Európai Unió : hírek magyarul

Az úgynevezett dublini transzferek részleges felújítását javasolja Görögországba az Európai Bizottság 2017. március 15. után. Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok mostantól havi 2 ezer menedékkérőt vennének át Athéntól, ezret pedig Olaszországtól. Ezzel a Bizottság lényegében elismerte, hogy az eredetileg tervezett 160 ezres áthelyezési létszámnak még csak a fele sem teljesíthető.

A második szakaszba léptette csütörtökön az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben a harmadik energiacsomag egyes energiapiaci rendelkezéseinek nem megfelelő végrehajtása és alkalmazása miatt 2015 elején indult kötelezettségszegési eljárást.

Az Európai Bizottság vizsgálódik, hogy a magyar parlament által a napokban módosított atomtörvény, ami lehetőséget adna a kormány számára az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési döntéseitől való egyedi eltérésre, összhangban áll-e az Euratom Szerződés rendelkezéseivel – közölte csütörtökön a testület szóvivője.

Az Európai Bizottság lezárta a két ország elleni eljárást, amiért korábban ujjlenyomatvétel nélkül továbbengedték a migránsokat.

Általános : Világszerte 462 millió, azaz minden negyedik iskoláskorú gyermek háború-, vagy katasztrófa sújtotta övezetben él, beleértve körülbelül 75 millió olyan gyermeket is, akiknek támogatásra van szükségük az oktatáshoz. Az EU és az UNICEF kampánya a katasztrófa sújtotta övezetben élő gyermekek oktatásának fontosságára hívja fel a figyelmet a gyermekek személyes példáin keresztül. Kedden a kampány résztvevői, gyerekek, tanárok és önkéntesek találkoztak a Parlamentben, hogy megosszák tapasztalataikat.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A proposal to grant Spain €856,800 in EU aid to help find new jobs for 250 former car workers who were made redundant by 29 firms making motor vehicle parts in the Valencia region was approved by the Budgets Committee on Thursday. The European Globalisation Adjustment Fund (EGF) aid still needs to be approved by the Council of Ministers on 12 December, and by a plenary vote in Parliament planned for 14 December.
Committee on Budgets

Source : © European Union, 2016 - EP

The EU Commission and member states will be able to reimpose visa requirements faster and more easily under new rules agreed by Parliament and Council negotiators on Wednesday.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

Rengeteg új önkéntes lehetőséget és gyakornoki helyet finanszíroz az EU.

A Tanács 2016. december 6-án megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. Az ESBA az Európai Unió által az európai beruházási terv jegyében indított kiemelt kezdeményezés.

Az elfogadott kompromisszum értelmében az ESBA működésének időtartama meghosszabbodik, pénzügyi kapacitása pedig kibővül, így az alap 2020-ig legalább félbillió euró értékű beruházást fog biztosítani. Figyelemmel az alap működésének első éve során levont tanulságokra, a javaslat bevezet több operatív jellegű javítást is.

„Ma számos kihívás áll Európa előtt, ezek egyike, hogy fel kell lendíteni a beruházásokat. Meg kell tennünk, ami tőlünk telik”, nyilatkozta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

„A mai megállapodással – a szeptemberben elfogadott pozsonyi ütemtervvel összhangban – az egyik kiemelt prioritásunk terén érünk el előrelépést, amely egyben meghatározó, a jó irányba haladó lépés” – jelentette ki. „Bízom abban, hogy a nagyobb, intelligensebb és hatékonyabb, a jól működő tőkepiaci unió támogatását élvező ESBA a követendő út.”

Az Európai Parlamenttel azt követően kezdődnek meg a tárgyalások, hogy a Parlament is elfogadja tárgyalási álláspontját.

A Bizottság úgy véli, hogy az ESBA teljesíti a kitűzött célokat, és hogy továbbra is szükség van a beruházások támogatását szolgáló rendszer fenntartására. Megállapítja, hogy az ESBA eddigi működését három – köztük egy külső, független – értékelés is egybehangzóan sikeresnek ítéli, és mindhárom szükségesnek tartja a kezdeményezés megerősítését.

A beruházási terv beindítása óta javultak a beruházási feltételek az EU-ban. Visszatérőben van a gazdasági bizalom, és már látszanak a terv első eredményei. A 2015 közepén létrehozott ESBA jól halad azon célkitűzés teljesítése felé, hogy 2018 közepéig további 315 milliárd euró értékű beruházást generáljon.

A kkv-k tekintetében teljesítménye jóval felülmúlja a várakozásokat. A 2016 novemberéig jóváhagyott projektek várhatóan összesen 154 milliárd eurónyi beruházást mozgósítanak a 27 tagállamban és 376 000 kkv-nek nyújtanak támogatást.

A fő változások

A Tanács megállapodott abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket és a lehető legnagyobb mértékben kell ösztönözni a magánberuházásokat.

A kompromisszum az alábbiakat tartalmazza:

• az ESBA időtartama 2020-ig meghosszabbodik;
• a beruházások célösszege 500 milliárd euróra nő;
• az uniós költségvetési garancia 26 milliárd euróra nő (ebből 16 milliárd euró a 2018 közepéig kezdeményezett garancia-lehívásokhoz áll rendelkezésre);
• az Európai Beruházási Bank hozzájárulása (a jelenlegi 5 milliárd euróról) 7,5 milliárd euróra emelkedik.

A kompromisszum emellett tartalmaz technikai jellegű javításokat is, amelyek az alap működése első évének tanulságait építik be.

Ezek mindenekelőtt a következőket érintik:

• jobb földrajzi lefedettség;
• további ágazatok bevonása: mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a biogazdaság más elemei, valamint a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban EBB-támogatásra jogosult ágazatok;
• megerősített intézkedések az éghajlatváltozással kapcsolatban annak érdekében, hogy az ESBA általi finanszírozás legalább 40%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez járuljon hozzá;
• a beruházások kiegészítő jellege: még egyértelműbben megfogalmazódik, hogy az ESBA-projekteknek a nem megfelelő beruházási környezet és a piaci rések orvoslására kell irányulniuk;
• átláthatósági rendelkezések;
• az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, amely célirányosabb segítségnyújtási szolgáltatást biztosít a projektek kidolgozása terén nehézségekkel küzdő tagállamoknak.

Az ESBA az EBB-n belül működik, az EBB és a Bizottság közötti megállapodás alapján. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását.

A magánberuházások ösztönzése

Az alap a magánbefektetőket hivatott arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be új beruházási projektek minél szélesebb körébe. Ennek érdekében az első veszteségviselési garancia révén átvállalja a projektek kockázatának egy részét. A jelenleg az uniós költségvetésből rendelkezésre álló 16 milliárd euró és az EBB által biztosított 5 milliárd euró garancia segítségével a cél a 15-szörös multiplikátorhatás elérése.

Pillanatnyilag a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén futnak projektek. Az ESBA társadalmilag és gazdaságilag életképes projekteket támogat, a forráselosztás nem ágazati vagy regionális megfontolás alapján történik.

Irányítás

Az alap kétszintű irányítási struktúrával rendelkezik:

• a Bizottság és az EBB tagjaiból álló irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját;
• a nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból álló beruházási bizottság választja ki az ESBA által támogatandó projekteket.

Eljárás

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született.

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az EU működéséről szóló szerződés 172. cikke, 173. cikke, 175. cikkének (3) bekezdése és 182. cikkének (1) bekezdése.)

Még több kérdés is tisztázásra vár, mielőtt az Európai Bizottság lezárhatja a Paks2 beruházás ügyében indított mélyreható állami támogatási vizsgálatot – közölte szerdán újságírók érdeklődésére Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa. Utalt rá, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is vizsgálja, mielőtt meghozná a döntést.

A Tanács (ECOFIN) elfogadta az alábbi következtetéseket:

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban bekövetkezett pozitív fejlemények az európai gazdaság rezilienciáját és helyreállását jelzik. Ismét elmondható, hogy valamennyi tagállam gazdasága növekszik, a beruházások is növekedési pályára álltak és 8 millió új munkahely jött létre 2013 óta. Ugyanakkor a globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban megvalósított beruházások jelentősen visszaestek. Ez pedig akadályozza a gazdasági fellendülést, a munkahelyteremtést és a hosszú távú növekedést, továbbá a versenyképességre is kedvezőtlenül hat. Mindezekre tekintettel a 2014 novemberében előterjesztett európai beruházási terv három egymást kölcsönösen erősítő pillér révén igyekszik növelni a beruházásokat: a magántőke beruházási célú mobilizálása; annak biztosítására irányuló célzott kezdeményezések, hogy a beruházás elérje a reálgazdaságot, valamint a beruházási környezet javítása a beruházásokat gátló ágazatspecifikus és egyéb akadályok elhárításával.

Az első pillér keretében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az első becslések szerint összesen már 154 milliárd euró beruházást tudott mobilizálni. A második pillért képező Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja 2015 szeptembere óta működik és a tagállamok többségében már igénybe vették az általuk biztosított projekttanácsadást. Ezen túlmenően a Tanács ELISMERI, hogy az aggregált kereslet ösztönzi a beruházásokat és ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a beruházási terv által teremtett lehetőségek teljes potenciáljának kiaknázása és a terv multiplikátorhatásának maradéktalan mobilizálása érdekében kritikus a jelentősége annak, hogy releváns és megfelelő intézkedések, többek között strukturális reformok valósuljanak meg a terv úgynevezett „harmadik pillére” keretében, elhárítva a beruházást gátló akadályokat. Ehhez az egységes piac megerősítését célzó ambiciózus menetrendet kell végrehajtani, amelynek nyomán kiszámíthatóbbá válik a szabályozás és az Unió és a tagállamok szintjén megvalósított kombinált fellépéseknek köszönhetően megszűnnek a beruházást akadályozó még meglévő szűk keresztmetszetek. Mindezekre tekintettel a Tanács ÜDVÖZLI azt a munkát, amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság a Bizottság szolgálataival és az Európai Beruházási Bankkal közösen végzett el a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítása érdekében.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházási terv célkitűzéseinek teljesítése és sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bír az egységes piac kiteljesítése. Európának olyan kiszámítható szabályozási környezetre van szüksége, amely csökkenti az adminisztratív terheket és ösztönzi a beruházást, és az ilyen feltételek megteremtése érdekében Európának aktívan fel kell lépnie. A beruházási potenciál maradéktalan felszabadításához elengedhetetlen az, hogy az egész egységes piacon a vállalkozások számára kedvező keretfeltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a Tanács ÜDVÖZLI a Bizottságnak az európai beruházási környezet javítására és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseit és arra HÍVJA FEL a Bizottságot, hogy folytassa ezeket az erőfeszítéseit az energiaunió, a tőkepiaci unió, az áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégia, a digitális egységes piaci stratégia, a minőségi jogalkotási program, valamint a körforgásos gazdaságról szóló csomag keretében. A Tanács NYUGTÁZZA a Bizottságnak a 2012/30/EU irányelv módosítására és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogalkotási javaslatát, amelynek a vizsgálatára sürgősséggel sor fog kerülni.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházások volumenének további növelése és a beruházási terv sikere nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e végrehajtani a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszeteknek a kezelését célzó strukturális reformokat, ugyanakkor ahogy azt a Tanács 2016 júliusában megjegyezte, a beruházási környezet javítása terén eddig elért eredmények nem elégségesek.

Az eddig elvégzett munka fényében a Tanács KIEMELI, hogy az alábbi konkrét szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást:  

• A beruházást akadályozó leggyakoribb tényezők többek között a vállalkozások számára kedvezőtlen környezettel, a közigazgatás nem hatékony működésével, a szabályozás gyakori változásával, a piac mértével és szerkezetével, valamint a jelentős ágazatspecifikus adminisztratív és szabályozási terhekkel állnak összefüggésben. Egyes országokban a beruházás további akadálya lehet a forráshoz jutás kérdése, különösen a kkv-k esetében, a bonyolult adózási rendszerek és/vagy a tőkére kivetett magas adók, a termék- és a munkaerőpiacok torzulásai, valamint a kutatási és innovációs keretek elégtelensége.
• Beruházás a hálózatos iparágakba: A közlekedési, az energia és a távközlési ágazatban összesen megvalósított beruházások a 28 tagú EU GDP-jének átlagosan körülbelül a 3%-át tették ki. Annak ellenére, hogy jellegét tekintve gyakran ágazatspecifikusnak mondható, de jelentős mértékű és egyre növekvő szinergiák fedezhetők fel a különböző ágazatok hálózatai között, amelyek a piaci dinamikák alakulására is hatással vannak az egyes infrastruktúrák újszerű felhasználásán és az üzleti modellek változásának ösztönzésén keresztül. Az energiaágazatban az új szolgáltatások a gyors és pontos távközlésen alapulnak, ami a széles sávú infrastruktúrába történő beruházásra ösztönzi az üzemeltetőket. A közlekedési ágazatban olyan új szolgáltatások kifejlesztése van folyamatban, amelyek a jó minőségű villamosenergia-infrastruktúrára és a fejlett távközlésre épülnek.
• Igaz az EU-n belül nem egységes a helyzet, de a beruházást akadályozó jelentősebb szűk keresztmetszetek között meg kell említeni az EU-n belüli hálózatok összekapcsolásának hiányát, a szabályozási keret bonyolultságát és az általa generált súlyos terheket, a hosszadalmas engedélyezési eljárásokat, a versenytárgyalási eljárás mellőzését, ami miatt sok esetben a közbeszerzésből következő előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényre jutni, valamint a határidők túllépését, ami a szükségtelen és elhúzódó jogi és adminisztratív eljárásoknak tudható be.
• Az energiapiacokon következetes árjelzésekre van szükség ahhoz, hogy a beruházási döntések piaci alapon és hatékonyan szülessenek meg. Az esetleges állami beavatkozásnak a szabályozási torzulások minimalizálására és a nem megfelelő ösztönzők kiigazítására kellene törekednie. A karbonszegény gazdaságra való áttérést támogató eszközöket úgy kell megtervezni, hogy később környezeti, társadalmi és költségvetési fenntarthatóságot biztosítsanak.
• Beruházás az energiahatékonyságba és a megújuló energia területén megvalósított lakóingatlan-beruházás: a háztartások lehetőségei egyes esetekben annyira korlátozottak lehetnek, hogy hosszú távon szuboptimális beruházási döntéseket hoznak. Ebben szerepet játszhat többek között az, hogy nincsenek tisztában a valós költségekkel és a beruházás megtérülésével, mivel azok időben elválnak egymástól. Ezen túlmenően a háztartások forráshoz jutása is korlátozott lehet, ezért a fogyasztók ösztönzése érdekében megfizethető finanszírozási termékeket kell kialakítani, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartásokra, például nagy léptékű vagy összevont megoldásokkal, tiszteletben tartva ugyanakkor ezeknek a háztatásoknak a kockázati profilját. A beruházások jellemzően kis összegűek és azokra gyakran csak az időszakos felújítás keretében kerül sor. Az ingatlan-bérbeadási piacok esetében az ingatlan-tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ösztönözni kellene.
• Beruházás a digitális gazdaságba: a digitális fizikai infrastruktúrába történő beruházás alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az EU képes legyen kiaknázni a digitális gazdaság térnyerése által előidézett innovációs hullám előnyeit és a jövőben is versenyképes maradjon. Ugyanakkor jelentős szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást. A nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok telepítési költségei magasak és esetenként az ilyen hálózatok a kevésbé sűrűn lakott területeken üzletileg nem életképesek. Az ezeknek a költségeknek a csökkentését célzó 2014/61/EU irányelv teljes körű átültetése és végrehajtása még nem történt meg a legtöbb tagállamban. A gyorsabb és hatékonyabb adminisztratív eljárások is hozzájárulnának a költségek csökkentéséhez. A piacok gyakran nemzeti piacok, ami magasan tartja a költségeket és adott esetben megakadályozza azt, hogy a méretgazdaságosságból fakadó költségmegtakarítást lehessen elérni. Mivel jelenleg bizonytalan az, hogy a nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok rövid időn belül el fognak-e terjedni, az ebben a szegmensben várható nyereség a beruházási költségekhez képes alacsony, ami fékezi a beruházásokat. Egyes országokban a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos akadályokon kívüli egyéb akadályok is megfigyelhetők, például a felhasználók nem bíznak a digitális rendszerek biztonságosságában és a lakosság egyes rétegei nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel.
• A köz- és magánszféra partnerségének (PPP) igénybevétele: Ha megfelelően veszik igénybe, a köz- és magánszféra partnersége képes elősegíteni bizonyos típusú beruházásokat és a közjavak és közcélú szolgáltatások létrehozásának alternatív módjaként jelenik meg. Mivel azonban hosszú távú szerződéses kötelezettséggel jár, a PPP-hez egyrészt elengedhetetlen a köz- és a magánszektort képviselő partnerek erőteljes és stabil kötelezettségvállalása, másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy a PPP potenciális kockázatot jelent az államháztartás számára. A PPP igénybevételét gyakran a kedvezőtlen keretfeltételek akadályozzák, így többek között az adminisztratív források hiánya, az instabil és nem kellően hatékony szabályozási keret, valamint a hosszabb távú beruházások iránti politikai elkötelezettség hiánya. Bizonyos esetekben az uniós alapok hozzájárulhatnak a PPP-k finanszírozásához, és a szabályozás közelmúltban bevezetett módosításai következtében várhatóan könnyebben ötvözni lehet majd az uniós alapokat és a PPP-ket.
• Fizetésképtelenségi keretrendszerek: A jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra. A határokon átnyúló eljárásokra vonatkozó egyértelmű szabályok elősegíthetik a határokon átnyúló beruházásokat, továbbá az egyes országok fizetésképtelenségi rendszerei közötti különbségek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. A fizetésképtelenségi rendszerek Unió-szerte jelentős eltérést mutatnak, így nagyon változó az eljárások hossza és költsége, továbbá azok kiszámíthatósága és átláthatósága, nem egységes, hogy a vállalkozók és a fogyasztók kaphatnak-e második esélyt, végül pedig az adósság átütemezésével kapcsolatos gyakorlat sem azonos.
• A nem hatékony fizetésképtelenségi keretrendszerek által előidézett jelentős szűk keresztmetszetek között meg kell említetni például azt, ha a követeléseknek csak kis részét sikerül behajtani, beleértve a biztosítékkal rendelkező hitelezőket is, ha van lehetőség a hitelezők kielégítésére sorrendet meghatározni, továbbá azt is, ha nincsenek hatékony és eredményes szerkezetátalakítási eljárások. A hatékony fizetésképtelenségi keretrendszereket megfelelő kísérő politikákkal kell támogatni, így például többek között egy másodlagos piac létrehozásával gondoskodni kell a nemteljesítő hitelek nemzeti szinten történő szanálásáról, továbbá megfelelő adó- és prudenciális politikát kell bevezetni a behajthatatlan követelések hatékony átruházásának biztosítása érdekében.
• Továbbra is igaz, hogy jelentős mértékben elő lehetne még mozdítani az uniós pénzügyi eszközök közötti szinergiákat és komplementaritást a különböző alapok infrastrukturális projektek céljára történő ötvözése céljából. Az uniós alapok igénybevételét akadályozó bonyolult szabályozás és adminisztratív szűk keresztmetszetek csökkentését meg lehet valósítani olyan alapelvek szem előtt tartásával, mint a folyamatok egyszerűsítése és szabványosítása, az eszközök kombinálása és a források összevonása az eredetükre való tekintet nélkül.

A Tanács NYUGTÁZZA a beruházást akadályozó, az ennek a munkának a keretében azonosított szűk keresztmetszeteket és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az európai szemeszter keretében ezeknek a megállapításoknak a figyelembevételével dolgozzon ki további ajánlástervezeteket, továbbá FELKÉRI a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott 2016. évi országspecifikus ajánlásokat és különösen a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetekre vonatkozóakat.

A Tanács KIEMELI, hogy a jövőben is folytatni kell a beruházást akadályozó tényezők azonosítására irányuló munkát, és FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházást akadályozó további tényezők és az azok elhárítására leginkább alkalmas szakpolitikai gyakorlatok feltárására irányuló tematikus munkáját. Ezen túlmenően a Tanács FELKÉRI az Európai Beruházási Bankot arra, hogy a piaci alapú, nevezetesen az európai beruházási terv keretében végrehajtott tevékenységeinek a során azonosított, a beruházásokat gátló akadályokkal és szűk keresztmetszetekkel összefüggésben tett megállapításainak révén egészítse ki a Gazdaságpolitikai Bizottság munkáját.

A Tanács:

1. ÜDVÖZLI az EU-ban az igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítéséről szóló, 2016. október 25-i bizottsági közleményt[1] (13729/16) és az ahhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokat;

2. EMLÉKEZTET az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseire, melyek szerint sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind uniós szinten, és MEGERŐSÍTI a nemzetközi adóztatás elvei iránti elkötelezettségét;

3. EMLÉKEZTET az adóalap-erózióról és a nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló, 2015. december 8-án elfogadott következtetéseire (15150/15), továbbá az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményről szóló, 2016. október 11-i következtetéseire (13139/16);

4. ELISMERI a társasági adóztatás területén az Unióban a közelmúltban elért fontos eredményeket, különösen az adózás átláthatóságának fokozására és annak biztosítására irányuló jogszabályokat, hogy az Európai Unióban működő társaságok ott fizessék meg az adót, ahol a nyereség keletkezik;

5. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI annak fontosságát, hogy az EU nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolataiban továbbra is előmozdítsuk a jó adóügyi kormányzást, egyenlő feltételeket biztosítva ezáltal az EU tagállamai és a harmadik államok között;

6. EGYETÉRT azzal a meglátással, hogy az uniós adózási környezetnek előnyére válhat a társasági adózás növekedésbarát, hatékony és igazságos, előretekintő kerete, amely megoldást kínál az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben, tiszteletben tartva mindeközben a tagállamok vonatkozó hatásköreit;

7. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a társasági adózási szabályok stabilitást és jogbiztonságot teremtsenek, illetve egyszerűbbé tegyék az adminisztratív feladatokat mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és erre tekintettel ÜDVÖZLI a közös társaságiadó-alapról szóló (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslattal kapcsolatos további egyeztetéseket;

8. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapról (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslatokra vonatkozóan javasolt kétlépcsős folyamatot, és EGYETÉRT azzal, hogy a munkának mindenekelőtt egy közös adóalap elemeire kell összpontosulnia;

9. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által uniós szinten javasolt, kutatás-fejlesztést és innovációt célzó, illetve beruházási ösztönzőket, és FELKÉRI a tagállamokat, hogy folytassák az annak értékelésére irányuló tárgyalásokat, hogy szükség van-e az e témakörben javasolt elemekre, és hogy azok milyen hozzáadott értékkel bírnak;

10. MEGERŐSÍTI, hogy a hatályos nemzetközi adózási szabályok bizonyos esetekben kettős adóztatást vagy az adóztatás kettős elmaradását eredményezhetik, amit összehangolt uniós intézkedésekkel ki kell küszöbölni, és elismeri, hogy felül kell vizsgálni a meglévő vitarendezési mechanizmusokat, hogy ezáltal javítani lehessen az adózási biztonságot az EU-ban működő vállalkozások számára;

11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT ezért az uniós vállalkozások számára létrehozandó, a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslat vizsgálata elé;

12. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapra, a közös összevont társaságiadó-alapra és a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslatokban előirányzott ambiciózus ütemtervet, és az említett jogalkotási javaslatok vizsgálata terén mielőbbi előrelépést SZORGALMAZ;

13. FELKÉRI a következő soros elnökségeket, hogy a közös társaságiadó-alapra és a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munkát az alábbi menetrend szerint szervezzék:

a) A tagállamoknak elsőként az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokra, és különösen az újraindított kezdeményezés új elemeire kell összpontosítaniuk (I–V. fejezet);

b) Ezt követően a közös adóalap fennmaradó elemeivel (VI–XI. fejezet) kell foglalkozniuk, azaz: i. azon elemekkel, amelyekről a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó 2011. évi javaslat keretében már részletes egyeztetés zajlott, valamint ii. azon elemekkel, amelyek szerepelnek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a közelmúltban elfogadott 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvben.

c) Az említett elemekkel kapcsolatos egyeztetések sikeres lezárását követően további késedelem nélkül meg kell vizsgálni az adókonszolidáció kérdését;

14. EMLÉKEZTET az ECOFIN Tanács 2016. július 12-i ülésén kiadott, a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról szóló nyilatkozatára, és ennélfogva ÜDVÖZLI az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló javaslatot;

15. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy ezek a kezdeményezések elősegíthetik egy igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítését az Európai Unióban.

[1] A Bizottság 2016. október 25-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban (13729/16).

London muszlim polgármestere, a német bevándorlásellenesek vezetője és Kaczyński is a listán.

A villamos energia piaci szabályozást módosító javaslat értelmében csak az energiaszegény vagy a védendő háztartási fogyasztókra vonatkozó hatósági árakat lehetne az irányelv hatályba lépésétől számított öt éves átmeneti időszakban fenntartani. A háztartások egészét érintő rezsicsökkentés aligha férne be ebbe a kategóriába – jegyezték meg a BruxInfónak nyilatkozó források.

Általános : Elítélte az Aleppóban zajló műveleteket Al-Mawwas Abdulrahman, a Szíriai Polgári Védelmi egység egyik vezető tagja december 5-i felszólalásában a külügyi és fejlesztési szakbizottság ülésén. Al-Mawwas Abdulrahman hangsúlyozta, hogy a közelgő rendkívüli humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében sürgősen repüléstilalmi zónákat és humanitárius folyósót kell létrehozni Aleppóban. A Szír Polgári Védelem önkéntes mentői, a Fehér sisakosok már több tízezer embert menekítettek ki a területről.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. november 30-án megerősítette azt a megállapodást, melyet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel kapcsolatban a szlovák elnökség és az Európai Parlament elért. Ma, december 5-én az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága is megerősítette a megállapodást. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az irányelvet az elkövetkező hónapokban hivatalosan is elfogadják.

A terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre válaszul az irányelv megerősíti a terrormerényletek megakadályozására vonatkozó uniós jogi keretet azzal, hogy büntetendővé tesz olyan cselekményeket, mint a terrorista kiképzésen való részvétel és a terrorizmus céljával külföldre történő utazás, valamint az ilyen utazások szervezése vagy elősegítése. Emellett megerősíti a terrorizmus áldozatainak jogait is.

Lucia Žitňanská szlovák igazságügyi miniszter elmondta: „A megállapodással megtaláltuk a kellő középutat: egyrészről hatékony küzdelmet kell folytatnunk a terrorizmus új formái, különösen a külföldi harcosok ellen, ugyanakkor biztosítanunk kell az egyéni jogokat, valamint meg kell erősítenünk a terrorizmus áldozatainak védelmét és e személyek jogait is. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre adott átfogó válasznak magában kell foglalnia hathatós intézkedéseket is a radikalizálódás megelőzésére és a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos információk hatékony cseréjére vonatkozóan.”

Az irányelv megerősítené és aktualizálná a hatályos 2002/475/IB kerethatározatot, elsősorban oly módon, hogy büntetendővé teszi a következőket:

• A terrorizmus céljával külföldre történő utazás, különösen a külföldi terrorista harcosok jelensége elleni küzdelem érdekében. Az intézmények között elért kompromisszum biztosítani fogja, hogy büntetendő legyen az, ha valaki egy konfliktuszónába utazik azzal a céllal, hogy egy terrorista csoport tevékenységeiben részt vegyen, vagy ha azért utazik egy uniós tagállamba, hogy ott terrormerényletet kövessen el;
• Az ilyen utazások szervezése és elősegítése, többek között logisztikai és anyagi támogatással, például jegyvásárlással vagy útvonaltervezéssel;
• Terrorizmus célját szolgáló kiképzésen való részvétel, pl. robbanóanyagok, lőfegyverek, káros vagy veszélyes anyagok előállítása vagy használata terén (az ilyen kiképzés tudatos nyújtására vonatkozóan már létezik rendelkezés);
• Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése annak tudatában, hogy azokat terrorcselekmények, terrorista csoportokhoz köthető bűncselekmények vagy terrorista tevékenységek elkövetésére fordítják;

Az irányelv továbbá kiegészíti a terrorizmus áldozatainak jogaira vonatkozó jelenlegi jogszabályokat. Ezzel kapcsolatban a kompromisszumos szöveg magában foglalja a terrorizmus áldozatainak sajátos igényeire szabott szolgáltatások jegyzékét, például orvosi és pszichoszociális kezelést nyújtó szakmai segítség haladéktalan igénybe vételéhez való jogot, jogi és gyakorlati tanácsadást, valamint a kártérítési igényekkel kapcsolatos segítségnyújtást. A közvetlenül a merényletek után aktiválandó vészhelyzeti reagálási mechanizmusokat is megerősítik.

Az irányelv továbbá kibővített szabályokat is előirányoz a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetőeljárás során gyűjtött információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozóan.

Következő lépések

Most, hogy mindkét intézmény megerősítette a politikai megállapodást, a szöveg átkerül ellenőrzésre a jogász-nyelvészekhez, hogy végül jövőre a Parlament és a Tanács elfogadhassa az irányelvet.

Háttérinformációk

A javaslatot az EU megújított belső biztonsági stratégiájának keretében nyújtotta be a Bizottság, miután a Tanács a 2015. november 13-i párizsi támadásokat követően a terrorizmus elleni intézkedések felgyorsítását sürgette. Az irányelvjavaslat több nemzetközi jogi eszköz követelményeinek figyelembevételével készült:

• az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178 (2014) sz. határozata és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyv, melyek a külföldi terrorista harcosok jelenségével szembeni fellépést célozzák;
• a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) előírásai a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban.

 

A Tanács 2016. december 6-án irányelvet fogadott el, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.

Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz. Így az adóhatóságok az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

Az irányelv ezzel hozzájárul az adókikerülés és az adócsalás megelőzéséhez.

Az irányelvet 2018. január 1-jétől kell majd alkalmazni. A jogszabály azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.

Kihívások

Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban a jogalkotók figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.

A médiának kiszivárogtatott információk, többek között a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy milyen nagy méreteket ölt az offshore alapok elrejtése, és hogy ennek megfelelően mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.

Automatikus információcsere

Az adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük.

Az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó rendelkezéseket a 2014/107/EU irányelv tartalmazza.

Az irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa közvetítő szervezet, a bankok kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. E rendelkezés alkalmazásának alapjául pedig a 2015/849/EU irányelv értelmében a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ szolgál.

Az említett információhoz való hozzáférésnek köszönhetően az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkeznek majd ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a 2014/107/EU irányelv értelmében rájuk háruló figyelemmel kísérési kötelezettségnek.

Elfogadás és végrehajtás

Az irányelvet a Tanács a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadta el, vita nélkül. Az Európai Parlament 2016. november 22-én nyilvánított véleményt.

A tagállamoknak 2017. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba.

A kilépési kérelem benyújtásának időpontjától függően mindössze 15-18 hónap áll majd rendelkezésre a Brexit feltételeinek kitárgyalására, hogy 2019 márciusáig lezárulhasson a ratifikáció – figyelmeztetett kedden Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója, aki szerint a jövő egy új partnerséget hoz majd a szigetország és az EU között.

Az Eurócsoport tagjai hétfőn jóváhagyták a görög államadósság enyhítésére az Európai Stabilitási Mechanizmus által kidolgozott rövid távú (2018 feléig alkalmazandó) intézkedéseket. Az adósság átlagos futamidejének 28-ról 32,5 évre való növelése más intézkedésekkel együtt a hitelezők szerint jelentősen hozzájárulhat a görög államadósság fenntarthatóságához, és alig kerül valamibe a kölcsönnyújtóknak.

A szlovák soros elnökség meglátása szerint több hónapos alkudozások után végre kezd összeállni a gázellátásbiztonsági csomag a Tanácsban. A nagyobb volumenű kereskedelmi gázszerződések átláthatóságának első lépcsőben az illetékes tagállami hatóságok szereznének érvényt, és nem az Európai Bizottság.