Ezt ma jelentette be Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke a PNL állandó bizottságának ülése után. A rendkívüli ülésszakot a levélben történő szavazásra vonatkozó törvény elfogadtatása érdekében igényli a párt. Alina Gorghiu bejelentette, hogy azért kérik a rendkívüli ülésszakot, mert ha a törvényt nem szavazzák meg sürgősen, a 2016-os parlamenti választásokon nem alkalmazhatják. Kevesebb mint egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis már nem módosítható a törvény a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság szerint. A törvény megszavazásával azt érné el a PNL, hogy a diaszpórában élők is arányos képviselethez jussanak a parlamentben. A rendkívüli ülésszakot az államelnök kérheti, továbbá a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága vagy a képviselők és szenátorok legkevesebb egyharmada, ezért aláírásokat gyűjt a liberális párt.
Három cseh rendszámú személygépkocsi is mozgott a múlt hét végi munkácsi összetűzések színhelyén, amelyek közül legalább az egyik bizonyíthatóan lopott volt – jelentette kedden a cseh közszolgálati rádió, a Munkácson készített videófelvételekre és fényképekre hivatkozva.
A Jobb Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrsége között lezajlott, három halálos áldozatot követelő szombati fegyveres összetűzés mögött a keddi cseh lapok egybehangzó véleménye szerint az ukrán határon zajló csempészüzlet húzódik meg.
A cseh rendszámú személygépkocsik munkácsi szerepével kapcsolatban a Právo című baloldali napilap keddi jegyzetében úgy vélte, hogy a cseh hatóságoknak, elsősorban a titkosszolgálatoknak, nagyon alaposan ki kellene vizsgálniuk a történteket, mert nem lehet kizárni, hogy az események hátterében lévő befolyásos személyek valamelyike esetleg Csehországban él, sőt Csehországból is aktív részese az ottani eseményeknek. Egyelőre azonban az sem világos, hogy az összetűzések helyszínén mozgó cseh rendszámú kocsik melyik félhez tartoztak.
A Právo ugyanakkor emlékeztet: Csehországban jelenleg mintegy 140 ezer ukrán állampolgár tartózkodik engedéllyel, és gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy közülük ki miből él.
A cseh elhárítás (ÚZSI) nem kívánta kommentálni a Munkácson történteket. A szolgálat szóvivője felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy az ÚZSI tevékenysége nem nyilvános, ezért arról semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adnak.
A prágai külügyminisztérium sem kívánt nyilatkozni az ügyről. A szóvivő szerint a cseh rendszámú gépkocsikkal kapcsolatos információkat a biztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek kell kivizsgálnia.
A New Horizon a mai napon suhan el a Plútó-rendszer mellett, a randevúval a szakemberek képet kaphatnak a távolra szakadt, jeges égitestek képződményeiről is.
Először érkezik ember alkotta űreszköz a Plutóhoz, a Kuiper-öv egyik objektumához, így a találkozó a tekintetben is hasznos információval szolgál, hogy milyen képződmények találhatóak általában a távoli jeges égitesteken – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a New Horizons és a törpebolygó keddi találkozásáról az mta.hu-nak kifejtette: az űreszköz műszereire komoly feladat vár, hiszen a találkozó nagy sebességgel történik és rövid idő alatt kell a célpontokat elemezni.
A randevú a Földtől 7,5 milliárd kilométerre lesz, a New Horizons az öt hold pályájánál közelebb halad el a Plútó mellett, 12 ezer 500 kilométerre felszínétől, méghozzá az eddigi megfigyelések alapján a legváltozatosabbnak mutatkozó oldala felett. Néhány órával a közelítés után “visszatekintve” a Plútó légkörén áthaladó napfényt is megfigyeli, ami pontos összetétel-becslésre ad lehetőséget.
A közelítéskor az űreszköz teljesen “néma” marad, ez idő alatt semmilyen információt nem továbbít a Földre. A legtöbb adat csak szeptembertől kezd érkezni a Földre, az összes mérés a találkozás után kilenc hónappal érkezik meg.
Kereszturi Ákos kitért azokra az aggályokra, miszerint a holdak pályasíkjában az adott égitestek felszínéről származó porkorong lehet. Egy ilyen porfelhőn történő, nagy sebességű áthaladás nem veszélytelen, ezért az elmúlt hónapokban a LORRI-kamerával poranyagot kerestek, de nem akadtak a nyomára, így az eredeti útvonal biztonságosnak tűnik. Hasonlóan megnyugtató eredményt kapott az MTA CSFK Kiss Csaba vezette kutatócsoportja is, amely a Herschel-űrtávcső mérései alapján zárta ki számottevő poranyag előfordulását.
Die geplante Reform des Emissionshandelssystems der Europäischen Union (ETS) könnte laut Experten 80 Milliarden Euro für den Kampf gegen den Klimawandel einbringen. Die größten Nutznießer sollen Entwicklungsländer sein. EurActiv Frankreich berichtet.
A képsor a Beregszászi 6-os Számú Általános Iskolánál készült. Bújócskára alkalmas hely, de határozottan nem a legbiztonságosabb. A fotó magáért beszél, a következtetések levonását az olvasóra bízzuk.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma
Der Atom-Streit mit dem Iran wird nach 13-jährigem diplomatischen Ringen beigelegt. EU-Außenbeauftragten Federica Mogheri spricht von einem "Zeichen der Hoffnung für die ganze Welt".
A mesterséges édesítőszereket szigorúan ellenőrzik, az engedélyezett anyagok teljesen biztonságosak.
A diétás italokban – a különböző szénsavas és szénsavmentes üdítőkben – energiamentes édesítőszerek segítségével állítják elő a szinte mindenki által vágyott édes ízt. Az ilyen típusú édesítők alkalmazása évtizedek óta parázs vitákat szül: az ellenzők szerint a kalóriaszegény üdítők ízesítésére is használt, elterjedt édesítők, az aszpartám, a szacharin, az aceszulfám-K és a szukralóz egészségügyi veszélyeket jelentenek. A kutatások szerint ez az aggodalom jobbára alaptalan, ugyanakkor igen erős érv mellettük, hogy segíthetik korunk egyik legnagyobb egészségügyi kockázata, az elhízás mérséklését, és óvják a fogak egészségét is.
Az élelmiszerbiztonsági szervezetek, így kontinensünkön az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), nagyon szigorú ellenőrzésnek vetik alá ezeket az ízesítőanyagokat, a szabályozást pedig az új kutatási eredményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálják. Ez a biztosítéka annak, hogy az engedélyezett anyagokkal édesített ételek és italok ártalmatlannak minősülnek, ha nem lépjük túl a hatóságok által meghatározott napi beviteli határértéket. Az elfogadott napi mennyiséghez (Acceptable Daily Intake, ADI) képest a ténylegesen felhasznált mennyiség olyan alacsony, hogy gyakorlatilag képtelenség a túlzott édesítő-bevitel még rendszeres fogyasztás esetén is.
Aszpartám
Az aszpartám (E 951) világszerte az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, amely 6000 különféle termékben, például italfélékben megtalálható, de emellett számtalan egyéb fogyókúrás termék ízesítésére is használják az 1960-as évek óta. Időről időre felbukkanó vádak szerint ez a cukornál 180-200-szor édesebb anyag rákot és genetikai károsodásokat okozhat. Ezzel szemben a tudomány jelenlegi iránymutatása szerint az aszpartám teljes biztonsággal fogyasztható – ezen az állásponton van több mint száz ország élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szabályozó hatósága, köztük az európai testületek is. Az EFSA 2013-as nyilatkozata szerint nem hordoz egészségügyi veszélyeket, ha az ajánlatos mennyiséget – testsúly-kilogrammonként 40 milligramm – nem haladja meg.
„Egy doboz diétás szénsavas üdítőital rendszerint mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket” – állt a közleményben.
Szacharin
A kristálycukornál mintegy 300-szor nagyobb édesítő képességgel rendelkező szacharin (E 954) a legrégebben ismert energiamentes édesítőszer: 1879 óta használják az élelmiszeriparban. Hosszú története során sokszor merült fel ellene, hogy fogyasztása rákkeltő hatása lehet: az 1970-es években, patkánykísérletek során bizonyították is, hogy fogyasztása összefüggésben áll a hólyagrákkal.
Ez a hatás azonban csak olyan nagy adag mellett mutatható ki, amennyit a valódi életben elképzelhetetlen, hogy elfogyasszunk, ráadásul az elmúlt 30 évben nem igazolták, hogy az említett állatkísérlet eredménye emberek esetében is megáll. A szacharin ezért ma már nem szerepel az illetékes európai és egyesült államokbeli hatóságok tiltólistáján: tudomány álláspontja szerint nem jelent veszélyt a szervezetre. Megengedett napi mennyisége 5 milligramm testsúly-kilogrammonként.
Szukralóz
A szukralóz (E955) használata viszonylag új keletű: 1976-ban fedezték fel, és először 1991-ben engedélyezték Kanadában, az EU pedig 2000-ben adott neki zöld utat. Nagyon intenzív, a kristálycukorhoz képest 600-szoros édesítőerejű, igen stabil, jól oldódó adalékanyag. Idén tavasszal sokat hallhattunk róla, amikor az egyik legnagyobb üdítőital-gyártó világcég bejelentette, hogy diétás készítményében szukralózzal váltja ki az aszpartámot. A vizsgálatok szerint alkalmazása teljesen biztonságos: megengedett napi bevitele testsúly-kilogrammonként 15 mg.
Aceszulfám K
Az aceszulfám K (E950) az aszpartámhoz hasonló édesítőerővel bír, és – elsősorban aszpartámmal vagy más édesítőszerekkel kombinálva – élelmiszeripari termékek ezreiben, köztük üdítőitalokban is felhasználják. Az előírások szerinti megengedett napi mennyisége 9 milligramm testsúly-kilogrammonként: több száz vizsgálat tanúsága szerint használata nem jár egészségügyi kockázatokkal.
Sztívia – a természetes édesítőszer
A sztívia egy Brazília déli részén és Paraguayban őshonos növény, édes ízét okozó hatóanyaga a ma ismert egyik legerősebb édesítőszer. Harmincszor édesebb a kristálycukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is. Mégis energiamentes, a glikémiás indexe 7, azaz nagyon lassan szívódik fel, tehát nem emeli meg a vércukorszintet, így cukorbetegek is biztonsággal fogyaszthatják.
Számos egészségügyi jótékony hatása is ismert, a sztívia többek között csökkenti a magas vérnyomást, antibakteriális hatása miatt segít megelőzni a fogszuvasodást, javítja az emésztést, gombaölő hatása miatt a Candida kezelése is kiegészíthető vele, segíti az egészséges bőr helyreállítását és nullás kalóriatartalma miatt biztonsággal fogyasztható bármilyen diétában. Nem tartozik a legolcsóbb édesítők közé, azonban mivel nagyon keveset kell használni belőle, igen gazdaságos. A tudatos táplálkozás részeként a sztíviát egyre több termékben, többek között üdítőitalokban használják édesítésre.
Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte a kedden Bécsben kötött, az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
Az elemző szerint azért fontos a kompromisszum, mert egyik félnek sem sikerült elérnie mindent, amit szeretett volna, mindketten kénytelenek voltak engedni saját elvárásaikból. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet – mondta.
Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Ilyen például, hogy ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapítja, Irán nem teljesítette kötelezettségeit, akkor 65 napon belül visszaállíthatják a szankciókat. Ez egyáltalán nem érdeke Iránnak – hangsúlyozta az elemző.
A szakértő kiemelte továbbá, hogy a közvélemény-kutatások szerint az iráni lakosság is támogatja a megállapodást. Ugyanis – mint kifejtette – az elmúlt években a szankcióknak nagyon komoly hatásuk volt az iráni nép életkörülményeire, ezért a következő években változásokat szeretnének elérni.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában – például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet – elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei. Ugyanakkor korábban nem tudtak együttműködni az olyan sérelmek miatt, mint az atomprogrammal kapcsolatos nézeteltérések, illetve az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, Izrael és Szaúd-Arábia sem nézné jó szemmel a közeledést.
A szakértő szerint az érdekek szempontjából elkerülhetetlen, hogy Irán és az Egyesült Államok rövid-, illetve középtávon együttműködjön. Szalai Máté ugyanakkor megjegyezte: “meglátjuk, hogy a politikai játszmák ezt mennyire fogják megengedni”.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedd délelőtt Bécsben jelentette be, hogy átfogó megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport Teherán atomprogramjáról. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter “történelmi pillanatnak” minősítette a megegyezést.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának és Németországnak a legutóbbi fordulón, a több mint két hétig elhúzódó bécsi maratoni tárgyalásokon sikerült megegyeznie Iránnal az iszlám köztársaság nukleáris kapacitásainak korlátozásáról. Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.