2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
14.30 Találkozó Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról
2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 Záróünnepség
18.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel
2016. szeptember 6., kedd
Telefonbeszélgetés Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel, Juha Sipilä finn miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román elnökkel
2016. szeptember 7., szerda
Dublin (helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Enda Kenny ír miniszterelnökkel
2016. szeptember 8., csütörtök
London (helyi idő szerint)
09.00 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel
Riga (helyi idő szerint)
16.15 Találkozó Māris Kučinskis miniszterelnökkel
2016. szeptember 9., péntek
Vilnius (helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Dalia Grybauskaitė elnökkel
Tallinn (helyi idő szerint)
13.45 Találkozó Taavi Rõivas miniszterelnökkel
Stockholm
16.30 Találkozó Stefan Löfven miniszterelnökkel
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyeknek megvitatására a G20-ak szeptember 4-5-i hangcsoui csúcstalálkozóján kerül majd sor.
1. A G20-csoportnak továbbra is szerepet kell vállalnia a nemzetközi menekültválság kezelésében
Továbbra is elsődleges fontosságú, hogy a korábban soha nem tapasztalt mértékű migrációs és menekültválságra olyan átfogó, globális válasz szülessen, amely közös felelősségvállalással törekszik a válságnak és a válság kiváltó okainak a megoldására. Sürgetni fogjuk a G20-csoportot, hogy továbbra is támogassák a nemzetközi erőfeszítéseket, így segítve elő, hogy az ENSZ soron következő, a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó csúcstalálkozóján, valamint a Barack Obama elnökletével rendezendő menekültügyi csúcstalálkozón sikeres eredmények szülessenek. Felhívást fogunk intézni a részt vevő felekhez a humanitárius és fejlesztési támogatások növelése, a migránsok áttelepítésének fokozása, a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül nyújtott támogatás növelése, valamint az irreguláris migráció megfékezése érdekében. A G20-csoport rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal, hogy gyakorlati segítséget tudjon nyújtani a kereskedelmen, a fejlesztési együttműködésen, valamint a menekültek oktatásban való részvételének és a munkaerőpiacra való belépésének lehetővé tételén keresztül.
2. A foglalkoztatás növelésének, a növekedés fokozásának és a beruházások bővítésének továbbra is a G20-ak legfontosabb céljai között kell szerepelnie
Jóllehet már megkezdődött a válságot követő gazdasági fellendülés, a globális kilátások továbbra is bizonytalanok, és sokan vannak, akik még nem élvezhetik a növekedés előnyeit. Ezért a csúcstalálkozón hangsúlyozni fogjuk, mennyire fontos, hogy hitelt érdemlően tudjuk megjeleníteni a minden rendelkezésre álló – monetáris, költségvetési és strukturális – szakpolitikai eszközt mozgósító, fenntartható és inkluzív növekedés előnyeit.
Ebben a tekintetben fontos célunk a G20-ak hangcsoui cselekvési tervének elfogadása és a növekedési stratégiák naprakésszé tétele. Fel fogunk szólítani e stratégiák végrehajtásának gyorsítására, szem előtt tartva a G20-aknak a brisbane-i csúcstalálkozón megfogalmazott célját, miszerint 2018-ig 2 %-kal fokozni kell a globális növekedést. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a G20-csoport „strukturális reformokra vonatkozó megerősített programját”, amely a strukturális reformok előrehaladásának mérését lehetővé tevő alapelveket és mutatókat tartalmaz. Törekedni fogunk az államháztartások növekedést ösztönző jellegének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos munka előbbrevitelére. A csúcstalálkozó keretében kezdetét veszi majd az innovációval, az új ipari forradalommal és a digitális gazdasággal kapcsolatos együttműködés is.
Üdvözölni fogjuk továbbá a G20-ak által az infrastrukturális beruházások előmozdítása terén elért jelentős eredményeket. Az EU és a G20-ak beruházási prioritásai között erős szinergiák állnak fenn. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jó ütemben halad annak a célnak a teljesítése felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd eurót mozgósítson a reálgazdaságba történő új beruházásokra. Az eddig előirányzott új beruházások értéke már túllépte a 100 milliárd eurót.
Annak érdekében, hogy a világ népességének minél nagyobb része élvezhesse a gazdasági növekedés előnyeit és csökkenjen az egyenlőtlenség, folytatni fogjuk a foglalkoztatási tervek végrehajtását, különös figyelmet fordítva a fiatalok és a nők foglalkoztatására. Emellett a vállalkozói kedv elősegítésére, a tisztes munka előmozdítására, a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatására és a munkavállalók megfelelő képességekkel való felruházására irányuló intézkedéseket is mérlegelni fogunk.
3. Folytatni kell a nemzetközi adózási átláthatóság, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén folyó munkát
A G20-csoportnak ismételten fel kell szólítania minden országot és területet, hogy legkésőbb 2018-ig minden érdekelt partnerrel indítsák meg az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi standard szerinti információcserét; tartsák be az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény rendelkezéseit; valamint csatlakozzanak az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos átfogó keretrendszerhez. A júniusban véglegesített adókikerülés elleni csomag, valamint a „panamai dokumentumokban” feltárt problémák nyomán előkészített újabb intézkedések révén az EU élen jár ebben a folyamatban. Egyértelmű nemzetközi kritériumokat kell meghatározni, amelyek alapján azonosítani lehet a nem együttműködő országokat és területeket, ezzel szilárdan megalapozva ezen országok és területek szélesebb körű, közös uniós jegyzékét, melyet 2017-ig kell elfogadni. A csúcstalálkozó utáni következő fontos lépésként a globális fórum elő fogja terjeszteni a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal (FATF) együttműködésben kidolgozott, a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos javaslatait.
Közösen kell felvennünk a harcot a terrorizmus finanszírozása ellen. A G20-csoport már eddig is fontos lépéseket tett ezen a téren, és folytatnia kell ezt a munkát. Arra fogjuk ösztönözni a Pénzügyi Akció Munkacsoportot, hogy teljeskörűen hajtsa végre a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó stratégiáját, és tegyen lépéseket a Munkacsoport és az ahhoz hasonló regionális szervek hálózatának hatékonyabb működése érdekében.
4. Ellenállóképes nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerre van szükség
A pénzügyi szabályozási reformnak továbbra is kiemelt kérdésként kell szerepelnie a G20-ak napirendjén. A Bázel III. keretrendszer tervezett finomításait részletes hatásvizsgálatnak kell alávetni; fontos szempont, hogy a világ egyetlen nagy régiójában se növekedjenek jelentős mértékben a tőkekövetelmények. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a szabályozási biztonság szavatolása érdekében 2016 végéig le kell zárnia az ezzel kapcsolatos munkáját, amelyet mi is támogatunk. Ami a központi szerződő felek kérdését illeti, folytatnunk kell a szanálásra vonatkozó keretrendszerrel kapcsolatos munkát. A G20-csoportnak emellett alapos elemzést kell készítenie a jóváhagyott pénzügyi reformok együttes hatásairól, és gondoskodnia kell arról, hogy a reformok összhangban legyenek a G20-ak átfogó céljaival. Továbbra is kiemelt fontosságú kérdés a teljes veszteségelnyelő képesség következetes alkalmazása, a határokon átnyúló szanálás esetén folytatandó hatékony együttműködés, valamint a tőzsdén kívüli származtatott termékekre vonatkozó reform véglegesítése.
A nemzetközi pénzügyi struktúra tekintetében különösen fontos, hogy a vezetők megerősítsék elkötelezettségüket az erős, megfelelő forrásokkal ellátott és hatékony eszközökkel rendelkező Nemzetközi Valutaalap fenntartása mellett.
5. A G20-csoportnak fel kell lépnie a nyitott kereskedelem és beruházás érdekében
A G20-ak megbeszélést fognak folytatni arról, hogy miként lehet megfordítani a kereskedelem és a külföldi befektetések növekedése terén bekövetkezett lassulást. Ez azt jelenti, hogy új lendületet kell adni a piacok megnyitására és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló törekvéseknek, meg kell ismertetni a polgárokkal a kereskedelem előnyeit, és választ kell adni az ezzel kapcsolatos aggodalmaikra is. A G20-csoport különös felelősséggel bír a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítése tekintetében. Ezért hathatós iránymutatást kell nyújtania a jövőbeli globális kereskedelmi és beruházási ütemtervre vonatkozóan. A protekcionizmussal szembeni fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalást meg kell újítani és a gyakorlatban is meg kell valósítani. Sürgős és eredményes cselekvésre van szükség az acéliparban és egyéb ágazatokban fennálló kapacitásfelesleg leépítése érdekében, többek között az annak kialakulását eredményező támogatások és más piactorzító intézkedések felszámolása révén. A Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodását még ebben az évben ratifikálni, majd teljeskörűen alkalmazni kell. Ideje olyan új kérdésekről is megbeszéléseket kezdeni a WTO keretében, mint a digitális kereskedelem, a beruházások vagy a kiviteli korlátozások. A beruházások területére vonatkozó nagyobb szakpolitikai koherenciához vezető első lépésként jóvá fogjuk hagyni a G20-aknak a globális beruházási politikára vonatkozó irányelveit.
A G20-aknak továbbá el kell ismerniük, hogy a WTO-elvekkel összhangban álló plurilaterális, regionális és kétoldalú kereskedelmi megállapodások jelentős mértékben hozzájárultak a kereskedelem liberalizációjához és a szabályalkotáshoz. Elvárjuk, hogy a G20-csoport erőteljesen lépjen fel a környezetvédelmi termékekről szóló megállapodás 2016-ban történő megkötése érdekében, hiszen ez nem csupán a globális gazdasági növekedés, hanem a környezetvédelem szempontjából is előnyös.
6. Előre kell lépni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint a párizsi éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása terén
A csúcstalálkozó jóvá fogja hagyni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel kapcsolatos G20-as cselekvési tervet, amely meghatározza majd a G20-aknak a szegénység csökkentéséhez és a fenntartható fejlődéshez való kollektív hozzájárulásait. A csúcstalálkozó lehetőséget ad majd a párizsi éghajlatváltozási megállapodás gyors ratifikálásához és végrehajtásához szükséges lendület fenntartására is. A G20-csoportnak folytatnia kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem finanszírozásával, a fenntartható energiával, valamint a nem hatékony fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások fokozatos leépítésével kapcsolatos munkát. Támogatnia kell továbbá, hogy még ebben az évben megállapodás szülessen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások stabilizálását célzó hatékony, globális, piaci alapú mechanizmusról, valamint a Montreali Jegyzőkönyv alapján a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának fokozatos megszüntetéséről.
Elkötelezettek vagyunk annak előmozdítása mellett, hogy a hangcsoui csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkő legyen a világszintű gazdasági fellendülés megerősítése terén. Az EU érdeklődéssel várja a G20-partnerekkel a legfontosabb nemzetközi kihívásokról folytatandó megbeszéléseket Hangcsouban.
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2016. augusztus 30-án felhatalmazást adott arra, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet megkezdje további két támogató feladatát, melyek a következők:
Ennek az uniós tengeri műveletnek a célja, hogy ellehetetlenítse az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. A Tanács 2016. június 20-án úgy határozott, hogy ezzel a két támogató feladattal kibővíti a művelet megbízatását.
Miután meggyőződtek arról, hogy a szükséges feltételek teljesültek, a Politikai és Biztonsági Bizottság keretében ülésező uniós nagykövetek augusztus 30-án döntést hoztak az új feladatok megkezdésének jóváhagyásáról.
A legitim líbiai hatóságok kérték az Uniót, hogy nyújtson segítséget a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez. A támogatás célja, hogy a parti őrség és a haditengerészet eredményesebben tudjon fellépni a Líbiában zajló embercsempészet és emberkereskedelem ellen, valamint kutatási és mentési tevékenységet folytasson, ezzel életeket mentsen és fokozza Líbia felségvizeinek biztonságát. Ennek a feladatnak a végrehajtását egyes uniós tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból fogják finanszírozni, az Athena mechanizmuson keresztül.
Küzdelem az illegális fegyverkereskedelem ellenHa Líbia biztonságosabb és stabilabb országgá válik, ez nagyban hozzájárul majd ahhoz is, hogy az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok ellehetetlenítésére irányuló erőfeszítéseket siker koronázza. Az ENSZ BT 2292 (2016) sz. határozata alapján végzett művelet elősegíti egyrészt az információmegosztást, másrészt pedig az ENSZ-fegyverembargó végrehajtását a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren. Ezek révén javulni fog a tengeri helyzettel kapcsolatos általános tájékozottság, és csökkenni fog a Dáis és más terrorista csoportok felé irányuló fegyverszállítás.
Az EUNAVFOR MED Sophia műveletAz EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította. A művelet aktív szakasza 2015 októberében kezdődött. Ennek a szakasznak a célja az embercsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan használt hajók azonosítása, feltartóztatása és megsemmisítése. A művelet a kezdetek óta több mint 255 hajó semlegesítéséhez, valamint 87 feltételezett embercsempész és emberkereskedő letartóztatásához járult hozzá, akiket átadtak az olasz hatóságoknak. Több mint 22 000 ember életét sikerült megmenteni, emellett a művelet támogatást nyújtott más szervezeteknek több mint 36 000 személy megmentésében.
A műveleti parancsnoki tisztet az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.
2016. augusztus 30-án az olasz Vincenzo Tagliaferri magas rangú rendőrtisztet nevezték ki az Európai Unió líbiai polgári missziójának (EUBAM Líbia) vezetőjévé. Vincenzo Tagliaferri 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, amelyet Antti Juhani Hartikainentől vesz át.
Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén ad majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.
A kinevezésről szóló határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.