Európai Unió : hírek magyarul

01/04/2014 00:00:00

Az a változás, hogy a politikai pártok jelöltet állíthatnak a Bizottság elnöki posztjára, valamint az EU-szerte megrendezett vitafórumok sora azt a célt szolgálja, hogy minél többen menjenek el szavazni, és az uniós polgárok nagyobb arányban szóljanak bele az EU jövőbeli vezetésébe.  ...

A március 23-ai első forduló után túlzott meglepetéseket nem vártunk, inkább az volt a kérdés, hogy milyen aránnyal nyer a jobboldal és, hogy mekkora lesz a PS veresége. Mélyebb elemzések kiderítik, hogy a mérsékelt jobboldal lényegében stagnál (sőt, inkább kissé negatív a mérlege a korábbiakhoz képest). A "harmadik erők" jönnek csak fel igazán, és közép- illetve hosszabb távon még nincs feltétlenül minden veszve a PS számára.

A baloldal tényleg nagy vereséget szenvedett, de mégis mekkorát?
Beszélhetünk-e arról, hogy az UMP és a FN "átszipkázta" a szavazatokat?
Kik is a valódi győztesek és vesztesek?

Nem egyszerű az eredmények összevetése a 2008-as választásokkal, mert a választási szisztéma megváltozott időközben :
- A többségi választási küszöböt lejjebb vitték és 2008-ban még a 3500 lakosúnál kisebb városokat érintette, 2014-ben már csak az 1000 lakosúaknál kisebb városokat.
- A nők esetében újabb kiegyenlítő küszöbök léptek életbe ez 10.000-el több nő részvételét jelenti a területi közigazgatásban.
- 1000 lakosúaknál kevesebb : többségi plurinominális választási rendszer lépett életbe, azaz a választó annyi szavazattal rendelkezik, ahány megválasztandó hely van és szavazatait tetszés szerint oszthatja el a jelöltek között.
- 1000 lakosúaknál több : arányos listás választási rendszer van hatályban

2008-ban a részvétel az első ill. 2. fordulóban 65,2% 2014-ben 63,7% volt.
Ennek alapján (2. forduló) :
- 2008-ban 33,35%-ot kapott a PS (ill. a baloldali unió)-lista, 2014-ben 23,01%-ot. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 50,9% ill. 43,8%-ot kapott.
- 2008-ban az UMP (jobboldali blokk) lista 26,4%-ot, 2014-ben 21,12%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 45,9% ill. 45,3%-ot kapott.
- 2008-ban a FN (és szövetségesei) 0,33%-ot, 2014-ben 6,30%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 0,4% ill. 8,7%-ot kapott.

Ennek alapján bizony az látszik, hogy nemcsak a PS, hanem az UMP szavazatai is alapos mértékben megcsappantak 2008-hoz képest, de az UMP azért jöhetett ki győztesen, mert csak 5% körüli értékkel, míg a PS esetében 10% feletti értékkel csökkent a rájuk szavazók aránya. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az UMP szerezte volna meg a leszakadó PS-szavazatokat, vagy áttörést ért volna el.
A vesztesekhez sorolhatjuk még olyan nagyobb ismertséggel rendelkező "harmadik erőket " mint a MODEM (2,4 > 0,5%) vagy a Zöld Párt ( 0,52 > 0,25%).
Egyértelmű nyertesnek csak a FN-t tekinthetjük, mely 6%-al tudta emelni szavazatainak arányát. Mellette nyertesek még a többi alternatív jobb és baloldali erők, melyek (DVD, DVG, PC, stb. és "Egyéb" kategória) szintén 0,4-6% értékkel tudták növelni szavazataikat.

Magyarán a francia választókban nő az igény egy "harmadik erő" megjelenésére, a FN viszont nem tudja ezeket maradéktalanul integrálni (csak a jobboldalon, és ott is csak egy részét) a baloldalon továbbra is nagy a szórás.
Ha összesítjük a szavazatokat a jobboldali súly nagyon egyértelmű :
- min. 51% : 45 + 6,3 (FN) részéről)
- míg a baloldal összesen 40% körüli bázisra számíthat
- és kb. 8% a nem besorolhatóak száma.
Nem beszélhetünk ugyanakkor határozott jobbratolódásról, 2012 óta kb. 50-50% körüli a jobb és bal oldal összesített tábora.

A baloldalnak ugyanakkor még vannak tartalékai - nem volt mozgósítás - és egyáltalán nem mondható el, hogy a kibrándult baloldali szavazók "azonnal" Sarkozyre vagy Copéra szavaznának. Készült olyan felmérés, mely azt bizonyítja, hogy éppen azokban a városokban, ahol Hollande 60% felett nyert 2012-ben, volt a legnagyobb a távolmaradás 2014-re. Ezek a sértett rétegek tehát "bizonyítást" várnak a PS-től -s Maniel Valls esetleges miniszterelnöki kinevezésével és egy határozottabb kormányzással még akár vissza is szerezhetőek 2017-ig. A párizsi baloldali pozíciók megőrzése is bizalomra adhat okot.
Hollande 60% felett (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 43,01%
Hollande 50% alatt (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 38,6%

A fentiek alapján francia szakértők szerint borítékolható, hogy az UMP az EP választásokon nem fog földcsuszamlásszerű győzelmet aratni - bár kétségtelenül megveri a PS-t - és inkább a "harmadik erők" előretörésére lehet számítani.

Kormányváltás
A kormány átalakítása Manuel Valls vezetése alatt szintén nem meglepő lépés és az egyetlen megléphető húzásnak tűnik. A franciák 80%-a új miniszterelnököt akar, a szocialista szimpatizánsok körében is ez a szám 69%. A franciák 32%-a Manuel Vallst, 20%-a Laurent Fabiust nevezte meg Ayrault utódjának.

Dr. Türke András

Erdogan török miniszterelnök hamis zászlós műveletet (false-flag operation) tervezett, hogy megtámadhassa a szír elnököt, Aszadod.

A videó angol átirata :
Bugünkü Suriye tapelerinin ilk partının İngilizcesi.

ELECTION DRIVEN WAR PLANS – I
PART 1
Ahmet Davutoğlu:
“Prime Minister said that in current conjuncture, this attack (on Suleiman Shah Tomb) must be seen as an opportunity for us.”
Hakan Fidan:
“I’ll send 4 men from Syria, if that’s what it takes. I’ll make up a cause of war by ordering a missile attack on Turkey; we can also prepare an attack on Suleiman Shah Tomb if necessary.”
Feridun Sinirlioğlu:
“Our national security has become a common, cheap domestic policy outfit.”
Yaşar Güler:
“It’s a direct cause of war. I mean, what’re going to do is a direct cause of war.”
--------
FIRST SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: I couldn’t entirely understand the other thing; what exactly does our foreign ministry supposed to do? No, I’m not talking about the thing. There are other things we’re supposed to do. If we decide on this, we are to notify the United Nations, the Istanbul Consulate of the Syrian regime, right?
Feridun Sinirlioğlu: But if we decide on an operation in there, it should create a shocking effect. I mean, if we are going to do so. I don’t know what we’re going to do, but regardless of what we decide, I don’t think it’d be appropriate to notify anyone beforehand.
Ahmet Davutoğlu: OK, but we’re gonna have to prepare somehow. To avoid any shorts on regarding international law. I just realized when I was talking to the president (Abdullah Gül), if the Turkish tanks go in there, it means we’re in there in any case, right?
Yaşar Güler: It means we’re in, yes.
Ahmet Davutoğlu: Yeah, but there’s a difference between going in with aircraft and going in with tanks…
SECOND SCREEN:
Yaşar Güler: Maybe we can tell the Syrian consulate general that, ISIL is currently working alongside the regime, and that place is Turkish land. We should definitely…
Ahmet Davutoğlu: But we have already said that, sent them several diplomatic notes.
Yaşar Güler: To Syria…
Feridun Sinirlioğlu: That’s right.
Ahmet Davutoğlu: Yes, we’ve sent them countless times. Therefore, I’d like to know what our Chief of Staff’s expectations from our ministry.
Yaşar Güler: Maybe his intent was to say that, I don’t really know, he met with Mr. Fidan.
Hakan Fidan: Well, he did mention that part but we didn’t go into any further details.
Yaşar Güler: Maybe that was what he meant… A diplomatic note to Syria?
Hakan Fidan: Maybe the Foreign Ministry is assigned with coordination…
THIRD SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: I mean, I could coordinate the diplomacy but civil war, the military…
Feridun Sinirlioğlu: That’s what I told back there. For one thing, the situation is different. An operation on ISIL has solid ground on international law. We’re going to portray this is Al-Qaeda, there’s no distress there if it’s a matter regarding Al-Qaeda. And if it comes to defending Suleiman Shah Tomb, that’s a matter of protecting our land.
Yaşar Güler: We don’t have any problems with that.
Hakan Fidan: Second after it happens, it’ll cause a great internal commotion (several bombing events is bound to happen within). The border is not under control…
Feridun Sinirlioğlu: I mean, yes, the bombings are of course going to happen. But I remember our talk from 3 years ago…
Yaşar Güler: Mr. Fidan should urgently receive back-up and we need to help him supply guns and ammo to rebels. We need to speak with the minister. Our Interior Minister, our Defense Minister. We need to talk about this and reach a resolution sir.
Ahmet Davutoğlu: How did we get specials forces into action when there was a threat in Northern Iraq? We should have done so in there, too. We should have trained those men. We should have sent men. Anyway, we can’t do that, we can only do what diplomacy…
Feridun Sinirlioğlu: I told you back then, for God’s sake, general, you know how we managed to get those tanks in, you were there.
Yaşar Güler: What, you mean our stuff?
Feridun Sinirlioğlu: Yes, how do you think we’ve managed to rally our tanks into Iraq? How? How did manage to get special forces, the battalions in? I was involved in that. Let me be clear, there was no government decision on that, we have managed that just with a single order.
FOURTH SCREEN:
Yaşar Güler: Well, I agree with you. For one thing, we’re not even discussing that. But there are different things that Syria can do right now.
Ahmet Davutoğlu: General, the reason we’re saying no this operation is because we know about the capacity of those men.
Yaşar Güler: Look, sir, isn’t MKE (Mechanical and Chemical Industry Corporation) at minister’s bidding? Sir, I mean, Qatar is looking for ammo to buy in cash. Ready cash. So, why don’t they just get it done? It’s at Mr. Minister’s command.
Ahmet Davutoğlu: But there’s the spot we can’t act integratedly, we can’t coordinate.
Yaşar Güler: Then, our Prime Minister can summon both Mr. Defence Minister and Mr. Minister at the same time. Then he can directly talk to them.
Ahmet Davutoğlu: We, Mr. Siniroğlu and I, have literally begged Mr. Prime Minster for a private meeting, we said that things were not looking so bright.
FIFTH SCREEN:
Yaşar Güler: Also, it doesn’t have to be crowded meeting. Yourself, Mr. Defence Minister, Mr. Interior Minister and our Chief of Staff, the four of you are enough. There’s no need for a crowd. Because, sir, the main need there is guns and ammo. Not even guns, mainly ammo. We’ve just talked about this, sir. Let’s say we’re building an army down there, 1000 strong. If we get them into that war without previously storing a minimum of 6-months’ worth of ammo, these men will return to us after two months.
Ahmet Davutoğlu: They’re back already.
Yaşar Güler: They’ll return to us, sir.
Ahmet Davutoğlu: They’ve came back from… What was it? Çobanbey.
Yaşar Güler: Yes, indeed, sir. This matter can’t be just a burden on Mr. Fidan’s shoulders as it is now. It’s unacceptable. I mean, we can’t understand this. Why?
SIXTH SCREEN:
Ahmet Davutoğlu: That evening we’d reached a resolution. And I thought that things were taking a turn for the good. Our…
Feridun Sinirlioğlu: We issued the MGK (National Security Council) resolution the day after. Then we talked with the general…
Ahmet Davutoğlu: And the other forces really do a good follow up on this weakness of ours. You say that you’re going to capture this place, and that men being there constitutes a risk factor. You pull them back. You capture the place. You reinforce it and send in your troops again.
Yaşar Güler: Exactly, sir. You’re absolutely right.
Ahmet Davutoğlu: Right? That’s how I interpret it. But after the evacuation, this is not a military necessity. It’s a whole other thing.

SEVENTH SCREEN
Feridun Siniroğlu: There are some serious shifts in global and regional geopolitics. It now can spread to other places. You said it yourself today, and others agreed… We’re headed to a different game now. We should be able to see those. That ISIL and all that jazz, all those organizations are extremely open to manipulation. Having a region made up of organizations of similar nature will constitute a vital security risk for us. And when we first went into Northern Iraq, there was always the risk of PKK blowing up the place. If we thoroughly consider the risks and substantiate… As the general just said…
Yaşar Güler: Sir, when you were inside a moment ago, we were discussing just that. Openly. I mean, armed forces are a “tool” necessary for you in every turn.
Ahmet Davutoğlu: Of course. I always tell the Prime Minister, in your absence, the same thing in academic jargon, you can’t stay in those lands without hard power. Without hard power, there can be no soft power.
EIGTH SCREEN
Yaşar Güler: Sir.
Feridun Sinirlioğlu: The national security has been politicized. I don’t remember anything like this in Turkish political history. It has become a matter of domestic policy. All talks we’ve done on defending our lands, our border security, our sovereign lands in there, they’ve all become a common, cheap domestic policy outfit.
Yaşar Güler: Exactly.
Feridun Siniroğlu: That has never happened before. Unfortunately but…
Yaşar Güler: I mean, do even one of the opposition parties support you in such a high point of national security? Sir, is this a justifiable sense of national security?
Feridun Sinirlioğlu: I don’t even remember such a period.
NINTH SCREEN:
Yaşar Güler: In what matter can we be unified, if not a matter of national security of such importance? None.
Ahmet Davutoğlu: The year 2012, we didn’t do it 2011. If only we’d took serious action back then, even in the summer of 2012.
Feridun Sinirlioğlu: They were at their lowest back in 2012.
Ahmet Davutoğlu: Internally, they were just like Libya. Who comes in and goes from power is not of any importance to us. But some things…
Yaşar Güler: Sir, to avoid any confusion, our need in 2011 was guns and ammo. In 2012, 2013 and today also. We’re in the exact same point. We absolutely need to find this and secure that place.
Ahmet Davutoğlu: Guns and ammo are not a big need for that place. Because we couldn’t get the human factor in order…

Forrás : http://www.twitlonger.com/show/n_1s15hj6

28/03/2014 00:00:00

Az Európai Unió idei jelentése vegyes képet mutat a keleti és déli szomszédos országokban 2013-ban elért, a reformok ösztönzését célzó tevékenységének eredményeiről. ...

26/03/2014 00:00:00

2013-ban rekordmennyiségű riasztást adtak ki a veszélyes árukra figyelmeztető RAPEX-rendszerben. Különösen a Kínából származó veszélyes termékek aránya nőtt a tavalyi évben. ...

24/03/2014 00:00:00

Az EU meghívására több mint 150 uniós polgár vesz részt március 27-én, Brüsszelben az Európa jövőjéről megrendezendő vitán. Ha Ön is részt szeretne venni a vitában, írja meg kérdéseit, észrevételeit a Facebookon vagy a Twitteren az #EUdeb8 címke segítségével. ...

Franciaroszágban március 23-án és 30-án tartanak/tartottak helyhatósági választásokat, melyeken hagyományosan fel lehet mérni az éppen regnáló párt(ok) erejét, népszerűségét. Meglepetés nincs, ahogy vártuk a PS gyengült, az UMP kisebb az FN nagyobb mértékben erősödött.

A 23-ai választás 62,5 %-os - újabb rekord alacsony - részvétel mellett zajlott, ez pedig lényegében az egész politikai elitből való kiábrándultságot jelzi a hagyományosan politizálni szerető és aktív francia polgárok részéről. 2008-ban még 66,54%-os volt a részvétel. Ugyanakkor az is elmondható, hogy ez az országos eredmény igencsak széles skála között mozog. Ile-de-France központi régió egyes városaiban volt kiemelkedően alacsony a részvétel (47-43%). Dél-Keleten ugyanakkor megugrott a részvétel, 70% körüli értékekkel.
Párizsban viszont kicsit emelkedett (56,51%), a baloldal fellegváraiban pedig elmaradt az átlagtól a választási hajlandóság. Született néhány meglepetés is, Marseille-ban arra számított a PS, hogy simány nyer, erre a jelöltje csak 3. lett, Niortban 60 éve a balodal volt uralmon, most jobboldali jelölt van az első helyen.

Igaz országos baloldali kampány nem is volt, nehogy a kormány/elnök rossz megítélése rányomja a bélyegét az eredményre. (Hollande népszerűsége 20% körül.) Ehhez képest a PS eredménye nem is annyira katasztrofális, főképp ha azt nézzük az első fordulóban 12 város maradt baloldali (PS, PC és egyéb) kézen, míg csak 5 jobboldalin. Igaz utóbbiak esélyei jobbak a második fordulóra nézve.

A baloldali szavazók tehát nem mentek el - mert alig volt mozgósítás - ezzel összességében 5-15%-al kevesebb szavazathoz "juttatták" a PS-t. De ez még nem jelenti azt, hogy más esetben - ha a mozgósításra sokkal jobban ráfekszenek - akkor ezek a most távolmaradt szavazók majd automatikusan a FN-ra vagy az UMP-re szavaznának. Ugyanakkor a jobboldalnak is lehetnek még tartalékai, mert a kampány ideje alatt szinte csak jobboldali - főként több éves - botrányok miatt volt hangos a sajtó.

Nem is annyira az volt a kérdés, hogy a PS gyengül-e, hanem, hogy elvesztett szavazóit képes-e a FN megkaparintani.

Az UMP nagyágyúit többnyire már az első fordulóban újraválaszották méghozzá igen kényelmes többséggel (60-73%). Tendenciájában elmondható, hogy az UMP lassan ugyan, de kezd magára találni botrányos elnökválasztása óta és jó esélyei vannak a második forduló megnyerésére.

A FN - harmadik erőként - történelmi eredényt ért el, fennállása óta először első fordulóban megszerzett egy polgármesteri helyet (Hénin Beaumont, Nord Pas de Calais régió), 50,26%-al. Az FN északon a bányaipari központokon túl a nagyobb városokban is jól szerepelt : Lille, 17,15% ; Roubaix 20%, Dunkerque 23,15%. Összesen 10 városban végeztek élen a jelöltjei, észak mellett délen Provence - Alpes - Côte d`Azur régióban ; Marseille-ban a második helyen végeztek.
Becslések szerint 270, 30.000 lakosunál több városból 114-ben három jelölt közül lehet választani a második fordulóban, ez főként a FN-nak köszönhető ahol jelöltjeik 10% feletti eredményt értek el. (77 ilyen városban 4, 22-ben 5 jelölt maradt állva a második fordulóra).

A kommunisták sem szerepeltek rosszul, Haut-Seine régióban bázisaikon Gennevilliers, Nanterre, Bagneux, Malakoff a kommunista polgármestereket már az első fordulóban újraválasztották. Sőt Montreux és Aubervilliers esetében reménykedhet abban, hogy e 2008-ban elvesztett városokat visszaszerzi.
A második forduló ad majd pontosabb képet az átszavazásokról és a mozgósítások végső eredményéről.

21/03/2014 00:00:00

President Barroso has welcomed the ambitious common positions reached at the March European Council on Ukraine, climate and energy, and savings tax, all of which he said reinforced the EU's global ambitions. ...

19/03/2014 00:00:00

Az első európai polgári kezdeményezés sikere kapcsán az Európai Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy a jövőben még többet tesz a vízminőség, a vízügyi infrastruktúra és a szennyvízhálózatok javításáért. ...

17/03/2014 00:00:00

Az EU javaslatokat fogalmaz meg a pénzügyi nehézséggel küzdő cégek megsegítésére és a csődbe ment kezdő vállalkozók újrakezdési esélyeinek javítására. ...

Ha nem is minden részletében pontos (főként az ukrán események kapcsán) túlzásai ellenére is ez a videó alapvetően jól körvonalazza az olyan NGO-k, mint a HRW vagy a MSF; illetve a NED tevékenységét napjainkban. A Wikileaks kiszivárogtatásokból kezdünk egyre több részletet megismerni, de saját kutatásaink is alátámasztják, hogy például Szudán és Dél-Szudán kapcsán jellemzőek (voltak) a HRW komoly aránytévesztései.
Hamarosan megjelenő írásunk a koszovói beavatkozás 15 éves évfordulója kapcsán további példákat fog hozni a francia (MSF) és az USA-féle "NGO- és média-hadviselésre", az amerikai külügyhöz kapcsolódó médiacégek közvéleményt befolyásoló tevékenységére. Mindezek fényében az alábbi videó állításai minket nem leptek meg. Persze az oroszok hasonló és egyéb eszközökkel folytatják nagyhatalmi politikájukat, melyről viszont az orosz kötődésű videó ugyanakkor sajnálatos módon hallgat...

14/03/2014 00:00:00

Az elkövetkezendő években az Európai Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek a kiépítésére kíván összpontosítani. ...

12/03/2014 00:00:00

Az EU gondoskodni kíván arról, hogy az uniós országok tiszteletben tartsák a jogállamiságot, ezért „figyelmeztető eszközt” fog bevezetni, hogy idejekorán segíteni tudjon a problémák megoldásában. ...

2011 novemberében, amikor útjára indítottuk ezt a blogot, még a bemelegítő szakaszban jártak a 2014 és 2020 közötti időszak többéves keretéről folytatott tárgyalások. Aligha sejtettük akkor, hogy még további két évbe telik majd, mire az intézmények formálisan is elfogadják a következő időszak keretköltségvetését. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy az érdemi tárgyalások mikor értek véget - hiszen az elmúlt fél évben már csak a formális jóváhagyás váratott magára – azt mindenképp kijelenthetjük, hogy a közel két és fél évig tartó tárgyalássorozat hosszabb volt annál, amire számítottunk. Azonban a megállapodás létrejötte – még ha kései is – siker egész Európának és benne Magyarországnak.

Két évvel ezelőtt valószínűleg nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az első olyan MFF, amelynek a kiadási szintje reálértéken is elmarad majd a korábbi időszak kiadásaitól. Sajnos az elhúzódó pénzügyi válság nagymértékben rányomta a bélyegét a tárgyalásokra. Hiába támogatta volna a tagállamok számszerű többsége a kiadások növelését, ezt a célt nem sikerült elérni, a költségvetést legnagyobb részben finanszírozó nettó befizető országok erre nem voltak készek és képesek.

Ennél azonban sokkal fontosabb, a magyarok életét közvetlenül érintő célkitűzéseink teljesültek. Sikerült nagyságrendileg megvédeni a magyar kohéziós és agrártámogatásokat, pedig nem volt könnyű. A magyar nettó költségvetési pozíció továbbra is dobogós, előzetes kalkulációk szerint a második legkedvezőbb lesz a 28 tagúra bővült Európai Unióban. Szeretném kiemelni, hogy mindez egy olyan költségvetésben lesz így, amelynek a kiadási szintje csökken, és amelyben a kohéziós és az agrárpolitikára is egyre kevesebb forrás jut majd. A végeredménnyel tehát elégedettek lehetünk.

A tárgyalássorozat nemcsak hosszú volt, de sokszor igen intenzív is, különösen az Európai Tanács üléseit megelőzően. A napi munkánk mellett, annak részeként kollégáimmal igyekeztünk időt szakítani arra, hogy a fontos fejleményekről beszámoljunk ezen a blogon. Összesen félszáz bejegyzést tudhatunk magunk mögött, amelyek közül nem egy írás kifejezetten nagy olvasottságnak örvendhetett. Bízom benne, hogy a téma iránt érdeklődők megtalálták itt a számukra fontos információkat és időben értesültek a fejleményekről.

Mostantól  a blog nem frissül tovább, de a feltett bejegyzések mindegyike továbbra is elérhető lesz azok számára, akik az intenzív tárgyalási folyamat egyes szakaszaira szeretnének visszatekinteni, vagy tudományos munkájukhoz, témával kapcsolatos írásaikhoz keresnek muníciót. Nem maradt más hátra, mint hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik olvasták híreinket, akik eljöttek az általunk rendezett társadalmi egyeztetésekre és elmondták nekünk a véleményüket.


Megköszönve mindannyiuk megtisztelő figyelmét,

üdvözlettel

Győri Enikő
EU ügyekért felelős államtitkár

A mai napon az Európai Parlament megszavazta a 2014 és 2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretét (MFF). Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a döntést többször elhalasztották, mert a képviselők csak mostanra érezték úgy, hogy minden, a költségvetési ügyekkel kapcsolatos kérésük teljesült. Egyrészt, a Tanács elfogadta a 2013-as költségvetéshez kapcsolódó módosítókat, másrészt a múlt héten a Tanács és az EP megállapodott a 2014-es uniós költségvetésről is. Ami talán ennél is fontosabb: a Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy már idén decemberben megkezdi működését a saját források jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport, amelybe mindhárom intézmény (az EP, a Tanács és a Bizottság) delegál tagokat.
Az elfogadott szöveg, azaz az MFF-rendelet és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatok hamarosan elérhetőek lesznek az EP honlapján. Sok meglepetést ugyanakkor nem tartogatnak, hiszen júniusban már létrejött a politikai megállapodás az intézmények vezetői között, csak a végső (formális) szavazás váratott magára. Most, hogy a plenáris ülésen is elfogadták a csomagot, igazán minden okunk megvan a pezsgőbontásra!

(Bajusz Anna)

Szergej Alekszandrovics Bojarkin előadása a Pannon Egyetemen, Veszprém, 2013. október 30.
Az összefoglalót készítette : Bognár Klaudia (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)

A Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézete 2013. október 30-án vendégül látta a Rosatom beruházási igazgatóságának programigazgatóját, a Rusatom Overseas igazgatójának tanácsadóját, Szergej Alekszandrovics Bojarkint.
Az előadóról érdemes tudni, hogy pályája kezdetén katonai projektekkel foglalkozott. Az előadás során mind a mérnöki mind a nemzetközi kapcsolati vonatkozásokra kitért. A hallgatóság teljes áttekintést kaphatott az atomenergetikai vállalat működéséről, fejlesztéseiről és gazdasági érdekeiről egyaránt. Az összegzésemben ezek egyes aspektusaira fogunk kitérni.

A Rosatom vállalat munkáját megközelítőleg 300 ezer ember, 250 cég és szervezet látja el Oroszországban, mellyel az atomenergetikai ipar egészét átfogja. Az elektromos energia előállítása mellett másfajta beruházások is hatásköre alá tartozik, így lehet az, hogy saját atomjégtörő flottával rendelkezik. Harminc éve foglalkozik a cég fejlesztésekkel, továbbá, az új generációs atomreaktorok megtervezésében kiemelt szerepe van.

A biztonsági elvek, melyeket a világ közössége, mint elvárást fogalmazott meg; tervezési elvek, melyeket az új reaktoroknál vesznek figyelembe. Ezek mind alapkövét képezik a mai szemléletnek. Követelmény: radioaktív szennyezés semmilyen esetben sem kerülhet ki a reaktorokból!

Három alapvető biztonsági elvárás fogalmazódik meg.
1.) Az első értelmében magát a reakciót ellenőrzés alatt kell tartani, mely funkció Csernobil esetében sérült, így ellenőrizetlenül növekedett meg a reaktor teljesítménye.
2.) Másodsorban, rendkívüli esemény során el kell tudni vezetni a felesleges hőt, mely pont Fukushima esetében nem valósult meg.
3.) Végül, bármilyen terven kívüli baleset során a hasadékanyagot ellenőrzés alatt kell tudni tartani.

A Fukushimában történt baleset következményeit levonva elmondható, hogy a biztonsági előírásokat a legextrémebb külső behatások esetén is szavatolni kell. A következőkben szemléltetésképp arányok kerülnek bemutatásra a jobb megértés szempontjából. Egy 7 magnitúdós rengés 1 megatonnás bomba erejével ér fel. 8 magnitúdós rengés 32 hidrogénbombáéval. Japánban a földrengés ereje egy pontban szabadult el, 400 km-es szakaszt szökőár tarolt le. 20 ezer embernyi áldozatot követeltek az események. De érdekes tény, hogy további 5 ezer ember a természeti katasztrófa hatásaképpen ipari jellegű balesetekben lelte halálát. A fukushimai erőműben senki nem vesztette életét, egyetlen egy ember sem kapott sugárdózist. Az üzemeltetők közül 17-en kaptak nagyobb mennyiségben sugárzást, de az sem volt az egészségre veszélyes. A kitelepített 60 ezer emberből 12 ezren voltak az erőmű közvetlen közelében. A pusztításban az ipari létesítményekben felcsapó tüzek jelentették az egyik legnagyobb problémát. Ismerve a félelmeket, fóbiákat, abból kell kiindulni a tervezés során, hogy a biztonságot a legfőbb szintre emeljük. Ezeket a következtetéseket Oroszországban Csernobil után levonták. A kilencvenes években új szabályozások voltak, melyek során figyelembe vették az addigi tapasztalatokat. Második tanulsága volt Csernobilnak, hogy különböző szintű rendszerekkel kell a biztonságot garantálni. Csak aktív vagy csak passzív biztonsági megoldások nem a helyes elvet képviselik, mert mind a kettő gyakorlatbeli megvalósítása szükséges egyazon tervezésen belül.

A jelenlegi projektekben öt biztonsági rendszer működik. Egyik fontos eleme, hogy speciális áramforrást alkalmaznak a reaktoroknál, melyek során azok elektromos áram nélkül is működnek. A passzív és a mobil rendszerek is kiépítésre kerülnek, mely utóbbinak az a funkciója, hogy balesetek esetében nagyon gyorsan az atomerőművek területére szállíthatóak. Fukushima esetében a passzív biztonsági rendszer nem volt megfelelően karbantartva, mely a problémát okozta. Garantálni kell az aktív rendszert biztosító személyzetet, Fukushimánál az irányító terem nem volt hermetikusan elzárva, melynek következtében el kellett volna hagynia azt a személyzetnek, de tény hogy bátrak volta és maradtak a létesítményben. Egyértelműen tervezési hibáról beszélhetünk az ő esetükben. Egy reaktort egy esetleges repülőgép rázuhanástól és természeti katasztrófától is védeni kell. A reaktortérben nem lehet gyúlékony anyagot tárolni, gázalapú tűzoltó rendszert nem szabad használni, mert a személyzet megfulladhat. Az oroszok a 90-es évektől kezdve a nyomottvizes reaktoroknál ezeket mind figyelembe vették. Az Európai Unió területén 18 orosz blokk működik, melyek a Fukushima utáni stressz-teszten átmentek.

A Rosatom három típusú erőművet ajánl, melyek közül az egyik a 3+ generációs reaktortípus, melyek egy nem tervezett baleset esetén is, amikor zónaolvadás bekövetkezik, képes a hasadékanyagot bent tartani. Továbbá, nincs szükség a lakosság evakuálására sem. Jelenleg a világban kettő működik belőlük a Rosatom kivitelezése által, mind a kettő Kínában, az első 2005-ben, a második 2007-ben készült el. Az IAEA vizsgálatokat végzett, melynek során minden biztonsági előírásnak megfeleltek. Fontossága az áramszabályozásban rejlik. A szabályozó rudak fölülről zuhannak a reaktorba, melyeket mágnesek tartanak. Áramhiány esetén azonnal leejtik a rudakat, ezzel megakadályozván, hogy a rendszer megfusson. Fukushimánál alulról, gáznyomás hatására jutnak a reaktortérbe a szabályozó rudak, mely a tervezés biztonsági elveinek nem felel meg. Lényeges különbséget kell látni az országok között a biztonsági rendszerek megerősítésének kivitelezésében. Az oroszok biztosra akartak menni azzal, hogy rögtön Csernobil után a szabályozó rudak számát 80-ról 121-re emelték meg, ezzel szemben az USA 80-ról 60-ra csökkentette azokat. A borsav befecskendezésével lehetőség van a reakció szabályozására, de az orosz emelés hatására arra ott már nincs szükség.

Fontos szempont a biztonsági rendszer kiépítésénél a hőelvezetés. Egyik lehetőség, hogy aktív módon teszik azt, mint Fukushimánál, ahol azt a tengerbe vezették volna, de a szökőár tönkretette az azt szolgáló rendszert. Oroszország ezzel szemben nyújtott megoldása négy olyan medence megépítése, melyek áramkiesés esetén is folyamatosan fel tudják venni a hőt. Következő lépésként a hő a levegőbe távozik, melyet egy automatikus rendszer meghatározott hőmérséklet felett indít be, így juttatva azt az atmoszférába gőzfejlesztésen keresztül. 72 órás folyamat alatt eltávolítható a hő. A másik szempont az atomreaktorok megtervezésénél és kivitelezésénél, hogy a hasadékanyagot mindenképp benntartsuk. Ennek során meg kell akadályozni a felszíni sérülését. Fukushimánál a felesleges nyomást a légkörbe vezették, de radioaktív anyagok kerültek ki vele együtt. Továbbá, meg kell akadályozni egy esetleges hidrogénrobbanást, mely Japánban szintén nem sikerült.

Az oroszoknak minden egyes veszélyforrásra van megoldásuk. Kiépítettek egy nyomásnövekedést kezelő rendszert, illetve, megfelelő módszert dolgoztak ki a hidrogén eltávolítására. Viszont az úgynevezett zónaolvadék-csapda beletervezése a reaktorokba megdrágítja a projektet, mégis elengedhetetlennek tartják. A világon egyedül ők rendelkeznek ezzel a technológiával, mely versenyelőnyt jelent számukra. Jelenleg 28 reaktorblokk van orosz megrendelésre, és évente két reaktorblokkot adnak át és kezdenek el építeni. Nagy a megrendelések száma a Rosatom részére. Érdekesség, hogy az ő esetükben sorozatgyártás folyik, mely olcsóvá és gyorssá teszi a konstrukciós folyamatokat. Fele annyiba kerül az ő általuk kivitelezett létesítmény, mint például a franciáké. A finnek is bizalmat táplálnak irántuk, tender nélkül a Rosatomnak adták az új reaktorok építését. Nem tartják az oroszok a tendert a legjobb megoldásnak egy ilyen típusú beruházás során, mert nem biztos, hogy a legmegfelelőbb alany nyerné azt el. A vállalatnak 2010 során 12, míg 2011-ben 21 megrendelése volt. 38 esetben előzetes tárgyalások folynak, illetve, engedélyekre várnak, mint Nagy-Britannia esetében. Kiemelkedő előnye a többi atomenergetikai vállalattal szemben, hogy a kiégett fűtőanyagok kezeléséről ők gondoskodnak, ami azt jelenti, hogy Oroszországba visszaviszik azokat és ott tárolják őket. A többi esetben viszont helyben, az atomerőműben maradnak a kiégett elemek.

A világrangsor alapján a Rosatom az első helyet tudhatja magáénak a világpiaci lefedettség területén, hisz annak 40 százaléka felett rendelkezik. Mindenkit legalább 10 évvel megelőz Oroszország a technológia fejlettség területén. Oroszországban az orosz és az IAEA előírásokat tartják be, míg más országokban ehhez hozzáveszik az adott állam szabályozását is. Konzervativizmus az egyik jellemzője a vállaltnak, mely a biztonsági előírások megtartása miatt kiemelten fontos.

A magyarországi beruházásokat a vállalat rendkívül sürgősnek tartja az elektromos áram árának várható drasztikus emelkedése végett, ezért az országnak lépéseket kell tenni, mert a környező országokban is hiány lesz a reaktorleállítások és a nagymértékű felvásárlás következtében. Remélik, hogy ők fogják elnyerni a kivitelezését a tervezett 3+ generációs reaktoroknak. Több szempontból is előnyös lenne a magyar vállalkozások számára. A Rosatom megközelítőleg 40 százalékban helyi szinten szerzi be az építkezéshez szükséges munkaerőt, anyagokat sok vállalattal ellentétben, ahol minden részletet saját országukból hoznak be, azaz saját embereiknek adnak munkát. Meggondolandó lehetőségeket kínálnak, de egyenlőre még kérdés, hogy mindez hogyan fog alakulni Magyarországon.

Az előadás során meggyőző érvek hangzottak el a Rosatom mellett, mely anyagi, gyorsasági és biztonsági előírások szempontjából is kielégítő képet mutatnak számunkra. Levonható konklúzióként, hogy Csernobil és Fukushima mérföldkőnek számítanak a fejlesztések és a biztonsági stratégiák megerősítésében. Eloszlatható a világ közvéleménye által felállított tévhit, hogy az oroszok által épített atomerőművek megbízhatatlanok. A megrendelések számából is jól tükröződik, hogy állami szinten a kétségek teljes mértékben eloszladoztak és kiemelt partnerként kezelik az orosz óriásvállalatot.

A héten biztossá vált, hogy az Európai Parlament (EP) nem fog szavazni a többéves pénzügyi keretről (MFF) a jövő heti plenáris ülésén. Ezúttal is hasonló okok húzódnak a halasztás mögött, mint korábban: az EP azt várja a Tanácstól, hogy megfelelően kezelje a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt, amit politikailag összeköt az MFF ügyével.

Sajnos a dosszié szeptember óta csak tovább bonyolódott, ugyanis már nem egy elfogadásra váró költségvetés-módosító van az asztalon, hanem további kettő. A nyár óta húzódó, 3,9 milliárd eurós módosító mellett komoly fejtörést okoz a Tanácsnak az, hogy a vámbevételek kedvezőtlen alakulása miatt többletbefizetésre lesz szükség az idei évben (uniós szinten összesen 1,3 milliárd euró értékben). Továbbá, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy négy tagállam kapjon támogatást a Szolidaritási Alapból: Románia a 2012-es szárazság és aszály okozta károk, Németország, Ausztria és Csehország pedig az idei árvízkárok miatt. Ugyan ez a módosító mindössze 400 millió eurós nagyságrendet képvisel, a jelenlegi szűkös viszonyok közepette erre is nehéz forrást találni.

A Tanács mindenesetre tett egy gesztust az EP felé, ugyanis október 14-én rendkívüli COREPER ülést tartottak, amelyen elfogadták mindhárom nyitott költségvetés-módosítót. Mivel azonban ezt a döntést formálisan még egyik tanácsi formáció sem erősítette meg, az EP nem tekinti valódi döntésnek, így továbbra is úgy látja, hogy nem teljesültek annak feltételei, hogy a jövő héten szavazzon az MFF-csomagról.

Az újabb céldátum november 19-e, amely már tényleg a legvégső lehetőségnek tűnik arra, hogy még az idén aláírás kerüljön a csomagra és sikeresen elindulhassanak a következő  időszak programjai! Reméljük, a lassan rétestésztához hasonlóvá váló EP jóváhagyási folyamat nem nyúlik még tovább, amely a politikai árukapcsolásoktól terhelve csak nem akar befejeződni.

(Bajusz Anna)

A nyári szünet után az Európai Parlamentben is újra elkezdődött a munka, a képviselők a jövő héten már plenáris ülést tartanak majd, amelynek napirendjén a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretet (MFF) is viszontláthatjuk. A több mint két éve tartó történet azonban nem ér még véget a jövő héten, a képviselők ugyanis ezúttal csak vitát tartanak az MFF-ről, az egész csomagot várhatóan csak októberben hagyják majd jóvá. Az időzítés egyelőre bizonytalan, a képviselők számára csupán az a végszavazás előfeltétele, hogy a Tanács megfelelően rendezze a régóta nagy port kavaró, a 2013-as költségvetés forráshiányát kezelő, kettes számú költségvetés-módosítót.

Mint arról már beszámoltunk, a Tanács elfogadta a Bizottság által javasolt 11,2 milliárd euró első részletét (7,3 milliárd eurót), a második részlet jóváhagyása azonban még nem történt meg. Ehhez először a Bizottságnak kell egy újabb, a tavaszi becsléseknél pontosabb adatokkal alátámasztott javaslattal előállnia arról, hogy mekkora forrásbevonásra van még szükség az idei kifizetési igények zökkenőmentes teljesítéséhez.

Mindezek ellenére az MFF-csomagról, annak tartalmáról már nem várható érdemi vita, elvégre júniusban az intézmények vezetői már megállapodtak egy mindenki számára elfogadható kompromisszumról. Tényleg nincs más hátra, mint, hogy a képviselők formálisan is elfogadják azt, lehetővé téve ezáltal a kapcsolódó ágazati jogszabályok véglegesítését is.
 
(Bajusz Anna)

Ígéretünkhöz híven ma igyekszünk röviden összefoglalni a tegnap bejelentett végső megállapodás legfontosabb elemeit. Ugyan a szóban forgó alkut még mind a két intézménynek meg kell erősítenie (az első nagy próbatétel délután várható a COREPER II. rendkívüli ülésén), a legújabb elemek vélhetően mindkét intézmény számára elfogadhatóak lesznek.

A tartalom tekintetében alapvetően fontos, hogy a főösszegben sem a kötelezettségvállalások, sem a kifizetések tekintetében nem történt változás az Európai Tanács 2013. februári ülésén kialkudott számokhoz képest. Vagyis minden módosítás a tagállamok által elfogadott főösszegen és fejezeti összegeken belül valósul meg.
 
Az Európai Parlament (EP) azonban több területen „szépített” a februári megállapodáson. A legnagyobb előrelépés a rugalmasság területén figyelhető meg, hiszen olyan elemek kerültek a rendelkezések közé, amelyek révén biztosítható, hogy azokban az években is elegendő forrás álljon rendelkezésre, amelyekben egyébként esetleg nem lenne elég tartalék. Ennek érdekében létrejön egy ún. összesített tartalék (global margin) a kifizetések terén.  Ez lehetővé teszi, hogy az adott évben elköltetlenül maradt mozgástér egy részét átvigyék a későbbi – vélhetően szűkösebb – esztendőkre. Ennek  2018 és 2020 között lesz csak felső határa (7-9-10 milliárd euró évente). A korábbi években a kifizetési szint meglehetősen alacsony, azt vélhetően teljesen fel fogják használni, így kevéssé valószínű, hogy nagy összegek megmaradnak, ezért nem volt szükség felső plafon kialakítására az átvitel tekintetében.
 
A kötelezettségvállalásokat nézve kisebb eredményeket tud felmutatni az EP tárgyalódelegációja, de ezen a téren is történt előrelépés: 2014 és 2017 között a kötelezettségvállalások esetén is van lehetőség összesített tartalék kialakítására, ami szintén hozzájárul a források évek közötti átcsoportosításához.
 
A rugalmasság azonban ezzel még nem ért véget. Annak érdekében, hogy a legfontosabb kulcsterületeken (fiatalok munkanélküliségi problémáinak kezelése, kis- és középvállalatok segítése, kutatás-fejlesztés), már a hétéves időszak első felében érdemi források álljanak rendelkezésre, a források egy részét előre hozzák, ezt nevezzük frontloading-nak. Ez összesen 2543 millió eurónak megfelelő összeg átcsoportosítását jelenti 2014-re és 2015-re, amelyből a legnagyobb részt (2143 millió eurót) a fiatalkori munkanélküliség kezelésére létrehozott eszköz képvisel.
 
A menetrendet nézve megállapodás született arról, hogy az EP a 2013. július 3-ai plenáris ülésen fog szavazni a dossziéról. A képviselők várhatóan egy olyan határozatot fogadnak el, aminek melléklete lesz a teljes csomag (az MFF-rendelet, az intézményközi megállapodás és a csatolt nyilatkozatok). A jogszabályok formális jóváhagyása ugyanakkor csak szeptemberben lesz az EP-ben, azt követően, hogy az ECOFIN Tanács szavazott a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó forráshiány kezeléséről. Ezt követően várhatóan szintén szeptemberben (esetleg október elején) lesz a formális szavazás a Tanácsban.
 
A menetrendhez tartozik az is, hogy a 2013-as költségvetési módosító javaslatot (DAB2) (amiről a politikai megállapodás a Tanácsban már megszületett, de a formális elfogadását a tagállamok az MFF-megállapodás EP általi elfogadásához kötötte) a Tanács a július 9-ei ECOFIN-on formálisan is elfogadja. Sőt, a Tanács kötelezettséget vállal, hogy minden indokolt forrásigényt kezel a továbbiakban is, szükség esetén a költségvetést módosítani fogja.
 
Összességében a Tanács által kialakított csomag alapvetően nem változott meg, a Parlament azonban kapott néhány „szépségflastromot”, elsősorban a rugalmasság területén. Annak mindannyian örülhetünk, hogy a józan belátás győzedelmeskedett az intézmények közötti kakaskodás felett, akkor is, ha az utolsó egy hét eseményeire egyik fél sem lehet büszke.

(Bajusz Anna, Hetényi Géza)

Egy héttel azt követően, hogy Eamon Gilmore ír miniszterelnök-helyettes először bejelentette a megállapodás létrejöttét, ma úgy tűnik, hogy végre valóban megszületett az alku a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről. Az elmúlt egy hétben alapvetően az Európai Parlament (EP) oldalán pattogott a labda, ennek jegyében záporoztak is a nyilatkozatok: a néppárti képviselőket kivéve valamennyi frakció elutasítóan vagy fenntartásokkal nyilatkozott a június 19-én megszületett állítólagos alkuról.

Mindez nem könnyítette meg az ír elnökség munkáját, amely így inkább azt az utat választotta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának június 25-ei (keddi) ülésén nem kérte a tagállamok jóváhagyását a csomagról. Ennek valószínűleg nem is lett volna értelme az adott helyzetben, hiszen az EP nem vállalt kötelezettséget az alku elfogadására – márpedig akkor feleslegesen kéri a miniszterek hozzájárulását („nagyvonalúságát”) az elnökség.

A mai napon egyeztetésre került sor José Manuel Barroso bizottsági, Martin Schulz EP-elnök és Enda Kenny ír miniszterelnök között, amelyen végre megszületett a megállapodás az intézmények vezetői között. Ennek tartalmát holnap erősíti meg a COREPER II. rendkívüli ülése, így a részletekkel és a csomag tanácsi fogadtatásával holnap ismét jelentkezünk!

(Bajusz Anna)