A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”
A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.
A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.
A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.
A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.
A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.
Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülésére 2016. december 19-én kerül sor Brüsszelben.
Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Ukrajnát miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman képviseli.
Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében december 19-én, hétfőn 11.00-kor. A sajtókonferencián és minden médiaeseményen való részvételhez külön akkreditáció szükséges.
A Társulási Tanács megvitatja majd az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, különösen pedig az alábbi témákat:
Az EU főképviselője és Ukrajna miniszterelnöke részletesebben meg fogja vitatni az Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos fejleményeket, valamint az EU globális stratégiáját és regionális kérdéseket.
A látogatás programja, médiaesemények és a médiaakkreditációra vonatkozó információkA 2016.6.30. és 2016.12.31. közötti időszakra érvényes féléves sajtóbelépővel vagy az Európai Tanács 2016.12.15-i ülésére érvényes sajtóbelépővel rendelkező újságíróknak nem kell regisztrálniuk. Féléves sajtóbelépőket és az Európai Tanács ülésére érvényes sajtóbelépőket a LEX épületben lévő akkreditációs központban lehet átvenni (12.14-én 9.30 és 13.00, valamint 14.00 és 19.00 óra között, 12.15-én pedig 8.00 és 20.00 óra között).
Az ezekkel nem rendelkező újságíróknak e-mailben kell regisztrálniuk december 16-án, pénteken 13.00 óra előtt a következő címen: press.centre@consilium.europa.eu, és csatolniuk kell személyazonosító igazolványuk és érvényes sajtóigazolványuk vagy megbízólevelük másolatát.
A Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját a kockázati tőkébe és a szociális vállalkozási alapokba való befektetésekre vonatkozó uniós szabályok módosításáról.
Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 16-án a Tanács nevében felkérte az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel,amint a Parlament is kialakította az álláspontját.
A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. E terv az EU európai beruházási tervéhez is szorosan kapcsolódik.
„Új lehetőségeket kell teremtenünk az európai induló vállalkozások, innovatív kkv-k és szociális vállalkozások finanszírozására. A gazdaság e szegmense számára kulcsfontosságú a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozási tőkéhez való hozzáférés.”
Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács soros elnökeA javaslat értelmében az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) elérhetővé válnának minden alapkezelő számára, azok méretétől függetlenül. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosításával tágabbá válik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA- és az ESZVA-alapok beruházhatnak. A javaslat révén továbbá az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.
Az EuVECA- és az ESZVA-alapok 2013-ban jöttek létre annak érdekében, hogy új tőkebevonási lehetőségeket teremtsenek
A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet meghatározza azokat a követelményeket, melyek alapján a kollektív befektetési vállalkozások kezelői használhatják az „EuVECA” és az „ESZVA” címkét.
A finanszírozási hiányA kkv-k számára elérhető finanszírozás a fejlődésük és növekedésük fontos tényezője, ám a bankok nem mindig tudják e finanszírozási igényeket kielégíteni. A finanszírozási hiányt rendszeresen a gazdasági növekedés kerékkötőjeként emlegetik.
Az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól a kockázatitőke-piacot illetően. A Bizottság szerint ha az uniós kockázatitőke-piac olyan fejlett volna, mint az egyesült államokbeli, úgy 2009 és 2014 között 90 milliárd EUR állt volna rendelkezésre a vállalkozások finanszírozására.
MódosításokA Tanácsban létrejött megállapodás alapján a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet főbb módosításai a következők:
A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata 2017-re volt ütemezve, ám a Bizottság úgy határozott, előbb elvégzi a felülvizsgálatot. A javaslat foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, melyekről a Bizottság úgy vélte, hogy hátráltatják az EuVECA- és az ESZVA-alapok fejlődését.
Az EU és Jordánia elfogadta partnerségi prioritásait, valamint elfogadott egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik. A partnerségi prioritásokat 2018 végéig felül fogják vizsgálni.
A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Jordánia teljesíteni fogja a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tett vállalásait. A cél az, hogy javuljanak mind a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei. Jordánia jelenleg 655 000 regisztrált menekültnek ad otthont.
„A most elfogadott partnerségi prioritások és megállapodás azt a közös célkitűzésünket tükrözik, hogy a már eddig is kiváló együttműködésünket tovább erősítve igyekezzünk megoldást találni népeink szükségleteire, legyen szó akár a szíriai konfliktus hatásának enyhítéséről, akár kétoldalú kapcsolatainkról. Jordánia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Együttműködünk a térségünket sújtó számos válság megoldásában. A tegnapelőtt Karakban történt tragikus eseményeket követően az EU minden eddiginél eltökéltebb a tekintetben, hogy vállvetve küzdjön Jordániával a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, valamint hogy fenntartsa a gazdasági és a politikai reformok érdekében folytatott együttműködést.”
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeAz EU és Jordánia közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a regionális stabilitással és biztonsággal kapcsolatos együttműködés megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása; a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése.
Az EU–Jordánia megállapodás a 2016–2017-es időszakra legalább 747 millió EUR összegű uniós kötelezettségvállalást irányoz elő, melyből 108 millió EUR humanitárius segély, 200 millió EUR pedig makroszintű pénzügyi támogatás. A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 14-én állapodott meg a makroszintű pénzügyi támogatásról. A londoni konferenciát követően az EU és Jordánia már július 19-én megállapodott abban, hogy egyszerűsítik a származási szabályoknak a Jordániából az EU-ba irányuló exportra vonatkozó előírásait, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szíriai menekültek is munkalehetőséget kapnak. Jordánia emellett több mint 165 000 szíriai gyermeknek ad lehetőséget az oktatásban való részvételre, valamint javítja a szíriai fiatalok szakképzésben való részvételi lehetőségeit.
A partnerségi prioritásokat és megállapodást az EU–Jordánia Társulási Tanács december 19-én, írásbeli eljárással fogadta el.
Az Állandók Képviselők Bizottsága (Coreper) december 16-án a Tanács nevében jóváhagyta a higanyról szóló rendelettervezet kapcsán az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az új szabályokkal a jogalkotók célja az, hogy fokozottabb védelmetbiztosítsanak az ezzel az erősen mérgező anyaggal való szennyezéssel szemben.
A szövegről a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament a 2016. december 6-án tartott háromoldalú egyeztető ülés keretében állapodott meg.
A higany a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban előforduló metil-higanyt is figyelembe véve világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre. A levegőbe vagy vízbe kerülve a higany nagy távolságokra is el tud jutni. A higanyszennyezést ezért nemzetközi szinten kell kezelni.
A most jóváhagyott módosításoknak köszönhetően a vonatkozó uniós jog teljes mértékben igazodik majd a minamatai egyezményben foglalt nemzetközi szabályokhoz. Ez pedig lehetővé teszi az egyezmény EU általi gyors ratifikálását és ezzel mielőbbi hatálybalépését.
A higanyszennyezés a szennyezési forrásoktól rendkívül távol eső, érintetlen területeken is jelentkező, azaz globális, és éppen ezért egyben nagyon veszélyes szennyezés. Ma bizonyítottuk, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a higanyszennyezés megfékezése iránt. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU mielőbb ratifikálja a miamatai egyezményt.
Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnökeHadd beszéljek először Szíriáról. Meghívtam Aleppó polgármesterét, hogy a mai napon személyesen szóljon fel az európai vezetőkhöz, hogy Aleppó lakosai, ha csak jelképesen is, de hallathassák hangjukat. Tény, hogy a szíriai rezsim és támogatói, elsősorban Oroszország és Irán brutalitásával szemben nem tudunk olyan eredményesen fellépni, ahogyan szeretnénk. De ez nem jelenti azt, hogy közömbös lenne számunkra a szíriai nép szenvedése. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai csatornán keresztül igyekszünk még több nyomást gyakorolni a Szíriában jelen lévő többi globális szereplőre. A cél egyértelmű: haladéktalanul humanitárius folyosókat nyitni annak érdekében, hogy a humanitárius segítség bejuthasson Aleppóba, és hogy a polgári lakosságot biztonságosan, semleges nemzetközi felügyelet mellett evakuálni lehessen. Minden egészségügyi szakember és segélymunkás számára teljes körű és korlátozásoktól mentes bejutást kell biztosítani. Az abszolút prioritást azonban a polgári lakosság védelme jelenti.
Napirendünkön szerepelt a migráció kérdése is. A vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Federica Mogherini főképviselő arról számolt be, hogy az afrikai országok tekintetében sikerült előrelépést tenni. Például a Nigerrel létrejött partnerségünk révén csökken azon személyek száma, akik embercsempészek segítségével próbálnak eljutni Líbiába. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy még többet kell tennünk, így a februárban Máltán tartandó következő, nem hivatalos ülésünk napirendjén szerepelni fog Líbia és a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kérdése is. Ami a közös menekültügyi rendszer reformját illeti, Joseph Muscat miniszterelnök tovább fogja folytatni az ezzel kapcsolatos munkát a máltai elnökség során. A cél az, hogy konszenzus alakuljon ki.
Ukrajna tekintetében minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. A vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók ez év elején kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Számítunk holland kollégáinkra.
A mai napon megállapodtunk arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzuk a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Nyilvánvaló, hogy Európának többet kell tennie azért, hogy eleget tegyünk nemzetközi felelősségeinknek és megvédjük saját polgárainkat. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy fokozzuk az együttműködést és több erőforrást különítünk el a biztonság és a védelem céljára.
A Brexit tekintetében a 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokat véglegesítettünk és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk. Elfogadtuk a szervezeti struktúrát, amelynek értelmében továbbra is az Európai Tanács gyakorolja a politikai ellenőrzést a folyamat felett, és az Unió nevében a Bizottság folytatja a tárgyalásokat, Michel Barniert pedig kineveztük a Bizottság főtárgyalójává.
Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek és csapatának, hogy az elnökséget nagyon sikeresen és eredményesen látták el. Nemcsak, hogy megrendezték a 27 uniós tagállam történelmi bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozóját, hanem magas szintű munkájuknak köszönhetően az ott elhangzott ígéretek közül több valósággá vált. Itt említhetjük például a piacvédelmi eszközökről , a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexről létrejött tanácsi megállapodást. Végezetül engedjék meg, hogy ismételten köszönetemet fejezzem ki Robertnek és a teljes szlovák elnökségnek nagyszerű munkájukért.
KÖZÖS SAJTÓKÖZLEMÉNY
1. Az Európai Unió–Szerbia stabilizációs és társulási tanács 2016. december 13-án tartotta harmadik ülését, amelyet Jadranka JOKSIMOVIĆ, Szerbia uniós integrációjáért felelős tárca nélküli miniszter vezetett. Az Unió küldöttségét Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében Miroslav LAJČÁK, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes HAHN, a csatlakozási tárgyalásokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos képviselte.
2. A stabilizációs és társulási tanács ülése lehetőséget biztosított a feleknek arra, hogy kellő időben áttekintsék a csatlakozásra való felkészülés terén Szerbia által elért eredményeket, és hogy megvizsgálják a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a további munka prioritásait.
3. A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Szerbia jelentős lépéseket tett: cselekvési terveket fogadott el a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezetet illetően, eredményeket ért el a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédben, többek között a regionális együttműködés melletti elkötelezettség tekintetében, ami lehetővé tette az első tárgyalási fejezetek megnyitását. E tekintetben a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a 32. (Pénzügyi ellenőrzés) és a 35. (Egyéb – 1. pont: a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálása) fejezet 2015. december 14-i, valamint a 23. (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) fejezet 2016. július 18-i megnyitását, továbbá az 5. (Közbeszerzés) fejezet 2016. december 13-i megnyitását és ugyanekkor a 25. fejezet (Tudomány és kutatás) megnyitását és ideiglenes lezárását.
4. A stabilizációs és társulási tanács arra bátorította Szerbiát, hogy ezt a lendületet kihasználva fokozza a reformtörekvéseket és összpontosítson a reformok tényleges végrehajtására a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatás terén, valamint a működő piacgazdaság kialakítása és az üzleti környezet javítása tekintetében. Annak jelentőségét is hangsúlyozta, hogy Szerbia időben teljesítse a cselekvési terveiben a 23. és a 24. fejezet vonatkozásában vállalt kötelezettségeit.
5. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy 2016. április 24-én választásokat tartottak Szerbiában, és érdeklődéssel várja, hogy az új kormány alatt folytatódjék a Szerbia uniós tagságának stratégiai céljára irányuló munka. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint a választási folyamat számos választási lehetőséget kínált a szavazóknak és maradéktalanul tiszteletben tartotta az alapvető szabadságokat. A stabilizációs és társulási tanács jelezte: számít arra, hogy Szerbia meg fogja tenni a szükséges lépéseket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásai nyomán.
6. Ami az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területét illeti, a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a szabad mozgásról, illetve a távközlésről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozóan a közelmúltban született megállapodásokat. A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területén – különösen a 2015. augusztusi megállapodások végrehajtása tekintetében – 2016 első felében lassú volt az előrehaladás. Felszólította Szerbiát, hogy minél előbb gondoskodjon a korábban létrejött megállapodások rá eső részének jóhiszemű végrehajtásáról, különös tekintettel az energiaügy területére, és konstruktívan működjön együtt Koszovóval a jövőbeli megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában is.
7. A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy Szerbiának a tárgyalási kerettel összhangban, a csatlakozás előtti időszakban fokozatosan igazodnia kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Üdvözölte Szerbia szerepvállalását a közös biztonság- és védelempolitikában, továbbá nyugtázta, hogy az ország megtette az első lépéseket a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai dokumentumainak megújítását célzó folyamatában.
8. A stabilizációs és társulási tanács elismerését fejezte ki Szerbiának a migrációs válság kezelését célzó erőfeszítéseiért és konstruktív együttműködéséért. Emlékeztetett továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén való együttműködés jelentőségére.
9. A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamat lényeges részét képezik. Megelégedéssel nyugtázta, hogy Szerbia egyre konstruktívabb szerepet vállal a regionális együttműködési kezdeményezésekben és arra ösztönözte Szerbiát, hogy folytassa a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését. A stabilizációs és társulási tanács hangsúlyozta, hogy a fennálló vitákat és vitás kérdéseket a nemzetközi joggal és az elfogadott elvekkel összhangban kell megoldani.
10. A stabilizációs és társulási tanács érdeklődéssel várja a csatlakozási tárgyalások következő lépéseit, és emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási folyamat általános üteme szempontjából – a tárgyalási kerettel összhangban – továbbra is alapvetően fontos, hogy Szerbia milyen eredményeket tud felmutatni a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezet, valamint a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása (35. fejezet) terén.
11. A stabilizációs és társulási tanács ezenkívül véleménycserét folytatott a nyugat-balkáni fejleményekről is.
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A Szerbia csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott negyedik ülésén megnyitották az 5. fejezetet (Közbeszerzés), valamint megnyitották és ideiglenesen lezárták a 25. fejezetet (Tudomány és kutatás).
Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A szerb küldöttséget Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter vezette.
A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig hatot nyitottak meg, és ezek közül egyet már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben további csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek.
Az érintett fejezetekA napirenden szereplő fejezeteket illetően az Unió alaposan megvizsgálta Szerbia felkészültségének jelenlegi állapotát.
5. fejezet: KözbeszerzésAbból kiindulva, hogy Szerbiának további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az 5. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak teljesülniük kell. Ezek a kritériumok a következők:
– Szerbia maradéktalanul összehangolja nemzeti jogi keretét az uniós vívmányokkal a közbeszerzés valamennyi területén, ideértve a koncessziós szerződésekre vonatkozó jogszabályait, valamint a bizonyos munkákat a közbeszerzés szabályai alól mentesítő nemzetközi megállapodásait is.
– Szerbia megfelelő közigazgatási és intézményi kapacitást alakít ki valamennyi szinten, valamint megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy már a csatlakozás előtt kellő időben biztosítsa az e területen elfogadott nemzeti jogszabályai megfelelő végrehajtását és érvényesítését. Ez különösen a következőket foglalja magában:
a) a szerb közbeszerzési rendszer fejlesztésére irányuló 2014–2018-as stratégia végrehajtása a közigazgatási kapacitás javítása érdekében, különösen azáltal, hogy megerősítik a közbeszerzési hivatal személyi állományát, valamint valamennyi szinten gondoskodnak az összes érintett fél megfelelő képzéséről;
b) a gyakorlati végrehajtást és ellenőrzést szolgáló eszközök kidolgozása (a közigazgatási szabályokat, utasításokat tartalmazó kézikönyveket és szerződésmintákat is beleértve);
c) az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése; ennek magában kell foglalnia a közbeszerzési szerződések végrehajtási szakaszának szoros figyelemmel kísérését és fokozott átláthatóságának biztosítását, a szisztematikus kockázatértékeléseket, valamint az ellenőrzések során az érzékeny ágazatok és eljárások elsőbbségben részesítését is;
d) a jogorvoslati rendszer hatékony működése;
e) a közbeszerzések területét érintő korrupció és összeférhetetlenség megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez kapcsolódó intézkedések központi és helyi szinten egyaránt.
– Szerbia eredményeket mutat fel egy tisztességes és átlátható közbeszerzési rendszer megvalósítása terén, amely rendszer megfelelő ár-érték arányt biztosít, tiszteletben tartja a szabad verseny elvét, és erőteljes biztosítékokat tartalmaz a korrupció ellen.
25. fejezet: Tudomány és kutatásA 25. fejezetet (Tudomány és kutatás) illetően az EU úgy ítélte meg, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához kivételesen nincs szükség kritériumok meghatározására, tekintettel Szerbiának a tudomány és a kutatás területén tapasztalt általánosan jó felkészültségére, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányokból fakadó kötelezettségek szűk körére és sajátos jellegére. Ezért az EU megállapította, hogy ez a fejezet ebben a szakaszban nem igényel további tárgyalásokat.
A napirenden szereplő mindkét fejezet esetében a tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és a vívmányok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekhez a fejezetekhez.
A Montenegró csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott nyolcadik ülésén megnyitották a 11. fejezetet (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetet (Szociálpolitika és foglalkoztatás). Ezenfelül a konferencián miniszteri szinten is megerősítették a 12. fejezet (Élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika) és a 13. fejezet (Halászat) megnyitását. Ezeket a fejezeteket a Montenegróval tartott helyettesi szintű csatlakozási konferencia résztvevői a 2016. június 30-i brüsszeli ülésükön már megvizsgálták.
Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A montenegrói küldöttséget Aleksandar Andrija Pejović Európa-ügyi miniszter vezette.
A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig 26-ot nyitottak meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben a csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek.
Megnyitott fejezetekA 11. fejezetre (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetre (Szociálpolitika és foglalkoztatás) irányuló tárgyalások megnyitását illetően az Unió alaposan megvizsgálta Montenegró felkészültségének jelenlegi állapotát. Abból kiindulva, hogy Montenegrónak további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az e fejezetek hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezetek ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak még teljesülniük kell.
Ezenkívül az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. A tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és azok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekre a fejezetekre.
A megnyitott fejezetekre vonatkozó kritériumok a következők:
11. fejezet: Mezőgazdaság és vidékfejlesztésA 2016. december 15-i brüsszeli nem hivatalos ülést követően a 27 állam-, illetve kormányfő, valamint az Európai Tanács és a Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot adta ki.