Elkezdődött vasárnap délután a világ hét legfejlettebb ipari országát összefogó G7 csoport vezetőinek németországi csúcstalálkozója a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau).
A házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének részvételével zárt ajtók mögött hat munkaülést tartanak a hétfő délutánig tartó találkozón.
A Hetek a tervek szerint az aktuális világgazdasági és világpolitikai kérdések megbeszélése mellett elsősorban az idei két nagy ENSZ-konferenciát, a párizsi klímacsúcsot és a szegénység visszaszorítását szolgáló új fejlesztési programról szóló New York-i konferenciát készítik elő, de megfigyelők szerint előfordulhat, hogy más ügyek – például az ukrán válság vagy a görög államadósság-válság – kerülnek a középpontba.
A G7 csoport informális egyeztető fórumot alkot, így a tagországok vezetői nem hoznak konkrét döntéseket a csúcstalálkozón.
Már öt halálos áldozata van a MERS-járványnak Dél-Koreában - jelentették be vasárnap Szöulban. Ezzel egy időben több mint húszezer külföldi turista mondta le útját a kelet-ázsiai országba.
Az ötödik halálos áldozat egy 75 éves férfi. Ugyanabban a kórházban kezelték, ahol 17 embert ápolnak, köztük két kórházi dolgozót - közölte a helyi egészségügyi minisztérium.
A vasárnap bejelentett 14 újabb fertőzésből tízet ez utóbbi kórházban regisztrálták. Korábban a kormány megnevezte azt a dél-szöuli kórházat, ahol az első koronavírusos megbetegedést megerősítették, valamint egy másik szöuli kórházat, ahol jelentős számú megbetegedést mutattak ki. A hatóságok ugyanakkor nem akarják nyilvánosságra hozni az összes, MERS-betegeket kezelő kórház listáját, mert gondokat okozhatna az egészségügyi ellátásban, ha az emberek elkerülnék a megnevezett intézményeket.
Csö Kjung Hvan miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincs ok azt hinni, hogy a járvány jelentősen továbbterjed majd az országban. "Minden eddigi MERS-esetet kórházban kezelnek, más környezetben ez a kór nem fordult elő. Úgy vélem, hogy van esély arra, hogy a járványt sikerül ellenőrzés alá vonni".
Dél-Koreában a betegség május végén ütötte fel a fejét, vélhetően egy Szaúd-Arábiában járt férfi hurcolta be. A vírus ellen nincs védőoltás.
A járvány hatására már több mint húszezer külföldi mondta le útját a kelet-ázsiai országba. A visszaadott utazási jegyek alapján kiderült, hogy a visszakozók túlnyomó része kínai.
Parlamenti választás kezdődött vasárnap Törökországban, mintegy 54 millió szavazó járulhat az urnákhoz.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolckor nyitottak és 17 órakor zárnak majd. Húsz párt és 165 független jelölt vesz részt a megmérettetésen.
A választás legjelentősebb tényezői a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), továbbá a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), a szélsőjobboldali Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP). E mellé a három párt mellé jöhet fel az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülés, az ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP), de csak abban az esetben, ha sikerül átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt.
A 2011-es parlamenti választásokon még a voksok 49,8 százalékát megszerző, az iszlamista gyökerű AKP népszerűség vesztéséhez a gazdaság gyengülésén túl számos tényező járult hozzá. Az utóbbi időszak a párt vezetőit érintő korrupciós botrányoktól volt hangos, amelyek kirobbantása Recep Tayyip Erdogan államfő szerint egykori szövetségese, az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok műve, mégpedig azzal a céllal, hogy megdöntse a kormány hatalmát. A társadalom egy részében ezenkívül a kormánypárt egyre gyakoribb tekintélyelvű megnyilvánulásai - köztük a rendőrök hatáskörének kiszélesítését célzó lépések vagy az internet feletti ellenőrzés szigorítása - keltenek rossz érzést. További ellenérzést vált ki az a törekvés, hogy az alkotmányt módosítva, az államfő jelenlegi jogkörét jelentősen kiszélesítve, elnöki végrehajtói rendszert vezessenek be.
A törökök elégedetlensége 2013 nyarán robbant, amikor az isztambuli Gezi park tervezett átépítése elleni megmozdulások a kormány elleni tömegtüntetésekbe csaptak át. A heteken át tartó demonstrációk első ízben tömörítették egységes frontba a török baloldali csoportosulásokat, a kurdokat, a nacionalistákat, a feministákat és a homoszexuálisokat. Közöttük ma sok olyan akad, aki hajlandó az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülésre, az ellenzéki Népi Demokratikus Pártra (HDP) szavazni.
A közvélemény-kutatások szerint az ország délkeleti részén élő 12 milliós kurd közösség mellett a török társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is megszólító HDP jelenleg a negyedik legtámogatottabb párt, és akár a voksok 12,6 százalékát is megszerezheti.
Ha ez bekövetkezik, akkor az AKP-nak nem lesz meg az elnöki rendszer önálló bevezetéséhez szükséges kétharmados fölénye, és történetében először elveszítheti eddigi abszolút többségét is.
Amennyiben a HDP nem költözhet be az 550 fős törvényhozásba, akkor viszont a török választási rendszer értelmében majdnem az összes megszerzett mandátumát az AKP kapja majd meg, amivel a kormánypártnak háromötödös többsége lehet, s ez elegendő lehet arra, hogy a végrehajtó elnöki hatalom megteremtése érdekében módosítsa az alkotmányt.
Benyújtotta lemondását Heidi Tagliavini, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökének ukrajnai különmegbízottja, aki a szervezetet képviselte a háromoldalú, orosz-ukrán-EBESZ összekötő csoportban – erősítették meg az EBESZ-nél vasárnapi ukrán híradások szerint.
Az összekötő csoportot a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezésének elősegítésére hozták létre.
Kijevet Leonyid Kucsma volt ukrán államfő, Moszkvát Azamat Kulmuhametov megbízott nagykövet képviseli. Csak a kontaktcsoport folytat tárgyalásokat, illetve köt megállapodásokat a kelet-ukrajnai szakadárok képviselőivel, Kijev ugyanis közvetlenül nem tárgyal az általa terroristáknak minősített szeparatistákkal. Moszkva pedig ragaszkodik ahhoz, hogy nem résztvevője a kelet-ukrajnai válságnak, csak “segít” rendezni azt.
Az EBESZ-nél egyelőre annyit közöltek, hogy a svájci diplomata a “közeljövőben” távozik posztjáról, és jelenleg folynak az egyeztetések az új különmegbízott személyéről. Heidi Tagliavini nem hozta még nyilvánosságra lemondásának okát. Az összekötő csoporthoz közel álló források ukrán és orosz híradások szerint azzal magyarázták a diplomata döntését, hogy az utóbbi időben felbőszítette őt a felek kompromisszumképtelensége, és a tárgyalási folyamat egyes résztvevőinek “nem konstruktív hozzáállása”.
Az ukrán sajtó nem megnevezett forrás alapján arról számolt be, hogy kedden, a kontaktcsoport legutóbbi, Minszkben tartott üléséről kivonult az orosz képviselő, Kulmuhametov, ami miatt félbeszakadt a tanácskozás.
Heidi Tagliavinit 2014, június 8-án nevezte ki különmegbízottnak az EBESZ akkori, svájci elnöke, Didier Burkhalter, majd januárban meghosszította megbízatását a szervezet következő soros elnöke, a szerb Ivica Dacic.
A kontaktcsoport a kelet-ukrajnai szakadárokkal legutóbb február 12-én írt alá egy újabb megállapodást, amelynek szövegét az orosz, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár dolgozta ki szintén a fehérorosz fővárosban tartott tanácskozásukon. A rendezés lépéseit meghatározó megállapodás első két pontja, a tűzszünet és a nehézfegyverek kivonása a front menti övezetből azonban még most sem teljesült.
A kijevi hadműveleti parancsnokság vasárnapi tájékoztatása szerint az éjjel csaknem harmincszor nyitottak tüzet a szakadárok az ukrán katonák állásaira, illetve lakott településekre a frontvonal mentén.
Donyecknél, a frontvonal ukrán oldalán lévő településeket 120, illetve 122 milliméteres, a minszki megállapodás által tiltott, nagy kaliberű aknavetőkkel, valamint harckocsikról lőtték a szakadárok. Szintén nagy kaliberű aknavetőkkel támadták a két megyeszékhely közötti térségben Artemivszk környékét, továbbá vasárnap reggel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárostól mintegy 20 kilométerre keletre, közvetlenül a frontvonalnál lévő Sirokine települést.
A magyar U20-as labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a nigériai csapattól az Új-Zélandon zajló korosztályos világbajnokság vasárnapi játéknapján, de csoportjának harmadik helyezettjeként így is bejutott a nyolcaddöntőbe.
Bernd Storck együttese ezzel a vereséggel az E csoport harmadik helyén végzett, de így is továbbjutott, a legjobb 16 között pedig Szerbiával találkozik majd szerdán.
A magyar U20-as labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a nigériai csapattól az Új-Zélandon zajló korosztályos világbajnokság vasárnapi játéknapján, de csoportjának harmadik helyezettjeként így is bejutott a nyolcaddöntőbe.
Bernd Storck együttese ezzel a vereséggel az E csoport harmadik helyén végzett, de így is továbbjutott, a legjobb 16 között pedig Szerbiával találkozik majd szerdán.
Eredmény, E csoport, 3. forduló:
Nigéria-Magyarország 2-0 (1-0)
New Plymouth, 3000 néző, v: Zambrano (ecuadori)
gólszerző: Awoniyi (33., 54.)
sárga lap: Popov (90.)
Nigéria:
Enaholo - Musa, Bello, Ndidi, Mustapha - Idowu, Ifeanyi - Bulbwa, Sokari (Iheanacho, 82.), Godwin (Isaac, 66.) - Awoniyi (Simon, 74.)
Magyarország:
Székely - Osváth, Kecskés Á., Talabér, Forgács - Nagy Ádám, Berecz - Nagy Dominik (Oláh L., 67.), Németh M., Zsótér (Popov, 62.) - Mervó (Kalmár, a szünetben)
Jól kezdett a magyar csapat, volt néhány lehetősége is, a nigériaiak azonban az első negyedóra végére átvették a meccs irányítását, s a játékrész hajrájához közeledve Awoniyi révén meg is szerezték a vezetést.
A magyarok a szünetig nem tudtak válaszolni a nigériaiak találatára, ám a második félidő elején majdnem sikerült nekik, az afrikaiakat azonban kisegítette a kapufa. Néhány perccel később aztán nagyot hibázott a magyar védelem, ezt Awoniyi kihasználta, így megduplázta saját maga és csapata góljainak a számát.
A lefújásig hátralévő időben már nem történt érdemi esemény a pályán, a magyaroknak pedig ez a kétgólos vereség is belefért a továbbjutás szempontjából, a hat csoport első két helyezettjei mellett ugyanis a négy legjobb harmadik is nyolcaddöntőbe került.
Ma kezdődik a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport kétnapos németországi csúcstalálkozója.
A találkozót Németország legmagasabb hegycsúcsának, a bajor Alpokban fekvő Zugspitzének a lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A délután kezdődő tanácskozás előtt a házigazda német kancellár, Angela Merkel Barack Obama amerikai elnökkel felkeresi a luxushotelhez legközelebb fekvő települést, a Krün nevű alpesi falut, ahol a helyiekkel reggeliznek és beszélgetnek majd.
A Hetek - a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország - állam-, illetve kormányfőinek informális egyeztető, tanácskozó fórumán tárgyalnak a nemzetközi terrorizmustól az ukrán válságon át a görög válságig az aktuális világpolitikai és világgazdasági folyamatokról, a napirend központi eleme azonban a felkészülés lesz az ENSZ idei két nagy konferenciájára.
Az egyik a decemberi párizsi klímacsúcs (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A másik, szeptemberben New Yorkban tartandó ENSZ-tanácskozás a világszervezet új fejlesztési programjáról - az úgynevezett 2015 utáni menetrendről (post-2015 Agenda) - szól, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015 végéig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel.
A G7 csoport 1975 óta működik, és 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
A Hetek csúcstalálkozója idején Bajorország déli részén szinte mindenütt korlátozásokkal kell számolni az autópályákon és az alsóbb rendű utakon is, és a találkozó miatt Németország összes határán visszaállították az ellenőrzést, egészen június 15-ig. A hatóságok arra kérik az utazókat, hogy csak érvényes úti okmánnyal induljanak az országba.
Az utóbbi 10 évben tízszeresére nőtt az autista gyermekeket nevelő családok száma Ukrajnában (150 gyermekből egy szenved ebben a betegségben) – adta hírül a mukachevo.net hírportál június 4-én.
A helyi orvosok elmondása szerint nagyon fontos idejében diagnosztizálni a betegséget, hogy minél előbb elkezdhessék a szükséges gyógykezeléseket és helyreállítási intézkedéseket. Ugyanis a 3 éves kor előtt felismert autizmust a legkönnyebb kezelni. Így a gyermek tud szocializálódni és esélyt kap arra, hogy hagyományos oktatási intézményben tanuljon más gyermekekkel együtt.
Mivel Kárpátalján nincs olyan központ, amely segítené az autista gyermekek szüleit, ezért a közösség és a kormányzat összefogásának köszönhetően speciális programot dolgoznak ki. A Boldog gyerekek civil szervezet kezdeményezésére a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal munkacsoportot hozott létre az autista gyerekek pszichológiai-pedagógiai és egészségügyi-szociális támogatása céljából. A munkacsoport tagjai között szerepelnek a megyei oktatásügy, a pénzügy, a szociális ügyosztály, az egészségügy, az ifjúság- és sportügy, a tájékoztatásügy, a gyermekvédelmi osztály, valamint az ungvári pszichológiai-pedagógiai központ, a Boldog gyerekek civil szervezet munkatársai, illetve újságírók és autista gyerekek szülei is.
Már ülésezik a munkacsoport és tart a szakértőkkel való megbeszélés, s a későbbiekben nyilvánosságra hozzák a program tervezetét.
Bárki elküldheti a témával kapcsolatos javaslatát vagy ötletét a Boldog gyerekek civil szervezet elektronikus címére: go.happykids@gmail.com (a levél témájaként Az autista gyerekek programjához jeligét kell feltüntetni).
Kárpátalja.ma