A Tanács 2016. december 6-án határozatot hozott az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról, valamint egyes részeinek ideiglenes alkalmazásáról. A szöveget továbbítják az Európai Parlamentnek, egyetértését kérve a megállapodás megkötéséhez. A megállapodást 2016. december 12-én 9.30-kor írja majd alá Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az uniós külügyminiszterek, valamint Bruno Rodriguez Parrilla, Kuba külügyminisztere.
Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „Valódi fordulóponthoz érkeztünk az EU–Kuba kapcsolatok terén. Közösen egy olyan szorosabb és konstruktívabb partneri viszony kialakítására törekszünk, amely méltón tükrözi az Európát és Kubát összekötő erős történelmi, gazdasági és kulturális kötelékeket. Az EU készen áll arra, hogy az új megállapodás keretében támogassa Kubát a gazdasági és társadalmi modernizációban, jómagam pedig várakozással tekintek kétoldalú kapcsolataink további elmélyítése elé."
A politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás – az első megállapodás az EU és Kuba között – új jogi keretet teremt az EU–Kuba kapcsolatok számára. A megállapodás értelmében a felek megerősítik a politikai párbeszédet, szorosabbra fűzik kétoldalú együttműködésüket és együttesen lépnek fel multilaterális fórumokon.
A megállapodás célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása végett.
A megállapodás három fő fejezetet tartalmaz, ezek a politikai párbeszédről, az együttműködésről és az ágazati szakpolitikai párbeszédről, valamint akereskedelemről és a kereskedelmi együttműködésről szólnak.
A tárgyalási irányelveket a Külügyek Tanácsa 2014. február 10-én fogadta el. A tárgyalások 2014 áprilisában kezdődtek és hét fordulót követően 2016 márciusában sikerrel zárultak. A főképviselő 2016. március 11-én látogatást tett Kubában az EU–Kuba politikai párbeszéd hetedik hivatalos fordulóján, ahol a felek hivatalosan parafálták a megállapodást.
A megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kötik meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie. Amíg minden tagállam meg nem erősíti a megállapodást, annak rendelkezéseit ideiglenes jelleggel fogják alkalmazni. Az ideiglenes alkalmazás az EU hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.
A Tanács egyúttal hatályon kívül helyezte a Kubáról szóló 1996. évi uniós közös álláspontot. Az EU 1996. évi közös álláspontjának fő célja az volt, hogy ösztönözze a plurális demokrácia felé vezető átmenet folyamatát, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, valamint a kubai nép életszínvonalának emelkedését és tartós javulását.
Aláírási ceremónia – Médiaesemények december 12-én, hétfőn:
A Tanács 2016. december 2-án elfogadott határozatával felhatalmazta az Európai Uniót, hogy megkösse az ún. adatvédelmi keretmegállapodást, amely átfogó adatvédelmi keretet hoz létre a bűnüldözési együttműködésre vonatkozóan. A megállapodás javítja az uniós polgárok jogait azzal, hogy számukra az USA állampolgáraival egyenlő jogokat biztosít a jogorvoslatra az ottani bíróságokon.
A Tanács szlovák elnöksége részéről Robert Kaliňák belügyminiszter így nyilatkozott: „Fontos lépés ez, mert nagyban javítja az USA és az EU bűnüldöző hatóságai közötti együttműködést a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén. A keretmegállapodás garantálni fogja az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását minden olyan esetben, amikor a két fél egymás között személyes adatokat továbbít. Néhány nap múlva Washingtonban repülök, hogy tájékoztassam amerikai partnereinket arról, hogy az EU részéről nincs akadálya a megállapodás megkötésének.”
Az adatvédelmi keretmegállapodás minden olyan személyes adatra kiterjed, melyet az uniós rendőri szervek és büntető igazságszolgáltatási hatóságok, illetve az USA szövetségi hatóságai egymás között kicserélnek bűncselekmények, többek között terrorizmus megakadályozása, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljából.
A megállapodás elősegíti a bűnüldözési együttműködést, egyben biztosítékokat és garanciákat adva arra, hogy az adattovábbítás törvényes keretek között történjen. Például egyértelmű korlátokat szab az adatok felhasználásának, a harmadik fél részére történő adattovábbítás előzetes hozzájáruláshoz köti, megfelelő adatmegőrzési időszakok meghatározását írja elő, valamint rendelkezik a hozzáférés és a helyesbítés jogáról.
A megállapodás kiegészíti azokat az EU és az USA, illetve a valamely tagállam és az USA közötti meglévő és a jövőben kötendő a megállapodásokat, amelyek a bűnüldözési hatóságok közötti adattovábbításra vonatkoznak. Míg a megállapodás önmagában nem jelent jogalapot semmiféle, az Egyesült Államokba irányuló személyesadat-továbbításra, szükség esetén kiegészít bármilyen meglévő és jövőbeli adattovábbítási megállapodásban vagy ilyen adattovábbításra feljogosító nemzeti rendelkezésben szereplő adatvédelmi biztosítékot.
Az Európai Parlament december 1-jén egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez. Mihelyst az USA hatóságai saját belső eljárásaikat lezárták, a megállapodás hatályba lép.
2016. december 5., hétfő
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
2016. december 6., kedd
11.00 Találkozó Josaia Voreqe Bainimaramával, a Fidzsi Köztársaság elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
2016. december 8., csütörtök
09.30 Találkozó Patrice Talon benini elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.00 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. november 28., hétfő 13.30 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
15.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. november 30., szerda
13.00 Munkaebéd Jens Stoltenberggel, a NATO Főtitkárával és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
2016. december 1., csütörtök
13.30 Találkozó Giorgi Kvirikashvilivel, Grúzia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.00)
15.00 Találkozó Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
17:00 Találkozó Federica Mogherini főképviselővel
A Tanács 2016. december 2-án részleges általános megközelítést fogadott el arról a javaslatról, amely egy uniós finanszírozású, WiFi4EU elnevezésű program révén kívánja támogatni a helyi közösségek internethez való hozzáférését. A költségvetési kérdésekről, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához kapcsolódnak, majd később születik döntés.
A javaslat célja, hogy elősegítse az ingyenes WiFi bevezetését az önkormányzati épületekben, közparkokban és a közösségi élet egyéb központjaiban. A helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését az EU fogja finanszírozni, a szolgáltatás fenntartása pedig a kedvezményezett feladata lesz. Az ingyenes hálózat könnyen felismerhető lesz a WiFi4EU elnevezésről.
Az ingyenes helyi kapcsolatnak köszönhetően azok is megtapasztalhatják a nagysebességű széles sáv előnyeit, akik – mint például a munkanélküliek vagy az idősek – máskülönben nehezen jutnának internethez. A WiFi4EU előmozdítja majd a digitális helyi szolgáltatásokat, például az elektronikus kormányzatot, és várhatóan népszerűbbé teszi a polgárok körében az internetkapcsolat és az online szolgáltatások igénybevételét.
„Az elnökség sikerként könyveli el a WiFi4EU-ról született mai megállapodást. Célunk az, hogy Európa a legfejlettebb gigabit-gazdaságok közé kerüljön. A döntés közvetlen előnyöket nyújt a polgárok számára, és bizonyítja, hogy Európa értük dolgozik. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy olyan területekre is el kell juttatnunk a nagysebességű internetet és az ingyenes nyilvános WiFi-kapcsolatot, ahol az emberek még nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel. A legfejlettebb régióknál távolabbra kell tekintenünk, és mindenki számára biztosítanunk kell, hogy részesüljön az eredményekből.”
Peter Pellegrini, a beruházásokért és az információs társadalomért felelős szlovák miniszterelnök-helyettesA program fedezetét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz biztosítja. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz olyan egyszerű megoldásokkal, mint például az utalványok. A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az egész Unióban, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. A programból támogatható helyi közösségek száma a végleges költségvetéstől függ.
Támogatásra a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelvben meghatározott „közszférabeli szervezetek” jogosultak. A támogatás jóváhagyásához a WiFi-szolgáltatónak legalább nagysebességű (30Mbps feletti) összeköttetést kell biztosítania, és a létesítést követően állnia kell a működési költségeket. A versenyre vagy a magánberuházásokra gyakorolt káros következmények elkerülése érdekében nem támogatható olyan projekt, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülne ki.
A javaslatot a Bizottság szeptemberben nyújtotta be az összeköttetés javítását szolgáló csomag részeként. A rendelettervezetet mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.