selejtező nyolc csoportharmadikja lép pályára. A legjobb harmadik helyezett, a török válogatott közvetlenül vívta ki az Eb-részvételi jogot.

A pótselejtező programja (az uefa.com alapján):
első mérkőzések:
—————–
csütörtök:
Norvégia-MAGYARORSZÁG, Oslo 20.45
péntek:
Bosznia-Hercegovina – Írország, Zenica 20.45
szombat:
Ukrajna-Szlovénia, Lviv 18.00
Svédország-Dánia, Solna 20.45

visszavágók:
————-
vasárnap:
MAGYARORSZÁG-Norvégia, Budapest, Groupama Aréna 20.45
hétfő:
Írország – Bosznia-Hercegovina, Dublin 20.45
kedd:
Szlovénia-Ukrajna, Maribor 20.45
Dánia-Svédország, Koppenhága 20.45

Tudományos fokozatok a Rákóczi-főiskolán

Wed, 11/11/2015 - 15:26

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola újabb két tanára szerzett doktori fokozatot a közelmúltban a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának bizottsága előtt.

Szakál Imre október 28-án védte meg doktori értekezését, melynek témája: Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919–1938). Az értekezés témavezetője dr. Pallai László (Debreceni Egyetem) volt, a bírálók pedig dr. habil. Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének tanszékvezetője, valamint dr. Kerepeszki Róbert történész, a Debreceni Egyetem adjunktusa.

A fiatal kutató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakán szerzett diplomát. 2011-ig volt a Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központjának munkatársa. 2011-től 2013-ig a GENIUS Jótékonysági Alapítványnál dolgozott, ahol elsősorban az Agora Információs Központ ügyeivel foglalkozott. 2009-től 2012-ig volt PhD-hallgató a Debreceni Egyetemen. 2013 szeptemberétől a főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékén tevékenykedik. Doktori értekezése a világhálón is megtalálható.

Molnár D. Erzsébet 2015. november 3-án védte meg doktori értekezését summa cum laude minősítéssel. Disszertációjának témája: Kárpátaljai magyarok a Szovjetunió hadifogoly- és munkatáboraiban (1944–1953). Az értekezés témavezetője dr. Pallai László (Debreceni Egyetem) volt, a bírálók pedig dr. Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint dr. habil. Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem docense.

Molnár D. Erzsébet a Rákóczi-főiskola angol–történelem szakán szerzett diplomát 2012-ben. Kezdetben tanársegédként, majd teljes állású oktatóként maradt az intézmény kötelékében, majd koordinátorként adminisztrációs feladatokat is ellátott a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéken. Jelenleg is az említett tanszék tanáraként és a Lehoczky Tivadar Intézet munkatársaként tevékenykedik. Doktori értekezését IDE kattintva érhetik el.

Hivatalosan november 28-án avatják doktorrá a kutatókat.

A Kárpátalja.ma szerkesztősége gratulál a fokozatszerzéshez és további sikeres munkát kíván a Rákóczi-főiskola oktatóinak!

Pages