European Union

Des élections locales ont lieu dans dix communes de Serbie ce dimanche. Étudiants et citoyens tentent de briser l'emprise du SNS d'Aleksandar Vučić. Porte-à-porte dans les villages, mobilisation citoyenne et accusations de pressions : sur le terrain, la bataille s'annonce inégale. Reportage.

- Articles / Courrier des Balkans, Vucic, Serbie, Politique

The craze for collecting ants takes Kenya by surprise as smugglers zone in to make a profit.

Japán: Korszakváltás Japánban: Takaichi Sanae győzelme lesz a pacifista alkotmány vége?

Február 8-án a japán Liberális Demokrata Párt (LDP) elsöprő győzelmet aratott az előrehozott parlamenti választásokon Takaichi Sanae, Japán első női miniszterelnöke vezetésével. A japán parlament alsóházában az LDP-nek a 465-ből 316 széket sikerült megszereznie, ami páratlan siker a párt 71 éves történelmében. Koalíciós partnerének, a Nippon Ishin no Kai (Japán Innovációs Párt) nevű formációnak 36 mandátumot sikerült szereznie, így a kormányzó koalíció összesen 352 székkel bír (kb. 75%-os többség).

Ennek köszönhetően a kormányoldal rendelkezik a pacifista alkotmány módosításához szükséges kétharmaddal. Japán a második világháború óta korlátozva van hadereje alkalmazásában: kizárólag önvédelemre alkalmas haderőt tarthat fenn, amely nem rendelkezhet támadó képességekkel. Ez a japán alkotmány 9. cikkelyében van megfogalmazva, amelynek módosításához elengedhetetlen a választásokon megszerzett kétharmados felhatalmazás.

Takaichi számára Tajvan biztonsága nemcsak kulcsfontosságú, hanem saját szavait idézve: „egzisztenciális”. Emiatt a kormány elkötelezett a szigetország védelme mellett. Február végén Japán védelmi minisztere, Shinjiro Koizumi bejelentette, hogy Japán föld-levegő rakétarendszereket telepít Jonaguni-szigetre 2031 márciusáig; a sziget Japán legnyugatibb pontja, és alig 110 kilométerre fekszik Tajvantól.

Vang Ji, Kína külügyminisztere „militarizmussal” vádolta meg Tokiót, és emlékeztette a feleket arra, hogy 84 évvel ezelőtt Japán hasonló retorikával támadta meg az amerikai támaszpontot Pearl Harborban, ezért ironikusnak tartja a két fél jelenlegi szoros együttműködését. A hasonlat ellenére Marco Rubio, az USA külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a japán–amerikai kapcsolatok „új aranykora” kezdődik meg. Peking megtorlásként korlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémek exportjára a japán cégek (például a Mitsubishi Heavy Industries) irányába.

Szerző: Lázár Sebastian

 

Tajvan: Kereskedelmi paktum és bizonytalanság: Tajvan „szilícium pajzsa” az amerikai érdekek hálójában

2026 februárjában az Egyesült Államok és Tajvan véglegesítette a Kölcsönös Kereskedelmi Megállapodást (ART), amely elméletileg stabilitást és kiszámíthatóságot hoz a kétoldalú kapcsolatokba. A megállapodás értelmében az USA 15%-ra csökkentette a tajvani árukra kivetett kölcsönös vámtételt, cserébe Tajvan jelentős piacnyitási kötelezettségeket vállalt. Tajpej ígéretet tett több mint 84 milliárd dollár értékű amerikai termék köztük palagáz, kőolaj, repülőgépalkatrészek és energetikai berendezések beszerzésére. Bár a paktum célja a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozása volt, Tajvan kereskedelmi többlete az USA-val szemben 2025-ben rekordmértékűre, 150 milliárd dollárra nőtt. Ez a hatalmas deficit továbbra is súrlódási pont maradhat a Trump-adminisztrációval, amely a kétoldalú hiányt nemzetbiztonsági kockázatként kezeli.

A technológiai fronton Tajvan vállalta, hogy vállalatai (elsősorban a TSMC) 250 milliárd dollárt fektetnek be az amerikai félvezetőgyártásba.  Washington célja, hogy a tajvani chip-ellátási lánc legalább 40%-át az USA-ba telepítse a stratégiai önellátás érdekében. Ez azonban belső feszültséget szül Tajvanon: a politikai vezetés attól tart, hogy az iparág fontosságának csökkenése gyengíti az ország védelmét jelentő „szilícium pajzsot”, ha ugyanis Amerika már nem függ a tajvani chipektől, kisebb motivációja maradhat a sziget megvédésére egy kínai agresszió esetén.

Míg a kereskedelmi kapcsolatok mélyülnek, a közvetlen katonai támogatás terén bizonytalanság jelent meg. A Taipei Times 2026. márciusi jelentése szerint Donald Trump elnök késleltet egy közel 13 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot. A halasztás hátterében egy közelgő pekingi csúcstalálkozó áll: az amerikai kormányzat nem akarja provokálni Xi Jinpinget a tárgyalások előtt, aki korábban óva intette Washington anyagi és katonai támogatásától Tajpej felé.

Szerző: Huszár Róbert

 

Észak-Korea: Dinasztikus erősödés és nukleáris fenyegetés: A 9. Pártkongresszus mérlege

Február 25-én ért véget az egy héten át tartó 9. Pártkongresszus, amely minden öt évben kerül megrendezésre. A kongresszus alkalmával több magas rangú katonai és diplomáciai tisztviselőt is leváltottak, köztük a rakétaprogramért felelős vezetőt is, ugyanakkor egyes tisztviselőket pedig magasabb pozíciókba léptettek elő. Kim Yo-jong, Kim Jong-un testvére, aki eddig osztályvezető-helyettes volt, teljes jogú osztályvezetővé nevezték ki. Egy dél-koreai hírügynökség szerint Kim Yo-jong várhatóan a propagandáért felelős osztály vezetését kapja meg, amelynek feladatai közé tartozik a két Korea közötti kapcsolatok, illetve a külső stratégiák felügyelete is.

A kongresszus előtt számos hír jelent meg arról, hogy Kim Jong-un lánya, Kim Ju-ae lesz a következő vezető, akit a kongresszuson fognak megnevezni örökösként, azonban nem történt bejelentés erre vonatkozóan. Sőt, az ország intézményesült patriarchális berendezkedése miatt egyesek kevés esélyt látnak ennek megvalósulására.

Kim Jong-un a kongresszuson az Egyesült Államokkal való viszonyról is beszélt. Kijelentette, hogy amennyiben tiszteletben tartja Észak-Korea jelenlegi nukleáris státuszát és nem tanúsít ellenséges politikát vele szemben, akkor nyitottak a párbeszédre, ez viszont mind Washingtontól függ. Ezzel szemben Dél-Koreát a „legellenségesebbnek” nevezte, erőfesztéseit „megtévesztőnek”, a kezdeményezését a párbeszédre pedig elutasította. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio reagálva az elhangzottakra elmondta, hogy az USA mindig készen áll a párbeszédre.

A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint Kim Jong-un szorgalmazta az új fegyverrendszerek, illetve olyan interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztését is, amelyek víz alatt is indíthatóak, továbbá szükséges a taktikai nukleáris fegyverek arzenáljának bővítése is. Kim elmondása szerint a nukleáris és rakétaprogram fejlesztése „véglegesen megszilárdította” az ország státuszát.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra

 

Dél-Korea: Belpolitikai válság és technológiai káosz: Életfogytiglan a volt elnöknek és tőzsdei pánik

Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun kijelentette, az észak-koreai Munkáspárt kongresszusán, hogy országa bármikor képes lenne elpusztítani és megsemmisíteni Dél-Koreát, ha fenyegetve érezné magát. Azonban azt is kijelentette, hogy ha Dél-Korea békén hagyja, akkor a délieknek nem kell nukleáris támadástól tartania. Hajlandó az Amerikai Egyesült Államokkal tárgyalni, amennyiben a Fehér Ház elismeri atomhatalomként. Ezzel újra köztudatba hozva a Koreai-félsziget nukleáris fenyegetéséről szóló témát. A dél-koreai kriptovaluta-platform, a Bithumb, véletlenül 44 milliárd dollár értékű bitcoint utalt el az ügyfeleinek, ami fellendítette az eladást a tőzsdén. A Bithumb célja az ügyfeleinek jutalmazása volt, egy promóciós kampány keretein belül. A hibát 35 percen belül kijavították a kereskedés és a kifizetések korlátozásával.
Észak-Koreában akár kivégzés is járhat azért, ha valaki betiltott dél-koreai sorozatot néz. A büntetés főleg a szegényebb rétegeket sújtja. Ez a szélsőséges következmény, akár gyerekeket is érinthet, nem csak felnőtteket.
Egy dél-koreai politikust, Kim Hí-szu-t leváltották miután a demográfiai problémák orvoslására azt a javaslatot tette, hogy fiatal nőket hozzanak be Vietnámból és Srí Lankáról, és adják vidéki férfiakhoz feleségül. A politikus nyilatkozata hatalmas felháborodást váltott ki, így ki kellett zárni a pártból.
Jun Szogjol volt elnököt a szöuli bíróság életfogytiglani börtönre ítélte, miután lázadás vezetésével és hivatalával való visszaéléssel vádolták. Az ügyészség halálbüntetést kért, azonban a volt elnök megúszta letöltendő börtönbüntetéssel.

Szerző: Tekula Dóra

 

Kína: Kína diplomáciai offenzívája: Vízummentesség és óvatos távolságtartás a közel-keleti válságtól

Februárban számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. A hónap elején kisebb diplomáciai csörte alakult ki, Kína és Japán között, amikor is Japán lefoglalt egy kínai halászhajót. Ez az incidens még jobban rontotta, az amúgy se túl fényes kínai-japán kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időben, mondhatni egyre mélyponton vannak. Az amúgy is különleges kapcsolatot, még a kínai külügyminiszter müncheni biztonsági konferencián tartott beszédébe is fokozza, ahol is éles kritikával bírálta a szigetországot. Kína a hónap folyamán kibővítette a vízummentes rendszerét további két országgal.

2026. február 17-től az Egyesült Királyság és Kanada rendes útlevéllel rendelkező állampolgárai, akár 30 napig is vízum nélkül tartózkodhatnak Kínában. Ez persze nem csak egy szimpla turisztikai döntés, hanem inkább egy kulcsfontosságú gazdasági lépés. A hónap végén, az ázsiai óriás felszólította az Iránban tartózkodó állampolgárait, hogy minél hamarabb hagyják el az országot, hiszen egyre fokozódik a feszültség az USA és Irán között. Ezzel a lépéssel próbálja meg Kína minimalizálni az esetleges jövőbeli veszteségeit, valamint egyúttal a konfliktusból is nyíltan ki szeretne maradni.

Szerző: Fodor Balázs

 

Szerkesztő: Lázár Sebastian

A Távol-Kelet, 2026. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Senegal parade the Africa Cup of Nations trophy before Saturday's friendly match against Peru in Paris - despite being stripped of the title earlier this month.

Une étudiante de 25 ans a été retrouvée morte jeudi soir devant la Faculté de philosophie de Belgrade. Alors que les circonstances du drame restent à éclaircir, les tabloïds proches du pouvoir ont mis en cause l'université et le mouvement étudiant. Les associations de journalistes dénoncent une instrumentalisation politique d'une tragédie.

- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Vucic, Serbie, Médias

African and Caribbean nations want countries which benefited from slavery to pay compensation but it will not be straightforward.

In der zentralen Lage im Herzen von Hamburg bietet das Parkhaus Europa Passage Hamburg ideale Voraussetzungen für einen stressfreien Start in Ihren Tag. Mit modernen und geräumigen Parkplätzen sowie einer bequemen Zufahrt über Ballindamm wird Ihr Aufenthalt zum Kinderspiel.

Ihre Sicherheit ist durch eine umfassende Videoüberwachung gewährleistet, und zahlreiche Ladestationen für Elektroautos stehen zur Verfügung. Profitieren Sie von einem direkten Zugang zu vielfältigen Geschäften und Gastronomieangeboten, während unser kundenfreundlicher Service Ihnen stets zur Seite steht.

Das Wichtigste in Kürze

• Zentrale Lage mit bequemer Zufahrt über Ballindamm.
• Geräumige, moderne Parkplätze mit klarer Beschilderung.
• Umfassende Videoüberwachung für erhöhte Sicherheit.
• Zahlreiche Ladestationen für Elektroautos vorhanden.
• Direkter Zugang zu Geschäften und Gastronomie.

Zentrale Lage im Herzen von Hamburg

Das Parkhaus Europa Passage Hamburg befindet sich in einer äußerst zentralen Lage im Herzen von Hamburg. Dies bedeutet, dass Sie bequem und schnell die wichtigsten Sehenswürdigkeiten der Stadt erreichen können.

Ergänzende Artikel: Europakarte: In geographischer Perfektion

Moderne und geräumige Parkplätze Parkhaus Europa Passage Hamburg: Ihr Parkplatz

Das Parkhaus Europa Passage Hamburg bietet Ihnen moderne und geräumige Parkplätze. Diese wurden speziell konzipiert, um Ihr Fahrzeug sicher und komfortabel abzustellen. Mit breiten Stellflächen und einer klaren Beschilderung wird die Parkplatzsuche stressfrei gestaltet.

Ein gut durchdachtes Parkhaus ist der erste Schritt zu einem gelungenen Tag in der Stadt. – Peter Tschentscher, Bürgermeister von Hamburg

Bequeme Zufahrt über Ballindamm

Die bequeme Zufahrt erfolgt über den Ballindamm, was eine stressfreie Anreise ermöglicht. Die zentrale Lage des Parkhauses stellt sicher, dass Sie im Herzen von Hamburg schnell und einfach parken können.

Sichere Parkplätze mit Videoüberwachung

Die Sicherheit Ihres Fahrzeugs ist uns wichtig. Deshalb sind unsere Parkplätze im Parkhaus Europa Passage Hamburg mit modernster Videoüberwachung ausgestattet. Dies gewährleistet eine erhöhte Sicherheit und beruhigt Ihr Gefühl, während Sie Ihren Aufenthalt in der Stadt genießen.

Ergänzende Artikel: Reiseziele im Oktober in Europa

.table-responsiv {width: 100%;padding: 0px;margin-bottom: 0px;overflow-y: hidden;border: 1px solid #DDD;overflow-x: auto;min-height: 0.01%;} Ausstattungsmerkmal Beschreibung Vorteile Zentrale Lage Im Herzen von Hamburg. Bequem Zugang zu Sehenswürdigkeiten. Geräumige Parkplätze Moderne und breite Stellflächen. Einfaches und stressfreies Parken. Videoüberwachung Modernste Sicherheitstechnologie. Erhöhte Sicherheit für Ihr Fahrzeug. Zahlreiche Ladestationen für Elektroautos Zahlreiche Ladestationen für Elektroautos – Parkhaus Europa Passage Hamburg: Ihr Parkplatz

Das Parkhaus Europa Passage Hamburg bietet zahlreiche Ladestationen für Elektroautos. Hier können Sie Ihr Fahrzeug bequem und sicher aufladen, während Sie Ihre Erledigungen in der Stadt machen.

Interessanter Artikel: Kaart Europa: Ihr Überblick

Direkter Zugang zu Geschäften und Gastronomie

Mit dem Parkhaus Europa Passage Hamburg haben Sie direkten Zugang zu einer Vielzahl von Geschäften und können bequem in der angrenzenden Gastronomie Speisen genießen. Ob Shopping, ein schnelles Mittagessen oder ein entspannter Abend im Restaurant – die vielfältigen Angebote sind nur wenige Schritte entfernt.

Flexible Parkmöglichkeiten für Langzeitparker

Langzeitparker sind im Parkhaus Europa Passage Hamburg bestens aufgehoben, da wir verschiedene flexible Parkmöglichkeiten anbieten. Egal, ob Sie mehrere Tage oder Wochen einen Parkplatz benötigen – bei uns finden Sie immer die passende Lösung.

Kundenfreundlicher Service und Unterstützung

Unser Parkhaus Europa Passage Hamburg bietet einen kundenfreundlichen Service, der Ihnen bei jeglichen Fragen oder Anliegen zur Seite steht. Bei Bedarf unterstützen wir Sie gerne bei allen Parkanfragen.

FAQ: Antworten auf häufig gestellte Fragen Welche Zahlungsmethoden werden im Parkhaus Europa Passage Hamburg akzeptiert? Wir akzeptieren alle gängigen Zahlungsmethoden, einschließlich Bargeld, Kreditkarten, EC-Karten und kontaktloses Bezahlen mittels NFC-Technologie. Gibt es spezielle Angebote oder Rabatte für Stammkunden? Ja, wir bieten spezielle Tarife und Rabatte für Stammkunden sowie Abonnements für regelmäßige Parker an. Bitte wenden Sie sich an unseren Kundenservice für weitere Informationen. Sind die Parkplätze für Menschen mit Behinderungen zugänglich? Ja, das Parkhaus Europa Passage Hamburg verfügt über speziell gekennzeichnete Behindertenparkplätze, die sich in unmittelbarer Nähe zu den Aufzügen befinden, um den Zugang zu erleichtern. Gibt es ein Höchstmaß an Fahrzeughöhe, die das Parkhaus aufnehmen kann? Ja, die maximale Fahrzeughöhe beträgt 2,10 Meter. Bitte stellen Sie sicher, dass Ihr Fahrzeug diese Höhe nicht überschreitet. Wie sind die Öffnungszeiten des Parkhauses? Das Parkhaus Europa Passage Hamburg ist 24 Stunden am Tag, 7 Tage die Woche geöffnet, damit Sie jederzeit Zugang zu Ihrem Fahrzeug haben. Bietet das Parkhaus eine Fahrzeugreinigung oder andere Dienstleistungen an? Ja, wir bieten eine Fahrzeugreinigung sowie weitere Dienstleistungen wie kleinere Reparaturen und Wartungsarbeiten durch Partnerunternehmen an. Nähere Informationen erhalten Sie an der Parkhausinformation. Welche Sicherheitsmaßnahmen gibt es im Parkhaus abgesehen von der Videoüberwachung? Zusätzlich zur Videoüberwachung ist das Parkhaus gut beleuchtet und es gibt regelmäßige Kontrollgänge durch Sicherheitspersonal, um die Sicherheit der Fahrzeuge und der Nutzer zu gewährleisten.

Der Beitrag Parkhaus Europa Passage Hamburg: Ihr Parkplatz erschien zuerst auf Neurope.eu - News aus Europa.

Photo: Green Circuit Board by Miguel Á. Padriñán, available from https://www.pexels.com/photo/green-circuit-board-343457/

Cristina Pinna

Over the past decade, research security has moved from a technical concern discussed among specialists to a central issue in European research policy. What began as a debate about protecting sensitive technologies has expanded into a broader question about how knowledge should be governed in a changing geopolitical environment. Today, it shapes funding rules, international cooperation, and the everyday practices of universities across Europe, becoming part of a broader effort to govern knowledge flows amid geopolitical uncertainty and perceived vulnerability. It reflects a wider shift in how the European Union (EU) understands openness, collaboration, and risk.

In my ongoing research on EU research security and international academic cooperation (Pinna, 2024; Cai, Pinna and van der Wende, 2025; Pinna, 2025), I examine how this shift reflects more than a response to specific threats and is linked to the EU’s broader geopolitical repositioning and to the growing recognition that research and innovation are strategic domains. Policy debates increasingly frame scientific cooperation in terms of resilience, technological sovereignty, and economic security (European Commission 2025b) and are linked to the EU’s broader geopolitical repositioning and to the growing recognition that research and innovation are strategic domains. 

 

From openness to managed interdependence

For much of the early 2000s, EU research policy rested on the assumption that international openness was inherently beneficial. The development of the European Research Area (ERA), successive Framework Programmes, and mobility initiatives reflected a paradigm in which universities were encouraged to internationalise, compete globally, and integrate into the knowledge economy. International cooperation was tied to a neoliberal logic of competitiveness and excellence, where openness was seen as necessary for growth and scientific leadership. 

Over time, this consensus began to change. Advances in dual-use technologies, the strategic importance of innovation, and geopolitical rivalry led policymakers to reconsider the risks of unrestricted collaboration. Scientific cooperation is now seen not only as a driver of competitiveness, but also as a source of vulnerability. Concerns about knowledge transfer, foreign interference, and asymmetric dependencies have moved to the centre of policy debates, especially in strategic technologies. Where the previous decade emphasised internationalisation as an economic imperative, the current one increasingly frames it through a security logic concerned with exposure, dependence, and risk.

These developments are particularly visible in EU–China academic relations. Earlier narratives emphasised partnership and mutual benefit, whereas recent debates refer to reciprocity, risk awareness, and strategic dependencies (Cai, Pinna, and van der Wende 2025). Cooperation continues, but under more cautious and conditional terms. 

Recent EU initiatives reflect this recalibration. The Council Recommendation on Enhancing Research Security defines research security as the need to anticipate and manage risks related to unwanted knowledge transfer, malign influence on research, and violations of academic integrity or EU values (European Commission 2024a). Research security, therefore, goes beyond protecting technologies and includes safeguarding the conditions under which research remains open and trustworthy.  The White Paper on dual-use R&D further highlights the overlap between civilian innovation and security concerns (European Commission 2024b). Together, these documents signal a move from unconditional openness to managed internationalisation.

 

Security embedded in everyday research governance

This transformation has not taken the form of sudden restrictions. Instead, security concerns have been integrated into existing procedures.

Rather than imposing strict prohibitions, the EU mainly relies on regulatory and coordinative tools. Funding rules, due-diligence requirements, export controls, and risk assessments increasingly shape research cooperation. Recent Commission initiatives provide guidance and coordination tools for Member States (European Commission 2025a).

Because education and research remain largely national competencies, the implementation of research security is shaped by the relationship between the EU and its Member States. EU institutions set the direction, but Member States, funding agencies, universities, and researchers implement it. In this sense, research security develops through a multi-level governance system in which responsibilities are distributed rather than centrally imposed (Pinna 2024). Translating research security into practice is uneven across governance levels, with divergent narratives creating uncertainty for implementers and making the process more contested than official policy language suggests (Rüland et al. 2025).

 

A broader geopolitical context

The growing prominence of research security is closely connected to the EU’s wider geopolitical agenda. Since the late 2010s, EU policy has emphasised resilience, strategic autonomy, and reducing critical dependencies. Research and innovation are no longer seen only as drivers of growth, but as areas linked to security, competitiveness, and systemic vulnerability (European Commission 2025b).

This shift reflects not only the pursuit of power, but also growing concern about vulnerability within open research systems. Policymakers worry that openness may expose critical technologies, create dependencies, or allow foreign influence in sensitive areas. These concerns have led to new policy instruments in “like-minded” countries such as the Netherlands, the United Kingdom, and Australia, where governments introduced guidelines to help universities manage geopolitical risks in international collaboration (Shih, Chubb, and Cooney-O’Donoghue 2025). Comparative work also shows that in both Germany and the United States, research security is reshaping scientific cooperation under geopolitical pressure, though through different governance traditions (Rüffin et al. 2025).

The EU response remains distinctive. Rather than relying on direct restrictions, it mainly uses coordination, recommendations, and regulatory frameworks. Cooperation remains central, but with greater attention to exposure, dependence, and strategic capabilities. Research security, therefore, reflects an attempt to govern interdependence rather than abandon openness.

 

Changing language, changing expectations

This transformation is also visible in policy language. Over the past decade, EU documents have moved from the vocabulary of openness and global exchange to terms such as responsible internationalisation, de-risking, and strategic autonomy. These changes reflect shifting narratives about how openness should be organised. 

Earlier frameworks stressed partnership and mobility, whereas recent documents emphasise risk awareness, due diligence, and institutional responsibility. The Council Recommendation on research security places risk assessment and safeguards within normal research governance (European Commission 2024a).  Openness is no longer taken for granted but must be actively managed.

This shift is often summarised in the principle that cooperation should be “as open as possible, as closed as necessary.” Initially used in technical contexts, this expression now captures a broader change in how international collaboration is understood. It reflects the attempt to preserve openness while recognising its risks.

This shift in language is particularly visible in EU–China academic relations. Earlier narratives centred on partnership and exchange, while more recent debates increasingly refer to risk management, strategic dependencies, and the protection of sensitive knowledge (Cai, Pinna, and van der Wende 2025; Pinna 2024). These changes reorganise expectations across the research system, redistributing responsibility among universities, funding agencies, and individual researchers.

 

Concluding reflections

Research security has become a defining feature of EU research policy. What began as concern about sensitive technologies has evolved into a broader effort to reconsider how knowledge circulates in an increasingly contested global environment. 

The shift is visible both in policy instruments and in the language of international cooperation. Terms such as responsible internationalisation, strategic autonomy, and de-risking reflect a shift from openness as the default to a more cautious organisation of international cooperation.

For the EU, this reflects an effort to remain open while reducing vulnerabilities. For universities and researchers, collaboration continues but with stronger expectations of responsibility and risk awareness.  Understanding this shift is essential for navigating European research governance. Research security is not simply a constraint on cooperation, but an attempt to redefine how international collaboration can continue in a more uncertain and contested world.

 

Dr. Cristina Pinna is a Marie Skłodowska-Curie Fellow at the Department of International Relations and International Organization, University of Groningen, the Netherlands. Her research examines China’s global engagement, with particular interest in EU–China relations, the geopolitics of infrastructure and science and technology. She previously worked at the United Nations Development Programme in Beijing and has held research and teaching roles in Italy, Netherlands, Canada and China. She has launched a research group (Geo)Politics of the Global Science System – gloknos.

 

References

Cai, Yuzhuo, Cristina Pinna, and Marijk van der Wende, eds. 2025. Rethinking EU–China higher education cooperation in a complex and changing global environment. Special issue, Journal of Studies in International Education 29(2): 167–176. https://doi.org/10.1177/10283153251316930 

European Commission. 2024a. Council recommendation on enhancing research security. COM(2024) 26 final. Brussels.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=COM:2024:26:FIN 

European Commission. 2024b. White paper on options for enhancing support for research and development involving technologies with dual-use potential. Brussels.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52024DC0027 

European Commission. 2025a. Commission announces new measures to strengthen research security. Directorate-General for Research and Innovation, 28 October. Brussels. https://research-and-innovation.ec.europa.eu/news/all-research-and-innovation-news/commission-announces-new-measures-strengthen-research-security-2025-10-28_en

European Commission. 2025b. Strategic Autonomy and European Economic and Research Security. https://research-and-innovation.ec.europa.eu/strategy/strategy-research-and-innovation/europe-world/international-cooperation/strategic-autonomy-and-european-economic-and-research-security_en

Pinna, Cristina. 2024. Navigating knowledge and research security in EU–China academic relations: The case of Hungary, Italy, and the Netherlands. Journal of Studies in International Education 29(2): 319–343. https://doi.org/10.1177/10283153241307970 

Pinna, Cristina. 2025. Comparative Perspective In EU Context: Policies And Instruments In Relevant EU Countries. In van der Wende M., et al. (eds.) Changing perspectives: towards conditions for sustainable EU-China collaboration in academic cooperation and R&D. Published by the China Knowledge Network (CKN). https://www.chinakennisnetwerk.nl/publications/changing-perspectives-towardsconditions-sustainable-eu-china-academic-collaboration  

Rüffin, Nicolas V., Katharina C. Cramer, Maximilian Mayer, and Philip J. Nock. 2025.
“Research Security’ in Germany and the United States: Shifting Governance of Scientific Collaboration Under Geopolitical Pressure. Global Policy, advance online publication, pp. 1–12. https://doi.org/10.1111/1758-5899.70103

Rüland, Anna-Lena,  Rüffin, Nicolas V., Wang, Ruowei and Mauduit, Jean-Christophe. 2025.
“The Implementation of Research Security Policies in Germany: Exploring Policy Narratives across Governance Levels.” European Security, advance online publication.
https://doi.org/10.1080/09662839.2025.2591708

Shih, Tommy, Chubb, Andrew  and  Cooney-O’Donoghue, Diarmuid. 2025. Processing the geopolitics of global science: Emerging national-level advisory structures. Journal of Studies in International Education 29(2): 300–318. https://doi.org/10.1177/10283153241307971

The post Research Security and the EU’s Geopolitical Turn: Governing Knowledge in a Changing World appeared first on Ideas on Europe.

The People’s Republic of China has recently announced several global governance initiatives, with the Global Development Initiative (GDI) at the forefront. Launched in 2021, the GDI is simultaneously embedded within United Nations (UN) frameworks surrounding the Sustainable Development Goals and supposed to advance ‘true multilateralism’ aligned with China’s broader vision for world order. In doing so, the GDI complicates both ‘status quo’ and ‘revisionist’ interpretations of China’s engagement with global governance, alongside efforts to refine this binary. Bridging historical institutionalism and Neo-Gramscian political economy, we argue that the GDI constitutes a form of ‘institutional layering’ that serves as a component of a broader counter-hegemonic strategy: Rather than displacing existing frameworks, China seeks to embed new practices, principles, and alliances within them to advance its material, ideational, and organizational interests. We demonstrate how the GDI functions as a low-cost, low-risk component of a ‘war of position’ that leverages UN legitimacy while incrementally contesting liberal norms and assess its transformative potential for altering the nature of global (development) governance.

The People’s Republic of China has recently announced several global governance initiatives, with the Global Development Initiative (GDI) at the forefront. Launched in 2021, the GDI is simultaneously embedded within United Nations (UN) frameworks surrounding the Sustainable Development Goals and supposed to advance ‘true multilateralism’ aligned with China’s broader vision for world order. In doing so, the GDI complicates both ‘status quo’ and ‘revisionist’ interpretations of China’s engagement with global governance, alongside efforts to refine this binary. Bridging historical institutionalism and Neo-Gramscian political economy, we argue that the GDI constitutes a form of ‘institutional layering’ that serves as a component of a broader counter-hegemonic strategy: Rather than displacing existing frameworks, China seeks to embed new practices, principles, and alliances within them to advance its material, ideational, and organizational interests. We demonstrate how the GDI functions as a low-cost, low-risk component of a ‘war of position’ that leverages UN legitimacy while incrementally contesting liberal norms and assess its transformative potential for altering the nature of global (development) governance.

The People’s Republic of China has recently announced several global governance initiatives, with the Global Development Initiative (GDI) at the forefront. Launched in 2021, the GDI is simultaneously embedded within United Nations (UN) frameworks surrounding the Sustainable Development Goals and supposed to advance ‘true multilateralism’ aligned with China’s broader vision for world order. In doing so, the GDI complicates both ‘status quo’ and ‘revisionist’ interpretations of China’s engagement with global governance, alongside efforts to refine this binary. Bridging historical institutionalism and Neo-Gramscian political economy, we argue that the GDI constitutes a form of ‘institutional layering’ that serves as a component of a broader counter-hegemonic strategy: Rather than displacing existing frameworks, China seeks to embed new practices, principles, and alliances within them to advance its material, ideational, and organizational interests. We demonstrate how the GDI functions as a low-cost, low-risk component of a ‘war of position’ that leverages UN legitimacy while incrementally contesting liberal norms and assess its transformative potential for altering the nature of global (development) governance.

Written by Clare Fergurson and Katarzyna Sochacka.

European Union–United States trade deal

Against a background of trade tariff instability, and to pave the way for negotiations with the Council on implementing the 2025 framework agreement between the EU and the United States (the ‘Turnberry deal’), Parliament debated and adopted its first-reading position on Committee on International Trade (INTA) reports on the two regulations proposed. The report on the main proposal covers EU industrial tariff liberalisation/agricultural tariff rate quotas, proposing a ‘sunset’ date of 31 March 2028, defensive measures in case of additional demands, and a safeguard clause. The second report, which deals specifically with trade in lobster, proposes a ‘sunset’ date of 31 December 2028, and includes defensive measures in case of US imposition of additional tariffs, breaches of human rights or threats to EU security interests. Both reports propose to evaluate the situation six months after implementation of the EU-US framework agreement.

Deposit protection and early intervention measures

Members remain determined to protect taxpayers from the consequences of failed banking institutions. A joint debate took place on deposit protection and early intervention measures, followed by a vote on agreed texts on a package of proposals that seek to further harmonise the current EU bank crisis management and deposit insurance framework. The agreements would facilitate access to industry support for failing banks, with resort to national deposit guarantee schemes set as a last resort. They also clarify the criteria for choosing whether to liquidate or rescue a bank and retain the current two-tier system for deposit protection.

Combating corruption

Following lengthy negotiations, Members approved a provisional agreement on the proposed directive to combat corruption. Aimed at developing a more robust legal and policy framework, the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs’ report on the proposal called for an extended definition of a ‘public official’ potentially subject to criminal proceedings in the case of ‘abuse of function’, and to introduce new categories of offence. It also sought enhanced rights for the public to participate in corruption-related proceedings and called for EU countries to adopt anti-corruption strategies. Parliament’s recommendations shaped the compromise text in this latter respect, but with limited extensions to definitions.

Digital omnibus on artificial intelligence

The development and use of artificial intelligence (AI) is changing many aspects of daily life, and at considerable speed. The EU’s flagship Artificial Intelligence Act introduced measures to encourage development whilst also protecting citizens. However, setting up the governance structure to apply the act takes time. To ensure safe AI development can continue in the interim, Members adopted Parliament’s position for trilogue negotiations on proposed measures to simplify application of the AI Act. A report from Parliament’s Committees on Internal Market and Consumer Protection and on Civil Liberties, Justice and Home Affairs agrees with the Council position that fixed deadlines should be set for delaying the rules governing high-risk AI systems. The report also introduces a targeted ban on AI generation of non-consensual sexual and intimate content.

Global gateway

The EU’s global gateway strategy seeks to promote clean and secure energy connections by working with international partners worldwide. Members debated and adopted an own-initiative report from the Committees on Foreign Affairs (AFET) and on Development (DEVE), assessing the first four years of the strategy’s implementation. While noting the funding has been successfully spent on promoting sustainable and inclusive growth in non-EU countries, the report nevertheless proposes improvements. These include moving to a more demand-driven strategy, based on partners’ needs and greater private sector involvement. The committees recommend revising the governance structure for greater democratic legitimacy, and advocate simpler and more predictable financing, as well as avoiding global gateway projects exacerbating debt in third countries.

Urban Wastewater Treatment Directive

In the EU, citizens largely enjoy access to clean water. The EU’s urban wastewater legislation was updated in 2024, to bring it into line with the EU’s climate neutrality targets. The new Urban Wastewater Treatment Directive (UWWTD) introduced stricter requirements for urban wastewater treatment, water re-use and sanitation. Members posed an oral question to the Commission on the implementation of this directive, with Members debating how to uphold the ‘polluter pays’ principle without risking production of vital medicines, as the pharmaceutical industry is a major user of water resources. During negotiations on the file, Parliament insisted on measures to avoid unintended consequences for vital products like medicines and to promote the re-use of wastewater and plant modernisation.

European Citizens’ Initiative – ‘Ban on conversion practices in the European Union’

Against the backdrop of several national bans on conversion practices in EU countries, Parliament debated a European Citizens’ Initiative (ECI), with over one million signatures in support, calling for an EU-wide ban on conversion practices targeting LGBTIQ+ individuals. Conversion practices (also known as conversion ‘therapies’) are widely condemned as constituting torture and cruel, inhuman or degrading treatment, resulting in severe physical and psychological harm. The European Parliament firmly opposes conversion practices and has long denounced all forms of LGBTIQ+ discrimination.

Opening of trilogue negotiations

One decision to enter into interinstitutional negotiations from the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE) on the common system for the return of third-country nationals staying illegally in the Union (Return Regulation), announced on 12 March 2026, was approved by vote.

This ‘at a glance’ note is intended to review some of the highlights of the plenary part-session, and notably to follow up on key dossiers identified by EPRS. It does not aim to be exhaustive. For more detailed information on specific files, please see other EPRS products, notably our ‘EU legislation in progress’ briefings, and the plenary minutes.

Read this ‘at a glance note’ on ‘Plenary round-up – March II 2026‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

Source : © European Union, 2026 - EP

Für die meisten Menschen ist das eigene Fahrzeug eine der größten Investitionen im Alltag. Doch während wir viel Zeit in die Auswahl von Marke und Ausstattung investieren, wird der anschließende Schutz vor äußeren Einflüssen oft vernachlässigt. Dabei ist ein Auto permanenten Angriffen ausgesetzt: Extreme UV-Strahlung, aggressive Umweltschadstoffe, Streusalz und wechselhafte Witterungsbedingungen setzen Lack, Technik und Materialien unaufhörlich zu. Ein systematischer Ansatz zur Fahrzeugpflege ist daher kein Ausdruck von Eitelkeit, sondern eine wirtschaftlich notwendige Maßnahme zum langfristigen Werterhalt.

Die Reinigungsroutine als Schutzschild gegen Korrosion

Sauberkeit ist beim Auto keine reine Frage des Prestige. Schmutzpartikel, Vogelkot oder Bremsstaub wirken auf der Lackoberfläche wie Schleifpapier oder ätzende Substanzen. Besonders kritisch wird es im Winter, wenn Streusalz in jede kleinste Ritze der Karosserie und des Unterbodens eindringt. Ohne regelmäßige, gründliche Wäsche – inklusive Unterbodenreinigung – ist Rostfraß vorprogrammiert. Wer hier konsequent handelt, schützt die strukturelle Integrität seines Fahrzeugs und beugt teuren Instandsetzungen am Fahrwerk vor. Auch der Innenraum benötigt Schutz: UV-Licht bleicht Kunststoffe aus, während eingetragene Feuchtigkeit ein ideales Klima für Schimmel und unangenehme Gerüche schafft.

Lackversiegelung und Oberflächenmanagement

Der moderne Autolack ist ein komplexes Schichtsystem, das als Barriere gegen Umwelteinflüsse fungiert. Doch diese Barriere ist dünn. Durch Steinschläge oder tiefe Kratzer entstehen Angriffsflächen, die sofort behandelt werden müssen, um Unterwanderungen durch Rost zu verhindern. Eine professionelle Lackpflege durch Wachse oder keramische Versiegelungen verstärkt diesen Schutz erheblich. Solche Maßnahmen sorgen dafür, dass Wasser und Schmutz einfach abperlen, was wiederum die tägliche Reinigung erleichtert und die Oberfläche widerstandsfähiger gegen Mikro-Kratzer macht.

Strategischer Standortvorteil: Schutz vor Witterungsextremen

Den größten Einfluss auf den Alterungsprozess eines Fahrzeugs hat sein Stellplatz. Wer sein Auto dauerhaft unter freiem Himmel parkt, setzt es einem permanenten Wechselbad der Temperaturen aus. Ein überdachter Stellplatz minimiert diese Belastungen drastisch. Er verhindert, dass sich der Innenraum im Sommer auf über 60 Grad aufheizt, was Elektronik und Polster schont, und schützt im Winter vor Frostschäden an Dichtungen. Eine exzellente Alternative zur klassischen Garage ist die Installation moderner Schutzsysteme. So kann ein Carport in Köln beispielsweise die ideale Balance aus Schutz und Belüftung bieten: Das Fahrzeug ist vor direktem Niederschlag und Hagel sicher, während die ständige Luftzirkulation dafür sorgt, dass Feuchtigkeit nach einer Regenfahrt schneller abtrocknet – die beste Prävention gegen Korrosion.

Die Macht der kleinen Kontrollen

Technische Zuverlässigkeit entsteht nicht allein durch die große Inspektion alle zwei Jahre. Es sind die kurzen, regelmäßigen Checks, die den Unterschied machen. Ein korrekt eingestellter Reifendruck senkt den Kraftstoffverbrauch und erhöht die Fahrsicherheit, während die Kontrolle der Betriebsflüssigkeiten teure Motorschäden verhindert. Wer sich angewöhnt, einmal im Monat Beleuchtung, Wischerblätter und Ölstand zu prüfen, behält die volle Kontrolle über den technischen Zustand seines Wagens.

Pflege als Renditefaktor

Ein Fahrzeug verliert naturgemäß an Wert, doch die Geschwindigkeit dieses Verfalls lässt sich steuern. Ein lückenloses Scheckheft, ein gepflegter Lack und ein technisch einwandfreier Zustand zahlen sich beim Wiederverkauf oder bei der Rückgabe eines Leasingfahrzeugs massiv aus. Letztendlich ist die Sorgfalt im Umgang mit dem Fahrzeug eine Form der Wertschätzung gegenüber der eigenen Mobilität und eine Investition, die sich durch Zuverlässigkeit und Sicherheit täglich bezahlt macht.

Der Beitrag Werterhalt durch Prävention: Warum systematischer Fahrzeugschutz weit über die Ästhetik hinausgeht erschien zuerst auf Neurope.eu - News aus Europa.

Delegations

Source : © European Union, 2026 - EP

Knowledge brokers have emerged as a key mechanism for facilitating knowledge exchange across institutional and epistemic divides to enable more inclusive, informed, and context-sensitive decision-making. However, despite growing recognition about their value and importance, critical gaps remain related to how knowledge brokers operate that hinders their effectiveness and efficiency in practice. One such gap relates to the ethical dimensions of their work, which remain underexplored and lack formal conceptualization. This perspective addresses this gap by examining the overarching ethical challenges knowledge brokers face, and proposing a set of twelve experientially-derived principles to guide more ethically grounded knowledge brokering. For each principle we also outline a suite of practical behaviours, attitudes and actions to support their realisation in practice. In doing so, our goal is to help recognize and engage with the depth of ethical complexity that knowledge brokers must navigate, support those working in these often-invisible roles, and contribute to a broader conversation about how to strengthen the interface of sustainability science, policy and practice. We conclude by calling for greater institutional support, leadership, and a shift toward ‘ethics by design’ approaches that embed ethical reflection and practices in knowledge brokering efforts from the outset.

Knowledge brokers have emerged as a key mechanism for facilitating knowledge exchange across institutional and epistemic divides to enable more inclusive, informed, and context-sensitive decision-making. However, despite growing recognition about their value and importance, critical gaps remain related to how knowledge brokers operate that hinders their effectiveness and efficiency in practice. One such gap relates to the ethical dimensions of their work, which remain underexplored and lack formal conceptualization. This perspective addresses this gap by examining the overarching ethical challenges knowledge brokers face, and proposing a set of twelve experientially-derived principles to guide more ethically grounded knowledge brokering. For each principle we also outline a suite of practical behaviours, attitudes and actions to support their realisation in practice. In doing so, our goal is to help recognize and engage with the depth of ethical complexity that knowledge brokers must navigate, support those working in these often-invisible roles, and contribute to a broader conversation about how to strengthen the interface of sustainability science, policy and practice. We conclude by calling for greater institutional support, leadership, and a shift toward ‘ethics by design’ approaches that embed ethical reflection and practices in knowledge brokering efforts from the outset.

Knowledge brokers have emerged as a key mechanism for facilitating knowledge exchange across institutional and epistemic divides to enable more inclusive, informed, and context-sensitive decision-making. However, despite growing recognition about their value and importance, critical gaps remain related to how knowledge brokers operate that hinders their effectiveness and efficiency in practice. One such gap relates to the ethical dimensions of their work, which remain underexplored and lack formal conceptualization. This perspective addresses this gap by examining the overarching ethical challenges knowledge brokers face, and proposing a set of twelve experientially-derived principles to guide more ethically grounded knowledge brokering. For each principle we also outline a suite of practical behaviours, attitudes and actions to support their realisation in practice. In doing so, our goal is to help recognize and engage with the depth of ethical complexity that knowledge brokers must navigate, support those working in these often-invisible roles, and contribute to a broader conversation about how to strengthen the interface of sustainability science, policy and practice. We conclude by calling for greater institutional support, leadership, and a shift toward ‘ethics by design’ approaches that embed ethical reflection and practices in knowledge brokering efforts from the outset.

A delegation of the Committee on Foreign Affairs (AFET), led by Committee Chair David McAllister (EPP, Germany), visited Podgorica and Tirana from 16 to 18 February.
The visit enabled AFET MEPs to evaluate the state of play of accession negotiations and outstanding reform priorities in each country and reaffirm Parliament's commitment to supporting both countries on their European paths.
Press release
Mission report
Source : © European Union, 2026 - EP

A delegation of the Committee on Foreign Affairs (AFET) will visit Seoul and Tokyo from 31 March to 2 April, led by Committee Chair David McAllister (EPP, Germany).
During the visit, MEPs will discuss how to further strengthen the EU's strategic cooperation with South Korea and Japan, two of its key like-minded partners in the Indo-Pacific region. Discussions will focus on issues of mutual interest against the backdrop of a rapidly shifting global landscape and challenges to the rules-based international order, shaped by evolving dynamics across the Indo-Pacific region, Russia's war of aggression against Ukraine, and conflict in the Middle East.
AFET Missions
Source : © European Union, 2026 - EP