Százával próbálnak a boszniai hegyi ösvényeken Horvátországba jutni a migránsok. Ez derül ki a legújabb videóból, amely a helyi internetes lapokban bukkant fel. Egy kerékpáros testkamerája rögzítette a szokatlan túrázó csoportot.
Boszniából érkező hírek eddig is elég aggasztóak voltak, nem egy balesetről számoltak be a szarajevói lapok az utóbbi időben. Szakadékba zuhant, kőomlás alatt rekedt migránsokról szóló történetek heti rendszerességgel jelennek meg.
A horvátok az utóbbi időben a megnövekedett forgalom miatt jobban őrzik a határt, ez lehet az oka annak, hogy a migránsok a hegyeken át próbálnak az EU területére jutni. A tél közeledtével ez az eleve nem veszélytelen vállalkozás még sokkal rizikósabbá fog válni - figyelmeztet cikkében a Jutarnji.hr hírportál.
Rendhagyó, de nem túl hatékony módszerrel hosszabbították meg a forgalmikat Szerbiában. Ahelyett, hogy az új érvényességi időt a műanyag kártyára írták volna, adtak a regi forgalmi mellé egy igazolást. Ezen az igazoláson az szerepel, hogy a forgalmit meghosszabbították, és az igazolás alkalmas arra, hogy belföldön és külföldön is bizonyítsa ezt a tényt. Ott a szöveg nem ragozom.
Csakhogy ez nem igaz. Egészen ostoba helyzetbe kerültem emiatt a családommal. A beregsurányi határákelőn leszerelték a rendszámomat és elvették az érvényes forgalmit is. Végül a nyolchónapos gyerekemmel az éjszaka közepén ott találtam magam az ukrán határon az árokparton az áprilisi éjszakában.
Nem nagyon tudtam, hogy mit csináljak, csak azt tudtam, hogy ugyanezzel az igazolással jöttem be Magyarországra Röszkénél, és ott ugyanolyan rendőrök engedtek be, mint akik elvették a forgalmimat Beregsuránynál.
Kiderült, hogy a problémájuk a regisztrált, biztosított, érvényes müszakival rendelkező autómmal az volt, hogy a forgalmi érvényességét külön dokumentumban hosszabbították meg. Ez pedig a Bécsi egyezménnyel ellentétes. Most a szerb nagykövetségre várunk, mert magyar rendörök szerint csak trailerrel vihetem el a kocsit a pusztából.
Elég nagy a káosz a fejekben, mert még a szerb nagykövetségnél is elhangzott, hogy ez az igazolás csak belföldre jó. Ezzel a magyar hatóság is érvelt, ami ugyancsak totális abszurdum, hiszen a papíron ANGOLUL írja, hogy a KÜLFÖLDI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA készült. Eleve milyen hülyeség ez? Meghosszabbítani a forgalmit BELFÖLDRE. Vicc. Semmi értelme. A lényeg, hogy mind, akik ilyen papírt kaptatok, ne menjetek vele külföldre, mert leszedik a rendszámotokat és hosszú napokat vesz el az életetekből mások hanyagsága.
Megdöbbentő alkotást lepleztek le Belgrádban. Nem kisebb alak kapott szobrot a szerb fővárosban mint Jurij Alekszejevics Gagarin. A szobor talapzatán azt írja: az ember, aki meghódította a világűrt. Minden kommentár felesleges.
Érdekes karácsonyi szokás Szerbiában a tábortűz. Szerbiában is a Julián-naptár szerint ünneplik, ezért január hatodikára esik szenteste, és január hetedike a karácsony napja. A történet szerint a pásztorok, amikor értesültek Jézus születéséről, ágakat vágtak, és azzal indultak el köszönteni a megváltót, hogy tüzet rakhassanak, és megmelegedjen az újszülött.
A szerbek (és mások is) ilyenkor kivágnak egy fiatal tölgyet, és annak az ágait teszik a kályhába vagy más tűzbe. Esetleg csokorba fognak kisebb ágacskákat belőle, azt feldíszítik és úgy égetik el. A tűzből kipattanó zsarátnok darabok, szikrák nagy száma szimbolizálja azt a gazdagságot és gyarapodást, ami az új évben vár a tűzrakókra. Van, hogy egészen sokan jönnek össze meggyújtani egy "badnjakot" vagy többet. A Telegraf szerint idén a Balkán legnagyobb badnjakját gyújtották meg péntek este Belgrádban a Szent Száva Székesegyháznál.
Akit no commentben érdekel, hogy a vidéki Szerbiában mit csinálnak ilyenkor, aki szereti a szerb zászlóval bőségesen megtűzdelt traktorokat, a pálinkát, és felebaráti szeretetet, az ezt a videót indítsa el.
Written by Suzana Elena Anghel,
koya979 / Shutterstock.comAt three recent European Councils (December 2012, December 2013 and June 2015), the Heads of State or government have called for a deepening of the Common Security and Defence Policy (CSDP) namely by strengthening its crisis management dimension and further developing civilian and military capabilities. The June 2016 European Council reverted to security and defence policy with particular attention to the strengthening of the relationship with NATO, including on the development of complementary and interoperable defence capabilities.
But what are the achievements? Is there a way of measuring progress made over the past years? Is there a gap between intentions/declarations and deeds? What are the challenges and how to address them?
The European Parliamentary Research Service (EPRS) will address these questions at a roundtable discussion on ‘The European Council and CSDP: success or failure?’ on 27 September 2016, 13h30-15h00, in the European Parliament’s Library main reading room in Brussels. Participants at this roundtable debate are: Elmar Brok MEP, Chair of the European Parliament’s Committee on Foreign Affairs, General Jean-Paul Perruche, Former Director-General of the European Union Military Staff, Professor Alexander Mattelaer, Institute for European Studies, Vrije Universiteit Brussel (VUB), and Elena Lazarou, Policy Analyst, EPRS.
Registration
If you do not have an access badge to the European Parliament and are interested in attending the event, it is essential to register by Friday 23 September, using this link.
At the event the EPRS study on ‘The European Council and CSDP: Orientation and Implementation in the field of Crisis Management’ will be presented and discussed. This study assesses the planning, command and control of civilian and military CSDP missions and operations, progress made in developing civilian and military capabilities, particularly rapid response capabilities in the form of the EU Battlegroups, as well as challenges encountered during the force generation process, areas in which the European Council repeatedly called for further progress to be made.
Conan O'Brien showjában mutatták be, hogy hogy nézett ki kívülről az USA - Szerbia kosárlabda összecsapás az olimpia döntőjében. És tényleg.
Vanja Udovičić Szerbia ifjúsági és sportminisztere, egykori vízilabdázó kijelentette, hogy a kormány ajánlása szerint a szerb sportolóknak le kell vonulniuk a színpadról abban az esetben, ha koszovói sportolóval kellene szerepelniük az érmek átadásakor.
Három ország rendőrségének együttműködésével fogták el a szerb Pink Panther banda tagjait Barcelonában. A bűnözők leginkább ékszerüzleteket szerettek kirabolni európai nagyvárosokban. Az alábbi (nem túlzás drámainak nevezni) videón egy korábbi akciójuk látható.
Adiós Cuba, pozdrav Srbija!
Két jemeni, nemrég még Guantánamón raboskodó férfival bővült Szerbia lélekszáma.
Fellépett itt Kusturica és Goran Bregović (de nem együtt, mert nem beszélnek egymással), itt lett híres Boban Marković és családja, valamint egyszer itt járt a legendás Miles Davis, aki azt nyilatkozta, hogy nem tudta, hogy így is lehet trombitán játszani...
Balkáni zene, balkáni ételek-italok, balkáni atmoszféra... mi kell még? Hát, mondjuk az, hogy egy Vajdaságból elszármazott túravezető mutassa meg Neked mindezt. Az utazást ugyanis tiszteletbeli Serbia Insajdos kollégánk, Antscha szervezi, aki civilben tematikus utazási irodát üzemeltet, szlovákiai székhellyel. A jelentkezéssel siessetek, mert már csak 16 férőhely van a buszban. Vajdaságiak szerbiai becsatlakozással is jöhetnek – sőt, akár szállás nélkül is, természetesen arányosan olcsóbban.
Written by Marcin Grajewski,
© mrallen / FotoliaChallenges to security in Europe will take centre stage at the NATO summit in Warsaw on 8-9 July when its heads of state and government will discuss issues ranging from Russia’s conflict with Ukraine and its growing military assertiveness to turmoil across the Middle East and North Africa, and the future of the military alliance.
This note highlights a selection of commentaries, studies and reports by some of the major international think tanks and research institutes on European security and defence published in the run-up to the NATO summit. More reports on the subject can be found in a previous edition of ‘What Think Tanks are thinking’ from in November 2015.
NATO summitNATO Summit 2016: From reassurance to deterrence. What’s really at stake?
Barcelona Centre for International Affairs, June 2016
The Warsaw summit and the return of Western nationalism
Danish Institute for International Studies, June 2016
Warsaw summit
Atlantic Council, June 2016
NATO Summit 2016: NATO must reaffirm its “open door” policy
Heritage Foundation, June 2016
National priorities for the NATO Warsaw summit
German Marshall Fund, May 2016
NATO defence planning between Wales and Warsaw: Politico-military challenges of a credible assurance against Russia
Stiftung Wissenschaft und Politik, January 2016
What NATO for what threats? Warsaw and beyond
Istituto Affari Internazionali, December 2015
Preparing for NATO’s Warsaw summit: The challenges of adapting to strategic change
Danish Institute of International Studies, December 2015
Restoring the power and purpose of the NATO alliance
Atlantic Council, June 2016
Time to restore conventional deterrence-by-denial
Egmont, June 2016
A new strategy: Implications for CSDP
Clingendael, June 2016
All not quiet on NATO’s eastern front
Carnegie Europe, June 2016
A threat-based strategy for NATO’s southern flank
Carnegie Europe, June 2016
Security in the Baltic Sea Region: Activation of risk potential
Finnish Institute of International Affairs, June 2016
The future of Transatlantic security
Rand, June 2016
Evaluating future U.S. Army force posture in Europe
Centre for Strategic and International Studies, June 2016
NATO must stop crowding Russia
Cato Institute, June 2016
European defence: From strategy to delivery
Clingendael, May 2016
Embedding NATO into the European Union Global Strategy: The missing link?
European, May 2016
Closing NATO’s Baltic gap
International Centre for Defence Studies, May 2016
Russia: A test for Transatlantic unity
Transatlantic Academy, German Marshall Fund, May 2016
A historic reminder, an ever-present dilemma? Assessing Brexit’s potential consequences for European security
European Policy Centre, May 2016
Russian “countermeasures” to NATO are coming
Brookings Institution, May 2016
EUISS yearbook of European security 2016
European Union Institute for Security Studies, April 2016
Envisioning European defence: Five futures
European Union Institute for Security Studies, April 2016
For a “new realism” in European defense: The five key challenges an EU defense strategy should address
German Marshall Fund, April 2016
A new Helsinki needed? What security model for Europe?
Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik, April 2016
The parliamentary dimension of defence cooperation
Clingendael, April 2016
European defence spending 2015: The force awakens
European Union Institute for Security Studies, April 2016
Do we need an EU army? Which way for the European security and defence cooperation
Mendel European Centre, March 2016
NATO’s guns point the wrong way
Friends of Europe, March 2016
NATO, the US and Baltic Sea security
Swedish Institute of International Affairs, February 2016
The annexation of Crimea: Lessons for European security
Fondation Robert Schuman, February 2016
Ensuring deterrence against Russia: The view from NATO’s front-line States
Heinrich Böll Stiftung, February 2016
Forces terrestres et réassurance: Quelles options pour l’Alliance?
Institut français des relations internationales, January 2016
The defence of Europe before European Defence: Returning to the Schuman method
Fondation Robert Schuman, January 2016
A stronger CSDP: Deepening defence cooperation
Clingendael, January 2016
Defence budgets and cooperation in Europe: Developments, trends and drivers
Istituto Affari Internazionali, Consortium of Think Tanks, January 2016
Reinforcing deterrence on NATO’s Eastern flank: Wargaming the defense of the Baltics
Rand, January 2016
NATO and European security: back to the roots?
Istituto Affari Internazionali, December 2015
The EU, Russia and the quest for a new European security bargain
Clingendael, December 2015
European strategy, European defence and the CSDP
Egmont, November 2015
L’Europe à la croisée des chemins: La politique de défense et de sécurité a besoin d’initiatives franco-allemandes
Institut français des relations internationales, November 2015
A boszniai Bileća település egyik szerb lakosát láthatjuk a felvételen, aki nagyon szorított Novaknak. A győzelemig tartó szurkolás is tartalmaz érdekes momentumokat, de a java csak az utolsó pont után jön.
Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.
Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.
Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából
A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.
A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.
Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.
1. Szerbmagyar identitásA könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.
A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.
A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:
900 darab egydinárossal érkezett a helyi "Parking Servis" pénztárához egy férfi Nis városában. Az elképedt pénztárosnak azt mondta, nincs papírpénze, elhozta minden pénzét, össze kellett törnie a malacperselyt, azért a sok apró. A parkolási társaság munkatársának egyenként ellenőriznie is kellett a pénzérméket, hiszen könnyen összetéveszthetők az érvényes és a forgalomból kivont egydinárosok.
A 150. belgrádi derbin készülő riport, amelyben a két csapat fanatikus szurkolói, vagyis a Delije és a Grobari ultrái szólalnak meg, egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm első felvonása lesz. Azért is kell nagy levegőt venni hozzá, mert a "Daliák" és a "Sírásók" (ahogy a Crvena Zvezda és a Partizan leghírhedtebb szurkolói csoportjait nevezik) tényleg nem szarral gurigáznak, mint ahogy a mellékelt ábrák is mutatják).
A forgatókönyv szerint a film célja távolról sem a huliganizmus jelenségének ábrázolása, hiszen vidékünkön amúgy sem kell mindezt külön bemutatni. Ilyen filmek korábban is készültek már. Ami viszont ritkán hangzik el, az az, hogy a fociultrák tevékenysége nem kizárólag a stadionok környékére lokalizálódik, sőt, igazából azt is lehetne mondani, hogy a focihoz van a legkevesebb közük. Elegendő egyetlen nevet említenünk, hogy ez mindenkinek rögtön világos legyen, és ez nem más, mint Željko Ražnatović, vagyis Arkan. Noha ő ténylegesen a Zvezda vezérszurkolója volt (később pedig saját csapatot is gründolt), mégsem erről híres igazán, hanem háborús tevékenységéről.
Szinte csodával határos módon úszta meg a beillesztett videón látható balesetet egy 76 éves férfi kedden délelőtt Begrádban. A felvétel készítője elmondása szerint azért posztolta az anyagot az interneten, hogy a gyalogosok lássák, milyen hamar kerülhetnek életveszélyes helyzetbe, ha kiugranak az autók elé. A belgrádi forgalom egyébként sem életbiztosítás, sokszor az erősebb, és erőszakosabb közlekedőnek van elsőbbsége. Az ilyen gerilla átkelések egyenesen a kamikaze kategóriába esnek.
A 76 éves ember 6 sávon próbált meg átkelni egy olyan helyen, ahol kerítés is áll az út közepén. A kommentelők szerint a kamikaze gyalogos mindennapos jelenség a belgrádi utakon. A Blic napilap megkereste a kórházat, amely ellátta az idős embert. Azt közölték, hogy a páciens kisebb sérüléseket szenvedett csupán, és nem tartották bent.
Bizarr jelenettel indult az újvidéki tévések munkanapja. A Vajdasági Televízió riportere éppen az újvidéki bolhapiacról jelentkezett be a pénteki reggeli műsorba, amikor egy a stáb mellett elhaladó férfi fegyvert vett elő, és megelengette a kamera előtt. A riporter szemrebbenés nélkül végigmondta a szövegét.