A Tanács 2016. december 2-án általános megközelítést fogadott el a barangolási szolgáltatások uniós nagykereskedelmi piacára vonatkozó új szabályokról, amelyek megnyitják az utat az előtt, hogy 2017-ben az EU eltörölje a barangolási díjakat. Az elfogadott szöveg kiindulópontként szolgál majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A Tanács szeretné, hogy mielőbb megállapodás szülessen, hogy 2017 júniusában el lehessen törölni a barangolási díjakat.
A rendelettervezet megállapítja, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. A jogszabály a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra egyaránt meghatározza ezeket a plafonértékeket.
A cél az, hogy ezek az értékek olyan felső határon kerüljenek megállapításra, ami hozzájárul ahhoz, hogy az Unió egészében fenntartható módon megszűnjenek a roamingdíjak, annak ellenére, hogy a mobil eszközök használatát, az utazási szokásokat és az árszinteket illetően jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ennek megvalósítása érdekében a szabályok célja, hogy fenntartsák a hálózatokba irányuló beruházások ösztönzőit, és mind a hazai, mind a látogatott hálózat piacán megelőzzék a verseny torzulását.
„Mindannyiunk számára fontos, hogy utazás vagy nyaralás közben is tudjunk egy hálózathoz csatlakozni és kommunikálni. A roamingdíjak eltörlése sokak szemében az Unió kínálta előnyök közül az egyik legkézzelfoghatóbb. Ezért rendkívül fontos az, hogy megfeleljünk polgáraink elvárásainak. Örömömre szolgál, hogy a Tanács ma megállapodásra jutott a nagykereskedelmi barangolási díjplafonokról, aminek köszönhetően megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, és ezzel a jövő évben valósággá válhat a belföldi díjas barangolás.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnökeAz adatforgalomra vonatkozó díjplafont illetően az általános megközelítés fokozatos csökkentést irányoz elő: 2017 közepétől maximum 0,01 EUR/MB lenne felszámítható, ami 2021 közepére fokozatosan 0,005 EUR/MB összegű díjra csökkenne. Ez a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségei a következő években vissza fognak esni.
Az adatforgalomra vonatkozó nagykereskedelmi díjplafon e felülvizsgálat egyik legfontosabb eleme. A mobil eszközökön bonyolított adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, és várhatóan a jövőben is emelkedni fog. A roamingdíjak eltörlésével a külföldön bonyolított adatforgalom is minden bizonnyal hasonló tendenciát követ majd.
Ami a telefonhívásokat illeti, a maximális percenkénti díj 0,0353 euró lenne, a szöveges üzenetekért pedig 0,01 eurót kellene fizetni üzenetenként.
Nagykereskedelmi szintű fenntarthatósági mechanizmusAz általános megközelítés egy új mechanizmust irányoz elő, amellyel nagykereskedelmi szinten kivételes körülmények között is biztosítani lehetne a fenntarthatóságot. Amennyiben a szolgáltatók nem tudják fedezni költségeiket, kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy engedélyezze a díjplafon feletti felár alkalmazását. Az adatforgalom nagykereskedelmi díja azonban e kivétel esetén sem haladhatja meg a 0,0085 EUR/MB összeget.
A szabályokat kétévente felül kell vizsgálniA Bizottságnak kétévente jelentést kell tennie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új szabályozásra kell javaslatot tennie.
Következő lépésekA reformnak 2017. június 15-ig életbe kell lépnie, hogy a barangolásról szóló, tavaly elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat. Ennek érdekében a szlovák elnökség decemberben megkezdi a Parlamenttel a háromoldalú egyeztető tárgyalásokat. Mindkét intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegről ahhoz, hogy a jogszabályt el lehessen fogadni.
A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el két olyan javaslatról, amelyek célja a személyhajók biztonságára vonatkozó közös szabályok naprakésszé tétele és felülvizsgálata. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények módosításáról szóló irányelvtervezet minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő a személyhajók biztonságára vonatkozóan. A ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek ellenőrzéséről szóló irányelvtervezet az ilyen típusú vízi járművek sajátos biztonsági kockázatait hivatott kezelni.
A felülvizsgálat célja a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív költségek csökkentése, és ezzel párhuzamosan a tengeri közlekedés biztonságosabbá tétele. A javaslatokat a Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a személyhajók biztonságára vonatkozó átfogó felülvizsgálatot követően.
„A személyhajók biztonsága rendkívül fontos kérdés. A mai napon megállapodtunk a személyhajók biztonságát garantálni hivatott részletes technikai szabályokról. Célunk, hogy az uniós szabályozás továbbra is magas szintű biztonságot nyújtson, ugyanakkor a szabályok alkalmazása egyszerűbbé, az ellenőrzés pedig hatékonyabbá váljon. Azokban az esetekben, amikor ez a helyi üzemeltetési feltételek okán célravezetőbb, a hajók feletti ellenőrzés visszakerül a nemzeti hatóságok hatáskörébe. Remélem, hogy a személyhajók biztonságának fokozása iránti közös elkötelezettségünk segít abban, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az Európai Parlamenttel.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnökeA személyhajók biztonságára vonatkozó szabályokról és követelményekről szóló általános irányelv részletes műszaki követelményeket határoz meg többek között az építésre, a stabilitásra és a tűzvédelemre vonatkozóan. A jogszabályt az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra kell alkalmazni, így az kiterjed a modern személyhajók többségére. A felülvizsgálat egyértelművé teszi és egyszerűsíti ezeket a szabályokat és követelményeket, hogy könnyebben lehessen naprakésszé tenni, nyomon követni és érvényesíteni őket. A 24 méter alatti kis hajók továbbra is a nemzeti szintű szabályozás alá tartoznának, figyelemmel arra a tényre, hogy ezeket a hajókat sokkal inkább érintik a helyi üzemeltetési feltételek és általában kisebb kockázatot jelentenek.
A ro-ro komphajókra és gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelenlegi irányelv e vízi járművek tekintetében különböző típusú ellenőrzéseket ír elő. Az új szabályok egyszerűsített, de szilárd felügyeleti rendszert teremtenek, ami megszünteti az átfedéseket, csökkenti a hajótulajdonosokra háruló adminisztratív terheket és növeli azt az időtartamot, amíg egy hajót kereskedelmi céllal használni lehet. Ezzel egyidejűleg racionalizálja a tagállami hatóságok felügyeleti erőfeszítéseit, és a biztonság magas szintjét garantálja a jövőre nézve is.
Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szövegek hatályba lépjenek, mindkét intézmény egyetértése szükséges.
A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.
Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.
„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”
Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszterAnnak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.
A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelmeA drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.
Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.
Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.
Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.
A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .
A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.
A javaslat egyéb elemeiAz új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.
A javaslat útja a jogszabállyá válásigAz általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.
A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.
„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.
A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.
Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területekenA kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:
Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.
Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.
FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR) KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépésekA 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.
Az EU–Grúzia Társulási Tanács harmadik ülését 2016. december 2-án Brüsszelben rendezik.
Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Grúziát miniszterelnöke, Giorgi Kvirikasvili képviseli.
Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében (december 2., péntek 11.00 óra).
A Társulási Tanács megvitatja az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, ezen belül is az alábbi témákat:
Az uniós főképviselő és a grúz miniszterelnök tárgyalni fog továbbá az EU globális stratégiájáról, a keleti partnerségről és az európai szomszédságpolitikáról is.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Társulási Tanács előtti napon, december 1-jén találkozik Giorgi Kvirikasvili miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom: +/- 13.30, sajtónyilatkozatok: +/- 14.00 Justus Lipsius épület, VIP bejáró).
A Tanács 2016. november 29-én következtetéseket fogadott el a fiatal kutatók támogatását célzó intézkedésekről és a tudományos karrierek vonzóbbá tételéről. A következtetések az uniós kutatási miniszterek múlt nyári ülésére előterjesztett pozsonyi nyilatkozaton alapulnak, és céljuk támogatni a kutatók és tudósok új generációját, akik arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak Európa jólétéhez.
A Tanács 2016. december 1-jén elfogadta a Bizottság arra irányuló megbízatását, hogy átfogó légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen Örményországgal.
Az uniós szintű átfogó légiközlekedési megállapodások célja, hogy fokozzák Európa nemzetközi összeköttetéseit, színvonalas szolgáltatást és nagyobb választási lehetőséget biztosítsanak az utasok számára, valamint hogy fokozzák az uniós légiközlekedési ágazat nemzetközi versenyképességét.
Az Örményországgal történő megállapodás közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás formájában valósul majd meg, mivel Örményország az egyik olyan partner, akivel az EU a szomszédságpolitikája keretében szorosabb kapcsolatok kialakításán dolgozik.
„Manapság az utazás már alig képzelhető el légi közlekedés nélkül. A légiközlekedési megállapodások kiváló lehetőséget biztosítanak Európa számára, hogy kiaknázza a határain kívül eső, növekvő piacokban rejlő lehetőségeket, és hogy közvetlen összeköttetést alakítson ki más régiókkal. Szívből örülök annak, hogy a mai napon a Tanács zöld utat adott az Örményországgal való tárgyalások megkezdéséhez. A megállapodás elősegíti majd az utasforgalom megélénkülését, az árak csökkenését, és új üzleti lehetőségeket fog biztosítani az uniós vállalkozások számára. Ez a megállapodás ékes példája lesz az EU és Örményország között a keleti partnerség keretében folytatott együttműködésnek.”
Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztere, a Tanács elnökeAz EU és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a tárgyalásokat.