Feed aggregator

Le chantier norvégien Kleven vient de remporter une nouvelle commande de navire transporteur de saumons. Commandé par une joint-venture entre Marine Harvest Norway et Deep Sea Supply, la nouvelle unité sera basée sur un design SALT 425 FHV de Salt Ship Design. Construite sur le site de Myklebust, le navire qui effectuera des navettes entre les fermes acquacoles et les usines de traitement du saumon sera livré en mars 2018. La commande est assortie d'une option pour un navire similaire.

• Lire la suite de Nouvelle commande de transporteur de poissons chez Kleven

TechDof Brasil AS, filiale de Technip et DOF Subsea, a mis en service cet été le Skandi Açu, premier d’une série de quatre nouveaux navires de pose de conduites commandés à Vard.

- Voir notre article détaillé paru le 17 août

 

 

 

• Lire la suite de Technip : Un nouveau navire de pose de conduites exploité avec DOF

Le groupe français CGG a annoncé la signature d’un accord avec GNPC Operating Services Company Ltd (GOSCO), une société ghanéenne indépendante de services d’exploration-production, en vue de former une joint-venture dédiée aux études et services sismiques marines 2D, 3D et 4D au large des eaux territoriales du Ghana.

• Lire la suite de CGG veut s'implanter au Ghana

Premier paquebot de cette taille à réaliser un tel périple, le Crystal Serenity réalise actuellement une croisière d’un mois comprenant le franchissement du passage du nord-ouest.

- Voir notre article détaillé paru le 23 août

 

• Lire la suite de Un paquebot face au passage du nord-ouest

Kongsberg Digital, the new KONGSBERG software and maritime simulation technology division, has signed contracts with Sweden’s Chalmers University of Technology, Kalmar Maritime Academy and Linnaeus University that include development of a state-of-the-art LNG (Dual Fuel) Cruise Ferry simulator model for the K-Sim Engine simulator platform.

• Lire la suite de Kongsberg développe un simulateur dual-fuel

With over 30 years of experience, Symtronics is one of the leading manufacturers of electronic controls for naval applications in India. Symtronics is well versed in on-board feasibility studies, evo...

Cubic Global Defense has secured a five-year contract, worth approximately $80m, from the US Navy to provide operations and maintenance support for the F/A-18 and EA-18G aircraft training simulators.

The UK Royal Navy’s Bay-class auxiliary landing ship dock, RFA Mounts Bay, has assisted a Danish-led maritime operation to remove the last chemical resources stored in Libya.

The Royal Australian Navy (RAN) has conducted first-of-class flight trials of the ScanEagle unmanned aerial vehicle aboard the Adelaide-class guided-missile frigate, HMAS Newcastle.

Indonesia’s defence expenditure is anticipated to grow at a compound annual growth rate of 11.13% during 2016-2021, to reach $11.94bn by 2021, according to a report by Strategic Defence Intelligence (SDI).

Ein Land geht auf die Straße. Alleine in Caracas waren es hunderttausende Venezolaner, die dem Ruf der Opposition gefolgt sind.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Európának alapvető kérdéseket kell megválaszolnia, például azt, hogy meg tudja-e védeni határait, az állampolgárait, és erről is szól a kvótareferendum.

Szökőárriadót és az emberek kitelepítését rendelte el helyi idő szerint pénteken az új-zélandi polgári védelem az ország partvidékének egy szakaszán, miután a szigetországtól nem messze nagy erejű földrengést észleltek.

A kiíró második alkalommal is meghirdeti a STAFÉTA pályázatot - a tehetséggondozás és a független előadó-művészet támogatása érdekében. A tavalyi évhez hasonlóan, a FÜGE Egyesület lebonyolításában, de az idei évtől nem meghívásos, hanem nyílt pályázat formájában. A projekt célja a fővárosi független színházi kezdeményezések támogatása oly módon, hogy az elmúlt években munkájukkal kitűnő, fiatal, pályakezdő színházi alkotók és alkotói csoportok számára biztosít további megmutatkozási lehetőséget és anyagi forrást.

És ott a tenger!

Ezúttal nem én győztem. Andrea látta meg elsőként, utána Csilla… Én vezettem és vesztettem.

A bánáti gyökerekkel rendelkező, Kölnben élő Mavrák Béla tíz évig operákat, operetteket és oratóriumokat énekelt, az elmúlt 12 évben pedig Andre Rieu, a „valcerok királya” szólistájaként járja a nagyvilágot. Évente több mint száz fellépése van nagyszámú, 20-30 ezres közönség előtt. A csoportnak július végétől augusztus végéig tart a szabadsága. A világhírű tenor azonban ezt az időt is munkával töltötte. Mesterkurzusokat tartott Sao Paulóban és Limában.

A NATO Stratégiai Kommunikáció Kiválósági Központja 2016. augusztus 30-31. között rendezte meg a „Strategic Communication – Insights from the commercial sector” elnevezésű szakértői szemináriumot. A rendezvényen, amelyen 17 ország képviseletében mintegy 80 fő vett részt, azt célozta meg, hogy a védelmi területen – de különösen a NATO-ban – a fenti területen tevékenykedő civil és katonai szakértők használható megoldásokat és ötleteket merítsenek az üzleti élet szereplőitől. Ennek megfelelően alakították ki a szeminárium programját, amely – az egyes panelek tematikáját alapul véve – az információs környezet megértését, a hallgatóság (audience) meghatározását, a tervezési és stratégiai kérdéseket, az alkalmazást, valamint az értékelés területeit célozta.

(A stratégiai kommunikáció mindazon elveket, módszereket és eszközöket jelenti, amelyek az adott szervezet célkitűzései elérését segítik elő az adott narratíva a kiválasztott vagy nem kívánt hallgatósághoz történő eljuttatásával.)

„Az üzleti élet szereplői a legjobb elbeszélők, legsikeresebb story-tellerek…” – hangsúlyozta megnyitójában Benjamin Heap a központ szakértője, egyúttal a rendezvény felelőse – „…s ez az, amit a kormányzati, védelmi szektor kevésbé jól csinál”.

Hol vagyunk, merre tartunk?

A kommunikáció trendjei kapcsán hangsúlyozták a résztvevők, hogy az elmúlt évtizedek során a „mit, miért, ki, hogyan, mikor” időszakai után jelenleg a „hol” korszakát éljük, amelynek lényege a mobil és közösségi média területein való tevékenység. A következő időszakban azonban még fontosabbak lehetnek az integrációt, a szinergiát és a többcsatornás felméréseket minden lehetséges platformon előtérbe helyező megoldások. A jövő kihívásai között meg kell említeni a komplexitást, a sebességet, az érzelmek fontosságát, a nem-lineáris folyamatokat, illetve azt a tényt, hogy a kommunikációs költségek csökkentésére komoly igény mutatkozik.

Ügyfél és/vagy állampolgár?

A stratégiai kommunikáció értelmezésekor nagyon fontos azt meghatározni, hogy a hallgatóság, célcsoport milyen jellegű attitűdökkel rendelkezik, hogyan látja őket a kommunikációs kampányt kialakító csapat. Nem mindegy ugyanis az, hogy ügyfélről van-e szó, akit alapvetően a gyors, megbízható és olcsó szolgáltatásokhoz, termékekhez való hozzáférés motivál vagy olyan állampolgárról, aki számára a biztonság, a jólét a legfontosabb s ezért hajlandó áldozni is. Mindezek alapvetően meghatározzák az üzenetek, azaz a „narratíva” tartalmát és jellegét. Fontos hangsúlyozni azonban azt is, hogy a határ az ügyfél és az állampolgár között elmosódik, sőt számos átjárás lehetséges, gondoljunk csak arra, hogy az adott állam mit és hogyan szolgáltat a polgárai, mint „ügyfelek” számára (lásd közszolgálat). Az egyéni attitűdök azonban teljesen megváltozhatnak, amikor közösségekről vagy csoportokról beszélünk, s épp ezért a stratégiai kommunikációban erre is ügyelni kell. A fenti helyzetet tovább bonyolítja az, hogy napjainkban céltudatos, határozott és felkészült ügyfelekkel és állampolgárokkal kell boldogulni, emiatt pedig más jellegű és tartalmú odafigyelés szükséges. A résztvevők szerint az üzleti élet kiszámíthatóbb, mint a nemzetközi élet, s míg az előzőben a fő cél az ügyfelek elégedetté és boldoggá tétele, addig az utóbbiban mások a lényegi motivációk.

Gondolkozzunk multidiszplináris és kreatív csapatban!

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az eredményes stratégiai kommunikációhoz olyan multidiszciplináris csapat kell, amelyben akár biológusnak, fizikusnak is helye lehet, attól függően, hogy az adott cél és kommunikációs környezet mit követel meg. A közösségi médiában a kreativitás rendkívül fontos, s ezek a képesség mindenki számára adottak lehetnek, viseljen egyenruhát az illető vagy sem. A túl sok módszert felvonultató megoldásokkal azonban csínján kell bánni, hiszen az a csapatmunka rovására mehet.

Komplexitás vs. hozzáférhetőség

Köztudomású, hogy a közösségi médiában a kapcsolati menedzsment nagyon fontosnak tekinthető, azonban számos olyan új módszer jelent meg (például topic modeling), amelyek azt jelzik előre, hogy a dinamikus technológiák előbbre törnek. Ezek növekvő számát és működésüket a rendelkezésre álló vagy további lehetséges alkalmazási dimenziók tovább bonyolítják.  A közösségi média nem csak abból az aspektusból értelmezhető, hogy abban milyen válaszokat találunk, hanem abban is, hogy mire van szükség? E tekintetben pedig arra jutottak a résztvevők, hogy rendkívül egyszerű kérdésekre kell egyértelmű, gyors és hiteles választ adni. Ilyen kérdés például az, hogy „kell-e esernyő, amikor kilépek az utcára”, amelyre olyan bonyolult és számos változót magában foglaló rendszer hivatott válaszolni, mint az időjárás előrejelzés. Mégis az emberek nagy része úgy szeretne erre valódi választ kapni, hogy a kérdést beírja a keresőbe. Mindez pedig a komplexitás és a hozzáférhetőség közötti feszültségre mutat rá. Biztonság(politika)i szempontból vizsgálva a kérdést számos hasonló megközelítéssel találkozhatunk, hiszen az egyértelmű adatokhoz, információkhoz való hozzáférés mikéntje, annak tartalma számos kérdést és szükséges megoldást felvet. De példaként hozható az is, hogy az Iszlám Állam rendkívül egyszerű és brutális „megoldásokat” kínál olyan komplex kérdésekre, mint a vallás vagy az élet értelme.

A szemináriumi életkép. A kép forrása: a szerző felvétele

Tényleg digitálisan viselkedünk?

A (stratégiai) kommunikáció egyik legfontosabb kutatási területe az emberi viselkedés, s ennek jelentősége az üzleti szféra számára legalább olyan nagy mint az állam számára. Az a tény önmagában is elgondolkoztató, hogy jelenleg több ember fér hozzá mobiltelefonokhoz, mint tiszta, iható vízhez vagy ételhez. A digitális információkhoz való hozzáférés óriási mértéke pedig jelentős hatást gyakorol az emberek viselkedésére, s így azok szinte „digitálisan” viselkednek. Ez pedig igaz a háborúval sújtott övezetekre csakúgy, mint a békében lévő területeken élőkre. (Egy bemutatott példa szerint a Szíriában élő 18-25 év közötti fiatalok 94%-ának van mobiltelefonja, s közülük 92% ezeken keresztül használja az internetet!) A digitális életre való törekvés tehát adott, azonban a fizikai környezetet sem szabad elhanyagolni, ugyanis rendkívül fontos szegmensnek – s egyúttal hallgatóságnak – tekinthetők azok, akik nem láthatók és elérhetetlenek a közösségi platformokon. Hozzájuk pedig el kell menni, fel kell keresni őket, különösen akkor, ha meg akarjuk érteni őket.

Mire koncentráljunk a stratégia alkotásban?

A résztvevők szerint a hagyományos stratégia-alkotó módszerek nem mindig vagy csak részben alkalmazhatók. Az ennek megalkotását célzó erőfeszítések középpontjába leginkább azt kell helyezni, hogy mit, milyen hatást akarunk elérni és azt milyen környezetben akarjuk megvalósítani? A hiányzó eszközöket be lehet szerezni, új alkalmazások is fejleszthetők, összeállítható egy kiváló csapat is, de a kulcsfontosságú momentum az, hogy pontosan tudjuk: az adott hallgatóságot milyen irányba kívánjuk – ha egyáltalán szükséges – elmozdítani. Ebben pedig a pozitív érzelmi megközelítésre kell fektetni a hangsúlyt, de nem szabad lemondanunk az értelemre ható üzenetekről, narratíváról sem.

Milyen nehézségekkel nézünk szembe?

Bár a stratégia-alkotásnál említetteket is ide sorolhatnánk, mégis három további lényeges motívum folyamatosan megjelent a jelenlévők elbeszélései alapján. Az egyik a területen dolgozó egyes szervezeti elemek között sok esetben kialakuló irigység. Miről is van szó? Arról, hogy a marketing, PR, sales területek közötti tevékenység során olyan versenyhelyzet alakulhat ki, amelynek eredményeként az egyik terület jobban pozícionálhatja magát a vezetés szemében, s így nagyobb elismeréshez juthat. Vajon lehetséges-e ugyanez a katonai műveletet végrehajtó szervezeti elemek között, legyen szó akár a felderítéssel, a pszichológiai műveletekkel vagy a katonai közkapcsolatokkal foglalkozókról? Ha azt vesszük alapul, hogy itt is emberek tevékenykednek, akkor a válaszunk igen. Ennél a pontnál jelenik meg azonban a határozott vezetés fontossága. A második nehézség pedig ehhez kötődik, hiszen a vezetés, a legfelsőbb döntéshozók felőli iránymutatás huzamos hiánya a legsúlyosabb probléma, legalábbis a felszólalók véleménye szerint. A tiszta, világos és egyértelmű feladatszabás pedig nem csak a végrehajtásban jelent gondokat, hanem katonai műveletek esetében, akár emberi életekbe is kerülhet. A harmadik nehézséget pedig a rugalmasság hiányában fedezhetjük fel, amely nem csak emberi (vezetői) tényező, hanem sokszor a bürokratizált – a katonai szféra esetében az elöljárók felé irányuló jelentési kötelezettségekről is beszélhetünk – túl sok fékkel és egyensúllyal megterhelt működésről beszélünk.

Mit tegyen a NATO?

Végül, de utolsó sorban szót kell ejteni arról is, hogy az üzleti szféra szereplői szerint a NATO-nak vissza kéne térnie azokhoz a gyökerekhez, időszakokhoz, amikor valóban sikereket ért el. Bár a virtuális dimenzió megjelenése jelentős változásokat eredményezett, mégis a NATO stratégiájának középpontjába a pozitív kommunikációt, a „nyerő sztorit” kéne helyezni. Ezt azonban rendkívül nehéz úgy és akkor megvalósítani, amikor egy rendkívül változó környezetben, hibrid kihívások közepette kell egy hatalmas méretű szervezetnek politikai és katonai sikereket elérnie.

Szlovénia rendkívüli intézkedéseket vezet be, hogy megakadályozza a kezelhetetlen bevándorlási hullámot, amennyiben őszre újranyílik a balkáni útvonal - jelentette ki Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a csütörtöki kormányülés után.

The Good Old Days of Michel Platini (1986 World Cup in Mexico)

Astronomical amounts of money are being spent on soccer (football) transfers. These days, no one is shocked at news of multi-million dollar signings.

When he was the president of the Union of European Football Associations (UEFA), Michel Platini stood by his view that the record €94 million which Real Madrid paid to sign Cristiano Ronaldo was “a serious challenge to the idea of fair play.” “Players are not free and they don’t even belong to clubs… they belong to financial holdings, companies, or people,” describing transfer amounts in a media conference a “form of robbery.”

Current transfer fees definitely dwarf those of older generations. In 1938, when Bryn Jones left Wolverhampton Wanderers for £14,000 (about £7 million in today’s money), politicians were outraged by the money spent and the subject was debated in the House of Commons.

Sports like soccer can be seen as miniature economies.Europe is considered the largest transfer market in the world: it has the most successful, well-known clubs and the best players are attracted to its national leagues. Its transfer environment is subject to different layers of rules and regulations established by sports governing bodies. Yet, ever since oil money arrived in the soccer world, the game has gone money mad. Following Paul Pogba’s reported world record transfer from Juventus to Manchester United for US$115.90 million on August 2nd, it is worthwhile to get a feel for soccer inflation with relation to the evolution of world record transfers since 1893.

Speaking of soccer inflation, have you ever wondered how much, for instance, David Beckham’s 2003 move to Real Madrid would cost in modern-day cash? When the transfer was unveiled, the global superstar described the €35.9 million move as a “dream.” In today’s money, adjusted for inflation, it is more than €43 million. Take another example: Cristiano Ronaldo’s €94 million move in 2009 would be of an adjusted fee of €102.4 million. The Bleacher Report has compiled a list of the top hundred most expensive transfers in history with inflation in mind.

I wonder how much a legend like Diego Maradona would cost in modern day soccer. Maradona was bought by Napoli from Barcelona for US$6.5 million in 1984, which is the equivalent of the Italian side paying him almost US$19.5 million today. Comparing Maradona’s adjusted fees with those of the other super-stars of today proves that soccer inflation is running wild.  And taking into account the inflationary trend of transfer fees, we will not be surprised to see signings approaching US$250 million, or even more, in the coming decades.

It is also interesting to look more closely at how this transfer expenditure is spread throughout the big five league clubs which shows that a process of concentration of investments is taking place. While clubs that invested the most in transfer fees are logically among the wealthiest (Real Madrid, Barcelona, Manchester United, Manchester City, Chelsea, and Paris St-Germain), teams having benefited from the ten most expensive football transfers in history of soccer also belong to the small circle of financially dominant teams.

This reinforces the increasing correlation between financial resources available and results, meaning that European soccer suffers from an important economic polarization: a limited number of clubs (those with the largest incomes and/or supported by economically powerful investors) makes the most important part of transfer expenditures.

Unlike the traditional way of thinking, the soccer industry is not simply a market of pure and perfect competition. In essence, Europe is slowly embracing a system of closed leagues (at the elite level) which is also reflected in the results of UEFA competitions year after year. We should consequently consider amendments to the regulatory framework governing transfers to achieve the policy objectives of a fair play, notably with regard to contract stability, which shall have a positive effect to fight against soccer inflation.

Analyzing the workings of competition within well-defined rules (just as we see in our economy) would also make it easier to effectively combat speculation and third-parties’ involvement in soccer in so far as the sums of all transfer payments must be spread over the entire chain of clubs having contributed to the sporting development of players.

The bottom line is: rather than merely looking at soccer transfers as monetary figures, UEFA and the national governing bodies should start studying any possible factors behind the existence of monopolistic structures in the soccer industry, both at the local and continental levels.

The post Soccer Inflation and the Transfer Market appeared first on Foreign Policy Blogs.