2016. augusztus 30., kedd
Telefonbeszélgetés António Costa portugál miniszterelnökkel és Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnökkel
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont)
2016. augusztus 31., szerda
Telefonbeszélgetés Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel és Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Val Duchesse kastély)
Párizs
18.30 Találkozó François Hollande elnökkel
2016. szeptember 1., csütörtök
Telefonbeszélgetés Miror Cerar szlovén miniszterelnökkel
Luxembourg
12.15 Találkozó Xavier Bettel miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
2016. szeptember 2., péntek
Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel és Christian Kern osztrák kancellárral
11.30 Találkozó Robert Fico szlovák miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról
2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 záróünnepség
A Tanács 2016. április 28-án jóváhagyta az Unió belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásainak javítását célzó új szabályokat, valamint az elnökség és az Európai Parlament között április 19-én létrejött megállapodást.
„A tárgyalásokon mindvégig az utasok érdekeit tartottuk szem előtt. Az Európai Parlamenttel nagyratörő megállapodást sikerült elérnünk. E csomagnak köszönhetően javulni fog a vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága.”
Sharon Dijksma, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere
A negyedik vasúti csomag piaci pilléreként ismert módosított szabályok következtében nyitottá válik a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piaca. A vasúti társaságoknak – a közszolgáltatási szerződések sérelme nélkül – Unió-szerte megkülönböztetésmentes hozzáférésük lesz a vasúthálózathoz. Ez azt jelenti, hogy az új szereplők számára könnyebb lesz a piacra jutás és a szolgáltatásnyújtás. A közszolgáltatási szerződések odaítéléséhez általános szabályként versenyeztetéses ajánlattételi eljárást fognak alkalmazni, jóllehet még mindig van lehetőség eltérni ettől.
A szolgáltatás színvonala – így például a menetidő tartása és a járatsűrűség – nagyobb súllyal esik majd latba az ilyen szerződések odaítélése során. A közszolgáltatási szerződéseket illetően – amelyek jelenleg az Unión belüli vasúti utazások több mint 90%-át fedik le – továbbra is lesz lehetőség a közvetlen odaítélésre, feltéve, ha az a szolgáltatás színvonalának vagy a költséghatékonyságnak a javulását eredményezi.
Az EU határozottan elítéli az erőszak fokozódását Aleppóban, a folyamatos bombázást és az ostromokat, amelyek az eddigieknél is jobban veszélyeztetik szíriaiak százezreinek az életét és hátráltatják a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget biztosítson és támogatást nyújtson a konfliktus politikai megoldásához. Az EU emlékeztet arra, hogy a szíriai hatóságok elsődleges felelőssége a szíriai lakosság védelme, és határozottan elítéli a polgári lakosság és infrastruktúra elleni összes támadást, valamint a szíriai rezsim által elkövetett túlzott és aránytalan támadásokat.
Az EU úgy véli, hogy a több mint öt éve tartó szíriai konfliktusnak kizárólag szíriai irányítású politikai átmenettel lehet véget vetni mégpedig abban a formában, amelyet a Szíriát támogató nemzetközi csoport (ISSG) is támogatott, és amely egyhangú megerősítést nyert az ENSZ Biztonsági Tanácsa keretében és megkapta az ENSZ által összehívott megbeszéléseken résztvevők jóváhagyását is. Az EU továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a genfi nyilatkozat és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében. A háborúnak nincs katonai megoldása, és az erőszak folyamatos fokozódása súlyosan veszélyezteti e folyamat sikerét.
Az EU támogatja az ISSG társelnökeinek és az ENSZ különleges képviselőjének arra irányuló törekvéseit, hogy a lehető leghamarabb megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy Genfben újraindulhasson a párbeszéd a szíriai felek között. Az EU készen áll arra, hogy teljes körűen és tevékenyen támogassa ezeket a tárgyalásokat, szorosan együttműködve Staffan de Misturával és az ISSG két társelnökével.
Ezért az EU és tagállamai:
– felszólítanak az aleppói harcok azonnali beszüntetésére a sebesültek evakuálása, a segélyek célba juttatása és az alapvető vízellátási és villamosenergia-infrastruktúra helyreállítása érdekében. Az aleppói humanitárius műveleteknek humanitárius célt kell szolgálniuk és maradéktalanul meg kell felelniük a nemzetközi humanitárius elveknek és előírásoknak. Nem képezhetik katonai stratégia részét;
– felszólítják a konfliktusban részt vevő összes felet az összetűzések beszüntetésére, annak biztosítására, hogy minden ostromot feloldjanak, továbbá annak lehetővé tételére, hogy a humanitárius segítség az ország egész területén folyamatosan eljusson a rászorulókhoz;
– felszólítják az összes nemzetközi szereplőt arra, hogy tegyenek eleget az ISSG 2016. május 17-i ülésén vállalt kötelezettségeknek.
Inkluzív és az összes szíriai számára képviseletet biztosító, tényleges politikai átmenet nélkül nem lesz béke Szíriában. Amint megkezdődik az átmenet, az EU és tagállamai azonnali támogatást tudnak majd biztosítani Szíria újjáépítéséhez, továbbá segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a menekültek és a belső menekültek visszatérhessenek közösségeikhez.
Donald Tusk elnök a 27-ek szeptember 16-i pozsonyi nem hivatalos ülésének előkészítéseként konzultációt kezdett az európai vezetőkkel. A célja az, hogy a találkozó előtt az összes vezetővel eszmét cseréljen az ülés szervezési és tartalmi kérdéseiről. Már számos augusztusi és szeptemberi eszmecsere időpontját kitűzték és megerősítették, köztük az Angela Merkel kancellárral tartandó munkavacsoráét is. Emellett visszaigazolták többek között a François Hollande elnökkel, a Xavier Bettel miniszterelnökkel, az Enda Kenny miniszterelnökkel, a Theresa May miniszterelnökkel, a Māris Kučinskis miniszterelnökkel, a Dalia Grybauskaitė elnökkel, a Taavi Rõivas miniszterelnökkel, a Stefan Löfven miniszterelnökkel, a Joseph Muscat miniszterelnökkel, a Mariano Rajoy miniszterelnökkel és az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartandó találkozókat is.
A Tanács 2016 augusztus 8-án abban állapodott meg, hogy nem szab ki bírságot Spanyolországra és Portugáliára amiatt, hogy nem hoztak eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására.
Egyben megerősítette a túlzotthiány-eljárást mindkét ország tekintetében: új kiigazítási határidőt szabott meg és felszólította őket intézkedések meghozatalára.
A Tanács 2016. július 12-én megállapította, hogy egyik ország sem hozott eredményes intézkedéseket annak érdekében, hogy GDP-arányos költségvetési hiányát az uniós referenciaértéknek számító 3% alá csökkentse. A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vontak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban. Ilyen esetben a GDP 0,2%-ig terjedő pénzbírság állapítható meg, ám a Bizottság – Spanyolország és Portugália indokolt kérelmeire való tekintettel – 2016. július 27-én azt javasolta, hogy töröljék azokat. A Tanács augusztus 8-án úgy döntött, hogy nem él ellenvetéssel a bizottsági javaslattal szemben.
Az EU költségvetési szabályai ezen felül azt is megkívánják, hogy a Bizottság javasolja a strukturális és beruházási alapok 2017-es előirányzatainak részben vagy teljes egészében történő felfüggesztését. A Bizottság ugyanakkor úgy határozott, hogy a javaslatot később, az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszédet követően nyújtja be.
A Tanács az új határidőket az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján határozta meg. Ezek szerint Portugáliának 2016 során, Spanyolországnak pedig 2018-ig kell kiigazítania költségvetési hiányát. A két országnak 2016. október 15-ig hatékony lépéseket kell tennie, és ekkor jelenést kell benyújtaniuk.
A Tanács felszólította Portugáliát, hogy 2016 során a GDP 2,5 %-ára csökkentse költségvetési hiányát. Az országnak ebben az évben a GDP 0,25%-át kitevő konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Portugáliának készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.
A konszolidációs intézkedéseknek a költségvetési egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.
Portugália esetében 2009 áprilisában kezdődött a túlzotthiány-eljárás, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2013-ig történő kiigazítására szólította fel a portugál kormányt.
A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.
A gazdasági kilátások azonban tovább romlottak, és a költségvetési hiány 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-re a GDP 5,5%-ának, 2014-ra a GDP 4,0%-ának, míg 2015-re a GDP 2,5%-ának megfelelő szinten tűzte ki.
Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.
Az ország azonban nem tudta tartani a Tanács által meghatározott határidőt, mivel a költségvetési hiánya 2015-ben a GDP 4.4%-a volt. Portugália tehát 2015-re nem igazította ki megfelelő módon a költségvetési hiányát, és pénzügyi eredményei jelentős mértékben elmaradtak a tanácsi ajánlásokban meghatározottaktól.
A 2016-os költségvetésben meghatározott intézkedéseknek köszönhetően Portugália költségvetési hiánya várhatóan a GDP-arányos 3%-os referenciaérték alá fog csökkenni. A gazdasági és költségvetési folyamatok bizonytalansága miatt azonban a referenciaérték ismételt átlépésének biztonsági tűréshatára igen alacsony. A Tanács ezért úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Portugáliának 2016-ban a GDP 2.5%-ának megfelelő költségvetési hiányt kell elérnie.
SpanyolországA Tanács felszólítása alapján Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő mértékűre kell csökkentenie a költségvetési hiányát. A már meghatározott megtakarításokon felül az országnak mind 2017-ben, mind 2018-ban a GDP 0,5%-át kievő további konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Spanyolországnak készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.
A pénzügyi konszolidációs intézkedéseknek az államháztartási egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.
Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.
A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, és eléri a GDP 11,2 %-át. A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt.
Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.
A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re a GDP 5,8%-ának, 2015-ra a GDP 4,2%-ának, míg 2016-re a GDP 2,8%-ának megfelelő szintben határozta meg.
A spanyol pénzügyi ágazat pénzügyi támogatási programja 2014 januárjában zárult le. Az ország közel 38,9 milliárd eurónyi kölcsönt fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.
Spanyolország költségvetési hiánya azonban 2014-ben a GDP 5,9%-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1%-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. Ezen felül a 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt az ország az évi költségvetési eredményre.
Ennek eredményeképpen Spanyolország nem igazította ki a költségvetési hiányt 2016-ban, ahogy azt a Tanács a 2013-as ajánlásaiban meghatározta. A Bizottság 2016. tavaszi frissített gazdasági előrejelzése szerint az ország költségvetési hiánya 2016-ban a GDP 4,6%-át, 2017-ben a GDP 3,3%-át, 2018-ban pedig a GDP 2,7%-át fogja kitenni. A spanyol költségvetési konszolidáció jelentősen elmaradtak a tanácsi ajánlásokhoz képet.
A költségvetési hiány kiigazítására szabott határidő egy évvel történő meghosszabbítása a strukturális egyenleg olyan mértékű korrigálását követelné meg, amely túlságosan kedvezőtlenül hatna a növekedésre. A Tanács ezért helyénvalónak tartja a határidő két évvel történő meghosszabbítását.
A Tanács úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő államháztartási hiányt kell elérnie.
Az Európai Unió és tagállamai az ENSZ Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) szerződő feleiként elismerik a választottbíróság határozatát és elkötelezettek a mellett, hogy a tengerek és az óceánok területén fennmaradjon a nemzetközi jog elvein és a Tengerjogi Egyezményen alapuló jogrend, és hogy a viták rendezése békés úton történjen.
Az EU nem foglal állást a követelésekkel kapcsolatos szuverenitási kérdésekben. Az EU arra ösztönzi az érintett feleket, hogy békés úton rendezzék a köztük fennálló vitát, tisztázzák követeléseiket, és azokat a nemzetközi jog – beleértve a Tengerjogi Egyezmény keretében végzett munka – tiszteletben tartása mellett és azzal összhangban érvényesítsék.
Az EU emlékeztet arra, hogy a Tengerjogi Egyezményben biztosított vitarendezési mechanizmusok hozzájárulnak a jogi normákon alapuló nemzetközi rend fenntartásához és elősegítéséhez, és elengedhetetlenek a viták rendezéséhez.
Az EU kiemeli továbbá annak alapvető fontosságát, hogy fennmaradjanak a Tengerjogi Egyezménnyel kialakított szabadságok, jogok és kötelezettségek, különösen a hajózás és az átrepülés szabadsága.
Az EU támogatja, hogy mielőbb lezáruljanak az arra irányuló tárgyalások, hogy hatékony magatartási kódex jöjjön létre az ASEAN és Kína között, végrehajtva a Dél-kínai-tenger országainak magatartási kódexéről szóló 2002-es nyilatkozatot.
Emlékeztetve a 2016. március 11-i nyilatkozatára, az EU felszólítja az érintett feleket, hogy tárgyalások és egyéb békés eszközök révén, valamint a feszültségek növekedéséhez valószínűsíthetően hozzájáruló tevékenységektől tartózkodva kezeljék a még fennálló és a helyzettel összefüggő további kérdéseket. Az EU az ASEAN regionális fórum (ARF) tagjaként és az 1976. évi Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés magas szerződő feleként „a térség békéjének, harmóniájának és stabilitásának előmozdítása érdekében törekedni (kíván továbbá) az együttműködés fokozására”. Az EU következésképpen készen áll az olyan tevékenységek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak az érintett felek közötti bizalomépítéshez.
Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy minden állam működjön együtt az intenzívebbé váló tengeri forgalom és kotrás miatt már így is veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma védelmében, az EU és tagállamai folytatják a tengerhajózás biztonságára irányuló együttműködéssel foglalkozó magas szintű párbeszédek szervezését, továbbá a közös erőforrásokkal – így például a halászattal – való együttes gazdálkodásra és ezen erőforrások együttes fejlesztésére, valamint a kapacitásépítési intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok megosztását.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.