1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt.
I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK
2. ÚGY VÉLI, hogy az országjelentések kulcsfontosságú részét képező részletes vizsgálatok jól felépítettek, és HANGSÚLYOZZA annak jelentőségét, hogy minden vizsgált tagállam tekintetében alapos elemzés készül az egyensúlyhiányokról, mivel ez a többoldalú felügyelet, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettség és a hatékony szakpolitikai kiigazítások alapja. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az elemzés kitér a más országokat és adott esetben az euroövezetet is érintő lehetséges átgyűrűző hatásokra, különbséget tesz a ciklikus tényezőknek, illetve a strukturális változásoknak köszönhető kiigazítások között, és figyelembe veszi az egyes országok egyedi körülményeit. Az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a részletes vizsgálatok során megfelelő elemzési eszközök igénybevételére is sor kerül, és szükség esetén ezt minőségi elemzés egészíti ki.
3. ÜDVÖZLI a Bizottságnak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseit: ide tartozik többek között az egyensúlyhiány-kategóriák számának csökkentése és véglegesítése, az eljárás végrehajtásával kapcsolatos lényeges információkat összegző kiadvány közzététele, valamint új összefoglaló táblázatok (a makrogazdasági egyensúlyhiányt értékelő mátrixok) alkalmazása a részletes vizsgálatok során. NYUGTÁZZA a Bizottság arra vonatkozó tervét, hogy egyedileg nyomon kövesse, hogy az egyensúlyhiány vagy túlzott egyensúlyhiány által érintett tagállamok hogyan hajtják végre a Tanács ajánlásait, és ezáltal biztosítsa a feltárt egyensúlyhiányok megszüntetésére irányuló szakpolitikai intézkedések fokozott felügyeletét. FELKÉRI a Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a nyomon követés pontos ütemezésére és tartalmára vonatkozóan, ismertetve többek között, hogy hogyan valósulna meg az egyensúlyhiány mértéke szerinti különbségtétel, valamint az egyéb felügyeleti eljárásokkal, például az érintett országok programot követő utólagos felügyeletével való összehangolás a párhuzamosságok elkerülése érdekében, a bevált gyakorlatnak megfelelően. HANGSÚLYOZZA a hatékonyság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság fontosságát a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás során a makrogazdasági egyensúlyhiányok értékelésében. Ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy az országelemzéseket és az egyensúlyhiány értékeléséről szóló következtetéseket együtt kell benyújtani, az európai szemeszter ütemtervének megfelelően.
4. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenháromban (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország) különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható.
5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy 6 tagállamban áll fenn túlzott egyensúlyhiány (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália). A Tanács gondosan elemezni fogja a Bizottság Horvátországról és Portugáliáról készítendő újabb vizsgálatát, amelynek benyújtására május végén kerül sor, és amelyben figyelembe kell venni a két ország nemzeti reformprogramjában ismertetett szakpolitikai intézkedéseket annak megállapításához, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.
6. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy a vizsgált tagállamok közül hatban (Belgium, Észtország, Magyarország, Ausztria, Románia és az Egyesült Királyság) nem tapasztalható a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett makrogazdasági egyensúlyhiány.
7. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, mindenekelőtt akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.
8. ELISMERI a tagállamok által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépéseket, amivel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euroövezeten belül. Ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy egyes tagállamokban még mindig jelentős kockázatok állnak fenn. Habár a folyó fizetési mérlegeknek a válság előtti időszakban jellemző hiánya mára számottevően csökkent vagy többletbe fordult, néhány nettó adós ország esetében továbbra is sérülékenység forrása a külső kötelezettségek magas szintje. ELISMERI, hogy a költség-versenyképesség általánosságban javult azokban az országokban, amelyekben korábban jelentős külső hiány volt jellemző; kevesebb jel utal azonban a nem költségalapú versenyképesség javulására. Ugyanakkor egyes tagállamokban a folyó fizetési mérleg továbbra is jelentős többletet mutat, a leépítendő hitelállomány pedig alacsony, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és befektetések közötti nagymértékű egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni.
9. HANGSÚLYOZZA, hogy a magánszektor adósságállományának és az államadósságnak a magas szintje – az alacsony inflációval és a mérsékelt ütemű növekedéssel összefüggésben – több tagállamban továbbra is komoly problémát jelent. Az érzékelhető előrelépés ellenére még további strukturális reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy fokozni lehessen a növekedési potenciált és csökkenjen a magas munkanélküliség, különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküli személyek körében.
II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA
10. ÜDVÖZLI a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket. A Bizottság 2015-ben kevesebb számú és célzottabb országspecifikus ajánlást adott ki, ami elősegíti, hogy a tagállamok a legsürgetőbb problémákra és a tartósan fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokra összpontosítsanak. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés az országspecifikus ajánlások végrehajtásában. HANGSÚLYOZZA, hogy az alábbiakban felsorolt szakpolitikai kihívások kezelése érdekében fokozni kell a reformok végrehajtását, és EMLÉKEZTET annak fontosságára, hogy a Tanács időben, az új ajánlások elkészítését megelőzően értékelje az országspecifikus ajánlások végrehajtását annak érdekében, hogy le lehessen vonni a megfelelő következtetéseket, növelni lehessen a tagállami tudatosságot és minden tagállamban hatékonyan lehessen végrehajtani a reformokat.
11. HANGSÚLYOZZA, hogy további strukturális reformokra van szükség a szolgáltatások és a termékek piacain és a munkaerőpiacokon, továbbá felelős és következetes költségvetési politikát kell folytatni a kedvező gazdasági folyamatok erősítése és fenntartása, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a költségvetés fenntarthatóságának megvalósítása, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében, kiaknázva a tagállami gazdaságok növekedési potenciálját.
12. ELISMERI azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok az üzleti környezet javítására, az adókikerülés elleni küzdelemre, valamint az igazgatás javítására irányuló országspecifikus ajánlások végrehajtása terén értek el. Az érintett tagállamoknak folytatniuk kell az erőfeszítéseiket. HANGSÚLYOZZA, hogy nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő korlátozások számának csökkentése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével. Egyes nemzeti költségvetési keretek hiányosságainak és gyengeségeinek kezelése területén születtek ugyan eredmények, de néhány tagállamban ezek még csekélyek; az erőfeszítéseket a nemzeti költségvetési keretek hatékony működésének biztosítására kell összpontosítani a felelős költségvetési politikák végrehajtásának támogatása érdekében. A nemzeti költségvetési kereteket összhangba kell hozni az uniós követelményekkel.
13. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban. Különösen igaz ez a szolgáltatások, a hálózatos iparágak és az építőipar esetében.
14. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére. Néhány tagállamnak kiemelt figyelmet kell fordítania a migránsok és menekültek sikeres integrációjára. Bár a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérése tekintetében történtek előrelépések, továbbra is szükség van a foglalkoztatást támogató újabb strukturális reformokra és aktív munkaerőpiaci intézkedésekre.
A Tanács 2016. május 25-én irányelvet fogadott el, amelynek értelmében a héa minimális általános mértéke további két évig 15% marad.
A héa minimális általános mértékét azért határozták meg, hogy megelőzhető legyen az egyes a tagállamokban alkalmazott héakulcsok túlzott eltérése, és az ennek következtében létrejövő strukturális egyenlőtlenség vagy versenytorzulás. A 15%-os minimális általános héa-mértéket 2015. december 31-ig kellett alkalmazni.
Az egységes európai héaövezet végleges szabályairól folyó tárgyalások fényében az irányelv a jogbiztonság garantálásához elegendő ideig meghosszabbítja a héa minimális általános mértékét. Ennek értelmében ez 2016. január 1-től 2017. december 31-ig ez a mérték 15% marad.
Az irányelv elfogadására vita nélkül, a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén került sor.