Agrégateur de flux

The Geneva Centre for Security Policy has been bridging knowledge and experience for 20 years and 2015 will mark the 20th anniversary for the Geneva Centre for Security Policy (GCSP).

This article originally appeared in ISN.

Strong statist positions and a fixation on state sovereignty once inhibited progress toward more just and effective models of global governance. However, there can be no denying that globalization has not only led to the unprecedented transformation of our societies, but also the role that states play in the international system. Yet, even as states gradually share more responsibilities with corporations, sub-national entities and international organizations, their structural significance still remains indisputable – particularly when it comes to finding near-term solutions for better modes of global governance. This should result in a more equitable and representative international state system to which global governing structures will remain accountable.

The Existing Structure and Its Limitations 

Traditional paradigms typically reserved almost unequivocal attention to the narrow interests of states, even around issues that were global in nature. This understanding gradually grew obsolete and many of the post-war multilateral institutions were formed to address those challenges which cannot be solved by unilateral state decisions. With its numerous funds and programs, the United Nations is the best known and furthest reaching of these institutions – even though important work is increasingly being undertaken by a variety of Non-Governmental Organizations (NGOs) that are not directly influenced by national interests. Yet, such developments have by no means guaranteed a significant improvement in global governance as it is currently practiced.  UN Resolutions continue to be violated and international laws are regularly breached. To take the most straightforward example, the UN Security Council (UNSC) remains structurally tethered to the interests of its five permanent members. And because these five states retain formidable veto powers, the threat of unilateral decision making remains very much in place.

Accordingly, the veto system in its current form is a major impediment to more effective forms of global governance and is ill-suited for the economic and political realities of our times. Moreover, international failure to reform the system is solidifying global governance around a paradigm that better reflects the power balances of the mid-20thcentury rather than the present day.  Without immediate and profound reform, the credibility of the international community continues to be severely hamstrung. In order to overcome this, the effectiveness and influence of the UNSC can be enhanced in several ways, and states will have to reach a consensus over how it should be amended. Options include shifting to gaining the majority consensus of the five permanent members, extending veto powers to additional states and regional blocs, and abolishing the veto altogether.

Without meaningful reform, the present veto system will continue to impede timely prevention and/or intervention against large-scale human rights violations and war crimes.  However, evidence has shown that making such changes will occur slowly over an  indeterminate length of time [DA1]  , despite  intense political pressure . The call for reform of the UNSC  was subtly initiated in the ‘90s and hit its stride in the last decade. It has concentrated around the efforts of groups like “Uniting for Consensus”, the G4 or the African Union’s Ezulwini Consensus which consecutively put forward proposals for a more representative UNSC. The process of reform remains to date  “painfully slow”  and a decisive structural change has yet to materialize. Consequently, it might be more realistic to push for changes within the existing system, such as those recently suggested by  France . Earlier this year, Paris urged its fellow permanent Security Council members to refrain from using their veto powers in situations involving mass atrocities. In doing so, France has merely reconfirmed that the status quo might not only be harmful to the UN’s standing and legitimacy, but for humanity as well.

Creating the Right Conditions

A further challenge involves ensuring and enhancing the accountability of existing global governance institutions. Entities such as the International Monetary Fund (IMF) and the World Trade Organization (WTO) continue to implement policies with far-reaching effects, whereas those most adversely affected by them quite often have little means of recourse. As Thomas Pogge has argued,  WTO policies  have systematically reinforced global inequality and thus exacerbated global poverty rather than ameliorating it. Poverty, marginalization, and huge gaps in socio-economic development all raise barriers to good global governance. Financial institutions and mechanisms have an important role to play in addressing these issues, but only greater levels of accountability and increased respect for human rights will overcome them. Quite often even NGOs, while not under the direct control of states, do an inadequate job of representing the most vulnerable members of society and instead take directives from its most favorably positioned members.

These considerations beg for the creation of two principal amendments to the current system. The first involves the creation of a universal citizens’ charter that guarantees human dignity  regardless of ethnic, religious or national affiliations. The second is that states’ internal representational structures will have to be improved so that the fundamental rights of all sections of society are better protected. Because radical economic disparity within a nation compromises the capacity for representation and hence  good internal governance , global governance will also subsequently be debilitated. Accordingly, improved internal governance within states will result in less economic disparity, and be a  sine qua non  for improved global governance and the upholding of human rights.

Setting Minimum Criteria

While attempts to promote human rights beyond the nation-state predate it, the 1948 UN Charter has led the way in formal efforts to recognize and protect them. Yet, it is only in more recent times that crises occurring outside of the spectre of warfare have been recognized as a fundamental challenge to global human rights. However, economic policies that systematically reinforce global disparities and actions that threaten global economic stability (like those leading up to the financial crisis of 2008) have always compromised human dignity and should be constrained by the aforementioned universal citizens’ charter. Cultural arrogance, marginalization and exclusionary practices also add to what is effectively a cluster of problems.

Historically entrenched divisions and transcultural misunderstandings perpetuate problems whose solutions must go beyond the national level. Such challenges to human welfare and dignity throw into stark relief the interconnectedness of all peoples and the remote consequences of local actions, as well as the need for efficient institutional solutions that are able to bypass long-standing power struggles between select nations. At its minimum, good global governance, as implemented by multilateral institutions, must work by a set of criteria that are general enough to allow for distinct cultural interpretations to coexist. A sustainable agenda for global governance must be clearly guided by:

1. Effective multilateralism
2. Effective multilateral institutions
3. Representative multilateral decision-making structures
4. Dialogue
5. Accountability
6. Transparency
7. Burden-sharing
8. Stronger partnerships between multilateral organizations and civil society

Global governance suffers from both ineffectiveness and a crisis of legitimacy. Credible and sustainable global governance requires that institutions cease to work predominantly to the advantage of those groups or nations already in positions of power. It must create the conditions for those in less fortunate positions to have stable and meaningful social lives. Progress has begun on these fronts with the partial integration of multilateral agencies and non-state governing bodies. However, progress continues to occur at a rate far slower than that of globalization and is inadequate to address the emerging global challenges. Placing these criteria at the centre of developing forms of global governance will assure that such institutions and partnerships do not lose sight of their intended purpose.

 

 

>> Back to GCSP Staff Publications

Az Új Széchenyi Terv pályázataiban általánosságban elmondható, hogy a projekt összköltség maximuma az utolsó lezárt üzleti év árbevétele, és mérlegfőösszege alapján kerül megállapításra. Ebből következik, hogy mindkét adatot érdemes terveinknek megfelelően lezárni. Minden pénzügyi év végén, mikor közeledik a beszámolók lezárásának ideje, az alábbiakban néhány tanáccsal járulunk hozzá az árbevétel és a mérlegfőösszeg növeléséhez.
Egy cég mérlegfőösszege a vállalkozás közel minden pénzügyi adatával összefügg. Ennek növelésére az alábbiakban találhatók a legnépszerűbb módszerek:
1.    Eszközvásárlás: ez a legegyszerűbb módja a mérlegfőösszeg növelésének, hiszen a megvásárolt eszköz a befektetett eszközök között kerül feltüntetésre a mérlegben.
2.    Hitelfelvétel: mivel a hitel felvétele a mérlegben eszköz oldalon a pénzeszközökben, forrás oldalon pedig a kötelezettségekben jelenik meg, ezért növeli a mérlegfőösszeget.
3.    Készletek növelése: mivel a mérleg eszköz oldalán a készletek is megjelennek, azok növelése is segítheti a mérlegfőösszeg megfelelő értékének elérését.
4.    Mérleg szerinti eredmény: ennek a tételnek a növekedése a mérleg forrás oldalán mutatkozik egyértelműen, azonban az eredmény kimutatásban kerül megállapításra. A fenti eredmény növekedésével nőnek az eszköz oldalon a pénzeszközeink, illetve maga a mérlegfőösszeg is.
5.    Tőkeemelés: a vállalkozás tagjainak utólagos befizetésével nem csak a forrás oldalon lévő saját tőke, de az eszköz oldalon lévő pénzeszközök sor is növekedni fog.
Az árbevétel csak a kibocsátott számlák alapján realizált bevételt tartalmazza, ezért annak növelése csak oly módon lehetséges, hogy valóban magasabb számú, és összegű számla kerül kibocsátásra. Ezt elérhetjük a marketing tevékenység serkentésén keresztül vásárlásösztönzéssel, például kuponok, vagy kedvezmények biztosítása útján, illetve a célcsoportunkhoz illeszkedő keresletnövelő intézkedések foganatosításával. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az árbevétel növekedésével, ha költségeink nem ugyanilyen mértékben növekednek, adózás előtti eredményünk is magasabb lesz, melynek komoly adóvonzatával is számolnunk kell, mely 500 millió forintig 10, a fölött pedig 19 százaléknyi terhet jelent.

Photo: Thales The French Army is moving ahead with its &e

1. Ballistic performance Composite materials such as polyethylene (UHMWPE), aramid (Kevlar being one brand), fibreglass, S2-glass and carbon fibre are lighter in mass than their metallic alternatives per sq/m. That is fact. But they are invariably more mass efficie

Off the back of the success of Defence IQ’s recent market reports, we’ve just started research for a comprehensive market study on military flight training. The report will consider a wide range of themes, collating insight and contributions from industry and military exper

Photo: Thales The French Army is moving ahead with its &e

1. Ballistic performance Composite materials such as polyethylene (UHMWPE), aramid (Kevlar being one brand), fibreglass, S2-glass and carbon fibre are lighter in mass than their metallic alternatives per sq/m. That is fact. But they are invariably more mass efficie

Appr�ci�e pour son climat, la qualit� de son syst�me de soins et ses �coles, la capitale s�n�galaise attire institutions internationales et ONG. Et, avec elles, leurs employ�s et leurs familles.

French Crotale Short-Range Air Defense Missile System

A Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom.

„Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg. Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban. Az EU ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban” – mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban.

Miller szerint Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, “amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”. Mint mondta, az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre rukkol elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajna szállítási útvonalként játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét – mutatott rá Alekszej Miller a tévéinterjúban.

Az EU-ban a szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, a Gazprom ezentúl az EU számára vezetékek építésével nem foglalkozik – mondta a Gazprom vezérigazgatója.

American Terex TX51-19M All-Terrain Forklift

SOMMAIRE :
Actualite :La Libye a t-elle atteint le point de non retour ?
Dossier : Pétrole- La nouvelle géopolitique du pétrole africain- L'Europe et le pétrole africain
Livres :Afrique, la guerre en cartes
Dossier : La Turquie et l'Afrique- Pourquoi la Turquie s'intéresse t-elle à l'Afrique ?- Quand la Libye était turque
Editorial de Bernard Lugan : 
Le vrai scandale d'EbolaLes médias nous disent que si l'Afrique ne parvient pas à combattre Ebola c'est parce qu'elle manque de médecins. Faux ! L'Afrique a des médecins, mais ils ont émigré en Europe ou aux Amériques. Ceux qui furent formés en Afrique sont partis vers des cieux meilleurs et ceux qui le furent en Europe y sont restés... La vérité est que l’Afrique exporte ses personnels médicaux alors qu’en moyenne, elle compte moins de 15 médecins pour 100 000 habitants contre 380 en France[1].En 2008, le Center for Global Development chiffrait à 135 000 les personnels médicaux africains (médecins, infirmiers et autres) exerçant hors d'Afrique, dont 28_000 médecins originaires d'Afrique sud-saharienne. S'il n'y a pas de médecins au Liberia, en Sierra Leone, en Guinée et au Mali c'est parce que ces déserteurs ont abandonné leur continent pour aller s'employer dans les pays du Nord[2].
Les conséquences de ce scandale sont clairement apparues le 26 novembre 2014, quand, pour tenter d'enrayer la propagation d'Ebola, la Commission européenne proposa de mobiliser 5000 (!!!) médecins européens. Le Commissaire à l'Aide humanitaire, M. Andriukaitis déclara ainsi qu'il avait « (...) appelé les ministres de 14 Etats membres pour les exhorter à envoyer plus de personnel médical dans les pays frappés par Ebola ».Avant de faire appel aux médecins européens, pourquoi M. Andriukaitis n'a t-il pas songé à exiger des milliers de médecins africains exerçant au sein de l'UE, de se porter volontaires pour aller soigner leurs frères dans le malheur ?
L'exemple d'Ebola n'est pas isolé. Impuissantes, les autorités de Madagascar qui font actuellement face à une épidémie de peste viennent de lancer un appel à l'aide à l'Europe alors que des centaines de médecins malgaches exercent dans les limites de l'UE. Rien qu'en France, ils sont 770 (!!!)[3]. Ne seraient-ils pas plus utiles dans leur pays ? Pour les remplacer, l'UE va donc devoir faire appel à des médecins européens. Comme toujours.
Cette question des médecins africains dans l'UE est révélatrice de ce « grand remplacement » qui se fait à tous les niveaux de la société et que certains considèrent comme un « fantasme ». En 2008, le président sénégalais Abdoulaye Wade la qualifia de « pillage des élites des pays en voie de développement », ajoutant « (...) ce n'est pas honnête de vouloir prendre nos meilleurs fils ».Disons le clairement, cette nouvelle forme de la traite des Noirs, porte sur les plus précieux des Africains, ses diplômés, et elle se fait avec l’habituelle complicité des « gentils » de l’anti-ségrégation et des requins du capitalisme associés pour la circonstance. Au nom du paradigme de la culpabilité qui les hante, les premiers s’interdisent de voir qu’en les accueillant, ils saignent l’Afrique. Les seconds les encouragent à venir au nom des lois du marché, du travail global et de la mobilité de la main d’œuvre.Madame Taubira et le Cran sont étrangement silencieux sur cette question. Pourquoi ?
[1] Center for Global Development (CGD), 2008.[2] Contrairement à l'idée-reçue, ils ne vont pas combler le désert médical français, ce résultat d'une stupide et suicidaire politique de numerus clausus, puisqu'ils vont quasiment tous s'installer en ville, là où l'on ne manque pas de praticiens (Ordre des médecins, novembre 2014).[3] Atlas national de la démographie médicale, Conseil de l'ordre des médecins, 4 juin 2013. Concernant les 19.762 médecins exerçant en France et titulaires de diplômes étrangers hors Union européenne, 31,5% étaient originaires d'Afrique du Nord dont 22,2% d'Algérie, 5,8% du Maroc, 2,5% de Tunisie et 1% d'Egypte.

American TRAK 6000M All-Terrain Forklift

Ahhoz, hogy egy cég pályázóképesnek minősüljön, az utolsó lezárt évi mérlegben szereplő saját tőke értéke nem lehet negatív, illetve el kell, hogy érje a jegyzett tőke felét. A negatív, vagy túl alacsony saját tőkével rendelkező társaságok pályázati szempontból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek, így nem részesülhetnek támogatásban. Ennek elkerülése érdekében szükség esetén az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
1.    Gazdálkodás nyereségessége
Természetesen abban az esetben járunk a legjobban, ha az adott üzleti évben gazdálkodásunkat nyereségesen tudtuk végezni, ennek megfelelően a cég adózott eredménye pozitív. Ezt az értéket átvezethetjük az eredménytartalékba, ez egyben azt is jelenti, hogy az adózott eredményből nem, vagy csak csökkentett mértékű osztalékot fizetünk ki a tagok részére. Mivel az eredménytartalék a saját tőke összegét is növeli, ezért ezzel megoldható a probléma.
2.    Tőkeemelés
A második megoldási lehetőség a saját tőke növelésére a tőkeemelés, melyet két módon hajthatunk végre: készpénzben, vagy a meglévő tagi hitel apportálásával. Az első esetben figyelembe kell venni, hogy a készpénzben történő tőkeemelés nem csak a saját tőkét, de a jegyzett tőkét is emeli, így ki kell számolni, milyen mértékű befektetésre van szükség ahhoz, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke felét. A második esetben a tagi kölcsön az adott tag követelése, vagyis vagyoni értékű jogaként jelenik meg. Ezt a követelést, mint apportot, vagyis nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződés módosításával a tag a cég rendelkezésére bocsáthatja, így megemelve annak saját tőkéjét. Fontos, hogy ebben az esetben a kötelezettségeket a tagi kölcsön mértékével csökkentsük, a követeléseket pedig ugyanennyivel növeljük.
3.    Pótbefizetés
A harmadik megoldási lehetőség a tagok pótbefizetésre való kötelezése. Mivel egy cég csak akkor működhet törvényesen, ha a saját tőke eléri a jegyzett tőke felét, ezért a társasági szerződésben rögzíthető a törzsbetétek arányának megfelelő pótbefizetési kötelezettség, mely a jegyzett tőkét nem emeli, de a saját tőke emelésére alkalmas.

Fegyveresek megtámadtak egy rendőrségi ellenőrzőpontot csütörtökre virradó éjjel Groznij központjában. Megöltek öt rendőrt, majd megszállták a grozniji sajtóházat. A biztonsági szervek hajnalban megostromolták az épületet, és több támadót megöltek.

A 15 fegyveres szerda éjjel szerzett három gépkocsit a csecsen fővárostól ötven kilométerre fekvő Salaziban, majd Groznijba hajtott a faluból. Amikor egy ellenőrzőpontnál meg akarták állítani őket a közlekedési rendőrök, a fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. Ekkor halt meg az öt rendőr.

Egy Groznijban tartózkodó tudósító szerint a médiaközpont épülete hajnalban lángokban állt, és gépfegyverek ropogását lehetett hallani.

Orosz hírforrások szerint a sajtóház mellett egy iskolát is elfoglaltak fegyveresek.

Quand le gotha mondial de l'arbitrage international s'est réuni la semaine dernière à Casablanca pour y lancer un nouveau centre de portée régionale, c'était pour célébrer l'ambition du Maroc de s'imposer en tant que plateforme des affaires en Afrique.  Comme... Pierre Rousselin http://blog.lefigaro.fr/geopolitique/pierre-rousselin.html

American ATLAS All-Terrain Forklift

Longtemps concentr�s au Plateau, les op�rateurs �conomiques investissent d'autres quartiers. O� les deals se concluent parfois autour de petits plats, et pas forc�ment les plus chers.

Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében, valamint a 119. cikkelyében kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek.

Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével, azaz biztosítani kell a fenntartható fejlődést, továbbá a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek
Az esélyegyenlőség biztosítása szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük illetve vállalásuk nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források.

Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi  szempontokat:
-    Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés növelheti versenyképességüket.
-    Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások. Többek között adókedvezmények és a járulékfizetés mérséklése.
-    Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor évről évre változó formában, hazai forrásból biztosított foglalkoztatás bővítési pályázati
támogatások is elérhetők, melynek célja a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása.
Az esélyegyenlőség szabályozása és gyakorlata Magyarországon

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű:
-     Az Alkotmány ki mondja a megkülönböztetés tilalmát, mindezt általános érvénnyel.
-     Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez.
-     Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló legfontosabb hazai jogszabály, a  2003. évi CXXV. törvény valósította meg. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvény könyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.
A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási tehermegfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el. Ez a hatóság az Egyenlő Bánásmód hatósága.

Esélyegyenlőségi intézkedések foganatosítása az Új Széchenyi Terv által támogatott projektekben

Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két alapelv, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés érvényesítésére. A horizontális elvárás azt jelenti, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. Az Új Széchenyi Terv az esélyegyenlőség erősítését elvárásként fogalmazza meg, különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítéséhez, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez. Néhány pályázat értékelésének vagy támogathatóságának feltétele is lehet, hogy a pályázó/projektgazda egyes esélyegyenlőségi intézkedések közül legalább két vállalást tegyen a vonatkozó pályázati kiírás útmutatójának megfelelően illetve annak rendelkezéseivel összhangban. A lehetséges vállalások egy része közvetlenül a megvalósítani kívánt projekthez kötődik, egy másik része pedig magára a pályázó szervezetre vonatkozik. A pályázati adatlapon erre a célra fenntartott táblázatban jelzi a pályázó, a benyújtáskor, a befejezéskor és a fenntartás végén érvényes érték megjelölésével, hogy milyen esélyegyenlőségi többlet vállalást kíván tenni. A nyertes pályázó támogatási szerződésének a vállalt és értékelt esélyegyenlőségi szempontok is részei lesznek. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen jelentést kell tenni a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. A vállalt célértéktől való eltérés esetén a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerinti szabályok érvényesíthetőek.

A választható esélyegyenlőségi intézkedések köre pályázatonként eltérő lehet, ezek mindig az adott konstrukciótól függenek.