A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy minden betegséget gyógyít. Egyes helyeken növényi aszpirinnek is nevezik – nézzük, miért!
A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek.
Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsás vagy fehér. Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó “méhlegelő”.
Minden betegségre jó
Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak – a rozmaringhoz hasonlóan – tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghoszszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: “Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?”, “Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni”.
A középkori franciák a “minden jó” névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek.
Az indiai ajurvédikus orvosok menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.
Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz.
Zsálya gyógyászati felhasználása
A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak.
A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.
Megbecsült fűszer
Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fű-szernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira. Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erősen fűszerezett ételekkel is. Kacsa- és libasültek, májból készült ételek, pástétomok elmaradhatatlan fűszere, de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.
Az almalevesnek pikáns ízt ad, a virágokat salátákhoz keverik.
Termesztés
Az orvosi zsálya szaporítása egyszerű: tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a szárazságot. Júniusban nyílnak ibolyalila, nyitott szájra emlékeztető virágai.
Kizárólag illóolaj előállítására skarlátzsályát (Salvia sclarea) is termesztenek. Ez kétéves növény, amely az első évben 1-2 tenyérnyi nagy, szív alakú, vastag, ráncos, durván fogazott szélű levelet fejleszt. A második évben jelenik meg a kb. 1 méter magas virág szára. Virágai és hártyás murvalevelei az orvosi zsályánál nagyobbak, halvány lilás-rózsaszínűek.
Illóolaja, amelyet a növény virágzásakor learatott anyagból állítanak elő, muskotály zamatú borok adalékanyagául is szolgálhat.
Kenőpénz elfogadásakor érték tetten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a katonai ügyészség munkatársai a rendőrség egyik járási alegységének regionális főkapitányát – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál december 17-én.
A rendőrfőkapitány azt tervezte, hogy rendszeresen hajt be pénzt azoktól a büntetett előéletű helyi lakosoktól, akik megsértették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A főkapitány szándékában állt az is, hogy eltitkolja az érintett személyek külföldön tartózkodását.
A tisztviselőt szolgálati irodájában fogták el, miközben átvette a kikövetelt 7,5 ezer hrivnyát.
Az ügyben büntetőeljárást indítottak.
Kárpátalja.ma
Az orosz elnök utasította kormányát, hogy vigye nemzetközi döntőbíróság elé Ukrajnát, ha az nem teljesíti a decemberi határidőre hárommilliárd dolláros fizetési kötelezettségét.
Vlagyimir Putyin szerdán részt vett az orosz kormány ülésén, amelyen az Ukrajnával kapcsolatos viták is napirendre kerültek.
Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Anton Sziluanov pénzügyminiszter beszámolójának meghallgatása után Putyin különösnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó garanciát vállalni Ukrajna Oroszországgal szemben fennálló adósságára. Úgy fogalmazott, ha Washington annyira bizonyos abban, hogy Ukrajna jövőre fizetőképes marad akkor talán valahogy részt vállalhatna a kockázatok megosztásában a következő négy évben.
Oroszország korábban felajánlotta, hogy kész feltételekkel átütemezni a december 20-án lejáró 3 milliárd dolláros ukrán adósságot. A feltételek között szerepelt, hogy Kijev ismerje el, állami hitelről van szó és nem kereskedelmi hitelről, ahogy ezt állítja. A másik feltétel az volt, hogy a visszafizetésre az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy egy nemzetközi pénzintézet garanciát vállaljon. Garanciát vállalni senki nem volt hajlandó.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök közölte, hogy állnak elébe a bírósági eljárásnak. “Ha Oroszország eljárást indít Ukrajna ellen, készek vagyunk bíróságra menni Oroszországgal. Teljes egészében felkészültünk” – mondta Jacenyuk újságírók kérdéseire válaszolva.
Az orosz elnök ugyanakkor utasítást adott az Ukrajnába irányuló szénszállítás felújítására, amit azzal indokolt, hogy az ukrán áramszolgáltató vállalat helyreállította a Krím félszigetet energiával ellátó négy magasfeszültségű távvezeték egyikét, így ismét kap Ukrajnából áramot a félsziget.
Egyúttal megbízta az illetékes minisztereket azzal is, hogy az Európai Unió és az Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépéséig folytassák a háromoldalú tárgyalásokat, amelyek célja az orosz aggályok eloszlatása.
A megállapodás január 1-jén lép életbe. Kedden és szerdán Brüsszelben szakértői szintű egyeztetést tartott Oroszország, Ukrajna és az EU, és még a hónap folyamán elképzelhető egy miniszteri szintű tanácskozás. Az eddigi tárgyalások eredménytelenül végződtek, így Oroszország gazdasági érdekeinek védelmére hivatkozva továbbra is azt tervezi, hogy Ukrajnára is kiterjeszti az Európai Unió tagállamait sújtó orosz élelmiszerembargót.
Moszkva korábban az ukrán bevitel korlátozására vonatkozó terveit azzal indokolta, hogy félti piacát az Ukrajnán keresztül Nyugatról beáramló ellenőrizetlen származású és minőségű termékektől.
A szakadárok harckocsikat, Grad rakéta-sorozatvetőket és más, 100 milliméter kaliberűnél nagyobb tüzérségi nehézfegyvereket vontak össze a kelet-ukrajnai frontvonal Donyeck környéki szakaszán – hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése.
A nehézfegyverek a minszki megállapodások alapján nem lehetnének a frontvonal harminc kilométer széles övezetében. Mindkét fél azt állítja, hogy már kivonta minden, 100 milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi nehézfegyverét a front menti övezetből.
A védelmi tárca felderítési értesülései szerint viszont a szakadár oldalon ismét több nehézfegyver tűnt fel Donyeck, valamint a megyeszékhelytől 47 kilométerre lévő Horlivka település környékén.
A kijevi hadműveleti parancsnokság szerdai közleményében arról adott hírt, hogy az előző este a szakadárok kétszer nyitottak tüzet Grad rakéta-sorozatvetőkkel a Donyecktől nyugatra fekvő, ukrán ellenőrzésű területre, ezen kívül a térségben Piszki települést 120 milliméteres aknavetőkkel lőtték.
A parancsnokság tájékoztatása szerint a tüzérségi támadások száma jelentősen nőtt a térségben, az elmúlt éjszaka alatt összesen 39-szer nyitottak tüzet a szakadárok a kelet-ukrajnai front menti ukrán katonai állásokra.
Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt nap alatt öt ukrán katona sebesült meg a harci cselekmények közben.
Eduard Baszurin, a szakadár Donyecki Népköztársaság “védelmi minisztériumának” szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján közben az ukrán hadsereget vádoltak meg azzal, hogy nehézfegyvereket rejteget a frontvonal menti övezetben. Állítása szerint a szakadárok felderítői két álcázott harckocsit és két önjáró tüzérségi rendszert fedeztek fel Donyecktől nyugatra, mindössze három kilométerre a frontvonaltól.
Az országimázs fogalma egyike napjaink egyre nagyobb jelentőséggel bíró és egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő marketingfogalmaknak. Az egyik legismertebb szakirodalmi meghatározás szerint az országimázs – egy ország kultúrájának, gazdaságának, politikai életének, termékeinek, lakosságának stb. összetett megítélése, vagyis az egyes tényezők imázsának összessége. Kotler és munkatársai szerint „az országimázs egy adott országról kialakult nézetek, hitek, vélemények összessége.” A gyakorlatban mindez akár spontán módon is kialakulhat, illetve tudatosan is formálható. A tudatos formálásra évekre visszamenően is találhatunk példákat, melyek folyamatosan alakíthatják az országok belső- és külső képét.
Az országimázs vizsgálatával a múlt század 60-as éveitől foglalkozik a szakirodalom, főleg a külföldi termékek választására tett befolyásoló, országeredet-hatás meghatározása szempontjából, de több jelentős forrás található az általános országimázs kutatási témában is.
Az országimázs tanulmányozása és elemzése igazi multidiszciplináris terület: fókuszában a marketing, a közgazdaságtan és az üzleti alkalmazás állnak, de jelentős mértékben érinti a történelmet és a földrajzot is. A fellelhető források (tanulmányok, publikációk) jelentősebb hányada a marketingtanulmányokhoz köthető, de a nemzetközi kapcsolatok tudományában is feltűnik. A felsoroltakon kívül létezik a területnek szociológiai szempontú, politikatudományi szemléletű, kulturális háttér megközelítésű, társadalmi fejlődéssel magyarázó és történettudományi megközelítése is.
Az országimázsról azonban nemcsak a szakembereknek, hanem lényegében mindenkinek van véleménye. Köszönhető ez persze főleg annak, hogy a terület az elmúlt években a média érdeklődésének középpontjába került.
Az országimázs-építés minden nemzet, minden ország szempontjából nézve megkerülhetetlen terület, amennyiben sikeresnek akarja tudni magát a 21. században. A távol-keleti országok – köztük Dél-Korea – az országimázs építése tekintetében egy külön műfaji kategóriába tartoznak, melyek utánzása gyakorlatilag a lehetetlen feladatok közé tartozik.
A dél-koreai országimázs-építés egyik legfőbb dimenziójának, befolyásoló tényezőjének az 1990-es években indult kulturális jelenség, a koreai hullám tekinthető, amely a dél-koreai kultúra, főképpen a populáris kultúra (filmek, televíziós sorozatok és zene) külföldi terjeszkedését jelenti.
A koreai hullám (hallyu, ..) bemutatását érdemes egy, de talán jelentősebb elemén keresztül vizsgálni: a Koreai-doroma (….) (televíziós-sorozatok), amely jelentős mértékben kapcsolódik a Koreáról alkotott képünkhöz. A koreai hullám, azaz a hallyu elemének segítségével csodálkozhatunk rá a hajnali csendesség országának kultúrájára. A koreaiak az elmúlt évtizedekben felismerték, hogy „a kultúra gazdaságilag ugyanolyan jövedelmező lehet, mint a félvezetők vagy az autók.”
A koreai kultúra már a kilencvenes évek legvége óta offenzívában van: azóta használják a Hallyu (..), más néven koreai hullám elnevezést. Az elnevezés pekingi újságírók tollából született még 1999-ben, amikor kínai fiatalok nagymértékben kezdték „fogyasztani” a koreai filmeket. Kezdetben csak a televíziós sorozatokra és a filmekre vonatkozott, de ma már a popzene is a hallyu (..) része. Ez a láz továbbterjedt a távol-keleti régió összes országába, elsődleges fogyasztója Japán. A hallyu-láz India és a Közel-Kelet után Amerikára is átterjedt. A kelet-európai és skandináv országok után most kezd Nyugat-Európa is csatlakozni a hullámhoz. A koreai hullám elindítója – a kutatók szerint – a Star in My Heart (Pjorun negaszume, Kívánságom egy csillagon, .. ….) című 1997-es televíziós sorozat volt.
A koreai televíziós sorozatok népszerűségének oka főleg abban rejlik, hogy a sorozatok a konfuciusi értékrendet követik, amellyel az ázsiai lakosság jelentős hányada tud azonosulni. Fontos szerepet kap a sorozatokban: az idősek tisztelete, a családközpontúság, illetve az ázsiai morális értékek felvállalása és továbbadása, közvetítése. A családközpontúság miatt a koreai sorozatok az ázsiai földrészen kívüli országokban: Ausztrália, Európa, USA is rendkívül népszerűek, mert ezzel az értékkel a televíziónézők milliói képesek átlépni a kultúrák közti különbségeket.
A palota ékköve női (Lee Young Ae) és férfi (Lim-Ho) főszereplője
A hallyu (..), vagyis a „koreai hullám” már Magyarország „partjait” is elérte, fogalma pedig nemcsak a dél-koreai filmművészetet takarja, hanem Dél-Korea kultúrájának egészét: zenei, művészeti, filmes, irodalmi, sőt gasztronómiai vonatkozásban is. Tetten érhető mindez – a teljesség igénye nélkül – a minden évben megrendezésre kerülő Koreai Filmhét keretén és a budapesti Koreai Kulturális Központ rendezvényein belül. Az események népszerűsége tagadhatatlan és nem elhanyagolható tényező.
A magyar televíziós csatornák kínálatában megtalálhatók a koreai filmsorozatok is, amelyek rendkívül népszerűek, és nagy érdeklődés övezi azokat a közönség részéről. Magyarországon az első drámavetítések 2009-ben kezdődtek az ELTE Koreai Tanszékének közreműködésével.
Jelenetek az Iris c. sorozat Budapesti forgatásáról
A koreai hullám befolyással van az ázsiai divatra, termékfogyasztására. Ázsiában a koreai hullámnak nemcsak kulturális és gazdasági hatásai vannak, de a jelenség bizonyos mértékig a diplomáciai kapcsolatokra is kihat. Dél-Korea a „puha hatalom” egyik eszközeként kezeli a szórakoztatóiparát, amely segít az országnak pozitívan befolyásolni a régióban róla kialakult képet. A szingapúri Asia Research Institute tanulmánya szerint a Hallyu (..) is felelős a dél-koreai külkapcsolatok javulásáért, például Vietnammal, ahol a vietnami háború miatt voltak ellenérzések a koreaiakkal szemben, illetve Tajvannal, akik a pekingi kapcsolatok miatt nehezteltek az országra. Tajvanon sokáig negatív kép élt a koreaiakról, akiket durvának és kevésbé kulturáltnak tartottak. A koreai sorozatok nyomán ez a kép elkezdett fokozatosan megváltozni: mind a kontinentális kínaiak, mind a tajvaniak számára ezek a sorozatok modern, trendi és jómódú képét keltették Dél-Koreának. Észak-Koreába a hallyu-termékek csempészett CD-ken és DVD-ken jutnak át, ami miatt az észak-koreai határőrség fokozottan ellenőrzi a határokat. No Muhjon (…), egykori dél-koreai államfő azon a véleményen volt, hogy a hallyu (..) elősegítheti Észak- és Dél-Korea egyesítését.
Az amerikai kutatók véleménye szerint a hallyu sikerének titka, hogy „esztétikai szempontból vonzó, gazdasági szempontból jövedelmező, kulturális szempontból impozáns, kifinomult technológiát használ és ideológiai szempontból önelemző.”
A koreai hullám sikere több tényezőtől függ, úgy mint: 1) a kedvező gazdasági környezet, 2) a nagyközönséget kiszolgáló, színvonalas tartalom és főleg 3) az okos marketing.
A koreai hullámot és termékeit azonban sok kritikai is éri: mivel kereskedelmi árucikknek (is) tűnik, amely lehetőséget teremt a koreai cégeknek a külföldi piacok meghódítására.
A koreai hullám által generált bevétel 2004-ben elérte a dél-koreai GDP 0,2 %-át, öt évvel később pedig a szórakoztatóipar 3 milliárd dollár bevételt profitált, ebből 31 millió dollárt hozott a kpop-export. A koreai sorozatok eladásából 1999-ben 12,7 millió dollár, 2003-ban már 37,5 millió dollár export jövedelme származott Dél-Koreának. 2012-ben pedig a hallyu-termékekből befolyt összeg meghaladta a 10 milliárd dollárt.
Jelentős hatással van a turizmusra is: 2003-ban a koreai turisztikai hivatal adatai szerint a népszerű sorozatok forgatási helyszíneire ellátogató turisták száma elérte a 130 ezret.
Gazdasági hatása más országokban is érvényesül, a sorozat- és kpop-sztárok által jegyzett termékek világszerte népszerűek.
A koreai sztárok (színészek, pop-énekesek) befolyással vannak az ázsiai divatra, a reklámokon keresztül pedig jelentős befolyással bírnak a szokásokra. A koreai hullám hatására világszerte megnövekedett a koreai nyelvet tanulók száma.
A hallyu megítélése Dél-Koreában rendkívül pozitív, a lakosság jelentős többsége a nemzeti öntudat és büszkeség részeként, a koreai kultúra megismertetőjeként kezeli.
A koreai hullám 2010-ben elérte a tetőpontját (a kutatók szerint) és – ahogy a jelenség neve is sugallja – megkezdődött a lassú hanyatlása.
A dolgozat teljes változata letölthető itt: Gabóda Ágnes (Hallyu -a koreai hullám. Országímázs építés doromákkal)
Gabóda Ágnes
A Visk Televízió immáron harmadik alkalommal szervezett Mikulás-napi ünnepséget. A hagyománnyá vált eseményre a község magyar iskolájának első osztályos tanulóit várták a szervezők. A rendezvénynek a Visk Jótékonysági Alapítvány székháza biztosított helyszínt. A december 6-án megrendezett alkalomra közel hetven lurkó látogatott el, akiket harminc főből álló segítői csapat koordinált.
A lelkes ifjak Váradi Enikő és Bacsi Pál vezetésével közös éneklésen vettek részt. Szeles Viktória pedig Mikulás-történeteket mesélt a gyerekeknek, amit mindannyian nagy érdeklődéssel fogadtak. Becske Adrienn, a rendezvény ötletgazdája kézműves-foglalkozást tartott a kicsiknek, amelyen mindenki elkészíthette saját Mikulás-lámpását. A nagy várakozás közepette a résztvevők számára pudinggal, forró teával és mézeskaláccsal kedveskedtek a szervezők.
Természetesen a Mikulás is megérkezett, akit minden gyermek izgatottan várt. Öreg, ősz szakállú barátunk krampuszokkal és rénszarvasokkal érkezett az ünnepségre. Elmondása alapján igazán nagy utat tett meg a viski ünnepségig, de nem bánta meg, hiszen az aranyos, kedves, csillogó szemű gyermekek vidám énekkel várták. A Mikulásnak azonban nem volt könnyű eldöntenie, hogy ki kapjon idén ajándékot, hiszen a lurkók versekkel és énekekkel készültek. Voltak, akik egyedül és voltak, akik csoportosan énekeltek, szavaltak. A kedves, piros ruhás ősz szakállú Mikulás bácsi végül minden gyermek számára ajándékkal kedveskedett. A meghitt pillanatokat követően mindenki beülhetett egy fotó erejéig a Mikulás ölébe. Ezt követően a gyerekek égő lámpásaikkal az alapítvány székházától a község központjáig énekszóval vonultak, ahol már várta őket a Mikulás hintója. Mivel a hó az idén még nem érkezett meg, ezért Mikulásunk szánkó helyett hintóval közlekedett. A gyerekek nagy élvezettel hintóztak a Mikulással és krampuszaival a csillagos ég alatt, s míg egyesek a köröket vágták, addig a többiek énekszóval várták ki sorukat. A dús élményeket követően a Mikulás útnak indult, megígérve, hogy jövőre ismét ellátogat majd Viskre, cserébe azt kérte a gyerekektől, hogy jövőre is egész évben igyekezzenek jók lenni.
A rendezvény a Visk Jótékonysági Alapítvány támogatásával jöhetett létre.
VE
A naptár szerint tél van, de az időjárás mégis olyan szeszélyes, mint tavasszal, vagy ősszel. Egyik nap még vacogunk, másik nap már újra elővehetjük könnyű ruháinkat.
A klímaváltozásnak köszönhetően az időjárás nagyon szélsőségessé vált, egyik napról a másikra akár 10-20 fokot is változhat a levegő hőmérséklete. Az ingadozás szervezetünket is kimeríti, gyakran indokolatlanul fáradtnak érezzük magunkat. Télen egyébként is sokkal könnyebben megfázunk, az állandóan változó időjárás pedig még jobban gyengíti immunrendszerünket.
„A gyakran változó időjárás nem csak a frontérzékenyeket érinti, mindenkire negatív hatással van. Testünk kimerül az állandó akklimatizálódásban, megnő az alvásigényünk, a betegségekre is fogékonyabbak leszünk. Ebben az időszakban nagyon fontos a megelőzés. Fogyasszunk minél több vitamint, hagyjunk magunknak időt a pihenésre, és figyeljünk oda az öltözködésre. Annak ellenére, hogy a felfázást nem közvetlenül a hideg okozza, hanem baktérium vagy vírus, az áthűlt testrész ellenálló képessége csökken, így a kórokozó könnyebben meg tudja támadni szervezetünket. Ha megfáztunk, pihenjük ki a betegséget, igyunk sok folyadékot és növeljük a C-vitamin bevitelt. Ne feledjük, hogy egy ártatlannak tűnő megfázásnak is komoly szövődményei lehetnek” – mondta dr. Petőházi Melinda belgyógyász szakorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.
A megoldás: réteges öltözködés
A kiszámíthatatlan időjárás miatt gyakran előfordul, hogy nem a megfelelő öltözéket választjuk reggel. Mivel nincs farkasordító hideg, hajlamosak vagyunk alulöltözni és nem gondolunk arra, hogy miután lement a nap, valószínűleg fázni fogunk a vékony ruhákban. Viszont az sem jó, ha nagyon beöltözünk, mert ha megizzadunk, egy hideg fuvallat is bőven elég ahhoz, hogy megfázzunk. A megoldás most is az arany középút, ami ebben az esetben a réteges öltözködést jelenti. A legalsó rétegnek válasszunk könnyen szellőző, jó nedvszívó, pamutból készült ruhát. A középső réteg egy meleg darab legyen, lehetőleg olyan anyagból, amely megtartja testünk hőmérsékletét. Kabátot az aznapi időjárás szerint válasszunk. Ha megizzadunk, vagy esetleg elázunk, azonnal cseréljük szárazra ruháinkat. Különösen figyeljünk oda a kisbabák és gyermekek öltöztetésére! Tarkójuk, hátuk megérintésével ellenőrizhetjük, hogy fáznak, vagy esetleg izzadnak.
Vitamin, vitamin és még több vitamin
Télen vitaminhiányban szenved szervezetünk, ezért a betegségek megelőzése miatt különösen fontos, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk. A vitaminok és ásványi anyagok azonban nemcsak a megfázás kivédésére szolgálnak, az időjárás testet kimerítő váltakozásait is segítik átvészelni. Hogy energiakészletünk ne merüljön le, együnk tápláló, ám könnyen emészthető ételeket. Az étkezés mellett figyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is! A hidegben ugyanis gyakran nem érezzük, hogy szomjasak vagyunk, szervezetünknek azonban nagy szüksége van a folyadékra. Ha fáj a fejünk, igyunk meg pár pohár vizet, és a kisebb fejfájás nagy valószínűséggel elmúlik anélkül, hogy fájdalomcsillapítóval terheltük volna szervezetünket. A kellő folyadékmennyiség fogyasztása serkenti vérkeringésünket is, így álmosságunk is elillanhat. Az év vége mindenki számára nagy pörgést jelent, de szánjunk megfelelő mennyiségű időt a pihenésre és pihentető alvásra is, hogy ne döntsön le minket a télen olyan gyakran emlegetett influenza.
Az Európai Bizottság kész támogatni az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumliberalizációt – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság európai kiadása szerdán uniós tisztségviselőkre hivatkozva.
A politikai-üzleti napilap szerint a lépés valószínűleg nyugtalanságot fog kelteni több, az Európát érintő migrációs válság kezelésével küzdő uniós tagállamban.
Petro Porosenko ukrán államfő elnökségének egyik fő célkitűzése, hogy lehetővé tegyék az ukrán állampolgárok számára a vízum nélküli belépést az EU-országokba. A vízumliberalizáció gyakorlati hasznán túl a lépésnek szimbolikus jelentősége is van Ukrajna számára, a volt szovjet tagköztársaságban sokan a nyugati orientáció jelképeként tekintenek a vízumkötelezettség eltörlésére.
Név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők azt közölték, hogy az Európai Bizottság valószínűleg január végéig áttekinti a kijevi kormány kérelmét, az azonban egyelőre erősen kétséges, hogy az uniós tagországok egyöntetűen támogatni fogják-e a kezdeményezést.
Az uniós és a török vezetők nemrégiben abban állapodtak meg, hogy Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig cserébe egyebek mellett eltörli a török állampolgárok vízumkötelezettségét.
A WSJ szakértői szerint azonban várhatóan több tagország részéről is heves ellenállásba fog ütközni, hogy megkönnyítsék több mint 100 millió ukrán és török állampolgár számára a belépést az Európai Unióba.
Az Európai Bizottság áprilisban meghatározta az EU és Ukrajna közötti vízumliberalizáció tíz elengedhetetlen feltételét, ezek közé tartozik egyebek mellett a határőrizet megerősítése, a biometrikus útlevelek kibocsátása, valamint a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépés fokozása. Uniós illetékesek arról számoltak be, hogy bár Ukrajna teljesítette a feltételeinek többségét, maradt még néhány megoldatlan kérdés.
2015 elejétől 121 millió 208 ezer hrivnya hadiadót fizettek be a megyei adóhatóságok nyilvántartásában szereplő adófizetők – adta hírül a mukachevo.net hírportál december 8-án.
November folyamán Kárpátalja költségvetésébe 12 millió 814 ezer hrivnya hadiadó folyt be, ami közel 4 millióval haladja meg a tavalyi év azonos időszakában befizetett összeget.
Az Adótörvénykönyv módosítása értelmében a hadiadó addig marad hatályban, amíg a Legfelsőbb Tanács nem szavazza meg az Ukrán Fegyveres Erők reformjának befejezését előirányozó határozatot.
Egyidejűleg kiszélesítették a hadiadó alá eső jövedelmek listáját. Mostantól adóköteles minden, az Adótörvénykönyv 163. cikkelyében meghatározott jövedelem: fizetés, bér, lakbérből származó bevétel, ingóságból és ingatlan vagyon adásvételéből származó pénz, osztalékfizetésből, öröklésből, befektetésből és más bevételből származó jövedelem.
Kárpátalja.ma
Minden társadalom napi érintkezési szabályai – legyenek azok írottak vagy íratlanok – egyúttal jellemzik: 1) a társadalom értékrendjét, 2) szokásait, sőt 3) normáit.
Japánban sincs ez másként, mivel az értékrend lényegében csak az európai keresztény hagyományoktól tér el, de ez nem elégséges magyarázat. Nem segít minket a mindennapok működésének megértésében az sem, ha tanulmányozzuk a tizenharmadik századi szamurájok erkölcsi kódexét, s annak alapján próbáljuk értelmezni, miért viselkednek egymással a japán emberek úgy, ahogyan viselkednek.
A japán emberek viselkedését alapvetően egyfajta kettősség jellemzi: 1) a tatemae (..), vagyis az, ahogyan a dolgoknak meg kell jelenniük mások előtt, s 2) a honne (..), vagyis az, ahogyan a dolgok valójában vannak. Ez egy olyan kettős értékrend, amelyet a gyakorlatban mintegy természetesen sajátít el minden ember gyerekkorától kezdve.
Azok az erkölcsi, társadalmi, emberi értékek, amelyek egy-egy nemzet karakterét adják, hosszú évszázadok hagyományai és a mindenkori nevelés és oktatás révén válnak az emberi viselkedés építőköveivé: amelyek ma is igen meghatározóak mind a hétköznapi emberek társadalmi érintkezéseiben, mind a diplomáciai kapcsolatok teremtésében.
Az olyan, a japánokat hagyományosan jellemző értékek javarésze, mint a csoportszellem, fegyelem, közösségi elkötelezettség, szorgalom, kompromisszumkészség, alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, engedelmesség, ügybuzgalom, kitartás, odaadás stb. a konfuciánus hagyományokhoz nyúlik vissza. Bár a háború után nagymértékben modernizálódott az ország átvéve európai és amerikai szokásokat, aminek következtében némileg meg is kopott a régi tradíció, ennek ellenére mostanáig is fellelhetőek és a mindennapok életében is használatosak azok a szigorú japán etikettszabályok, melyek a mi európai kultúránknak furcsának tűnnek.
Japánban rendkívül nagy szerepe van az etikettnek, tiszteletnek és a stílusnak, amit egyesek a japán emberekkel szemben képviselnek. Persze sok minden függ a felek közt fennálló társadalmi különbségtől, ismeretségtől.
A japán emberek gondolkodásában mély gyökerei vannak a társadalmi hierarchiatudatnak, s ez a nyelvben és viselkedésben egyaránt megnyilvánul: két ember kapcsolatában soha nincs egyenlőség, hiszen a partnerek, beszélgetőtársak neme, kora társadalmi pozíciója határozza meg az egymáshoz képest elfoglalt helyüket a képzeletbeli ranglétrán.
A szavak nélküli (non-verbális) kommunikációs formák a japán társadalmi érintkezésben legalább olyan fontosak, mint a nyelvi kifejezésmódok. Annak ellenére, hogy a japán emberek beszéd közben keveset és visszafogottan gesztikulálnak, a non-verbális kommunikációnak jelentős szerepe van az életükben. Egy nyelvileg tökéletes megfogalmazás is visszatetszést kelthet, ha azt nem kíséri megfelelő testtartás, mimika, gesztikuláció. A japán társadalomban a helyes nyelvhasználat feltételezi az udvariassági szokások ismeretét is, ezért a helytelen „testbeszéd” sértőnek is hathat. Ezzel szemben egy hiányos nyelvi megfogalmazás is szimpátiát kelthet kellő tartózkodással előadva. A japán emberek a nyelvhelyességnél jobban értékelik az igyekezetet, illetve az udvarias magatartást: a nyelvi kommunikációt.
Japán vállalatvezetők meghajlása (nyilvános bocsánatkéréskor) (Foto: 47news.co.jp)
Nem kell tehát félni a megszólalástól, mert japán beszélgetőpartnerünk a nyelvhelyességnél jobban értékeli az igyekezetet és az udvarias magatartást. A nyelvi kommunikációt alkalmanként helyettesítheti egy meghajlás vagy mozdulat is. Futó találkozáskor például egy könnyű meghajlás megfelel a köszönésnek, beszélgetéskor pedig a figyelem érzékeltetésére szolgál az ismételt bólintás.
A meghajlás stílusa és dőlésszögei (Forrás: Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás. Japán szokások és illemszabályok. Meghajlás.Évszám, szerző és oldalszám nélkül. [Online dokumentum]).
Bizonyos kifejezésekhez meghatározott mozdulatok tartoznak. Ezek elmaradása, hibás alkalmazása zavart okozhat az egymás közötti kommunikációban. Egy ország szokásai, szabályai természetesen csak az adott társadalomra nézve kötelezőek, külföldiektől (idegenektől) nem várható el ezek ismerete és főleg azok helyes használata. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nem nyelvi kommunikációs formák biztosítják a kapcsolat nyugodt légkörét, mondhatni, kulcsot jelentenek a japán társadalomhoz.
A dolgozat teljes változata letölthető itt: Gabóda Eszter, Mindennapok szerepei (a teljes tanulmány)
Gabóda Eszter
Már az interneten keresztül is ráláthatunk Beregszász főterére – új webkamerát szereltek fel a Beregszászi Művelődési Ház épületére december 9-én. A korábban működő kamerát az épületet fedő molinó elhelyezésekor el kellett távolítaniuk a szakértőknek. A városlakók kérésére tették lehetővé ismét az online megtekintést, mely most a Beregszászi Szent Vencel Borrend segítségének köszönhetően valósult meg.
Kárpátalja.ma
Tízéves jubileumát ünnepli idén a kárpátaljai fúvószenekar és a kárpátaljai szimfonikus zenekar. Megalakulásukról ugyanazon a napon, 2005. november 25-én döntöttek – tette közzé a zaholovok.com.ua hírportál.
A fúvószenekar fennállásának tízedik évfordulóját nagyszabású koncerttel méltatták november 26-án az ungvári filharmóniában. Az alkalomra az esztrádzenekar új műsorral készült, melyen különböző stílusú és műfajú zenét hallhatott a közönség. A színvonalas előadás, mint mindig, most is nagy sikert aratott.
A szimfonikus zenekar jubileumi koncertjét december 10-én rendezik meg. A műsorra tűzött művek listája és a vendégelőadók névsora ugyancsak nagyszerű estet ígér a zenekedvelőknek. Händel, Dvořák, Muszorgszkij, Albéniz, Elgar darabjai hangzanak fel Viktorija Canyko karmester vezényletével. Ismert szólisták lépnek színpadra ez alkalomból, többek közt Olekszandr Szadvarij (tenor), Ukrajna érdemes művésze, Marjana Havrilko (szoprán), Miroszlava Svah-Pekar (szoprán), Diana Havata (cselló), Szvitlana Hleba (szoprán).
A Cantus akadémiai kamarakórus Beethoven 9. szimfóniájából az Örömódát adja elő. Vezényel Szakács Emil.
Az est házigazdája Natalija Picur zenetudós.
A koncert közép-európai idő szerint 17:30-kor kezdődik az ungvári filharmónia nagytermében.
A szimfonikus zenekar érdeme, hogy az elmúlt tíz év során megismertette és megszerettette az ungvári közönséggel a komolyzenét. A zenekarnak és vezetőinek köszönhetően számos ukrajnai és külföldi előadó léphetett fel Kárpátalján.
A megyei szimfonikus zenekar megalakulása óta számos versenyen és fesztiválon vett részt.
Kárpátalja.ma
A Nagyberegi Református Líceum december 4-én tartotta hagyományos szalagavató ünnepségét a Beregszászi Művelődési Házban. A megható ünnepség során 44 végzős diák mellére tűzte fel osztályfőnökük a zöld szalagot.
Az esemény kezdetén Tóth László lelkész-igazgató tartott áhítatot. A szalagavatóhoz ért végzős diákok helyzetét a rajtvonalon álló sportolókéhoz hasonlította, akiknek a hamarosan bekövetkező elrugaszkodásra kell felkészülniük. „Bátorítson benneteket az Isten, kedves diákok. Ahhoz is, hogy ide, a színpadra álljatok, de jönnek majd ennél nehezebb próbák is. Maradjatok meg ezekben hűséggel az Istenhez, hűséggel azokhoz a dolgokhoz, amelyeket tanultatok. Isten azt mondja nektek ma: Nem a félelem lelkét adtam, hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét” – emlékeztette a lelkész-igazgató a végzős diákokat Isten igéjére.
Kovács András, a líceum oktatási igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „A mai napon mindannyian mérföldkőhöz értünk. Mérföldkőhöz ért az iskola, mivel első alkalommal van negyedik évfolyamos szalagtűző osztályunk. Mérföldkőhöz értek az osztályfőnökök, Makó András, aki immár negyedik, és Dencs Enikő, aki első alkalommal tűzi fel végzős diákjainak a reményt szimbolizáló zöld szalagot. Mérföldkőhöz értek a diákok, akik az éretté válás útjára léptek, lassan búcsút mondva a gyermekéveknek. De mérföldkőhöz értek a szülők is, akik büszkén és reményteljesen figyelik gyermeküket, s talán még bele sem gondoltak, hogy hamarosan el kell engedniük a kezüket, hogy a saját lábukra álljanak. A szalagtűzéssel megkezdődik a visszaszámlálás, a középiskolai évek befejezéséhez (…) Isten áldjon benneteket azon az úton, amelyen ma indultok el.”
Majd a két végzős osztály osztályfőnökei sorban feltűzték a diákok mellére a reményt szimbolizáló zöld szalagot. A 10. a, valamint 10. b osztályok tanulói énekes-verses műsorral köszöntötték a végzősöket.
A 11.-es diákok ünnepi műsorukban kifejezték Isten iránti hálájukat, megosztották a hallgatósággal, hogy milyen érzéseket táplálnak barátaik, családjuk és hazájuk iránt, illetve hogyan tekintenek a jövő felé. Majd egy szál virággal és egy öleléssel mondtak köszönetet szüleiknek, akiknek a legtöbbet köszönhetik.
A szalagavató ünnepség Tóth László lelkész-igazgató zárszavával ért véget.
dózsa
A görög rendőrség szerdán elkezdte autóbuszokon Athénba szállítani a macedón határon rekedt több száz migránst – közölte egy rendőrségi tisztségviselő, a Reuters hírügynökségnek ezt megerősítette egy szemtanú.
Mintegy 1200-an – javarészt pakisztániak, marokkóiak, irániak – rekedtek a görög-macedón határ görög oldalán, Idomeni görög város közelében, mert a macedón hatóságok november 19-e óta csak a szíriai, az iraki és az afgán állampolgárokat engedik be Görögországból, csak őket tekintik háborús menekülteknek.
Azóta az ott rekedtek rendszeresen követelték, hogy engedjék őket tovább Európa gazdagabb államaiba, tiltakozásul megbénították a vasúti forgalmat, és néhányszor összecsaptak a rendőrséggel.
A nyilatkozó rendőrségi tisztségviselő elmondta, hogy a migránsokat athéni migránsközpontokba viszik, majd visszatoloncolják őket hazájukba.
A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete köszönetét fejezi ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a KMKSZ Jótékonysági Alapítványnak a támogatásukért, mely nagyban segítette „A kisebbségi pedagógusképzés Kelet-Európában” c. nemzetközi projektünk megszervezését és lebonyolítását a 2015-ös évben.
Gabóda Béla, pályázati projektfelelős, a KPI módszertani szaktanácsadója
A Nagyberegi Középiskola igazgatósága és a Nagyberegi Teremkerékpár Sportklub elnöksége köszönetét fejezi ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a KMKSZ Jótékonysági Alapítványnak a támogatásért, melynek köszönhetően megvalósulhattak az alábbi projektjeink a 2015-ös évben:
1. „Békétlen béke” – Nemzeti Összetartozás Hete („Hetek” programsorozat a Nagyberegi Középiskolában);
2. Természettudományos (kémia-) laboratórium kialakítása a Nagyberegi Középiskolában;
3. Formális és nonformális képzések a népi kézműves tudás átadására a Nagyberegi Középiskolában;
4. „Tehetségek a sportban” – a Nagyberegi Teremkerékpár Sportklub tevékenységének működési támogatása;
5. Iskolai sport- és szabadidős foglalkozásokat támogató fejlesztések Nagyberegen.
A támogatások elnyerésével fejleszthettük természettudományi laborjaink eszköztárát, biztosíthattuk sportrendezvényeink, edzőtáboraink, tehetséggondozó műhelyeink lebonyolítását, és a teremkerékpárosaink részvételét a különböző versenyeken.
Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója
Gabóda Béla, pályázati projektfelelős
A kárpátaljai lakosság nagy része december 25-én ünnepli a karácsonyt. Erre való tekintettel Hennagyij Moszkal kormányzó a megyei tanács ülésén bejelentette, hogy a pénteki munkanapot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amelyet január valamelyik szombatján kell majd ledolgozni.
A mukachevo.net nyomán.
Együttműködési megállapodást kötött a Cseh Fejlesztési Ügynökség és az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium – adta hírül az osvita.ua az oktatási minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Michael Kaplan, az ügynökség igazgatója elmondta, hogy a Cseh Köztársaság olyan döntést hozott, miszerint Ukrajna keleti régiójának újjáépítését fogják segíteni és támogatják Ukrajna demokratikus átalakítását.
A Cseh Köztársaság Ukrajna oktatási reformját is támogatásban részesíti.
A minisztérium munkatársai Csehországban fogják tanulmányozni az ottani oktatási rendszert.
A támogatás második pontja az ukrán és cseh felsőoktatási intézmények együttműködése. A cseh fél távoktatási tanfolyamokat fog szervezni az ukrajnai felsőoktatási intézmények számára.
Az együttműködés keretén belül Csehország technikai eszközöket biztosít a Kelet-Ukrajnából áthelyezett felsőoktatási intézmények és független tesztközpontok számára.
A technikai eszközökkel az áthelyezett Tarasz Sevcsenko Luhanszki Nemzeti Egyetemet, a Horlivkai Idegen Nyelvi Főiskolát és a Donbászi Nemzeti Akadémiát kívánják támogatni.
Ezekre a támogatásokra 23 millió cseh koronát, vagyis 800 ezer eurót különítenek el.
Kárpátalja.ma
A vízummentes beutazási rend szigorításáról szóló törvényt fogadott el kedden az amerikai képviselőház a terrorveszélyre adott válaszként, a jogszabály vonatkozik az amerikai vízummentességi program által kedvezményezett 38 ország – köztük Magyarország – állampolgáraira is.
A 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek és a 14 emberéletet követelő San Bernardinó-i vérengzés hatására megalkotott törvényt elsöprő többséggel fogadták el a képviselők, és biztosra vehető, hogy a szenátus is jóváhagyja, illetve Barack Obama amerikai elnök is aláírja.
A törvény szerint ezentúl a vízummentességi program által kedvezményezett 38 ország (többségük nyugat-európai ország vagy más térségben található NATO-tagország) Egyesült Államokba készülő állampolgárai közül is vízumért kell folyamodniuk azoknak, akik az elmúlt öt évben Szíriában, Irakban, Iránban vagy Szudánban jártak. A törvény megköveteli a kedvezményezett országoktól, hogy osszák meg információikat az Egyesült Államokkal a terroristagyanús személyekről. A jogszabály szerint kizárhatók a programból azok az országok, amelyek nem működnek együtt kellőképpen az amerikai kormányzattal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
Irak és Szíria nagy kockázatú országnak számít az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ottani térnyerése miatt, Iránt és Szudánt pedig a terrort államilag támogató országok közé sorolták Washingtonban. Kevin McCarthy, a szövetségi alsóház republikánus többségének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy tudomásuk szerint ötezren vannak olyanok, akik alanyai a vízummentes programnak, nyugati útlevéllel rendelkeznek, és jártak az elmúlt öt évben az említett országokban.
Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azt mondta, hogy a törvény betömi a nemzetbiztonságot érintő joghézagokat, és az amerikai hatóságok könnyebben tudják majd megakadályozni a veszélyes emberek belépését az ország területére. McCaul kedden felfedte a Nemzeti Terrorelhárítási Központ (NCTC) egy neki címzett és titkosnak minősített levelét. Szerinte az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy iszlamista szélsőségesek a menekültprogramot felhasználva próbálják meg embereiket bejuttatni az Egyesült Államokba. McCaul szerint az Iszlám Állam súlyosabb fenyegetést jelent, mint amilyet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat valaha jelentett, beleértve azt az időszakot is, amikor még Oszama bin Laden irányította.
A vízummentességi program révén évente mintegy 20 millióan keresik fel az Egyesült Államokat, és ők akár kilencven napig tartózkodhatnak az országban. Az 1986-ben megkezdett program az idegenforgalom fellendítését, és a szövetséges államokhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra tételét szolgálta. Az amerikai törvényhozás republikánus párti többségének hangadói – de demokrata párti honatyák is – számos alkalommal megfogalmazták aggodalmukat amiatt, hogy az amerikai kormány ebben a pénzügyi évben 10 ezer szíriai menekült befogadását tervezi.
Szombattól újra látogatható lesz az a Bécs belvárosában található, csaknem nyolcszáz éves földalatti kápolna, amelyet hét éven át renováltak.
A bécsi Szent István dóm közelében lévő középkori szakrális helyiséget 1220-ban építették. A 6 x 10 méteres Virgil-kápolna (Virgilkapelle) évszázadokon át állt befedve. 1973-ban tárták fel a metró építésekor, és megnyitották a látogatók előtt. Renoválás miatt azonban 2008-ban ismét bezárták.
A felújítás azért vált szükségessé, hogy a falfestmények minőségének megőrzése érdekében állandó klímát biztosítsanak a kis helyiségben, elkerüljék penész képződését és a falak mohásodását. A felújítást a Wien Múzeum 300 ezer euró értékben végeztette el.
A 12 méterrel a föld alá nyúló kápolnában misét, koncerteket és kiállításokat is fognak tartani a jövőben. A helyiségben a középkori Bécsről látható majd állandó kiállítás, amely a vallási életet, az oktatást és az akkori mindennapokat mutatja be.
E hétvégén a belépés ingyenes lesz, ezt követően a felnőttjegy öt euróba kerül majd.
Az 1220-ban épült Virgil-kápolnából egykor csapóajtón keresztül lehetett feljutni a Magdolna-templomba. A templom az 1700-as évek végén leégett, és nem építették újjá.
A 11 méter magas földalatti kripta, ahol Szent Virgil oltára is található, kezdetben egy gazdag kereskedőcsalád imaszobája volt, később szerzetesek találkozóhelye lett. Az azonban ma is rejtélynek számít, hogy a fali képeken található ábrák pontosan milyen jelentést hordoznak.
http://wien.orf.at/news/stories/2746323/