Feed aggregator

Specialist supplier of display technology for industrial and professional applications DATA MODUL will be highlighting its innovative product developments for marine and industrial applications at this year's SMM show in Hamburg.

Am 3. Juli 2016 entstand in Russland ein neues föderales Sicherheitsorgan – die Nationalgarde. Dazu wurden die »Inneren Truppen« und die Spezialkräfte der Polizei dem Innenministerium entzogen und direkt dem Präsidenten unterstellt. Das Aufgabengebiet der Nationalgarde reicht vom Schutz der öffentlichen Ordnung über die Bekämpfung von Extremismus und Terrorismus bis zur Beteiligung an Territorialverteidigung und Grenzschutz. Es handelt sich um die bedeutendste Restrukturierung von Russlands inneren Sicherheitsorganen seit mehr als zehn Jahren. Die Reform offenbart Putins Sorgen um die Stabilität des von ihm geschaffenen politischen Systems – angesichts der anhaltenden Wirtschaftskrise und bevorstehender Parlaments- und Präsidentschaftswahlen. Dabei kann die Nationalgarde nicht nur als Repressionsinstrument gegen mögliche Massenproteste dienen, sondern auch als Disziplinierungsmittel gegen potentiell illoyale Elitengruppierungen.

L'Association Culture-Évolution a décidé, après le succès du BALKAN TRAD FEST 2015, de poursuivre l'aventure chaque année début août en Corrèze.
Ce festival a permis de former une équipe de feu, avec pour objectif commun de construire un événement qui fait appel au métissage culturel.
Le choix unanime d'articuler ce festival autour des Balkans vient d'une raison simple : cette partie de l'Europe abrite plus d'une vingtaine de peuples différents où quinze langues sont parlées. Les Balkans sont un carrefour (...)

Le 3 août 2016, une patrouille de deux Mirage 2000D accompagné d’un Atlantique 2 et une patrouille de deux Rafale ont été sollicités par les forces terrestres irakiennes pour détruire une position tenue de longue date par Daech. Les missions d’appui au sol (close air support) permettent de favoriser l’avancée des forces de la coalition vers Mossoul et d’affaiblir les groupes terroristes. Retour sur ces missions quotidiennes de la force Chammal.

Az elmúlt napokban egyéni vállalkozók ezrei kaptak értesítést arról, milyen összegű szociális biztosítást is kell fizetniük augusztustól vagy az adóbevallásukat későbbre tolóknak a következő hónapoktól. Az egészségügyi biztosítók is üzentek az adósságról vagy éppen a túlfizetés mértékétől, a kormány ugyanakkor nem kíván valami biztató információval szolgálni. Csak hallgat!

Ebben az egyéni vállalkozó számára évről évre ismétlődő helyzetben felmerül sokukban a kérdés, vajon a korábban jócskán feltornászott elvezetési összegért kapott kevés szolgáltatás mellett mi is jár nekik? Az előző kormányzat ki szerette volna egyenlíteni az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók tehervállalását, ezért jöttek a növekedő járulékok, más kérdés, hogy ez mennyire segítette a hazai gazdaságot. Biztos, hogy volt kis tisztulás a piacon, de azért a korrupcióval olyan szinten átitatott országban, mint Szlovákia nem jelentett túl nagy előrelépést.

Miért is írom ezt? Csupán azért, mert a kormányzat programjában éppen ennek a több százezer emberes közegnek is ígért. Legalább annyit, hogy az adóbevallás során a „pausálosok” is jobban járjanak. Természetesen azóta vajmi kevesett hallottunk minderről, miközben az már hónapok óta világos, a jövő év elejétől a minimális elvezetések összege 5,9 euróval növekedik vagyis a szociális biztosítóba legalább 146,35 eurót (az idei 142,20 helyett), míg az egészségügyibe 61,81 eurót fognak fizetni.

Aki átfogóan tekint a kérdésre, egyértelműen látja, hogy az egyéni vállalkozók nagy csoportja inkább csak kényszerből van ezen a piacon, mert a szlovákiai közgondolkodásban még mindig veszélyes területről van szó. Gondoljunk csak bele az elmúlt évek botrányaiba, amikor megtudtuk, egyes ismert építészeti szektorban működő nagyvállalkozók milyen tartozásokat halmoztak fel a kicsik, sok esetben egyéni vállalkozók felé. És nem csupán a medializált esetekről van szó. A hétköznapokban is úton útfélen a ki nem fizetett alvállalkozók történetéről hallhatunk, akik nem tudják behajtani a kintlevőségeiket. A tartozási lánc pedig itt nem szakad meg.

A bürokratikus rendszerek pedig működnek, a pókhálókban viszont a nagy halak nem akadnak fent és ezért a mindenkori kormányzat inkább csak pénzt akar behajtani. Igen, az minden egyéni vállalkozó láthatja, hogy az alkalmazotti viszonyhoz képest több marad neki ugyanabból a szuperbruttó jövedelemből, de másik oldalon a kiszolgáltatottsága is jóval nagyobb. A legtöbbjük számára munka híján nem marad semmi, munkanélküli segélyt nem kapnak, mert külön nem fizették az elvezetéseket e célból, a nyugdíjuk pedig jóval kisebb lesz.

Az éremnek tehát két oldala van és tény az is, hogy a mindenkori hatalom számára jók az egyéni vállalkozók, mert ha egy-egy munkanélküli kiváltja az engedélyt, könnyen és hosszabb időre kozmetikázhat az állam néhány statisztikai mutatót. Ezért is olyan hasznosak a kezdővállalkozóknak a munkanélküli hivatalok által kínált támogatások, természetesen EU-s forrásból. Kár, hogy ezen túl kevés az, amit a legkisebbek kapnak.

Pedig igény az volna, ahogy a legtöbb támogatásra. Szükség is volna rá, hogy végre felpezsdüljön a vállalkozási kedv, mert szükség van a kreativitásnak ilyen módon is teret adni. A másik oldalon természetesen azzal is egyet lehet érteni, hogy az, aki ötletet kíván megvalósítani, megteszi pályázati források nélkül is. Igen, de nem mindenki ennyire bátor és éppen nekik is nyújthatna segítő jobbot a mindenkori hatalom, ahogy azt megteszi a külföldi nagyokkal válogatás nélkül. Ehelyett inkább csak annak vagyunk tanúi, hogy még mindig el akarják a közvéleménnyel hitetni, minden vállalkozó szélhámos. Kár, hogy a szélhámoskodás igazi okairól és azok elkövetőiről hallgatni szoktunk.

A hatalom gyakorlóinak pozitív példaként említhetjük meg a magyar kormányzat által meghirdetett külhoni magyar vállalkozók éve program keretén belül megvalósított pályázatot, amelyre 964-en jelentkeztek a határon túli magyarság köréből és örömteli, hogy Felvidékről is 146-an voltak, míg 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak. A közelmúltban Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, az elosztás számarányos lesz, s ezek alapján úgy tűnik 20-25 körül lehet a felvidéki sikeres pályázók száma.

A programot népszerűsítő és tájékoztató körút előzte meg, s egyértelmű, sokakat megszólított az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatás lehetősége. Más kérdés, hogy vajon a szlovák állam a „saját” egyéni vállalkozói számára miért nem kínál hasonló programokat, amikor minden kormányzati képviselő gazdasági fellendülésről számol be. És még messzebbre megyek a kérdéseimmel. Miért nem támogatják azt, hogy a középiskolai diákok már tinédzserként életszagú tapasztalatokat kapjanak arról, miként is működik egy vállalkozás. Nem azért, mintha mindenkiből vállalkozót kellene nevelni, sokkal inkább azért, hogy a munkapiacra kikerülve tudja, hogyan működnek a rendszerek körülötte.

Rajkovics Péter

A szerző a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának vezetője

On 8 August 2016, the Council agreed not to impose fines on Portugal and Spain for their failure to take effective action to correct their excessive deficits. 

It also stepped up the excessive deficit procedure for both countries, setting new correction deadlines and giving notice of measures to be taken. 

On 12 July 2016, the Council found that neither country had taken effective action to reduce its deficit below 3% of GDP, the EU's reference value for government deficits. The Council's decisions triggered sanctions under the excessive deficit procedure, on the basis of article 126(8) of the Treaty on the Functioning of the European Union (TFEU). Fines of up to 0.2% of GDP could be imposed but, following reasoned requests from Portugal and Spain, the Commission proposed on 27 July 2016 to cancel the fines. The Council decided on 8 August not to reverse the Commission's proposal. 

EU fiscal rules additionally require the Commission to propose a suspension of all or part of the EU's structural and investment fund commitments or payments for 2017. The Commission decided however to make the proposal at a later stage, following a structured dialogue with the European Parliament. 

The new deadlines set by the Council are based on article 126(9) of the TFEU. Portugal is now required to correct its deficit by 2016 and Spain by 2018 at the latest. Effective action must be taken by 15 October 2016, and both countries must submit a report by that date. 

Portugal 

The Council calls on Portugal to reduce its general government deficit to 2.5% of GDP in 2016. Portugal must implement consolidation measures amounting to 0.25% of GDP this year. All windfall gains must be used to accelerate deficit and debt reduction, and Portugal must be ready to adopt further measures should budgetary risks materialise. 

Fiscal consolidation measures must secure a lasting improvement to the government's budgetary balance in a manner conducive to economic growth. 

Portugal has been subject to an excessive deficit procedure since December 2009, when the Council issued a recommendation calling for its deficit to be corrected by 2013. 

In April 2011 however, after several months of market pressure on its sovereign bonds, Portugal requested assistance from international lenders. It obtained a €78 billion package of loans from the EU, the euro area and the IMF. In October 2012, the Council extended the deadline for correcting the deficit by one year to 2014, in the light of the recession in Portugal. 

Economic prospects deteriorated further, and the general government deficit reached 6.4% of GDP in 2012. In June 2013, the Council extended the deadline for correcting the deficit by another year, to 2015. It set headline deficit targets of 5.5% of GDP for 2013, 4.0% of GDP for 2014 and 2.5% of GDP for 2015. 

Portugal exited its economic adjustment programme in June 2014. 

However, it missed the deadline set by the Council as its general government deficit came out at 4.4% of GDP in 2015. Portugal didn't correct its deficit by 2015 as required, and its fiscal effort fell significantly short of what the Council recommended. 

Thanks to policy measures taken in its 2016 budget, Portugal's general government deficit is expected to fall below the 3% of GDP reference value this year. In the light of uncertainties regarding economic and budgetary developments however, the safety margin against breaching the reference value again is narrow. The Council considers therefore that a credible and sustainable adjustment path requires Portugal to attain a general government deficit of 2.5% of GDP in 2016.

Spain 

The Council calls on Spain to reduce its general government deficit to 4.6% of GDP in 2016, 3.1% of GDP in 2017 and 2.2% of GDP in 2018. In addition to savings already foreseen, Spain must implement consolidation measures amounting to 0.5% of GDP in both 2017 and 2018. All windfall gains must be used to accelerate deficit and debt reduction, and Spain must be ready to adopt further measures should budgetary risks materialise. 

Fiscal consolidation measures must secure a lasting improvement to the government's budgetary balance in a manner conducive to economic growth. 

Spain has been subject to an excessive deficit procedure since April 2009, when the Council issued a recommendation calling for its deficit to be corrected by 2012. 

In December 2009 however, the Council extended the deadline to 2013. The Commission forecast that Spain's 2009 deficit would reach 11,2 % of GDP, five percentage points more than its previous estimate. In July 2012, the Council extended the deadline for a further year to 2014 on account of renewed adverse economic circumstances. 

Also in July 2012, the euro area member states agreed to provide up to €100 billion of loans to Spain for the recapitalisation of its financial services industry. 

In June 2013, the Council found that Spain fulfilled the conditions for extending the deadline for correcting its deficit by a further two years, setting a new deadline of 2016. It set headline deficit targets of 6.5% of GDP for 2013, 5.8% of GDP for 2014, 4.2% of GDP for 2015 and 2.8% of GDP for 2016. 

Spain exited the financial sector financial assistance programme in January 2014. It had used close to €38.9 billion of loans for bank recapitalisation, plus around €2.5 billion for capitalising the country's asset management company. 

However, general government deficits of 5.9% of GDP in 2014 and 5.1% of GDP in 2015 were above the intermediate targets set by the Council. Moreover, a relaxation of fiscal policy in 2015 had a large impact on the country's fiscal outcome that year. 

As a consequence, Spain is not set to correct its deficit in 2016 as required by the Council in its June 2013 recommendation. Its general government deficit is currently set to amount to 4.6% of GDP in 2016, 3.3% of GDP in 2017 and 2.7% of GDP in 2018, according to the Commission's updated 2016 spring economic forecast. And the country's fiscal effort has fallen significantly short of what the Council recommended. 

Granting Spain one additional year to correct its deficit would require a structural balance adjustment that would have too negative an impact on growth. The Council therefore considers it adequate to extend the deadline by two years. 

The Council considers that a credible and sustainable adjustment path requires Spain to achieve general government deficits of 4.6%, 3.1% and 2.2% of GDP in 2016, 2017 and 2018 respectively. 

Cette recension est issue de Politique étrangère (2/2016). John Seaman, chercheur au Centre Asie de l’Ifri, propose une analyse de l’ouvrage de Ho-fung Hung, The China Boom: Why China Will Not Rule the World (New York, Columbia University Press, 2016, 264 pages).

La Chine a bien passé un cap depuis la crise financière mondiale de 2008, et notamment depuis l’arrivée du président Xi Jinping à la tête du pays en 2013. Pékin a abandonné une stratégie de profil bas et est entrée dans une phase d’activisme sur la scène internationale. Mais avec cette nouvelle approche, la Chine peut-elle – ou veut-elle – transformer de manière fondamentale l’ordre libéral international ?

Nombreux sont ceux qui prévoient un nouveau monde sous tutelle chinoise, comme Martin Jacques, qui annonce, dans son livre When China Rules the World (Allen Lane, 2009) la fin d’un monde occidentalisé et la restauration d’une ère chinoise. D’autres, comme Michael Pillsbury dans The Hundred-Year Marathon (Macmillan, 2015), affirme l’ambition du leadership chinois pour supplanter la puissance américaine. Mais dans The China Boom, Ho-fung Hung, associate professor de sociologie à l’université Johns Hopkins aux États-Unis et originaire de Hong Kong, défend de manière sérieuse l’argument que la Chine ne se montrera pas puissance révisionniste. En dépit de sa quête de suprématie, le pays s’est déjà intégré à l’ordre international néolibéral et ne fera, au final, que préserver le statu quo général.

Hung développe d’abord une analyse historique de la lutte chinoise avec la modernisation (et en particulier le capitalisme) depuis la dynastie des Qing en 1650. Pendant au moins deux siècles elle rejette le capitalisme via un contrôle minutieux des marchés par l’État. À partir des années 1850, la résistance commence à s’éroder selon l’auteur, et c’est ironiquement pendant la période de Mao Zedong que la Chine se dote d’une masse de capital (un stock massif de main-d’œuvre rurale, bien éduquée et efficace, et un réseau important de capitaux et d’infrastructures détenus par l’État) nécessaire pour permettre, une fois libéralisé, l’essor économique spectaculaire que l’on sait. Plutôt que d’émerger en opposition à l’ordre international existant, la Chine en profite pleinement et s’intègre au circuit financier et commercial à tel point que, pour elle, s’opposer au système libéral serait autodestructeur.

Et pourtant la Chine conteste clairement l’hégémonie et le leadership américains. Néanmoins, pour l’auteur, si la Chine est la première puissance « capitaliste » à s’opposer aussi fermement à la domination militaire des États-Unis, elle soutient malgré elle l’hégémonie économique de ces derniers via l’addiction de son économie à l’export, et son énorme rachat de la dette américaine via des bonds de trésors émis en dollars US. Autre problème pour la Chine, pourtant bien étudié par ailleurs : les déséquilibres persistants de son économie – la dépendance à l’export, mais aussi vis-à-vis des investissements publics et de la dette – risquent de nuire sérieusement à la croissance et au développement. Pour retrouver une croissance durable et s’opposer à l’hégémonie économique américaine, les prescriptions de l’auteur sont claires (et constituent déjà un mantra pour les autorités chinoises) : rééquilibrer l’économie chinoise en dopant le revenu des ménages et en renforçant la part de leur consommation dans l’économie. Mais même si la Chine retrouve son souffle, explique Hung, elle sera au mieux « une nouvelle puissance au sein d’un vieil ordre mondial ».

John Seaman

S’abonner à Politique étrangère.

Die EU und ihre Mitgliedstaaten erinnern an die Tragödie des Flugs MH 17 vom 17. Juli 2014 und möchten erneut allen Hinterbliebenen der Opfer ihr Mitgefühl aussprechen. Wir alle erinnern uns mit Schmerz und Trauer an das, was vor zwei Jahren geschehen ist.

Nach der Resolution 2166 des VN-Sicherheitsrates müssen diejenigen, die direkt oder indirekt für den Abschuss von MH 17 verantwortlich sind, zur Rechenschaft gezogen und vor Gericht gestellt werden. Die EU bekräftigt, dass sie die Arbeit des gemeinsamen Ermittlungsteams und die laufenden Bemühungen der beteiligten Länder um eine wirksame Strafverfolgung uneingeschränkt unterstützt. Staaten, die in der Lage sind, die Untersuchungen und die Verfolgung der Verantwortlichen zu unterstützen, müssen bei den laufenden strafrechtlichen Ermittlungen in vollem Umfang kooperieren.

Die Bewerberländer Türkei, ehemalige jugoslawische Republik Mazedonien*, Montenegro* und Albanien*, das Land des Stabilisierungs- und Assoziierungsprozesses und potenzielle Bewerberland Bosnien und Herzegowina und die dem Europäischen Wirtschaftsraum angehörenden EFTA-Länder Island, Liechtenstein und Norwegen sowie die Ukraine, die Republik Moldau und Georgien schließen sich dieser Erklärung an.

* Die ehemalige jugoslawische Republik Mazedonien, Montenegro und Albanien nehmen weiterhin am Stabilisierungs- und Assoziierungsprozess teil.

Milyen kihívásokkal néz ma szembe a világ? Lesz-e közös európai hadsereg? Mi az a hibrid hadviselés? Megállítható-e az ISIS? Milyen feladatokat lát el a Magyar Honvédség? Mi segítünk megválaszolni ezeket a kérdéseket!

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén is várja a biztonságpolitika iránt érdeklődő főiskolai és egyetemi hallgatók jelentkezését. Szellemi műhelyünk lehetőséget biztosít az egyetemen megszerzett ismeretek bővítésére és gyakorlati hasznosítására; a kiscsoportos szemináriumokon a legismertebb szaktekintélyek bevonásával bővítheted biztonság-és védelempolitikai ismereteidet.

Szakmai közösségünk emellett lehetőséget biztosít, hogy jól sikerült elemzéseidet, tanulmányaidat publikáld a Biztonságpolitikai Szakportálon, valamint kutatási eredményeidet konferenciákon vitasd meg a téma iránt elkötelezett fiatal kutatók társaságában.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjaként egy összetartó közösség aktív és megbecsült tagjává válsz. Ha szívesen vállalnál társadalmi és közösségi szerepet vagy megismernéd a konferenciák szervezésének folyamatát is, köztünk a helyed!

Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 30.

A jelentkezést követő két hétben tartalmas programokkal és változatos előadásokkal várunk Téged, amelyen jobban megismerheted szakmai és közösségi tevékenységeiket is. Továbbá egy komplex (írás- és szóbeli) felvételi által győzhetsz meg minket, hogy valóban a BSZK tagja szeretnél lenni.

Amit kínálunk:

• gyakorlatorientált kurzusok
• inspiráló szakmai környezet
• remek társaság
• motivált szakkollégisták
• hasznos előadások
• rengeteg értékes tapasztalat
• kollégiumi elhelyezés lehetősége
• szakmai mentorálás
• publikálási lehetőség
• kiterjedt alumni hálózat.

Ha felkeltettük érdeklődéseket, jelentkezésedet szeptember 30-áig az alábbi linken adhatod le: 

Felvételi űrlap

Amennyiben bármilyen kérdésed lenne, örömmel állunk a rendelkezésedre Facebookon vagy a biztpolszakkoll@gmail.com címen.

Afghans, Iraniens, Pakistanais, Bangladais…, ils sont environ deux cents dans un petit camp dans le nord de la Serbie, aux abords de Subotica, adossé à une ferme, au milieu des roseaux. Ce sont surtout des jeunes hommes, ils attendent le signal de passeurs pour tenter de franchir la frontière de barbelés qui les sépare de la Hongrie et de l’Union européenne. Article publié le 29 juillet 2016 dans La Libre Belgique

Khaled, un Afghan est appelé à la rescousse par un groupe de Pakistanais pour faire l’interprète en pachtoune. « Eux ils sont fainéants, tout ce qu’ils savent faire c’est rester assis à attendre que les ONG viennent les nourrir ! », se moque-t-il. C’est la pauvreté qui l’a jeté sur les routes de l’exil, explique un Pakistanais qui veut aller en Italie où il pense avoir le plus de chance d’obtenir des documents. Que faisait-il avant ? « Il dit qu’il conduisait des tracteurs », transmet Khaled qui parait sceptique quant à son projet et ajoute d’un air narquois : « ce gars-là va être un gros boulet pour l’Italie ». L’homme, qui n’a pas compris la remarque en anglais, a payé un réseau de passeurs six mille cinq-cents dollars pour l’ensemble du trajet. Mais avec le zèle des Hongrois à empêcher tout franchissement illégal de la frontière, il s’est déjà fait arrêter et renvoyer côté serbe.

Khaled, lui, est arrivé dans le camp il y a deux jours seulement et il a tenté le passage clandestin déjà deux fois. « La première fois avec les passeurs on s’est fait stopper dès la clôture, la deuxième j’y suis allé tout seul avec mon GPS et j’ai réussi à aller jusqu’à Baja (à plus de trente kilomètres du camp) ! Cette nuit je retente avec des passeurs, des Afghans. Une voiture doit nous attendre juste de l’autre côté de la frontière pour nous emmener en Autriche, pour 350 euros ».

Ses vingt-trois ans, son anglais parfait et son charisme naturel en font un candidat sérieux à une vie meilleure en Irlande, là où il veut refaire sa vie auprès de ses deux oncles qui s’y trouvent déjà. Comme d’autres Afghans rencontrés un an plus tôt par La Libre Belgique, il a travaillé pour l’Otan, trois années comme interprète auprès de l’armée américaine, avant de se retrouver le bec dans l’eau…et les Talibans aux fesses.

Les refoulés ont-ils été battus par les policiers hongrois ? « Pas moi en tout cas, répond Khaled, ils ont été corrects et m’ont juste ordonné de m’immobiliser. Je l’ai fait car ils ont des chiens, donc impossible de s’enfuir ». Les autres autour font « non » de la tête, mais désignent l’un d’eux qui a reçu quelques coups de matraque. Human Rights Watch et Médecins sans frontières dénoncent des mauvais traitements depuis qu’une loi entrée en vigueur le 5 juillet permet d’interpeller et d’expulser manu militari quiconque pénètre en Hongrie sans passer par les voies officielles. Mais cela ne les préoccupe guère et tous ne veulent savoir qu’une chose : y-a-t-il un espoir pour que la frontière soit ouverte ? Probablement pas. Au moment même de cette conversation, le chancelier autrichien Christian Kern actait son soutien au Premier ministre hongrois Viktor Orbán par l’envoi symbolique d’un petit contingent de vingt policiers autrichiens, qui s’ajouteront à ceux envoyés par les pays du groupe de Visegrád. Les critiques virulentes lorsque la Hongrie a dressé un mur de barbelés l’année dernière se sont tues peu à peu, Orbán engrange des soutiens de poids en Europe et tout se passe désormais comme s’il avait carte blanche pour monter la garde à la frontière de l’Union. Khaled est conscient que les attentats qui secouent l’Europe de l’Ouest pèsent sur les opinions publiques et ne jouent pas en leur faveur. « Je comprends que des gens aient peur et ne veulent pas de nous, mais y’a des brebis galeuses chez tout le monde. Et en Afghanistan, l’hospitalité c’est sacré », lâche-t-il avec amertume.

Un air de Calais à Horgoš

Depuis des mois, les frontaliers du village de Horgoš ont pris l’habitude de voir ces gens venus d’ailleurs se ravitailler dans les petits commerces ou simplement échapper à la promiscuité du campement sauvage fait de bric et de broc qui s’est constitué au niveau d’un des deux points d’entrée pour les migrants. Ahmad, quatorze ans, son petit frère et sa mère, tuent le temps assis sur un banc devant une supérette. Contrairement à ceux du camp de Subotica, ils ont choisi la voie officielle, mais comme la Hongrie ne permet qu’à quinze personnes par jour de déposer une demande d’asile, cela fait vingt-cinq jours qu’ils sont coincés. La guerre les a fait quitter l’Afghanistan il y a cinq mois et ils sont restés quatre mois dans un camp à Athènes où les bagarres étaient quotidiennes. Quelle est leur destination ? « On est bien trop fatigués pour réfléchir à ça. Pour le moment tout ce qu’on veut c’est passer en Hongrie et y rester pour se reposer. On est sur la liste, on attend notre tour. De toute façon on ne peut pas payer des passeurs, il ne nous reste plus rien ». S’ils ont de la chance, une fois leur demande d’asile traitée ils seront conduits dans un centre ouvert, proche de la frontière autrichienne, d’où ils pourront s’évaporer vers l’Ouest, comme des dizaines de milliers ont fait avant eux, mais avec le risque d’être renvoyés plus tard vers la Hongrie qui a enregistré leur demande d’asile. « On n’a pas vraiment de contacts avec eux, témoigne un retraité, leurs gamins parlent anglais mais nous que hongrois et serbe ». S’ensuit une litanie de problèmes de voisinage générés par cette cohabitation, mais sans agressivité et entrecoupée de mots plus compatissants. « Qu’ils ouvrent la frontière et que l’Europe s’organise pour trouver une solution ! Pourquoi c’est aux gens d’ici d’en subir les conséquences ? ».

Un violent orage vient de passer, il est temps de rejoindre le camp adossé à la frontière hongroise, au pied des barbelés et au bord de l’autoroute Budapest-Belgrade. Le poste frontalier est congestionné, par des familles turques essentiellement, qui partent ou rentrent de Turquie. L’impatience gronde, des clameurs de klaxons s’élèvent pour presser les douaniers. Des gamins longent les grosses voitures immatriculées en Allemagne, en Hollande et en Belgique, pour regagner leur campement boueux et ses tentes détrempées. Robert rempile ses cartons dans une camionnette de l’association Caritas. Il profite de sa retraite pour avaler chaque jour depuis deux ans les deux cents kilomètres depuis Budapest pour distribuer de la nourriture. Il est scandalisé car aujourd’hui on l’en a empêché. Tant pis, il ira les distribuer aux familles syriennes et irakiennes qui sont bloquées dans un second campement d’infortune, quarante kilomètres à l’Ouest, à Kelebija. « Les policiers serbes nous empêchent de distribuer la nourriture au prétexte que des gars font la grève de faim ! ». Cent trente jeunes hommes sont arrivés dans le camp deux jours plus tôt et ont entamé une grève de la faim. Ils espèrent attirer l’attention internationale sur le sort des migrants qui, comme Khaled et Ahmad, se retrouvent coincés aux portes de l’Union européenne, dans l’indifférence générale.

Toutes les photos sont de Ludovic Lepeltier-Kutasi – © Hulala

Zágrábtól nagyjából 50 kilométerre, Karlovacnál (Károlyváros) kell letérnünk az autópályáról, hogy azután a Splitbe vezető 1-es úton néhány kilométert autózva elérjük Horvátország 1991-95-ös függetlenségi vagy honi háborújának múzeumát Karlovac Turanj nevű külvárosában.

Turanj az elmúlt évszázadokban egyfajta előretolt helyőrségként fontos szerepet töltött be a város védelmében. Az első, fából készült őrtornyot 1582-ben emelték a Korana folyó hídjától nem messze egy magaslaton. Nagyjából ott, ahol most a múzeum áll. Bár Turanj szerepe folyamatosan csökkent az évszázadok során, a honi háborúban ismét felértékelődött: itt sikerült megállítani a szerb előrenyomulást. Erre tábla emlékeztet a múzeum bejáratánál.

A különleges gyűjtemény gerincét a negyvenes-ötvenes években gyártott harcjárművek és tüzérségi eszközök valamint a honi háború idején katonai célokra átalakított, páncélvédelemmel és fegyverzettel ellátott civil járművek alkotják. A légierőt a MiG-21-es képviseli. Sétánkat itt kezdjük.

A magasba emelt MiG-21-es az 1992-ben megalakult horvát légierő 21. századának gépe volt, az északi országrész védelmében vetették be.

Ennyi maradt Zoran Marjanovic százados MiG-21bisz gépéből, amely a jugoszláv légierő 117. ezredénél repült. 1991. november 9-én a Bihac (ma Bosznia-Hercegovina) közelében lévő Zeljava légibázisról szállt fel azzal a feladattal, hogy Saborsko falut támadja. Saborsko védői légvédelmi gépágyúval lőtték le a gépet.

A MiG-21-es előtt állították ki a Strasko elnevezésű járművet, amely nem más, mint egy páncélozott és felfegyverzett GTR 75A traktor. A rijekai Torpedo nevű üzem 17 darabot gyártott, különböző fegyverzettel.

A Strasko négy főt szállíthatott és két fő kezelőt igényelt – egyikük vezetett, társa a géppuskát kezelte. A szállított katonák azután szálltak ki, hogy a jármű az elejére szerelt tolólappal leküzdötte az akadályt.   

Zágrábban a Zastava 640-es kisteherautó felhasználásával hozták létre 1991 szeptemberében a Sokol nevű, négytonnás páncélozott szállító járművet, amely 10 főt szállíthatott. A Sokolból összesen három készült, a képen az 1-es látható.

A Sokolhoz hasonló, de jóval nagyobb a Sveti Juraj nevű jármű, egy páncélozással ellátott Tatra 138-as teherautó. Legfeljebb 30 katonát vagy 10 fő, hordágyon fekvő sebesültet szállíthatott.

A Sveti Jurajból mindössze egy készült 1991 augusztusában. Szeptembertől decemberig használták, azután megrongálódott. Oldalát megannyi golyó és repesz lyuggatta ki.

A gyűjtemény egyetlen olyan gumikerekes darabja, amely nem egy civil jármű átalakításából született, a BRDM-2 páncélozott felderítő jármű.

Páncéltörő ágyúk a második világháborúból. Balra a szovjet 76 mm-es M1942 ZISz-3 látható, jobbra két brit 57 mm-es M1Mk2. Utóbbit hatfontos gyorstüzelőnek is nevezték.

94 mm-es brit légvédelmi ágyú, szintén a második világháború idejéből. Páncélozott célok ellen is kitűnően bevált, akárcsak a német 88-asok ötven évvel korábban. 

203 mm-es amerikai M115-ös tarack. Jóval a második világháború előtt kezdték gyártani.

A szovjet hadiipar 1937-től tíz évig gyártotta a 152 mm-es ML-20-as ágyútarackot.

A második világháborús M18 Hellcat, az ötvenes évek elején került a jugoszláv hadsereghez és egészen a kilencvenes évek elejéig tartalékban volt. Fő fegyvere a 76 mm-es ágyú volt, a jármű személyzetét öt fő alkotta. Szűken voltak, az biztos.

M18-asból kettő is látható a múzeumban, a járművek egyes részleteikben különböznek.

Az amerikai polgárháború tábornokáról, "Stonewall" Jacksonról elnevezett M36 General Jacksont 90 mm-es ágyúval látták el. A második világháború után Jugoszláviába került járművekben ugyanolyan dízelmotorra cserélték az erőforrást, mint ami a T-55-ösben is volt.

A lőszer túlnyomó részét a torony hátuljából kilógó tárolóban, a töltőkezelő számára könnyen elérhető helyen tartották. 

A második világháború egyik harckocsi-ikonja az amerikai M4A3 Sherman. A többi világháborús harcjárműhöz hasonlóan az ötvenes évek elején került a jugoszláv hadsereghez. Ágyúját tekintve a "76-osok klubjába" tartozik.

A 105 mm-es ágyúval és két géppuskával rendelkező T-55-ösök valamikor a hetvenes évek elején Csehszlovákiából érkeztek Jugoszláviába. 

A többi járműhöz hasonlóan a T-55-ösön is felújították a festést.  

Felújítás alatt a gyűjtemény egyik érdekes darabja, a PT-76-os úszó harckocsi alvázából kialakított GSP-55 kétéltű szállítójármű. A jármű csak az egyik oldalra tudta lehajtani a hátán lévő pontont. Két GSP egymás mellé kötve, pontonját jobbra-balra kihajtva, nehéz technikát is szállíthatott a vízi átkelések során. A járművek a ponton részét képező felhajtható rámpán oldalról álltak fel a két GSP-re.  

A két vízsugár meghajtás 6 km/ó sebességet biztosított a vízen.

Domovinskog rata - a honi háború

Az 1991-95-ös időszak történéseit tájékoztató táblák mutatják be, külön-külön a horvát területen és a szűkebb környezetben, Karlovac környékén lezajlott eseményeket. A táblák egyik fele horvát, a másik angol nyelven olvasható.

A múzeum területén álló romos épületek egyike. Valaha az osztrák hadsereg használta. A képen balra látható fák a Korana folyó partján állnak. 

A horvát katonák körében egykor "Hotel California" néven ismert épületen komoly munka zajlik. Múzeum lesz, amelyben helyet kap a honi háborút részletesen bemutató állandó kiállítás is. A szabadtéri kiállítási terület természetesen megmarad. 

A múzeum melletti házak felújítása, átépítése révén lassan eltűnnek a falakról a háború nyomai.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Eulogos a été parmi les premiers à signaler la possible présence d’une équipe composée de réfugiés. C’est chose faite 10 athlètes concourent sous les couleurs de l’olympisme.

Mieux encore, l’équipe des réfugiés a visiblement frappé l’attention du Vatican. Le pape François a envoyé à ses membres une lettre d’encouragement, au premier jour des compétitions olympiques à Rio de Janeiro. « Que le courage et la force que vous portez en vous puissent exprimer à travers les Jeux olympiques un cri de fraternité et de paix », a écrit l’évêque de Rome.

Classé dans:Dignité humaine, DROITS FONDAMENTAUX, MIGRATIONS ET ASILE

Allgemeines : Snapchat wurde 2011 gegründet und erfreut sich immer größerer Beliebtheit. Mehr als 100 Millionen Menschen nutzen die App täglich, um Fotos und Videos an Freunde zu versenden und Events zu verfolgen. Da ein Drittel der Snapchat-User in Europa lebt, eröffnete das Europäische Parlament im Mai 2015 einen Account, um ihnen die Chance zu bieten, auf unterhaltsame Weise mehr über die EU-Politik zu erfahren. Schon jetzt folgen mehr als 15 000 User dem Europäischen Parlament auf Snapchat.

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

General : Launched in 2011, Snapchat has been expanding rapidly. More than 100 million people use it every day to watch and send stories to their friends and follow events from around the world. As one third of Snapchat users live in Europe, the European Parliament opened an account in May 2015 to give them the chance to find out more about European politics. Already more than 15,000 people follow the Parliament on Snapchat. Read on to find out more details.

Source : © European Union, 2016 - EP

General : Launched in 2011, Snapchat has been expanding rapidly. More than 100 million people use it every day to watch and send stories to their friends and follow events from around the world. As one third of Snapchat users live in Europe, the European Parliament opened an account in May 2015 to give them the chance to find out more about European politics. Already more than 15,000 people follow the Parliament on Snapchat. Read on to find out more details.

Source : © European Union, 2016 - EP

Général : Lancé en 2011, Snapchat est l'un des réseaux sociaux les plus populaires chez les jeunes. Plus de 100 millions de personnes se connectent quotidiennement à l’application pour visionner et envoyer des photographies et des vidéos. Le Parlement européen a rejoint la plate-forme en mai 2015 et propose à ses 15 000 abonnés une manière originale de rester informés de ses activités.

Source : © Union européenne, 2016 - PE

Általános : A 2011-ben indult Snapchat mára a leggyorsabb ütemben növekvő közösségi hálózattá nőtte ki magát a világon. Mintegy 100 millió felhasználója van mindne nap, egyharmaduk Európán belül. A Parlament tavaly májusban hozta létre fiókját, hogy ezen keresztül a Snapchat felhasználói is bepillantást nyerhessenek az európai politikába.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP