Erdély FM (Románia/Erdély)

A tegnap meghozott jogerős ítélet értelmében 30 napon belül el kell távolítsák a feliratot. A Városháza felirata ellen még 2015-ben Dan Tănase a Méltóságért Európában Polgári Egyesület tagjaként nyújtott be keresetet. A bíróság mind első, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését. Eszerint az intézmény magyar megfelelője nem a városháza, hanem polgármesteri hivatal kifejezés, ebben az értelemben tehát törvénytelen ennek a kiírása. Dan Tanasă szerint ez a megnevezés a magyar közigazgatási rendszerben használt, és a polgármesteri hivatal épületén eleve magyarul is szerepel a hivatalos felirat. A Városháza felirat védelmében a polgármesteri hivatal már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített.

Nyilatkozata szerint célja, hogy biztosítsa az európai vezetőket és intézményeket arról, hogy a kormány prioritása között továbbra is kiemelt helyen szerepel a korrupció elleni harc. Fontos cél a továbbiakban, hogy Románia szerepét megerősítse az unióban. A romániai vezető találkozni fog Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Frans Timmermanssal, az EB első alelnökével és Donald Tuskkal, Európai Tanács elnökével is. E hónap elején amúgy, Teodor Meleşcanu külügyminiszter már találkozott az Európai Bizottság alelnökével és kifejtette, hogy a Btk. módosítására vonatkozó sürgősségi rendeletet hatálytalanítja a kormány.

Radu Bălaș, a Szabad Emberek Pártjának képviselője törvényjavaslatot készített, amiben azt kezdeményezi, hogy Marosvásárhelyen, a polgármesteri hivatal honlapján tüntessék fel az önkormányzat kiadásait és bevételeit. A tervezet megtalálható a városháza honlapján. Szerinte minden adófizetőnek joga van tudni, hogy mire költik az adókat és illetékeket. Nagyváradon és Bakóban már megvalósították ezt, a hivatalok honlapján külön fejezet foglalkozik a közpénzek elköltésével. Az önkormányzati képviselő szerint nyilvánosságra kellene hozni a költségvetés minden tételét, többek között a víkend szabadidőközpont, uszoda, valamint a Mihai Eminescu Ház és szálloda bevételeit és kiadásait.

Niculae Havrilet, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság elnöke szerint a földgáz ára várhatóan 10 százalékkal, a villamos energia ára pedig 1-2 százalékkal fog emelkedni. Az árnövekedés amiatt következhet be, mert liberalizálják a földgázak piacát és ennek szabályozott piaci árát véglegesítik. A hatóság elnöke szerint ezt nem fogja azonnal érezni a lakosság, hiszen most kezdődik a melegebb szezon és az áremelés fokozatos lesz jövő télig. Korábban ennek kapcsán az EON Románia vezérigazgatója, Frank Hajdinjak azt nyilatkozta, hogy már április elsejétől 10 százalékkal drágul a földgáz fogyasztói ára, ha az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság nem lép közbe, hogy kidolgozza a fokozatos áremelés mechanizmusát.

2500 oktatási intézmény felújítását támogatja a kormány idén. Az idei állami költségvetésből 500 bölcsőde és óvoda, valamint 30 egyetemi bentlakás építését kezdik el idén. Pavel Năstase, oktatási miniszter elmondta, hogy a rendelkezésükre álló összegből a már elkezdett munkálatokat befejezik és új bölcsődéket és óvodákat is építenek. A tárcavezető kiemelte, hogy a 30 egyetemi bentlakás építési munkálataihoz is hozzálátnak, amelyeknek már elkészült a tanulmánya. A befektetéseket a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium fogja finanszírozni. Az oktatás szintjének növelése érdekében több intézkedést is előírt a kormány, többek között a tanügyben dolgozók bérének 15 százalékos növelését, az egyetemi ösztöndíjak 81 lejről 200 lejre emelését, az ingyenes vasúti közlekedést az egyetemisták számára, tej és kifli programot, valamint az 50 iskolában elindított meleg ebéd program projektjét.

Az Európai Bíróságon amiatt indítottak eljárást hazánk ellen, mert 2009-es határidőre nem sikerült bezárni országos szinten a nem EU konform szeméttelepeket. Amennyiben Románia nem zárja be ezeket, napi 124.000 eurós bírságot kell fizetnie az uniónak, állítja a környezetvédelmi miniszter. Az adatok szerint jelenleg 35 megyei integrált hulladéklerakó van, de jelenleg csak egy működőképes . Hasonló eljárás indult az unió hat másik országa ellen is, többek között Bulgária, Ciprus, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia és Szlovákia ellen. Bulgária, Ciprus és Spanyolország esetében már határozat is született.

Az Eurostat 2014-es adatai alapján Románia a bruttó hazai össztermékének 5,1 százalékát fordította egészségügyre. A legtöbbet, a GDP 11 százalékát Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia költötte az egészségügyi rendszerére. Hazánk a kelet európai államok között is az utolsó helyen áll, hiszen Lengyelország, Magyarország, Csehország és Bulgária is többet, a GDP-je 8,5 százalékát költötte erre a célra. Az egy főre eső egészségügyi kiadások terén is utolsók vagyunk. Romániában 2014-ben 388 eurót költöttek egy személyre, míg Bulgáriában évi 504 eurót, Lengyelországban 684 eurót, Magyarországon 757 eurót. A Európai Statisztikai intézet adatai alapján a megelőzésre is mi szánjuk a legkevesebbet, a GDP 0,6 százalékát fordították erre, még Ciprus költött ilyen keveset, ott a GDP 0,8 százaléka ment megelőző akciókra.

Románia is megszavazta az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodást, cserébe pedig az volt a feltétele, hogy Kanada szüntesse meg a vízumkényszert a romániai állampolgárok irányába. A két ország között a vízummentességről szóló tárgyalások eredményeként 2017 májusában részlegesen, 2017 decemberétől teljesen eltörli Kanada a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszert. A májusi engedmény azoknak a romániai állampolgároknak szól, akik már korábban váltottak ki kanadai vízumot.

A tegnapi plenáris ülésen az EP 408 igen szavazattal elfogadta azt az egyezményt, mely a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok mélyítésével elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón. A szerződés egy része már áprilisban hatályba léphet, de az egyezményt még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami évekig is eltarthat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is üdvözölték a megállapodást. Ellenzői is vannak az egyezménynek, a plenáris alatt száz civil tüntetett ennek jóváhagyása ellen. Szerintük ez egyenlőtlenségeket von maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

A tavaly nyáron megjelent jogszabály értelmében, a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét. Akkor az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét. Ezt követően úgy módosították a törvényt, hogy a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat kötelezik arra, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. Azonban ez a módosítás sem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak, szerintük a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49.-ik cikkelyével. Romániában a jogszabály idén januárban kellett volna hatályba lépjen, viszont ez nem történt meg, mivel máig nem dolgozták ki a törvény alkalmazási módszertanát. Az Európai Unió Bíróságának romániai képviselője, Răzvan Horaţiu Radu szerint ez még nem jelent semmilyen szankciót. Most 2 hónap áll Románia rendelkezésére, hogy a román jogszabályt összhangba hozzák az unió irányelveivel.

Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke szerint egyetértés van a pártok között, tehát kizárt az, hogy ezt elutasítsák és értelmetlen, hogy tovább folytatódjon a vita. A Legfelsőbb Bírói Tanács korábbi véleményezése alapján, amennyiben a parlament nem fogadja el a 14-es kormányrendeletet, akkor életbe léphet a 13-as rendelet, amivel módosították a Btk. jogszabályát.

Az oktatási minisztérium a román nyelv oktatásának módosítását szorgalmazza a magyar anyanyelvű általános iskolás diákok számára. A tervezet alapján, ezentúl a román nyelv oktatásában nagyobb hangsúlyt kapna a nyelv ésszerű elsajátítása, a mindennapi kommunikáció, valamint a nyelvek közötti hasonlóságok felismerésére. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége egy közleményben véleményezi a tárca kezdeményezését és megjegyzi, hogy végre a minisztérium is belátja, hogy nem hatékony az eddig alkalmazott román nyelv oktatási módszertana. A középiskolások szövetsége szerint ezt az intézkedést jó lenne középiskolai szinten is bevezetni.

Az M1 hírtelevíziónak adott interjúban a Szövetség elnöke elmondta, hogy nem lehet sürgősségi rendeletekkel kormányozni, kiemelte, hogy 2009 óta hatszor módosították a kabinetek a büntető jogszabályokat sürgősségi kormányrendelettel. Kelemen Hunor szerint az egyetlen megoldást a válságra az jelentheti, ha a pártok megállapodást kötnek a Btk. módosításainak mikéntjéről, illetve a továbbiakban nem kormányoznak sürgősségi rendeletekkel.

Teodor Meleșcanu külügyminiszter szerint széles körű társadalmi vitán, európai szakértőkkel dolgozzák ki az új Btk. rendeleteket. Az Európia Unió intézményei kedvezően fogadták a kormánynak a rendeletek hatályon kívül helyezését. A külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy a kormány egyik fő célkitűzése az igazságszolgáltatás működési feltételeinek megteremtése. Azzal kapcsolatban, hogy Btk. cikkelyei közül miért pont a hivatali visszaélést akarták módosítani, a külügyminiszter azt mondta, több alkotmányossági kifogás fogalmazódott meg ennek kapcsán már. Jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse a jogszabályok kapcsán.

Mugur Isărescu, a BNR elnöke tegnap sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előzőleg kiadott 2,1 százalékos inflációs növekedést 1,7 százalékra mérsékelték és 4-5 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak idén. Amúgy tavaly is a BNR által meghatározott inflációs ráta 1,7 százalékos volt.

A máig megoldatlan Római Katolikus Gimnázium helyzetét szeretné végleg tisztázni az RMDSZ frakciója, mivel eddig nem sikerült egyezségre jutni a polgármesteri hivatallal és a megyei tanfelügyelőséggel. Az iskola jövő évi tanévre vonatkozó beiskolázási terve máig nincs leadva. Ezt a megyei tanfelügyelőség nem fogadta el, mivel szerinte a Katolikus iskola nem szerepel a megyei iskolahálózatban. Az RMDSZ frakciója szerint míg nem születik jogerős bírósági döntés, amely megszüntetné az iskolát, addig törvényesen működik – jelentette be Csíki Zsolt, az RMDSZ marosvásárhelyi frakcióvezetője. Az iskola helyzetének tisztázása érdekében már két külön megbeszélés volt a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója között, de nem jutottak egyezségre. A Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoportja már rég azt kéri, hogy hívjanak össze egy rendkívüli tanácsülést, ahol alapjaitól tisztázzák az iskola alapításának körülményeit.

Ötven millió lejt hagyott jóvá a kormány tegnapi ülésén a program folytatására. Ezt az összeget még tavaly szavazták meg a költségvetésbe, de nem használták fel. “A program olyan autók vásárlását támogatja, amelyek olcsóbbak, kevésbé szennyezőek és kevés üzemanyagot fogyasztanak” – olvasható a kormány közleményében. Bővítik továbbá a személygépkocsik vásárlására felvehető hitelek  lehetőségét is, hogy jóval kedvezményesebb kölcsönhöz juthassanak a vásárlók. A programban ezentúl a régi járművek leadásáért kapott értékjegyet beszámítják a kötelező 5 százalékos előleg összegébe. Az első autó programot még 2015-ben indították 350 millió lejes hitelgarancia kerettel, és célja az új autók vásárlásának elősegítése volt.

A kormány  tegnapi ülésén döntött az új, nemzetközi elnevezésű gyógyszerek támogatásáról, ezáltal 13 új orvosság kerül fel az ártámogatott és ingyenes orvosságok listájára. Az új gyógyszerek főként a rákos, érrendszeri, légzőszervi, reumás megbetegedésekben, cukorbetegségben és más ritka betegségekben szenvedő páciensek számára jelentenek segítséget. Az intézkedés március elsejétől lép érvénybe.

Az Alkotmánybíróság visszautasította Kalus Johannis államfőnek és Victor Ciorbea a nép ügyvédjének kérését a sürgősségi kormányrendelet kivizsgálásáról. Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a kormányrendeletet egy  újabb jogszabállyal hatályon kívül helyezték és a kormánynak nem volt kötelező kikérnie a Legfelsőbb Bírói Tanács véleményezését, mivel nem sértett alkotmányt azzal, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi rendelettel módosította.

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter veszi át az igazságügyi miniszteri tisztséget a kormányfő javaslatára, számol be az Agerpres hírügynökség. Az új tárcavezető Facebook oldalán tett bejegyzésében közli, hogy tisztában van azzal, hogy “óriási felelősséggel” jár az igazságügyi tárca vezetése és reméli, hogy az érintett intézmények, a civil társadalom és a média segítségével biztosítani tudják majd az igazságszolgáltatási rendszer hathatós működését, amely minden szilárd demokrácia alapfeltétele.