Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.
A kontinens legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb éves hőmérsékletek voltak tapasztalhatók tavaly – írták az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által szerdán közzétett tanulmányban.
Európa szokatlan meleget, hőhullámokat és aszályt élt át, és az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságokba szökött– sorolták a kutatók, megállapítva, hogy a kontinens a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik.
A valaha mért legmagasabb volt tavaly a tengerek felszíni hőmérséklete a régióban, és a pusztító erdőtüzek éves szinten minden eddiginél nagyobb területet, mintegy 1 034 550 hektárt perzseltek fel, ami miatt a károsanyag-kibocsátás is rekordszintet ért el – emelték ki a jelentésben.
A hó és a jég jelentős csökkenésének veszélyére is felhívták a figyelmet: a hó- és jégtakaró ugyanis alapvető szerepet tölt be az éghajlat szabályozásában, mivel visszatükrözik a napfényt az űrbe. A lefedettség csökkenése viszont felgyorsítja a globális felmelegedést.A jelentésből kiderült, hogy tavaly Európában a hótakaró vastagsága 31 százalékkal volt kisebb az átlagos értéknél, és csökkent a téli fagyok által érintett területek nagysága, mivel a kontinensen az év nagy részében átlag feletti magas hőmérsékleteket mértek.
Gyors felmelegedés tapasztalható az Északi-sarkvidéken és az Alpokban, Skandinávia és Oroszország északi, a sarkkörön kívül és belül fekvő területein pedig rekordhosszú, háromhetes hőhullámot jegyeztek fel.
Az európai gleccserek nettó tömege minden régióban csökkent, Izlandon a mérések kezdete óta a második legnagyobb csökkenéséről számoltak be, a grönlandi jégtakaróból pedig 139 milliárd tonna olvadt el.
„A hótakaró Európa-szerte valóban fogy, és ennek következtében a fehér, fényes felületek visszaverő képessége is csökken. Látjuk, hogy Európa alpesi régiói is sokkal gyorsabban melegednek, mint az európai átlag”– mondta el Samantha Burgess, az ECMWF éghajlati stratégiai vezetője.
Előrejelzése szerint Európa hidegebb régióiban várhatóan kevesebb hó és kevesebb gleccser lesz a jövőben. A viharok és árvizek ugyan a korábbi években tapasztaltaknál kisebbek voltak, de tavaly is sok ezer embert érintettek Európa-szerte, legalább 21 halálos áldozata volt a szélsőséges időjárásnak.
Az európai folyók vízhozama 2025-ben 11 hónapig volt átlag alatti, ami azt jelzi, hogy a változó körülmények Európa vízi rendszerein is nyomot hagynak. A tudósok rámutattak, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van a biológiai sokszínűség csökkenésében, ami viszont szintén hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsulásához.
A jelentésben ugyanakkor azt is kiemelték, hogy tavaly lendületet vett az európai energetikai átállás: a megújuló energiaforrások biztosították a kontinens villamosenergia-szükségletének 46,4 százalékát, a napenergia részesedése pedig újabb rekorddal 12,5 százalékot ért el.
„A hőmérséklet emelkedése, a sokfelé pusztító tűzvészek és az aszályok fényében a bizonyíték egyértelmű: a klímaváltozás nem jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk”– hangsúlyozta a jelentés megállapításaival kapcsolatban Burgess.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról szólva elismerte „azokat a merész kezdeményezéseket, amelyeket az európai döntéshozók annak védelme és helyreállítása érdekében tettek.”
A jelentés ugyan nem foglalkozott az El Nino időjárási jelenséggel, de Saulo elmondta: a WMO legfrissebb elemzései arra utalnak, hogy az El Nino már idén júliusban visszatérhet, és a nyomában járó felmelegedés jövőre tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép forrása: X.com
The post A gyors felmelegedés csökkenti Európa hó- és jégtakaróját appeared first on Kárpátalja.ma.
Les recrutements de travailleurs étrangers en Roumanie ne seront possibles que pour les métiers en tension, selon une nouvelle législation qui prévoit aussi de réguler le marché pour les recruteurs, les employeurs et les travailleurs souvent exploités.
- Articles / Une - Diaporama, Une - Diaporama - En premier, Roumanie, Economie, Exode
Plusieurs ménages ont été victimes de pillages et de violences lors d’une incursion d’hommes armés non identifiés survenue dans la nuit de mardi à mercredi 29 avril dans le village de Kishonja, groupement Buabo, en territoire de Masisi (Nord-Kivu).
Selon des sources locales, les assaillants ont systématiquement pillé les habitations, tandis que certains habitants ont été soumis à des actes de torture.