Biztonságpolitika

A lakóközösségek érdekeit szem előtt tartva őszre ütemezte a pályafelújítási és karbantartási munkákat a Budapest Airport. A repülőtér-üzemeltető tavasszal egy ütemben újította fel az 1. futópályát, hétfőn pedig megkezdődik a 2. futópálya szintén egy ütemben történő felújítása is.

A Wizz Air elindította Utazástervező Térképét, így egy felhasználóbarát platformmal egészül ki a weboldal a Wizz hálózatában elérhető járatokról és utazási szabályokról.

Ausztriában megtalálták a 2022 második felében kivonásra kerülő Aérospatiale SA316 Alouette III-as helikopterek utódját. A beszerzésről először a Kronen Zeitung osztrák lap számolt be. Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter bejelentette, hogy tizennyolc Leonardo AW169M többfunkciós helikoptert kívánnak beszerezni, a huszonhárom darab, 1967 óta szolgálatban álló francia gép pótlására. A kiválasztást a vezérkar végezte, akik a minisztériumnak ajánlották ezen helikopterek megvásárlásra. A helikopterek költsége körülbelül 300 millió euró lesz (352 millió dollár), amelynek kétharmadát egyedül az AW169M-ekre fordítják, a fennmaradó részt képzésre, infrastruktúrára és pótalkatrészekre költik majd el. Az AW169M-ek közül hatot leginkább a pilótaképzésben terveznek használni, míg a többit egyaránt alkalmazni kívánják majd a fegyveres harci, valamint a békeidős alpesi kutató-mentő feladatokban is.

Egy ilyen helikopter ára felszereltségtől és gyártói támogatás mértékétől függően 8-15 millió euró között változhat. A döntő tényező az AW169 kiválasztásában az együttműködési lehetőség volt. Olaszországban olyan partnerre talált Ausztria, aki hajlandó együttműködni az osztrák fegyveres erőkkel a katonai helikopterek üzemeltetésének minden területén. Miután a szerződéses tárgyalások lezárultak, nagyjából hat hónap múlva megkezdik az osztrák helikopterek gyártását. Az első helikoptert várhatóan 2022 közepén szállítják le az Osztrák Légierő (Österreichische Luftstreitkräfte) részére. Két másik gyártó, az Airbus (H-145) és a Bell (429 GlobalRanger) versenyzett még az osztrák megrendelésért. Érdekesség, hogy a civil felhasználásból származó adatok szerint a Bell 429 GlobalRanger repült órára jutó költsége 800 euró, az Airbus H-145 esetében 1000 euró, míg az AW169-nél ez 1300 euró. Úgy lesz teljesebb a kép, ha az is megemlítésre kerül, hogy az AW169 két hajtóművel rendelkezik, némileg nagyobb társainál, valamint költségei azért is magasabbak, mivel csak 2015 óta repül.

Németországban jelenleg politikai vita zajlik a K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvettek 2008 és 2013 között szolgálatba állt egységeinek jövőjéről. A BRAUNSCHWEIG (F 260), a MAGDEBURG (F 261), az ERFURT (F 262), az OLDENBURG (F 263), valamint a LUDWIGSHAFEN AM RHEIN (F 264) egyaránt közeledik ahhoz az időponthoz, amikor időszerű lesz a korszerűsítésük. Néhány politikus szeretné elérni, hogy erre nem kerüljön sor, hanem a hazai ipart még jobban támogatva inkább épüljenek ezek helyett új egységek. Persze vannak, akik szerint nem kell új hajókat építeni, ezek helyett bőven megfelel a korszerűsítésük is. Továbbá páran azt is megemlítették, hogy jelenleg a Német Haditengerészetnek korszerű ellátóhajókra lenne leginkább igénye, valamint ugyancsak fontos a 212CD típusú tengeralattjárók Norvégiával való közös megépítése.

A német Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) vállalat bemutatta a Genesis páncélos járművét. A Boxer gyalogsági harcjárműre megszólalásig hasonlító Genesis újdonságai jobbára a páncéltest alatt rejtőznek. A két évvel ezelőtt fejleszteni kezdett, 8x8-as kerékképletű Genesis jellemzője egy teljesen hibrid hajtás, amely dízel és elektromos motorokból áll. A rendszer igény szerint alakítható, így lehetővé teszi a jövőben a 4×4-es és 6×6-os kerékképletű járművek kifejlesztését is. A Genesis fejlesztését teljes egészében az FFG finanszírozta. A projektnek köszönhetően a vállalat jelentős tudásra tett szert a hajtáslánc, az elektronika és a szoftverek területén, amely lehetővé teheti majd számára a jövőben, hogy több tenderen is a siker reményében vegyen részt. A hibrid hajtásrendszer teljes teljesítménye 1368 kilowatt, és szíve a dízelgenerátor.

Mind a nyolc kereket külön elektromos motor hajtja meg, nyomatékuk 15622 Newton méter. Csak elektromos meghajtást használva a jármű hatótávolsága 150 kilométer, 40 kilométer per órás sebességgel. A hibrid rendszerben a hatótávolság 600 kilométerre nő 60 kilométer per órás sebesség mellett. A hibrid hajtásnak még számos előnye van. A sebességváltó hiánya és az egyszerűsített kormányrendszer csökkenti a vételárat, és a jármű üzemeltetésének költségeit. Ezenkívül az elektromos meghajtás sokkal csendesebb haladást tesz lehetővé, valamint energiát biztosít a megfigyelő és kommunikációs eszközök részére kikapcsolt motor mellett. Ezek nagyon jelentős előnyök, különösen a felderítő egységek szempontjából. A jelenlegi konfigurációban a technológiai demonstrátor súlya 40 tonna körüli, ami meghaladja a Boxerét. A jármű 8,25 méter hosszú, 2,25 méter széles és 2,40 méter magas. A bejelentett maximális sebessége megközelítőleg 100 kilométer per óra.

A Cseh Védelmi Minisztérium szerződést írt alá a VOP CZ-vel, harminc T-72M4CZ harckocsi és három VT-72M4CZ műszaki harckocsi korszerűsítéséről. A Prága által biztosított 40 millió dolláros költségkeretet a tűzvezető és irányító rendszerekre fogják elkölteni. A T-72M4CZ harckocsi estében megtartották a T-72M1 125 milliméteres 2A46M harckocsi lövegét, de ezt kiegészítették a TURMS-T tűzvezető rendszerrel, valamint a 2 kilométeres távolságban még 540 milliméternyi hengerelt homogén páncélt átütni képes EPpSV-97 űrméret alatti szárnystabilizált nyíllövedékkel. A T-72M4CZ védelmét Dyna-72 reaktív páncélzat és Obra lézeres besugárzásjelző növeli, mozgékonyságát 1000 lóerős CV12-1000 dízelmotor biztosítja.

A 27 csatár, valamint a 3 parancsnoki T-72M4CZ harckocsi esetében lecserélik a tűzvezető rendszer elavult elemeit és a hőkamerákat is. Ezenkívül új digitális kommunikációs rendszereket telepítenek, amelyek nemcsak a hang alapú kommunikációt, hanem az adatátvitelt is lehetővé teszik. A továbbfejlesztett adatkapcsolat növeli a kompatibilitást más NATO-országok harci járműveivel. A modernizációnak nincs sok köze a két évvel ezelőtti tervekhez, és még kevésbé a Scarab nevű modernizációs csomaghoz, amelyet az Excalibur Army társaság az IDET 2017-n mutatott be. A költségvetési megszorítások kényszerítették a feltételek újrafogalmazását, mert az eredetileg tervezett módon 100 jármű modernizálására került volna sor, a legambiciózusabb szerint pedig 300 tank lett volna benne érintett.

Az Aero Vodochody átadta az első L-159 ALCA (Advanced Light Combat Aircraft) könnyű harci repülőgépet a Cseh Légierőnek, amelyet tizenhat év szolgálat után kismértékben korszerűsítettek. A munkafolyamat során megejtett élettartam-hosszabbításnak köszönhetően a 6052-es oldalszámú repülőgép szolgálati ideje nyolc évvel meghosszabbodott. Továbbá a belső és a külső világítás is lecserélésre került az éjjellátó szemüvegekkel kompatibilisre. A 2019-es megállapodás értelmében a gyártó összesen 16 együléses ALCA-t fog kezelésbe venni, 60 millió euró ellenében. A gépek közül az utolsó 2022 vége előtt fog átadásra kerülni. A Cseh Légierőnél a 16 együléses ALCA mellett még repül öt kétüléses L-159T1 és három L-159T2 változat is.

Az AERO Vodochody Aerospace és stratégiai partnere, az OMNIPOL bejelentette, hogy az L-39NG repülőgép megkapta típusalkalmassági bizonyítványát. A földi és repülési tesztek megfelelő eredményei alapján az igazolást a Cseh Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának Katonai Repülési Hatósága adta ki. A típusalkalmassági bizonyítvány megléte azt jelenti, hogy az érintett légi jármű már alkalmas a nemzetközi légtérben való repülésre, és megfelel az összes biztonsági követelménynek. Az L-39NG az egyik első katonai repülőgép, amelyet az új katonai szabványoknak (EMAR 21 és EMACC) megfelelően vizsgáltak, ami azt jelenti, hogy minősítését az EU és a NATO valamennyi katonai hatósága elismeri. A próbák során az Aero körülbelül 300 tesztrepülést hajtott végre két repülő prototípussal, és kiterjedt földi teszteket hajtott végre két statikus prototípuson. A repülőgép fejlesztése nem ér véget a típusalkalmassági bizonyítvány megszerzésével. További fejlesztések és a képességek bővítése az ügyfelek igényei szerint fokozatosan bekerül majd a jövőben a tanúsítási folyamatba.

Az L-39NG a Williams International FJ44-4M jelzést viselő változatával van ellátva, míg a repülési műszereket a Genesys Aerosystems, illetve a HUD-ot a Speel Praha készíti el. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával, ami számos szimulációs technológiát is magában foglal. A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az új szárnnyal, avionikával és hajtóművel ellátott, 15000 repült órás élettartammal rendelkező Aero Vodochody L-39NG öt felfüggesztési ponttal rendelkezik, ezek terhelhetősége 1200 kilogramm. Felszereltsége lehetővé fogja tenni a 4. és 5. generációs repülőgépek jövőbeli pilótáinak képzését is. A típusból eddig 26 darabra érkezett megrendelés. 12 és 10 darabot a katonai kiképzéssel foglalkozó RSW Aviation és a SkyTech vásárol majd meg, míg 4 példány Szenegál légierejéhez kerül.

A Cseh Köztársaság Védelmi Minisztériuma úgy döntött, hogy tárgyalásokat kezd az izraeli kormánnyal a szárazföldi erők számára SPYDER légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről, a több mint 40 éves szovjet gyártmányú 2K12 KUB légvédelmi rendszerek leváltására. A kiválasztás során a katonák gondosan értékelték hét gyártó összesen kilenc légvédelmi rendszerét. Piackutatás, szövetségesekkel folytatott konzultációk, a gyártók hivatalos információi, valamint néhány megvalósíthatósági tanulmány alapján a katonák az izraeli Rafael vállalat SPYDER légvédelmi rendszerét választották ki, mint a sajátos körülményeinek és igényeinek leginkább megfelelő rendszert. A SPYDER rövid/közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerekből négy ütegnyit terveznek beszerezni, minden üteg számára vásárolnának 3D rádiólokátorokat is. A megállapodás megkötése mindkét ország kormányzati szintjén 2021 elején várható, az új rakétarendszer szállítása pedig 2023-tól lehetséges. Prága szeretné elérni, hogy a cseh cégek legalább 30%-os arányban bevonásra kerüljenek a beszerzés során.

Bulgária aláírta a Raytheon AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéták beszerzéséről szóló szerződést. Ezzel Bulgária lesz az AIM-120-at rendszeresítő 40. ország

Hollandiában úgy tűnik a tervezettnél hamarabb fogják végrehajtani a Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépek cseréjét. A négy C-130H és a C-130H-30 Hercules után a C-130J Super Hercules jeleni a jövőt. Az 5 új gép azonban 2030 helyett lehet, hogy már 2025-től megkezdi az elődök leváltását.

Szeptember 18-án látott napvilágot a Holland Légierő azon közleménye, mely szerint a már átadott Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázókat is érinti a robbanást gátló nitrogéncsövekkel kapcsolatos probléma. Kicsit több mint 5 évvel ezelőtt a gyártó már lezártnak tekintette a villámcsapás elleni védelem ügyében jelentkező problémát. Akkor ugyanis a kelleténél kevesebb nitrogén jutott a kiürülésnek indult tartályokba. A repülőgép üzemanyagtartályait ugyanis repülés közben a gépbe épített OBIGGS (On Board Inert Gas Generating System) rendszer segítségével nitrogénnel töltik fel az üzemanyag feletti részen, így csökkentve az akár villámcsapástól is bekövetkező felrobbanás veszélyét. Persze mivel egy harci repülőgépről van szó, a harci sérülések okozta veszélyek ellen került megalkotásra ez a rendszer, akárcsak elődjei, melyek még nitrogénpalackokból kapták a robbanásveszélyt csökkentő gázt.

Vagyis az F-35-ök esetében nem kell annak utántöltésével foglalkozni a műszaki kiszolgálás során. Tehát volt gond, de csak az A változattal, ugyanis a rövid távon fel-és helyben leszálló B, valamint a hordozófedélzeti C változat esetében ez a rendszer némileg eltér a konstrukció kialakításából adódóan. Ez év júniusának első napjaiban azonban a Utah államban lévő Hill Légibázison lévő Ogden Logisztikai Komplexumban egy időszakos karbantartásra érkezett F-35A-n a nitrogén szállítását végző csőrendszerén sérülést fedeztek fel. A lehető leggyorsabban ellenőrzésnek vetettek hát még alá 24 gépet, ezekből 14-en fedeztek fel hasonló hibát.

A gyártó ideiglenesen felfüggesztette az F-35-ök szállítását június 2-tól 23-ig, míg megerősítést nem nyert, hogy a gyártás során még minden rendben található a csőrendszert érintőleg. Úgy tűnik tehát, hogy a rendellenesség csak az átadást követően lép fel a típuson. Némelyik elképesztően gyorsan elhasználódott el, volt olyan, amelyik mindössze 173 órát töltött repülőgépbe építve. Mivel nem lehetett garantálni, hogy az OBIGGS rendszer megfelelően működne, ha az F-35-öt villámcsapás érné az a döntés született, hogy repülési korlátozásokat vezetnek be. Így az F-35A-k kénytelenek lesznek a villámlással járó zivatartevékenységeket 40 kilométeres körzetben elkerülni, akárcsak a 2010-es évek elején tették 2014 végéig, az áttervezést követő módosításig.

Miután négy (nem holland) repülőgépen sérült csöveket találtak, további ellenőrzéseket ajánlott a gyártó, a már a megrendelőknél repülő példányokon. Több sérült csövet találtak, többek között a holland F-35A-kon is. A probléma okát jelenleg még vizsgálják. Hollandiának jelenleg most 12 F-35-ese van, amelyek közül 4 a Leeuwarden légibázison állomásozik. A többi 8 az Egyesült Államokban tartózkodik. Ezek a földi személyzet, valamint a pilóták képzésében vesznek rész. Ezen utóbbiak közül egy a múlt héten madárral ütközött, de le tudott szállni a Luke légibázison. A már hazatért példányok esetében éppen a OBIGGS rendszer na meg a nem megfelelő időjárás tette lehetetlenné, hogy az Egyesült Államok 2020. augusztus 28-án 30 NATO-tag ország felett átepülő hat B-52H Stratofortress stratégiai bombázójával köteléket repülhessenek.

Pedig a probléma felderítésére és megoldására kevés idő áll rendelkezésre, hiszen az első holland F-35A század, a 323-as Diana 2021-től lenne hadra fogható. A Leeuwardenben székelő egység ezen a héten vett részt utolsó alkalommal a BENELUX államok légterének védelmében, amit négy hónapos ciklusokban Volkel, valamint a belga Kleine Brogel és Florennes légibázisok között rotáltak.

Spanyolországban a helyi ipart támogatva a Covid-19 hatásait a lehető legjobban kiküszöbölve készülnek tervek a légierő, illetve annak gépeinek modernizálására. Az Airbusszal folytatott tárgyalások során szóba került a már meglévő Lockheed P-3M Orion tengeri járőrgépek cserje négy C295-ös tengeri járőr repülőgépre, lehetőleg tengeralattjáró-ellenes képességekkel ellátva. További javaslat a Spanyol Légierő (Ejército del Aire EdA) légi utántöltő-kapacitásának növelése három, korábban az Iberia légitársaságnál repült Airbus A330-as repülőgép megvásárlásával, és MRTT többfeladatú tartálygépekké történő átalakításával, azzal a lehetőséggel, hogy orvosi evakuáláshoz is felhasználhatók legyenek.

Hamarosan várható döntés egy új, fejlett sugárhajtású oktató repülőgép tervezésének és gyártásának szándékáról is, amely az elöregedő CASA 101EB és SF-5M típusok helyébe lép. Továbbá 2021-re időzítve egy Eurofighter Typhoon beszerzésről szóló szerződés aláírása is várható az öregedő F/A-18-ok pótlására. A várhatólag 20 darabos mennyiségű európai gép leszállítása 2025-ben kezdődhet el, 2 milliárd euró ellenében. Ezt követően még további 20-30 gép beszerzésére van remény, hiszen a Hornet-ek 2030 után nyugdíjazásra fognak kerülni. Ugyanekkor már esélyes lehet az F-35B is, hiszen a spanyol flotta EAV-8B Matador-jait is pótolni kellene és erre egyértelműen a Lightning II-es az ideális megoldás.

Franciaországban további páncélozott járműveket rendeltek meg. Ennek értelmében 271 VBMR Griffon páncélozott járművet és 42 EBRC Jaguar páncélozott felderítő járművet készíthetnek el, a Nexter és Arquus vállalatok. A szárazföldi haderő modernizálásának lépéseként 2030-ra kitűzött cél 1872 darab Griffon a VAB páncélozott szállító harcjárművek pótlására és 300 EBRC Jaguar az AMX10RC és a Sagaie, valamint a HOT páncéltörő rakétákkal felfegyverzett VAB változat cseréjére, amelynek felét (936, illetve 150) 2025-ig szállítják le. Az első VBMR Griffon páncélozott járműveket és EBRC Jaguar páncélozott felderítő járműveket még 2017-ben rendelte meg Párizs 319, illetve 20 darabos mennyiségben. A 2020. szeptember 15-én megrendelt 271 Griffon és 42 Jaguar 2022 és 2023 között érkezik majd meg a kijelölt alakulatokhoz.

Veszteséglistára került az Orosz Légierő egyik Szuhoj Szu-30M2 vadászbombázója 2020. szeptember 22-én. A 2014-ben épített, vörös 60-as oldalszámú gép három másik társával, illetve egy Szuhoj Szu-35Sz változattal együtt egy kiképzőrepülésen vett részt. Ennek során a Szuhoj Szu-30M2-ek az ellenség szerepét játszották, míg a Szu-35Sz elfogást és manőverező légiharcot gyakorolt. Kezdetben arról számoltak be a tudósítások, hogy a baleset oka a hajtómű(vek) meghibásodása, vagy egy madárral való ütközés lehetett, de hamarosan napvilágra kerültek azok a jelentések, amelyek arra utalnak, hogy a gyakorlat során tévedésből lelőtték a vörös 60-as oldalszámú gépet. A Szu-35Sz ugyanis az előző időszakban éles fegyverzettel ellátva légvédelmi készültséget adott.

Ennek befejezése után rakétáit leszerelték, de a GS-301-es, 30 milliméteres gépágyúban a lőszerek bent maradtak. A gyakorló légiharcra éles lőszerekkel induló Flanker-en feltehetően a gépágyú elsütő szerkezetének elektromos csatlakozása sem került megbontásra a véletlen elsütést megakadályozandó, valamint a légiharc megkezdése előtt egy biztonságos terület felett sem került sor a biztonság garantálása érdekében az elsütő szerkezet működtetésére. Így a Szu-30M2 mögött lőhelyzetbe került Sz-35Sz bal szárnytövébe beépített gépágyú, a pilóta megdöbbenésére, elsült és lövedékei eltaláltak a másik gép szárnyát. A lövedékek a szárnyfőtartót is megrongálhatták, mivel a Szu-30M2 repülésre képtelenné vált. A lakott területek kívül, egy erdőbe csapódó gépet a kétfős személyzet épségben el tudta hagyni. Őket egy Mi-8 kutató-mentő helikopterrel nem sokkal a baleset után el is szállították a helyszínről.

Újabb példányok megrendelésével teljessé vált Izrael könnyűhelikopter beszerzési terve. Az AgustaWestland AW119Kx Koala helikopterét még 2019. február 17-é jelentették be, mint a Bell 206-os típus utódját. A négy főrotorlapátos, kettős független hidraulikus rendszerrel, valamint Garmin G1000H kijelzős pilótafülkével rendelkező AW119Kx Koala helikopterekből 2019 decemberében két szimulátor mellett hét darabot, most pedig még ötöt rendeltek meg az izraeliek. Cserébe Olaszország további Rafael Advanced Systems által gyártott Spike páncéltörő rakétákat szerez be. Továbbá az olasz hadsereg helikoptereinek szimulátorait az olasz Leonardo és Izrael Elbit Systems fogja megalkotni a jövőben. Az AgustaWestland AW119Kx Koala helikoptert Portugália is megrendelte 2018 végén. Ott öt gép plusz kettő további opciós szerepelt a 23 millió dolláros szerződésben a kiképző feladatkörben is 1963 óta alkalmazott nyolc Aérospatiale SA316 Alouette III leváltására. A francia típus generációs lemaradásban volt az AW101 és a Super Lynx Mk.95 típusokhoz képest. Az új portugál helikopterek feladatai lesznek még az oktatáson felül a futár-és szállítórepülések végrehajtása, rövidtávú tengeri kutató-mentő, valamint tűzoltási feladtok ellátása.

A költségvetési aggályok miatt februárban felfüggesztett izraeli Bell-Boeing V-22 Osprey beszerzés újra életre kelt. Tel-Aviv részéről ismételten tárgyalások kezdődtek 12 darab V-22-es beszerzéséről. Izrael 2012 óta próbálja beszerezni a V-22-es flottáját, természetesen izrael-specifikus módosításokkal az általa vásárolt gépeken. Különféle okok miatt eddig ezt a beszerzést nem sikerült tető alá hozni. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2014-ben hat V-22B Block C típusú repülőgép eladását tette lehetővé Izrael számára 1,13 milliárd dollárért.

Elefántcsontpart két Mil Mi-24 típusú harci helikoptert szerzett be a közelmúltban. Az elsőt még 2020. augusztus 7-én szállították az afrikai államba egy ukrán felségjelzésű Iljusin Il-76-es teherszállító repülőgéppel. A második megérkezése három hónapon belül esedékes. Nagy valószínűséggel ezek egykori bolgár helikopterek, amiket a TU-VHR, illetve a TU-VHO lajstromjelű Hind-ek pótlására vásároltak meg.

Három évvel a 2017-es deaktiválás után az ex-INS VIRAAT 2020. szeptember 19-én szombaton megkezdte utolsó útját, amikor Mumbaiból elindult a hajóbontó felé. A múlt hónapban a Shree Ram Group megvásárolta az egykori INS VIRAAT-ot körülbelül 3 millió dollárért. A cég reményei szerint a lebontást követően nagyjából 15000 tonna újrahasznosítható fémhulladékot fognak tudni értékesíteni. Ezt a mennyiséget Indián belül működő fémfeldolgozó vállalkozásoknak kívánják majd eladni.

Három kilométerre lévő célpont ellen hajtottak végre sikeres lövészetet Indiában a GLATGM (Gun Launched Anti Tank Guided Missile) harckocsik lövegéből kilőhető páncéltörő rakétával. A félakítv lézeres irányítórendszerrel és tandem robbanófejjel rendelkező fegyvert egy T-72M1-es harckocsi alvázára szerelt Arjun harckocsi toronyból lőtték ki. A hazai rakéta fejlesztéséről és gyártásáról azután döntöttek, hogy az indiai próbák során felmerült hibák miatt elutasította az Israel Aerospace Industries által kifejlesztett LAHAT rakéták megvásárlásának ötletét. Az Arjun és a T-72M1 hibridje Indiában a Tank Ex nevet viselte. Nyolc prototípus készült a DRDO és a HVF, az Arjun gyártójának együttműködésében. De a szárazföldi erők 2008-ban törölték az egész projektet.

Dél-Koreában megállapodást írtak alá az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (EASA), az Airbus Helicopters-el a H155 (korábban EC155 B1) könnyű többcélú helikopterek dél-koreai gyártásának létrehozásáról. Ez a megállapodás megkönnyíti az Airbus H155-ös gyártósorának áthelyezését a franciaországi Marseille-ből az ázsiai ország déli részén, Szuncshon-ban található, Korea Aerospace Industries (KAI) és az Airbus Helicopters közös létesítménybe. Az Airbus 2021-re tervezi a H155-ös helikopter gyártósorának átköltöztetését a dél-koreai városba, és ez az üzleti megállapodás tartalmazza a koreai helikoptergyártás támogatását a zökkenőmentesség érdekében.

Kínában a tengerészgyalogság állományában egy új kétéltű páncélozott felderítő jármű bukkant fel. A Type 05-ös jelzésű jármű átalakításával létrejött eszköz elektrooptikai rendszerrel és hőkamerával ellátott teleszkópos árboccal, lézeres távolságmérővel és egy X hullámhossz tartományban üzemelő radarral egyaránt rendelkezik. Továbbá a törzsben egy visszahúzható katapult rendszer is megtalálható, amelynek segítségével egy kisméretű pilóta nélküli repülőgépet képes elindítani. Ezt a képességét vízen úszva is  tudja használni.

Szeptember 17-én, majdnem egy héten át tartó fedélzeti üzemet követően megszerezte hordozófedélzeti minősítését az Amerikai Haditengerészet első Lockheed Martin F-35C Lightning II-vel felszerelt repülőszázada, a VFA-147 Argonauts. Az alegység 10 darab Block 3F szoftververzióval ellátott Lightning II-ével várhatólag 2021-ben fog első alkalommal több hónapos útra indulni a USS CARL VINSON (CVN 70) repülőgép-hordozó fedélzetén. Az alegység jelenleg a haditengerészet Lemoore-i támaszpontján állomásozik, amit elsőként tettek alkalmassá az új típus tartós üzemeltetésére és javítására is. A 2. Hordozófedélzeti Repülőezred (CVW-2) tengeri otthonának tekinthető USS CARL VINSON a szokásos időszaki karbantartás során vált képessé az F-35C-k, valamint a CMV-22 Osprey-k üzemeltetésére, ami így 17 hónapot vett igénybe. Az F-35C miatt a katapultok mögött indításkor felhajtott gázsugár-terelők hővédelmét megerősítették, továbbá a számítógépes rendszert képessé tették az üzemeltetési háttér megkönnyítésére megalkotott ALIS (Autonomic Logistics Information System) szoftver használatára is. Az ALIS nyomon követi az alkatrészek cseréjéig hátralévő időt, a karbantartási ütemtervet és magát a repülőgép karbantartását is. Továbbá felügyeli az ellátási lánc rendszerét és kezeli az alkatrészek leltárát is. Mivel nem megbízható, 2022-től helyére az ODIN fog érkezni.

Végrehajtotta első repülését az a Boeing CH-47 Chinook, amelyet próbaképpen szereltek fel General Electric T408-as (GE38-1B) gázturbinákkal. Az eredetileg a Sikorsky CH-53K King Stallion nehézhelikopterek számára tervezett erőforrás 7500 lóerő teljesítmény leadására képes, ami körülbelül 56%-kal több, mint a CH-47-en jelenleg használt Honeywell T55-ös által nyújtott teljesítmény. A CH-47-ekben jelenleg is alkalmazott Honeywell T55-ös legkorszerűbb változata a T55-GA-714C, 25%-kal erősebb, mint elődje és 10%-kal kevesebb üzemanyagot fogyaszt, és 6000 lóerő leadására képes. A Honeywell azonban azt állítja, hogy a T55-GA-714C üzemanyag-takarékosabb és könnyebben beépíthető a helikopterekbe, mint a konkurencia gázturbinája. A T408-as nagyobb és nehezebb, mint a meglévő Chinook-okon használt Honeywell T55 és a mostani próbarepülés során a T408-asok elhelyezéséhez szükséges új, négyzet alakú motorburkolatok voltak láthatók az helikopteren. Továbbá megerősítették azokat a pilonokat is, amelyek a hajtóműveket a törzs hátsó részéhez rögzítik.

Az Egyesült Államok Légi Nemzeti Gárdájánál (ANG) és a tartalékosoknál (AFRC) repülő 30 darab Lockheed Martin C-130H Hercules teherszállítógép fog új korszerű légcsavarokat kapni. A Raytheon Technologies Corp. leányvállalata, a Collins Aerospace Systems szállítja majd a NP2000 légcsavarokat. A nyolclapátos légcsavarok 20% -os tolóerő-növekedést jelentenek, valamint 50% -kal csökkentik a karbantartásra fordítandó munkaórákat. Az USAF már megrendelt 25 darab ilyen átalakításon átesett C-130H Hercules-t és összesen 160 gépet szeretne így módosítani.

A Brazil Légierő (FAB) első Saab F-39E Gripen vadászgépe már megérkezett a Navegantes kikötőjében. A gépet szállító ELKE teherhajó augusztus 29-én hagyta el Svédországot és szeptember 20-án érte el az út végét jelentő mólót. A 39-6001-es gyártási számú, és 4100-as oldalszámú JAS39E első repülésére 2019. augusztus 26-án került sor. A gépet közúton szeptember 22-én a hajnali órákban szállították át az Embraer Navegantes-i üzemébe, ahonnan szeptember 24-én két F-5M (oldalszámaik 4807 és a 4808) kíséretében végrehajtotta első repülését és 15:07-kor Gavião Peixoto-ban landolt.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Denel AH-2A Rooivalk

Lockheed TF-104G Starfighter

Gulfstream G550 Nachshon

Boeing C-17A Globemaster III

Dassault Mirage 2000B

North American F-86K Sabre

NH Industries NH90TTH

Boeing E-8C JSTARS

Eurofighter Typhoon EF2000

Lockheed Martin F-35B Lightning II

Szuhoj Szu-34 Fullback

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Airbus A400M Atlas

Republic RF-84F Thunderflash

Saab 105Oe

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Dassault/Dornier Alpha Jet E

Sikorsky UH-60M Black Hawk (S-70A)

Transall C-160D

LTV Aerospace TA-7C Corsair II

Aero L-159A ALCA

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Sepecat Jaguar GR.3A

General Dynamics F-16CM Fighting Falcon

Aermacchi MB-339CD

Convair F-102A Delta Dagger

CASA C-101EB Aviojet

Beech MC-12S EMARSS

Szuhoj Szu-30SzM Flanker

Lockheed C-130H Hercules

Saab GlobalEye

Douglas NRA-3B Skywarrior

Aerospatiale SA-342L Gazelle

Lockheed P-3AM Orion

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas TAV-8S

AgustaWestland Wildcat AH.1

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Szuhoj Szu-17M4 Fitter-K

Lockheed P-3B Orion AEW

CAC CA-30 Macchi

Boeing B-52H Stratofortress

Kamov Ka-29

North American F-100D Super Sabre

Dassault Super Mystere B2

Lockheed Martin F-22A Raptor

Szuhoj Szu-24MR

2020. szeptember 25-én, helyi idő szerint délelőtt 9 óra körül, kiképzési repülés végrehajtása közben lezuhant a Szerb Légierő egyik MiG-21UM vadászgépe. Megérkeztek az első helyszíni felvételek.

A baranovocsi 558. Repülőgépjavító Üzemben végrehajtották a Bolgár Légierő első két Szu-25-ös csatarepülőgépének a nagyjavítását. Mutatjuk a fotókat!

A tárgyalóasztalnál történt beszerzési- és iparfejlesztési vonatkozású aláírások után néhány héttel már be is mutatkozott teljes valójában Magyarországon a Lynx gyalogsági harcjármű, mely néhány éven belül a honvédség meghatározó szárazföldi harceszköze lesz. 

A Rheinmetall új, sorozatban Magyarországon előállítandó IFV-típusának egyik protója a "0"-ponti lőtéren veri a port.

A nap másik érdekes pillanata az avianói F-16-osok megjelenése volt a lőtér fölött. A lőírányra forduló Block 40-es megvillantja hasát, amin látszik a két gyakorló CATM-120C, egy gyakorló Sidewinder, egy URITS (USAFE Rangeless Interim Training System) konténer, két 370-es póttartány, a Sniper-konténer és az ALQ-131-es zavarókonténer. De az is látszik, hogy a fő A-G funkciójú 3-7 (középső szárny alatti) pilonok üresek...

...ezért minden rávezetés/rárepülés/rácsapás "szárazon" ért véget.

Bevetésjelzések a Triple Nickel század 88-0460-as gépének oldalán.

 

Idén júniusban regisztrálták az olasz szpotterek az első új festésű avianói F-16-ost. Azóta többen is megkapták a sötétebb ruházatot, így a hozzánk ellátogatott géppár kísérője, az "ősavianói"-nak számító 88-0535-ös.

A Szögek mellett Démonék is ellátogattak a lőtér fölé, ez utóbbiak egy gyakorló AGM-65H-val - érdekes a gyakorló Sidewinder, mely nem jellemző az A-G feladatokon a magyar gépeken, talán az F-16-osok miatt kellett. Úgy a magyar, mint az amerikai fél Pápán tankolt. 

Zord

A mai napon stratégiai megállapodás jött létre a Wizz Air, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága között, a honvédség Airbus A320-as típuscsaládba tartozó A319-es repülőgépein szolgálatot teljesítő repülőgép-vezetők és légiutas-kísérők képzéséről és továbbképzéséről.

A de facto nemzeti légitársaságként működő Wizz Air az iparági sztenderdeknél is szigorúbb képzési protokolljának megfelelően, a saját hajózó személyzetének képzéséhez is használt elméleti és gyakorlati tanrendet követve, ismeretfelújító képzésekkel és gyakorlati oktatással képzi majd tovább a honvédség Airbus személyzeteit. A Wizz Air a továbbképzéshez rendelkezésre bocsátja a Budapesten található oktatóközpontját, ahol párhuzamosan zajlik a pilóták és az utaskísérők képzése. A központ két, Airbus A320 CAE 7000XR típusú mozgó szimulátorral van felszerelve. Ugyancsak itt található a TFC ultramodern kabin vészhelyzeti eljárás oktatási eszköze, valamint a Flame Aviation új generációs, V9000 Commander típusú tűzoltási kiképzőközpontja is.

A megállapodás keretében a Wizz Air és a Magyar Honvédség kölcsönösen együttműködnek a kecskeméti, illetve más, a Magyar Honvédség által üzemeltetett repülőterek használatában is. A Wizz Air ezáltal tovább tudja optimalizálni hazai üzemelését. Korábban előfordult, hogy az időjárási körülmények miatt Budapest vagy Debrecen helyett a környező országok repülőtereire - Bécsbe, Pozsonyba - kellett irányítani egyes járatokat. A honvédségi repülőterek bevonásával ez többnyire kiküszöbölhető lesz.

„Büszke vagyok arra, hogy a Wizz Air a tizenhat év alatt felhalmozott elméleti és gyakorlati tudását felhasználva támogatni tudja a Magyar Honvédség Airbus pilótáinak és légiutas-kísérőinek magas színvonalú továbbképzését. Külön öröm számunkra, hogy ezentúl Magyarországon belüli kitérő repülőteret tudunk használni. Ez rugalmasabb és hatékonyabb repüléstervezést eredményez és számottevően hozzájárul majd a Wizz Air környezettudatos működéséhez. A célrepülőtérhez közelebbi kitérő repülőtér használatával hatékonyabban tudjuk kezelni az előre nem látható körülményekből adódó zavarokat. Így bizonyos, a légitársaságon kívül álló helyzetekben is növelni tudjuk utasaink elégedettségét” – mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a sajtótájékoztatón.

„Ez az együttműködési megállapodás úgy financiális, mint szakmai szempontból hatékonyabbá és gördülékenyebbé teszi a Magyar Honvédség állományába tartozó hajózók és légiutas-kísérők képzését, valamint jártasságaik fenntartását. Megtisztelő, hogy ez a kölcsönösen előnyös megállapodás az egyik legnagyobb ütemben fejlődő, legprofesszionálisabb légitársasággal köttetett. Az a tapasztalat, szakmaiság illetőleg korszerű infrastruktúra, ami a Wizz Air-t jellemzi, biztosítéka annak, hogy hajózó állományunk a megfelelő helyen és módon tudja majd szakmai ismereteit bővíteni, a szükséges képességeiket fenntartani” - fogalmazott Kilián Nándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnokság Légierő Szemlélője.

A megállapodást Váradi József vezérigazgató, Kilián Nándor vezérőrnagy mellett dr. Korom Renáta, a HM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára írta alá.

*

Az aláírást követően a Wizz Air A321-ese és a Magyar Honvédség A319-ese Gripenek kíséretében hajtott vége díszelgő áthúzást az 1-es terminál előtt.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Nehéz Légiszállító Ezred (Heavy Airlift Wing, HAW) után a Magyar Honvédség egy újabb többnemzeti légiszállító egységhez csatlakozott.

Első repülésükön vettek részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának állami légiközlekedési alapszakos hallgatói az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison, szeptember 23-án.

A Wizz Air bejelentette, hogy stratégiai megállapodást kötött a Magyar Honvédség Parancsnokságával, illetve a Honvédelmi Minisztériummal (HM), a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, valamint a katonai légügyi hatósági és az állami légiközlekedési balesetvizsgálói feladatokat ellátó szervezetek repülőhajózó és légiutas-kísérő állományának képzéséről és továbbképzéséről.

A harminc esztendővel ezelőtt bekövetkezett tragédiában életét vesztett Soproni Károly „Sopi” őrnagy emlékezetére emlékművet avattak szeptember 22-én, kedden az MH Pápa Bázisrepülőtéren.

Sikerrel zárult az idén augusztusban megrendezett ötnapos pályára irányító repülőtábor – vagyis, ahogy mindenki nevezte, a PIR - az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison, amelynek során húsz fiatal nyerhetett betekintést a repülés különleges világába.

A montenegrói védelmi minisztérium bejelentette az ország első többfeladatú Bell 505 JetRanger X helikopterének átadását. Az átadó ünnepségre a podgoricai Prince Danilo Légibázison került sor Predrag Boskovic védelmi miniszter jelenlétében.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmát továbbra is drasztikusan érintik a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások. A várható éves utasforgalom a 17 évvel ezelőtti szintre csökken; a repülőtér üzemeltetője az őszi és téli hónapokban is 90% körüli visszaeséssel számol.

2020. szeptember 18-án délután megérkezett az első Cargolux teherszállító repülőgép a kínai Sencsen repülőteréről Budapestre: a Boeing 747-400F típusú repülőgépet vizes köszöntővel üdvözölték a BUD Cargo City logisztikai központ előtt.

Ebben az esszében hazánk katonái, mint individuumok és a Magyar Honvédség, mint szervezet társadalmi megbecsültségét igyekszünk felmérni. Motivációként ehhez a munkához amellett, hogy a hadsereg jó megítélése stratégiai fontosságú az utánpótlás biztosítása szempontjából, az a meggyőződés szolgál, hogy a jó állam lehetőségeihez mérten köteles olyan szervezeteket létre hozni és fenntartani, amik nem pusztán elsődleges funkciójukban szolgálják a társadalmat, hanem – amennyire ez csak lehetséges – minden feladatukat a társadalom megelégedésére hajtják végre.

Munkamódszerünk a következő. Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) empirikus kutatása azonosította elsőként egy foglalkozás társadalmi megítélésének összetevőit. Eszerint egy adott pozíció funkcionalitása, azaz társadalmi hasznossága, presztízse és képzettségi követelményei mellett az állás betöltésével elérhető jövedelem is fontos szerepet játszik annak betöltőjének társadalmi megítélésében. Ezt a négy aspektust külön-külön megvizsgáljuk külföldi felmérésekre támaszkodva. Majd ezen kutatások kérdéseit felhasználva egy olyan kérdőívet szerkesztünk, amivel a magyar társadalom véleménye közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a külföldi felmérések országaiéval. Ezt a kérdőívet a közösségi médiában adjuk közre, így nem számíthatunk reprezentatív mintára, viszont a válaszadók demográfiai adatait összegyűjtjük és válaszaikat ezek szerint súlyozva átlagoljuk. A kérdőív demográfiai változói a következőek: korosztály, nem, legmagasabb iskolai végzettség és település típus. Sajnos a KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusa nem publikálja ezeknek a közös eloszlását, csak kétdimenziós eloszlásokat tartalmaz. Ezért a (korosztály, iskolai végzettség) eloszlás mellé a többi két változót függetlennek veszük. Itt megjegyezzük, hogy mivel ismerősök osztották meg a kérdőívet ismerősökkel, ezért a válaszok nem függetlenek egymástól. Ezért ennek eredménye mindenképp csak indikatív jellegű lehet. A kérdőív ezen a webcímen elérhető. A válaszokat pedig a Melléklet tartalmazza.

A foglalkozási körök társadalmi megítélése többféle képen mérhető. Talán az egyik legkifejezőbb ilyen módszer az igazmondási (veracity) index. Ez azt méri, hogy a társadalom tagjai mekkora arányban hiszik el az adott foglalkozásúról, hogy igazat mond. 2019-ben Ipsos a 15 éves vagy annál idősebb brit emberek között végzett kutatása szerint a katonák (81%) közvetlenül a kutatók (84%) és a bírók (81%) alatt, és a rendőrök (76%) felett helyezkednek el ebben a rangsorban. Viszonyításul, az utca emberének a brit társadalom 65 százaléka hisz, míg a politikusoknak csak 14 százalékuk. Ami viszont érdekes, az az, hogy bármennyire is magas a katonák társadalmi megítélése és bármennyire törekszenek rá, hogy függetlennek lássák őket a politikától, a két nagy párt szavazói vélekedése között mégis van különbség: míg a Konzervatív Párt szavazók 87 százaléka, addig a Munkás Párt szimpatizánsainak csak 69% bízik a katonák szavában. A diplomások és az egyeteminél alacsonyabb végzetségűek vélekedése között viszont nincs számottevő eltérés (78%/80%). (Ipsos MORI 2019)

Ipsos Igazmondás index 2019 a különböző foglalkozások körében (Forrás: Ipsos MORI 2019)

Ugyan ezt a kérdést, azaz „általában bízik Ön abban, hogy az alábbi foglalkozásúak igazat mondanak vagy sem?” tettük fel a saját felmérésünkben. Eszerint a kutatók szavában a hazai válaszadók egyaránt 90 százaléka bízik, míg a rendőrökében 81, a bírók szavában pedig 78 százalékuk. Ezek nagyjából megegyeznek az Ipsos (2019) által a brit társadalom körében mért adatokkal. A katonák szavában viszont jobban bíznak itthon, mint az Egyesült Királyságban: a válaszadók 90 százaléka felelte, hogy „teljesen” vagy „inkább igen” megbízik benne. Ezeket az adatokat tulajdonképpen az utca embere bizalmi indexéhez érdemes hasonlítani, hiszen az emberek hajlamosak az átlaghoz viszonyítva gondolkodni. Eszerint hazánkban még ennél is nagyobb bizalmat élveznek a katonák, ugyanis az átlagember szavában a válaszadóknak csak a 37 százaléka bízik meg; ez az arány majdnem a fele az Egyesült Királyságban mértnek.

Veracity index az összes válaszadó körében, n=189

A katonák társadalmi megítélése nem választható el a társadalom az ország fegyveres erejébe, mint szervezetbe vetett bizalmától. Ezt a kérdést vizsgálja Rácz Attila (2018) hazánkban a 2016-os mikrocenzus alapján. A mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét című reprezentatív mintán végzett felmérés többek közt azt a kérdést is feltette, hogy „mennyire bízik a Magyar Honvédségben?” A válaszadók 48 százaléka inkább bízott a szervezetben minthogy nem, míg 32 százalékuk inkább nem bízott benne minthogy igen. (A kérdőív a semleges válaszokat is megengedte.) A szerző rámutat, hogy egy, a menekültválság előtti 2004-es felmérés ugyanezen kérdésére adott válaszai pont ennek a fordítottját jelezték: akkor még a válaszadóknak csak a 17 százaléka inkább bízott a Honvédségben és 47 százalékuk inkább nem (ECHO Survey 2004). Azt, hogy a menekültválság szerepet játszott a társadalom a Honvédség iránti bizalmának növekedésében bizonyítja, hogy a leginkább érintett határmenti Csongrád megyében különösen magas volt a Honvédségben megbízók aránya.

A társadalmi vélekedés egy másik dimenziója a foglalkozás presztízse. Az emberek mások objektív sajátosságait egyfajta kulturális lencsén keresztül látják. Így van ez a foglalkozások esetében is. A hadsereget tekintve ráadásul az objektív sajátosságok nem is biztos, hogy a társadalom számára megismerhetőek vagy megmérhetőek. Ki tud arra válaszolni például, hogy tavaly hány magyar katona esett el külföldön vagy, hogy milyen hatékonyan látták el feladatukat? Ha választ is kapunk az utca emberétől ezekre a kérdésekre, akkor az egy szubjektív értékítélet lesz, amit a hollywoodi filmstúdiók, hírszerkesztők és megmondó emberek alakítanak.

A 2016-os mikrocenzushoz csatlakozó Szubjektív jólét „mennyire bízik a Honvédségben?” kérdésével az a probléma, hogy túl általános. Pontosan mit ért a válaszadó alatta? Ezért érdemes lehet ezt két részre bontani: egy szubjektív, a saját személyünkre vonatkozó kérdésre és egy másikra, ami a védekezés kollektív eredményességére kérdez rá. A felmérésünkben így azt a két kérdést tettük fel, hogy „veszélyhelyzetben Ön rábízná-e az életét a Magyar Honvédségre?”, illetve azt, hogy „egy váratlan támadás esetén képes lenne-e a Honvédség elfogadható veszteségek árán megvédeni hazánkat?”. Eszerint, személyes szemszögből, a válaszadók 69 százaléka bízná rá az életét veszélyhelyzetben a Honvédségre, és kevesebb mint tizedük mondta azt, hogy nem bízná rá azt. Viszont a kollektív eredményesség szempontjából már egészen más válaszokat kapunk. A válaszadók 45 százaléka szerint a Honvédség nem tudná megvédeni hazánkat, és csak egynegyedük válaszolta ennek ellenkezőjét. Azért, hogy megérthessük ennek okát lehetőséget adtunk a szabad válaszra: „ha nem, akkor mi ennek az oka?” A 78 válaszból 43 említette a létszámbeli hiányosságot; 34 a felszerelés, technika elavultságát (ezzel kapcsolatban többen megjegyezték, hogy ez most változóban van); 13 válasz volt elégedetlen a kiképzettséggel; 12 az irányítással, a szervezetlenséggel; hatan a politikusokat okolják; szintén hatan az alacsony fizetéseket és a megbecsülés hiányát, négyen a sikertelenséget az alacsony morál és az elszántság hiánya számlájára írják, míg szintén négyen a fatalista elemeket említették: hazánk kicsi ország és védhetetlen földrajzi elhelyezkedésű.

A Magyar Honvédség missziós szerepválásának értékelésével külön foglalkozunk. A válaszadók véleményét a szerepvállalás fontosságát illetően négy szempont szerint kértük ki. A legtöbben (92%) hazánk szövetségesi kötelezettségei teljesítése szempontjából tartják fontosnak a Honvédség külföldön végzett feladatait. De a válaszadók fontosnak tartják a missziókat humanitárius szempontból (83%) és az instabil régiók fentartható fejlődésének elősegítése szemszögéből (73%) is. Az ország biztonsága szempontjából viszont a válaszadóknak csak kicsivel kevesebb mint a fele (49%) tartja fontosnak a külföldi szerepvállalást. A 18-37 év közötti korosztályban különösen magas azok aránya, akik humanitárius (91%) vagy a távoli régiók fentartható fejlődésének biztosítása (82%) szempontjából tartja fontosnak a missziós szolgálatot. Végül, rákérdeztünk a missziós tevékenységekkel való elégedettségre is: „saját megítélése szerint a Magyar Honvédség mennyire sikeresen teljesíti nemzetközi vállalásait?” A válaszadók 58 százaléka inkább elégedet mint ahogy nem a Honvédségnek ebben a dimenzióban nyújtott teljesítményével és csak 4 százalékuk mondta, hogy inkább elégedetlen vele, mint ahogy nem. Magas azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók szerint a missziós emberélet veszteségeket illetően a Honvédség inkább titkolózó (34%) mint nyílt (18%). Ez azért érdekes, mert ugyanakkor azok a válaszadóknak, akiknek nincs katona vagy rendőr ismerősük egy jelentős része (20%) részt venne egy olyan elesett katona temetésén is, akit személyesen nem ismertek. Tehát a társadalom maga nem feltétlenül kezeli az emberélet veszteséget tabuként.

Hannah Pollack (2014) a különböző foglalkozások presztízséről 2538 amerikai felnőttet kérdezett meg. A válaszadóknak egy 23 foglalkozásból álló listát mutattak, amin osztályozniuk kellett az egyes foglalkozások presztízsét: nagy presztízsű/van presztízse/alacsony presztízsű/egyáltalán nincs presztízse. Ezek szerint a legmagasabbra értékelt foglalkozások az amerikai társadalomban 2014-ben az orvosi (a válaszadók 88% nevezte magas presztízsűnek), a katonatiszti (78%), a tűzoltói (76%) és a kutatói (76%) voltak. Az összehasonlítás végett, a lista alján áll az értékpapír kereskedő (38%), a szakszervezeti vezető (35%) és végül az ingatlanközvetítő (27%). Az látszik ebből, hogy azoknak a foglalkozásoknak magas a presztízse, amiket az emberek a társadalom szempontjából fontosnak tartanak.

Ugyanezt a kérdést feltettük hazai válaszadóknak is. Itthon a válaszadók 61 százaléka nevezte a katonai vezetőt nagyon magas a presztízsű foglalkozásnak, míg további 28 százalékuk mondta azt, hogy van presztízse. Tehát a mi nem reprezentatív mintánkon 11 százalék ponttal magasabb a katonatiszteknek presztízsének a megítélése, mint Amerikában volt 2014-ben.

Hannah Pollack (2014) egy inkább a jövőre mutató, a foglalkozások megítélésének a dinamikáját mérő kérdést is feltett a felmérésben résztvevőknek: „az alábbi foglalkozások közül melyeket ajánlana egy gyermek figyelmébe?” Az erre adott válaszoknál a katonai vezető már lényegesen hátrébb sorolódott; 11 helyen végzett a 23 foglalkozás közül. A válaszadók 65% tartotta a gyerekek figyelmére érdemesnek ezt a foglalkozást, a tanár (81%), könyvelő (78%), tűzoltó (77%) és a jogász (69%) után. Generációs bontásban a válaszadók közül a legidősebbek (69 évnél idősebbek) tartják a legtöbben jó ötletnek a katonai pályát (79%), míg az Y és X nemzedék tagjainak csak 60%-a ajánlaná a gyerekeknek a katonai vezetői pályát.

Az egész mintát tekintve a válaszadók 56 százaléka ajánlaná itthon a katonai hivatást egy pályaválasztás előtt álló fiatal számára. Bár ez nem sokkal marad el a Hannah Pollack (2014) mért aránytól az Egyesült Államokban a felmérésünkben a 18-25 év közötti korcsoport és azok, akiknek vannak rendőr vagy katona ismerőseik erősen felülreprezentáltak. A katona vagy rendőr ismerőssel nem rendelkezőek körében az 1. táblázat mutatja a katonai hivatást ajánlók arányát. Azt látjuk, hogy a 37 évesnél idősebb válaszadók száma viszonylag alacsony.

18-37 év közöttiek (Y nemzedék) 38-49 év közöttiek (X nemzedék) 50-68 év közöttiek 69 évnél idősebbek Egyesült Áll. 60% 61% 67% 79% Magyarország

n=51 48% 0% 40% 0%

1. táblázat: A katonai hivatást gyermekek figyelmébe ajánlani szándékozók aránya az egyes generációkban (Hannah Pollack 2014)

Cecil C. North és Paul K. Hatt (1947) megállapítja, hogy a képzettségi követelményeket is meghatározóak az adott foglalkozás társadalmi megítélésével kapcsolatban. Bár napjainkban egyre inkább felértékelődik a felsőfokú végzettség a katonák esetében is, hiszen a modern haderőnek szüksége van idegennyelveket beszélő diplomás gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, informatikusokra, vegyészekre, orvosokra, pszichológusokra, testnevelőkre, nyelvészekre és jogászokra. Emellett a különleges alakulatok is előnybe részesítik a legjobb egyetemeken végzetteket pusztán kitűnő puha készségeik miatt. A csapatmunkára, a munkaetikára, és a kommunikációs, problémamegoldó, vezetői képességek fejlesztésére különös hangsúlyt fektet az amerikai felsőoktatás, de pontosan a munkaadók elvárásai miatt a hazai egyetemeken is egyre inkább előtérbe kerülnek ezek a hasznos készségek, amiket életkori sajátosságok miatt, az érzelmi intelligencia és problémamegoldó képességtől eltekintve a középiskolákban legfeljebb csak megalapozni lehet. A felsőoktatás mellett a hadseregek természetesen a kiképzett legénységi és altiszti állományra is támaszkodnak. Ez azonban csak akkor vezethet a katonai hivatást választók presztízsének devalválódásához, ha a felkészítés minősége alacsony. Magyarországon a 10-11 hetes alapkiképzést, szakkiképzés, iskolalövészetek követik és végül a combat ready státuszt egy hadgyakorlaton való részvételhez kötik. Nem győzzük hangsúlyozni a folyamatos felkészítés fontosságát!

Az Egyesült Államokban több katonai akadémia működik: a szövetségi akadémiák a West Point, Anapolis, Colorado Springs, New London és a Kings Point. A katonai oktatási intézmények többnyire középiskolák, de vannak főiskolák is; összesen 65 ilyen intézmény működik, többségük a keleti parton. A haditengerészet külön is rendelkezik képzőintézményekkel. (Millitaryschoolusa 2020) Hazánkban a haderő méretének megfelelően a tiszt és altiszt képzések központosítottak. De Közszolgálati Egyetem és a szentendrei Altiszti Akadémia mellett egy középiskola is működik Debrecenben. A katonai középszintű oktatásnak nem a szakmai felkészítést, hanem a katonai pályán kívül is fontos erkölcsi értékek átadását kell célul kitűznie, ha az életpálya társadalmi megítélésében gondolkozunk. A tengerentúli katonai oktatás ebben nagyon erős, aminek konkrét példája Omar Khadr pere.

A 15 éves Omar Khadr tűzharc közben fogták el Afganisztánban 2002-ben és Christopher Speer őrmester meggyilkolásával vádolták meg egy amerikai katonai bizottság előtt. Bár tény, hogy Khadr kapcsolatban állt az Al-Kaidával és segített útszéli robbanó eszközöket telepíteni, magának Speer megölésének nem volt szemtanúja és az ezzel kapcsolatos jelentés szövegét is több hónappal később úgy változtatták meg, hogy a fiú bűnösségét indikálják vele. A Guantanamoban lefolytatott katonai eljárás alatt Khadr kirendelt védője John Merriam százados tapasztalatlansága miatt nem vállalta el a képviseletet, ki kellett cserélni a bírót és az ügyészt kétszer leváltani ahhoz, hogy az eljárás végén mégis sikerüljön Khadrt egy vádalku keretében elítélni. (Meserve 2010)

Végül a társadalmi hasznosság és megbecsültség egyik mércéje a munkáért járó fizetség is. A hasznosság a munkaerő piac kereslet oldalán, míg a megbecsültség a kínálat oldalán jelentkezik. A könnyebb összehasonlíthatóság miatt kezdő (legalább 4 hónap kiképzés utáni) fizetésekkel dolgozunk, mert a kezdő katonák fizetése nem tartalmazza a különféle plusz jutatásokat mint például a családalapítási támogatást, veszélyességi pótlékok stb. Mikor a medián jövedelemmel vetjük össze a fizetéseket, szem előtt kell tartanunk, hogy a katonáknak ingyenes étkezés és lakhatás jár. Lásd 2. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Medián havi kereset

2018-ban Amerikai Egyesült Államok $1 680 $3 188 $2 894 Egyesült Királyság $2 083 $2 841 $2 057 Franciaország $1 550 $1 851 $2 129 Magyarország $677 $1 078 $744

2. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése (USD)

Az Egyesült Államokban a kezdő legénységi és tiszti fizetések között arányaiban véve nagyobb a különbség, mint Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Európában a fizetésben a tiszti állomány nem szakad el annyira a legénységtől, mint a tengerentúlon. Mivel nemzetközi szinten nincs nagy verseny a munkaerőpiacon a különböző nemzetek professzionális hadseregei között, csak a nemzeti medián fizetésekkel van értelme összevetni az egyes hadseregek által kínált járandóságokat, egymás fizetéseivel nincs. A fizetéseket a medián kereset százalékaként kifejezve az látszik, hogy Magyarországon a többi munkavállalóhoz képest jobban fizetettek a kezdő katonák, mint az angolszász országokban. Legénységi állománykategóriában csak az Egyesült Királyságban keresnek jobban, mint Magyarországon, sőt a magyar kezdő tisztek a medián fizetéshez viszonyítva a négy ország közül a legjobban keresnek. Lásd 3. táblázat.

Ország Kezdő legénységi állománykategória Kezdő tiszti állomány kategória Amerikai Egyesült Államok 58% 110% Egyesült Királyság 101% 138% Franciaország 72% 87% Magyarország 91% 145%

3. táblázat: Kezdő katonák havi fizetése a medián fizetés százalékában kifejezve

Összegezve, hazánk katonáinak a társadalmi megítélése összevethető a külföldiekkel; szinte a megítélés egy aspektusában sem marad el szövetségeseik haderejétől. Sőt a magyar katonák iránti bizalom még a brit kollégáik irántinál is magasabb. Egy kicsi lemaradás tapasztalható a képzés presztízsének terén és a katonák javadalmazásának bizonyos aspektusaiban, de ezeken az elkövetkezendő haderőfejlesztési reformok minden bizonnyal változtathatnak.

További hivatkozott irodalom:

1. Militarybenefits.info 2019 https://militarybenefits.info/2019-military-pay-charts/ utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
2. Armedforces.co.uk Pay Scales 2019 http://www.armedforces.co.uk/armypayscales.php#.Xo-ensgzZPY utolsó hozzáférés: 2020.04.09.
3. United States Census Bureau Current Population Survey 2018 https://www.census.gov/data/tables/time-series/demo/income-poverty/cps-pinc/pinc-02.html utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
4. Oriane Officier de l’armée de terre https://www.oriane.info/metier/officier-de-l-armee-de-terre/548 utolsó hozzáférés: 2020.05.03.
5. Eurostat Labour Market Earnings Database 2018 https://ec.europa.eu/eurostat/web/labour-market/earnings/database utolsó hozzáférés: 2020.04.10.
6. A Magyar Honvédség lakossági megítélése, 2004. november 25. Kutatási beszámoló. ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társaság.
7. Cecil C. North és Paul K. Hatt Jobs and Occupations: A popular evaluation, Sociological Analysis. An Introductory Text and Case Book, New YorkHarcourt, Brace and Co.) 1949, pp. 464-474.

Írta: Kvasznicza Imre

Múlt héten a Bundeswehr-t honlapja megírta, hogy "Németország és Magyarország többnemzeti szállító projektet indít" (kb. ez a cím) A cikk sok mindenről szólt, de arról nem, hogy Magyarország vagy a Magyar Honvédség A400-as katonai teherszállítórepülőgépeket vesz majd.

Amit én leszűrtem a cikkből, hogy ez valami hasonló lesz ahhoz, ahogy a pápai Nehéz Szállító Ezred működik abból a szempontból, hogy a részt vevő 12 ország egyike sem birtokolja a gépet, de mindenkinek van meghatározott repülőórája a három gépes flotta éves tervezett mennyiségéből.

A szakmai portálok mellett aztán az Index foglalkozott a cikkel: "Airbus A400M-eket vásárol a Magyar Légierő?" A cikk is csak összefoglalja az eredeti cikket, majd megismétli a címben szereplő kérdést: "MAGYARORSZÁG A400M SZÁLLÍTÓGÉPEKET VÁSÁROLHAT A JÖVŐBEN."

Ez honnan mégis? Ezután a HVG és a Népszava is már így ír: "Hatalmas katonai szállítógépeket vásárolhat Magyarország" és "Hatalmas, légcsavaros katonai szállítógépeket vehet Magyarország, megint csak német biznisz". Még szerencse, hogy a feltételes mód benne maradt.

De tekintve, hogy az emberek többsége csak a címeket olvas, ennyi elég is volt ahhoz, hogy már arról a menjen a vita, hogy szüksége van a légierőnek ilyen hatalmas gépekre, vagy hogy akkor ezek lesznek a rámpás gépek, amelyekről már annyit beszélnek? Emberek olyan dolgokról vitatkoznak, amiről nincs is szó (legalábbi e hír alapján) megy a hangulat pro és kontra, miközben Magyarország nem vásárolhat A400-es szállítógépeket (ezt én is állíthatom nem?)

Ami nyilván kérdés, hogy van e szüksége a Honvédségnek a pápai ezredben meglevő óraszámok és a két Airbus utasszállító biztosította kapacitás mellett további órákra? Ezt mondjuk egyik cikk se szedte össze.

Én bízom a katonákban annyira, hogy ha nem lenne szükségük nem szálltak volna bele ebbe a programba. Nem tudjuk, hogy milyen jövőbeli tervei vannak a honvédségnek, nem tudjuk milyen új missziókban készülnek (bár nem erre mutatnak a trendek), nem tudjuk mennyi óraszámról van szó a német programban és mikortól, nem ismerjük annak a pénzügyi konstrukcióját, hogy mennyire jelenti kötelezően az előre vállalt repórák kifizetését (ha egyáltalán ilyen lesz)?

Szívesen olvastam volna az index cikk végén, hogy megkerestük a HM sajtóosztályt, és válaszuk esetén frissítjük a cikket, lehet most már válaszolnának nekik. Egy próbát megért volna.

A csatolt link egy szakértő blogja, sok saját fotóval. Bár nem vagyok repülési szakértő, de szerintem nincs több probléma ezzel a típussal, bármilyen olyan modern típussal amit az elmúlt két-három évtizedben terveztek olyan képessekkel, célokkal, mint amilyenek korábban nem voltak.

https://jetplanes.blog.hu/2020/09/20/problemas_orias_magyar_megoldas

Hazánk elsőként csatlakozott a Németország által életre hívott Többnemzetiségű Légi Szállító Egységhez, az MNAU-hoz. Az MNAU létrehozására a Németországi Szövetségi Köztársaság Védelmi Minisztériuma 2017-ben tett javaslatot. Elképzelésük szerint az egység tizenhárom Airbus A400M Atlas tehergépet használna. A csatlakozó országok a német tulajdonban maradó gépek repült idejét bérelhetnék ki, továbbá légi-és földi személyzetet is küldhetnek az alakulatba. Az MNAU gépei az alsó-szászországi Wunstorfban állomásoznak, majd később a bajorországi Lechfeldbe települnek át.

Még ebben a hónapban hazatérhet az első két nagyjavított Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgép Bulgáriába. A szovjet érában tervezett gépeket a fehérorosz 558-as repülőgép-javító üzem vette kezelésbe A Szu-25-ök 1988-ban jelentek meg Bulgáriában és a csúcsidőszakban összesen 35 példányt lehetett megtalálni a légierő állományában. A túlélőnek tekinthető 14 bolgár gépből nem mind került a további hadrendbe tarthatóságot garantáló munkafolyamatba. Az ezekben érintett 8 példányból (hat együléses és kettő kétüléses) az első 2019. augusztus 28-án indult útnak az 558. repülőgép javító üzem felé, egy Iljusin Il-76-os szállítógépben, részlegesen szétszerelve. A nyolc repülőgépen elvégzendő munkák 85,5 millió dolláros kiadással járnak. Kormányzati szinten van terv még további két repülőgép Belorussziába való kiküldésére, de azt csak a nyolc repülőgép nagyjavításának befejezése után mérlegeli a Bolgár Légierő, hogy további hat repülőgépét elküld-e Fehéroroszországba nagyjavításra. A tervek szerint az első két Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgép szeptember 23-án tér majd haza. Könnyedén felismerhetők lesznek a Belorussziát megjárt példányok, hiszen sötét, illetve világoszöld és barna digitális festésmintát kapnak.

A Saab megkapta német partnere, a Diehl Defence értesítését az RBS15 (Robotsystem 15) hajók ellenni robotrepülőgépek újabb példányainak a Német Haditengerészet részére történő szállításáról. A teljes megrendelés értéke hozzávetőlegesen 285 millió eurót tesz ki és az RBS15-ök leszállítását 2022 és 2026 között végzik. Ez a 85 darabos megrendelés a Saab és a Diehl Defense közötti keretmegállapodás része, amely lehetőséget ad további robotrepülőgépek megrendelésére is 2024 végéig. Az RBS15 Mk3 hajók elleni robotrepülőgépeket a K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvetteken alkalmazzák a német flottánál, már 2011 óta. A 2008 és 2013 között szolgálatba állt 1800 tonnás egységek (BRAUNSCHWEIG [F 260], MAGDEBURG [F 261], ERFURT [F 262], OLDENBURG [F 263], LUDWIGSHAFEN AM RHEIN [F 264]) mellé egy további érkezik majd meg 2022-ben, míg a másik négy 2025-ig áll majd hadrendbe.

Az újabb korvettek építését három cég végzi majd, így a 2 milliárd euró (2,4 milliárd dollár) értékű szerződésen a Lürssen Werft GmbH & Co. a ThyssenKrupp Marine Systems GmbH és a German Naval Yards Kiel GmbH osztozhat meg. A brémai Lürssen Werft GmbH & Co.-nál már építeni kezdett majdani korvett az EMDEN nevet fogja viselni. A Saab még 2018-ban kifejlesztette az RBS15-ös hajók és újabban már szárazföldi célpontok ellen is bevethető robotrepülőgépének legújabb variánsát. Az RBS15 Mk4 Gungnir az Mk3-as változathoz képes kisebb tömeggel rendelkezik, javított irányító és aktív radaros célfelderítő rendszert kapott és hatótávolsága is növekedett 300 kilométerre. A régebbi modellek hatótávolsága változattól függően maximum 200 kilométer, rendszeresítésre kerültek Algériában, Horvátországban, Finnországban, Németországban, Lengyelországban, Svédországban és Thaiföldön.

Berlinben a légierő fegyverzetéről is gondoskodnak, mivel a Eurofighter Typhooon vadászbombázók számára is rendeltek bombákat. A GBU-54-es kombinált irányítású LJDAM bombákhoz kellő 2290 irányító rendszert, valamint 910 bombatestet is vásárolhatnak majd az erre a célra rendelkezésre álló 213 millió euróért.

Szeptember 10-én történt meg utoljára légi üzemanyag felvétel a Luftwaffe A310 MRTT taker/szállító repülőgépeiből. A korszakzárónak tartható tankolást a Taktisches Luftwaffengeschwader 33 Tornado vadászgéppárja végezte. A jövőben a Luftwaffe repülőgépei az utód, az A330 MRTT-ből tankolhatnak majd. Az A310 MRTT gépek ezentúl csak a csapat- és betegszállítás szerepét fogják magukra venni. A törzsben négy további tartállyal ellátott négy A310 MRTT gépekkel 2008-tól folyt az üzemanyag átadás, amelyek során 13800 repült óra gyűlt össze, mintegy 39000 tonna üzemanyag került átszivattyúzásra a több mint 3000 összekapcsolódás alatt. Betegszállítóként egy A310 MRTT legfeljebb 6 súlyosan sérült és 38 könnyű, vagy közepesen sérült beteget képes elszállítani, míg a PAX, vagyis utasszállító változatban a belső tér úgy van kialakítva, mint egy normál turistaosztály. Így legfeljebb 214 utas fér el a beltérben.

Belgium Lockheed Martin F-16-ot vásárolt nemrégiben. Méghozzá mindössze egy darabot. A használt Fighting Falcon eddig a Holland Királyi Légierőnél volt használatban. A belgák által hadrendbe tartott 54 F-16AM/BM egy- és kétüléses gép mellé érkező példány nem fog repülni, mivel a fegyveres szakágban szolgáló katonák fegyverzetfüggesztési gyakorlására került megvásárlásra. A gépek közúton fogják október hónapban Belgiumba szállítani.

Nincs veszélyben a BAE Systems helye a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázó beszállítói láncolatában. Nemrégiben érkezett meg ugyanis az újabb megrendelés az 5. generációs repülőgépek 15. és 16. rendelési állománya részére az elektronikai hadviselési rendszereik gyártására és szállítására. A BAE Systems több mint 500 darab elektronikai hadviselési rendszert gyártott és szállított már az F-35-höz, mint kulcsfontosságú rendszerpartner.

Ez év októberétől veszi kezdetét a nemrégiben nevet váltó, így már Francia Légi és Űrerők tankerflottájából a Boeing C-135FR Stratotanker-ek kivonása. Az első gép majd 2020. október 7-én fejezi be működését. A 63-8475-ös gyártási számmal rendelkező példányt 1964-től használják. Ez a típus ettől az évtől jelent meg Franciaországban, és a beszerzett 12 gépet elsősorban a nukleáris csapásmérésre képes Dassault Mirage IVA repülési feladataik támogatására használták. Az idő előre haladtával a nukleáris csapásmérés feladatát a Mirage 2000N majd a Rafale B vette át. Egy C-135FR lezuhant 1972. június 30-án Polinéziában. Az 1980-as évek végén a megmaradt 11 Boeing C-135FR Stratotanker korszerű CFM56-os sugárhajtóműveket kapott. Majd 1997-től munkájukat három, az USAF-nál repült KC-135R beszerzésével segítette Párizs.  Az összes tankergépet az Istres-Le Tubé bázison települt ERV04.031 Sologne század repüli. A C-135FR a törzs alatti merev utántöltő csőre szerelt hajlékonytömlős-kosaras adapter mellett a szárnyak végére szerelt egy-egy FRLMk32B konténer segítségével képes az üzemanyag átadására. Utódja 15 darabos mennyiségben az Airbus A330 MRTT Phenix (Multi-Role Tanker Transport) lesz, ennek első példányát még 2018 szeptemberében adta át a gyártó.

Ezen a héten a francia La Tribune arról számolt be, hogy Egyiptom az Umkhonto légvédelmi rakéták helyett az VL-MICA-t fogja rendszeresíteni az új MEKO A-200-as fregattjain. A VL-MICA nem ismeretlen az egyiptomiak számára, hiszen a GOWIND-osztályú fregattjaikon már hadrendben áll. A rakétákból még 2017-ben rendeltek meg 100 darabot. Kairó 96 Denel Dynamics Umkhonto légvédelmi rakéta megvásárlását tervezte egy nagyjából 4,5 milliárd dolláros üzlet keretén belül az új MEKO A-200-as fregattjai számára. Ezeket a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) építi meg. A Denel azt is remélte, hogy az Umkhonto rakéta 32 infravörös vezérelt változatát is eladja majd Egyiptom részére. Opcióként a szerződés további 32 darab rakétát is tartalmazott. Algéria szintén az Umkhonto légvédelmi rakétát rendelte meg az A-200-as fregattjai számára. A Denel Dynamics a teljes tönkremenetel felé tart, több fejlesztést vezető személy már távozott a cégtől, nagyjából 400 munkással együtt, elsősorban az elmaradt fizetések okán. A cég anyagi helyzete annyira siralmas, hogy egyetlen helyi kereskedelmi bank sem hajlandó garanciát vállalni érte. Ez jelentette az Egyiptomi üzlet végét is, hiszen egy esetleges visszafizetést a Denel Dynamics nem lett volna képes saját zsebből megvalósítani.

Átvette első Bell 505-ös helikopterét a Montenegrói Légierő szeptember 15-én. A volt jugoszláv tagköztársaság három forgószárnyast rendelt meg a Bell Textron Inc.-től, pilótaképzési feladatokra. Ezáltal váltak ennek a típusnak az első katonai üzemeltetőivé. Ennek a helikopternek a műszakai átvételére még júliusban kerítettek sort. A Bell három pilótának nyújtott képzést a Dél-Franciaországban. A Bell 505-öseket a Bell Textron Canada gyártotta a quebeci Mirabelben található létesítményében. A második helikoptert várhatóan 2021 januárjában szállítják majd le.

Saját kisméretű irányított bombáit akarja integrálni a Lockheed Martin F-16C/D vadászbombázóira Törökország. Az Aselsan által kifejlesztett fegyver a kinyíló szárnyaival képes 100 kilométert is megtenni. A 135 kilogrammos bomba hossza 180 centiméter, átmérője 17 centiméter. A jelenleg még csak 15 méteres körkörös szórás biztosítására képes inerciális/műholdas irányító rendszerre ellátott bomba 55 kilométeres távolságból leoldva még rendelkezik annyi mozgási energiával, hogy képes legyen 1 méter vastag beton áttörésére. A tervek szerint egy F-16-os a szárnyak közepi felfüggesztőn négy-négy ilyen bombát lesz képes hordozni.

Elkezdte tengeri próbajáratait a felújított UDALOJ-osztályú romoló a SAPOSNYIKOV MARSAL (543). A hajót 1983-ban kezdték el építeni Kalinyingrádban, 1986-ban állították hadrendbe a Csendes-óceáni Flottánál. 2010-ben jelentős szerepet játszott a szomáliai kalózok által elrabolt MOSZKOVSZKIJ UNYIVERSZITYET tartályhajó legénységének kiszabadításában. A rombolót a korszerűsítés során ellátták 2 darab 16 cellás 3S-14-1155 univerzális függőleges indítómodullal. Ezeket a hajóorrban a második AK-100 hajólöveg helyére építik be. Ezekből a 3M-54 Kalibr (NATO nevén SS-N-27 Sizzler) csapásmérő robotrepülőgépek indíthatók vízi, vagy a 3M-14 esetében szárazföldi célpontok ellen akár 2500 kilométeres távolságból is. De ugyanide elhelyezhetők a 91R1/RT2 tengeralattjárók elleni irányított rakéták is. A hajóhíd két oldalán alul elhelyezett URK-5 Rastrub-B (SS-N-14 Silex) tengeralattjárók elleni irányított rakéták indítói is leszerelésre kerültek a korszerűsítés során. Helyüket a 260 kilométeres hatótávolságú K-35U (NATO nevén SS-N-25 Switchblade) hajók elleni csapásmérő robotrepülőgépek foglalják el.

Mindezek mellett a hajtóműveket és egyéb mechanikai alkatrészeket felújították, vagy kicserélték, és az elektronikus rendszereket is korszerűsítették. Szintén kicserélték a hajtótest és a felépítmény arra érett darabjait, így mintegy 20%-ban új építésűnek tekinthető ez a romboló. A 2019-es év elején arról érkeztek hírek, hogy 2022-ig az Északi-és a Csendes-óceáni Flotta 5 UDALOJ-osztályú rombolóját fogják hasonlómódon átfegyverezni, a szükséges elektronikai korszerűsítés mellett. A rombolók ezeken felül további 30 évnyi szolgálati időt kapnak majd, így kihúzhatják a még tervezés alatt lévő következő rombolóosztály megjelenéséig. A SAPOSNYIKOV MARSAL korszerűsítése nem volt probléma mentes, mivel 2018 februárjában tűzeset volt a fedélzetén Vlagyivosztok kikötőjében.

Eddig még nem tisztázott körülmények között ért találat egy orosz T90-es harckocsit. A sérült páncélost a szeptember 15–26 között tartandó Kaukázus 2020 többnemzetiségű hadgyakorlaton fotózták le. A hírek szerint a T-90-et egy 9M113M Konkursz irányított páncéltörő rakéta találta el a torony alatti sárvédő, illetve a rajta lévő üzemanyag tartály környékén. A páncélzat átütésére nem került sor, de a becsapódás következében a harckocsi kezelői közül egy fő így is sérüléseket szenvedett.

Roppant érdekes tesztet hajtottak végre Törökországban a helyi fejlesztésű ZAHA (Zirhli Amfibi Hücum Araci = új harci kétéltű lánctalpas páncélozott jármű) kétéltű páncélozott járművel. A páncélost egy daruval egy medence fölé emelték, majd úgy ejtették bele, hogy még fel is borították. A fejjel lefelé való helyzetből a ZAHA sikeresen a rendeltetési helyzetnek megfelelőbe fordult, így demonstrálva a megfelelő tervezést. Az FNSS készítette ZAHA világpremierje az IDEF 2019-en volt. Az amerikai AAAV-7 kétéltű páncélozott járműre hasonlító elrendezésű ZAHA-ból eddig 27 darabra érkezett megrendelés a Török Haditengerészettől. Ezek közül 23 darab páncélozott szállító harcjármű lesz távirányítású fegyverállványon elhelyezett 12,7 milliméteres nehézgéppuskából és 40 milliméteres gránátvetőből álló fegyverzettel, 2 db parancsnoki variáns, míg a másik két példány műszaki változat lesz. A földön 70 kilométer per órás, míg a vízben 7 csomós sebesség elérésére képes, 21 katona partra szállítására alkalmas, 3 fős személyzetű (parancsnok, irányzó, vezető) ZAHA-ból az első 2021-ben kerül majd átadásra, míg az utolsó 2022-ben.

Törökország 2008 óta fejleszt egy elektromágneses ágyút, hasonlóan az USA-hoz és Kínához. A majdani hajókon és szárazföldön is alkalmazni kívánt fegyver létrehozását lépésenként valósítják meg. Elsőként egy 7 méteres csőhosszal rendelkező, 35 milliméteres lövedékek kilövésére képes fegyver, a Sahi-209 készült el. Ez a 1,5 kilogrammos lőszert 10 Megajoule erővel képe útjára indítani, ami így a Mach 6 hiperszonikus sebességet is képes elérni és 50 kilométeres távolságba is elrepül. További, 56 és 76 milliméteres lövedékek kilövésére képes változatokat is terveznek, 100 és 150 kilométeres lőtávolsággal.

Az Egyesült Arab Emírségek úgy döntött, 80 darab harckocsit ad át Jordánia részére. A francia AMX-56 Leclerc harckocsikat az Egyesült Arab Emírségek 1993-ban választotta ki beszerzésre, amely 1994-től el is kezdődött. Ezekből az évek folyamán 388 darabot szereztek be, 48 műszaki harckocsival együtt, amelyek szintén a Leclerc alvázán lettek kialakítva. Ez a 80 páncélos Jordánia számára lehetővé fogja tennie a 3. páncéloshadosztályhoz tartozó négy harckocsizó zászlóalj közül kettő átfegyverzését. Ezek az egységek olyan régebbi harckocsikkal vannak felszerelve, mint a Tariq (Centurion), az M60A1, az Al Khalid (Chieftain), vagy az Al Hussein (Challenger1). Az Egyesült Arab Emírségek 2011-ben döntött az AMX-56 Leclerc harckocsik korszerűsítéséről. Ekkor az AZUR (Action en Zone Urbaine) városi hadviselési készleteket vásárolták meg mind a 388 AMX-56 Leclerc harckocsi részére. A 2006-ban, az amerikai M1 Abrams-hez kifejlesztett hasonló célú TUSK (Tank Urban Survival Kit) után a világon másodikként megjelent AZUR az 55 tonnás páncélos oldalsó és hátsó része számára biztosít erősebb páncélvédettséget, valamint kamerák segítségével válik szemmel tarthatóvá a harckocsi környezete. Továbbá a toronyra egy távirányítású fegyverállvány is felszerelésre kerül egy 7,62 milliméteres géppuskával, valamint plusz ködgránátvetők is részét képezik az AZUR-nak, melyek oldalra és hátra képesek az álcázó füstfüggöny létrehozására. Becslések szerint az Egyesült Arab Emírségek 70 Leclerc harckocsit telepített Jemenbe, közülük 15-öt az AZUR-al is elláttak.

Lezuhant a Pakisztáni Légierő (PAF) JF-17 Thunder vadászbombázója szeptember 15-én kedden, az ország északi részén található Pandzsáb tartományban. A légierő közleménye szerint az eset egy kiképzőrepülésen történt. A pilóta a Martin-Baker PK16LE katapultülés segítségével el tudta hagynia a gépet, mely a földön sem okozott kárt. Pakisztánban, ebben az évben ez már az ötödik veszteséglistára került repülőgép volt. Ezekből csak ez az egy volt a közös kínai-pakisztáni gyártású JF-17-es, és ez volt az első gépveszteség is a típus történetében. Január 7-én egy leszálláshoz készülődő kétüléses Chengdu FT-7PG zuhant le, mindkét hajózó halálát okozva. Február 12-én egy kiképzőgép, majd még ugyanabban a hónapban közvetlenül a felszállást követően egy Dassault Mirage III került a veszteséglistára. Ezeket egy minden valószínűség madárral ütköző F-16A követte már március 11-én. A JF-17-es legfejlettebb Block III-as változatából állítólag két példány már tesztelnek Pakisztánba és a 2021-es, vagy a 2022-es évben hadrendbe is állítják majd ezt a variánst.

Banglades vásárolta meg a Brit Királyi Légierő feleslegessé vált öt Lockheed Martin C-130J Super Hercules (Hercules C.Mk 5) szállító repülőgépét. A rövid törzshosszú példányokat a brit Marshall Aerospace and Defense Group segít majd üzemben tartani, valamint átalakítják is őket az átadásuk előtt, így légi vészhelyzeti kiürítési (MEDEVAC) feladatokra is alkalmassá fognak válni. Banglades 2011-ben szerzett be az Egyesült Államokból szintén használt C-130B változatú gépekből 4 példányt, valamint a légi szállítási feladatokhoz igénybe vesznek még három Antonov An-32-est és három L-410UVP-200-as szállító repülőgépet is. A Super Hercules-ek megérkezésével két B variánst kivonnak a szolgálatból. Szeptember 17-én már a harmadik Lockheed Martin C-130J Super Hercules érkezett meg Bangladesbe.  Az első gép még 2019 augusztusában érkezett meg új hazájába.

India és Oroszország elfogadta a közös BrahMos projektjük tervének kibővítés. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy kollektív együttműködéssel egy további változatot hoznak majd létre. Azonban az eddig hajók, illetve szárazföldi célok megsemmisítésére képes BrahMos ezen variánsa már légi célok ellen lesz alkalmazható. Az elsősorban légtérfelderítő repülőgépek ellen megalkotni tervezett fegyver meghajtása nem, csak az irányítórendszere fog változni. Első indítását 2024-re várják a fejlesztők.

Thaiföld három úszó harckocsival erősíti meg tengerészgyalogságát. A Kínában tervezett és gyártott VN16-okról van szó, ez a ZTD-05 könnyű harckocsi exportváltozata, amelyek fő fegyverzetét egy 105 milliméteres löveg képezi. A négyfős legénységű páncélos (vezető, parancsnok, irányzó, töltő) a páncéltörő és repesz lőszereken felül képes az orosz 9M117-esekből származó kínai 105 milliméteres, csőből indítható páncéltörő rakétákat is alkalmazni. A ZBD-05 egy kétéltű jármű, amelyet a törzs hátsó részén két nagy vízsugár hajtóművel van ellátva. Ezek segítségével vízben legfeljebb 28 kilométer per óra sebességgel haladhat. A páncélosok vízi otthona már Thaiföld is a China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC) által megépített 071E típusú partraszállító hajó lesz. Ebből egyet még 2019 szeptemberében rendelt meg Bangkok.

Kína először exportálhat ilyen 20000 tonnás vízkiszorítású, 210 méter hosszú, és 28 méter széles egységet, melyből hazai célokra eddig már hat darabot meg is építettek Type 071 jelzéssel (NATO-kód YUZHAO-osztály). A Thaiföld részére készülők esetében az E betűjelzés valószínűleg az Export-ot jelöli, és a hírek szerint több továbbfejlesztés is megtalálható lesz rajtuk, kínai társaikkal összehasonlítva. Thaiföld még több kínai fegyvert vásárolhat majd a közeljövőben, például légpárnás partraszállító járműveket és helikoptereket is, amik feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a jelenleg még nem tudni mennyiért megrendelt Type 071E típusú partraszállító hajó képességét teljes körűen ki tudják használni.

Dél-Koreában szeretnének hazai fejlesztésű erőforrást létrehozni a Hanwha Defense által gyártott K9 Thunder önjáró tarackok számára. A gyártás kezdetétől a német MTU Friedrichshafen által biztosított MTU MT 881 Ka-500 dízelmotort építik be a tüzérségi eszközökbe. Ez 1000 lóerős teljesítményt leadva hajtja, egy Allison X1100-5A3 automata sebességváltó 4 előre és 2 hátrameneti fokozatával a K9-et. Miután kidolgozták a részletes tervet, a tényleges kutatás és fejlesztés már jövőre kezdődik, és az elkövetkező öt évben 63 millió dollárt szánnak a motor megalkotására.

Végeztek az első japán Boeing KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgép festésével az USA-ban. Az Everett-i műhelyből szeptember 17-én kigördült példányt Tokió még 2017 decemberében rendelte meg, mint a típus első külföldi rendszeresítője. Egy évvel később már a második KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgépet is megrendelte Japán. A tavaly szeptemberben összeszerelni kezdett első japán KC-46A Pegasus a következő évben került majd átadásra.

Az erőátviteli rendszerben fellépett hiba miatt végzett kényszerleszállást egy amerikai Boeing AH-64 Apache harci helikopter Szíria északi részén. A 2020. szeptember 15-én reggel történt eseményt a személyzet és a gépük is sérülések nélkül megúszta. A meghibásodás nem volt összefüggésben ellenséges behatással. A hiba helyszíni elhárítása után az AH-64 és személyzete visszarepült az Észak-Szíriában lévő bázisukra. Mint már ismert, az Egyesült Államok hadserege több helikoptert telepített a területen egy előretolt bázisra, hogy támogatást nyújtsanak az Inherent Resolve művelet részeként működő koalíciós szárazföldi csapatoknak. Ezek közül különféle UH-60 Blackhawk (mind az UH-60M, mind a HH-60M MEDEVAC variánsok) és az AH-64 Apache helikopterek is megtalálható.

Változást hoz majd a Lockheed Martin F-35C Lightning II-es vadászbombázó megjelenése az Amerikai Haditengerészet hordozófedélzeti repülőezredeinek összetételében. Itt továbbra is 44 repülőgép lesz megtalálható, de az eddig várt 10 darab F-35C és 34 F/A-18E/F Block III-as Super Hornet (20 E, és 14 F) helyett az egy F-35C századot 16 gép fogja alkotni. Az F/A-18E/F Block III-okból 28 darab lesz a hordozón, 3 századba szervezve 10, 10 és 8 géppel. Ezeket fogja támogatni öt-hét EA-18G Growler elektronikai zavarógép, öt E-2D Advanced Hawkeye radargép, hat-tíz MH-60 Seahawk helikopter, három CMV-22B Osprey és öt-kilenc MQ-9 Stingray pilóta nélküli repülőgép légi utántöltő repülőgép. Ezt a változtatást az 2020-as években fokozatosan fogják bevezetni a hordozófedélzeti repülőezredeknél.

Az Amerikai Hadsereg szeptember 11-én hajtotta végre a korszerűsített UH-60V Black Hawk helikopterének első repülését Corpus Christi-ben. Az eredetileg UH-60L gépet a Northrop Grumman digitális pilótafülke csomagjának segítségével hozták fel erre a szintre. Ez az UH-60L helikopterek analóg mérőeszközeit egy olyan integrált rendszerrel helyettesíti, amely az Egyesült Államok hadseregének egyik legfejlettebb repüléstechnikai rendszerét kínálja. Az UH-60V frissítés magában foglalja a helikopter szerkezetének további 10 éves élettartamra szóló meghosszabbítását is. Az Amerikai Hadsereg több mint 700 UH-60L modernizálását tervezi a V csomag segítségével.

Hamarosan az Európában állomásozó amerikai gépek között is megjelenik majd a Lockheed Martin F-35-ös típusa. A Lightning II-et elsőként az USAF 495. százada fogja repülni a Nagy-Britanniai Lakenheath légibázison. Később a 48. Repülőezred egy másik százada is megkapja majd F-35-ös gépeit. A 495. század nemrégiben lett újra aktiválva, hiszen 1991-ben szűnt meg, amikor az addig repült F-111F Aardvark vadászbombázók áttelepítésre kerültek az Egyesült Államokba. Az első F-35A Lakenheath-re a jövő év végén érkezik majd meg.

Még 2020. szeptember 12-én az Egyesült Államokban található Seymour Johnson légitámaszponton települt 916. Légi Utántöltő Ezred tulajdonában lévő Boeing KC-46A Pegasus tartálygépek mennyisége megduplázódott, két újabb gép megérkezésének köszönhetően. Az új típus 2020. június 12-én jelent meg a bázison. Az ugyancsak itt települő F-15E Strike Eagle vadászbombázókat repülő századok közül a 336. volt az első, amelyiknek gépei immáron nem kiképzés céljából vételezett üzemanyagot a KC-46A-ból, még 2020. szeptember 3-án. Kapcsolódó hír a KC-46A-hoz, hogy a gyártó bejelentése szerint megszüntették az üzemanyag szivárgást. Eddig az Amerikai Légierő harmincnyolc KC-46-ot vett át, a két legújabbat szeptember elején.

Az Amerikai Haditengerészet augusztus 3-án 34 millió dolláros szerződést kötött a Northrop Grumman Aerospace Systems (NGAS) céggel az E-2D Hawkeye radargépek pilótafülke műszerezettségének korszerűsítéséről. A Hawkeye Cockpit Technical Refresh (HECTR) során a pilótafülkébe még HUD kijelző is beépítésre fog kerülni. Érdekes kettőség, hogy amíg évtizedek óta fejlesztették az Hawkeye-ok különféle rendszereit, addig a pilótafülke nagyjából változatlan maradt. Várhatólag az E-2D Hawkeye radargépek 2027-től kapják majd meg az új műszerfalukat.

Leszállította első F110-GE-129A sugárhajtóművet a GE Aviation a Boeing F-15EX programhoz. Az első rendelési állomány 19 darab gázturbinát foglal magába.  Az első F-15EX a következő évben fog elkészülni, míg az első ilyen gépekkel felszerelt század 2023-ban lép majd szolgálatba. Jelenleg 144 F-15EX-re van érvényes szerződés, de ez a darabszám a jövőben akár 200 darabra is növekedhet majd.

Szintén szeptember 17-én érkezett meg egy használt Hercules Kolumbiába. Az Amerikai Légierőtől leszerelt C-130H verziókból Kolumbia három példányt vásárolt meg még 2017-ben.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MBB Bo-105P

Douglas KA-3B Skywarrior

Sepecat Jaguar A

Xian JH-7A Flying Leopard

Lockheed C-5M Super Galaxy

Airbus A400M Atlas

Shaanxi KJ-500

Boeing P-8A Poseidon

Westland Sea King HC.4

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Szuhoj Szu-30SzM Flanker

Boeing B-52H Stratofortress

Shaanxi Y-9

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Fairchild A-10A Thunderbolt II

Dassault Mirage 2000-5Di

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Xian H-6K

Gloster Meteor NF.14

Lockheed Tristar KC.1

MiG-21biszD

Boeing RC-135U Combat Sent

Berijev A-50 Mainstay

Chengdu J-10B

Lockheed T-33A Shooting Star

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2020. január-augusztus hónapokban összesen 84 510 tonna légi teherárut kezelt, ami csupán 3,3 százalékkal kevesebb 2019 azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy a budapesti repülőtér átlagosan több mint 10 000 tonna légi teherárut kezelt havonta.

Kiriákosz Micotákisz, görög miniszterelnök ambíciózus fegyverkezési programot jelentett be a 2020. szeptember 12-én kezdődött Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron. Ennek részeként 18 db Rafale érkezhet a Görög Légierőhöz.