Európai Unió : hírek magyarul

The EU needs a common definition of “normal car use”, says Renault. Diesel engine NOx emissions are the price paid to hit lower CO2 targets, says the European Automobile Manufacturers’ Association. But Volkswagen is ashamed of cheating to beat strict US emissions laws. So said contributors to the “triple bill” of hearings in held by the Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector (EMIS) on Wednesday and Thursday. Its work will continue after the summer break.
Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector

Source : © European Union, 2016 - EP

Általános : A lőfegyverekről szóló irányelv módosításáról fogadott el jelentést szerdán a belső piaci szakbizottság. A jelentés szerint az uniós szabályok azokra a lőfegyverekre is érvényesek lennének, amelyeket vaktöltényessé alakítottak át, ezeket ugyanis a terroristák visszaalakíthatják éles lőfegyverekké. Videónkban Vicky Ford (konzervatív-reformer, brit) EP-képviselő beszél a fontosabb változásokról.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Egy év telt el azóta, hogy Bécsben létrejött az Irán nukleáris programjáról szóló, történelmi jelentőségű megállapodás, és az Európai Unió örömmel állapítja meg, hogy az átfogó közös cselekvési terv végrehajtása folyamatban van. Ez azt bizonyítja, hogy politikai akarattal, kitartással és többoldalú diplomáciával még a legnehezebb problémára is működőképes megoldást lehet találni.

Az Európai Unió a megállapodás teljes időtartama alatt továbbra is aktívan fogja támogatni a cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtását, valamint az ENSZ BT 2231. sz. határozatát. Az Európai Unió és tagállamai hangsúlyozzák, hogy Iránnak szigorúan be kell tartania a cselekvési terv értelmében fennálló valamennyi kötelezettségvállalását, és a jövőben is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Ezenkívül felszólítják Iránt, hogy tartózkodjon az ENSZ BT 2231. sz. határozatával össze nem egyeztethető tevékenységektől. Az Európai Unió megerősíti, hogy támogatja a főképviselőnek a megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottságban betöltött koordinációs szerepét, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatására szólít fel, hogy az figyelemmel kísérhesse és ellenőrizhesse Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak teljesítését. A bizalom helyreállításához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok fokozatos, ám tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.

Az Európai Unió nyugtázza, hogy a cselekvési terv értelmében fennálló, szankciókhoz kötött vállalások az elfogadott végrehajtási tervnek megfelelően teljesültek. A végrehajtás napján, azaz 2016. január 16-án, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizte, hogy Irán teljesítette a nukleáris vonatkozású vállalásait, sor került a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldására. Ugyanezen a napon megjelent a szankciók feloldásáról szóló általános tájékoztató[1], mivel az uniós üzleti szereplőknek világosan kell látniuk az új szabályozási helyzetet. Az Európai Uniónak érdeke, hogy a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldása előnyöket jelentsen az iráni nép számára.

Az Európai Unió elismeri, hogy a szankciók feloldásával kapcsolatban egyértelmű helyzetet kellett teremteni ahhoz, hogy az európai bankok és vállalkozások teljeskörűen újraindíthassák az iráni tevékenységüket. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy széles körű tájékoztatást nyújtott azzal kapcsolatban, hogy mely szankciók szűntek meg és melyek maradtak érvényben. Az EU változatlanul aktívan együttműködik a magánszektorral, és a cselekvési tervben érintett feleket is arra ösztönzi, hogy folytassák ilyen irányú erőfeszítéseiket. A szankciók feloldása akkor szolgálhat maradéktalanul Irán előnyére, ha az ország felszámolja a gazdasági és költségvetési politikájával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy együttműködjenek Iránnal e területeken és technikai segítséget nyújtsanak, többek között Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek való megfeleléshez, továbbá hajlandók mérlegelni a kereskedelem, a projektfinanszírozás és a beruházások megkönnyítését szolgáló exporthitelek nyújtását.

Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy elkötelezett az Iránnal fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése mellett, különösen olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia, az emberi jogok, a polgári nukleáris együttműködés, a migráció, a környezet, a határokon átnyúló fenyegetések, pl. a kábítószerek elleni küzdelem, a humanitárius együttműködés, a közlekedés, a kutatás, az oktatás, a kultúra, valamint a regionális kérdések. Ezzel kapcsolatban nyugtázza a főképviselőnek és a biztosok egy csoportjának teheráni látogatása nyomán kiadott közös zárónyilatkozatot. Az Európai Unió a fokozatos kötelezettségvállalások olyan stratégiáját támogatja, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként az Európai Unió képviseletet kíván nyitni Iránban.

A cselekvési terv a régió egészét szolgálja, és olyan továbbfejlesztett regionális együttműködésre teremt lehetőséget, amelyet minden félnek meg kell ragadnia. Az Európai Unió felszólítja a feleket, hogy törekedjenek az együttműködő jellegű regionális környezetre és a feszültségek enyhítésére. Az Európai Unió újólag megerősíti, hogy kész hozzájárulni a régió helyzetének tényleges javításához.

[1] Tájékoztató az átfogó közös cselekvési terv keretében feloldandó uniós szankciókról

Átfogó közös cselekvési terv és korlátozó intézkedések

Az uniós országoknak erősebb ellenőrzést kell bevezetniük a vaktöltényes üzemmódra alakított fegyverekre, hogy azokat ne lehessen éles fegyverekké alakítani a lőfegyverekről szóló frissített irányelvhez a Belső Piaci Bizottságában szerdán megszavazott módosítások alapján. A képviselők által elfogadott változások biztosítják, hogy a vaktöltényes fegyverekre is érvényes maradnak a fegyvertartás uniós szabályai, ezáltal bezárva a tavalyi párizsi terrortámadások által feltárt joghézagot.
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Promoimpresa
Letelepedés szabadsága
EU law precludes concessions for the exercise of tourist and leisure-orientated business activities on State-owned maritime and lakeside property from being extended automatically without any selection procedure for potential candidates

Németország kontra Bizottság
Állami támogatás
The General Court sets aside the Commission decision ordering Germany to recover from Deutsche Post part of the subsidies paid in respect of former civil servant postal workers’ pensions

Közös európai uniós áttelepítési keretprogramot javasolt szerdán az Európai Bizottság, amely ugyanakkor nem tartalmaz áttelepítési kvótát, hanem a befogadás a tagállamok előzetes felajánlásain alapul, és utólag sem helyeznek kilátásba a nem teljesítő országok felé szankciókat.

Eddig tíz EP-képviselő csatlakozott az S&D frakció kezdeményezéséhez, ami felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy a Csalás Elleni Hivatal közelmúltbeli jelentésének fényében járjon utána az uniós felzárkóztatási források felhasználását övező korrupció gyanújának Magyarországon.

Indokolt esetben fenntartja magának a reagálás jogát az Európai Bizottság a migrációs témában október 2-án tartandó magyarországi referendumra – közölte szerdán Dmitrisz Avramopulosz, aki nem támogatja a rugalmas szolidaritás koncepcióját.

Egy nem csak a nevében, hanem a gyakorlatban is egységes európai menekültügyi rendszer irányába való elmozdulást célozza az Európai Bizottság által szerdán előterjesztett jogszabályi csomag. A javaslat a menekültügyi eljárások uniós szintű harmonizálását, a menekültek védelmének és befogadási szabályainak összehangolását irányozza elő, és kiegészül egy EU-szintű áttelepítési kerettel.

A Tanács 2016. július 12-én azt állapította meg, hogy Portugália és Spanyolország nem tett hathatós intézkedéseket azoknak a tanácsi ajánlásoknak a nyomán, amelyek a két országban fennálló túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedésekre vonatkoztak.

A Tanács megerősítette, hogy a két ország a javasolt határidőig nem fogja a GDP 3%-a alá – vagyis a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá – csökkenteni a deficitjét. Megállapította továbbá, hogy a két ország által végzett költségvetési kiigazítás messze elmarad az ajánlottaktól.

A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban.

A Bizottságnak 20 napja van arra, hogy további tanácsi határozatokat javasoljon a bírságok kiszabására vonatkozóan. A bírságoknak a GDP 0,2%-át kell kitenniük, de az összeg csökkentése érdekében Portugália és Spanyolország indoklással ellátott kérelmet nyújthat be. A Tanácsnak 10 napja lesz a bírságok jóváhagyására.

„Biztos vagyok benne, hogy okos, intelligens megoldást találunk” – jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és egyben a Tanács elnöke.

Portugália

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a portugál költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások tovább romlottak, és Portugália költségvetési hiánya 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 5,5%-át, 2014-re a GDP 4,0%-át, 2015-re pedig a GDP 2,5%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg 0,6%, 1,4%, illetve 0,5%-os javulásának felel meg.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

2015-ben azonban az államháztartási hiány a GDP 4,4%-át tette ki, és ezzel az ország a hiány megszüntetésére megszabott határidőt nem tartotta be. A hiánytúllépés fő oka a pénzügyi szektornak nyújtott támogatás (konkrétan a Banif szanálása) volt, de a hiány az egyszeri intézkedések nélkül is meghaladta volna a 3%-ot. A Bizottság a GDP 1,1%-ára teszi a portugál strukturális egyenleg kumulatív javulását a 2013 és 2015 közötti időszakban, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,5%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenlegváltozás enyhén negatív.

Összességében elmondható, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésének hátterében 2014 júniusa óta a gazdasági élénkülés és az alacsony kamatkörnyezet által lehetővé tett alacsony kamatkiadások állnak. Az ország államadóssága többé-kevésbé stabilizálódott. 2013 végén a GDP 129,2%-át, 2014-ben a GDP 130,2%-át, 2015-ben pedig a GDP 129,0%-át tette ki a Bizottság 2016 tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

A Tanács megállapította, hogy a Portugália által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem voltak elegendőek. Portugália az előírt 2015-ös határidőig nem szüntette meg a túlzott hiányt, és az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól.

Spanyolország

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, eléri a GDP 11,2 %-át.

A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt. A Bizottság számításai azt jelezték, hogy a spanyol államháztartási hiány 2012-ben a korábban várt 5,3 % helyett a GDP 6,3 %-át teszi majd ki.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. A Tanács államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re 5,8%-ának, 2015-re 4,2%-ának és 2016-re 2,8%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg a 1,1%, 0,8%, 0,8%, illetve 1,2%-os javulásának felelt meg.

Spanyolország 2014 januárjában lezárta a pénzintézetek feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási programot. Közel 38,9 milliárd eurót fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya 2014-ben a GDP 5,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1 %-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. A 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt a költségvetési eredményre. A strukturális egyenleg kumulatív javulása a 2013 és 2015 közötti időszakban a GDP 0,6%-ának felelt meg, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,7%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenleg javulása még alacsonyabb mértékű.

2013 és 2015 között az alacsony, sőt negatív infláció megnehezítette a költségvetési célok elérését, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés. Az alacsony kamatkörnyezet szintén segítette az országban a hiány csökkentését. A Bizottság 2016. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-a, 2017-ben pedig 3,1 %-a lesz. Következésképpen Spanyolország 2016-ban valószínűleg nem tudja megvalósítani a túlzott hiány előírt kiigazítását. A GDP-arányos államadósság kismértékben, a 2014. évi 99,3 %-ról 2015-ben 99,2 %-ra csökkent a pénzügyi eszközök értékesítésének köszönhetően. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2016-ban várhatóan a GDP 100,3 %-ára nő, majd ezt követően csökkenni fog.

A Tanács megállapította, hogy a Spanyolország által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem volt elegendőek. Spanyolország 2015-ben nem érte el az államháztartási hiányra vonatkozó közbenső célt, és az előrejelzés szerint 2016-ig nem tudja az előírtak szerint megszüntetni a túlzott hiányt. Az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól, ráadásul a költségvetési irányvonal 2015-ben expanzív volt.

Ha majd szükség lesz rá, állást foglalunk, mondta a migrációért felelős uniós biztos.

Általános : A gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság a Volkswagen, a Renault és a Mitsubishi képviselőivel, valamint Stavros Dimas környezetvédelemért felelős volt uniós biztossal tart meghallgatást szerdán és csütörtökön. A bizottság azt vizsgálja, hogy az autógyártók sértettek-e uniós szabályt az eddigi károsanyag-kibocsátást mérő tesztek során. Csütörtökön Kathleen Van Brempt, a vizsgálóbizottság elnöke élőben válaszol a témában feltett kérdésekre Facebook-oldalunkon.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az Európai Unió és Monaco 2016. július 12-én a magánmegtakarításokkal kapcsolatos adóügyi megfelelésre irányuló megállapodást írt alá.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.

Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsítése

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy Monaco a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodások célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást Brüsszelben írták alá a felek:

• az EU nevében Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke;
• Monaco nevében Serge Telle államiniszter.

Jelen volt továbbá és szintén aláírta a megállapodást Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi, valamint adó- és vámügyi biztos.

A Tanács 2016. július 12-én fogadta el a megállapodásnak az EU nevében történő aláírására való felhatalmazásról szóló határozatot.

Az EU és az OECD

A megállapodás biztosítja, hogy Monaco az EU-ban hatályos intézkedésekkel egyenértékű, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. A 2004-es megállapodás a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelven alapult, az említett irányelvet azonban hatályon kívül helyezték. A 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezésére 2015 novemberében azért került sor, hogy megszűnjön az említett irányelv és az adókijátszás megelőzésére irányuló szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2014/107/EU irányelv közötti átfedés.

A megállapodás továbbá megfelel a pénzügyiszámla-információk automatikus cseréjére vonatkozó, 2014. évi nemzetközi OECD-standardnak.

Az EU hasonló megállapodást írt alá Svájccal 2015. május 27-én, Liechtensteinnel 2015. október 28-án, San Marinóval 2015. december 8-án és Andorrával 2016. február 12-én. Az EU jóváhagyta a megállapodás megkötését Svájccal és Liechtensteinnel 2015. december 8-án, illetve San Marinóval 2016. április 16-án.

Alkalmazási kör

A megállapodás célja, hogy korlátozza azon lehetőségeket, amikor az adózó az eszközök áthelyezése révén próbálja elkerülni az adóhatóságnak történő bevallást. A megosztandó információk nemcsak olyan bevételekre vonatkoznak, mint a kamatok és osztalékok, hanem a számlaegyenlegekre és a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételre is kiterjednek.

A megállapodás az alábbi előnyökkel jár a tagállamok és Monaco adóhatóságai számára:

• pontosan és egyértelműen meg tudják határozni az érintett adózókat;
• az adójogszabályaikból adódó feladatokat a határokon átnyúló helyzetekben is el tudják látni, illetve azokat be tudják tartatni;
• fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét;
• el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

Az EU-nak és Monacónak időben meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia a megállapodást, hogy az hatályba léphessen. A felek arra fognak törekedni, hogy a megállapodás 2017. január 1-jén hatályba léphessen.

A Tanács 2016. július 12-én új szabályokat fogadott el a nagyvállalatok által széleskörűen alkalmazott, az adókötelezettség csökkentésére irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban.

Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az egyik eleme, amelynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó szabályok megerősítése. A javaslatcsomag alapját az OECD 2015. évi ajánlásai képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek, és amelyeket a G20-csoport vezetői 2015 novemberében jóváhagytak.

„Az új irányelv célja a belföldi társaságiadó-alapok védelme a belső piac működését közvetlenül érintő agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben”, jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Elfogadása tehát fontos lépés, amely jelzi, hogy az ilyen gyakorlatok elleni küzdelmet nemcsak közös prioritásunknak, hanem közösen vállalt feladatunknak is tekintjük.”

Az irányelv mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben a vállalatok – főként a multinacionális vállalatcsoportok – a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az adókötelezettségüket. Sok adófizető és kkv érzi úgy, hogy egyes multinacionális vállalatcsoportok az indokoltnál kevesebb adót fizetnek, és ezáltal az adóverseny torzul az uniós belső piacon. Az irányelv ezekre az aggodalmakra kíván reagálni.

Az öt terület, amelyet az új rendelkezések érintenek

Az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely társasági adó alanya valamely tagállamban, ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok leányvállalatait is, és adókikerülés elleni szabályokat állapít meg a következő öt területet érintő helyzetekre vonatkozóan:

• Kamatlevonás-korlátozási szabály. A multinacionális vállalatcsoportok gyakran szándékosan olyan államba, illetve területre helyezik át az adósságaikat, amelyekben kedvezőbbek a kamatlevonási szabályok. Az irányelv ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását célozza azáltal, hogy korlátozza azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult.
• A tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok. Céljuk az adóalap-erózió megakadályozása a kiindulási államban. A társaságiadó-alanyok ugyanis megpróbálhatják olyan módon is csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket, hogy adóügyi illetőségüket és/vagy eszközeiket – kizárólag agresszív adótervezési célokból – másik államba, illetve területre helyezik át.
• Visszaélés elleni általános szabály. E szabály célja, hogy orvosolja azokat az esetleges hiányosságokat, amelyek az egyes országok által a visszaélések ellen hozott konkrét szabályokban fordulhatnak elő, és ezáltal segítse az adóhatóságokat annak megakadályozásában, hogy az adózók visszaélések révén jussanak adóelőnyhöz.
• Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok. Összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében a vállalatcsoportok – ellenőrzött leányvállalataikon keresztül – gyakran nagy összegű nyereséget helyeznek át alacsony adómértéket alkalmazó államokba, illetve területekre. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály értelmében azonban az alacsony adót fizető, ellenőrzött külföldi leányvállalat jövedelmét az – általában magasabb adót fizető – anyavállalatnál kell elszámolni.
• A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok. A társaságiadó-alanyok gyakran a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az összesített adókötelezettségüket, például kettős levonás alkalmazásával.

Közös uniós megközelítés

Az irányelv révén biztosítható lesz az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált módon történő végrehajtása az Unióban, többek között abban a hat tagállamban is, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

Az irányelv a fentiekben említett öt területből háromban az OECD ajánlásait veszi át. E három terület a kamatlevonás-korlátozási szabályok, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok területe. A másik két terület, azaz a visszaélés elleni általános szabály és a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok területe az uniós közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó 2011-es javaslat adókikerülésre irányuló rendelkezéseire alapul.

Végrehajtás

Az irányelv elfogadására a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén, vita nélkül került sor. A politikai megállapodás 2016. június 17-én, egyszerűsített írásbeli eljárást követően született meg.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig át kell majd ültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Azok a tagállamok, amelyek a kamatlevonás-korlátozási szabályokkal azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.

Egyéb kezdeményezések

A 2016. januári adókikerülés elleni csomag többi elemével kapcsolatban is folytatódik a munka. A Tanács május 25-én jóváhagyta:

• a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos információcseréről szóló irányelvet;
• az adózás átláthatóságának a harmadik országokkal kapcsolatos szempontjairól szóló következtetéseket.

Az adókikerülés elleni csomagot több 2015-ös uniós kezdeményezés előzte meg. E kezdeményezések közé tartozott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokkal kapcsolatos, 2015 decemberében elfogadott irányelv.

Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.

A Tanács 2016. július 12-én ajánlásokat adott ki a tagállamok gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és költségvetési politikai tervei kapcsán.

A Tanács ezzel lezárta a 2016. évi európai szemesztert, a szakpolitikák nyomonkövetését célzó évenkénti folyamatot. Az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyta jóvá az ajánlásokat.

„Érdeklődve várjuk az országspecifikus ajánlásoknak az elkövetkező hónapokban való hatékony végrehajtását” – jelentette ki Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

Az Európai Tanács 2016 márciusában az alábbi prioritásokat hagyta jóvá:

• a beruházások újraindítása;
• az európai gazdaságok korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása;
• felelős költségvetési politikák folytatása

A szakpolitikák nyomon követése

Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy körülbelül féléves periódusban egyidejűleg figyelemmel kísérik a tagállamok költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási politikáját.

Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják

• a gazdasági és foglalkoztatáspolitikájukra vonatkozó nemzeti reformprogramjukat – ezekben középtávú makrogazdasági forgatókönyveket vázolnak, rövid távon pedig a foglalkoztatást és növekedést célzó „Európa 2020” stratégia végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseket fogalmaznak meg, feltárják a növekedés fő akadályait, és a növekedést elősegítő kezdeményezésekre vonatkozó intézkedéseket határoznak meg;
• a költségvetési politikájukra vonatkozó stabilitási vagy konvergenciaprogramjukat. Az euróövezetbe tartozó országok stabilitási programot nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. E programokban a tagállamok ismertetik középtávú költségvetési céljaikat, a várható gazdasági fejleményekkel kapcsolatos főbb feltételezéseiket, a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket, továbbá elemzik, hogy a feltételezésekhez képest bekövetkező változások várhatóan hogyan befolyásolják majd a költségvetési és az adóssághelyzetet.

A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.

Ajánlások

2016-ban a 28 uniós tagállamból 27 tagállam számára készült országspecifikus ajánlás. A párhuzamosságok elkerülése érdekében Görögországról nem készül ilyen ajánlás, mivel makrogazdasági kiigazítási programban vesz részt.

A Tanács 2016 márciusában külön ajánlást fogadott el az euróövezet egészének gazdaságpolititikájáról is. Az előző évekhez képest erre most korábban került sor annak érdekében, hogy az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó ajánlások jóváhagyásakor fokozottabban figyelembe lehessen venni az euróövezet egészét érintő szempontokat.

Az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadták el.

The priorities of the Slovak Presidency of the EU Council of Ministers are being outlined to parliamentary committees by Slovak ministers at a series of meetings, during this week and in September.
Committee on Development
Committee on International Trade
Committee on Foreign Affairs
Committee on Economic and Monetary Affairs
Committee on Legal Affairs
Committee on Culture and Education
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety
Committee on the Internal Market and Consumer Protection
Committee on Industry, Research and Energy
Committee on Regional Development
Committee on Transport and Tourism
Committee on Fisheries
Committee on Agriculture and Rural Development

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács következtetéseket fogadott el a válságot követő bankreformok véglegesítéséről.

A reformot a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a felügyeleti hatóságok fóruma végezte el, melynek célja az együttműködés megerősítése és a bankfelügyelet javítása világszerte.

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

ISMÉTELTEN TÁMOGATÁSÁT FEJEZI KI a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság arra irányuló munkája iránt, hogy 2016 végéig tökéletesítse a Bázel III. keret elemeit annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályozási biztonságot, valamint a keret koherenciáját és hatékonyságát, megőrizve ugyanakkor a banki szabályozás kockázatérzékenységét;

HANGSÚLYOZZA, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak egy átfogó és átlátható, kvantitatív jellegű hatásvizsgálat alapján értékelnie kell ezen reformcsomag kialakítását és kalibrációját, figyelembe véve a csomag átfogó kalibrációján belül a különféle banki modellekre, illetve az egyes joghatóságokon belül gyakorolt hatásainak megoszlását is;

KIJELENTI, hogy a reformcsomag várhatóan nem eredményezi a bankszektorra vonatkozó átfogó tőkekövetelmények jelentős növekedését, ezért nem okoz jelentős különbséget a világ egyes régiói számára.”

Gutiérrez Naranjo
Jogszabályok közelítése
Mengozzi főtanácsnok szerint összeegyeztethető az uniós joggal a spanyol jelzálogkölcsön-szerződésekben alkalmazott "küszöbkikötések" semmissége hatásainak időbeli korlátozása

Bougnaoui és ADDH
Közösségi jogi elvek
Sharpston főtanácsnok álláspontja szerint az olyan vállalati politika, amely egy munkavállalót arra kötelez, hogy az ügyfelekkel való érintkezés során ne viseljen iszlám fejkendőt, jogellenes hátrányos megkülönböztetésnek minősül