Európai Unió : hírek magyarul

Plenáris ülés : A ma délutáni vitában a felszólaló képviselők jelentős része támogatásáról biztosította Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős európai biztost az Apple-ügyben tiltott állami támogatás miatt hozott döntés kapcsán. A cég éveken át jóval kevesebb adót fizetett, mint versenytársai.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Tisztelt Kollégák!

Miután Önök közül sokakkal egyeztettem, a pozsonyi (Bratislava) csúcstalálkozó megfelelőbb előkészítése érdekében hadd osszak meg Önökkel néhány személyes észrevételt. Úgy vélem, fontos, hogy őszintén értékeljük a jelenlegi helyzetet, ugyanis ez biztosíthatja a legjobb alapot közös jövőnk további építéséhez.

I.
A pozsonyi találkozóra történelmi jelentőségű pillanatban kerül sor. 27 uniós vezető tárgyal majd az Unió jövőjéről azt követően, hogy az EU története során először egy tagállam a kilépés mellett döntött. Valamennyien érezzük, hogy ebben a válság sújtotta és konfliktusokkal terhelt időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az összetartozás érzése megerősödjön közösségünkben, amely néhány hónap múlva ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.

A Brexit nem csupán amiatt jelent kihívást, hogy újfajta kapcsolatokat kell kialakítanunk az Egyesült Királysággal. E tekintetben továbbra is határozottan és egyértelműen kell képviselnünk álláspontunkat, amelynek értelmében a tárgyalások csak a kilépési szándék hivatalos bejelentése után kezdődhetnek meg. A Szerződésnek az Unióból való kilépésre vonatkozó rendelkezései az EU érdekeit védik. A tárgyalások során egyrészről törekednünk kell majd arra, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki az Egyesült Királysággal, másrészről azonban tiszteletben kell tartanunk a Szerződést, és higgadtan, következetesen, határozottan és teljes egységben ki kell állnunk amellett, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. Ha ezt tesszük, kétség sem férhet majd hozzá, hogy az uniós tagság előnyös a tagországok számára.

II.
Addig is, amíg az Egyesült Királyság kormánya meg nem teszi a tárgyalások elindításához szükséges bejelentést, fel kell mérnünk a Brexit utáni Unió állapotát és kilátásait. Végzetes hiba lenne azt feltételezni, hogy az egyesült királysági népszavazás kedvezőtlen eredménye kizárólag brit problémát jelez, és hogy az Egyesült Királyságban érvényesülő euroszkepticizmus a politika elkorcsosulásának tünete vagy csupán a társadalmi elégedetlenséget kihasználó populisták cinikus játszmája. Való igaz, hogy a kilépéspárti kampány során számtalan hamis érv és elfogadhatatlan általánosítás hangzott el. Ugyanennyire igaz azonban az is, hogy a kilépés melletti szavazás kétségbeesett kísérlet a válaszkeresésre, a politika leglényegét firtató olyan kérdések megválaszolásának módjára, amelyeket európai polgárok milliói naponta tesznek fel maguknak. A polgárok és lakóhelyük biztonságának szavatolását, valamint érdekeik, kulturális örökségük és életmódjuk védelmét illető kérdésekről van szó. Ezekre a kérdésekre akkor is választ kellene találnunk, ha az Egyesült Királyság a maradás mellett döntött volna.

Az európai polgárok tudni szeretnék, hogy a politikai elit képes-e visszaszerezni az irányítást azok felett az események és folyamatok felett, amelyek letaglózzák, elbizonytalanítják és bizonyos esetekben meg is félemlítik őket. Napjainkban sokan – és nem csak az Egyesült Királyságban – úgy gondolják, hogy ha az Európai Unióhoz tartoznak, le kell mondaniuk a stabilitásról és a biztonságról.

Az emberek jogosan várják el a vezetőiktől, hogy megvédjék lakóhelyüket és gondoskodjanak a biztonságukról. Ha még tovább erősödik az a meggyőződésük, hogy e feladatunkat nem teljesítettük, más alternatívák után fognak nézni, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak is majd ilyet. A történelemből már tudjuk, mindez odáig fajulhat, hogy a polgárok tömegesen megtagadják a szabadságot és azokat az alapvető értékeket, amelyek mentén az Európai Unió létrejött. Elengedhetetlen ezért, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt mind a szabadság és a biztonság igénye, mind a nyitottság és a védelem szükségessége között. Ebben az összefüggésben az elsődleges feladat a külső határaink feletti tényleges kontroll biztosítása, amely egyszerre bír gyakorlati és szimbolikus vonatkozásokkal.

III.
A migrációs válság volt az utolsó csepp a pohárban. A határainkon tavaly eluralkodó káosz és a naponta megjelenő újabb képek arról, ahogyan emberek százezrei haladnak át kontinensünkön ellenőrzés nélkül, sok-sok európaiban veszélyérzetet keltett. És nem kevés időbe telt, míg sikerült uralnunk a helyzetet, többek között a nyugat-balkáni útvonal lezárásával és az EU–Törökország megállapodással. Míg a valódi intézkedés váratott magára, se szeri, se száma nem volt a politikailag korrekt nyilatkozatoknak arról, hogy Európa nem válhat erőddé, Európának nyitottnak kell maradnia. A gyors fellépés elmaradása és az egységes európai stratégia hiánya tovább gyengítette a polgároknak a kormányokba, az intézményekbe és tágabb értelemben a „rendszerbe” vetett hitét, amelyet a pénzügyi válság már eleve megrendített. A bizalom helyreállításának égető szükségességét a Brexit is egyértelműen példázza.

Nincs sok vesztegetni való időnk. A pozsonyi találkozónak fordulópontot kell jelentenie az Unió külső határainak védelme szempontjából. Meg kell mutatnunk a polgárainknak, hogy hajlandóak és képesek vagyunk megóvni őket a 2015-ben tapasztalt káosz megismétlődésétől. Ehhez valamennyi kormány és az összes európai intézmény teljes körű együttműködésére lesz szükség.

IV.
Hasonlóan fontos a terrorizmus elleni hathatós küzdelem. Annak ellenére, hogy ezzel elvben mindannyian egyetértünk, még mindig túl sok a gyakorlati és a jogalkotási akadály. Vissza kell állítani az európai emberek biztonságérzetét. A kérdés az, hogy ki tegye ezt, és mi módon. E területen a főbb eszközök a jövőben is nemzeti hatáskörben maradnak, ugyanakkor a cél érdekében többet tehetnénk és kell is tennünk közösen. Rendőrségeinknek és egyéb szolgálatainknak szorosabban kellene együttműködniük az információcsere és a műveletek terén. Azt is elősegíthetnénk, hogy az internetszolgáltatók könnyebben együtt tudjanak működni a gyűlöletre uszító, illetve,a terrorizmust népszerűsítő internetes tartalmak eltávolítása érdekében. Gondoskodnunk kell arról, hogy a külső határokon mindenkit ellenőrizzünk adatbázisaink lekérdezésével, hogy így a potenciális terroristák ne léphessenek be akadálytalanul az EU területére. Az egyes országokban pedig aktívabban kell fellépnünk a radikalizálódás ellen. Ha ugyanis nem küzdünk valódi eltökéltséggel a terrorista veszélyek ellen, nem fogjuk tudni megfékezni a radikális és egyre agresszívebb magatartást és szemléletet. Ezek a hangok mostanáig csak szűk szeletét határozták meg a politikai és közéleti vitáknak, de manapság egyre merészebbek, és egyre inkább teret nyernek.

A terrorizmussal való könyörtelen leszámolás ígérete a jobboldali szélsőségesek egyik legfontosabb hívószava lett. Emellett az, hogy bizonyos támadásokat minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megakadályozni, csak vonzóbbá teszi Európa-ellenes és antidemokratikus retorikájukat.

V.
Polgáraink az Európai Uniótól a gazdasági és szociális érdekeik jobb védelmét is elvárják. Napjainkban, a globalizáció korában minden eddiginél szembetűnőbben megnyilvánul az igényük arra, hogy hozzájuthassanak a megfelelő információkhoz, a szabályok tisztességesek legyenek és be is legyenek tartatva, továbbá biztosak lehessenek abban, hogy a vezetőik (azaz a kormányuk és az európai intézmények) mellettük állnak a külső konkurenciával szemben. Vitathatatlan, hogy az európai polgároknak érdeke a szabad kereskedelem és a globális verseny, ahhoz sem férhet azonban kétség, hogy ezek jelentős és gyakorta korábban nem tapasztalt kihívásokkal járnak.

Éppen ezért amellett, hogy tovább dolgozunk a kereskedelmi megállapodások kialakításáért, biztosítanunk kell és meg kell nyugtatnunk polgárainkat és az európai vállalkozásokat afelől, hogy ennek során mindenekelőtt az ő érdekeiket képviseljük és védjük. Elegendő alapja van annak, hogy Európa a globális verseny egyik győztese lehessen, de ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a legfontosabb szereplőknek, azaz a munkavállalóknak, a fogyasztóknak és a vállalkozóknak helyreálljon az őket képviselők iránti bizalma. Ebben a kérdésben az időnek is fontos szerepe van. Ha nem sikerül tető alá hozni a kereskedelmi megállapodásokat (és itt hónapokról, nem évekről van szó), az óhatatlanul azt a benyomást fogja kelteni, hogy a Brexit elindított egy olyan folyamatot, amelynek során kiszorulunk a globális játéktérből. A legjelentősebb résztvevők, ahogyan azt a G20-ak csúcstalálkozója is megerősítette, ma kereskedelmi és gazdasági nagyhatalomként, vonzó partnerként tisztelik Európát és akként tekintenek rá.

VI.
Tisztában vagyok vele, hogy Európa jövője nem csak azon áll vagy bukik, hogy hogyan kezeljük a migrációs válságot, a terrorizmust, illetve a globalizáció ébresztette félelmeket. Döntő fontosságú és elengedhetetlen, hogy helyreállítsuk a biztonság és rend érzését, valamint az uniós polgárok bizalmát a politikai vezetés iránt, továbbá hogy elérjük, hogy az Unió neve egyet jelentsen a védelemmel és stabilitással. De mindez nem elég. Pozsonyban más, éppen ennyire fontos feladatok ütemtervét is meg kell határoznunk, ezek közé tartozik a gazdasági és a társadalmi fejlődés, munkahelyek és lehetőségek teremtése a fiatalok számára, az egységes piac, a digitális menetrend és a beruházások. Az Európai Tanács októberi és decemberi rendes ülésén hivatalos döntéseket kell majd hoznunk ezekben és egyéb kérdésekben. A 27 tagállam nem hivatalos munkáját 2017 telén folytatjuk. Mint már azt bejelentettem, az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokkal októberben az Európai Tanács külön ülésen foglalkozik majd. Decemberben visszatérünk arra, hogy hogyan erősíthetnénk meg a védelem terén a gyakorlati együttműködést, annak érdemi jellegét fokozva, ugyanakkor a NATO-val való átfedést elkerülve. Később más fontos kérdéseket is újra elő kell vennünk, így a bankunió kérdését és a gazdasági és monetáris unió további alakítását.

VII.
A Brexit után ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. E válságból vagy meggyengülten és széthúzva, vagy megizmosodva és még nagyobb egységben kerülhetünk ki. A jövőt tekintve nincs fejünk felett Damoklész kardja, a dolgok alakulása még mindig a mi kezünkben, szívünkben és lelkünkben van. A 27 tagállam gazdasági és kulturális potenciálja, a polgárok tehetsége és képzettsége bőségesen elég ahhoz, hogy higgyünk Európában és abban, hogy képes hatékonyan és biztonságban versenyezni a világgal.

A többi globális hatalomhoz képes hiányosságaink a „kemény politikához”, például a védelem és a végrehajtó hatáskörök területéhez kötődnek. De nem változtatjuk az Európai Uniót egyetlen állammá. Ezért döntő lesz, hogy a tagállamok jobban együttműködjenek egymással, hogy az Unióban meglévő erőket egyesíthessük. Az Önökkel folytatott beszélgetésekből számomra egyértelműen kiviláglik, hogy nem az a kívánatos megoldás, ha új hatásköröket adunk az uniós intézményeknek. A tagállamokban a választópolgárok nagyobb befolyással szeretnének lenni az Unió döntéseire. Ahhoz azonban, hogy elmozdulhassunk ebbe az irányba, a nemzeti kormányoknak változtatniuk kell az Európai Unióhoz való hozzáállásukon.

Ma az EU-t a közös jó helyett a szükséges rossznak állítják be. A „kevesebb hatalmat Brüsszelnek!” jól hangzó politikai kampányszlogen azt jelenti, hogy a tagállamok fővárosaiban kell nagyobb felelősséggel viseltetni az Unió iránt. Az Unió iránti felelősség pedig nem más, mint késznek lenni a saját érdekek egy részéről a köz érdekében lemondani. Azt is jelenti, hogy tartózkodni kell attól, hogy az Uniót folyamatosan vádakkal illessék, melyek egy része indokolt, de legtöbbször pusztán könnyű kibúvót jelentenek a saját kudarcok beismerése alól. A Brexit népszavazás eredménye is részben ezzel magyarázható.

A tagállami érdekek és az Unió prioritásai közötti egészséges egyensúly kulcsa a tagállamok fővárosában található. Az uniós intézményeknek támogatniuk kell a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat, és nem szabad saját prioritásaikat erőltetniük a tagállamokra. Ezt a következtetést is a konzultációimból vontam le.

VIII.
Az egyik oldalon a szkeptikus pesszimisták, a másikon pedig az Unió rajongói: a kettő között elég hely van a realista optimizmus számára, melynek a kritikus diagnózisban kell gyökereznie. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk, hogy ez a kritikus szemlélet az elmúlt évekre olyannyira jellemző meddő vádaskodássá fajuljon, vagy hogy mindenki igyekezzen egymást túllicitálni olyan tetszetős szlogenekkel, mint a „jobb Európát”, „kevesebb Európát” vagy „több Európát”. Hiszen jöhet valaki, aki pontot tesz e versengés végére azzal, hogy „soha többé Európát”.

IX.
Nem abban a helyzetben vagyunk, mint Giuseppe Tomasi di Lampedusa regényének, „A párduc”-nak a hősei. Nem kell mindent megváltoztatnunk ahhoz, hogy minden úgy maradjon, ahogy van. Ellenben több dolgot korrigálnunk kell, hogy megőrizhessük azt, ami a legjobb. Ennek érdekében késznek kell lennünk több nehéznek tűnő, de valójában egyszerű döntést meghozni. Nem új szerződésekről vagy eljárási módosításokról van szó. Erős politikai akaratra és képzelőerőre van szükség. Itt az idő, hogy felnőjünk a feladathoz. Nincs más választásunk. Üdvözlettel:

Megmarad a magyar határőrség, de ha szükséges, a közös határőrségbe is küld egyenruhásokat.

Plenary sessions : Europe needs a forward-looking industrial strategy to improve operating conditions for companies, make the best use of existing European financial instruments, and protect workers, said MEPs in Wednesday's afternoon debate with employment Commissioner Marianne Thyssen and delegated minister for the Slovak Presidency of the Council Ivan Korčok.

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. szeptember 14-én véglegesen jóváhagyta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. A rendelet elfogadását követően – amelyet a Tanács írásbeli eljárás útján hagyott jóvá – az Európai Határ- és Parti Őrség október közepén megkezdheti tevékenységét.

Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter, a Tanács elnöke a következőket mondta: „Örömömre szolgál, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan és hatékonyan járt el ebben a fontos kérdésben. Külső határaink igazgatása közvetlenül hatással van Schengeni térség egészére és így a belső határokra is. Az Európai Határ- és Parti Őrség segíteni fog abban, hogy hatékonyabban birkózhassunk meg a jelenleg előttünk álló kihívásokkal. Csak hatékony külső határigazgatással szavatolhatjuk, hogy a Schengeni térségben visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba. Nincs más lehetőség.”

Az Európai Határ- és Parti Őrség fő feladata, hogy segítséget nyújtson a külső határok integrált igazgatásához. Biztosítani fogja a migrációs áramlások hatékony kezelését és gondoskodik az Unió magas szintű biztonságáról. Ezzel egyidejűleg elősegíti majd az Unión belüli szabad mozgás megőrzését, mindeközben teljes körűen tiszteletben tartva az alapvető jogokat.

A szervezetet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (amely a jelenlegi Frontex helyébe lép kibővített feladatkörrel) és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok alkotják. Tevékenysége középpontjában a határigazgatásra vonatkozó műveleti stratégia kialakítása, valamint a tagállamoktól kapott segítségnyújtás koordinációja áll majd.

Ennek során az alábbi feladatokat látja el:

• a tagállamok határellenőrzési kapacitásának értékelése a gyenge pontok feltárásával
• közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók szervezése egyrészt a külső határok ellenőrzésére szolgáló tagállami kapacitások megerősítése, másrészt az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés okozta problémák megoldása érdekében
• segítségnyújtás a Bizottságnak a támogató csoportok koordinálásához abban az esetben, ha a tagállamok a külső határaikon egyes pontokon aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülnek
• gyakorlati válaszintézkedések végrehajtása a külső határoknál jelentkező, sürgős intézkedést igénylő helyzetekben
• technikai és operatív segítségnyújtás a tengeri határőrizeti műveletek keretében végzett, a tengeren bajba jutott személyek felkutatására és megmentésére irányuló műveletek során
• részvétel egy legalább 1500 határőrt számláló gyorsreagálású állomány létrehozásában
• az ügynökség számára összekötő tisztviselők kijelölése a tagállamokban
• visszaküldési tevékenységek és műveletek szervezése, koordinálása és lebonyolítása
• a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködés ösztönzése a határigazgatás területén.

A parti őrségi feladatok átfogó javításának részeként erősödni fog az illetékes ügynökségek közötti együttműködés. Emiatt az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség feladatköre összhangba került az újonnan létrejövő Európai Határőrségével.

Az Európai Határ- és Parti Őrség azt követően kezdi meg a tevékenységét, hogy a rendelet 2016. október 6-án (azaz húsz nappal a Hivatalos Lapban történő kihirdetése után) hatályba lép. A tartalékállomány és a műszakieszköz-állomány létrehozására vonatkozó rendelkezések két hónappal, a visszaküldésben részt vevő állományokra vonatkozó rendelkezések pedig három hónappal a rendelet többi része után lépnek hatályba.

Plenáris ülés : A képviselők azt sürgetik, hogy a lengyel kormány a Bizottság által július 27-én kitűzött három hónapos határidőn belül oldja meg az ország alkotmányos válságát. Ennek a megoldásnak a parlamenti pártok közötti kompromisszumot kéne tükröznie és teljes összhangban kellene állnia az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásaival.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plenáris ülés : Az évértékelő nagyon fontos pillanat a Parlament életében, különösen a pozsonyi csúcs előtt és főleg annak fényében, hogy fontos változásoknak lehetünk szemtanúi - mondta Martin Schulz, az EP elnöke, mielőtt átadta a szót a Bizottság elnökének.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A Tanács hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. A szankciókkal a Tanács a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el 146 személlyel és 37 szervezettel szemben. A szankciókat 2017. március 15-ig meghosszabbította.

Az intézkedéseket eredetileg 2014 márciusában léptették életbe, és legutóbbi meghosszabbításukra 2016 márciusában került sor. A helyzetértékelés nem indokolta a szankciórendszernek, illetve a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a módosítását. Az e személyek és szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozó adatokat és indokolásokat szükség szerint aktualizálták.

A jogi aktusok az EU Hivatalos Lapjának 2016. szeptember 16-i számában olvashatók. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

Az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

– az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;

– a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

Plenary sessions : Draft legislation designed to protect retail investors was rejected by MEPs on Wednesday as so “flawed and misleading” that it could actually lose them money. Unusually, it will be returned to the EU Commission for revision.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : The European Parliament approved an agreement granting duty-free access to the EU for products from Namibia, Mozambique, Botswana, Swaziland and Lesotho, and improved market access for South Africa on Wednesday.

Source : © European Union, 2016 - EP

A következő 12 hónapot lényegesnek tekinti az EU egységének helyreállítása szempontjából, ezért egy konkrét intézkedéseket magába foglaló „pozitív programot” hirdetett az Unióról szóló helyzetértékelésében szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

2020-ra ingyen vezeték nélküli wifit ígért az Európai Bizottság elnöke a városokba.

SOPO
Le recours à des contrats à durée déterminée successifs pour couvrir des besoins permanents dans le domaine des services de santé est contraire au droit de l’Union

Strasbourgból üzeni az Európai Parlament elnöke: jó kérdés, miért nem szankcionálják Magyarországot a menekültek miatt.

Plenáris ülés : Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szerdán mondja el évértékelő beszédét az EU helyzetéről a Parlamentben. Az ezt követő plenáris vitán az EP-képviselők az Unió aktuális problémáit és jövőjét vitatják meg a Bizottság elnökével, és olyan kulcskérdésekkel foglalkoznak, mint a Brexit, az EU gazdasági problémái, a menekültválság és a terrorfenyegetettség. Összefoglaltuk, hogyan érdemes online követni a a plenaries ülést és hogyan lehet bekapcsolódni a vitába közösségi oldalainkon.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Plenáris ülés : Szerda délután 4-től vitatják meg az EP-képviselők a Bizottság döntését, amely szerint Írország éveken át tiltott adókedvezményeket biztosított az Apple-nek és emiatt a cég másokhoz képest jóval kevesebb adót fizetett.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Továbbra is megoldatlannak nevezte az Európai Bizottság első alelnöke kedden az Európai Parlamentben a lengyel kormánnyal az alkotmánybíróság függetlenségéről folytatott jogállamisági vitát. A frakciók nevében felszólaló képviselők többsége támogatásáról biztosította a Bizottság megközelítését, a kormánypárti, illetve azzal rokonszenvező EP-tagok, köztük a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagjai az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítették az eljárást.

A Tanács 2016. szeptember 12-én elfogadta a 2017. évi uniós költségvetés-tervezetre vonatkozó álláspontját. A Tanács legfőképpen azt tartotta szem előtt, hogy a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat az EU kiemelt célkitűzéseinek megvalósítására fordítsák. Ezek közé azok az intézkedések tartoznak, amelyek egyrészt a migrációs válságnak és kiváltó okainak a kezelését szolgálják, másrészt elősegítik az európai gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Összességében a Tanács arra törekszik, hogy a változatlanul fennálló költségvetési megszorítások közepette fenntartható és hatékony költségvetést állítson össze.

„Úgy vélem, hogy a Tanács álláspontja olyan kiegyensúlyozott megközelítést tükröz, amellyel a jelenlegi körülmények és megszorítások között a lehető leghatékonyabban használhatók fel az uniós költségvetési források. A Tanács a meglévő pénzügyi forrásokat az aktuális prioritásokra kívánja fordítani, elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható esetekre, és a költségvetést a tényleges igényekhez igazítva nem ró szükségtelen terheket a tagállami költségvetésekre. Bízom benne, hogy az Európai Parlamenttel együttműködve fenntartható költségvetést tudunk összeállítani” – jelentette ki Vazil Hudák, a Tanács szlovák elnökségének az EU költségvetéséért felelős főtárgyalója.

Kiemelt célok

A Tanács elfogadta a migrációs válság kezelésével kapcsolatban a Bizottság által javasolt összegeket. Így a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatai 4,9%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 24,4%-kal növekednek 2016-hoz képest. A Tanács a 4. fejezetbe (Globális Európa) tartozó, migrációval kapcsolatos intézkedések – például a migráció kiváltó okainak megszüntetése – tekintetében is elfogadta a Bizottság által előterjesztett javaslatot. Ugyancsak jóváhagyta a humanitárius segítségnyújtásra szánt összegeket.

A gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében a Tanács jóváhagyta azt, hogy 2016-hoz viszonyítva majdnem 9%-kalnövekedjenek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álló források. Az intézkedés olyan eszközöket érint, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a vállalkozások versenyképességét segítő uniós program és az Erasmus +.

Megfontolt csökkentések

A kiemelt céloktól eltekintve a Tanács több területen visszafogta a Bizottság által javasolt emeléseket. Különösen azokról a költségvetési sorokról van szó, ahol a Tanács a szakértői elemzések alapján azt állapította meg, hogy a Bizottság túlbecsülte a tényleges igényeket. A jól teljesítő vagy kezdeti eredményeket felmutató programok előirányzatain azonban általában nem változtatott.

A Tanács rendkívül gondosan elemezte az igazgatási kiadásokat is. Felkérte a többi uniós intézményt, hogy tegyenek meg minden annak érdekében, hogy a 2013-as megállapodásnak megfelelően 2017-ig 5%-kal csökkentsék a létszámukat.

Az alábbi táblázat a tanácsi álláspont összefoglalását mutatja

 Megnevezés122/1A 2016. évi költségvetés
(Az 1/2016 és 2/2016 sz. költségvetés-módosítással)A Tanács álláspontja a 2017. évi költségvetés-tervezetrőlKülönbség
(%)KöEKiEKöEKiEKöEKiE1.Intelligens és inkluzív növekedés69,866,374,356,1+6,36 %-15,31 %1.a.Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért19,017,420,719,0+8,95 %+8,89 %1.b.Gazdasági, társadalmi és területi kohézió50,848,853,637,1+5,39 %-23,94 %2.Fenntartható növekedés: természeti erőforrások62,555,158,755,0-6,02 %-0,15 %3.Biztonság és uniós polgárság4,13,04,23,8+4,84 %+24,42 %4.Globális Európa9,210,29,39,2+1,74 %-9,22 %5.Igazgatás8,98,99,39,3+3,67 %+3,70 %A többéves pénzügyi keret fejezetei154,5143,5155,8133,4+0,88 %-7,04 %Sürgősségisegély-tartalék0,30,30,30,3+1,94 %+1,94 %Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap0,20,030,20,03+2,00 %-16,67 %Az Európai Unió Szolidaritási Alapja0,050,050,050,05+0,00 %+0,00 %Speciális eszközök0,50,40,50,4+1,78 %+0,26 %Összes előirányzat155,0143,9156,4133,8+0,89 %-7,02 %

milliárd EUR; KöE: kötelezettségvállalási előirányzat; KiE: kifizetési előirányzat

Következő lépések

Ha az Európai Parlament október 27-ig módosításokat fogad el a Tanács álláspontjára vonatkozóan, akkor 2016. október 28-án háromhetes egyeztetési időszak kezdődik. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a két intézmény közös álláspontra jusson a költségvetésről. A közös álláspontnak legkésőbb 2016. november 17-ig meg kell születnie.

Plenary sessions : Parliament rejected Malta’s nominee for the European Court of Auditors, Mr Leo Brincat, in a plenary vote on Tuesday. Mr Brincat had been approved by the Budgetary Control Committee in a close vote on 5 September. But Parliament did back Portugal’s nominee, Mr João Figueiredo, and the renewal of the mandate of Cypriot member, Mr Lazaros S. Lazarou, based on the committee’s recommendations. The final decision on the appointments to the Luxembourg body will be taken by the EU Council of Ministers.

Source : © European Union, 2016 - EP

Plenary sessions : Parliament’s car emissions inquiry urgently needs more information from the EU Commission, it says in a resolution voted on Tuesday. Half-way through its mandate, the Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector (EMIS), has yet to receive some Commission documents on emission measurements and details of expert group work on vehicle type approval procedures, notes the text. The inquiry’s final report is due in spring 2017.

Source : © European Union, 2016 - EP