Az EU és tagállamai felidézik az MH17 számú járat 2014. július 17-én bekövetkezett tragédiáját és ismételten együttérzésüket fejezik ki mindazok felé, akik elvesztették szeretteiket. Megrendülten és mély fájdalommal emlékezünk a két évvel ezelőtt történtekre.
A 2166 sz. ENSZ BT-határozat előírja, hogy az MH17 számú járat lelövéséért közvetve vagy közvetlenül felelős személyeket felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani. Az EU újólag hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a közös nyomozócsoport munkáját és az érintett országoknak az eredményes büntetőeljárás érdekében tett erőfeszítéseit. Azon államoknak, amelyeknek módjukban áll a felelősökre irányuló vizsgálatok és büntetőeljárások elősegítése, teljeskörűen együtt kell működniük a folyamatban lévő nyomozás során.
A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. augusztus 4-én 2017. augusztus 21-igmeghosszabbította az EUBAM Líbia tervezési misszió megbízatását. Emellett 17 millió eurós költségvetést hagyott jóvá a 2016. augusztus 22-től 2017. augusztus 21-ig tartó időszakra.
Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén nyújt majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.
Amennyiben Líbiában a jövőben polgári misszió indul, úgy annak mindenképpen központi eleme lesz az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem bűnüldözési szempontjainak kezelése, ezzel párhuzamosan pedig célja lesz a biztonsági ágazat reformját, és ennek részeként a kormányzást szolgáló hosszabb távú erőfeszítések előmozdítása. E polgári misszió elindításához a legitim líbiai hatóságok felkérése szükséges, és az teljes egészében az ő irányításuk alá tartozna.
A polgári tervezési képesség szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez.
Az EU 2016. februárjában módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai missziójának (EUBAM Líbia) megbízatását, hogy a súlypontot a polgári tervezési tevékenységekre helyezze át.
A misszió, amelynek székhelye jelenleg Tuniszban található, kapcsolatokat épített ki az érintett líbiai hatóságokkal. A határozatban jóváhagyott missziós költségvetés fedezi a Tuniszban végzett tevékenységek és a székhelyen dolgozó személyzet költségeit, továbbá fedezni fogja a misszió Líbiába alá való áthelyezésének költségeit, amennyiben és amikor azt a biztonsági helyzet lehetővé teszi majd.
A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
A Tanács 2016. augusztus 4-én Natalija Aposztolovát (Bulgária) nevezte ki az Európai Unió új koszovói különleges képviselőjének(EUKK). Natalija Aposztolova szeptember 1-jétől Samuel Zbogar helyét veszi át a hivatalban.
Natalija Aposztolovát 2016. július 20-án jelölték ki a koszovói EU-iroda vezetőjének.
Az EUKK vezető szerepet tölt be a stabil, életképes, békés, demokratikus és többnemzetiségű Koszovó megteremtésének előmozdításában, egyrészt a térség stabilitásának megszilárdítása, másrészt a regionális együttműködéshez és a Nyugat-Balkán országainak jószomszédi kapcsolatához való hozzájárulás révén. A különleges képviselő egy olyan Koszovó létrejöttét mozdítja elő, amely elkötelezett a jogállamiság, valamint a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség védelme mellett.
Az EUKK támogatja Koszovó európai perspektíváját és az EU-hoz történő közeledését, a régió perspektívájával összhangban és a stabilizációs és társulási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
A világ őslakos népeinek nemzetközi napján együtt ünnepeljük a világ őslakos népeivel kulturális gazdagságukat, valamint egyedülálló hozzájárulásukat a világ kulturális sokszínűségéhez. Az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét az őslakos népek jogainak előmozdítása és védelme iránt.
Az őslakos népek jogainak elismerésével kapcsolatos számos pozitív fejlemény ellenére több országban is folyamatosak az őslakos emberijog-védőkkel szemben elkövetett emberi jogi jogsértések, így a gyilkosságok és túlkapások is. Az EU ezért fokozni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy védelmet nyújtson a leginkább kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok, köztük az őslakos népek nevében fellépő, valamint a földhöz való joggal kapcsolatos kérdésekben aktív emberijog-védők számára.
Az EU emellett az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban fokozza az őslakos népekkel folytatott együttműködését is. Az EU az év végéig át kívánja tekinteni az őslakos népeket támogató politikáit és tevékenységeit, valamint számba veszi az ezzel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat. A kulturális jogoknak az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat szerinti előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd révén történő békeépítésnek is központi eleme, amint az a nemzetközi kulturális kapcsolatokról szóló új európai uniós stratégiában is szerepel. Multilaterális szinten az EU konszenzusos alapon részt vesz az őslakos népek jogairól az ENSZ keretében folyó vitákban.
Ez év júniusában az Amerikai Államok Szervezete elfogadta az őslakos népek jogairól szóló amerikai nyilatkozatot. Az Amerikai Államok Szervezetének történetében ez a nyilatkozat az első olyan eszköz, amely kifejezetten az amerikai kontinens őslakos népeinek jogaival foglalkozik. Az EU elismerését fejezi ki az Amerikai Államok Szervezetének és tagállamainak, valamint az amerikai kontinens őslakos népeinek ehhez az eredményhez. A nyilatkozat új dimenziót nyit az Uniónak az amerikai kontinens partnerországaival fenntartott kapcsolataiban.
A tagjelölt országok: Törökország, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
2016. július 26-án Maria-Cristina Stepanescu magas rangú román diplomatát nevezték ki az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió, az EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé. Maria-Cristina Stepanescu 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Simonetta Silvestri megbízott vezetőt.
Ez a polgári KBVP-misszió az Afrika szarva térségben a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós megközelítés részét képezi , az EU NAVFOR Szomáliával és az EU szomáliai kiképzési missziójával együtt. Az EUCAP Nesztór célja, hogy megerősítse Szomália kapacitását a parti tengereinek hatékony kormányzása terén, hogy elősegítse a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelem hatékonyságának javítását. Mindez magában foglalja a parti őrség, a büntető igazságszolgáltatás és a parti rendőrség számára nyújtott tanácsadást, mentorálást és képzést.
Maria-Cristina Stepanescu 2010 februárja óta kirendelt nemzeti szakértő / a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálathoz (CPCC)/EKSZ kirendelt rendőrségi szakértő. Eddigi funkciói: az együttműködési részleg vezetője – egyablakos ügyintézés /a Schengeni Ügyekért Felelős Főosztály (2008–2010); a programfejlesztési és koordinációs részleg vezetője, az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója, Szarajevó (2005–2007); a román rendőrség főfelügyelőségének keretében működő kutatási és bűnmegelőzési intézet szakreferense, Belügyminisztérium (2002–2004); A gračanicai rendőrkapitányság fővizsgálója / a pristinai régió embercsempészet, prostitúció, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységének csoportvezetője, az Egyesült Nemzetek koszovói missziója (2000–2002); szakreferens, a román rendőrség főfelügyelősége (1998–2000); hírszerző/nyomozó tiszt, a román rendőrség főfelügyelősége (1994–1998).
A Bukaresti Egyetemen (Románia) szerzett mesterfokozatú diplomát szociológiából/társadalomtudományokból/közösségi igazságszolgáltatásból (2000-2002), valamint a bukaresti (Románia) Alxandra Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett jogi diplomát (1990–1994). Román, angol és francia nyelven beszél.
A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.
2016. július 26-án Kirsi Henriksson magas rangú finn diplomatát nevezték ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé. Kirsi Henriksson 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Filip De Ceunincket, aki 2013 óta látja el a misszió vezetésével járó feladatokat.
Az EUCAP Száhel Niger misszió 2012-ben kezdte meg a tevékenységét, és célja, hogy támogassa a nigeri biztonsági ágazat szereplőinek kapacitásépítését. A misszió tanácsadást és képzést nyújt a nigeri hatóságok számára, hogy ezzel segítse őket biztonsági képességeik megerősítésében. Hozzájárul egy integrált, koherens, fenntartható és az emberi jogokon alapuló megközelítés kialakításához a különféle nigeri biztonsági szervezetek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. 2016. július 18-án módosították a misszió megbízatását, amely most már magában foglalja a nigeri központi és helyi hatóságoknak, valamint a biztonsági erőknek nyújtott támogatást azzal a céllal, hogy olyan szakpolitikákat, technikákat és eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az irreguláris migráció ellenőrzésének javítását, valamint az ellene folytatott küzdelmet.
2014 óta Kirsi Henriksson az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjének helyetteseként dolgozik. Korábban a polgári KBVP területén, a Finn Válságkezelési Központban, a Belügyminisztériumban és a tudományos életben szerzett tapasztalatot. Eddigi funkciói: az EUBAM Líbia megbízott személyzeti vezetője (2014. május–augusztus); a tervezési és értékelési részleg vezetője, EUBAM Líbia (2014); tervező és értékelő tiszt, EUBAM Líbia (2013–2014); jogállamiság-szakértő, bevált gyakorlatokkal foglalkozó és értékelő tiszt, EUJUST LEX-Irak (2010–2011); a fejlesztési részleg vezetője, Finn Válságkezelési Központ (CMC Finland), Belügyminisztérium; kutató, Finn Válságkezelési Központ (Belügyminisztérium; 2007); Kutató és előadó a finnországi Tamperei Egyetem Történelem Tanszékén és az egyetem keretében működő Jean Monnet Kiválósági Központban (1996–2006). Finn, angol, francia, svéd és német nyelven beszél, valamint alapfokú arab nyelvismerettel is rendelkezik.
A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.
A Tanács 2016. július 26-án határozatot fogadott el az EU Tanácsának soros elnökségét 2030-ig betöltő tagállamok sorrendjének módosításáról.
Miután az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 2017 második felében nem vállalja a soros elnökséget, a Tanács úgy határozott, hogy 2017. július 1-jétől minden tagállam a korábbi ütemezéshez képest fél évvel korábban látja majd el a soros elnöki teendőket.
A határozat értelmében továbbá Horvátország – amely az eredeti határozat időpontjában még nem volt tagállam – szintén soros elnök lesz 2020. januártól júniusig.
A Tanács soros elnökségét betöltő tagállamok új sorrendje 2030-ig érvényes (a korábbi határozat csak a 2020 júniusáig tartó időszakról rendelkezett) az alábbiak szerint:
Máltajanuár–június2017Észtországjúlius–december2017Bulgáriajanuár–június2018Ausztriajúlius–december2018Romániajanuár–június2019Finnországjúlius–december2019Horvátországjanuár–június2020Németországjúlius–december2020Portugáliajanuár–június2021Szlovéniajúlius–december2021Franciaországjanuár–június2022Cseh Köztársaságjúlius–december2022Svédországjanuár–június2023Spanyolországjúlius–december2023Belgiumjanuár–június2024Magyarországjúlius–december2024Lengyelországjanuár–június2025Dániajúlius–december2025Ciprusjanuár–június2026Írországjúlius–december2026Litvániajanuár–június2027Görögországjúlius–december2027Olaszországjanuár–június2028Lettországjúlius–december2028Luxemburgjanuár–június2029Hollandiajúlius–december2029Szlovákiajanuár–június2030Máltajúlius–december2030A Tanácsnak az elnökséget 2031. január 1-jétől betöltő tagállamok sorrendjéről 2029. december 31-ig kell határoznia.