2017. január 30., hétfő
14.00 Találkozó Rumen Radev bolgár elnökkel
2017. január 31., kedd
Tallinn
11.15 Kétoldalú találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Munkaebéd Jüri Ratas észt, Māris Kučinskis lett és Saulius Skvernelis litván miniszterelnökkel
14.10 Sajtókonferencia
14.45 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
Párizs
Találkozó François Hollande elnökkel
2017. február 1., szerda
Róma
12.45 Találkozó Sergio Mattarella olasz elnökkel
13.15 Találkozó Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel
2017. február 2., csütörtök
Brüsszel
11.00 Találkozó Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok
A sajtóeseményeken csak féléves sajtóbelépővel vagy e-mailes regisztrációval engedélyezett a részvétel (lásd: Tudnivalók a sajtó munkatársai számára)
Valletta
20.00 Munkavacsora Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel, Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével
2017. február 3., péntek
Valletta
Az uniós állam-, illetve kormányfők nem hivatalos találkozója
09.40 Az állam-, illetve kormányfők köszöntése Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel és Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével közösen
10.00 Első munkaülés
12.45 Csoportkép
13.45 Nem hivatalos munkaebéd
16.00 Sajtókonferencia
17.15 Második munkaülés
A Tanács (ECOFIN):
I. A 2017. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER
1. ÜDVÖZLI a Bizottság 2017. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2017. évi európai szemeszter kiindulópontja is;
2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. A strukturális és költségvetési politikáknak hozzá kell járulniuk a fellendülés megerősítéséhez, továbbá ki kell aknázniuk a jelenlegi helyzetet a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése, ambiciózus reformok végrehajtása és felelős költségvetési politika folytatása érdekében. A közelmúltban tapasztalt javulás ellenére a világgazdasági kilátások bizonytalanabbá válnak. A gazdasági teljesítmény, valamint a reformok végrehajtása továbbra is egyenetlen az Unióban. Bár a foglalkoztatás várhatóan növekedni fog, számos gazdaságban továbbra is messzire ható strukturális kihívásokkal kell szembenézni, többek között a munkaerőpiacon. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság ugyan csökken, de még mindig magas szintű, ami visszafogja a beruházásokat. Amint azt a Bizottság is megerősíti a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésében, a növekedést és a foglalkoztatást makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázata is hátráltatja;
3. mindezek alapján EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként jelölt meg és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2017-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházásélénkítés, a strukturális reformok végrehajtása és a felelős költségvetési politika. Ezeket a prioritásokat integrált módon kell végrehajtani, hogy a kihívásokat mind uniós, mint tagállami szinten hatékonyan lehessen kezelni, biztosítva az inkluzív növekedést és a fenntartható gazdasági fejlődést. KIEMELI, hogy az éves növekedési jelentés nem hangsúlyozza eléggé, hogy termékpiaci reformra van szükség. A termékpiaci reformokat kiemelten kell kezelni, mivel azok a gazdasági feltételektől függetlenül közvetlenebb módon élénkítik a termelékenységet és a kibocsátást. EGYETÉRT azzal, hogy reformokra van szükség a munkaerő-kínálat növelése és a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása érdekében; például fokozni kell a nők munkaerőpiaci részvételét és integrálni kell a hátrányos helyzetű csoportokat a növekedési potenciál erősítése és a társadalmi haladás érdekében. ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;
4. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint javítani kell a reformok végrehajtását, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben folyamatosan nyomon kell követni a teljesítményt és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus ajánlások – végrehajtását. FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottságtól kapott információkra építve tevékenyen vegyen részt ebben a munkában. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé az érdemi vita elé, amelyet a Tanács 2017 márciusában tart majd a Bizottság mélyreható értékelése alapján az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról;
5. további tényleges és nyílt párbeszédet SÜRGET a tagállamok és a Bizottság között, valamint a nemzeti érdekelt felek megfelelőbb bevonását szorgalmazza;
II. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS
A beruházások újraindítása
6. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a beruházások szintje az alacsony kamatszínvonal, a pénzügyi piacok pénzbősége és a köz- és magánszektorbeli szereplők hitelállomány-leépítése ellenére továbbra is alacsony. Egyrészt sürgősen szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az erősítse az Unióban a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált. EMLÉKEZTET a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2016. decemberi ECOFIN tanácsi következtetésekre, melyekben a Tanács szintén rámutatott a beruházások és a strukturális reformok közötti szoros kapcsolatra. A tagállamoknak kezelniük kell a beruházásokat korlátozó, nemzeti és határokon átnyúló akadályokat, továbbá az Unió egészében meg kell erősíteniük az egységes piacot és a beruházási környezetet;
7. a hitelezés feltételei javulást mutatnak, a vállalatok ugyanakkor elhelyezkedésüktől függően továbbra is eltérő finanszírozási feltételekkel szembesülnek. Számos tagállamban kihívás a magánszektor túlzott eladósodottsága és a nemteljesítő hitelek, amelyek gátolják a pénzügyi közvetítés működését és visszafogják a beruházási döntéseket. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint a beruházási döntések szempontjából alapvető fontossággal bírnak a jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek;
8. TÁMOGATJA azt az álláspontot, mely szerint hatékonyabbá kell tenni a nemzeti fizetésképtelenségi keretrendszereket, elősegítendő a nemteljesítő hitelek magas szintjének leépítését, továbbá EGYETÉRT azzal, hogy a prudenciális felügyeleti tevékenységeket kiegészítendő, mind tagállami, mind uniós szinten ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy hatékony stratégiát az egyes tagállamok bankszektorában a bankok életképességét veszélyeztető kockázatok kezelése céljából, ideértve a nemteljesítő hitelek magas szintjét, a nem megfelelő üzleti modelleket és a kapacitásfelesleget. HANGSÚLYOZZA, hogy az ilyen intézkedéseknek összhangban kell állniuk a hatályos szabályozási kerettel, különösen a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel;
9. EMLÉKEZTET arra, hogy a fejlettebb és integráltabb tőkepiacok ösztönözhetnék a vállalati és az infrastrukturális projektek keretében végzett beruházásokat, és erőteljesebben vonzanák a hosszú távú külföldi befektetéseket is, emellett hozzájárulnának a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. E célból TÁMOGATJA a teljes körű tőkepiaci unió létrehozása, valamint a határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályok lebontása irányában tett lépéseket, továbbá a finanszírozási források diverzifikálását, amely segítséget nyújt elsősorban az infrastruktúra és a kkv-k finanszírozásához, és amelynek eredményeként – adott esetben adóügyi intézkedéseket is alkalmazva – az uniós vállalkozások forrásszerkezete kiegyensúlyozottabb lenne a saját és az idegen forrás közötti megoszlás szempontjából, és nagyobb mértékű lenne a határokon átnyúló kockázatmegosztás a magánszektorban;
A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása
10. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság azon véleményével, mely szerint a tagállamoknak fokozniuk kell arra irányuló beruházásaikat, hogy megteremtsék a nagyobb munkaerőpiaci részvételt, valamint a hatékony képzést és továbbképzést elősegítő feltételeket. HANGSÚLYOZZA, hogy a termékpiaci reformok és a piacok megnyitása fontos szerepet játszanak a növekedési potenciál, a termelékenység és a hatékonyság fokozása szempontjából. Mindez elősegítheti a munkaerőpiaci reformok sikerét is. A termékpiaci reformok emellett javíthatják a sokkhatásokkal szembeni alkalmazkodóképességet, hozzájárulhatnak az egyensúly helyreállításához, enyhíthetik a hitelállomány-leépítés és a globalizáció negatív mellékhatásait és ezzel egyidejűleg erősíthetik azok pozitív hatásait, valamint hozzájárulhatnak a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának megelőzéséhez. HANGSÚLYOZZA, hogy továbbra is az európai egységes piac jelenti a növekedés legerőteljesebb motorját, továbbá prioritásként kell kezelni mind az áruk, mind a szolgáltatások egységes piacának kiteljesítését, valamint a digitális egységes piaccal, a tőkepiaci unióval és az energiaunióval kapcsolatos munka folytatását;
11. HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük. A tagállamok többségében sor került a nyugdíjrendszer reformjára a rendszer fenntarthatóságának, hatékonyságának és megfelelőségének fokozása érdekében, azonban e reformtörekvések megszilárdításához további lépésekre van szükség. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, mely szerint e reformok hatékonyságát elősegítik az olyan kísérő szakpolitikák, amelyek a munkával töltött évek számának növelésével és más kiegészítő nyugdíjjövedelmek támogatásával megnövelik a nyugdíjjövedelmet;
Felelős költségvetési politika
12. ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor MEGÁLLAPÍTJA, hogy az összesített kép elfedi a tagállamok között fennálló jelentős különbségeket, valamint az államháztartás továbbra is kihívásokat támaszt. EMLÉKEZTET arra, hogy a nemzeti költségvetési politikák közös szabályokon alapuló, szoros koordinálása alapvető fontosságú az euróövezet számára a megfelelő átfogó költségvetési irányvonal kialakításához és a monetáris unió zökkenőmentes működéséhez. NYUGTÁZZA a költségvetési irányvonalról készített bizottsági közleményt és elemzést, amelyben a Bizottság az euróövezet egészében pozitív költségvetési irányvonal követését szorgalmazza. EMLÉKEZTET arra, hogy az eurócsoport a júliusi ülésén a Bizottság elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2017. évi, összességében semleges összesített költségvetési irányvonal megfelelő egyensúlyt teremt. TUDATÁBAN VAN annak, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő egyensúlyra kell törekedni a tekintetben, hogy egyrészt biztosítani kell a fenntarthatóságot, másrészt a fellendülés megerősítése céljából támogatni kell a beruházásokat, hozzájárulva ezzel a megfelelő átfogó költségvetési irányvonalnak és a szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozottabb kombinációjának a kialakításához;
13. EGYETÉRT egyrészt azzal, hogy továbbra is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok folytassák a strukturális reformok végrehajtását a növekedési potenciál fokozása érdekében, másrészt azzal, hogy a tagállamok költségvetési politikájának elő kell segítenie a növekedést, ugyanakkor biztosítani kell az államadósság hosszabb távú fenntarthatóságát. Ennek érdekében többek között nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetések minőségére és összetételére, hogy nagyobb részt kapjanak a beruházások, valamint a gazdaság növekedési potenciálját fokozó egyéb bevétel- és kiadási kategóriák. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a költségvetési politikának maradéktalanul tiszteletben kell tartania a Stabilitási és Növekedési Paktumot. OSZTJA a Bizottság azon véleményét, hogy az államháztartás fenntarthatósága szempontjából továbbra is kihívásokkal küzd több olyan ország, ahol magas az államadósság, és ez sebezhetővé teheti őket a sokkhatásokkal szemben, ezért HANGSÚLYOZZA, hogy a reziliencia fokozása érdekében prudens költségvetési politikával, többek között az adósságszabály betartásával hosszú távon ellenőrzés alatt kell tartani a hiány- és adósságszintet a magas államadóssággal rendelkező tagállamokban. MEGERŐSÍTI, hogy néhány tagállam túlteljesítette középtávú céljait, és kedvező költségvetési helyzetét kihasználva – az adott ország sajátos körülményeitől függően – tovább erősíthetné belső keresletét és növekedési potenciálját, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva a középtávú célt, a tagállami költségvetési előjogokat és a nemzeti követelményeket;
14. EMLÉKEZTET arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, és jelentős rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a költségvetési politika oly módon igazodjon a tagállami fejleményekhez, hogy ne kerüljön veszélybe a rendezett és fenntartható államháztartás előmozdításának átfogó célja. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Bizottság következetes módon mérlegelje a tagállamok arra irányuló kéréseit, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében biztosítsanak számukra rugalmasságot, ideértve a kormányok ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli eseményekhez kapcsolódó kivételes kiadásokat is.
A Tanács (ECOFIN):
1. ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült hatodik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2017. évi európai szemeszterben;
2. SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által az egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépést, amellyel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a folytatódó, de továbbra is mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához;
3. NYUGTÁZZA a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítást; TUDATÁBAN VAN annak, hogy részletes vizsgálatokkal tovább kell elemezni a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket azon 13 tagállamban, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, mégpedig annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; MEGÁLLAPÍTJA, hogy továbbra is sebezhető néhány olyan tagállam, melyek esetében a részletes vizsgálat a jelenlegi szakaszban nem indokolt, a fejleményeket azonban nyomon kell követni;
4. ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; HANGSÚLYOZZA, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell összpontosítani – például a magánszektorbeli és a külföldi eladósodottság magas szintjére, a gyenge versenyképességre és növekedési potenciálra, a növekvő ingatlanárakhoz kapcsolódó kockázatokra, a folyófizetésimérleg-többletre és -hiányra, valamint a kiigazítással összefüggő, magas munkanélküliséget eredményező problémákra –, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között azok forrása és a kockázatok súlyossága alapján, világos prioritások meghatározása és a gyors intézkedések biztosítása érdekében; KIEMELI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;
5. ÜDVÖZLI a Bizottság által közzétett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló kiadványt, amely áttekintést nyújt az eljárási keret működéséről, valamint arról, hogy miként alakult annak alkalmazása; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága, különösen a jelenlegi egyensúlyhiány-kategóriák megtartása alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez; KIEMELI, hogy az alapul szolgáló elemzés és az eredmények további javítása érdekében folytatni kell azt a szakmai munkát, amely egyrészt az eredménytábla megfelelőségének értékelésére, másrészt azoknak az analitikai eszközöknek és kereteknek a továbbfejlesztésére és tökéletesítésére irányul, amelyek az egyensúlyhiányok és az azokkal összefüggő továbbgyűrűző hatások kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és mögöttes okok vizsgálatára szolgálnak;
6. ÚGY VÉLI, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett egyedi nyomon követés elősegíti a makrogazdasági egyensúlyhiány megszüntetésére irányuló intézkedések eredményes végrehajtását; NYUGTÁZZA az egyedi nyomon követés kiterjesztését az összes olyan tagállamra, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében felügyelet alatt áll, továbbá ÜDVÖZLI az eljárás egyszerűsítését; HANGSÚLYOZZA, hogy az egyedi nyomon követés végrehajtását illetően szilárd és átlátható gyakorlatokat kell fenntartani;
7. összességében EGYETÉRT azzal az értékeléssel, amelyet a Bizottság az egyedi nyomon követési jelentésekben nyújt egyrészt a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében az egyensúlyhiányok megszüntetésére hozott tagállami intézkedésekről, másrészt a még fennálló szakpolitikai hiányosságokról; MEGJEGYZI, hogy az egyedi nyomon követési jelentések nagy többségét már megvitatták a tanácsi bizottságokban, a Spanyolországra, Portugáliára és Írországra vonatkozó, még fennmaradó jelentések megvitatására pedig 2017 elején kerül sor a támogatási programot követő utólagos felügyelet keretében készített jelentések összefüggésében;
8. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az egyedi nyomon követés megállapításai nyomán tegyen következetes és hatékony lépéseket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását illetően, továbbá FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék az egyedi nyomon követés során azonosított szakpolitikai hiányosságokat a káros egyensúlyhiányok korrekciója érdekében.
A Tanács 2017. január 27-én újabb egy évre, azaz 2018. január 31-ig elrendelte 48 olyan személy vagyoni eszközeinek a befagyasztását, akik a tunéziai állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősek, illetve olyan személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását, akik az előbbiekkel kapcsolatban állnak.
A szankciókat eredetileg 2011. január 31-én vezették be Zine El Abidine Ben Ali korábbi elnökkel, a feleségével és 46 további személlyel szemben. A Tanács úgy ítélte meg, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatt egyrészt a tunéziai nép nem részesül azokból az előnyökből, melyek a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséből származnak, másrészt az az ország demokratikus fejlődését is aláássa. A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó korlátozó intézkedéseket 2011 óta évente megújítják.
A határozatot 2017. január 28-án hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában. A határozatot a miniszterek a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) keretében vita nélkül fogadták el.