A Tanács és az Európai Parlament 2017. február 9-én ideiglenes megállapodást ért el a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló határozatot illetően.
A kulturális örökség a múlt által megannyi formában ránk hagyott források összessége: a műemlékek, lelőhelyek és hagyományok, a továbbadott tudás és az emberi kreativitás megnyilvánulásai, valamint a múzeumokban, könyvtárakban és archívumokban őrzött és fenntartott gyűjtemények mind-mind kulturális örökségünk részei.
E kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, és egyúttal erősítse az európai identitástudatot, ugyanakkor rá kíván világítani a kulturális örökséget érintő kihívásokra is: a digitális átalakulás hatására és az örökségi helyszíneket érő növekvő környezeti és fizikai nyomásra csakúgy, mint a kulturális javak tiltott kereskedelmére.
Az európai év keretében az Unió:
Az európai évre elkülönített pénzügyi keret összege 8 millió EUR.
Az európai év lebonyolítását nemzeti koordinátorok fogják koordinálni, akiknek a Bizottság által összehívott ülésein megfigyelőként az Európai Parlament képviselői is részt vehetnek majd.
Mi, európaiak rendkívül gazdag kulturális örökség birtokában vagyunk, amely közös történelmi múltunkban gyökerezik. Örömmel tölt el, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően megemlékezhetünk erről az örökségről, és büszkék lehetünk közös európai identitásunk alapjaira.
Dr. Owen Bonnici máltai igazságügyi, kulturális és önkormányzati miniszter Következő lépésekA Coreper az egyik következő ülésén várhatóan jóváhagyja a megállapodást. Ezután a Coreper elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökének,
amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.
Így az új jogszabály hamarosan életbe léphet, és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak kellő idő áll majd rendelkezésére a szükséges előkészületek megtételére.
HáttérinformációkA kulturális örökség európai évének gondolata 2014-ben merült fel elsőként: a Tanács a kulturális örökség részvételen alapuló kormányzására vonatkozó következtetéseiben ismertette az elképzelést. A kezdeményezés az Európai Parlamentben is nagy támogatást kapott, így a Bizottság 2016 augusztusára elkészítette vonatkozó javaslatát.
Erről a határozati javaslatról a Tanács 2016. november 22-én általános megközelítést fogadott el,
az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága pedig 2016. november 8-án szavazta meg a javaslatról szóló jelentését. Az intézmények december 9-én tartották az első háromoldalú egyeztetést a témában.
A máltai elnökség és az Európai Parlament február 7-én ideiglenes megállapodásra jutottak arról, hogy el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a belső piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságát.
A megállapodás – amelyet még mind a Tanácsnak, mind pedig az Európai Parlamentnek meg kell erősítenie – lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy akkor is hozzáférjenek a lakóhelyük szerinti országban általuk előfizetett vagy megvásárolt online tartalomszolgáltatásokhoz, amikor ideiglenesen az Unió egy másik tagállamában tartózkodnak.
„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy mindenki számára előnyös digitális egységes piacot teremtsünk.”
Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztereA tagállamok nagykövetei 2017. február 8-án jóváhagyták a nagykereskedelmi díjplafonokra vonatkozó megállapodást, melynek révén 2017. június 15-én Unió-szerte megszűnnek a kiskereskedelmi barangolási díjak. Az elnökség január 31-én jutott ideiglenes megállapodásra az Európai Parlamenttel a nagykereskedelmi szabályokról.
A barangolási díjak csökkentését célzó tízéves folyamat lezárul: a polgárok végre úgy utazhatnak majd Európa-szerte, hogy közben nem kell lemondaniuk az otthon megszokott kapcsolatról, sem pedig felárat fizetniük.
Azok az uniós határozatok, melyek előbb csökkentették, most pedig eltörlik a barangolási díjakat, a szolgáltatók közötti üzleti kapcsolatokat szabályozó jogszabályokon alapulnak. E szabályok többek között meghatározzák, hogy legfeljebb mekkora összegeket számíthat fel egyik szolgáltató a másiknak olyankor, amikor a fogyasztók egy másik uniós tagállamban telefonálnak, SMS-eznek vagy interneteznek.
Az új, a korábbinál lényegesen alacsonyabb díjplafonokat úgy határozták meg, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak a belföldi árak növelése nélkül. A kiskereskedelmi méltányos használatra vonatkozó feltételek és az új nagykereskedelmi szabályok együtt biztosítani fogják, hogy a barangolási díjakat tartósan fel lehessen számolni az EU-ban.
Dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere a következőket mondta: „A barangolási díjak megszüntetése jó hír minden európai számára. Örömmel tölt el, hogy a máltai elnökség segítségével sikeresen lezárult a dossziéval kapcsolatos munka. E jogszabályok nélkülözhetetlenek az európai digitális egységes piac kiteljesítéséhez. „Málta és az uniós tagállamok közösen ünneplik majd meg ezt az eredményt június15–16-án a Máltán megrendezendő „Digitális közgyűlés 2017” konferencián.”
Következő lépésekElőször is el kell végezni a megállapodás tárgyát képező szöveg technikai véglegesítését. Ezután előbb a Parlament, majd a Tanács hivatalosan is jóváhagyja a szöveget (első olvasatbeli megállapodás).
A Parlament várhatóan áprilisban, a Tanács legkésőbb májusban fogja ezt megtenni. Erre nem feltétlenül a Távközlési Tanács keretében fog sor kerülni, a vonatkozó jogi aktust ugyanis bármelyik tanácsi formáció elfogadhatja.
Az elfogadott rendeletet mindkét intézmény aláírja. Erre a Parlament májusi, strasbourgi plenáris ülésén kerülhet sor. A rendeletet eztán kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd három nappal később hatályba lép.
Az új nagykereskedelmi szabályozásnak 2017. június 15-ig hatályba kell lépnie ahhoz, hogy a barangolásról szóló, 2015-ben elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat.
Az elfogadott díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).
A Tanács 2017. február 7-én végrehajtási határozatot fogadott el, melyben ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy rendkívüli körülmények esetén a tagállamok fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.
A végrehajtási határozat 2017. február 11-étől alkalmazandó – amikor az előző határozat hatályát veszti –, és ettől a naptól Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át indokolt fenntartania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:
Az említett ellenőrzések fenntartásáról szóló döntést megelőzően a felsorolt tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk az érintett tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.
A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan olyan mértékűre kell korlátozni, mely egyrészt ahhoz szükséges, hogy biztosítani lehessen a közrend, illetve a belső biztonság védelmét, másrészt ahhoz, hogy kezelni lehessen az irreguláris migránsok továbbutazásának továbbra is fennálló kockázatát.
Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak és a Tanácsnak.
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy szakaszán. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.
A Bizottság a migrációs válsággal kapcsolatban 2016. május 4-én kijelentette, hogy úgy véli, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, és ajánlást nyújtott be a Tanácsnak. Ezt azok a súlyos hiányosságok indokolták, melyeket az uniós külső határok bizonyos szakaszainak hatékony ellenőrzésében tapasztaltak, és melyek a schengeni övezet egészének működését veszélyeztették.
A Tanács 2016. május 12-én a leginkább érintett öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) azt javasolta, hogy legfeljebb hat hónapos időtartamra tartsanak fenn arányos ideiglenes határellenőrzést az irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó súlyos veszély kezelése, illetve a közrend és a belső biztonság védelme céljából.
Az instabil helyzetre és az ezen népmozgások által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel a Bizottság 2016. november 11-én javaslatot nyújtott be, amelyben e tagállamoknak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az arányos ideiglenes határellenőrzéseket.
A Bizottság 2017. január 25-én tanácsi végrehajtási határozati javaslatot fogadott el, melyben az öt schengeni tagállamnak azt ajánlotta, hogy legfeljebb három hónappal hosszabbítsák meg az ideiglenes belső határellenőrzéseket.
A Tanács 2017. február 7-én megállapította, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot a tagállamok nem támogatják egyhangúlag. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy egy legalább kilenc tagállamból álló csoport a szövegnek az Európai Tanács keretében történő megvitatását kezdeményezze, hogy ott még egyszer utoljára megpróbáljanak a javaslatról konszenzust elérni. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, mérlegelni lehet a megerősített együttműködés létrehozását.
„Az Európai Ügyészség 2009 óta szerepel a Szerződésekben. Ugyanakkor, ahogy azt az elmúlt hat és fél év is jól mutatja, a létrehozása érdekében tett erőfeszítések nem jártak sikerrel. Meggyőződésem, hogy a máltai elnökség kézzelfogható eredményeket fog elérni, ha továbbra is becsületes közvetítőként lép fel, elősegítve azt, hogy a részvételi szándékukat kinyilvánító tagállamok beindíthassák a megerősített együttműködést a máltai elnökség ideje alatt” – jelentette ki Owen Bonnici máltai igazságügyi miniszter.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke szerint abban az esetben, ha a tagállamok nem támogatják egyhangúlag az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletet, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kérheti azt, hogy a szöveget megvitatás céljából terjesszék az Európai Tanács elé. Ezt követően az Európai Tanácsnak legfeljebb négy hónap áll rendelkezésére arra, hogy megpróbáljon konszenzust elérni.
Abban az esetben, ha még ekkor sem sikerül konszenzust elérni, egy legalább kilenc tagállamból álló csoport kinyilváníthatja arra vonatkozó szándékát, hogy megerősített együttműködést kíván létrehozni.
HáttérA vonatkozó rendelet célja az Európai Ügyészség létrehozása. Az Európai Ügyészség független uniós szervként jönne létre, amely bizonyos feltételek mellett jogosult lenne az uniós csalások és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást és a vádhatósági eljárást lefolytatni. Az Európai Ügyészség keretében az uniós csalások elleni küzdelemben együtt valósulhatnának meg az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítések.
A Tanács megvitatta a líbiai helyzetet, majd következtetéseket fogadott el az országról.